pénztárca kímélő megoldások
 

Archívum

 

Jogi fórum

2017. június 12, hétfő

12:44  A Jogtudományi Közlöny 1895. évi 23. számából
  A Jogtudományi Közlöny 1895. évi 23. számában megjelent börtönügyi írás bajor, svájci és francia börtöntapasztalatokról ad tájékoztatást. "Uti emlékek.       Külföldön jártamkor mindig meglátogattam a nagyobb városokban levő letartóztatási intézeteket. A bajor zárkafegyházak közül különösen megtekintésre méltó a nürnbergi, melynek architekturája a panoptikon-rendszernek felel meg. Ezen intézetben az elkülönitést következetesen, minden tekintetben és minden téren keresztülviszik. A csinos és tiszta zárkákon kivül minden letartóztatott még külön, megfelelő nagyságu zárt udvarban is teszi meg mindennapi sétáját. Sajátságos benyomást gyakorol a látogatóra, midőn mellette álarczos letartóztatottak haladnak el. Ezeknek arczát t. i. egy fekete posztódarab takarja be, nyilásokkal a szemek részére, minek az a rendeltetése, hogy a letartóztatottat társai fel ne ismerjék akkor, a midőn az intézet egyik részéből a másikba megy. Ezen berendezés jótéteményét különösen a müvelt osztályhoz tartozó egyént veszi igénybe; mert a fegyház elhagyása után senkivel sem találkozhatik, ki róla mondhatná, hogy a fegyházban látta őt. Ez minden esetre hatékonyan elősegiti a büntetés kiállása után a tisztességes megélés lehetőségét. Hogy minő szakértelemmel kezelik ezen fegyházat, arról fogalmat alkothatunk magunknak, ha konstatáljuk, hogy ennek igazgatóját az ügyészi karból hivták meg jelenlegi állására.       Nürnberget nem hagytam el a nélkül, hogy az ottani «kriminal-muzeum»-ot meg ne látogattam volna, melyben az inquisitió kinzó eszközeiből egy szerfelett gazdag gyüjteményt létesitettek. Ezen muzeum látogatóit akaratlanul mosolyra inditja azt a körülmény, hogy üde arczu kis leánykák siránkozó, ál-pathetikus hangon magyarázgatják a látogatóknak az u. n. inqusitió borzadalmait.       Svájczban, a hol a 25 kanton mindegyike külön büntetőjogi souverainitással bir, a legnagyobb eltérések mutatkoznak nemcsak az anyagi büntetőjog terén, hanem a fogházak berendezésénél is.       Ugyanez áll a bünvádi eljárásról is. Alig hihető ma már, hogy pl. 25 évvel ezelőtt Zug kantonban beismerő vallomás kicsikarása czéljából egy vádlottat hüvelykszoritóval, felhuzógéppel és bőjttel kinoztak meg. A Svájcz különlegességei közé tartozik a korcsmalátogatási tilalom, mely intézményt az uj svájczi büntető-törvényjavaslat, melyet legközelebb külön fogok ismertetni, oda fejleszt, hogy a biróság orvosi vélemény alapján elrendelheti az iszákos vádlottnak valamely, az iszákosok számára rendelt gyógyintézetbe leendő felvételét még az esetben is, a midőn a vádlottat beszámithatlanság miatt felmentik. A midőn az iszákos meggyógyult, az esetben a biróság ennek elbocsátását fogja elrendelhetni.       Érdekes, hogy Luzernben a hivatalos lapban tesznek közzé minden büntetőbirósági itéletet.       Hogy Neufchátelben a foglyok munkáiból lapot adnak ki és erre a foglyok előfizetnek, azt már régebben emlitettem e lapban.       El kell azonban ismerni, hogy a Svájczban igen sok történik az u. n. patronage terén. Nagy küzdelmet fejtenek ki ezenkivül az alkoholismus ellen és ebben az állam erősen támogatja a társadalmat, mely némely helyütt igen élénk érzéket tanusit a rabsegélyezés ügyének fontossága iránt is. Baselbe épen a svájczi jogászgyülés ülésének tartama alatt érkeztem, a melynek vitáiban egy dr. juris és magántanár kisasszony vett részt. Basel város kantonja modern módon szabályozott börtönügygyel bir. Az ottani fogházban fegyenczek, fogházra itéltek, rendőrileg és közigazgatásilag letartóztatottak, továbbá ugy a férfiak, valamint a nők is egyesitve vannak. Természetes azonban, hogy a női foglyok teljesen el vannak különitve a férfiaktól. A férfiak a műhelyekben dolgoznak, a nők meg a háztartás teendőit végzik. Oly letartóztatási okok, mint pl. ágyasság miatt vagy a család fentartásának elmulasztása, munkakerülés vagy könnyelműség miatt stb. nálunk teljesen ismeretlenek. Különösen érdekes volt előttem a baseli fogház igazgatójának azon patriarchiális eljárása, hogy megelőző köszöntés nélkül soha meg nem szólitott egy vádlottat sem.       A ki nem birósági itélet alapján, hanem mint látogató akar a párisi fogházakba jutni, az nem egy könnyen jut czélhoz. Az ottani nagykövetség legitimatiója nélkül ez egyáltalában nem is lehetséges. Erre következik a belügyniniszter irásos engedélye, a mire blanquetta létezik s ebben felsoroltatnak névszerint a megtekinthető intézetek, melyeknek mindegyikét csakis egyszer lehet ezen engedély alapján meglátogatni. A franczia administratio gyorsaságát és kitünőségét csodáltam, midőn minden párisi fogházba történő belépésemkor már ott találtam a belügyminisztériumnak a fogház igazgatóságához czimzett és jöttünket tudató sürgönyét. A franczia igazságügyminiszteriumnak semmi dolga nincs a büntetés végrehajtásával. Mert a depőts és a chambres de sűreté (az ideiglenesen letartóztatottak számára), a maisons darrét (vizsgálati foglyok [terheltek, prévenus]) számára rendelt fogházak, a maisons de justice (oly vádlottak számára rendelt fogház, kiknek ügyében az esküdtszék biráskodik [accusés]) és a maison de correction (oly vádlottak számára rendelt fogházak, kiket emprisonnement correctionel vagyis fogházbüntetés elszenvedésére itéltek), mindezen intézetek a belügyminisztérium ressortjába tartoznak. Ezenkivül vannak letartóztatási intézetek, melyek a hadi tengerészeti és gyarmatügyi minisztériumnak alávetvék, mint pl. Guyanában és az Uj Caledoniában levők; továbbá vannak a katonai fogházak, melyek a hadügyminisztérium alá tartoznak és végül az algériai fogházak az algériai főkormányzó alatt. A börtönügy szakszerű vezetését ennek főigazgatója látja el, directeur de ladministration pénitantiaire, ki a belügyminisztérium felügyeletének alávetett fogházak felett gyakorolja az ellenőrzést.       A párisi fogházakban a legtanulságosabb kétségtelenül Bertillon Alphons, a «Directeur du service didentification á la Préfecture de Police», rendszere, mely anthropometriai mérések alapján a terhelt azonosságát képes megállapitani. Ezen mérések a testnek bizonyos oly részeire terjednek ki, melyek változatlanok maradnak és lehetségessé teszik, hogy a terhelt generáliáit meg lehessen állapítani. Itt hamis névbemondás, eltitkolás, szinlelés, stb. mit sem használ. Ha a terheltnek Francziaországban már egyszer az igazságszolgáltatással meggyült valahol a baja és az azonosságot megállapitó laboratóriumba belékerül, akkor menthetetlenül kárba veszett minden hazudozása. Csak néhány percznyi időt igényelnek Bertillon segédei és akkor előkerül a számtalan fasciculusok egyikéből egy carton, mely a terheltnek pontos leirását, ennek testi méreteit, fényképeit, az előéletére, valamint a korábbi büntetéseire vonatkozó adatokat stb. tartalmazza. Ezen eljárásnak eredménye a szemlélőre nézve a csodával határos és oly elemi erővel hat a terheltre is, hogy a legkonokabbul tagadó a tagadással minden további kisérlet nélkül felhagy.       Szemtanúi voltunk, t. i. én és utitársam, egy a skepticismus felé hajló budapesti ügyvéd, egy ily leleplezésnek és a barátom ezen csodás eredmény láttára azon meggyőződését nyilvánitotta előttem, hogy itt valami tricknek okvetlenül kell léteznie, mert különben Bertillon sikerei egyenesen hihetetlenek lennének. Ezen meggyőződés érlelésénél nagyobb dicséretet Bertillonra nézve én nem képzelhetek magamnak. A művelt nemzetek különben már sietnek is ezen tudományos vivmányt magukévá tenni. Az Egyesült-Államok némelyike már adoptálta és Angliában épen most készülnek erre. Ezen méréseket különben csakis férfiaknál alkalmazzák rendszeresen. A nőknél csak a taille méretik meg és a nőket csakis akkor mérik szintén rendszeresen, ha a veszedelmes természetüek közé tartoznak.       Ezen rendszer létesitése és fentartása igen csekély öszszeget igényel, és ez a fényképészetnek felhasználásával combinálva feltétlenül megbizható a visszaesés felismerése és a visszaesők megtorlása czéljából. Szükségesnek tartanám, hogy a Bertillon-féle méréseknek nálunk leendő meghonositása szintén megfontolás tárgyává tétessék. A ki nem hiszi a mondottakat, az nézze meg maga az intézmény müködését; a ki pedig ezt látja, az rögtön Bertillon geniális conceptiójának feltétlen bámulójává változik át.   Dr. Gruber Lajos budapesti kir. alügyész." forrás: Jogi Fórum
11:08  Bizalmat szavazott a parlament az új horvát kormánynak - Andrei Plenkovic vezeti a koalíciós kormányt
  Többórás vita után bizalmat szavazott a zágrábi parlament az Andrej Plenkovic vezette új koalíciós kormánynak, ezzel véget ért a több hete tartó kormányválság.A Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a liberális Horvát Néppárt (HNS) koalíciós kabinetjét a horvát törvényhozás 151 képviselőjéből 78-an támogatták.      Andrej Plenkovic pénteken délelőtt újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a HDZ és a HNS megállapodott egy sor kulcsfontosságú alapelvben, amelyekkel hozzá akarnak járulni Horvátország fejlődéséhez és jólétéhez. Kijelentette: számára a politikai stabilitás üzenete a legfontosabb és erre épített, függetlenül attól, mások hogyan látják a helyzetet. Mind a HDZ-t, mind a HNS-t kíméletlenül támadják szimpatizánsai.       Heves vita előzte meg a szavazást a parlamentben is. Ellenzéki parlamenti képviselők - köztük a volt kisebbik kormányzó párt, a Híd Függetlenek Listája (HÍD) képviselői - árulással, szavazatvásárlással és a választók becsapásával vádolták a két említett pártot. A HNS azon tagjai, akik nem értettek egyet a párt döntésével, két napja gyertyát gyújtottak a HNS zágrábi székháza előtt. A Szociáldemokrata Párt (SDP) képviselői pedig pénteken a parlamentben egy perc néma csenddel emlékeztek meg a HNS-es képviselőiről, akik korábban évtizedekig a szociáldemokraták partnerei voltak.       Egyes politikai szakértők szerint a HNS aláírta halálos ítéletét a koalíciós megállapodással. Úgy vélték: a következő választásokon egy képviselőjük sem jut be a parlamentbe. A két párt ideológiailag annyira eltér egymástól, hogy lehetetlen lesz hosszú távon együtt kormányozniuk - hangoztatták.       Predrag Stromar, a HNS megbízott elnöke szerint a horvátok a második világháború óta megosztottságban élnek, és ez Horvátország 1991-es függetlenné válása óta sem változott. Mind mondta, azért támogatják a HDZ-kormányt, mert előre szeretnének tekinteni, a politikájukkal pedig egy minőségibb, jobb, szabad és demokratikusabb társadalmat akarnak teremteni.       A koalíciós megállapodás szerint a HDZ-nek a korábbi 16 helyett 18 minisztere lesz az új kormányban, a HNS-nek pedig kettő: Predrag Stromar építésügyi és tervezési miniszter, miniszterelnök-helyettes és Blazenka Divljak oktatási miniszter. A párt korábban kérte az igazságügyi tárcát is, de mivel kilenc képviselőjükből négy nem támogatja a kormány átalakítását, csupán öt, a HDZ csökkentette a korábban felkínált tárcák számát.      A belügyminiszteri tárca élére újonnan Davor Bozinovic, az igazságügyi tárca élére Drazen Bosnjakovic, a munka- és nyugdíjügyi tárca élére pedig Marko Pavic került, mindhárman a HDZ soraiból. Tomislav Coric volt munka- és nyugdíjügyi miniszter átkerült a környezetvédelmi és energetikai tárca élére, Lovro Kuscevic volt építésügyi és tervezési miniszter pedig átvette a közigazgatási tárcát. Minisztérium nélkül marad ugyanakkor Pavo Barisic oktatási miniszter, akit plágiummal vádoltak meg, de a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványát korábban nem fogadta el a parlament. Barisic azért is népszerűtlen, mert nem folytatta a még tavaly januárban megakadt oktatási reformokat, ami miatt nemrég ismét tízezrek vonultak az utcára. A HNS egyik feltétele éppen ezért az oktatási tárca volt, hogy folytatni tudja az oktatás megreformálását.       Horvátországban azután alakult ki kormányválság, hogy Andrej Plenkovic kormányfő április végén kezdeményezte a kisebbik koalíciós párt, a Híd Függetlenek Listája (Híd) minisztereinek leváltását, mert támogatták az ellenzéki szociáldemokraták bizalmatlansági indítványát a pénzügyminiszterrel szemben. A koalíció felbomlásával a parlamenti többség is bizonytalanná vált. Amennyiben a kormányfőnek nem sikerült volna az új többség létrehozása, amelyet a helyhatósági választások utánra ígért, várhatóan néhány hónapon belül előrehozott parlamenti választást írtak volna ki az országban - két év alatt a harmadikat. forrás: Jogi Fórum
09:50  Szélesebb jogkör a hatóságoknak - Németország újabb intézkedésekre készül a terrorizmus ellen
  Újabb terrorellenes intézkedésekre készül a német kormány, a tervek szerint szélesítik a hatóságok jogkörét, hogy lépést tarthassanak a digitális átalakulással. Thomas de Maiziere belügyminiszter egy vasárnapi lapinterjúban az új tervek mellett arról is beszélt, hogy Németországban hosszabb távon együtt kell élni a terror fenyegetésével, és a migrációs válság megoldása is még évekig tarthat.
09:50  Költségvetési módosító javaslatok - Az Országgyűlés mai munkájáról
  Az Országgyűlés ma kezd bele utolsó tavaszi ülésébe, a képviselők az első napon a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokról szavazhatnak. A miniszterelnök is felszólal hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
09:50  Hitelkockázat-kezelési hiányosságok - Több mint 15 millió forintnyi bírságot szabott ki a jegybank
  A Magyar Nemzeti Bank(MNB) 18,5 millió forint bírságot szabott ki a Hajdú Takarék Takarékszövetkezetre, egyebek közt hitelkockázat-kezelési, ügyfél-minősítési, értékbecslési, befektetési, informatikai nyilvántartási és adatszolgáltatási hiányosságok miatt - közölte a jegybank.
09:50  Hitelkockázat-kezelési hiányosságok - Több mint 15 millió forintnyi bírságot szabott ki a jegybank
  A Magyar Nemzeti Bank(MNB) 18,5 millió forint bírságot szabott ki a Hajdú Takarék Takarékszövetkezetre, egyebek közt hitelkockázat-kezelési, ügyfél-minősítési, értékbecslési, befektetési, informatikai nyilvántartási és adatszolgáltatási hiányosságok miatt - közölte a jegybank.

2017. június 11, vasárnap

23:39  Út az európai cégnyilvántartás felé
  Egy uniós irányelv alapján összekapcsolják az EU tagállamok cégnyilvántartásait. A cégek néhány alapadata ingyenesen elérhető lesz, bárki számára! Az egyesített rendszer június 8-án kezdte meg működését.

2017. június 09, péntek

13:54  Külföldről finanszírozott szervezetek átláthatósága - A kormány elfogadja a Velencei Bizottság jogi aggályait
  A kormány elfogadja a Velencei Bizottság jogi aggályait a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat ügyében és annak megfelelően módosítja a parlament előtt lévő törvényjavaslatot - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten tartott sajtótájékoztatón.Lázár János hangsúlyozta, a kormány szerdai ülésén a témában meghallgatta Trócsányi László igazságügyi minisztert, akinek javaslatára a kormány elfogadta a szervezet jogi jellegű javaslatait, míg a politikai ítéleteit elutasították. Lázár János kiemelte, a Velencei Bizottság nem vonja kétségbe a civiltörvény módosításának legitimitását, vagyis a parlamentnek legitim célja rendet tenni ebben a kérdésben, továbbá helyes a különböző társadalmi szervezetek külföldi finanszírozásának megismerhetősége.      A Miniszterelnökség vezetője szerint a kormány által jóváhagyott módosítás a külföldről támogatott szervezetté minősítés megszüntetésénél három adóév helyett egy adóévet vesz majd figyelembe, a külföldi adományozók feltüntetésénél félmillió forintos értékhatárt határoz meg, továbbá arányosabbá teszi a szankciórendszert.       Lázár János szólt arról is, hogy a kormány minden segítséget megad a 3-as metró felújításának elkezdéséhez, továbbá támogatja Tarlós István főpolgármester megvalósítási tervét. A tárcavezető megerősítette, Tarlós István és a kormány arról állapodott meg szerdán, hogy egy közös tárgyalódelegációt küldenek Brüsszelbe azért, hogy megszerezzék az Európai Bizottság jóváhagyását az eredeti beruházási összegnek számító 137,5 milliárd forintnál nagyobb költésekre.       Lázár János hangsúlyozta, Brüsszel egyelőre nem adott írásos jóváhagyást a beruházás eredeti költségeire sem. A kormány felújítás melletti szándékát jól mutatja, hogy a fővárossal már tavaly májusban, vagyis még a brüsszeli támogatás írásba adása előtt megkötötte a támogatási szerződést - tette hozzá, megjegyezve: a kormány "normális hangvételű" beszélgetést folytatott Tarlós Istvánnal, és több más fővárosi ügy is szóba került.      A miniszter elmondta, a kormány célja, hogy megpróbálja növelni annak a több mint 1,1 millió embernek az életminőségét, aki az ország összesen 549 ezer panellakásában él. Közölte, eddig mindössze 72 ezer ilyen lakást sikerült felújítani, vagyis 80-90 százalékuk elavult, modernizálásra szorul. A kormány ennek a folyamatnak a felgyorsítása érdekében egyeztetéseket kezd az érintett tulajdonosokat képviselő szervezetekkel, valamint az építészszakmával is - fejtette ki, hangsúlyozva ugyanakkor, a kabinet csak a lakástulajdonosokkal egyetértésben nyújt támogatást a panelházak felújítására.       Lázár János közölte, a panelek rehabilitációjára a társasházak technikai állapotfelmérése után kerülhet sor, német minta alapján három-négy bevált módszerrel, ezek közül a kormány tervei szerint elsőként Hódmezővásárhelyen indulhat egy mintapogram az ő irányításával.      Kérdésre válaszolva elmondta, nehezen tudja elképzelni Európa jövőjét úgy, hogy egy nap a magyaroknak gyász, más országoknak pedig ünnepnap. "Ha Áder János bocsánatot tudott kérni az újvidéki vérengzésben részt vett magyar bűntettek miatt, akkor Magyarország joggal várja el, hogy Trianon miatt a haszonélvezők is bocsánatot kérjenek, nem csak az elkövetők" - fogalmazott.      A Sukoró-ügyben született jogerős ítéletre vonatkozó kérdésre válaszolva Lázár János arról beszélt, "amikor a szocialisták kormányozzák az országot, akkor a közvagyonnal - dokumentálhatóan, most már bírói ítéletbe foglaltan - így bánnak". Gyurcsány Ferencnek és az akkori állami vagyonért felelős miniszternek "legalább a politikai felelőssége, ha nem a jogi felelőssége fennáll", ugyanis 2011-ben már a bíróság a megkötött csereszerződést hatályon kívül helyezte és érvénytelenítette - mondta.      A plakátokról szóló törvény módosítása ügyében arról beszélt, alapvetően a pártoknak kell egyességre jutni, a kormány pedig egyelőre nem tárgyalta a javaslatot. Közölte, ha a pártok megegyeznek abban, hogy választási időszakon kívül tartózkodnak a plakátok kihelyezésétől, akkor a kormány is kész tartani magát ehhez.      A miniszter kérdésre válaszolva közölte, a magyar kormány készen áll arra, hogy Altusz Kristóf miniszterelnöki megbízott útján június végén közvetlenül tárgyaljon New York állam kormányzóhivatalával a CEU ügyéről.      Ugyancsak kérdésre válaszolva megjegyezte, a MÁV az elmúlt évekhez hasonlóan a nyári szezonban jóval több és jobb minőségű szerelvényt közlekedtet a Balaton mindkét partján. A kormány elkötelezett a kötöttpályás közlekedés fejlesztése mellett, felmerült például egy körvasút megvalósítása Budapest és a Balaton körül is - tette hozzá.      Lázár János kérdésre beszélt arról is, a kormány mindent megtesz a kárenyhítés érdekében, de nagyon kis esélyt lát arra, hogy az unió csökkentse azt a 60 milliárd forintos büntetést, amelyet a 4-es metró építése közben feltárt visszaélések miatt tervez kiszabni az országnak.      A tárcavezető kijelentette továbbá, ha ő felügyelné az államkincstárt, akkor azt mondaná az ottani szakszervezetnek, hogy jól gondolják meg a sztrájkot, és ahelyett kezdeményezzenek inkább tárgyalásokat bérköveteléseikről.       A Miniszterelnökség vezetője ugyancsak kérdésre reagálva kijelentette, a kormány lezárta az áfacsökkentést azután, hogy segítette az alapvető élelmiszerekhez történő hozzájutást. forrás: Jogi Fórum
13:04  A kisebbségi média működése - Tanácskozást tartottak Brüsszelben
  A kárpát-medencei határon túli magyar sajtó helyzetét áttekintő, kisebbségi nyelvű média helyzetével foglalkozó tanácskozást tartottak Brüsszelben magyar újságírók, médiaszakemberek és európai parlamenti képviselők részvételével.A Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja sajtóirodájának tájékoztatása szerint Tőkés László EP-képviselő a tanácskozáson rámutatott, hogy a piac szabályai szerint működő média világában a kisebbségi közösségi tájékoztatás gazdaságilag nem életképes, előnyös bánásmódra, pozitív diszkriminációra van szükség ahhoz, hogy fenntartható legyen.      Ezzel szemben a kelet-közép-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntörvényű piac alig van tekintettel erre az eleve hátrányos helyzetre, illetve a többségi asszimilációs politika a kisebbségi média működését egyenesen gátolja.      Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője hangsúlyozta, hogy a kisebbségi sajtó helyzete Szlovákiában nem kielégítő, több médiumra és erőteljesebb anyagi támogatásra lenne szükség.      Sógor Csaba (RMDSZ) európai parlamenti képviselő kiemelte, minél több kisebbségi médiumnak el kell kezdenie a többség nyelvén is kommunikálni. "Erre már vannak jó példák a romániai magyar közösségben, és ezt a továbbiakban is bátorítani kell, hiszen a többséggel, jelen esetben a román közösséggel saját anyanyelvén tudjuk leghatékonyabban megértetni, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása nem a többség kárát jelenti, és akár gazdasági hasznuk is származhat belőle" - fogalmazott a néppárti képviselő.      Deli Andor, a Fidesz-KDNP EP-képviselője beszédében hangsúlyozta, hogy a határon túli kisebbségi médiának a tájékoztató szerepe mellett az anyanyelv és identitás megőrzése is a küldetése. "A kisebbségi közösségek nem elég erősek ahhoz, hogy maguk tartsák fenn a médiumokat, ezért az anyaország szerepe elengedhetetlen. A magyar kormány hozzáállása e tekintetben legjobb európai gyakorlatként tartható számon" - húzta alá.      Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a kisebbségi közösségek sok esetben a szomszédos ország nyelvét beszélik.      "A nemzeti szinten korlátozott szerzői jogi rendszerek akadályozzák a szolgáltatások szabad áramlását, ezért az egységes szerzői jogi piac létrehozását javasoljuk. Első lépésben azt szorgalmazzuk, hogy a szolgáltatások és az audiovizuális tartalmak szabadon elérhetőek legyenek a kisebbségi régiókban" - fogalmazott.      Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP EP-képviselője kiemelte, hogy Kárpátalján a legégetőbb a helyzet, ahol az ukrán állam egyre inkább korlátozza a kisebbségi anyanyelvhasználatot.      Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a tanácskozás záróbeszédében azt hangoztatta, hogy a kisebbségi nemzeti közösségek megmaradásának, egy nemzet határokon átnyúló összetartozásának feltétele az anyanyelvű kommunikációs eszközök, az anyanyelvű sajtónyilvánosság. "Trianon közös európai tragédia, ezért a kisebbségek védelme, a kisebbségi nyelven működő média erősítése is közös európai ügy kell, hogy legyen" - hangsúlyozta a politikus. forrás: Jogi Fórum
12:04  Párizsi klímavédelmi egyezmény - Hawaii törvénybe iktatta az előírások teljesítését
  Hawaii törvénybe iktatta a párizsi klímaegyezményben foglalt egyes előírások teljesítését.
12:04  Lazítják a pénzügyi szabályozást - Az amerikai képviselőház megszavazta a törvényjavaslatot
  Az amerikai képviselőház megszavazta a pénzügyi szabályozás lazításáról szóló törvényjavaslatot.
12:04  Előfizetői szerződések változása - A hűségidő módosulhat az elfogadott javaslat szerint
  A jövőben is köthetnének akár kétéves hűségidővel is előfizetői szerződéseket a társaságok. Ahogy az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által pénteken elfogadott módosítás fogalmaz, ilyen megállapodás az előfizető kérésére jöhet létre, ha a szerződéssel készüléket is vásárol az ügyfél.
12:04  A diákmunkával szerzett jövedelem is adóköteles - A szabályok egyeznek más munkavállaláshoz hasonlóan
  A nyári munkát vállaló diákok bejelentésére, adózásukra - a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével - ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
09:54  Nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálása - Főtanácsnoki vélemény
  A menekültválság különleges körülményei között Sharpston főtanácsnok úgy véli, hogy azok a tagállamok felelősek a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért, amelyekben először nyújtották be ezeket a kérelmeket. A C-490/16. és C-646/16. sz. ügyekre vonatkozó főtanácsnoki indítvány A. S. kontra Szlovén Köztársaság és Jafari kontra Bundesamt für Fremdenwesen und Asyl A "Dublin III"-rendeletben szereplő "szabálytalan átlépés" kifejezés nem foglalja magában azt a helyzetet, amikor személyek határ menti tagállamokba történő tömeges beáramlásának eredményeképpen ezek az országok engedélyezik a harmadik országbeli állampolgároknak a területükre való belépést és az azon való átutazást más tagállamok elérése érdekében 2015-ben több mint 1 millió ember - menekültek, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és egyéb migránsok - indult az Európai Unió felé. Közülük sokan kértek nemzetközi védelmet. Ez a jelenség személyek Európán keresztül történő legjelentősebb tömeges mozgása volt a második világháború óta és olyan teljesen kivételes körülménynek minősül, amely e két ügy hátterét képezi. A jelen eljárások tárgyát a nyugat-balkáni migráns útvonal képezi. Ez az útvonal magában foglalja tengeren és/vagy szárazföldön a közel-keleti országokból Törökország, nyugatra Görögország, majd a Nyugat-Balkán (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia, Horvátország, Magyarország és Szlovénia) felé tartó utat. C-490/16. sz. A. S. ügy A szíriai állampolgárságú A. S. Szíriából a nyugat-balkáni útvonalon keresztül utazott Szlovéniába. Amikor A. S. megérkezett a Szerbia és Horvátország között az államhatáron kijelölt átkelő ponthoz, engedélyezték számára a Horvátországba való belépést, és a horvát hatóságok megszervezték a szlovén államhatárhoz való továbbutazását. 2016 februárjában A. S. nemzetközi védelem iránti kérelmet terjesztett elő a szlovén hatóságoknál. A "Dublin III"-rendeletnek1 megfelelően amennyiben megállapítást nyer, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országból érkezve "szabálytalanul lépte át" egy tagállam határát, az a tagállam felelős a kérelem megvizsgálásáért, amelynek területére belépett. A szlovén hatóságok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy A. S. a rendelet értelmében "szabálytalanul" lépett be Horvátországba, és ezért Horvátország az A. S. kérelmének megvizsgálásáért felelős tagállam. Horvátország beleegyezett A. S. visszavételébe, és a szlovén hatóságok tájékoztatták A. S.-t erről a határozatról. A. S. a szlovén hatóságok határozatát azzal az indokkal támadta meg, hogy a felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételeket tévesen alkalmazták, mivel a horvát hatóságok magatartását (mivel megengedték számára a külső határ átlépését) úgy kell értelmezni, hogy A. S. jogszerűen lépett be Horvátországba. A Vrhovno sodišče Republike Slovenije (a Szlovén Köztársaság legfelsőbb bírósága) iránymutatást kér a Bíróságtól arról, hogy a szabálytalan vagy jogellenes belépés kifejezéseket hogyan kell a jelen összefüggésben alkalmazni. C-646/16. sz. Jafari ügy Khadija Jafari és Zainab Jafari, valamint gyermekeik afgán állampolgárok. A családok a nyugat-balkáni útvonalon keresztül 2015-ben menekültek Afganisztánból Ausztriába. Eredetileg Görögországban léptek be az Európai Unió területére, ahol három napig tartózkodtak, majd elhagyták az Európai Unió területét és Horvátországban léptek be oda újra. Miután elérték Ausztriát, a Jafari családok nemzetközi védelem iránti kérelmet terjesztettek elő. Az osztrák hatóságok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Horvátország az e kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam. E hatóságok úgy vélték, hogy a családoknak az Európai Unió területére Görögországon keresztül való első belépése szabálytalan volt, mivel afgán állampolgárokként vízummal kellett rendelkezniük. Ugyanakkor mivel Görögországban jelenleg a menekültügyi eljárásnak rendszerszintű hiányosságai vannak, a "Dublin III"-rendeletnek megfelelően Horvátországot (amelyen keresztül léptek be Ausztriába) kell felelős tagállamnak tekinteni. A Jafari lánytestvérek vitatták ezt a következtetést. Úgy érvelnek, hogy a belépésüket a Schengeni határ-ellenőrzési kódexnek2 megfelelően humanitárius okokból engedélyezték, és ezért az nem volt "szabálytalan". Ennek alapján úgy vélik, hogy Ausztria a kérelmük megvizsgálásáért felelős tagállam. A Verwaltungsgerichtshof Wien (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Ausztria) iránymutatást kér a Bíróságtól azzal kapcsolatban, hogy a határ "szabálytalan átlépésének" fogalmát önállóan vagy az Európai Unió külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó olyan más uniós jogi aktusokra való hivatkozással kell-e értelmezni, mint a Schengeni határ-ellenőrzési kódex. A két ügyben a Bírósághoz előterjesztett kérdések a következők: i. a "Dublin III"-rendeletet más uniós jogi aktusokkal összefüggésben kell-e értelmezni; ii. az együttműködés és az uniós tranzitállamok által biztosított lehetőségek az e rendelet értelmében vett vízummal egyenértékűek-e; iii. hogyan kell értelmezni a "szabálytalanul lépte át [a] határ[...]t" mondatot; iv. az a harmadik országbeli állampolgár, akinek engedélyezik humanitárius válság idején a schengeni térségbe való belépést, a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben szereplő általános szabályok alóli kivételek hatálya alá tartozik-e; és v. mit jelent a "Dublin III"-rendelet értelmében vett "vízummentes beutazás". A mai napon ismertetett indítványában Eleanor Sharpston főtanácsnok megismétli azt a kivételes ténybeli összefüggést, amelynek kapcsán ezekben az ügyekben előzetes döntéshozatalt kértek, és megjegyzi, hogy a Bíróságtól azt kérik, hogy szolgáljon olyan jogi megoldással, amely illeszkedik a menekültválság példa nélküli ténybeli körülményeihez. Először is, a főtanácsnok úgy véli, hogy a "Dublin III"-rendeletet kizárólag e rendelet szövegére, összefüggésére és célkitűzéseire való hivatkozással kell értelmezni, és nem más uniós jogi aktusokkal - különösen a Schengeni határ-ellenőrzési kódexszel és a visszatérési irányelvvel3 - összefüggésben. A főtanácsnok erre a következtetésre jutva megjegyzi, hogy a "Dublin III"-rendelet a közös európai menekültügyi rendszer szerves részét képezi, és ezért a Schengeni határ-ellenőrzési kódexhez, valamint a visszatérési irányelvhez hasonló jogi aktusokéhoz képest eltérő célkitűzést követ. A három jogi aktusnak közös jogalapja sincs, ami azt jelezheti, hogy összefüggésük és célkitűzéseik nem teljesek ugyanazok. Másodszor a főtanácsnok arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem egyenértékű "vízum" kiadásával az, hogy harmadik országbeli állampolgárok tömeges beáramlásának teljesen kivételes körülményei között egyes tagállamok engedélyezték az érintett személyeknek az Európai Unió külső határainak átlépését, és ezt követően a más tagállamokon való átutazást nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztése érdekében. A főtanácsnok e tekintetben kiemeli, hogy a vízumok kiadására irányadó szabályok számos alakiságnak való megfelelést tartalmaznak, amelyek közül a jelen ügyekben egyik sem teljesült. Harmadszor a főtanácsnok arra következtet, hogy a "Dublin III"-rendeletben szereplő "szabálytalan átlépés" kifejezés nem foglalja magában azt a helyzetet, amikor az Európai Unión belül nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országbeli állampolgárok tömeges beáramlásának eredményeképpen a tagállamok engedélyezik a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Unió külső határainak átlépését, és ezt követően a más uniós tagállamokon keresztül való átutazást nemzetközi védelem iránti kérelemnek egy meghatározott tagállamban való előterjesztése érdekében. A főtanácsnok emlékeztet arra, hogy a rendelet 13. cikke (1) bekezdésének mögöttes célkitűzése - amely rendelkezés szerint a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam az, amelyet a harmadik országbeli állampolgár szabálytalanul lépett át - annak biztosítása, hogy a tagállamok az Európai Unió külső határai integritásának biztosítását illetően elővigyázatosak legyenek. Mindazonáltal álláspontja szerint a rendeletnek nem célja a nemzetközi védelmet kérelmezők tekintetében a felelősség tartós megosztásának biztosítása az Európai Unión belül a személyek kivételes beáramlására válaszul, amely ezen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek hátterét képezi. Ilyen körülmények között miközben A. S. és a Jafari családok Európai Unió területére való belépése nem tekinthető "szabályosnak", a főtanácsnoki indítvány szerint azt a rendelet értelmében "szabálytalannak" sem lehet minősíteni. Ez annál is inkább igaz, mivel az Európai Unió tranzittagállamai nemcsak eltűrték a határok tömeges átlépését, hanem aktívan elősegítették a területükre való belépést és az azon való átutazást is. A főtanácsnok álláspontja szerint a rendeletnek egyszerűen nem célja ilyen kivételes körülmények rendezése, és ezért a "szabálytalanul lépte át" kifejezés nem foglalja magában az előzetes döntéshozatal tárgyát képező ügyekben felmerülő körülményeket. Negyedszer, a főtanácsnok arra az álláspontra helyezkedik, hogy a jelen ügyekben szóban forgó kivételes körülmények között a tagállam alkalmazhatta volna a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben szereplő eltérést, amely felhatalmazza arra, hogy engedélyezze harmadik országbeli állampolgárok számára a külső határ átlépését humanitárius okokból vagy a nemzetközi kötelezettségek miatt. A főtanácsnok nem tekinti szükségesnek azt, hogy a tagállam az érintett személy tekintetében egyedi értékelést végezzen, mivel véleménye szerint ez a követelmény az eltérésre való hivatkozásnak nem előfeltétele. Végül a főtanácsnok elutasítja azt az elképzelést, miszerint a jelen ügyek körülményei között a harmadik országbeli állampolgárok uniós tagállamok területére való belépésének engedélyezése a "Dublin III"-rendelet értelmében vett vízummentes beutazásnak minősül. Úgy véli, hogy az uniós jogban előírt kifejezett kivételektől eltekintve nem léteznek más olyan körülmények, amelyek között a harmadik országbeli állampolgár mentesíthető a vízummal való rendelkezés követelménye alól. Továbbá a tagállamok nem tehetik meg egyoldalúan azt, hogy további okok alapján ne alkalmazzák az egyes harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó azon általános követelményt, miszerint az Európai Unió területére való belépéshez vízummal rendelkezzenek, különösen olyan körülmények között, amikor e tagállam nem végzett egyedi értékelést. Miután a főtanácsnok levonta az említett következtetéseket, a rendeletnek a szóban forgó két ügyre való alkalmazását vizsgálja. Megismétli a személyek példa nélküli beáramlását a Nyugat-Balkánra,4 valamint azt, hogy semmilyen, a helyzetre szabott feltételt nem illesztettek a "Dublin III"rendeletbe e helyzet rendezése érdekében. A főtanácsnoki indítvány szerint ha a határmenti tagállamokat - mint Horvátország - felelősnek kellene tekinteni kivételesen nagy számú menedékkérők befogadását és kérelmük elbírálását illetően, fennáll annak a tényleges veszélye, hogy egyszerűen képtelenek lesznek megbirkózni a helyzettel. Ez pedig olyan helyzetbe hozhatja a tagállamokat, hogy képtelenek teljesíteni az uniós és a nemzetközi jog alapján fennálló kötelezettségeiket. Ennek megfelelően tekintettel a rendelet azon céljára, hogy egyértelműen megállapítsa a tagállamok felelősségét a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásával kapcsolatban, és arra a tényre, hogy az a tagállam, amelyben a kérelmeket előterjesztették, egyik ügyben sem vállalta önként a felelősséget, ezeket a kérelmeket azon első tagállamnak kell megvizsgálnia, amelyben az említett kérelmeket előterjesztették, amint azt a "Dublin III"-rendelet 3. cikkének (2) bekezdése előírja. A főtanácsnok arra a következtetésre jut, hogy Szlovénia az A. S. nemzetközi védelem iránti kérelmének megvizsgálásáért felelős tagállam, és Ausztria a Jafari családok kérelmeinek megvizsgálásáért felelős tagállam. 1Az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 180., 31. o.). 2A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 105., 1. o.; helyesbítés: HL 2015. L 57., 19. o.). 3 A harmadik országok illegálisan [helyesen: jogellenesen] tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 348., 98. o.). 42015. szeptember 16. és 2016. március 5. között összesen 685 068 személy lépett be Horvátországba. forrás: Jogi Fórum

2017. június 08, csütörtök

14:24  Követeléskezelési kisokos - 8 tanács, ha nem fizet, vagy csődöt jelent ügyfelünk
  Lejárt számlák, tartozásokat felhalmozó, csődbement és fizetésképtelenné váló - vagy magukról ezt állító - üzleti partnerek, kifizetetlen áruk, szolgáltatások és beruházások. Sok vállalatvezető találkozik ilyen és ehhez hasonló problémákkal működése során, de csak kevesen vannak tisztában azzal, milyen jogi lehetőségek merülhetnek föl ezekben az esetekben, és mennyire fontos, hogy ezeket még kellő időben igénybe vegyük. Az ország egyik legnagyobb, kifejezetten vállalati ügyekre szakosodott ügyvédi irodája, a Faludi Wolf Theiss az elmúlt napokban rendezett mini-konferenciáján tekintette át azon jogi eszközöket és eljárási formákat, melyeket céges jogviták esetében érdemes alkalmazni.
13:54  Európai Védelmi Alap - Hamarosan megkezdeti működését a szervezet
  Hamarosan megkezdheti működését az úgynevezett Európai Védelmi Alap, amelynek célja az EU stratégiai autonómiájának megteremtése, a tagországi beruházások hatékonyabbá tétele, a biztonság megerősítése, valamint a versenyképes és innovatív ipari bázis előmozdítása - jelentette be Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben.
12:34  Nemzetiségi tartalomszolgáltatás - Az online platformok felé kell fordulni
  Az online platformok felé kell fordulni a nemzetiségi tartalomszolgáltatásnál, mivel a fiatalok kétharmada már nem a tévéből, rádióból, hanem innen tájékozódik - hangsúlyozta az Országgyűlés nemzeti kisebbségek bizottságának ülésén a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.Dobos Menyhért nagy sikernek nevezte a közmédiában május végén rendezett nemzetiségi napot, amelynek televíziós és rádiós programjai mintegy háromnegyed millió embert érték el.      Arról beszélt, igyekeztek a hagyományos tematikák - mint a gasztronómia - mellett más érdekességeket a műsorba emelni, például a történelemről, táncról vagy bármilyen más művészeti formáról. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségek országos önkormányzataival egyeztetve rendkívül sokrétű programot sikerült összeállítani.      Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának elnöke sikeresnek nevezte a műsorfolyamot, amihez "mindenki próbált hozzátenni, hogy a nap jól sikerüljön". Azt hangsúlyozta, hogy a tematikus nap elsősorban a többségi társadalomnak szólt, megmutatva a nemzetiségi kultúrák értékeit, érdekességeit.      Fuzik János szlovák nemzetiségi szószóló "meglepően változatosnak" és sikeresnek nevezte a május 21-i programot, míg a hazai ukránokat képviselő Hartyányi Jaroszlava - azt jelezve, jó úton jár e programmal a közmédia - azt szorgalmazta, hogy minden népcsoportnak évente legalább egy istentiszteletét anyanyelven közvetítsék.      Mint mondta a fiataloknál a vallásnak jelentős közösségmegtartó ereje van.     Erre reagálva Dobos Menyhért azt közölte, hogy a vallási műsorok közmédiabeli adásidejét egy 2000-ben kötött megállapodásban osztották el egymás között az egyházak. forrás: Jogi Fórum
11:40  Román-magyar együttélési kódex - Pert vesztett jogerősen a prefektus
  A marosvásárhelyi táblabíróság másodfokon is elutasította Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektus keresetét, és lehetővé tette, hogy a megyei önkormányzat más intézmények bevonásával kidolgozzon egy román-magyar együttélési kódexet.
09:44  Multilaterális adóegyezményhez csatlakozott Magyarország - Cél az adóalap-erózió megelőzése
  Magyarország csatlakozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multilaterális adóegyezményéhez, a dokumentumot Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár írta alá az OECD miniszteri értekezletének margóján, több mint 65 országgal együtt, Párizsban - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM. A szaktárca közleménye szerint a most aláírt adóegyezmény az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás megelőzése érdekében hozott, adóegyezményekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtását hivatott világszerte megvalósítani.      Az adóegyezmény legfontosabb hozadékainak egyike, hogy az adóelkerülés elleni szabályok széles körben, rövid idő alatt beépülhetnek a kétoldalú adóegyezményekbe, gátat szabva ezzel az adóoptimalizálási stratégiáknak. Az OECD becslése szerint a multinacionális vállalatok az ilyen stratégiákkal évente, globálisan 100-240 milliárd dollárral fizettek kevesebb adót.       A multilaterális adóegyezménnyel egy olyan új többoldalú jogi eszköz jött létre, amely lehetővé teszi több száz adóegyezmény egyidejű módosítását az OECD modellegyezmény változásai alapján anélkül, hogy hosszas bilaterális egyeztetéseket kellene lefolytatni.       Így lehetőség nyílik az OECD adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (Base Erosion and Profit Shifting, röviden BEPS) elleni 15 pontból álló akcióterve eredményeinek mielőbbi végrehajtására. Az akcióterv célja, hogy támogassa a kormányokat a társadalmi szükségleteknek megfelelő adóbevételek biztosításában, megőrizve az üzleti szektor számára nyújtandó beruházáshoz és növekedéshez szükséges kiszámítható környezetet - ismerteti közleményében a szaktárca. forrás: Jogi Fórum
08:54  Törzstőke felemelés elmulasztásának következményei - A Gyulai Törvényszék közleménye
  A Polgári Törvénykönyv hatályba léptetéséről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 13. § (2) bekezdése valamennyi korlátolt felelősségű társaság számára kötelezővé tette a törzstőke felemelését legalább hárommillió forintra. A társaság taggyűlése a törzstőke felemelése helyett dönthetett a társaság átalakulásáról vagy megszüntetéséről is.A törzstőke felemeléséről 2017. március 15. napjáig kellett határozni, az ezzel összefüggő változásbejegyzési kérelmeket pedig legkésőbb 2017. április 14-ig, átalakulás esetén a második közzétételt követő 30 nap eltelte után kellett előterjeszteni az illetékes cégbíróságon. A Gyulai Törvényszék illetékességi területén még jelenleg is 516 darab olyan korlátolt felelősségű társaság működik, mely nem tett eleget a törvényi határidőn belül a törzstőkéje emelésére és az ezzel összefüggő változásbejegyzés megtételére irányuló kötelezettségének. E társaságok mulasztása súlyos következményekkel járhat: velük szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást folytat le, mely végső soron a kft. megszűntnek nyilvánítását és a kényszertörlési eljárás elrendelését vonja maga után. A megszűntnek nyilvánítást és a kényszertörlést azonban még elkerülhetik e gazdálkodó szervezetek, amennyiben a fenti határidő lejártát követően, akár már a törvényességi felügyeleti eljárás megindulása után meghozzák a szükséges döntéseket (a törzstőke emeléséről, vagy a megszűnésről, átalakulásról), és benyújtják a változásbejegyzési kérelmeket. Ezekben az esetekben a bíróság a határidő elmulasztása ellenére sem indít törvényességi felügyeleti eljárást, vagy a már megindított eljárásokat megszünteti. Ha a korlátolt felelősségű társasággal szemben megindul a kényszertörlési eljárás, a továbbiakban nem folytathat gazdasági tevékenységet, és hitelezői igényt tarthatnak követeléseik megtérítésére. Ha pedig a társaság az eljárás során nem fizeti ki valamennyi hitelezőjét, a bíróság a törléssel egyidejűleg a többségi befolyással rendelkező tagokat és a társaság vezető tisztségviselőit eltiltja e tevékenységük gyakorlásától. Az eltiltás azzal jár, hogy e személyek 5 éven keresztül más társaságoknak sem lehetnek korlátlanul felelős vagy többségi befolyással rendelkező tagjai, és ezalatt vezető tisztséget sem viselhetnek. forrás: Jogi Fórum
08:24  Migráció és terrorizmus - Kilenc európai ország rendőrségi vezetői tanácskoztak
  A Földközi-tengeren Európába tartó migrációs áramlatról és annak veszélyeiről, valamint az embercsempészekkel szembeni fellépésről tartottak operatív tanácskozást Franciaország, Spanyolország, Portugália, Ciprus, Málta, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Olaszország rendőrségi vezetői Lampedusa szigetén. Franco Gabrielli olasz országos rendőrparancsnok sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az Európába vezető migrációs útvonalak közül jelenleg a földközi-tengeri számít kritikusnak, mindenekelőtt a líbiai politikai helyzet ingatagsága miatt.       Hozzátette, hogy a Földközi-tenger menti, vagy annak közelében fekvő államok közrendjét és biztonságát garantáló nemzeti rendőri szervek mindenekelőtt az embercsempészet megfékezésén dolgoznak, valamint az országaikba érkező összes migráns azonosítását szeretnék elérni, ezek nyomon követésével együtt.      A francia, spanyol, portugál, ciprusi, máltai, görög, szlovén, horvát és olasz rendőrségek képviselőinek operatív találkozóján az egymás közötti információcsere erősítéséről egyeztettek, az eddig szerzett tapasztalatok, alkalmazott technológiák megosztásáról. Ez volt az úgynevezett Földközi-tengeri Európai Biztonsági Csoport (Ermes) első találkozója, amelyet a mediterrán migrációs áramlat egyik jelképes európai kapujának számító Lampedusa szigetén rendeztek meg.       Szó volt a migrációs útvonalakról, a tengeri mentésről, a migránsok azonosítási módszereiről, az emberkereskedő bűnszövetkezetekről, valamint a terrorista támadásokról és a kiberbűnözésről is. Egyeztettek közös rendőrségi projektekről, és ezek EU-s finanszírozásáról.         A felek kiemelték, hogy a migráció mögött álló nemzetközi bűnszövetkezetek az emberekkel együtt kábítószert és fegyvereket is mozgatnak.      Lampedusán az utóbbi években több százezren kötöttek ki, hogy innen Olaszország és Európa más részeibe jussanak tovább. Jelenleg a migránsok regisztrálására szolgáló egyik dél-olaszországi központ (hot spot) működik a szigeten.      forrás: Jogi Fórum

2017. június 07, szerda

15:40  Alkotmányos dialógus - Összefoglaló A jogrendszer megújulása - A kodifikáció vívmányai című konferenciáról - 1. rész
  Trócsányi László szerint a jogalkotásban elterjedt a túlkodifikáció és a felülkodifikáció. Az igazságügyi miniszter erről "A jogrendszer megújulása - A kodifikáció vívmányai" című visegrádi konferencián beszélt, amelyen felszólalt az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke is.
15:04  Az Unió védelme - Saját kezű megoldások kellenek Juncker szerint
  Saját kezébe kell vennie a védelmét az Európai Uniónak, új tervre van szükség a stratégiai autonómia megteremtésére, amelybe a katonai költségek növelése és az együttműködés fokozása is beletartozik, a kontinens országai ugyanis "túl régóta függenek másoktól" ebben a tekintetben - hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap honlapján megjelent véleménycikkében.Bár Európa a béke és stabilitás bástyájává vált a világban, ezt nem szabad természetesnek venni, a védelem területén is több közös erőfeszítésre van szükség - olvasható a cikkben, amelynek Bohuslav Sobotka cseh kormányfő a társszerzője.      Ezen a héten újabb lépést tesz az EU ebben az irányban, amikor uniós és NATO-vezetők részvételével Prágában nemzetközi konferencián vitatják meg a védelem és biztonság kérdéseit - olvasható a cikkben. A konferencia június 9-én kezdődik, és amint Bohuslav Sobotka korábban közölte, a cseh kormány az Európai Bizottsággal közösen szervezi.       Az uniós diplomácia, illetve fejlesztés- és kereskedelempolitika sokat segít a világ stabilizálásában, azonban vannak olyan helyzetek, amikor a puha erő nem elegendő, s ezt a tagállamok is érzik. "Ideje, hogy Európa a saját kezébe vegye a védelmét és a biztonságát, ezt senki nem fogja megtenni helyettünk" - emelték ki a cikk szerzői.      Mint írták, az együttműködés a NATO-val továbbra is elengedhetetlen, az Európai Uniónak azonban nem pusztán "kiegészítenie kell" az észak-atlanti szövetséget, hanem önállóan is fel kell tudnia lépni a külső fenyegetésekkel szemben. Emlékeztettek rá, hogy az EU huszonnyolc tagállama közül huszonkettő a NATO-nak is tagja.      A szerzők aláhúzták, hogy Európa túl régóta függ mások katonai erejétől, ami nem fenntartható. A veszélyek között említették egyebek mellett az unió keleti határán fokozódó feszültséget és a Földközi-tenger térségében működő terrorszervezeteket.      Felhívták a figyelmet, hogy a kilépni készülő Egyesült Királyságot leszámítva az EU mindössze a bruttó hazai terméke (GDP) 1,32 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, miközben az Egyesült Államok ennek több mint a dupláját költi, ráadásul ez még csak nem is jelenti azt, hogy az európai haderő közel feleannyira hatékony lenne, mint az amerikai. Kitértek rá: Oroszország tavaly a GDP-je több mint 5 százalékát költötte a hadseregére, Kína pedig az utóbbi évtizedben kétszeresére emelte a katonai költségvetését.      Juncker és Sobotka rámutattak, hogy a "töredezett" európai megközelítés kihatással van az interoperabilitásra is. Erre példa, hogy az EU-ban 178 különféle fegyverrendszer van használatban, míg az Egyesült Államokban csak 30. Ez nemcsak az együttes fellépés lehetőségeit korlátozza, de rendkívül költséges is, a védelmi beruházások összehangolásával évente mintegy 25-100 milliárd eurót takaríthatnának meg a tagországok, ezért az együttműködés kell legyen a szabály, nem pedig a kivétel - olvasható a politikai-üzleti lapban megjelent cikkben.      Az Európai Bizottság szerdán vitadokumentumot tesz közzé a közös uniós védelempolitika jövőjéről, amelyben különböző lehetőségeket vázolnak fel az együttműködés erősítésére. forrás: Jogi Fórum
11:24  Visszajáró pénz a Tesco vásárlókártya éves kártyadíjából - A versenyfelügyeleti eljárás eredménye
  Több mint 100 millió forintot visszakaphatnak a fogyasztók a Tesco vásárlókártya éves kártyadíjából, miután kötelezettségvállalással zárult az a versenyfelügyeleti eljárás, amely a Tesco-Global Áruházak Zrt. és a Budapest Bank Zrt. co-branded hitelkártyája éves kártyadíjának kommunikációját vizsgálta - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A közlemény szerint a GVH azt vizsgálta, hogy a vállalkozások  2012. április 1-jétől egyértelmű, megfelelő tájékoztatásokat tettek-e közzé, amikor azt ígérték, hogy a hitelkártya éves kártyadíja nulla forint. A társaságok nem ismerték el a jogsértést, ám együttműködésük jeleként komplex, több elemből álló, jelentős mértékű kompenzációs vállalásokat is tartalmazó nyilatkozatot nyújtottak be, mellyel a GVH szerint orvosolhatók a fogyasztóvédelmi-versenyfelügyeleti aggályok.      A társaságok a tájékoztatások módosításán túl vállalták, hogy visszatérítik a levont díjak egy részét több tízezer korábbi és jelenlegi ügyfelüknek.      A visszatérítéseket a Tesco vásárlókártyán írják jóvá, illetve azok a fogyasztók, akik megszüntették a kártyájukat Tesco Clubcard pont, bankszámlás jóváírás vagy utalvány formájában kapják vissza a kompenzációs összeget.        A Tesco Vásárlókártya éves díjával kapcsolatos tájékoztatást úgy módosítják, hogy a hitelkártya éves kártyadíja 5100 forint vagy nulla forint. Az éves kártyadíj akkor nulla forint, amennyiben a hitelkeret kihasználtsága eléri a 70 százalékot a vizsgálat időpontjában. A vizsgálat időpontja az aktiválástól számított 3. teljes naptári hónap utolsó napja, illetve ezt követően minden évben ugyanezen nap. Ha a kártya igénylésével együtt termék vásárlása is történik, az első évben minden esetben nulla forint az éves díj, azt követően csak akkor, ha a hitelkeret kihasználtsága a vizsgálat időpontjában eléri a 70 százalékot.      Az ügyben nem állapítottak meg jogsértést, és bírságot sem szabtak ki. A vállalás tartalma megfelelő válaszlépésnek minősült a feltárt hiányosságokra és kérdésekre, és megfelelően részletes is volt - írta közleményében a versenyhatóság. forrás: Jogi Fórum
08:34  Klímavédelmi megállapodás - Kalifornia kormányzója szövetségre lépett Kínával
  Jerry Brown, Kalifornia kormányzója klímavédelmi megállapodást írt alá Kínával.

2017. június 06, kedd

14:24  Vérkészítmények importjának korlátozása - Az Európai Unió Bíróságának eheti ügyrendjéből
  Szlovéniában a szlovén eredetű vérplazmából származó vérkészítmények az orvosi felhasználás során előnyt kell hogy élvezzenek az import vérkészítményekkel szemben. Más uniós országból származó plazma behozatalára csak akkor van lehetőség, ha a helyi plazmakészlet nem fedezi a hazai szükségletet.Ítélethirdetés a C-296/15 Medisanus ügyben Egy szlovén közkórház közbeszerzési pályázatot írt ki vérkészítmények beszerzésére, aminek során a fenti szabályozás figyelembevételével kikötötte, hogy a vérkészítményeknek szlovén eredetű vérplazmából kell származniuk. Miután Szlovéniában csak egyetlen közintézmény jogosult véradás szervezésére és így szlovén eredetű vérplazma gyűjtésére, a Medisanus nevű ljubljanai vállalkozás úgy véli, hogy a szlovén szabályozás az uniós jog által tiltott diszkriminatív módon korlátozza az országban vérkészítményeket forgalmazni szándékozó uniós cégek tevékenységét. Az ügyben az Európai Bíróságnak arról kell döntenie, hogy a vitatott szlovén szabályozás összhangban van-e az uniós joggal. forrás: Jogi Fórum
12:04  Az igazságszolgáltatás függetlenségének védelme - A legfelsőbb bíróság kötelessége
  Minden legfelsőbb bíróság kötelessége az igazságszolgáltatás függetlenségének védelme, e nélkül nem lehetséges a jogállamiság és a jog előtti egyenlőség - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke. A Kúria meghívására 19 - elsősorban kelet-közép-európai - ország legfelsőbb bíróságának bírái tanácskoznak a fővárosban június 4. és 7. között. A program megnyitóján elmondott beszédében Darák Péter kiemelte: a 21. századi jog - és különösen annak alkalmazása a bíróságok által - egyre fontosabb szerepet játszik a társadalmi konfliktusok rendezésében szerte a világon.      Kifejtette: az európai jogi és politikai fejlődés egyik legnagyobb eredménye a hatalmi ágak szétválasztása és ennek következményeként az igazságszolgáltatás függetlenségének elve. Ugyanakkor az is lényeges, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége nem jelenti annak teljes elszigetelődését más hatalmi ágaktól, lényeges a párbeszéd és az együttműködés az elkülönített ágak között - magyarázta.      A Kúria elnöke hangsúlyozta: fontos az igazságszolgáltatás hitelessége, kiszámíthatósága és átláthatósága, hogy az emberek bízzanak a bíróságokban és a jogállamiságban.      Felidézte: az 1990-es demokratikus átmenet új fejezetet nyitott a magyar igazságszolgáltatás történetében. Az azóta eltelt évtizedekben az igazságszolgáltatás intézményi keretét korszerűsítették, átfogó reformokat hajtottak végre. Ez a folyamat szimbolikusan a Kúria visszaállításával fejeződött be 2012-ben - mutatott rá.      Kitért rá: az írott jog folytonos változása, Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, a bírósági döntések feletti alkotmányos kontroll és nem utolsósorban a társadalom igénye a gyors és megfelelő ítélkezés iránt állandó kihívást jelent.      Darák Péter közölte: a Kúria éppen ezért stratégiai tervet dolgozott ki, amelynek értelmében rendszeresen elemzik a bírói döntéseket és szoros kapcsolatot tartanak fenn az alsóbb bírósági szintekkel. A Kúria megerősítette szakmai együttműködését az akadémia képviselőivel és az Alkotmánybírósággal - tette hozzá.      Elmondta: a közös munka azonban nem érhet véget az országhatároknál, a Kúria aktívan részt vesz a nemzetközi együttműködésekben a legfelsőbb bíróságok és a nemzetközi jogi fórumok között. Például nemrégiben fejeződött be egy uniós együttműködési projekt a lett, a litván és a spanyol legfelsőbb bírósággal, valamint két egyetemmel - jegyezte meg.      A Közép- és Kelet-Európai Főbírók Találkozóján a tapasztalatcserén túl több, az igazságszolgáltatást és ítélkezést érintő aktuális témáról is tartanak előadásokat. A témák között szerepel a bírói függetlenség, az igazságszolgáltatás finanszírozása, a legfelsőbb bíróságok szerepe és hatásköre, a bírósági reformok, a bíróságok kommunikációja, valamint az ítélkezés gyorsasága. A cél az, hogy fórumot biztosítsanak a főbíróknak, hogy megismerjék a jó gyakorlatokat és a nemzeti megoldásokat.      A találkozót amerikai kezdeményezésre rendezték meg először 2011-ben, és minden évben más országban tartják. Összesen 13 legfelsőbb bírósági elnök vesz részt a budapesti rendezvényen, továbbá Kínából és az Egyesült Államokból is érkezik delegáció. forrás: Jogi Fórum
11:50  Az orosz katonai hírszerzés hackertámadást hajtott végre - Az amerikai elnökválasztás előtt történtek a cselekmények
  Pár nappal a tavaly novemberi amerikai elnökválasztás előtt az orosz katonai hírszerzés (GRU) informatikai támadást hajtott végre legalább egy olyan amerikai cég ellen, amely szavazógépekhez való szoftvert gyártott, továbbá adathalász e-maileket küldött több mint 100 amerikai választási tisztviselőnek - jelentette a The Intercept nevű amerikai oknyomozó hírportál a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egyik szigorúan titkos jelentésére hivatkozva.
10:50  A nyugdíjrendszer kialakításáról tárgyalnak a képviselők - Az Országgyűlés mai munkájáról
  Az Országgyűlés ma fejezi be aktuális kéthetes ülését. A képviselők az MSZP kezdeményezésére az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakításáról tartanak politikai vitát.
09:34  Jövő évi választások - Az Alapjogokért Központ megállapításai
  Jól láthatóan megindult az a folyamat, amelynek során az ellenzék, illetve a "civilnek álcázott" szervezetek megpróbálhatják "széttrollkodni, botrányba fullasztani" a jövő évi országgyűlési választásokat - jelentette ki az Alapjogokért központ igazgatója. Szánthó Miklós úgy vélekedett: a jobb- és a baloldali ellenzék részéről is egyre inkább hallhatóak azok a hangok, amelyek azt próbálják sulykolni, hogy a magyar választási rendszer aránytalan, igazságtalan és a Fidesznek kedvez.      Mindennek nyomán elképzelhető egy olyan forgatókönyv, hogy a választási eljárás teljes folyamatában jogilag minden döntést megtámadnak, amivel megpróbálják elhúzni a folyamatot. Vagyis már előzetesen egy olyan hangulatot próbálnak kialakítani, hogy a választást botrányosnak, illegitimnek állítsák be - tette hozzá az elemző. forrás: Jogi Fórum
09:10  Megszűnik a roamingfelár - Június közepétől lép életbe a változás
  Június 15-étől bárhol az Európai Unión belül felárak nélkül, a belföldi díjszabás szerint lehet mobiltelefonról hívást kezdeményezni és fogadni, SMS-t írni és internetezni, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) továbbra is kiemelten ellenőrzi a szolgáltatók roamingdíjszabási gyakorlatát - közölte az NMHH. A közlemény szerint a barangolási díjak csökkentése évek óta fokozatosan ment végbe az unióban, ennek utolsó lépéseként június 15-től minden telefonszolgáltatónak a belföldi díjaknak megfelelő áron kell a szolgáltatást nyújtania azon felhasználók számára, akik az Európai Unión belül időszakosan külföldre utaznak.       Ezzel tehát külföldön is a hazai díjszabás szerint lehet majd telefonálni, üzenetet küldeni és fogadni, internetezni. A változtatás a külföldre utazó turistákat, az időszakosan külföldön dolgozókat és tanulókat, illetve a határ menti ingázókat is érinti.       A kedvező feltételek mindenkire érvényesek, az előre fizetős kártyásokra és a havidíjas előfizetőkre is - írták. Az elmúlt három év adatai alapján Magyarországon a 14 év feletti lakosság mintegy 30 százalékát, 2,4 millió embert érintett a roamingszabály, azaz járt külföldön.       A tájékoztatás szerint azért, hogy ne lehessen visszaélni a roaminggal, a "Mobilozz mint otthon" elv alapján a mobiltelefonáláshoz kapcsolódó szolgáltatásokat az időszakos külföldi tartózkodások során lehet igénybe venni a hazai feltételekkel. Ennek megfelelően az előfizetők a hazai díjcsomagokban meghatározott időtartamú hanghívást kezdeményezhetnek és a díjcsomagoknak megfelelő számú SMS-t küldhetnek az Európai Gazdasági Térség területén: az Európai Unió tagállamaiban, illetve Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában. A szabályozás ugyanakkor a többi országra, így Magyarország szomszédjai közül Ukrajnára, Szerbiára, de a nyugat-európai államok közül például a nem EU-s Svájcra sem terjed ki.      Az NMHH figyelmeztet: az EU-roaming nem nemzetközi hívás, míg a nemzetközi hívás azt jelenti, hogy valaki a magyarországi hálózatból hív külföldi számot, a roaming alkalmával külföldi hálózatból kezdeményez hívást vagy küld SMS-t Magyarországra vagy más uniós államba.       Az új szabályok csak az EU-s roamingolásra vonatkoznak, a nemzetközi és az EU-n kívüli országokba menő hívások használati díjait és feltételeit a szolgáltatók továbbra is maguk állapíthatják meg.       A rendelet az adathasználatra alkalmazhat korlátot: a belföldi adatkeretet fel lehet használni roaminghelyzetben is, de még ha a szolgáltató belföldre korlátlan adatforgalmat kínál is, roamingcélra lehetősége van limitet felállítani. Az új szabályozás bevezeti a méltányos felhasználás fogalmát. Az új feltételek ugyanis csak azokra az előfizetőkre vonatkoznak, akik a szolgáltatójuk tagállamában - tehát magyarországi szolgáltatók esetében Magyarországon - rendelkeznek lakóhellyel, életvitelszerűen ott is élnek, és csak időszakos látogatásokat tesznek uniós tagállamokba. forrás: Jogi Fórum

2017. június 03, szombat

15:12  A Jány-per - Egy híres ügy a magyar jogtörténetből - "Nem kérek kegyelmet!"
  Jány Gusztávot, a 2. magyar hadsereg volt parancsnokát a Budapesti Népbíróság 1947-ben háborús bűntettért halálra ítélte. Nem kért kegyelmet, noha maga a tanácsvezető bíró is kegyelemre terjesztette elő. 1993-ban a Legfelsőbb Bíróság felmentette ugyan az ellene emelt vádak alól, de tiszti rangjába nem helyezte vissza.Jány Gusztáv, a 2. magyar hadseregnek a parancsnoka 1883. október 21-én született Rajkán. Eredetileg Hautzinger Gusztávnak hívták. Gyermekkorát a Győr melletti Lébényben töltötte, ahol édesapjának szatócsüzlete volt. A család 1896-ban Budapestre költözött. A Deák Téri Evangélikus Főgimnáziumban nyolc évig Lukács György osztálytársa volt. Érettségi után három évig a Hadiakadémián tanult, majd 1905-ben hadnaggyá avatták. Hautzinger gyorsan lépdelt fölfelé a katonai ranglétrán: 1913-ban főhadnagy, 1914-ben soron kívül századossá, 1920-ban őrnaggyá nevezték ki. A trianoni békeszerződésben foglalt tiltások miatt Ludovika Akadémiára átnevezett Hadiakadémián tanított harcászatot. A vitézi rendbe való felvételének feltételeként, 1924-ben magyarosította vezetéknevét édesanyja nevére. 42 évesen már ezredes. 1931-től öt évig a Ludovika parancsnoka. Az intézetben a csonka ország relikviái számára irredenta folyosót rendezett be. 1934-ben tábornokká nevezték ki, 1938-tól Horthy Miklós kormányzó katonai tanácsadója lett. Jány Gusztáv - Forrás: tortenelemcikkek.hu Ezt követően senkit sem lepett meg, hogy a kormányzó 1940. március 1-jétől Jányt bízta meg a 2. magyar hadsereg parancsnokságával. A korabeli gondolkodást jól jellemzi, hogy Horthy a katonai karrierje jutalmaképpen szánta kedvenc tábornokának a győztes német hadjáratban való részvételt. A történelem azonban másképp alakult. A katonatiszt lelkesen vetette bele magát a háborúba, rendkívül sok időt töltött a frontvonalon harcoló katonák között, és műveleti szintű irányítás helyett szívesebben tartott szemléket. Egy ilyen mustra alkalmával, 1942. augusztus 25-én súlyosan megsebesült egy aknavető-lövedék szilánkjától. Budapesti gyógykezelése alatt, augusztus 28. és október 7. között Csatay Lajos altábornagy helyettesítette. Jány Gusztáv vezérezredes felépülése után megérkezik a frontra. - Forrás: gondola.hu Jánynak megsebesülése előtt és után is látnia kellett, hogy a széles doni arcvonalat lehetetlen megvédeni a létszámban és felszerelésben is fölényben levő Vörös Hadsereggel szemben. A tábornok a teljesíthetetlen feladat miatt többször is kezdeményezte leváltását, a németektől fegyvereket és erősítést kért, azonban egyik kérése sem teljesült. A parancsokat azonban így sem merte megszegni. Amikor 1943 elején kitartásra kapott parancsot, miközben a szovjet csapatok már bekerítéssel fenyegették a magyarokat, döntenie kellett, hogy katonái életéért felel vagy teljesíti a parancsot. Nem a parancsmegtagadást választotta. Szakály Sándor történész szerint Jány messze nem volt abban a helyzetben, hogy maga hozzon döntést, mert nem ő volt az illetékes parancsnok. "Ebben a fegyvertársi-szövetségesi rendszerben vívott háborúban Weichs vezérezredes volt az illetékes, ha pedig Jány az ő parancsával szembefordul, az függelemsértés. Hitler ráadásul 1942 decemberében levélben fordult a kormányzóhoz, melyben a végsőkig való kitartást kérte, és ennek szellemében küldött Szombathelyi is utasítást Jánynak a frontra." Akárhogy is történt, a tábornok 1943. január 24-én kiadta a 294/2. hds. I. a. 43. I. 24. számú hadparancsot, amely miatt a háború után egyszerűen a "doni hóhérként" emlegették: "Vegye tudomásul mindenki, hogy innen sem betegség, sem sebesülés, sem fagyással el nem engedek senkit. Azon a területen, hol gyülekezésünket elrendelték, hol az újjászervezést végrehajtjuk, ott marad mindenki, míg meg nem gyógyul, vagy el nem pusztul. (…) A rendet és a vasfegyelmet a legkeményebb kézzel, ha kell, a helyszínen való felkoncolással, de helyre kell állítani. Ennél kivétel nincs, legyen az tiszt vagy rendfokozat nélküli honvéd, aki parancsomnak nem engedelmeskedik, az nem érdemli meg, hogy nyomorult életét tovább tengesse és nem engedem, hogy szégyenünket bárki is tovább nagyobbítsa." A hadparancs általános felháborodást keltett, ezért azt Jány megkésve ugyan, de április 4-én - Horthy utasítására - visszavonta. 1943 januárjában összesen 198 ezer katona volt a magyar 2. hadsereg kötelékében a fronton, közülük 42 ezren tűntek el és haltak meg, 28 ezren tértek haza sebesülten és mintegy 26 ezren kerültek hadifogságba, akiknek többsége soha nem térhetett vissza Magyarországra. "Ha azt vesszük figyelembe, hogy 1942 áprilisa és 1943 márciusa között az utánpótlással, a kiegészítéssel, a váltással együtt több mint 250 ezer ember fordult meg ennél a hadseregnél, akkor sem mondhatjuk ki, hogy a véres veszteség ötven százalékos volt. Mintegy 42 ezer halott és eltűnt katonáról beszélhetünk, ami nagyon súlyos veszteség, de - hála Istennek - nem százezres nagyságrendű" - állította Szakály Sándor. A vezérezredes az utolsó vonattal tért haza a Don-kanyarból. Horthy 1943. augusztus 5-én mentette fel parancsnoki tisztéből. A háború végéig visszavonultan élt Budapesten. Szálasi Ferenc hatalomra kerülése után elutasította, hogy a nyilasoknak szolgáljon. A szovjet megszállás elől családjával Németországba távozott. A honvédelmi miniszter 1945. június 19-én háborús bűnösnek nyilvánította, lefokozta és kizárta a hadseregből. 1946-ban, felesége halála után önként hazatért, amihez megszerezte az engedélyt az amerikai katonai hatóságoknál. Egy hadifogoly-szállítmánnyal érkezett az országba, és feladta magát. A HM katonapolitikai osztályának kaposvári kirendeltsége vette őrizetbe 1946. október 7-én. A Népbíróság előtt - Forrás: MTI 1947 szeptemberéig készítették elő a pert. A Szörényi Endre őrnagy vezette vizsgálócsoport által készített vádirattervezetet a népügyészség többször is visszaadta. Dokumentumokat gyűjtöttek be, tanúkat hallgattak ki. A Budapesti Népbíróság 1947. szeptember 25-én, 26-án, 29-én és október 4-én tárgyalta az ügyet Pálosi Béla tanácsvezető bíró vezetésével, a hat koalíciós párt képviselőiből álló tanácsban, a népügyész Gyarmati István volt, Jány védelmét Jármay Zsigmond ügyvéd látta el. A védelem tanúi közül csak Nagy Vilmos nyugállományú vezérezredest, 1942-1943 közötti honvédelmi minisztert hallgatták ki, mert Veress Lajost, Rácz Jenőt, Cseh Kálmánt és másokat már letartóztattak. Nagy Vilmos igyekezett a vádlott segítségére lenni. A bíróság előtt Jány a szolgálati szabályzatra hivatkozott, azt állítva, hogy ő azt soha nem sértette meg. A vádlott a vallomásában megerősítette, hogy "a 2. hadsereg a frontra való indulásakor nem volt kellően felszerelve". Továbbá bevallotta, hogy "az orosz polgári lakosságot munkára igénybe vevő honvéd személyeknek a lakossággal szembeni kíméletlen eljárásra adtam parancsot. Beismerem, hogy a tábori bíróságok által hozzám felterjesztett halálos ítéleteket jóváhagytam. A kivégzett személyek neveire, valamint az általuk elkövetett bűncselekményre, melyekért őket halálra ítélték, nem emlékszem. Ha hozott bármelyik tábori bíróság nazarénusok ellen halálos ítéleteket, mert azok hitüknél fogva nem akartak harcolni vagy hadi munkát teljesíteni, úgy ezeket az ítéleteket én jóváhagytam." Kiderült az is, hogy elrendelte a visszavonulás során, a harc alól magukat kivonni akaró, valamint bicegő, sánta, fagyott honvédek kikötését, testi fenyítését, felkoncolását. A Budapesti Népbíróság 1947. október 4-én háborús bűntettért golyó általi halálra ítélte. Jány az ítélet meghozatala után nem kért kegyelmet, mert azzal szerinte a bűnösségét ismerte volna el. A népbíróság és a Népbíróságok Országos Tanácsa is szótöbbséggel kegyelemre méltónak minősítette, sőt a tanácsvezető bíró is kegyelemre terjesztette elő. Tildy Zoltán köztársasági elnök azonban november 22-én, a Nemzeti Főtanács mellőzésével elutasította a kegyelmi kérvényt. A védelem kérelmét nem bírálták el. Az ítéletet november 26-án hajtották végre a régi Gyűjtőfogház udvarán. "Nem kérek kegyelmet, mert azzal bűnösségemet ismerném el." - Jány a kivégzés előtt - Forrás: MTI  A népbíróságok 27 ezer embert ítéltek el háborús és népellenes bűnök miatt, 477 személyt pedig halálra ítéltek, akik közül 189-et ki is végeztek. 1993. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság - a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványára - Jányt felmentette az ellene emelt vádak alól, azonban nem helyezte vissza tiszti rangjába. "A Legfelsőbb Bíróság tartózkodott attól, hogy állást foglaljon olyan kérdésekben, amelyek megítélése a történészek feladata. Így nem volt elemzésének tárgya a háború igazságos vagy igazságtalan volta, a hadmozdulatok katonai, szakmai szempontú értékelése" - hangsúlyozta az ügy előadó bírója, Kónya István. A tárgyalásra eljött Kéri Kálmán akkori országgyűlési képviselő, vezérezredes is, aki a felmentő ítélet kihirdetése után a pulpitus előtt szalutálva köszönte meg az ítéletet. Galli István ügyvéd 2011. január 12-én a köztársasági elnöknél kezdeményezte Jány Gusztáv posztumusz vezérezredessé történő kinevezését. A rehabilitációs kérelmet a Honvédelmi Minisztériumhoz küldték tovább elbírásra, amelynek jogi főosztálya szerint felvethető ugyan a lefokozás semmissége, de ennek hivatalos megállapítására a honvédelmi miniszternek nincs közjogi lehetősége. forrás: Jogi Fórum

2017. június 02, péntek

13:34  Gyűlöletkeltő internetes tartalmak - Magyarország távolította el a legtöbb sértő oldalt
  Az internetes felületeken megjelent jogellenes gyűlöletbeszédet tartalmazó bejegyzések 94,5 százalékát távolították el a platformokról az elmúlt egy évben Magyarországon, ami a 24 vizsgált uniós tagállam közül a legmagasabb arányt jelenti - közölte az Európai Bizottság. Az Európai Bizottság és négy internetes, számítástechnikai óriásvállalat egy évvel ezelőtt fogadott el közös magatartási kódexet az interneten folytatott jogellenes gyűlöletbeszéd ellen. A magatartási kódex a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft kötelezettségvállalásait tartalmazza az ilyen tartalmak Európán belüli elterjedése ellen.      A magatartási kódex aláírásával az informatikai társaságok azt vállalták, hogy az illegális gyűlöletbeszédre vonatkozó érvényes bejelentéseket lehetőség szerint 24 órán belül felülvizsgálják és indokolt esetben letiltják, vagy megszüntetik az ilyen tartalmakhoz való hozzáférést az európai jogszabályokat átültető nemzeti jogszabályok alapján.       A magatartási kódex első évfordulóján közzétett bizottsági értékelés szerint noha a probléma továbbra is jelentős, a cégek jelentős előrelépést tettek kötelezettségvállalásaik teljesítésében. Kiemelték, a káros tartalmat kifogásoló bejelentések 24 órán belüli felülvizsgálata a korábbi 40 százalékról 51 százalékra nőtt, a bejelentett tartalmak 59,1 százalékát törölték uniószerte az elmúlt évben.      A korábbihoz képest az informatikai cégek jobban kezelték a polgároktól érkező bejelentéseket. A bizottság kiemelte, a Facebook az egyetlen olyan vállalat, amely teljes egészében elérte a napi bejelentések felülvizsgálatát. A többi platform esetében az eltávolítási arányok azonban alacsonyabbak maradtak abban az esetben, amikor egy értesítés a nyilvánosságtól származott - tették hozzá.      A vizsgálat azt mutatta, hogy amíg a Facebook rendszeres visszajelzést küld a felhasználóknak arra vonatkozóan, hogy értékeléseket küldjenek, a jogellenes tartalom eltávolítására irányuló megközelítések nagyfokú eltérést mutatnak - legyen az a terrorizmus, a gyűlöletbeszéd, a gyermekek szexuális bántalmazása vagy a szellemi tulajdonjogok megsértése - az egyes platformokat működtető vállalatok körében. Az ilyen eltérések bizonyos esetekben - például egyes illegális tartalom esetén - igazolhatók, de más esetekben csökkentik a rendszer hatékonyságát.      A jelentés megállapította, hogy az átláthatóbb és kiszámíthatóbb jogszabályi környezet ösztönzően hat a platformok üzemeltetőire, hogy proaktív módon kezeljék a gyűlöletbeszédre vonatkozó tartalmak vizsgálatát és eltávolítását.   forrás: Jogi Fórum
12:34  Az egészségügyi problémával küzdőket törlik az álláskeresők közül - Az alapjogi biztos megállapításai
  Az alapvető jogok biztosa szerint sérti a jogbiztonságot, hogy az egészségi problémával küzdőket törlik az álláskeresők közül, és így elesnek a szociális ellátásoktól. Székely László az ügyben az emberierőforrás-miniszterhez és a nemzetgazdasági miniszterhez fordult.
11:34  Hozzátartozók foglalkoztatása - A francia képviselőkre és miniszterekre vonatkozik az új rendelkezés
  Emmanuel Macron francia államfőnek a közélet erkölcsössé tételét célzó reformja egyebek mellett megtiltja a képviselőknek és a minisztereknek a hozzátartozóik foglalkoztatását. Az intézkedéscsomag két törvényjavaslatot és egy alkotmánymódosítást is tartalmaz - jelentette be az igazságügyi miniszter.Francois Bayrou a reform ismertetésére összehívott sajtótájékoztatóján elmondta: a korrupciós botrányokkal tarkított elnökválasztási kampány után az új kormány célja visszaszerezni az állampolgárok bizalmát a közéletben. A javaslat célja az érdekellentétek megszüntetése, az átláthatóság megerősítése, valamint a pártfinanszírozás revíziója az újabb botrányok elkerülése érdekében.      A csomag javaslatai között szerepel a háromnál több mandátum gyakorlásának megtiltása a képviselők, a szenátorok és a nagyobb települések önkormányzati képviselői számára. A miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó úgynevezett francia köztársasági bíróságot (CJR) megszüntetné a kormány, s a korábbi köztársasági elnökök nem lehetnek többet automatikusan az alkotmánytanács tagjai. Azok a képviselők, akik nem teljesítik adófizetési kötelezettségeiket, nem gyakorolhatják a mandátumukat.      A javaslatban szerepel a képviselőknek és a szenátoroknak automatikusan járó költségtérítések megszüntetése is, s ezentúl szigorúan szabályozni fogják a tanácsadói tevékenységeket is.      A párfinanszírozás átláthatóságára egy "demokráciabankot" hoz létre a kormány, ahonnan valamennyi politikai párt kölcsönt vehet fel a kampányok finanszírozására, a pártok elszámolásait pedig ezentúl a számvevőszék ellenőrzi.      A májusi francia elnökválasztás favoritjának a konzervatív Francois Fillon volt kormányfő számított, amíg januárban egy sajtóértesülés alapján ki nem derült, hogy a feleségét és a gyerekeit asszisztensként foglalkoztatta papíron a parlamentben, de a családtagok gyaníthatóan nem végzetek tényleges munkát.      Jóllehet a hozzátartozók alkalmazását eddig semmilyen szabály nem tiltotta Franciaországban, s a képviselők mintegy ötöde él is ezzel a lehetőséggel, a Fillon családnak átutalt közel egymillió euró közpénzről szóló gyanú teljesen megváltoztatta az addig az egyik legtisztességesebbnek ismert konzervatív politikus imázsát, aki ellen jelenleg közpénz elsikkasztása és hivatali visszaélés gyanújával folyik eljárás. Francois Fillon végül a harmadik helyen végzett az elnökválasztás első fordulójában, majd a második fordulót követően visszavonult a politikai életből.      Csütörtökön azonban az államfő pártját is elérte egy korrupciógyanús ügy, miután a nyugat-franciaországi Brest ügyészsége bejelentette, hogy előzetes eljárást indít Richard Ferrand területfejlesztési miniszter egy korábbi ingatlanfejlesztési ügyében. Fillon esetével ellentétben ebben az ügyben nem közpénzzel való visszaélés, hanem egy magánjogi előnyszerzés gyanúja merült fel.      A Le Canard enchainé című szatirikus hetilap egy héttel ezelőtt leplezte le, hogy Richard Ferrand, a Brest városában működő Mutuelles de Bretagne nevű biztosítótársaság vezetőjeként (1998-2012) azt javasolta 2011-ben a cég igazgatótanácsának, hogy az élettársa tulajdonában lévő egyik ingatlant vegye bérbe. Az ügyvédként dolgozó nő az előzetesen megkötött bérleti szerződésnek köszönhetően tudott hozzájutni egy 580 ezer euró értékű tulajdonhoz. Utóbb az is kiderült, hogy Ferrand képviselőként 2014-ben négy hónapig a fiát foglalkoztatta minimálbéren parlamenti asszisztenseként, bár a fiú ténylegesen ellátta a feladatokat.      A hírt követően a bresti ügyészség pénteken megvizsgálta az ügyeket, de akkor nem indított előzetes eljárást, mert nem talált törvénytelenségre utaló gyanút. A vádhatóság csütörtökön viszont azt közölte, hogy egy korrupcióellenes szervezet által szerdán benyújtott feljelentésben érkezett újabb elemek alapján megbízta a helyi rendőrséget a vizsgálat lefolytatására az ingatlanfejlesztési ügyben.         A volt szocialista politikus Emmanuel Macron egyik legközelebbi munkatársának számít, az általa alapított En Marche (Lendületben!) nevű politikai mozgalomnak volt a főtitkára az elnökválasztási kampányban.      A leleplező információk a június 11-i és 18-i kétfordulós nemzetgyűlési választások előtt kerültek napvilágra, ezeken Emmanuel Macronnak elengedhetetlen lenne az abszolút többség megszerzése a reformprogramjának beindításához.      A miniszter kizárta, hogy lemond, az államfő és Edouard Philippe miniszterelnök is szolidaritásáról biztosította Ferrand-t, s jelezte, csak abban az esetben válnak meg egy kormánytagtól, ha az ellen eljárás indul.      "Egy előzetes vizsgálat megindítása semmit nem változtat az álláspontomon, amit jómagam nyilvánosan korábban megfogalmaztam: amíg nincs vádemelés, nincs ok arra, hogy Richard Ferrand elhagyja a kormányt" - mondta csütörtökön a kormányfő. Az igazságügyi miniszter a sajtótájékoztatón nem kívánta az ügyet kommentálni. forrás: Jogi Fórum
10:09  Párizsi klímavédelmi egyezmény - egyezményből
  Sajnálatukat fejezték ki az európai uniós vezetők amiatt, hogy Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken leszögezte: megingathatatlan az unió elkötelezettsége a megállapodás mellett.
10:09  Beutazást korlátozó elnöki rendelet - Az amerikai kormány fellebbezést nyújtott be
  Az amerikai kormány benyújtotta fellebbezését a szövetségi legfelsőbb bírósághoz a beutazást átmenetileg korlátozó, de felfüggesztett elnöki rendelet miatt.
10:09  Észak-Korea atom- és rakétaprogramja - Washington újabb szankciókat javasolt az ENSZ Biztonsági Tanácsában
  Washington újabb szankciókat javasolt az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) Észak-Korea ellen atom- és rakétaprogramja miatt.

2017. június 01, csütörtök

14:04  Tárgyalás zártan - Az Alkotmánybíróság legjelentősebb és legérdekesebb májusi döntései
  Az Alkotmánybíróság májusi határozataiban többek közt a pótmagánvádló jogorvoslati jogát, a kisajátítási kártalanítást, a műemléki érték fogalmát, továbbá a felek perbeli esélyegyenlőségének, a hirdetményi kézbesítésnek, a perköltségnek és a tárgyalás nyilvánosságának szabályait vette górcső alá.
14:04  Lezárult a bíróságokon a biztonságnövelő projekt - Műszaki és informatikai fejlesztések
  2017. május 31-én lezárult a biztonságnövelő projekt, melynek célja a bíróságok biztonságot növelő berendezésekkel és informatikai eszközökkel történő ellátása volt. A projekt még 2012-ben indult azzal, hogy az Országos Bírósági Hivatal sikeresen pályázott a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében. A projekt műszaki és informatikai elemeket egyaránt tartalmazott. A műszaki területen a bíróságok biztonsági eszközeinek fejlesztése került a középpontba.

<<<Előző oldalKövetkező oldal >>>


Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére

 
 



Miért ez a kedvencem...

Sok színű, egy kattintással átszínezhetem.

Barna Beatrix
Dunaújváros
 

Még a bevásárlás is olcsóbb mióta használom az akció keresőt.

Tóthné Barna Katalain
Miskolc
 

Mindig aktuális

Segesvári József
Paks
 

Néhány kattintással elkészíthetem a saját hírportálomat

Rendes Tamás
Pécs
 

Sok pénztárca kímélő ötletet kapok rendszeresen.

Szabóné Feleki Mária
Agárd