pénztárca kímélő megoldások
 

Archívum

 

Jogi fórum

2017. szeptemper 21, csütörtök

08:14  Öthetes járattörlési időszak a Ryanairnél - Az utasok jelentős részének találnak megoldást a hét végéig
  A Ryanair öthetes járattörlési időszakában érintett mintegy 315 ezer utasból szerdáig 238 ezren kérték a jegyük átfoglalását vagy az ár visszatérítését - derül ki légitársaság közleményéből.Közlésük szerint a Ryanair minden érintett utast e-mailben tájékoztatott a járat törléséről és a lehetséges teendőkről. Ezek között felhívták az utasok figyelmét az uniós jogszabályok szerinti kompenzációs lehetőségekre is. Korábban fogyasztóvédők azzal vádolták az ír diszkont légicéget, hogy ezekről nem küldenek tájékoztatást.      Szerdáig a Ryanair adatai szerint 175 ezren kérték a jegyük átfoglalását, 63 ezren pedig a jegyár visszatérítését. A hét végéig az utasok jelentős részének, 300 ezer embernek találnak megoldást - olvasható a közleményben.      A Ryanair pénteken teljesen váratlanul jelentette be a honlapján, hogy azonnali hatállyal napi 40-50 járatát törli október végéig, ami mintegy kétezer járat kiesését jelenti. A budapesti járatok közül a szerdai, 3717-es és 3718-as London-Stansted és Budapest közti járatokat törölték.      A légitársaság hangsúlyozta, hogy a törlések a járatok kevesebb mint 2 százalékát érintik, és az a céljuk, hogy helyreállítsák a járatok közlekedésének pontosságát. Szeptember első két hetében a megszokott 90 százalék helyett a járatoknak már kevesebb mint 80 százaléka közlekedett pontosan a légiforgalmi irányítás kapacitásának szűkössége és sztrájkok, a kedvezőtlen időjárás, valamint a hajózó személyzet szabadságának kötelező kiadása miatt.       A Ryanair eddig az áprilistól márciusig terjedő év szerint engedte a szabadságolást, a jövő évtől kezdve azonban a naptári év szerint kell alakítani a szabadságolási rendszert. Ennek következményeként a hajózó személyzetnek (pilóták és légiutas-kísérők egyaránt) idén december végéig ki kell venniük a szabadságukat.      A légi utasok jogait szabályozó uniós direktíva szerint a Ryanairnek akkor is térítésmentesen kell átfoglalnia a jegyet, ha a saját hálózatában nem tudja megoldani az utas elszállítását. A Ryanair azonban nem kötelezhető arra, hogy a következménykárokat (autóbérlés, szállás) megfizesse. forrás: Jogi Fórum
08:07  Hollandia fellebbez a srebrenicai mészárlás ügyében - A hágai legfelsőbb bíróság megállapította a felelősséget
  Fellebbezést nyújtott be a holland kormány a legfelsőbb bírósághoz, hogy helyezze hatályon kívül azon korábbi ítéletet, miszerint részben Hágát is felelősség terheli mintegy háromszáz boszniai muzulmán haláláért, akiket az 1995-ös srebrenicai mészárlás során gyilkoltak meg.A hágai fellebbviteli bíróság júniusban megerősítette az ügyben eljáró törvényszék 2014-es ítéletét, megállapítva, hogy a holland ENSZ-békefenntartóknak nem lett volna szabad átadniuk a bázisukon menedéket kereső boszniai férfiakat és fiatalokat  a tömeggyilkosságot elkövető szerb erőknek, mivel tudatában lehettek a veszélynek, hogy meg fogják őket ölni.      "Nem osztjuk a bíró véleményét, hogy a holland békefenntartók törvénytelenül jártak volna el, és nem értjük, hogyan jutott a bíróság erre a döntésre" - közölte a védelmi minisztérium egyik szóvivője szerdán.      A helyi sajtó jelentései kiemelték, hogy a legfelsőbb bíróság csak akkor helyezheti hatályon kívül a fellebbviteli bíróság döntését, ha tartalmi vagy eljárásjogi szempontból hibásnak találja azt.      A Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környékbeli muszlim lakosság itt keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, a mindössze kézifegyverekkel felszerelt holland békefenntartók pedig gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem tanúsítottak. Srebrenica elfoglalását követően a szerb csapatok néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon. forrás: Jogi Fórum

2017. szeptemper 20, szerda

14:14  Közeleg a pénzmosási törvény határideje - A legfontosabb kötelezettségek
  A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló új törvény főbb szabályai 2017. június 26-án léptek hatályba. Ettől az időponttól kezdve a szolgáltatók az új törvény, valamint az azt kiegészítő új jogszabályok rendelkezéseinek kötelesek megfelelni. Az újonnan létrejött szolgáltatók az új szabályok alapján kötelesek megalkotni belső szabályzatukat, valamint benyújtani azt a felügyeletüket ellátó szervhez jóváhagyás céljából. Emellett az új törvény a hatálybalépésekor már meglévő, működő szolgáltatókra is ró kötelezettségeket, ezek a szolgáltatók ugyanis kötelesek a belső szabályzatukat az új törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni és ennek megtörténtéről a felügyeletüket ellátó szervet írásban tájékoztatni.
13:50  Tízezer ítélet vár végrehajtásra - Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ereje
  Csaknem 10 ezer olyan ítéletet tart számon az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), melyeknek máig nem tettek eleget az Európa Tanács tagállamai, bizonyos esetekben már 25 éve várat magára a törvényszék döntésének végrehajtása - írta a Politico brüsszeli hírportál.
12:54  Bírósági múlt és jelen - Könyvsorozat a Szegedi Ítélőtábla történetéről
  Az Országos Bírósági Hivatal egyik kiemelkedő fontosságú feladatának tartja a magyar bíróságok épületeinek, infrastruktúrájának korszerűsítését. A OBH kezelésében 112 városban összesen 462.220 négyzetméter alapterületen 185 ingatlan van, melyből ítélkezési célra 153 épületet használnak, közülük védettnek 75 minősül.
12:38  Lezárult a gödöllői és a keszthelyi kastély ellenőrzése - Az Állami Számvevőszék megállapításai
  Az Állami Számvevőszék befejezte a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. és a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft. 2012. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Miniszterelnökség mindkét társaság esetében szabályszerűen gyakorolta a tulajdonosi jogokat. A Gödöllői Királyi Kastély NKft. és a Helikon Kastélymúzeum NKft. belső szabályozottsága és a pénzügyi-számviteli feladatok ellátása is összességében megfelelt az előírásoknak. A tervezési, beszámolási, adatszolgáltatási feladatok ellátása szabályszerű volt, ám a vagyongazdálkodás nem felelt meg az előírásoknak, mert a társaságok 2012-2015. évi beszámolói a vagyon összetétele tekintetében nem a valós helyzetet tükrözték.
11:34  Iraki kurdok függetlenségi népszavazása - Az Európai Unió is ellenzi az elszakadást
  Az Európai Unió rendületlenül támogatja Irak egységét, szuverenitását és területi integritását, ezért kerülni kell a szeptember 25-ére tervezett kurd függetlenségi népszavazáshoz hasonló, kontraproduktív és egyoldalú cselekedeteket - szögezte le Federica Mogherini, EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.Közleményében Mogherini hangsúlyozta: elismeri, hogy a bagdadi központi kormány és az iraki kurd autonóm terület vezetése között vannak rendezetlen ügyek, ezeket azonban békés és építő jellegű párbeszéd, konszenzus útján kell megoldani, az ország alkotmányának tiszteletben tartásával.      Az Európai Unió üdvözli az ENSZ kezdeményezését a párbeszéd előmozdításáról - közölte.      Az észak-iraki Kurdisztán parlamentje múlt pénteken hagyta jóvá, hogy szeptember 25-én népszavazást tartsanak a függetlenségről három kormányzóságban és a kurdok ellenőrzése alatt álló területeken.       A bagdadi parlament viszont felhatalmazta a kormányt, hogy minden eszközzel védje meg az ország egységét, a legfelsőbb bíróság pedig felfüggesztette a függetlenségi népszavazást, mert több beadvány is érkezett a testülethez a referendum alkotmányossági vizsgálatát kérve.      A referendum kiírása komoly tiltakozást váltott ki a nemzetközi porondon. Az iraki kormány mellett Törökország, Irán és Szíria vezetői is határozottan ellenzik a függetlenséget, attól tartva, hogy az Irakon kívül is megerősítené a kurd szeparatista törekvéseket. A népszavazást az Egyesült Államok sem támogatja, mondván, az csak elvonná a figyelmet az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcról. forrás: Jogi Fórum
09:24  Nők elleni erőszak Rómában - A törvények szigorítását kéri a főpolgármester
  A törvények szigorítását kérte az olasz kormánytól Virginia Raggi római főpolgármester azután, hogy az utóbbi tíz nap alatt három nőt erőszakoltak meg az utcán az olasz fővárosban.Virginia Raggi kijelentette, az olasz kormánynak azonnal lépnie kell, és rendkívüli jogszabályok bevezetésével biztosítania a nők védelmét. A római főpolgármester az utcai videó-kameráknak, valamint a járőröző rendőrök számának emelését szorgalmazta mindenekelőtt Róma külvárosi negyedeiben. A politikus "rendkívüli törvények" elfogadását követelte, de részletekbe nem bocsátkozott ezek tartalmát illetően.      Az utóbbi tíz napban három nőt erőszakoltak meg Róma utcáin. Szeptember 9. hajnalán egy 23 éves finn turistalányt bántalmazott és erőszakolt meg egy fiatal bangladeshi férfi, aki humanitárius menekültként tartózkodott Olaszországban. A nemi erőszak a Termini-pályaudvar közelében történt. A férfit néhány órával később elfogták. Néhány nappal később egy belga turistalány tett feljelentést egy izraeli férfi ellen, aki éjszaka Róma belvárosában, a Capitolium-domb lépcsőin akarta megerőszakolni.       Hétfő hajnalban a központi Villa Borghese-parkban egy taxis sietett egy 57 éves német nő segítségére. A nő meztelen volt, keze háta mögött összekötözve. Megerőszakolták és kirabolták, sokkos állapotban szállították kórházba. Beszámolója szerint egy fiatal, valószínűleg kelet-európai férfi támadt rá. A Villa Borghese parkjában éjszaka tucatnyi hajléktalan talál éjszakai szállásra, közöttük keresik az elkövetőt. A német nő is hat hónapja Róma utcáin aludt, minden nap más helyen.       Ezt megelőzően júniusban a dél-olaszországi Leccében egy svéd egyetemista lányt erőszakolt meg egy szenegáli férfi.  Augusztus 25. éjszakáján egy lengyel turistapárra támadt rá migránsok csoportja. A férfit súlyosan bántalmazták, a nőt csoportosan megerőszakolták, majd egy perui prostituáltat is megerőszakoltak. Ezután Firenzében két ittas amerikai egyetemista lányt erőszakolt meg két olasz csendőr. A legutolsó eset kedden a szicíliai Catania közelében történt, ahol egy olasz férfi megerőszakolt egy éjszakai elsősegélyponton dolgozó orvosnőt.       Matteo Salvini, az Északi Liga vezetője Facebbok-profilján "kémiai kasztrációt, börtönt és kényszermunkát" sürgetett a nemi erőszakot elkövetőkre.       Olaszországban az év eleje óta mintegy 2400 nemi erőszakot követtek el. A felmérések szerint minden tíz ilyen esetből hatot olaszok, négyet olaszországi migránsok követnek el.    forrás: Jogi Fórum
08:50  Csongrád-Csanád? - Csongrád megye átnevezését tárgyalják a képviselők
  Az Országgyűlés ma tárgyalja a Miniszterelnökséget vezető Lázár János azon javaslatát, amely Csongrád-Csanádra változtatná a jelenlegi Csongrád megyét.A Ház ülése reggel 9 órakor kezdődik, az első négy napirendi pontban nemzetközi szerződések kihirdetéséről tárgyalnak a képviselők, akik ezt követően mondhatják el véleményüket a megyeátnevezési javaslatról.      Az indítvány meghagyná Szegedet megyeszékhelynek, az átnevezés határideje pedig 2020. június 4. lenne. Lázár János indoklásában úgy fogalmazott, a földrajzi nevek a magyar nyelv és történelem számos emlékét őrizték meg, és a "történetileg kialakult, a helyi lakosság által is széles körben ismert és elfogadott neveket nem túlzás kulturális örökségnek tekinteni".       A Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése határozatban támogatta a névváltoztatást.      A parlament mai utolsó napirendi pontjában a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényjavaslat általános vitáját bonyolítják le.      Az Országgyűlés első őszi ülése jövő hétfőn kérdésekkel és azonnali kérdésekkel fejeződik be. forrás: Jogi Fórum
08:50  Diplomáciai nyomásgyakorlás az ukrán oktatási törvényhez - Az Alapjogokért Központ álláspontja
  Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint diplomáciai nyomásgyakorlással, ügyek blokkolásával, szankciókkal érhető el, hogy módosítsák az új ukrán oktatási törvényt.Törcsi Péter úgy vélekedett, Petro Porosenko ukrán elnök nagy valószínűséggel alá fogja írni a törvényt, de közép- vagy hosszú távon elérhető, hogy ukrajnai ügyek akadályozásával, szankciók révén később módosítsák a jogszabályt.      Törcsi Péter fontosnak nevezte a magyar Országgyűlés által kedden egyhangúlag elfogadott, "a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről" szóló határozatot.       Az - különösen mivel ötpárti határozat - erős legitimációt ad a magyar kormánynak, hogy minden lehetséges lépést megtegyen. Megjegyezte továbbá, hogy az ukrajnai magyarság mellett sok nemzetiséget érint az oktatási törvény: a négyszázezres román közösséget, bolgárokat, lengyeleket, oroszokat is.      Kifejtette: Ukrajnának, különösen az új "nyugatbarátnak aposztrofált" kormánynak sok célja van, például az Európai Unióhoz való csatlakozás. Törcsi Péter megjegyezte, hogy az uniós társulási szerződést is sérti a törvény. Ezen felül akár egy uniós tagállamnak is - például Magyarországnak - lehetősége van blokkolni egy ország csatlakozását, de egy több országból álló szövetséges fellépés még hatékonyabb lehet.       Azt mondta: a nemzetközi szervezeteknek olyan eszközei nincsenek, amelyekkel jogilag vissza tudnák vonatni a törvényt, de politikai nyomásgyakorlása, szankciókra van lehetőség. Példaként említette, hogy a Strasbourgi Bíróság akár súlyos pénzbírsággal is sújthatja Ukrajnát az emberi jogi egységokmányhoz nem illeszkedő törvénye miatt. forrás: Jogi Fórum

2017. szeptemper 19, kedd

14:34  12 év elévülési idő korrupciós bűncselekményeknél - Módosították a büntető törvénykönyvet
  Egységesen 12 évre emelkedik a korrupciós bűncselekmények elévülési ideje - döntött a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával a parlament.A Jobbik kezdeményezésére benyújtott, házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt indítványt 170 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés. A módosítás a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.      Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese az előző esti általános vitában azt mondta: javaslatuk arra a népszavazási kezdeményezésre reagál, amelyet Vágó Gábor volt LMP-s országgyűlési képviselő vezetésével nyújtottak be, és amelyről a Fidesz jelezte, parlament elé kerülése esetén támogatná.      A korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról kezdeményezett népszavazási aláírásgyűjtés vasárnap indult el, mellé állt az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, az Együtt és a Momentum Mozgalom. A kezdeményezésben ugyancsak a 12 éves elévülési idő szerepel.      Gulyás Gergely (Fidesz), a parlament törvényalkotási alelnöke erre korábban úgy reagált: nincs szükség referendumra a kérdésben, a Fidesz megszavaz egy törvénymódosító javaslatot a korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról, amennyiben azt valaki benyújtja az Országgyűlésnek. forrás: Jogi Fórum
14:14  Új közigazgatási perrendtartás - Megkezdődött a bírák képzése
  Megkezdődött a jövő januárban hatályba lépő közigazgatási perrendtartás alkalmazását szolgáló bírói képzéssorozat kedden Budapesten, a Magyar Igazságügyi Akadémián.Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára a képzés megnyitó ünnepségén hangsúlyozta: az ügyfelek és az állami szervek közötti jogviták elbírálásakor a közigazgatás legkülönbözőbb szakterületi kérdései is fel fognak merülni. A közigazgatási bíróknak ezért az általános szabályok elsajátítása és magabiztos alkalmazása mellett folyamatos szellemi készenlétben kell lenniük egy-egy közigazgatási részkérdés elbírálásakor.       Az alaptörvényben lefektetett új alkotmányos alapoknak megfelelően az Országgyűlés sorra alkotta a nagy kódexeket: a munka törvénykönyvét, a büntető törvénykönyvet, majd a polgári törvénykönyvet, és ebbe a folyamatba illeszkedik az eljárási kódexek megújítása is - jelezte.       Kiemelte, hogy a közigazgatási eljárási kódexszel az államnak a legnagyobb adósságot kellett törlesztenie, hiszen a közigazgatási bíráskodás 1949-es eltörlése után nem volt olyan perrendtartás, amely a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának sajátosságait kellően meg tudta volna jeleníteni.       A közigazgatási per és a polgári per közötti alapvető különbség, hogy a közigazgatási eljárásában már egy lezajlott alapeljárás történéseit kell feltárni, amelyben a szereplők nem voltak egyenlőek. A perbeli egyenlőség ennél az eljárásnál nem természetes, hiszen a közhatalom áll szemben az ügyféllel - tette hozzá. Ebből a körülményből fakadnak a közigazgatási bíróság különleges feladatai: a hézagmentes jogvédelem, a "fegyveregyenlőség" biztosítása, valamint az időben és tartalmában is hatékony jogvédelem - fogalmazott.       Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégiumának vezetője a közigazgatási perrendtartás elfogadását jogtörténeti jelentőségűnek nevezte. Úgy vélte, a közigazgatási bíráskodás lehetőségeinek kiterjesztése a döntéshozókat is megfontoltabb döntésre készteti. Hiány figyelhető meg ugyanakkor a rendszer véglegesítésében - mondta, hangsúlyozva: abban konszenzus van a bírók és a jogalkotók között is, hogy a hiányzó szint pótlása a közigazgatási felsőbíróság létrehozásával lehetséges és szükséges.      Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt mondta, ez az a kódex, amely a bíróság szervezetét is alapvetően érinti. A szakmai felkészülésről szólva felidézte a bírók szerepét a jogszabályok véleményezésében, hangsúlyozta a most kezdődő képzés jelentőségét, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a közigazgatási eljárási kódex hatálybalépése az igazgatási területen is feladatokat szab, például új nyomtatványok válnak szükségessé.       A képzéssorozatban idén mintegy 450-en vesznek részt, köztük nemcsak bírók, hanem más bírósági dolgozók is. A jelentkezőket négy csoportba osztva, havonta képzik, de az új bírák felvétele miatt a képzéssorozat a jövő évben is folytatódik majd. A csaknem 900 oldalas tananyaghoz audiovizuális formában mások is hozzáférhetnek.       Handó Tünde elmondta: az új szabályozással 196 bíró felvétele válik szükségessé, közülük az első 45 helyre kiírt, szeptember közepén lezárult pályázatra 197-en adták be jelentkezésüket. A jelentkezők döntő többsége a bírósági szervezetből kerül ki, de mintegy 30-35 százalék a szervezeten kívülről pályázott.       Az OBH elnöke kiemelte a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartás fontosságát, valamint azt is, hogy a közmédián és a helyi médián keresztül az állampolgárok tájékoztatására is fordítsanak figyelmet.      A szervezeti változások közül kiemelte, hogy a közigazgatási bírósági eljárásokban a jövőben nem egy bíró, hanem háromtagú testületek járnak el. Ez szerinte komoly igazgatási kihívást jelent a bíróságok vezetőinek, miként a titkári hatáskör csökkenése is. Utóbbiak ugyanis - más területekkel ellentétben - egyszerűbb közigazgatási ügyekben sem járhatnak majd el.       Handó Tünde szólt arról is, hogy a közigazgatási eljárások fajsúlyosabb része nyolc kijelölt közigazgatási bírósághoz kerül, a Fővárosi Törvényszék lesz az illetékes a fellebbezésekben, és az eddigi hat helyett nyolc regionális kollégium jön létre.   forrás: Jogi Fórum
11:14  Együttműködés az állami vállalatok integritásának fejlesztéséért - Cél a vezetői és teljesítményértékelési rendszerek fejlesztése
  Az állami vállalatok integritásirányítási rendszerének fejlesztése érdekében tartott egyeztetést Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója az ÁSZ székházában. Az eszmecsere fókuszában az MNV Zrt. vállalatirányítási ajánlásaihoz illeszkedő integritási kérdőív kifejlesztése, valamint összehangolt integritás felmérés lefolytatása álltak. A két szervezet együttműködési szándékát fejezte ki az állami tulajdonú cégek vezetői és teljesítményértékelési rendszereinek fejlesztése, az állammenedzsment és az integritásirányítás összekapcsolásának megvalósítása érdekében.
10:34  Védi-e a szerzői jog a SEO-t? - A keresőoptimalizálás és jogi vonatkozásai
  A weboldalak keresőoptimalizálása sok idő- és munkaráfordítást igényel, amelyet a legtöbb vállalkozás kiszervez keresőoptimalizálásra szakosodott vállalkozásoknak. A SEO cégek a munkájuk során gyakran teljesen átalakítják a weboldalt, beleértve annak szerkezetét, szövegeit, technológiáját is. A SEO-t végző vállalkozás oldaláról pedig gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon ez az egyébként bonyolult szellemi tevékenység szerzői jogi védelemben részesülhet-e? Védi-e őket bármilyen jogi oltalom?
07:38  Ukrán oktatási törvény - Ma szavaz a parlament a határozati javaslatról
  Az Országgyűlés ma szavazhat arról az ötpárti támogatással benyújtott határozati javaslatról, amely arra szólítja fel az ukrán elnököt, hogy ne írja alá az ország parlamentje által elfogadott új oktatási törvényt.
07:38  Utasok kompenzációja - Az Európai Bizottság felszólította a Ryanairt a jogszabályok betartására
  Az Európai Bizottság a jogszabályok betartására szólította fel az ír Ryanair légitársaságot, amely korábban bejelentette, hogy október végéig napi 40-50 járatát törölni kényszerül.

2017. szeptemper 18, hétfő

15:04  Az év jogász írója - dr. Bátyi Zoltán nyerte el a díjat "Külvárosi ária" című novellájával
  Az Irodalmi Rádió szerkesztősége ez év elején több országos pályázatot írt ki "Az év jogász írója és költője" Az év orvos írója és költője" valamint "Az év pedagógus írója és költője" címmel. Mindhárom kategória díjátadására szeptember 16-án szombaton Budapesten a Csokonai Művelődési Központban került sor."Az év jogász írója kategóriában az I. helyezést dr. Bátyi Zoltán, a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkára nyerte el "Külvárosi ária" című novellájával. Dr. Bátyi Zoltán 1956-ban született, 1975 óta publikál rendszeresen különböző újságokban és irodalmi folyóiratokban. Újságírói pályája a Délmagyarország és a Szegedi Egyetem című lapoknál kezdődött, majd a szegedi jogi kar elvégzése után 1980-tól 2003-ig újságíróként és szerkesztőként dolgozott szegedi napilapoknál, 2003. szeptember 1-e óta a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkára. Eddig több mint 10 önálló kötete jelent meg, e mellett rendszeresen beválogatják írásait irodalmi antológiákba. A most díjazott írásával tavaly fődíjas lett azon az irodalmi pályázaton is, amit Simándy József operaénekes születésének 100. évfordulója alkalmából írtak ki. Az győztes novella az alábbi linken olvasható http://www.szegedilap.hu/cikkek/proza/batyi-zoltan--kulvarosi-aria.html forrás: Jogi Fórum
15:04  Kvótaperben született ítélet - Az Igazságügyi Minisztérium álláspontja
  Magyarország tiszteletben tartja az Európai Bíróságnak a kvótaperben született ítéletét - mondta az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkára az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt. Kecsmár Krisztián, az IM európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára tájékoztatta a bizottságot a kvótaperben szeptember 6-án kihirdetett ítéletről, amelyben elutasították Magyarország keresetét az Európai Tanács kötelező betelepítési kvótáról hozott határozatának megsemmisítése ügyében.       Az ítélet nem ró többletkötelezettséget a tagállamokra, így Magyarországra sem - hangsúlyozta Kecsmár Krisztián. Hozzátette: a bíróság kimondta azt is, hogy a kvótahatározat csak 2017. szeptember 26-ig alkalmazható.      Emlékeztetett: nagyon kevés menedékkérőt helyeztek át a kötelező kvóta alapján, mert az áthelyezési mechanizmus bizonyítottan alkalmatlan erre a feladatra, a "másodlagos mozgások" ugyanis kiüresítik a tanácsi határozatot. Felidézte: a perben Magyarország egyik érve éppen az volt, hogy a tanácsi határozat a kötelező kvótáról nyilvánvalóan alkalmatlan a kitűzött cél elérésére.      Az államtitkár hozzátette: a nemzetállamok tudták hatékonyan kezelni a menekültáradatot, miközben a kvótahatározat erre alkalmatlan. Megjegyezte: az, hogy Magyarország a kötelező kvóta keretében nem vesz át menekülteket, nem jelenti azt, hogy a beadott és a jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmeket ne bírálná el pozitívan.       Úgy vélte, az állandó mechanizmus kérdése továbbra is napirenden van az Európai Unióban, és ott is marad a migrációs válságot kezelő eszközök között.       A kvótahatározat be nem tartása miatt indult kötelezettségszegési eljárásról azt mondta, az Európai Bizottság bármikor a bíróság elé utalhatja az ügyet.       Bana Tibor (Jobbik) alelnök hozzászólásában arról beszélt, a Jobbik támogatta a kormányt a kvótaperben, mert rendkívül fontosnak tartják az ország védelmét. Mint mondta, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy se szegény, se gazdag migráns ne érkezzen az országba.       Józsa István (MSZP) kijelentette, látják a tömeges bevándorlásban rejlő veszélyt, és fontosnak tartják az ország biztonságát, ugyanakkor azt kérik, a kvótahatározatban rögzített 1294 ember átvételét "ne extrapolálja elméleti magaslatokba a kormány". Úgy vélte, a valódi kockázat eltúlzása a kormányzati propagandában csökkenti az állampolgárok biztonságérzetét.       Hollik István (KDNP) hangsúlyozta, a bíróság ítélete szerint van állandó kvóta és minden bizonnyal a jövőben is lesz, és az a kérdés, ki támogatja ezt Magyarországon. Mint mondta, a kvóta igazságtalan, nem működőképes és veszélyes is, a kormánypártok pedig egyértelműen megfogalmazták, hogy nem támogatják, de - szavai szerint az ellenzék ebben nem annyira egyértelmű.       Hörcsik Richárd, a testület fideszes elnöke szerint egyértelműen politikai döntést hozott a bíróság, és felhívta a figyelmet "a lopakodó jogalkotás" veszélyére.       A bizottság meghallgatta Kecsmár Krisztián beszámolóját az Európai Ügyészséggel kapcsolatban is. Megismételte: a kormány nem támogatja az új szervezet létrehozását, és hét másik tagországgal nem vesz részt az együttműködésben. A magyar kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amely eljár az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, s egy új intézmény létrehozása óhatatlanul e két jól működő szervezet gyengítésével járna.      Józsa István szerint érdemes lenne csatlakozni az Európai Ügyészséghez, mint mondta, az, hogy Magyarország nem vesz részt az együttműködésben, arra utalhat, hogy titkolnivalója van az uniós pénzek felhasználásában. Szavai szerint a csatlakozással ki lehetne fejezni, hogy minden rendben van az uniós pénzek felhasználásával, és az ország meri vállalni az átvilágítást.       Hörcsik Richárd felvetette, vajon mennyire lehet működőképes az Európai Ügyészség az eltérő büntetőjogi hagyományokkal rendelkező országokban.       Az európai ügyek bizottsága tárgyalt két önálló képviselői indítvány tárgysorozatba vételéről is, de a bizottság kormánypárti többsége mindkettőt elutasította. Az egyikben Fodor Gábor (független) javasolta az Európai Unió értékeiről és támogatásáról szóló politikai nyilatkozat meghozatalát, hogy mindenki számára világos legyen itthon és külföldön, Magyarország számára fontosak az uniós értékek. A másik önálló képviselői indítványban Harangozó Tamás és Tóth Bertalan (MSZP) tett javaslatot arra, hogy az ország vegyen részt az Európai Ügyészség létrehozásában. forrás: Jogi Fórum
14:22  Közcélú beruházások áfája - Fellélegezhetnek az ingatlanfejlesztők
  2009-ben a Legfelsőbb Bíróság egyértelműen kimondta, hogy az ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó közcélú beruházások áfája levonható, ha ezek nélkül a fejlesztés nem lenne megvalósítható. A közelmúltban azonban nem várt izgalmakat okozott az Európai Unió Bírósága ("EUB") főtanácsnokának egy hasonló, bolgár ügyben adott előzetes véleménye, amely megtiltotta volna az adólevonási jogot. Bár az EUB múlt hét közepén közzétett ítéletében végül nem követte a főtanácsnoki véleményt, azonban komoly feltételekhez szabta az adólevonási jog érvényesítését - véli a Jalsovszy Ügyvédi Iroda.Az ún. közcélú beruházások áfája Hosszú évek óta többletköltséget okoz az ingatlanfejlesztőknek, hogy - különösen nagyobb beruházások esetén - az építésügyi hatóság különféle, végeredményben közcélú beruházásokra kötelezi őket (így pl. egy bevásárlóközpont fejlesztőjét kötelezheti a hatóság arra, hogy kibővítse a közeli közlekedési csomópontot). Ezek az előírások jellemzően kötődnek magához a fejlesztéshez, ugyanakkor olyan közterületeket vagy közműveket érintenek, amelyek állami vagy önkormányzati tulajdonban állnak. Végső soron tehát olyan szolgáltatások, beruházások elvégzésére kötelezik az ingatlanfejlesztőt, amelyeket ő ingyen és bérmentve köteles közösségi tulajdonba adni. Éveken keresztül gondot okozott, hogy a magyar joggyakorlat megtagadta a fejlesztőktől az ilyen beruházásokra jutó, előzetesen felszámított áfa levonását. Emiatt a fejlesztőnek nem csak a közcélú beruházás nettó költségét kellett állnia, hanem még az arra jutó áfát is "bebukta". Örömteli változást hozott azonban a Legfelsőbb Bíróság egy 2009-es elvi határozata, amely kimondta, hogy olyan esetekben, amikor a közcélú beruházást az építésügyi hatóság az ingatlanfejlesztés feltételéül szabja, akkor az olyan azonnali és közvetlen kapcsolatban áll a fejlesztő gazdasági tevékenységének egészével, hogy az arra jutó áfa levonása nem tagadható meg. A magyarországi fejlesztők tehát 2009 óta ennek tudatában tervezhették beruházásaikat. Ijesztget a főtanácsnok Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint ezt az állóvizet alaposan felkavarta az EUB főtanácsnokának ez év áprilisában kiadott véleménye az ún. Iberdrola-ügyben. Az ügy előzménye, hogy az Iberdrola nagyszabású üdülőépítésbe kezdett Bulgáriában. Ennek keretében a helyi önkormányzattal megállapodott a helyi csatornaszivattyú-telep felújításáról is, amely nélkül az új üdülőket nem lehetett volna a csatornarendszerre csatlakoztatni. A felújítás nélkül tehát lényegében az üdülőprojekt sem valósulhatott volna meg. Ugyanakkor amiatt, mert a szivattyútelep önkormányzati tulajdonban állt és azért is, mert az Iberdrola semmilyen ellenértéket nem kapott annak felújításáért, az illetékes adóhatóság megtagadta az Iberdrolától az e munkákra jutó áfa levonását. A jogvita az EUB elé került, ahol előzetes véleményében a főtanácsnok - a Legfelsőbb Bíróság fenti gyakorlatával ellentétesen - akként foglalt állást, hogy szerinte az adólevonási jog megtagadása jogszerű volt. Az EUB megnyugtat Ha az EUB egyetértett volna a főtanácsnok véleményével, az számos ingatlanprojektet rendkívül nehéz helyzetbe hozhatott volna; akár olyanokat is, amelyeket évekkel ezelőtt, de még az adójogi elévülésen belül valósítottak meg. Szerencsére az EUB eltért a főtanácsnok véleményétől, így szerinte, meghatározott feltételek fennállása esetén, nincs akadálya annak, hogy a közcélú beruházásokra az ingatlanfejlesztő levonhassa az áfát. Lényeges azonban, hogy az áfalevonási jog nem automatikus, hanem azt mindig az adott ügy körülményeitől függően kell megítélni. Az EUB ítélete szerint a levonás feltétele egyrészt, hogy a beruházás közvetlen és azonnali kapcsolatban álljon az ingatlanfejlesztő adóköteles ügyleteivel, illetőleg gazdasági tevékenységének egészével. Ez a konkrét esetben például amiatt valósult meg, mert a szivattyútelep felújítása nélkül az üdülőtelepet nem lehetett volna a csatornahálózatra csatlakoztatni. Másodsorban a fejlesztőnek biztosítania kell, hogy az igénybe vett szolgáltatások költsége mint általános költség, beépüljön az általa egyébként teljesített szolgáltatások árába. Ez az elvárás azért lényeges, mert így biztosítható, hogy a fejlesztő szolgáltatásait igénybe vevő fogyasztók végezetül még e költségekre is megfizessék az áfát. Mindezeken túlmenően az EUB felállított egy szükségességi tesztet is. Eszerint a közcélú szolgáltatások költségének csak olyan hányadára gyakorolható a levonási jog, amelyek objektív módon szükségesek ahhoz, hogy a fejlesztő teljesíteni tudja adóköteles ügyleteit. Van még kérdés? Mindezek alapján tehát nem várható gyökeres változás az eddigi magyar joggyakorlathoz képest. Ugyanakkor az EUB által támasztott feltételek mégis szigorítottak ezen; ezért e feltételeket minden egyes konkrét esetben alaposan értékelni kell annak érdekében, hogy vitán felül biztosítható legyen az áfa levonásának a joga. Azt ugyanakkor fontos látni, hogy az EUB a jelen esetben sem érezte feladatának azt, hogy a közcélú beruházás "output" oldalát értékelje. Nem nyilvánított ugyanis véleményt arról, hogy az önkormányzatnak ingyenesen nyújtott szolgáltatás voltaképpen áfaköteles vagy az áfa hatályán kívüli ügyletként kezelendő-e. Biztató ugyanakkor, hogy az áfa levonhatóságát nem tette függővé attól, hogy a közcélú beruházás átadása maga áfaköteles-e. Ez pedig még jól jöhet a hazai joggyakorlat további fejlesztéséhez is. forrás: Jogi Fórum
12:38  Munkahelyi adatkezelés - Az EU új adatvédelmi rendelete és az új technológiák fényében
  Az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosaiból és a tagállami adatvédelmi hatóságok képviselőiből álló 29-es Adatvédelmi Munkacsoport nemrégiben újabb véleményt fogadott el a munkahelyi adatkezelés szabályairól. Ebben az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) munkáltatókat érintő új adatvédelmi kötelezettségeire, többek között az előzetes adatvédelmi hatásvizsgálatra, valamint a technológiai fejlődéssel járó adatvédelmi kockázatokra is kitér - a véleményt Bertók Gábor és Vári Csaba, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda ügyvédei tekintik át az iroda szakmai blogja, az Advocatus legújabb bejegyzésében.
11:44  Befejeződött két önkormányzati egészségügyi társaság ellenőrzése - Az Állami Számvevőszék megállapításai
  Az Állami Számvevőszék lezárta az önkormányzati tulajdonban lévő Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. és a Dél-budai Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. 2012-2015. évek közötti gazdálkodási tevékenységének ellenőrzéseit. Az ÁSZ megállapította, hogy Budapest XVIII. és XXII. kerületi önkormányzatai szabályszerűen gyakorolták tulajdonosi jogaikat. A Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató NKft. vagyongazdálkodása összességében szabályszerű volt, azonban a Dél-budai Egészségügyi Szolgálat Közhasznú NKft. vagyongazdálkodása nem felelt meg az előírásoknak. Mindkét társaság fizetőképessége biztosított volt, bevételeik és ráfordításaik elszámolása összességében szabályszerű volt, és belső szabályozásuk is összességében megfelelt az előírásoknak.Az Állami Számvevőszék kiemelt célja, hogy a helyi önkormányzatok gazdálkodásában rejlő pénzügyi kockázatok feltárásával, az államháztartáson kívülre nyújtott költségvetési támogatások és ingyenes vagyonjuttatások, valamint az államháztartáson kívül működő feladatellátó rendszerek ellenőrzéseivel hozzájáruljon ahhoz, hogy a közpénzeket az államháztartáson kívül működő szervezetek is átlátható, rendezett módon használják fel. Az ÁSZ ezért ütemezetten ellenőrzi az önkormányzatok tulajdonában lévő gazdálkodó szervezeteket, melynek keretében a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. és a Dél-budai Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. ellenőrzésére is sor került. A Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. ellenőrzése Budapest főváros XVIII. Kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre önkormányzata 2007-ben hozta létre a kizárólagos tulajdonában lévő társaságot, 6 millió Ft törzstőkével. Az önkormányzat tulajdonosi részesedése 2008-ban 87,5%-ra csökkent - a fennmaradó 12,5%-ot magánszemélyek birtokolják. A foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma 2012-ben 271, 2015-ben 290 fő volt. A Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft 2012 óta a kormányzati szektorba besorolt társaságnak minősült. Közfeladata a kerület lakosságának egészségügyi alapellátási kötelezettségi körébe tartozó háziorvosi, házi gyermekorvosi-, szakorvosi és fogorvosi járóbeteg ellátása, valamint egyéb humán-egészségügyi szolgáltatás volt. A feladatellátást szolgáló vagyont az önkormányzat a társaság térítésmentes használatába adta. A társaság 2015-ben a járóbeteg szakellátás keretében 434 413 esetet látott el. A mérlegfőösszeg 2012-től 2015-ig 616,6 millió Ft-ról 584,8 millió Ft-ra csökkent. A változást jellemzően a befektetett eszközök és a passzív időbeli elhatárolások csökkenése okozta annak ellenére, hogy az ellenőrzött időszakban elért mérleg szerinti eredmény a saját tőke összegét összesen 148,6 millió Ft-tal növelte. A bevételek összege kis mértékben, 12,6 millió Ft-tal csökkent. A társaság az önkormányzattól az ellenőrzött időszakban összesen 697,9 millió Ft működési és 101,4 millió Ft felhalmozási célú támogatásban részesült. Az önkormányzat a tulajdonosi jogok gyakorlásának kereteit szabályszerűen meghatározta. A társasági szerződésben az előírásoknak megfelelően rögzítették a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket. A tulajdonosi jogokat a taggyűlés szabályszerűen gyakorolta, a döntéshozatalhoz a képviselő-testület határozatai rendelkezésre álltak. A taggyűlés üzleti terv készítési kötelezettséget nem írt elő a társaság részére. Az előírás hiánya ellenére a társaság minden évben elkészítette üzleti tervét, amit a taggyűlés jóváhagyott. A beszámoló elfogadásáról a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló írásbeli jelentésének birtokában döntöttek. A taggyűlés nem alkotott a javadalmazással összefüggő szabályzatot. Az önkormányzat belső ellenőrzése a társaságnál 2013-ban és 2015-ben ellenőrzött, ezzel támogatva a szabályszerű működés kontrollját. A saját vagyon nyilvántartása és leltározása megfelelt az előírásoknak. A társaság fizetőképessége biztosított volt, beszámolási, adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségének határidőben eleget tett. Az ügyvezető az előírások ellenére nem szabályozta a közérdekű adatigénylések teljesítésének rendjét, és nem jelölt ki adatvédelmi felelőst. A bevételek, a ráfordítások, továbbá a beruházások, felújítások elszámolása összességében szabályszerű volt. A társaság az önköltségszámítás rendjét nem szabályozta, s ennek hiányában nem biztosította a vállalkozási tevékenység elszámoltathatóságát. Az Állami Számvevőszék jelentésében az ügyvezetőnek öt, a polgármesternek egy javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.     A Dél-budai Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. ellenőrzése   Budapest Főváros XXII. kerület Budafok-Tétény Önkormányzata 1996-ban alapította a kizárólagos tulajdonában lévő Dél-budai Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft.-t, 10 millió Ft törzstőkével. A társaság törzstőkéje 2012. január 1-jén 13 millió Ft volt, s az ellenőrzött időszakban nem változott. A feladatellátást szolgáló ingatlant az önkormányzat a társaság ingyenes használatába adta. A társaság 2012-ben 102, 2015-ben 97 főt foglalkozatott. A Dél-budai Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. 2012-től a kormányzati szektorba besorolt társaságnak minősült, s közfeladatot látott el; a XXII. kerület - 2015. január 1-jén - 54 504 fős lakossága részére egészségügyi alapellátást és szakellátást biztosított. Tevékenységét elsősorban OEP-finanszírozással és az önkormányzat működési és felhalmozási célú támogatásával látta el. A mérlegfőösszeg az ellenőrzött időszakban 220,4 millió Ft-ról 234,9 millió Ft-ra, az összes bevétel 650,1 millió Ft-ról 696,0 millió Ft-ra, míg a saját tőke összege 37,4 millió Ft-ról 43,4 millió Ft-ra növekedett. Az összes bevételen belül a közhasznú bevételek aránya 2012-ben 97,6%, 2015-ben 98,4% volt. Az OEP-től származó bevételek összege 27 millió Ft-tal (6,5%-kal) emelkedett. A mérleg szerinti eredmény minden évben pozitív volt. A követelések 53,4%-kal növekedtek, a kötelezettségek állománya 27,5%-kal csökkent. Az önkormányzat a társaság részére az ellenőrzött időszakban összesen 618,7 millió Ft működési és 47,6 millió Ft fejlesztési támogatást nyújtott. Az önkormányzat az előírásoknak megfelelően meghatározta a tulajdonosi jogok gyakorlásának kereteit, s azokat a képviselő-testület szabályszerűen gyakorolta. A képviselő-testület a beszámoló elfogadásáról a felügyelő bizottság írásbeli jelentése és a könyvvizsgálói vélemény birtokában döntött. Az önkormányzat belső ellenőrzése a társaságnál 2012-ben és 2015-ben végzett ellenőrzést. A társaság az előírásoknak megfelelő számviteli szabályzatokkal rendelkezett, azonban a számviteli politika és a számlarend tartalma nem felelt meg az előírtaknak. A társaság vagyongazdálkodásában az ellenőrzés az alábbi iányosságokat tárta fel: a mérlegtételeket nem támasztották alá leltárral, nem készítettek mennyiségi leltárt, továbbá elmulasztották a vevő követelések egyedi értékelését és az értékvesztés elszámolási kötelezettség vizsgálatát. Mindezek ellenére a könyvvizsgáló az éves beszámolókat hitelesítő záradékkal látta el. A társaság fizetőképessége biztosított volt, beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben eleget tett, közzétételi kötelezettségét azonban nem teljesítette teljes körűen. Nem készített adatvédelmi szabályzatot, nem szabályozta a közérdekű adatigénylések teljesítésének rendjét, és adatvédelmi felelőst sem jelölt ki. A bevételeket és ráfordításokat a társaság összességében szabályszerűen számolta el, önköltségszámítást azonban nem végzett. A térítésköteles egészségügyi szolgáltatások díjait 2012. júliustól a jogszabályi előírásoknak megfelelően meghatározta. Az Állami Számvevőszék a jelentésében az ügyvezetőnek tizenegy, a polgármesternek egy javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.   forrás: Jogi Fórum
11:34  Befejeződött két önkormányzati egészségügyi társaság ellenőrzése - Az Állami Számvevőszék megállapításai
  Az Állami Számvevőszék lezárta az önkormányzati tulajdonban lévő Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. és a Dél-budai Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. 2012-2015. évek közötti gazdálkodási tevékenységének ellenőrzéseit. Az ÁSZ megállapította, hogy Budapest XVIII. és XXII. kerületi önkormányzatai szabályszerűen gyakorolták tulajdonosi jogaikat. A Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató NKft. vagyongazdálkodása összességében szabályszerű volt, azonban a Dél-budai Egészségügyi Szolgálat Közhasznú NKft. vagyongazdálkodása nem felelt meg az előírásoknak. Mindkét társaság fizetőképessége biztosított volt, bevételeik és ráfordításaik elszámolása összességében szabályszerű volt, és belső szabályozásuk is összességében megfelelt az előírásoknak.
09:24  Párizsi klímaegyezmény - Az Egyesült Államok bizonyos feltételek teljesülésekor a részese maradna a megállapodásnak
  Rex Tillerson amerikai külügyminiszter egy interjúban kijelentette, hogy "megfelelő feltételek esetén" Washington mégsem lépne ki a párizsi klímaegyezményből.
08:44  Megkezdődik az őszi ülésszak - Az Országház heti munkájáról
  Ma kezdődik a parlament őszi ülésszaka, a képviselők négynapos ülésen tárgyalnak egyebek mellett a nyugdíjas szövetkezeteket érintő illetékmentességről és több nemzetközi egyezmény kihirdetéséről.A házelnök előzetes, a parlament honlapján közzétett napirendi javaslata alapján az ülés a közelmúltban elhunyt Lányi Zsolt (FKGP, független) képviselőre emlékezéssel kezdődik, majd mandátumigazolása után leteszi képviselői esküjét Gaal Gergely (KDNP).      Mentelmi és fegyelmi ügyeket követően az interpellációk, azonnali kérdések és válaszok hangozhatnak el, majd nemzetközi egyezményeket vitat meg a Ház.      Kedden egyebek mellett arról tárgyalnak, hogy a nyugdíjas szövetkezetek illetékmentességet kaphassanak a cégbírósági eljárásban, továbbá a jelenlegi járási tagoltság helyett megyei szinthez igazítanák a közjegyzők illetékességi területét. Emellett megkezdik több igazságügyi tárgyú törvény módosítását is.      Szerdán ugyancsak nemzetközi egyezmények szerepelnek a napirenden, majd a képviselők tárgyalnak a településképi kézikönyvek elfogadása határidejének kitolásáról és arról, hogy Csongrád megye neve Csongrád-Csanádra változzon.      Az Országgyűlés őszi első ülése jövő hétfőn kérdésekkel és azonnali kérdésekkel fejeződik be. forrás: Jogi Fórum

2017. szeptemper 15, péntek

14:54  Uniós pártok finanszírozásának átláthatóbbá tétele - Az Európai Bizottság javaslatot tett
  Az Európai Bizottság az európai politikai pártok finanszírozásának átláthatóbbá tételére tesz javasolatot a demokratikus legitimáció növelése és a visszaélések elleni fellépés biztosítása érdekében - közölte Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke. Timmermans hangsúlyozta, a politikai pártok és alapítványok finanszírozására vonatkozó, javasolt reformok az európai adófizetők pénzével való visszaélésekhez vezető kiskapuk bezárását célozza.      A javaslat átláthatóbbá fogja tenni az uniós állampolgárok számára az európai és a nemzeti pártok közötti kapcsolatot azáltal, hogy a nemzeti pártok számára előírja, hogy a honlapjukon egyértelműen tüntessék fel annak az európai pártnak a logóját és politikai programját, amelynek tagjai. A pártok képviselői közötti nemi arányt is fel kell majd tüntetni.      Az európai politikai pártok számára rendelkezésre álló uniós finanszírozás jelenlegi elosztási módja nem kellően arányos az európai választások során elért képviseleti eredménnyel. Ennek orvoslására a bizottság javaslata szorosabb kapcsolatot teremt a tényleges képviselet és a finanszírozás között azáltal, hogy a ténylegesen kapott szavazatok alapján járó finanszírozás arányát a jelenlegi 85 százalékról 95 százalékra emeli. A jelenlegi rendszer szerint a finanszírozás 15 százaléka az összes párt között oszlik el, függetlenül attól, hogy ténylegesen hány szavazót képviselnek.      A feltételeknek eleget tevő politikai pártok és alapítványok lehetőséget kapnak arra, hogy európai jogi személyekké váljanak, így jobban hozzáférhetnek pénzügyi támogatásokhoz. Ennek feltétele, hogy több tagállamban legyenek képviselőik, és programjukban és tevékenységük során tiszteletben tartsák az Európai Unió alapértékeit.      A javaslatokat a 2019-es európai választások előtt el kell fogadni és hatályba kell léptetni - szögezte le Timmermans.      Az uniós bizottság emellett az európai polgári kezdeményezések szervezésének egyszerűsítését javasolja. A javaslat a digitális lehetőségek alaposabb kiaknázása és az akadályok felszámolása révén egyszerűbbé tenné az uniós állampolgárok számára, hogy kezdeményezéseket indítsanak és támogassanak. Ennek korhatárát a jelenlegi tizennyolc éves korról tizenhat éves korra csökkentenék, hogy a fiatalabb európaiak is támogathassanak kezdeményezéseket.      A kezdeményezések támogatásának egyszerűsítése érdekében a bizottság szűkíteni fogja az ehhez kért adatok körét. A szervezőknek csak kétféle támogatási formanyomtatványt kell majd használniuk a jelenlegi tizenhárom modell helyett, amelyek az eltérő nemzeti szabályok indokolnak.      Az európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy legalább hét tagállamból származó egymillió uniós állampolgár felkérje az Európai Bizottságot új uniós jogszabály-tervezet beterjesztésére.   forrás: Jogi Fórum
14:44  Közélet megtisztítását célzó törvények - A francia államfő aláírta a módosításokat
  Élőben közvetítették a francia hírtelevíziók pénteken, amikor Emmanuel Macron államfő aláírta a közélet megtisztítását célzó törvényeket. Először fordult elő Franciaországban, hogy amerikai mintára élő adásban közvetítették az Elysée-palotából egy törvény aláírását.      "A politikai életbe vetett bizalmat szolgáló törvények, amelyeket aláírtam, életbe léptek" - mondta ünnepélyesen az államfő az íróasztala mögött ülve. Utalt arra is, hogy ezek a törvények egyik legfőbb választási ígéretei voltak.      Ezek az első törvények, amelyeket Emmnanuel Macron írt alá államfőként, és az első alkalom, hogy a francia elnöki hivatal ünnepélyes jelleget kölcsönzött a kihirdetésnek, engedélyezve az élő közvetítést az elnöki irodából. Hírmagyarázók szerint az aláírás megrendezett formája az amerikai elnökök gyakorlatára emlékeztet.       "Az elnök minden szükséges ünnepélyességet meg akart adni ennek a pillanatnak" - mondta Christophe Castaner kormányszóvivő.           A francia parlament augusztus végén fogadta el "a közélet erkölcsössé tételéről" szóló törvényjavaslatokat, amelyek értelmében a képviselők és a kormánytagok ezentúl nem alkalmazhatják hozzátartozóikat. A téma meghatározta a tavaszi elnökválasztási kampányt, miután kiderült, hogy Francois Fillon jobboldali jelölt, feltételezhetően fiktív módon, évtizedeken át feleségét és rövidebb ideig gyerekeit is alkalmazta parlamenti asszisztensként. A közvélemény részéről felháborodást kiváltó gyakorlat eddig törvényes és elterjedt volt a parlamentben, a képviselők közel negyede adott munkát a hozzátartozóinak. forrás: Jogi Fórum
12:07  Tavaszi választás - A Nemzeti Választási Iroda megkezdi a területi szervek felkészítését
  A Nemzeti Választási Iroda (NVI) a jövő héten megkezdi a területi választási szervek felkészítését a tavaszi országgyűlési választásokra - jelentette be az iroda elnöke budapesti sajtótájékoztatóján.Pálffy Ilona elmondta: a regionális szintű választásszakmai értekezleteken négyszáznál több munkatárs vesz majd részt. Hétfőn és kedden Kolozsváron pedig a helyi és a csíkszeredai konzulátus munkatársait készítik fel a regisztrációval és a levélszavazással kapcsolatos feladatokra.     Közölte azt is, hogy a tavaszi választásokra 8,1 milliárd forintot biztosít a költségvetés, 600 millióval többet, mint a 2014-esre. A több forrást a regisztráltak számának növekedésével, a biztonsági beszerzésekkel, valamint a helyi választási szervek munkatársainak nyújtott, a szavazással összefüggő feladatok ellátásáért adott bér emelésével indokolta. Jelezte: a szavazatszámláló bizottsági tagok eddigi mintegy 10 ezer forintos napi juttatásának mértékét 50 százalékkal tervezik emelni.      Hozzátette: a korábbi választások idején 1-1,5 milliárd forinttal kevesebbet költöttek az előirányzatnál, így elképzelhető, hogy most sem használják majd fel a teljes keretet.      Az újságíróknak kiosztott tájékoztató szerint az összköltségvetésben a helyi és területi szerveknél 3,4 milliárd forint kiadást, központi szinten pedig 4,7 milliárd forint költséget tervezett az NVI. Az utóbbiak főként nyomdai és postai, továbbá informatika és biztonsági kiadások.      AZ NVI az összköltségvetésben 2,8 milliárd forint személyi juttatást, 3,5 milliárd forint dologi kiadást és 1,8 milliárd forint informatikai kiadást tervezett.      Az NVI elnöke emlékeztetett arra, hogy a köztársasági elnök az alkotmány szerint egy áprilisi vagy májusi vasárnapra írhatja ki az országgyűlési választást, ám ez nem eshet ünnepnapra, így például húsvétra, pünkösdre, május elsejére. Ez azt jelenti, hogy hét vasárnap közül választhat az államfő, ezek: április 8., 15., 22., 29., május 6., 13. és 27.  forrás: Jogi Fórum
11:30  Jóvátétel a világháborús károkért - A német és a lengyel államfő egyeztet az ügyben
  Andrzej Duda lengyel és Frank-Walter Steinmeier német államfő egyetértenek abban, hogy a Lengyelország második világháborús veszteségeiért esetleg járó német jóvátétel ügyét higgadtan kell megvitatni - közölte a lengyel elnök kabinetfőnöke és külpolitikai államtitkára, Krzysztof Szczerski.Szczerski a PAP hírügynökségnek beszámolt arról, hogy Duda és Steinmeier a több európai uniós tagország államfőjét magában foglaló Arraiolos-csoport csütörtökön Máltán megkezdődött találkozója alkalmából több mint egyórás kétoldalú megbeszélést tartott "a lengyel-német kapcsolatok különféle történelmi és aktuális vonatkozásairól".      Egyeztetésük során érintették a Lengyelországban kezdeményezett vitát is a német jóvátétel kérdéséről - számolt be Szczerski. Kifejtette: a két államfő a téma politikai és jogi aspektusait vitatta meg, és "meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a kártérítés ügyét higgadtan kell megvitatatni".       E téma fejleményeitől függetlenül a két elnök "mindent megtesz azért, hogy megőrződjék mindaz, amit az utóbbi években az eredményekben gazdag lengyel-német kapcsolatokban elértek" - fűzte hozzá a lengyel kabinetfőnök.       Beszámolója szerint Duda és Steinmeier az európai politika jövőjéről is beszéltek. Egyetértettek az egységes Európai Unió (EU) fontosságában, valamint abban, hogy a tagállamoknak "túl kell lépniük a jelenlegi patthelyzeten az unió lakosai számára pozitív megoldások keresésében".       A lengyel szejm irodája hétfőn közzétette jogi elemzését, amely szerint Lengyelország jogosult arra, hogy jóvátételt kérjen Németországtól a II. világháborús veszteségekért, a kártérítési igény nem avult el, és Varsó eddig jogszerűen nem mondott le róla. A lengyel kormány még nem alakította ki álláspontját arról, hogy valóban követel-e kártérítést Berlintől. forrás: Jogi Fórum
09:44  Belső határellenőrzések - Visszaáll a rendes működés az unióban
  Eljött az idő, hogy az Európai Unió felhagyjon a "krízismódban" működő politikájával, és visszaálljon a rendes működésére, ehhez pedig az ideiglenes belső határellenőrzéseket novemberi határidővel meg kell szüntetni - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja Brüsszelben, az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek tanácskozását követően.Az uniós biztos hangsúlyozta, hogy meg kell védeni a belső uniós határok szabad átjárhatóságát, amelyet a schengeni megállapodás rögzít. Leszögezte, hogy a hatályos szabályozáson - egyes javaslatok ellenére - nem szükséges lazítani, ugyanis az a lehető legnagyobb szabadságot biztosítja a tagállamoknak és az uniós polgároknak egyaránt.      A több tagállam által 2016-ban, a belső uniós határokon ideiglenesen bevezetett határellenőrzés oka a váratlanul nagy migrációs nyomás volt, amely azonban a nyugat-balkáni útvonal lezárásával lényegesen csökkent. Eljött az ideje annak, hogy Európa visszatérjen a schengeni határok rendes működéséhez - szögezte le Avramopulosz.      Elmondta, hogy az illegális migráció megállítására összpontosító uniós politika sikere Líbia stabilitásának megerősítésében, az illegális bevándorlók visszaküldési mechanizmusának felgyorsításában áll. Ezek mellett meg kell erősíteni a migránsok kiinduló és tranzitországaival folytatott együttműködést a kiváltó okok megelőzése érdekében.      Mindezek eredményeképpen meg kell teremteni a legális bevándorlás feltételeit, ez ugyanis pozitív hatást gyakorol az unió gazdaságára és társadalmára egyaránt - vélekedett a belügyi biztos. Ennek sikere érdekében a tagországoknak be kell tartaniuk a menekültek áthelyezésére vonatkozó vállalásaikat is - tette hozzá.       Avramopulosz azt mondta, hogy az Európai Unió Bíróságának múlt heti döntése egyértelmű útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy az európai szolidaritás "nem szabadon választható". A biztos arra szólította fel a tagországok képviselőit, hogy az uniós szabályok és ígéreteik betartásával mutassanak szolidaritást.      Dimitrisz Avramopulosz elmondta, hogy a bizottság új keletű kihívások megjelenését tapasztalta, a veszélyt a nemrégiben elkövetett terrorcselekmények példázzák. Mivel a jelenleg érvényes schengeni megállapodás nincs felkészülve az olyan jellegű biztonsági kihívásokra, mint amilyet a több mint másfélmillió bevándorló megjelenése okozott, a bizottság hamarosan egy, a megállapodást megerősítő intézkedéscsomag javaslatát mutatja be a biztonság növelése érdekében - erősítette meg.      Több uniós tagország a migrációs nyomás miatt 2016-ban ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést az övezet belső határain.      Az Európai Bizottság korábban elővigyázatossági megfontolásokra hivatkozva indokoltnak tartotta ezt, de leszögezte, hogy az érintett tagállamok csak kivételes eszközként és szigorú feltételek mellett alkalmazhatják az ideiglenes belső határellenőrzést.      Jelenleg az osztrák-magyar és az osztrák-szlovén határon, a német-osztrák határon, a dán-német határon, a Svédország déli és nyugati rendőrségi körzetében található kikötőkben és az Öresund hídnál, a Dániába, Németországba és Svédországba kompjáratokat üzemeltető norvég kikötőkben ellenőrzik a ki- és belépőket. A novemberig érvényes ideiglenes intézkedések meghosszabbítását a brüsszeli bizottságnak ellen kell jegyeznie. forrás: Jogi Fórum
09:44  Az igazság nagy hódítója - Arckép Moór Gyula jogfilozófusról
  "Az igazi jogász nem elégedhet meg pusztán a tételes jog ismeretével" - állította Moór Gyula, a két világháború közti időszak meghatározó jogfilozófusa, aki nem rejtette véka alá véleményét akkor sem, ha a történelem súlyos erkölcsi kihívásaival kellett szembe néznie.forrás: Jogi Fórum
09:14  Újabb szankciók Irán ellen - A pénzügyi rendszer elleni támadások miatt büntet az USA
  Az Egyesült Államok újabb szankciókat hozott Irán ellen, az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint ezúttal hat iráni személy, egy iráni cég és két ukrán vállalat ellen hoztak büntetőintézkedéseket.

2017. szeptemper 14, csütörtök

14:50  Munkaszerződéssel kapcsolatos jogviták a fedélzeti személyzet esetén
  A munkaszerződésükkel kapcsolatos jogvitákban a fedélzeti személyzet tagjai ahhoz a bírósághoz fordulhatnak, amelynek joghatósági területén található az a hely, ahonnan a munkáltatójuk felé fennálló kötelezettségeik lényegét teljesítik A nemzeti bíróságnak kell meghatároznia ezt a helyet minden releváns tényező fényében; e tekintetben a munkavállaló "bázishelye" egy fontos valószínűsítő körülménynek minősül. A C-168/16. és C-169/16. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet Sandra Nogueira és társai kontra Crewlink Ltd és Miguel José Moreno Osacar kontra Ryanair A Ryanair és a Crewlink két, Írországban letelepedett társaság. A Ryanair a nemzetközi légi személyszállítás ágazatában működik. A Crewlink a fedélzeti személyzetnek a légitársaságok számára történő toborzására és kiképzésére szakosodott. 2009 és 2001 között a Ryanair, illetve a Ryanair rendelkezésére bocsátás céljából a Crewlink portugál, spanyol és belga munkavállalókat alkalmazott fedélzeti személyzet tagjaként (légiutas-kísérő). A munkaszerződések angol nyelven készültek, rájuk az ír jog volt irányadó, és az ír bíróságok joghatóságát kikötő záradékot tartalmaztak. E szerződések értelmében az érintett munkavállalók által légiutas-kísérőként végzett munkát úgy kellett tekinteni, mint amelyet Írországban végeztek, tekintettel arra, hogy feladataikat az e tagállamban lajstromozott repülőgépek fedélzetén látták el. Ugyanezen szerződések ugyanakkor a charleroi-i repülőteret (Belgium) jelölték meg, mint a munkavállalók "bázishelyét" ("home base"). E munkavállalók munkanapjukat ezen a repülőtéren kezdték, illetve fejezték be, és szerződéses kötelezettséget vállaltak arra, hogy a "bázishelyüktől" kevesebb, mint egy órára lakjanak. Úgy ítélve, hogy a Crewlink és a Ryanair a belga jog rendelkezéseit kötelesek tiszteletben tartani és alkalmazni, valamint hogy a belga bíróságok rendelkeznek joghatósággal a kérelmeik elbírálására, 2011-ben hat munkavállaló a belga bíróságok előtt indított eljárást. A Cour du travail de Mons (monsi munkaügyi bíróság, Belgium), amelynek meg kell vizsgálnia a saját joghatóságát, úgy döntött, hogy a Bírósághoz fordul a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról szóló uniós rendeletben szereplő, a "munkavállaló szokásos munkavégzési helye"1fogalomnak a légiközlekedési ágazat sajátos kontextusában történő értelmezésével, és különösen e fogalomnak a polgári repülési ágazatra irányadó uniós rendeletben2 szereplő "bázishely"3 fogalommal történő lehetséges azonosításával kapcsolatban. Mai ítéletben a Bíróság először is emlékeztet arra, hogy a munkaszerződésekkel kapcsolatos jogviták esetén, a joghatóságra vonatkozó uniós szabályok célja a gyengébbik szerződő fél védelme. E szabályok többek között lehetővé teszik a munkavállaló számára, hogy azon bíróság előtt perelje be a munkáltatóját, amelyről úgy véli, hogy az érdekeinek leginkább megfelelő, és elismerik számára azt a lehetőséget, hogy a munkáltató lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam bíróságai, vagy a munkavállaló szokásos munkavégzési helye szerinti bírósághoz forduljon. A Bíróság ezt követően helybenhagyja a kérdést előterjesztő bíróság érvelését, amely helyesen állapította meg, hogy nem lehet hivatkozni a munkavállalókkal szemben egy olyan joghatóságot kikötő záradékra, amelyet a jogviták keletkezését megelőzően fogadtak el, és amely kizárja, hogy a munkavállalók olyan bíróságokhoz fordulhassanak, amelyek joghatóságát ugyanakkor az erre irányadó uniós szabályok biztosítják. Ami a "munkavállaló szokásos munkavégzési helye" fogalmát illeti, a Bíróság az állandó ítélkezési gyakorlatra hivatkozik, amelynek értelmében ez a fogalom arra a helyre vonatkozik, ahol vagy ahonnan a munkavállaló a munkáltatója felé fennálló kötelezettségeinek lényegét teljesíti. E hely pontos meghatározása céljából a nemzeti bíróságnak valószínűsítő körülmények együttesére kell hivatkoznia. A légiközlekedési ágazat esetén, többek között meg kell állapítani, hogy melyik tagállamban található az a hely, ahonnan a munkavállaló a fuvarozási feladatait végzi, az a hely, ahová a munkavállaló feladatai elvégzését követően visszatér, ahol a feladataival kapcsolatos utasításokat kapja, és a munkáját szervezi, valamint azt a helyet is meg kell határozni, ahol a munkaeszközök találhatók. A jelen esetben azt is figyelembe kell venni, hogy hol állomásoztak azok a repülőgépek, amelyek fedélzetén a munkát szokásosan végezték. Konkrétabban az az "a "hely, ahol, vagy ahonnan a munkavállaló szokásosan végzi a munkáját" fogalomnak a "bázishely" fogalommal történő azonosítását illetően a Bíróság pontosítja, hogy a valószínűsítő körülmények módszerének az alkalmazása folytán, valamint a megkerülő stratégiák elkerülése végett az említett fogalom nem azonosítható más, uniós jogi aktusban szereplő fogalommal, ideértve a polgári repülési ágazatra irányadó uniós rendeletben szereplő "bázishely" fogalmát. Ugyanakkor a "bázishely" fogalma egy jelentős tényező, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a jelen ügyekben szóban forgókhoz hasonló körülmények között meghatározzák azt a helyet, amelyből kiindulva a munkavállaló szokásosan végzi a munkáját. Csupán abban az esetben szűnne meg a "bázishely" relevanciája "azon hely, ahol vagy ahonnan a munkavállalók szokásosan végzik a munkájukat" meghatározása szempontjából, ha - az adott ügy tényállását figyelembe véve - a kérelmek a "bázishelytől" eltérő hellyel állnának szorosabb kapcsolatban. Végül a Bíróság rámutat arra, hogy az a megállapítás, miszerint az az "a "hely, ahol, vagy ahonnan a munkavállaló szokásosan végzi a munkáját" fogalom nem tekinthető azonosnak semmilyen más fogalommal, irányadó a légi járművek "állami hovatartozására" is. Ekképpen az a tagállam, amelyből kiindulva a személyzet tagja szokásosan végzi a munkáját, szintén nem tekinthető azonosnak annak a tagállamnak a területével, amelynek a lajstromába e légitársaság légi járművei be vannak jegyezve. 1 A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; helyesbítés: HL 2006. L 242., 6. o., HL 2011. L 124., 47. o.) 19. cikkének 2. pontja. 2 A 2006. december 12-i 1899/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2006. L 377., 1. o.) módosított, a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló, 1991. december 16-i 3922/91/EGK tanácsi rendelet (HL 1991. L 373., 4. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 1. kötet, 348. o.). 3 E fogalmat úgy határozták meg, mint az a hely, amelyből kiindulva a légiutas-kísérő személyzet rendszerint megkezdi munkanapját, és ahol azt befejezi, szervezve a napi munkáját, és amelynek közelében a munkavállalók a munkaszerződésük teljesítése ideje alatt laknak, valamint a légi fuvarozó rendelkezésére állnak. forrás: Jogi Fórum
14:04  Szankciók Venezuelával szemben - Az EP-képviselők sürgetik a fellépést
  Az Európai Uniónak (EU) be kell fagyasztania az emberi jogok súlyos megsértésében vétkes venezuelai illetékesek uniós országokban őrzött pénzeszközeit és korlátozni kell belépésüket az EU területére - jelentették ki az Európai parlament képviselői. Az EP-képviselők strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban elítélték a Venezuelában július végén tartott, az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjainak megválasztását célzó referendumot, amely véleményük szerint sérti a hatalom megosztásának elvét.      Kijelentették, hogy "legitimitás hiánya miatt" nem ismerik el az újonnan kinevezett nemzetgyűlés által hozott intézkedéseket és döntéseket.      A képviselők felszólították Federica Mogherinit, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét és a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy fontolják meg az emberi jogok súlyos megsértésében vétkes venezuelai illetékesek uniós terülten őrzött pénzeszközeinek befagyasztását és uniós belépésük korlátozását.      Az EP képviselői emellett a Latin-Amerika és a Karib-térség (LAC) országaival való együttműködés fontosságát hangsúlyozták olyan globális kihívások megoldása érdekében, mint a tömeges migráció, a terrorizmus, az éghajlatváltozás és a szegénység.      Véleményük szerint fel kell gyorsítani a már folyamatban lévő együttműködésre irányuló tárgyalásokat a Mercosurral, a dél-amerikai kontinens legnagyobb kereskedelmi tömörülésével, Mexikóval és Chilével egyaránt. Előrelépést kell elérni az adózásra vonatkozó információk automatikus megosztása terén és meg kell szüntetni a bankok titkosságát.      Kijelentették, hogy erősíteni kell a rendőrségi és katonai koordinációt, fejleszteni kell a segélyszervezeteket, hogy felkészültek legyenek a természeti és humanitárius katasztrófák leküzdésére és szorosabb együttműködést kell kialakítani a szén-dioxid-mentes, tiszta energiákra való áttérés érdekében.      Venezuelában július végén tartották az alkotmányozó nemzetgyűlési választást. A testület feladata, hogy újraírja az ország alkotmányát. A referendum napján Peru, Argentína, Kanada, Spanyolország, Costa Rica, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Mexikó is közölte, hogy nem ismerik el a választás eredményét. Kolumbia és Peru leszögezte, hogy az alkotmányozó gyűlés nem lehet legitim. Az Egyesült Államok a választások másnapján szankciókat vetett ki Nicolás Maduro kormányfőre, a kormányzat egyes tagjaira és befolyásos caracasi vezető politikusokra.      A világ legnagyobb olajkészleteivel rendelkező ország több mint két éve súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válsággal küzd, mára gyakorlatilag a polgárháború szélére sodródott.      A dél-amerikai országban áprilisban kezdődtek a tiltakozások, az összecsapásokban a választás napjáig mintegy 120 ember halt meg az utcákon a caracasi főügyészség információi szerint. forrás: Jogi Fórum
13:07  Az új ukrán oktatási törvény - Kárpátaljai magyar szervezetek kérik a vétót
  Nyílt levélben kéri három kárpátaljai magyar szervezet Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy alkotmányos felhatalmazásával és politikai befolyásával élve akadályozza meg az új ukrán oktatási törvény hatályba lépését.A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökei által aláírt, eljuttatott levél szerint a Legfelsőbb Tanácsban elfogadott, az oktatásról szóló, a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait sértő törvénnyel kapcsolatban fordulnak az ukrán államfőhöz mint Ukrajna Alkotmányáért, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméért garanciát vállaló személyhez, a magyar szervezetek partneréhez, akivel 2014. május 1-jén választási megállapodást írt alá a KMKSZ Ungváron.      "A 2017. szeptember 5-én Ukrajna Legfelső Tanácsa által elfogadott, oktatásról szóló törvény 7. cikkelye ellentétes az ország alkotmányával, semmibe veszi Ukrajna nemzetközi vállalásait, megfosztva a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, felgyorsítva ezzel az asszimilációs folyamatokat, ami alapjaiban veszélyezteti azok megmaradását" - állapítják meg az aláírók.      Az anyanyelvi oktatás joga - folytatódik a nyílt levél - Ukrajna számos nemzeti kisebbségi közössége, például a bolgárok, moldávok, románok, magyarok számára nem csupán a mai Ukrajna hatályos jogszabályaiból fakad, hanem évtizedek óta gyakorolt jogról van szó, amellyel hosszú éveken keresztül más állami formációk keretében is élhettek.      "Hangsúlyozzuk, hogy Ukrajna több kétoldalú nemzetközi szerződésben is vállalta a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó jogok biztosítását" - mutatnak rá a dokumentumot jegyzők.      "Emlékeztetnénk arra, hogy a fent említett, a KMKSZ-szel aláírt választási megállapodásban, melyet a választások előestéjén hirdettünk ki, Ön vállalta, hogy Ukrajna elnökévé választása esetén hozzájárul a nyelvi kérdések pozitív elbírálásához, mégpedig a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak biztosításához a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alapján, valamint ahhoz, hogy előmozdítja a nemzetiségi oktatási intézmények különálló irányítási egységeinek létrehozását" - állapítják meg a magyar szervezetek vezetői.      "Arra kérjük Önt, tisztelt Elnök úr, hogy alkalmazza az Ukrajna törvényei által biztosított hatásköreit és politikai befolyását annak érdekében, hogy ne lépjen hatályba az oktatásról szóló törvény, amely nemcsak sérti az alkotmány által szavatolt emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat, hanem veszélyt jelent országunk tekintélyére nemzetközi szinten is, megkérdőjelezi európai integrációs törekvéseinket, melyek megvalósítása lehetetlen az emberi jogok és szabadságjogok megsértésével, különösen a lakosság olyan veszélyeztetett csoportjainak kárára, mint a nemzeti kisebbségek" - zárul a kárpátaljai magyar szervezetek nyílt levele.   forrás: Jogi Fórum
12:38  A Juncker-terv meghosszabbítása - Elvi megegyezés született az Európai Stratégiai Beruházási Alapról
  Elvi megegyezés született a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) élettartamának meghosszabbításáról és tőkeerejének növeléséről az Európai Parlament és az uniós tagállami kormányok képviselői között.A megállapodás értelmében a 2015-ben útjára indított, eredetileg három évre tervezett beruházásösztönző intézkedéscsomagot meghosszabbítanák 2020-ig, hogy azzal várhatóan legkevesebb 500 milliárd eurót tudjanak mozgósítani.      Közleményében az Európai Bizottság üdvözölte a megállapodást. Jyrki Katainen gazdasági növekedésért és munkahelyteremtésért felelős alelnök rámutatott: "az EFSI-ből így legalább 2020-ig profitálhatnak majd az európai polgárok", a program "továbbra is fontos ösztönzője lesz az EU gazdasági fellendülésének".      A beruházási program meghosszabbítását még hivatalosan is jóvá kell hagynia a tanácsnak és az uniós parlamentnek.      A Juncker-terv lényege, hogy az uniós büdzséből rendelkezésre bocsátott összegek segítségével olyan beruházások megvalósulását segítse elő a multiplikátorhatást kihasználva, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon esetleg túl kockázatosnak ítélne, de ilyen ösztönzővel mégis hajlandó belevágni a megvalósításba. forrás: Jogi Fórum
11:07  Nem sértett jogszabályt a Hortobágyi Nemzeti Park - A Kúria legfrissebb döntése
  A Kúria az utolsó, negyedik esetben is fenntartotta hatályában a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletét, miszerint a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatóság nem sértett jogszabályt a korábban a felperesek által vitatott haszonbérleti szerződések megkötésekor - ismertette a Kúria döntését a HNP. Közleményük szerint a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, szeptember 5-én ismét megállapította, hogy a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítélete szabályosan és helytállóan foglalt állást a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága által lefolytatott haszonbérleti eljárások és annak nyomán megkötött haszonbérleti szerződések érvényessége ügyében. Ez alapján a bírói fórumok egységesek abban, hogy a HNP jogszerűen és szabályosan járt el a haszonbérleti szerződés megkötésére irányuló pályázati eljárás során, nem sértett jogszabályt, nem kerülte meg azt, és a megkötött haszonbérleti szerződések nem ütköznek a jó erkölcsbe.      A közlemény emlékeztet rá, hogy 2014 decemberében több, a haszonbérbeadási pályázati eljárásban nem nyertes pályázó kezdeményezett peres eljárást a Hortobágyi Nemzeti Park és a nyertes haszonbérlő ellen a haszonbérleti szerződés érvénytelenségének megállapítása érdekében.      A Debreceni Törvényszék lefolytatta a bizonyítási eljárást és mind a négy esetben elutasította a felperesek keresetét. Az ítéletek ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be. A Debreceni Ítélőtábla elutasította a felperesek fellebbezését és jogerős ítéletével helyben hagyta a Debreceni Törvényszék döntéseit, melyek mindegyike megállapította, hogy a HNP és a nyertes pályázó a pályázati eljárás és a szerződéskötés során nem sértett jogszabályt, nem kerülte meg azt és a megkötött haszonbérleti szerződések nem ütköznek jó erkölcsbe.       A felperesek felülvizsgálati kérelme kapcsán a Kúria ezeket a döntéseket hatályban tartotta. Tekintettel arra, hogy a Kúria döntése ellen jogorvoslati lehetőség nincs, az ügyben a pereskedés vélhetőleg befejeződött - írta a Hortobágyi Nemzeti Park közleményében. forrás: Jogi Fórum
10:34  Az azeri pénzmosási botrány kivizsgálása - Az Európai Parlament sürgette a felderítést
  Az "azeri pénzmosoda" néven elhíresült korrupciós botrány szálaink felgöngyölítését sürgette állásfoglalásban az Európai Parlament.Az Európai Parlament (EP) képviselői elítélték, hogy Azerbajdzsán és más tekintélyelvű rezsimek megpróbálnak törvénytelen módszerekkel befolyást szerezni az európai döntéshozók között.      Hangsúlyozták, a parlamentnek ki kell vizsgálnia az ügyet és határozott intézkedéseket hozni az ilyen korrupciós esetek megelőzésére. A korrupció és az emberi jogi sérelmek kapcsolatát vizsgáló állásfoglalásban azt javasolták, szerepeljen anti-korrupciós záradék az unión kívüli országokkal kötött megállapodásokban, szorosan és folyamatosan figyeljék az uniós pénzből finanszírozott projekteket az adott helyi hatóságokkal együttműködve. Szükség esetén vezessenek be szankciókat vagy függesszenek fel megállapodásokat az emberi jogok sérelmét okozó rendszerszintű korrupció esetén.      Nemrégiben több nagy európai lap nyilvánosságra hozta, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek, a többi között az Európa Tanács támogatására és befolyásolására. Az azeri kormány a pénzmosodáján keresztül állítólag az Európa Tanács (ET) közgyűlése több tagjának szavazatát is megvásárolta. Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű, szervezett bűnözés és korrupció feltárásával foglalkozó nemzetközi oknyomozó szervezet és a szóban forgó lapok Laundromat (Pénzmosoda) címet viselő jelentésükben több mint 16 ezer azeri tranzakcióról rántották le a leplet.      Az EP képviselői aláhúzták, hogy az Európai Unió mindenütt támogassa és védelmezze a média függetlenségét, a civileket és mindazokat, akik az esetleges veszély ellenére feltárják az ilyen eseteket.      Hozzátették továbbá, hogy kerüljön minél hamarabb az Európai Unió Tanácsa elé a Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd 2009-es meggyilkolásáért felelős 32 orosz állami hivatalnok nevét tartalmazó szankciós lista és léptessenek életbe korlátozó intézkedéseket a szóban forgó emberek ellen.      Magnyitszkij a Hermitage Capital amerikai befektetési alapnak dolgozott, s azután vették őrizetbe, hogy orosz rendőröket, hivatalnokokat, bankárokat és adóhatósági tisztviselőket vádolt meg korrupcióval és az alap pénzének ellopásával. Az ügyvéd tisztázatlan körülmények között halt meg egy orosz börtönben. forrás: Jogi Fórum
08:34  Közeleg a távfűtési szezon - Most kell jelezni, ha tényleges fogyasztás szerint szeretnénk a számlánkat
  2017. szeptember 15-én kezdetét veszi a fűtési időszak a távhőszolgáltatásban, amelynek során a fogyasztóknak nem árt több dologra is odafigyelniük. A fővárosban sokan a tényleges fogyasztás után szeretnék fizetni a számlákat: ez esetben viszont ezt jelezni kell külön a szolgáltató felé, és erre elszámolási időszakonként is mindössze egy alkalommal van lehetőség!2017. szeptember 15-től tart 2018. május 15-ig a következő távfűtési időszak, ami egységes Magyarországon, a díjfizetés egyes részletszabályai azonban akár településenként eltérőek lehetnek. Az önkormányzatok képviselő-testületei határozzák meg például rendeletben a távhőszolgáltatás csatlakozási díjat, és a máshol nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket is. A fővárosban a távhőszolgáltatás számlázása két módon is történhet. Egyrészt fizethetik a fogyasztók havonta a számlát a ténylegesen mért fogyasztás alapján, ez a havi számlázás. Másrészt pedig a fizetés történhet a szolgáltató által megajánlott havi átalányfogyasztás alapján. Ez az egyenletes díjfizetéssel történő számlázás, amikor is végig ugyanannyit fizet a fogyasztó havonta az egyes részszámlákban, és az elszámolási időszak végén kap csak egy elszámoló számlát. Ekkor a szolgáltató egybeveti az addig már kifizetett hőfogyasztást a tényleges fogyasztás adataival, és a fogyasztónak ez alapján rendeznie kell a még fennmaradó tartozást, vagy pedig, ha túlfizetésben van, visszatérítést kap. Túlfizetés esetén sem árt tudni, hogy 3000 Ft-ot meg nem haladó összegnél a fogyasztót megillető túlfizetést a következő számlában számolják el. 3000 Ft felett pedig az adott díjfizetési mód szerint kell a számla kibocsátásától számított nyolc napon belül visszafizetni a fogyasztónak a különbözetet. 1.Különösen ügyelniük kell a budapesti fogyasztóknak, mivel, ha nem jelzik külön a távhő-szolgáltatónak, melyik számlázási módot választják a kettő közül, úgy automatikusan részszámlákat fognak kapni! Amennyiben tehát a valós fogyasztás alapján szeretnék a fogyasztók fizetni havonta a távfűtést, ne mulasszák el azt jelezni a szolgáltató felé! Itt is figyelni kell ugyanakkor arra, hogy a fogyasztó a hődíj számlázásának módját elszámolási időszakonként egy alkalommal változtathatja csak meg. Ha tehát korábban valaki már a részszámlázási igényéről értesítette a szolgáltatót ugyanazon elszámolási időszakban és módosítani szeretne, erre már csak a következő elszámolási időszakban lesz lehetősége. Emellett továbbiakra is érdemes figyelni. 2. Akár csak a többi közüzemi szolgáltatásnál, ha nem fizeti a fogyasztó a távhő díját, az a részéről szerződésszegést jelent. Ennek akár a fővárosban az is lehet az eredménye, hogy csökkentik a fűtési célú hőellátáshoz szükséges hőmennyiséget legfeljebb 50 %-kal, sőt, a használati melegvíz-fűtést teljesen megszüntetheti a szolgáltató. Ugyanakkor az is fontos, hogy távhőtartozásnál az egyes lakók tartozása nem terheli a többi lakót, és az épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén maga a lakásszövetkezet és a társasház sem tartozik felelősséggel az egyes lakók tartozásáért. Fontos tudni továbbá, a fogyasztóknak kötelességük beengedni a szolgáltató embereit, ha arra szükség van a mérők leolvasása vagy ellenőrzése érdekében. Az ellenőrzésre - a veszélyhelyzetet kivéve - csak munkanapokon van mód, reggel 8 és este 20 óra között. Mivel egyre több a visszaélés és előfordul, hogy egyesek a szolgáltató embereinek adják ki magukat, a fogyasztók mindig kérjék el az ellenőrzést végző személy fényképes, kifejezetten az ellenőrzésre feljogosító igazolványát! 3. Azt se feledjék a fogyasztók, hogy ha a lakásba való bejutást nem biztosítják - kétszeri írásbeli, eredménytelen felszólítást követően - a távhő-szolgáltató akár gyorsított bírósági eljárást, úgynevezett nemperes eljárást is igénybe vehet a lakásba való bejutás érdekében, és azt jogi úton is kikényszerítheti. Ez egyébként nem csupán a fővárosban, hanem bármelyik településen igaz az országban. Nem árt tudni, leolvasásnál, valamint a plomba és a költségmegosztók ellenőrzésénél kötelező jegyzőkönyvet is felvenni, amelyet a fogyasztónak is meg kell kapnia, sőt, abban jelezheti az esetleges kifogásait.  Fontos tudni azt is, hogy ha egy új lakóközösségbe költözik a fogyasztó, úgy a tulajdonosváltással egyidejűleg már a változás időpontjától neki kell megfizetnie a távhő díját. Itt érdemes egyúttal arra szintén ügyelni, hogy a régi és az új tulajdonos - a közös képviselő egyidejű értesítése mellett - köteles bejelenteni a távhő-szolgáltatónál a tulajdonos-változást, az attól számított tizenöt napon belül.  Ha a fogyasztók esetleg azt tapasztalnák a lakásukon belül, hogy a ma már mindenhol elterjedt fűtési költségmegosztó, esetleg a költségmegosztóra felszerelt plomba megsérült, arról haladéktalanul tájékoztassák a lakóközösség képviselőjét írásban. Ez esetben - kevesen tudják - a költségmegosztó, illetve a felszerelt plomba pótlásának költségét a fogyasztó köteles állni. 4. Amennyiben vitatnák a kiszámlázott távhő díjat a fogyasztók, úgy minden esetben a lakóközösség, így például a társasház közös képviselőjénél vagy a lakásszövetkezet vezetőségénél tudják kezdeményezni a díjszétosztási arányok módosítását a távhőszolgáltató felé. Ha viszont nem került sor ezek megosztására, úgy az épületben lévő egyes épületrészek légtérfogata arányában történik a lakók között az elfogyasztott távhőmennyiség szétosztása és megfizetése. Különösen nagy szerep hárul itt tehát a lakóközösségekre, hogy hogyan osztják szét egymás között e díjakat, hiszen a távhőszolgáltató a tulajdonosok által meghatározott és megadott, közös képviselő által jelentett arányok szerint bocsátja ki a számlákat. A fogyasztók joga és lehetősége szintén ebben az esetben, hogy a lakóközösség képviselőjével egyeztetett időpontban és helyen betekintsenek azokba az iratokba, amelyekből kiderül számukra a díjmegosztási arányok számításának módja. Egyébként a fogyasztó a távhő-szolgáltató felé maga is jelezheti, ha tájékoztatást szeretne a díjszétosztás módjáról és a rá vonatkozó díjszétosztási arányról: ezeket az információkat meg kell kapnia. A fentiekből is jól látszik: mint minden szolgáltatás esetében, a távhő-szolgáltatásnál sem nélkülözhető a tudatos fogyasztói magatartás, járjanak el körültekintően a fogyasztók ezért ez esetben is! forrás: Jogi Fórum
08:07  Vízumkorlátozásokat vezetett be az USA négy ország ellen - Együttműködés hiányára hivatkozott a minisztérium
  Vízumkorlátozásokat vezetett be az Egyesült Államok négy ország, Kambodzsa, Eritrea, Guinea és Sierra Leone ellen - jelentette be a belbiztonsági minisztérium.

2017. szeptemper 13, szerda

14:24  Katalán függetlenség - Felfüggesztette a spanyol Ab az elszakadásról szóló törvényt
  Felfüggesztette a spanyol alkotmánybíróság azt a frissen megszavazott törvényt, amelyben Katalónia szabályozná a Spanyolországtól történő elszakadásának folyamatát.

<<<Előző oldalKövetkező oldal >>>


Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére

 
 



Miért ez a kedvencem...

A hírfigyelő segítségével néhány perc alatt átnézhetem a számomra fontos híreket.

Szurkos Norbert
Budapest
 

Mióta ezt használom felére csökkent a mobil számlám.

Szuhár Balázs
Siófok
 

Még a bevásárlás is olcsóbb mióta használom az akció keresőt.

Tóthné Barna Katalain
Miskolc
 

Egyszerűen beállítom a hírfigyelőt és egyetlen számomra fontos hírről sem maradok le

Szélesi Zoltán
Vác
 

Sok színű, egy kattintással átszínezhetem.

Barna Beatrix
Dunaújváros