pénztárca kímélő megoldások
 

Archívum

 

Jogi fórum

2017. november 23, csütörtök

10:44  Gyermekek az oktatáspolitikai döntéshozatalban? - Új típusú ügyek jelennek meg az oktatási jogok biztosának asztalán
  Az oktatási jogok biztosához tavaly érkezett panaszok számában nem történt radikális változás, mintegy 1600 jelzést regisztráltak, ugyanakkor egy új ügycsoporttal is találkoztak, ami a gyerekek oktatáspolitikai döntésekhez való viszonyulását érinti.
10:34  Megalakult a cseh parlament új összetételű alsóháza - Radek Vondráceket választották az alsóház új elnökévé
  Megalakult hétfőn a kétkamarás cseh parlament új összetételű alsóháza, a képviselőház. A 200 tagú testület képviselői az alakuló ülés kezdetén letették az alkotmány által előírt esküt, jóváhagyták a jelölő és mandátumvizsgáló bizottságot, majd a házszabály szerint az ülést 48 órára megszakították. A törvény ennyi időt szab meg a pártoknak, hogy jelölteket állítsanak a ház elnökségébe, valamint az egyes bizottságokba.
10:28  A fiatalkorú terhelt törvényes képviselete - A törvényes képviselői jogosultságok és egyéb releváns szabályok - Tanulmány
  forrás: Jogi Fórum
09:55  Reklámjelöléssel kell ellátni a fizetett hirdetéseket a "véleményvezérek" oldalán - GVH útmutató a megfelelő kommunikáció érdekében
  Az internetes "véleményvezérek" és más, jelentős követői bázissal rendelkező magánszemélyek oldalain megjelenő hirdetéseknél egyértelműen jelölni kell a reklámozást a Gazdasági Versenyhivatal szerint.A hatóság közleménye megállapítja, hogy a fogyasztók jelentős része követi figyelemmel a közösségi médiából ismert közszereplőket és magánszemélyeket, az általuk folytatott kereskedelmi gyakorlat ezért a hirdetők között is egyre népszerűbb, de különböző stílusú, formájú és tartalmú bejegyzések között a támogatott tartalmak sokszor reklámjelzés nélkül jelennek meg.   A közleményben foglalt útmutató alapján az online tér véleményformálóinak - többek között bloggerek, vloggerek, youtuberek - közösségi oldalain megjelenő posztokban is egyszerűen, egyértelműen és közérthetően, hangsúlyosan és szembetűnően kell jelezni, ha az ott megjelenő tartalom nem független, semleges vélemény vagy ajánlás, hanem fizetett hirdetés vagy más módon - keretszerződéssel, ajándékozással, osztalékkal, jutalékkal vagy egyéb bevétellel - ellentételezett bejegyzés. Hangsúlyozták: nem lehet független vélemény vagy semleges tartalom az, amelynek közzétételében a "véleményvezér" gazdaságilag is közvetlenül érdekelt. Hozzátették, hogy reklámjelölésért nemcsak a bejegyzés készítője, hanem a hirdető vagy akár a hirdetés kialakításában közreműködő közvetítő vállalkozás is felelős lehet.  A vizsgált ügyben jogsértés nem történt, így bírságot sem szabtak ki. A GVH szerint hasonló ügyekben számos versenyfelügyeleti eljárás indulhatna, de a közérdeket hatékonyabban védheti egy iránymutató kötelezettségvállalás - áll a közleményben. Az eljárás kapcsán kiadott GVH-útmutató ITT elolvasható. forrás: Jogi Fórum
09:44  A szexuálisan zaklatott gyerekek többsége ismeri zaklatóját - A védelem érdekében figyeljünk és foglalkozzunk gyermekeinkkel!
  A gyerekekkel szembeni szexuális visszaéléseket az esetek 70 százalékában olyanok követik el, akiket a gyerek ismer, akikkel bizalmi viszonyban van - mondta Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
09:41  Utólagosan választott alanyi áfa-mentesség kizárva - Főtanácsnok: A magyar szabályozás nem ellentétes az uniós joggal
  Nils Wahl főtanácsnoknak a C-566/16. sz. Vámos ügyben ismertetett indítványa szerint az alanyi áfa-mentesség utólagos választásának lehetőségét kizáró magyar szabályozás nem ellentétes az uniós joggal. - Magyar ügy az Európai Unió Bíróságának asztalán.Egy magánszemély két internetes aukciós portálon online kereskedést folytatott, amelynek keretében főként műszaki cikkeket értékesített. E tevékenységét az adóhatóságnak nem jelentette be, és az elért árbevétele és nyeresége után adót sem fizetett. Az említett magánszemély később a NAV látókörébe került, amely több mulasztást is feltárt, melyek közül a jelen ügy tárgyát képező adófajta, az áfa szempontjából kettő bír jelentőséggel. Először is a NAV mulasztási bírságot szabott ki azért, mert a kereskedő úgy végzett áfa-köteles tevékenységet, hogy azt előzőleg elmulasztotta bejelenteni az adóhatóságnál. Másodszor, az adóhatóság a kérdéses ügyeltekhez kapcsolódó áfa megfizetésének elmulasztása miatt adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott. Ez utóbbi szankciók jogszerűségét azonban a kereskedő vitatja, azt állítva, hogy az ügyletei olyan csekély összegűek voltak, hogy a magyar áfa-szabályok értelmében jogosult volt az alanyi adómentesség választására. A NAV szerint azonban az alanyi adómentesség választására az adózónak csak az adóköteles tevékenysége megkezdésekor van lehetősége, ez utólag, például egy adóhatósági ellenőrzéskor, már nem lehetséges. Az adóhatóság álláspontját azonban a kereskedő vitatja arra hivatkozva, hogy az áfára vonatkozó magyar jogszabályok alapját képező uniós héairányelv1 (héa = hozzáadottérték-adó, az áfa uniós jogi megfelelője) nem támaszt ilyen feltételt. A kereskedő és a NAV jogvitájában eljáró Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az uniós héairányelv fényében a NAV kizárhatja-e az alanyi adómentesség utólagos választásának a lehetőségét azon az alapon, hogy e választás lehetősége az adózót csak az adóköteles tevékenysége megkezdésekor illeti meg. A mai napon megtett indítványában Nils Wahl főtanácsnok (Svédország) mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy a héairányelv értelmében ugyan a tagállamok felmenthetik a kisvállalkozásokat a héa-val kapcsolatos egyes vagy valamennyi kötelezettségük (ideértve a tevékenység megkezdése adóalanyként való bejelentésének kötelezettségét is) alól, Magyarország azonban nem élt az uniós jog által biztosított e lehetőséggel2. Következésképpen a bejelentési kötelezettségének eleget nem tevő adóalannyal szemben a magyar hatóságok jogszerűen szabhattak ki mulasztási bírságot. Azt a kérdést illetően, hogy a kisvállalkozások visszaható hatállyal akkor is választhatják-e az alanyi adómentességet, ha azt a tevékenységük megkezdésekor nem tették meg, a főtanácsnok úgy véli, hogy a héairányelv e vállalkozásoknak nem biztosít korlátlan jogot arra, hogy tekintetükben az ilyen adómentességre vonatkozó szabályok alkalmazásra kerüljenek. A főtanácsnok szerint ezért a magyar jogalkotó arra irányuló döntése, hogy az alanyi adómentesség alkalmazását bizonyos eljárásjogi követelményeknek rendeli alá, a héairányelv által a tagállamok számára fenntartott mérlegelési jogkörbe tartozik. Emellett a főtanácsnok hangsúlyozza, hogy mivel a kisvállalkozások az alanyi adómentesség választásának lehetőségét elvetve továbbra is dönthetnek úgy, hogy az általános héaszabályozás hatálya alatt maradnak, ezért kifejezetten indokoltnak tűnik, hogy az adómentesség választásáról nem nyilatkozó vállalkozásokat a tagállamok úgy tekintsék, mint amelyek az általános szabályok szerint kívánnak adókötelezettségüknek eleget tenni. Ráadásul mivel az adóalany döntésének az adóhatóság eljárásaira, illetve az adóalannyal üzleti kapcsolatban álló személyekre is kihatása van, így a megfelelő ügyintézés és a jogbiztonság elvei is alapul szolgálnak a tagállamok számára az alanyi adómentesség előzetes választásának megkövetelésére. Mindezek alapján a főtanácsnok annak kimondását javasolja a Bíróságnak, hogy az alanyi adómentesség utólagos választásának lehetőségét kizáró magyar szabályozás nem ellentétes a héairányelvvel. A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Bíróság elé. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg. __________________________________________________________________________________ 1A 2006/112/EK irányelv. 2Magyarország e döntésének jogszerűségét a Bíróság már a C-424/14. sz. Balogh ügyben 2015. szeptember 30-án meghozott végzésében kimondta. forrás: Jogi Fórum
09:34  Szaharov-díj 2017 - Az idei kitüntetettek a venezuelai demokratikus ellenzék képviselői
  Az emberi jogok védelme az EU egyik alapvető értéke, ennek érvényesülését a közösség számos eszközzel támogatja. Az Európai Parlament 1988 óta jutalmazza a szabadságjogok védelmezőit a Szaharov-díjjal. A díjjal azoknak a kivételes személyiségeknek vagy csoportoknak a tevékenységét ismerik el, akik az intolerancia, a fanatizmus és elnyomás ellen harcolnak. A díj egyben felhívja a figyelmet a díjazottak ügyére és az emberi jogok megsértésére világszerte.
09:24  Működési és szabályozási rendszerhibák a közfoglalkoztatásban - Az ombudsman a belügyminisztertől kért mielőbbi intézkedést
  Országos szintű működési és szabályozási rendszerproblémákat tárt fel az alapjogi biztos a Heves megyei közfoglalkoztatási, illetve munkaügyi szervezetrendszer vizsgálata során. Székely László ombudsman szerint alapjogi szempontból aggályosak lehetnek a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerő-piacra való átlépés akadályai, a közfoglalkoztatási programok tervezhetőségének bizonytalanságai A biztos mielőbbi intézkedésre kérte a belügyminisztert.

2017. november 22, szerda

14:44  A hágai törvényszék életfogytiglanra ítélte Ratko Mladicot - Tíz vádpontban találták bűnösnek a "Balkán mészárosát"
  Az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot szerdán az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT). Mladic ügyvédje fellebbez.Az NT elnöklő bírája, a holland Alphons Orie által ismertetett ítélet szerint Ratko Mladic a többi között a srebrenicai népirtásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg. Ezt tartják a második világháború óta elkövetett legnagyobb mészárlásnak Európában. A "Balkán mészárosának" is nevezett egykori parancsnok elleni vádiratban kétrendbeli népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények - egyebek mellett gyilkosság, deportálás, kényszerkitelepítés, üldözés, túszejtés - szerepeltek. A bűncselekmények az 1992-1995-ös, mintegy százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek. A törvényszék egyebek mellett felelősnek mondta Mladicot a Szarajevó három éven át tartó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért, amelyek során a - háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott - boszniai fővárost ágyúzták és lövették orvlövészekkel. Kiemelték: a volt parancsnok nagyban hozzájárult a Bosznia szerbek által magukénak vallott területén élő bosnyákok és horvátok "tartós eltávolításához". Az ügyben eljáró háromtagú bírói testület ugyanakkor nem állapította meg Mladic felelősségét a népirtással kapcsolatos másik vádpontban, miszerint a boszniai szerb hadsereg népirtást követett el a muzulmánok és horvátok ellen hat másik településen. "Az elkövetett cselekmények az emberiség által ismert legszörnyűbb bűntettek közé tartoznak" - mondta Orie. Az ítélethirdetésen a most 74 éves Mladic rosszullétre panaszkodott, ezért hosszú szünetet tartottak, ezt követően pedig a vádlott ügyvédje az ülés elnapolását kérte védence magas vérnyomására hivatkozva. A kérelmet elutasították, mire Mladic felállt, és kiabálni kezdett, hogy "ez mind hazugság, maguk mind hazudnak", ezért végül kivezették a teremből, és nélküle folytatódott az ülés. A per során közel hatszáz tanút hallgattak meg, és tízezer tárgyi bizonyítékot mutattak be, a vádlott viszont ártatlannak vallotta magát, és a felmentését kérte. Serge Brammertz főügyész mérföldkőnek nevezte az ítéletet, és a leghatározottabban elutasította egyesek azon interpretációját, miszerint a verdikt a szerbek ellen irányulna. "Egyesek hősnek fogják tartani Mladicot, aki a népét védte. Ez az ítélet azonban jól mutatja, hogy semmi sem állhatna távolabb az igazságtól. A valódi hősök az áldozatok és a túlélők, akik soha nem adták fel azon igényüket, hogy igazságot szolgáltassanak" - közölte. A NATO főtitkára üdvözölte az ítéletet, amely szerinte azt bizonyítja, hogy a jogállamiság működik, és a háborús bűncselekmények elkövetőit felelősségre vonják. "Remélem, hogy a mai ítélet még inkább előremozdítja a térséget a béke, a megbékélés útján" - fogalmazott Jens Stoltenberg, kiemelve, hogy a Nyugat-Balkán jövőjét az euroatlanti együttműködésen és integráción belül képzeli el. Közleményt adott ki az Európai Unió külügyi szolgálata is, amelyben hangsúlyozták: "Alapvető emberi kötelesség, hogy a legborzalmasabb bűncselekmények ügyében igazságot szolgáltassanak, felvéve a harcot a büntetlenség ellen". A bírósági ítéletet sokak borítékolhatónak tartották, szerintük a valódi kérdés inkább az volt, hogy a vádpontok közül hányat találnak majd bizonyítottnak. "Nem vagyok meglepve, a bíróság teljesen elfogult volt már a legelejétől fogva" - jelentette ki Mladic fia az ítélethirdetés után. Később Mladic ügyvédje bejelentette, hogy fellebbezést fognak benyújtani az elsőfokú ítélet ellen. A hágai bíróság azonban decemberben befejezi működését, és mandátumának lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) veszi át. A törvényszék épülete előtt nagyjából százan tüntettek azért, hogy végre felelősségre vonják Mladicot. Helyszíni tudósítások szerint volt egy kisebb összetűzés is, amikor megjelent egy szerb zászlót lengető férfi, akitől az egyik demonstráló elvette a lobogót. Ratko Mladicot több mint egy évtizedes bujkálás után, 2011-ben fogták el és adták ki a szerb hatóságok az NT-nek. A srebrenicai mészárlás másik fő felelősének tekintett Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt tavaly 40 év börtönre ítélték Hágában. Mladic megítélése Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában a mai napig vitatott. Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá. forrás: Jogi Fórum
14:24  A nők jogai nyugtalan időkben - Kezdetét vette az Európai Bizottság éves alapjogi kollokviuma
  Az Európai Bizottság "A nők jogai nyugtalan időkben" címmel elindított eseménye az alapvető jogokról szóló idei éves kollokvium központi témája. Az új Eurobarométer felmérés hangsúlyozza, hogy az uniós tagállamokban még nem valósult meg a nemek közötti egyenlőség. A Bizottság a nemek közötti bérszakadék felszámolása céljából konkrét intézkedéseket jelent be cselekvési tervében, amelyet hivatali idejének 2019-es lejártáig meg kíván valósítani.
10:14  Külföldre akarta csempészni 11 éves diákját egy békési tanár - Egy példa nélküli bűncselekmény a magyar büntetőjog történetében
  Külföldre akarta csempészni 11 éves diákját egy békési tanár, de a repülőtéren lebuktak - értesült a Kékfény, a közmédia bűnügyi magazinja.
09:50  Startup-befektetői adókedvezmény - December közepétől vehető igénybe az új adóalap-kedvezmény
  A startup vállakozások beruházói, az úgynevezett angyalbefektetők számára a december 9-én hatályba lépő kormányrendelet teremti meg az adóalap-kedvezmény igénylésének keretfeltételeit - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
09:50  A Brexit után is könnyű lesz letelepedni Nagy-Britanniában - Az új eljárásban két hét alatt elbírálják majd a folyamodványokat
  A brit belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkára szerint a törvényesen Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok a Brexit, a brit EU-tagság megszűnése után ugyanolyan könnyűszerrel regisztráltathatják majd magukat állandó nagy-britanniai lakosként, "mintha csak a jogosítványukat akarnák meghosszabbítani".
09:04  Év végéig ki kell adni az idei szabadságokat! - Amit a szabadságok kiadásáról-kivételéről tudni érdemes
  Kevesebb mint másfél hónappal a naptári év vége előtt egyre több cég kénytelen azzal szembesülni, hogy kisebb-nagyobb fennakadásokkal is jár majd, ha a Munka törvénykönyvének (Mt.) megfelelve minden munkavállalójának kiadja az idei évben esedékes szabadságát. A Trenkwalder arra figyelmeztet, hogy a szabadság idei kiadásának elmaradása főszabály szerint akkor is jogszabálysértésnek minősülhet, ha az adott időszakban a munkavállaló sem akart szabadságra menni.
09:04  A bilincsben és vezetőszáron ábrázolt terhelt képmása nem sérti az ártatlanság vélelmét - Alkotmánybírósági döntés a sajtószabadság védelmében
  A büntetőeljárások során a hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk az érintett ártatlanság vélelméhez fűződő jogát, ez azonban nem érintheti a sajtó szabadságát. Nem alaptörvény-ellenes, ha a sajtóban közölt tudósításhoz olyan képi illusztrációt csatolnak, amelyen az érintett a jogerős ítélet meghozatala előtt vezetőszáron és bilincsben látható.
09:01  Darák: A Kúria nem végez jogfejlesztést konkrét ítélet nélkül - A Kúria elnökének 2016. évi beszámolója az igazságügyi bizottság előtt
  A Kúrián működő automatikus ügyelosztási rend megfelel az alaptörvény szellemiségének, és az ebből kibontható törvényes bíróhoz való jog követelményének - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt.A bizottság a Kúria elnökét az elmúlt éves beszámolójával kapcsolatban hallgatta meg, Darák Péter képviselői kérdésekre válaszolva kifejtette: az ügyelosztási rend minden kollégium vonatkozásában objektív, a büntetőügyeknél például a három tanács között az iktatási szám alapján osztják el az ügyeket, azzal, hogy a katonai illetve közlekedési ügyekre az egyes tanácsok "specializálódtak".  A polgári ügyeket azok tárgya alapján osztják el az egyes tanácsok között, a közigazgatási szakágban pedig az ügyszám végződése határozza meg a tanácsot. A választási ügyeket - tekintettel arra, hogy egy-egy országos választás esetén 2-300 ügy is érkezhet a Kúriára - a közigazgatási kollégium minden tanácsa tárgyalja és sorszám alapján osztják el azokat. A hatályos ügyelosztási rend megismerhető a Kúria honlapján - tette hozzá. Darák Péter képviselői kérdésre beszélt a Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportjainak működéséről is, mint mondta, a kollégiumvezetők javaslatai alapján a Kúria vezetői értekezlete dönti el, melyik kérdésben lesz joggyakorlat-elemzés. Képviselői kérdésre válaszolva kifejtette: a Kúria jogfejlesztő jellegű iránymutatásai során önkorlátozással él, azaz nem végeznek ilyen munkát konkrét ítélet nélkül, mert "az tiszta törvényalkotás lenne". Hozzátette: a jogegységi határozatok alapja minden esetben az alsófokú bíróságok ítélkezési gyakorlata.   Darák Péter kitért arra, a jogrendszer folyamatos és jelentős mértékű változásai közepette a Kúria nem elégedhet meg a hagyományos, törvény által biztosított jogegységesítő aktusok bizonyos időközönkénti kibocsátásával.  Aktív, kezdeményező szerepet kellett vállalnia olyan kötetlen konzultációs fórumok kialakításában, ahol megismerheti az ország különböző pontjain ítélkező bírákat - végső soron a bíróságokhoz forduló állampolgárokat foglalkoztató - problémákat - mondta, megjegyezve, hogy mindez hozzájárul a következetes és színvonalas ítélkezéshez.  forrás: Jogi Fórum

2017. november 21, kedd

15:49  Semmissé nyilvánított megtorló ítéletek - A Kúria két 1956 utáni koncepciós perben hozott ítéletet
  Két újabb 1956 utáni, a forradalom megtorlásának szándékával lefolytatott koncepciós perben mondta ki az ítéletek semmisségét a Kúria kedden. Egy nyíregyházi, illetve egy pécsi ügyben fordult a Kúriához a Legfőbb Ügyészség a semmisségi igazolások kiadása érdekében. Az egykori vádlottak érdekében eljáró ügyvéd csatlakozott az ügyészi indítványhoz.A Legfőbb Ügyészség képviselője a tárgyaláson elmondta: már közvetlenül a rendszerváltás előtt, 1989 őszén megszületett az első semmiségi törvény, melyet még több követett. Céljuk az volt, hogy a forradalom leverése utáni koncepciós jellegű, megtorló ítéletek semmisségének kimondását lehetővé tegyék. Az 1956-os forradalom utáni megtorlásra jellemző volt, hogy minden megyében kiválasztottak egy nagyobb ügyet, lehetőleg minél több vádlottal és vádponttal, aztán gyorsan lefolytatták az eljárást. Ezek a jogrendtől idegen, a hazai és a nemzetközi jogot is sértő perek voltak - mutatott rá az ügyész. Jelen eljárás, a semmisségi igazolások kiadásának célja, hogy az utókor valóban úgy tekintsen ezekre az elítélésekre, mintha meg se történtek volna - tette hozzá. A védő egyetértett az ügyésszel. Rámutatott, hogy az elítéltek a forradalom céljaival, eszmeiségével azonosuló, azért cselekvő emberek voltak. Többek között a szovjet csapatok kivonását és a többpártrendszer visszaállítását szorgalmazták. Az ítéleteket viszont kifejezetten a bosszú motiválta. A Kúria mindkét ügyben kimondta, hogy igazolja a perbeli elmarasztaló ítéletek semmisségét, ami visszaható hatályú, a semmis ítélet olyan, mintha meg sem született volna. A Kúria tanácsvezető bírája rámutatott: ezek az eljárások nem pusztán rosszul végződtek, de el sem lett volna szabad kezdődniük, hiszen céljuk nem az igazság felkutatása volt, ellentmondtak a hazai és nemzetközi jogi követelményeknek, hiányzott jogi jellegük. A forradalom miatt perbe fogottak helyzete eleve reménytelen volt, ügyükben nem voltak adottak a pártatlan ítélkezés feltételei, elítélésük szükségképp elfogult volt, egy politikai koncepció ítéletbe foglalása - mutatott rá. A bíró felhívta a figyelmet arra is, hogy az egykori ítéletek szókimondóak voltak, indoklásuk önmagáért beszél. A két ügyben eljárt bíróságok többek között azt rótták fel a vádlottaknak, hogy "nem akarták a szocializmust építeni", "hátat fordítottak a dolgozó népnek és a pártnak", "megmutatkozott náluk a népi demokrácia és a Szovjetunió elleni gyűlölet", vissza akarták állítani a "hazaáruló Nagy Imre" és a tőkések és a földbirtokosok kormányát, és "újból szolgaságba akarták dönteni a végre felemelkedő dolgozókat". A nyíregyházi ügyben 1957-1958-ban 10 vádlott ellen folytatták le az eljárást. A vádpontok között szerepelt tüntetés, polgárőrség, illetve pártok szervezése, szobordöntés, börtönből szabadítás, a posta, a rendőrség, a vasút, a sajtó feletti ellenőrzés átvétele, kapcsolatfelvétel más forradalmi csoportokkal. A cselekmények jobbára erőszakmentesek voltak, és a forradalom céljával, eszmeiségével összhangban álltak. Az akkori ügyészség azonban részben népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, részben különféle köztörvényes bűncselekmények miatt emelt vádat. A pécsi ügy 8 vádlottja közül a forradalom idején volt 15, 17 és 18 éves is. Ez a per a mecseki láthatatlanok néven ismerté vált ellenálló csoportról szólt, amelynek tagjai a november 4-ei szovjet bevonulás után többször is fegyverrel szállt szembe az idegen megszállók hadseregével. A nyíregyházi ügyben két, a pécsi ügyben egy személyt ítéltek halálra és végeztek ki 1958 tavaszán, sokakat pedig súlyos börtönbüntetéssel és vagyonelkobzással sújtottak.  A nyíregyházi ügy egyik vádlottja, az 1891-ben született, majd dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban, volt táblabíró, 1939-től a Kúria bírája, 1944-ben a Szálasi vezette hungarista Nemzeti Összefogás Kormánya a sopronkőhidai börtönbe záratta, 1947 és 1949 között kisgazda országgyűlési képviselő volt, az alkotmány előkészítő bizottság alelnöke, 1958-ban, 68 évesen pedig 15 év börtönre ítélték a forradalomban való részvételért. A Kúria a 2016-os semmisségi törvénymódosítás óta a 14 legfőbb ügyészségi indítvány alapján összesen 58 személy ügyében járt el. Az első ezek közül az 1958-ban halálra ítélt és kivégzett Nagy Imre miniszterelnök és társai ügyében kiadott semmiségi igazolás volt tavaly ősszel. Akkor a Kúria kimondta, hogy hat évtizeddel ezelőtt igazságszolgáltatásnak nem nevezhető színjáték zajlott, ártatlanok bűnösségét mondták ki, legitim kormányzat tevékenységéért szabtak ki büntetést. Abban az ügyben a legfőbb ügyész képviselője elmondta, hogy összesen még mintegy 200 ember ügyében vizsgálják a semmiségi igazolások ügyét. forrás: Jogi Fórum
15:11  Handó: Komoly jelentősége van annak, ki lesz bírósági elnök - Elfogadta az igazságügyi bizottság az OBH elnök beszámolóját
  Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerint az időszerű ítélkezés és a bírósági munkakörülmények szempontjából komoly jelentősége van annak, egy pályázat után kit neveznek ki a törvényszék, ítélőtábla elnökének; Handó Tünde erről az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt beszélt keddi, az elmúlt évről készített beszámolója meghallgatásán.Az OBH elnöke képviselői kérdésekre válaszolva arról beszélt, az ő felelőssége az, hogy olyan igazgatási vezetők kerüljenek a törvényszékek, ítélőtáblák élére, akik a jogszabályok alapján, a törvényi feltételek között egyszerre tudják szolgálni a bírókat és az ügyfeleket is. Fontos, hogy az elnökök képesek legyenek a jogszerű működést biztosítani a bíróságokon - szögezte le.  Mint mondta, a Kúria felelős az ítélkezés tartalmáért, az OBH a központi igazgatásért, a technológia kialakításáért. Jelezte: évente 1,5 millió ügy érkezik a bírságokra, ez több millió ügyfelet jelent, őket 11 ezer dolgozó fogadja 185 épületben.  Kitért arra, hogy gyorsult az ítélkezés, csökkent az ügyhátralék, egy éven belül befejeződik a peres ügyek 88 százaléka. Megjegyezte: 12 év után jelentős bérnövekedés volt a bírósági dolgozóknál, a 8287 igazságügyi alkalmazott 97 százaléka juthatott átlagosan 30 százalékoshoz illetményemeléshez.  Szólt arról is, hogy amíg 2012-ben 77 milliárd forint volt a költségvetésük, ez 2018-ban - az uniós pályázatokkal együtt - 118 milliárd forint lesz.  Megjegyezte: a bírói pályázatok 92 százaléka eredményes volt, és "oka van", ha egy pályázatot eredménytelenné nyilvánítanak. Mint mondta, az OBH elnöke 161 vezetői pályázatot írt ki, és 117 esetben sor került a vezető kinevezésére.  Hozzátette: tavaly 160 törvényt fogadott el az Országgyűlés és 500 rendelet született, ezek java részét a bírságokon is alkalmazzák. A jogszabályi változások közül kiemelte a három új kódexet, szavai szerint tananyagokat dolgoztak ki a bírók számára, hogy az új jogszabályok a jogalkotó szándékának megfelelően működjenek a gyakorlatban, vagyis, hogy az ítélkezés egyszerűbb, érthetőbb és minőségibb legyen.  Mint mondta, a közigazgatási perrendtartást illetően 200 új bíró kinevezésére kerül majd sor, 8 régiós központ lesz, ez szakmailag is komoly kihívás lesz a bíróságok számára.  Az OBH elnökétől több képviselő is érdeklődött a bírói pályázatokról. Handó Tünde leszögezte: a pályázati pontrendszer kialakítása az Igazságügyi Minisztérium felelőssége. Megjegyezte: az OBH összefogja a bírósági szervezetből érkező véleményeket, és abban egyetértés volt a bírói karban, hogy a közigazgatási bíráskodás során kiemelt jelentősége van a közigazgatási tapasztalatnak, tudásnak.  Arról volt vita, hogy hogyan lehet a korlátozott jogszabályi keretben elérni, hogy a közigazgatási szakemberek ne hátrányos helyzetből induljanak - jegyezte meg. Szavai szerint nem történhet meg, hogy egyenlő pályán, egyenlő esélyekkel valaki kerékpárral induljon.  Répássy Róbert (Fidesz) kérdésére elmondta, a bírói pályázatok rangsorolásánál az elnökök szeretnék, ha a joggyakorlatnak nagyobb szerep juthatna.  Staudt Gábor (Jobbik) és Bárándy Gergely (MSZP) alelnökök kérdéseire Handó Tünde azt mondta, nem gondolja, hogy az igazságügyi bizottságnak az egyes bírók egyéni sérelmeit kellene megtárgyalnia. Bárándy Gergely közölte: bár elismerik Handó Tündének az igazgatás terén elért sikereit, a beszámolóját nem fogadják el, mert nem értenek egyet az elnök eredménytelenné nyilvánítási gyakorlatával.  Az igazságügyi bizottság 8 igen szavazattal, a jobbikos és MSZP-s politikusok ellenszavazatával elfogadta az elnöki beszámolót.  forrás: Jogi Fórum
15:08  December 25. is munkaszüneti nap lesz Ukrajnában
  A kijevi parlament csütörtökön törvénymódosítást fogadott el, amelynek értelmében ezentúl munkaszüneti nap lesz december 25., a világ keresztényeinek többsége által ünnepelt karácsony is a január 7-i ortodox karácsony mellett. A munka törvénykönyvének ez irányú módosítását a 450 fős parlament 238 képviselője támogatta. Az előterjesztés indoklásában - amelyet az UNIAN ukrán hírügynökség ismertetett - az áll, hogy a kulturális minisztérium vallásügyi osztályának statisztikája alapján 2016. január 1-jei adatok szerint Ukrajnában 23 172 ortodox, görögkatolikus és egyéb más olyan egyházközség működik, amely Jézus Krisztus születéséről a Julián-naptár szerint január 7-én emlékezik meg. Ugyanakkor mintegy 11 ezer olyan katolikus és református egyházközség is működik az országban, amely a Gergely-naptár szerint december 25-én tartja a karácsonyt. Utóbbiak az összes vallási felekezetnek körülbelül az egyharmadát teszik ki.  Ezenfelül az előterjesztés rámutat arra, hogy a világban a keresztény egyházak többsége december 25-én ünnepli Jézus megszületését.  A javaslat csak többszöri próbálkozás után kapta meg a szükséges számú támogató szavazatot, mert sokan nem értettek egyet a karácsony kétszeri megünneplésével. Anatolij Matvijenko, a Petro Porosenko elnök mögötti tömörülés képviselője felszólalásában kijelentette: ezzel Kijev "újabb csontot dob" Moszkvának, lehetőséget nyújt arra, hogy Oroszország a többségében ortodox Ukrajna erőszakos katolizálásával vádolja meg az ország politikai vezetését. Viktorija Szjumar, a kisebbik kormánypárt, a Népi Front képviselője a vitában erre azt válaszolta, hogy a karácsony december 25-i megünneplése egyesíti az ukrán társadalmat, amelyben nemcsak ortodox, de katolikus és református felekezetűek is vannak, ez pedig szavai szerint egy normális civilizált világ irányába viszi az országot. Hangsúlyozta, hogy Moszkvának kedveznek azzal, ha meghiúsul az indítvány elfogadása.  A törvénymódosítás alapján december 25. munkaszüneti nappá nyilvánítása mellett törlik viszont a szabadnapok közül május 2-át, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napját, megmarad ellenben május 1-je, a munka ünnepe.  A jogszabály a kihirdetését követő napon lép életbe. forrás: Jogi Fórum
14:53  Polt: A legfőbb ügyészség munkája hatékony és jogszerű - A legfőbb ügyész 2016. évi beszámolója az igazságügyi bizottság előtt
  Polt Péter szerint az ügyészség objektíven, hatékonyan, törvényes keretek között és jogszerűen végezte a munkáját tavaly. A legfőbb ügyész az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt a szervezet elmúlt éves beszámolóját ismertetve kedden elmondta, hogy a bűncselekmények száma évről évre csökken, az előző évben azonban 3,8 százalékkal emelkedett, de ez egy Zala megyei csalásra vezethető vissza, amely nagymértékben megnövelte az esetszámot. 2016-ban az elkövetők száma is csökkent - fűzte hozzá.Kiemelte, a váderedményesség az előző évekhez hasonlóan jól alakult, a vádemelésig jutó ügyek 97,5 százalékában állapított meg valamiféle bűnösséget a bíróság. Az ügyek 84 százalékában az ügyészi szakaszban az ügyintézés 30 napon belül befejeződött, csak öt ügyben lépték át a 90 napos határidőt, ennek oka a téves ügyviteli adatrögzítés, valamint a rendkívül terjedelmes ügyfeldolgozás volt - ismertette Polt Péter. Hadházy Ákos, az LMP frakcióvezető-helyettesének korrupciós esetekre vonatkozó érdeklődésére elmondta, a gazdasági korrupciós esetek száma stagnált tavaly, míg a hivatali korrupciós eseteké nőtt, azonban nem azért, mert több ilyen bűncselekményt követtek el, hanem mert hatékonyabb volt a felderítés. A képviselő érdeklődött arról is, hány politikus érintett a korrupciós ügyekben. Polt Péter erre azt mondta, ilyen jellegű statisztikát nem gyűjtenek, csak elkövetők és sértettek vannak, akiket nem sorolnak be politikailag. Vas Imre (Fidesz) az ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) kapcsolatáról kérdezett. A legfőbb ügyész közölte, kiváló az együttműködés a két szervezet között, hozzátéve, hogy Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója többször is rendkívül gyümölcsözőnek nevezte a közös munkát. Hozzátette, hogy az OLAF jelzései alapján minden esetben elrendelték a nyomozást, vádemelésig pedig 50 százalékos arányban jutottak el az ügyek. Ez magasabb a 40 százalékos európai átlagnál - emelte ki. forrás: Jogi Fórum
14:48  Szűkülnek az adózó jogorvoslati lehetőségei - November 14-én elfogadták az adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslatot
  Mégsem lesz lehetőség fellebbezésre a november 14-én elfogadott adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat értelmében - figyelmeztetnek az Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői. A korábbi tervekben a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezette volna az adóperek során a fellebbezés lehetőségét, azonban a végül elfogadott törvényjavaslat szerint erre már nem lesz lehetőség.A változások közül az már eddig is ismert volt, hogy a jövőben a Kúria sokkal szélesebb körben mérlegelheti, befogadja-e a rendkívüli jogorvoslati kérelmet vagy sem. Ez a változás még nagyobb figyelmet kíván meg a vállalatoktól. A korábbi tervekhez képest további fontos döntés, hogy a késedelmi pótlék mértéke nem emelkedik jövő év január elsejétől, továbbra is a jegybanki alapkamat kétszeresét kell befizetnie az érintett vállalatoknak. Ami az előzetes tervekhez képest szintén változatlan, az az új tények és bizonyítékok benyújtására vonatkozó korlátozás: emiatt az adózóknak sokkal tudatosabban és proaktívabban kell majd hozzáállniuk az adóellenőrzésekhez. A Nemzetgazdasági Minisztérium által augusztus folyamán társadalmi vitára bocsátott, az adóigazgatás rendjét szabályozó tervezethez képest a novemberben elfogadott törvényjavaslat további olyan módosításokat tartalmaz, amelyek megerősítik a bírósági jogviták rövidítésére, a bírósági működés hatékonyságának fokozására vonatkozó jogalkotói szándékot. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szenior menedzsere szerint az új szabályozások még tudatosabb készülést és kockázatkezelést igényelnek majd a vállatoktól. "A végül elfogadott törvényjavaslatban jelentős változás a korábbi tervekhez képest, hogy mégsem vezetik be a fellebbezés intézményét az adóperek során. A korábbi gyakorlat is megváltozik ugyanakkor, mivel január elsejétől, az elsőfokú ítéletet követően már csak meghatározott esetekben lehet a Kúriához fordulni és a Kúria mérlegelheti, hogy befogadja-e a kérelmet. Vagyis ebben a tekintetben egyértelműen tovább szűkülnek a jogorvoslati lehetőségek az adóperekben az adózók számára. Ez egy eddigiekhez képest egészen új szemléletet kíván meg a vállalatoktól" - hangsúlyozza a szakértő. A törvényjavaslatban ugyanakkor a korábbi változathoz képest a késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat kétszereséről a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére változott volna 2018. január 1-jétől. Ez a jelenlegi kamatmérték mellett több mint háromszoros növekedés jelentett volna. Ez a változtatás szintén kikerült a parlamenti vitára bocsátott tervezetből. Adóbírságot érintő változások Emellett változott a korábbi javaslathoz képest a maximális adóbírság nagysága is. A társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslatban még csak az adóhiány 100 százaléka volt az adóbírság kirívó jogszabálysértések esetén, az elfogadott törvény viszont nem változtatott a 200 százalékos mértékben, ugyanakkor több elkövetési magatartás esetére irányozza elő. Séra Gergely, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda menedzsere kiemelte, hogy a január elsejétől hatályba lépő feltételes adóbírság kedvezmény könnyebbséget jelenthet a nehezen nyerhető, nem túl esélyes adóviták korai és költséghatékony lezárására. Ennek értelmében, ha az adózó lemond az adóellenőrzés megállapításairól hozott határozat elleni fellebbezéséről és az esedékességig megfizeti az előírt adókülönbözetet, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól. További, adóeljárásokat és adópereket befolyásoló változások A november közepén elfogadott törvénycsomag alapján a januártól várható legfontosabb változások: Az új ágazati törvények teljes körűen szabályozzák az adóigazgatást, nem lesz háttérjogszabály Alapelvvé vált a közérthetőség 1 évben maximalizálják az adóellenőrzések hosszát Megszűnik a fokozott adóhatósági felügyelet és adószám felfüggesztés, de felfüggesztés helyett azonnal töröltethetik az adószámot például kézbesíthetetlen hivatalos irat miatt Kérhető az önellenőrzési pótlék elengedése, bejelenthető az önellenőrzési szándék Amennyiben az adóhatóság szakértőt vesz igénybe az adóellenőrzés során, akkor a most elfogadott törvény az adózó számára nem nyújt lehetőséget másik szakértő kirendelésére a peres szakasz során Szűkülnek a védekezés keretei. Az új jogszabályok szerint a januártól az adózó bizonyos kivételektől eltekintve  sem a fellebbezés során, sem a bírósági eljárásban nem hivatkozhat új tényekre, új bizonyítékot nem mutathat be. forrás: Jogi Fórum
14:43  Betiltanák a dohányzást a francia filmekben? - A francia kormány dohányzás visszaszorítását célzó lépéseket tervez
  A dohányzás visszaszorítását célzó tervei között a francia filmekben is megtiltaná a dohányzást a francia egészségügyi miniszter. A hatvanas évek francia újhullámos filmjeiben még teljesen természetes volt a dohányzás, Jean-Paul Belmondo szájának sarkában is folyton ott lógott a cigi a korszak egyik nagy klasszikusában, a Kifulladásig című drámában. Egy francia szenátor adatai szerint a francia filmek több mint háromnegyed részében ma is rágyújtanak. Agnes Buzyn egészségügyi miniszter programjában kiemelt szerepet kap az évente mintegy 75 ezer francia halálát okozó dohányzás visszaszorítása - számolt be róla hétfőn a The Daily Telegraph. A leszokásra felhívó és biztató nagy hirdetési kampányok nem jártak sikerrel - mondta el pénteken a miniszter, s hozzátette: ezért most azzal próbálkoznak, hogy a fiatalokat a közösségi médiában célozzák meg az üzenettel és a filmekből is ki akarják tiltani a dohányzást. "Nem értem, hogy miért fontos a cigaretta a francia filmben?" - vetette fel Buzyn, aki a filmiparért is felelős kulturális tárca vezetőjével kíván konzultálni a lehetséges dohányzásellenes lépésekről.  Buzyn júliusban bejelentette, hogy a következő három évben egy pakli cigaretta árát a jelenlegi 6,50 euróról (2000 forintról) fokozatosan 10 euróra (3100 forintra) növelik, ami a Telegraph szerint még mindig olcsóbb lesz, mint egy átlagos doboz cigaretta ára Nagy-Britanniában. A francia miniszter emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt évtizedben a brit kormány erőfeszítései miatt 30 százalékról 20 százalékra csökkent a dohányosok aránya a szigetországban, míg Franciaországban továbbra is 30 százalék körül mozog ez az arány.  A francia politikusoknak azonban nem lesz könnyű dolga ebben a kérdésben. Egy helyi hírportál, a TheLocal.fr szerint máris nevetség tárgya a kezdeményezés. Akadt, aki azt írta a közösségi médián, hogy ha a dohányzás tilos lesz a francia filmekben, akkor már a káromkodást, a bűnözést és a gyorshajtást is le kéne tiltani a filmvászonról.  Egyelőre nem világos, hogy a tiltás miféle formáját választja a kormány, illetve a füstmentesség csak a francia filmekre vagy a külföldi sorozatokra is vonatkozik-e. További kérdés, hogy a filmarchívumokat is érinti-e majd a rendelkezés, ott vajon szintén elnyomják-e a cigarettacsikkeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly felhívta a kormányokat, hogy adjanak 18 éven felülieknek szóló besorolást az olyan filmeknek, amelyekben dohányzás látható, hogy megvédjék a gyerekeket és serdülőket a rászokás veszélyétől. Három éve a Hollywoodban készült filmek 44 százalékában szerepelt dohányzós jelenet, ezek 36 százaléka olyan korhatárt kapott, hogy gyerekek is nézhették. forrás: Jogi Fórum
13:44  Bennragadt szabadság
  Előfordul, hogy a munkáltató munkaerő-hiányra és profitmaximalizálásra tekintettel nem adja ki a szabadságot. Sérülnek a munkavállaló alapvető jogai, a biztonságos munkavégzés feltételei. A jogkövetkezmények súlyosak lehetnek (bírság, kártérítés, akár azonnali hatályú felmondás), de tudni kell: a "bennragadt" szabadság nem vész el, arról lemondani érvényesen nem lehet."Kedves Munkatársunk, mellékeljük az előző évi maradék szabadság kimutatásokat valamint a lemondó nyilatkozatot." - Így kezdődik az egyik multinacionális társaság levele, mely felveti a kérdést: le lehet-e a szabadságról érvényesen mondani. A szabadságot fő szabály szerint az esedékesség évében ki kell adni. Ez alól a törvény biztosít azonban kivételeket, hiszen a szabályozásnak alkalmazkodnia kell a munkáltató rugalmas működéséhez, illetve a munkavállaló egyedi életkörülményeihez is. Ez a rugalmasság azonban nem alkalmazható rendeltetésellenesen. Egyre több szektorban tapasztalni ugyanakkor azt, hogy a munkaerő-hiányra, illetve a profitmaximalizálás céljára tekintettel a munkáltató nem adja ki a szabadságokat. Ennek súlyos következményei lehetnek, hiszen sérülnek a munkavállaló alapvető jogai, valamint az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételei. A jogkövetkezményeken túlmenően (bírság, kártérítés, akár azonnali hatályú felmondás) azonban azt is tudni kell, hogy a "bennragadt" szabadság nem vész el, arról lemondani pedig érvényesen nem lehet. 1. A szabadságról nem lehet érvényesen lemondani A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, megváltani kizárólag a munkaviszony megszűnésekor lehet. Gyakran látni olyan munkáltatói megoldásokat, hogy a felgyülemlett szabadság egy része vonatkozásában a munkavállalóval például a közös megegyezést tartalmazó megállapodásban abban állapodnak meg a munkaviszony megszűntetésén túlmenően, hogy a munkavállaló a szabadsága megváltásáról vagy annak egy részéről lemond. Fontos ugyanakkor tudni, hogy az ilyen megállapodás munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik azaz, semmis. Ennek következtében az igény munkaügyi perben akkor is érvényesíthető, ha arról lemondott a munkavállaló! A munka törvénykönyve ugyanis kimondja, hogy a munkaszerződés és a felek megállapodása a törvény rendelkezéseitől a munkavállaló javára térhet el. Ez a szabály a szabadság megváltása kérdésében pedig annyira szigorú, hogy kollektív szerződésben sem lehet ettől eltérni. 2. Kötetlen munkaidő-beosztás esetén is a munkáltató felel a szabadságért A kötetlen munkarend szabályait akkor lehet alkalmazni, amennyiben a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát - a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). Fontos, hogy a törvény nem tekinti kötetlen munkaidő-beosztásnak a törzsidő-peremidő konstrukciót azaz, amikor csak részben kötetlen a munkaidő-beosztás. Kötetlen munkarend esetén pedig nem kell alkalmazni a munkaidőkeret, a munkaidő-beosztás (kivéve a kötetlen munkarendre vonatkozó szabályok), a vasárnapi és munkaszüneti napi munkaidő-beosztás, a munkaközi szünet, a napi és heti pihenőidő, a rendkívüli munkaidő, az ügyelet, készenlét, illetve a rendes és rendkívüli munkaidő, illetve készenlét nyilvántartására vonatkozó szabályokat. A szabadság kiadása, illetve nyilvántartása azonban nem szerepelnek a kivételi körben! Ez pedig azt jelenti, hogy a munkáltató felelőssége a szabadság nyilvántartása és kiadása még akkor is, amennyiben a munkavállaló a munkaidejét teljes mértékben maga oszthatja be. 3. A ki nem adott szabadság nem évül el A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.tv. (régi Mt.) kimondta, hogy a szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el. Azt is deklarálta, hogy a szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik. Hasonló tartalmú rendelkezéseket a 2012. évi I.tv. (új Mt.) már nem tartalmaz. Tévedés lenne ugyanakkor azt a következtetést levonni, hogy a munkáltató által ki nem adott szabadság a munkaviszony fennállása alatt elévül. A szabadságot ugyanis még kötetlen munkaidő-beosztás esetén is a munkáltató adja ki. Töretlen a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy a ki nem adással összefüggésben a felelősség a munkavállalóra nem hárítható át. A munkavállalót tehát az igénye érvényesítéséhez nem terheli olyan kötelezettség, hogy a szabadság kiadását rendszeresen igényelje vagy követelje. A szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülésének kezdő időpontja pedig a hatályos szabályokból következően is a munkaviszony megszűnésének napja, így az az általános elévülési időn belül a munkaviszony megszűnését követően is követelhető. forrás: Jogi Fórum

2017. november 20, hétfő

16:37  Átadták a Jászberényi Járási Ügyészség új székházát
  Átadták a Jászberényi Járási Ügyészség új székházát hétfőn a Jász-Nagykun-Szolnok megyei városban. A legfőbb ügyész ünnepi beszédében azt mondta: folyamatosság, tervezettség és megfelelőség jellemzi Magyarország ügyészségének funkcionális tevékenységét.
11:24  A magas szintű közigazgatási bíráskodás feltétele a szakember bíró - Trócsányi: Az új pályáztatási rendszer a szaktudást helyezi előtérbe
  A magas szintű közigazgatási bíráskodás egyik alapvető feltétele a közigazgatási szakismerettel rendelkező közigazgatási bíró, a tárca ezért olyan pályáztatási rendszert kívánt kialakítani, amely alapvetően a szaktudást helyezi előtérbe, és objektívebb, átláthatóbb pontozást biztosít - írta az igazságügyi miniszter a figyelo.hu-n.
10:54  Az új ukrán tanügyi törvény nemzetiségi vonatkozásai - Az ukrán oktatási miniszter sem ért egyet a parlament elé terjesztett javaslattal
  Az új ukrán oktatási törvény kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit ismerteti nemzetiségi vezetőkkel és az érintett iskolák igazgatóival Ungváron és Beregszászon pénteken, valamint szombaton Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter, aki kétnapos munkalátogatást kezdett Kárpátalján.
10:25  Kihirdették a szociális jogok európai pillerét - 20 elv és jog a polgárok életminőségének és munkakörülményeinek javításáért
  Az Európai Unió vezetői pénteken a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló göteborgi szociális csúcstalálkozón ünnepélyesen kihirdették a szociális jogok európai pillérét. A pillér létrehozását Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnök első ízben az Unió helyzetét értékelő 2015. évi beszédében jelentette be, majd a Bizottság 2017 áprilisában előterjesztette a vonatkozó javaslatot. A dokumentumot az Európai Bizottság nevében Jean-Claude Juncker elnök, az Európai Parlament nevében Antonio Tajani elnök és az Európai Unió Tanácsa nevében Jüri Ratas észt miniszterelnök írta alá. Ennek alkalmából Jean-Claude Juncker a következőket nyilatkozta: "Fordulóponthoz érkeztünk Európa történetében. Uniónk alapjában véve mindig is szociális projekt volt. Több, mint az egységes piac, több mint a pénz, több, mint az euró. Az EU az értékeinkről szól, és arról, hogyan akarunk élni. Az európai szociális modell olyan sikertörténet, amelynek köszönhetően Európa azon helyek közé tartozik a világon, ahol jó élni és dolgozni. A mai napon nyilvánosan keretbe foglaljuk közös értékeinket, és elkötelezzük magunkat húsz elv és jog mellett. A tisztességes bérekhez való jogtól az egészségügyi ellátáshoz való jogig, az egész életen át tartó tanulástól a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyon át a minimumjövedelemig: a szociális jogok európai pillérével az EU kiáll polgárai jogaiért gyorsan változó világunkban. A pillér kihirdetésére a göteborgi szociális csúcstalálkozón, kulcsfontosságú pillanatban került sor ahhoz, hogy szilárd alapokra helyezzük az Európai Unió jövőjének erős szociális dimenzióját. Az időzítést szándékosan választottuk úgy, hogy Európa szociális dimenziója legyen az első mérföldkő a nagyszebeni találkozó felé vezető úton. Mélyreható - akár magánéleti , akár politikai - változások idején természetes, hogy visszatérünk ahhoz, ami meghatároz és ami összetart bennünket. Ezért örömmel tölt el, hogy az Európai Bizottság által kidolgozott javaslat előterjesztését követően kevesebb mint fél év alatt sikerült megegyezésre jutnunk a szociális jogok európai pilléréről. Ez a közös kötelezettségvállalás az európai egység egyértelmű megnyilvánulása. A pillér - és vele együtt Európa szociális dimenziójának egésze - pontosan annyira lesz erős, amennyire mi ezt lehetővé tesszük. Közös felelősség ez, amely nemzeti, regionális és helyi szintről indul ki, és amelyben kulcsszerepet játszanak a szociális partnerek és a civil társadalom. Ezért ezen kötelezettségvállalások szellemében - az Európában fennálló különböző szemléletmódok maradéktalan tiszteletben tartása és felvállalása mellett - most a tettek mezejére kell lépnünk. Ez a legkevesebb, amit az európaiak megérdemelnek." A szociális jogok európai pillérének weboldala ITT található. A szociális jogok európai pillérének hivatalos szövege ITT elolvasható. A MASZSZ üdvözli a szociális jogok európai pillérének kihirdetését  A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) üdvözli a szociális jogok európai pillérének pénteki kihirdetését a göteborgi szociális csúcstalálkozón; a lépéssel megerősítést nyert az unióban dolgozó emberek, állampolgárok életminőségét, munkakörülményeinek javítását célzó törekvés - közölte a MASZSZ.  A szakszervezeti szövetség közleményében hangsúlyozza, hogy a szociális alapjogok deklarálásán túl érdemi intézkedésekre van szükség a politikai döntéshozók és a jogalkalmazók részéről is ahhoz, hogy a munkavállalók és családjaik a mindennapok során érezzék az élet- és munkakörülményeik javulását. Mind uniós, mind nemzeti szinten világos és a szociális partnerekkel együttműködésben kidolgozott akciótervekre van szükség a szociális pillérben megfogalmazott alapelvnek és jogoknak a gyakorlati érvényesítéséhez. Csak így lehet valódi előrelépést elérni a munka és a magánélet közötti egyensúly megvalósítása, a méltányos munkafeltételek megteremtése, a munkavállalói és a kollektív érdekképviseleti jogok érvényesítése, a munkahelyi egészség, biztonság, valamint az egyenlő bánásmód terén - szögezték le. Hozzátették: a generációk jövőbeli esélyeit javíthatja, ha megvalósulnak a szociális pillérben megfogalmazott gondolatok, például: a foglalkoztatás elősegítése, a tisztességes és méltányos bérezés, az egyenlő esélyeket teremtő oktatás, azaz a szociális partnerség, az érdemi szociális párbeszéd.  A Magyar Szakszervezeti Szövetség elvárja, hogy a szociális pillér elfogadását követően a magyar kormány kezdeményezzen valódi párbeszédet a szociális partnerekkel a tagjaik életét befolyásoló húsz alapjog érvényesítéséhez szükséges lépésekről, intézkedésekről - tartalmazza a közlemény. Az Európai Unió 28 tagállamának és három központi intézményének vezetői pénteki göteborgi találkozójukon írták alá a szociális jogok európai pillérét létrehozó nyilatkozatot. A dokumentumban 20 kulcsfontosságú elvet és jogot határoztak meg a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alátámasztására. forrás: Jogi Fórum
09:34  Januártól közjegyző előtt is köthetünk egyezséget!
  Újabb eljárással bővül a közjegyzői tevékenységek köre: 2018. január 1-jétől polgári ügyekben már közjegyző előtt, bírósági eljárás nélkül is köthetünk egyezséget - jelentették be pénteken a 29. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon, a közjegyzőség 25 éves fennállását ünneplő jubileumi konferencián. Az új hatáskörrel tovább erősödik a közjegyzők permegelőző szerepe, akik mára közel évi egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat. A közjegyzők előtti nemperes eljárások háromnegyede 3 hónapon belül, több mint kilencven százaléka pedig fél éven belül befejeződik.
09:29  A per című orosz film kapta a Verzió közönségdíját - Vasárnap zárult a 14. Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál
  A nézők szavazatai alapján Askold Kurov A per című filmje kapta a Verzió közönségdíját, a diákzsűri a legnagyobb hatású film díjával az amerikai Maisie Crow Jackson című alkotását jutalmazta Budapesten a 14. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál vasárnapi zárónapján.A közönségdíjjal jutalmazott A per című film az orosz államgépezet által húsz év börtönre ítélt ukrán filmrendező, Oleg Szencov kafkai tárgyalását követi végig. A legnagyobb hatású filmnek (Impact Award) ítélt Jackson az amerikai Dél társadalmi légkörét és a nőgyógyászati ellátáshoz való hozzáférés összetett kérdéseit vizsgálja három olyan nő történetén keresztül, akik eltérően viszonyulnak az abortuszhoz.  A diákzsűri két filmnek adott különdíjat, az egyik Ayse Toprak francia-német-török koprodukcióban készült alkotása, a Mr Gay Syria, olyan szíriai menekült férfiakról szól, akik a Mr. Gay World versenyre készülnek. A másik különdíjas alkotás a dán Emil Langballe Várakozás című filmje lett, amely egy Dániában élő afgán tinédzser lány és családja kitelepítés elleni küzdelmét mutatja be. A legjobb diákfilm díját - a kategória 12 filmje közül - a lengyel Pawel Ziemilski Kisvárosi cowboyok című 29 perces dokumentumfilmje nyerte el. A 14. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon 44 országból öt nap alatt száz filmet mutattak be. Emellett számos szakmai program, közönségtalálkozó, kerekasztal-beszélgetések, filmkészítő workshop, mesterkurzusok és konferenciák egészítették ki a programot. A keddtől vasárnapig tartó 14. Verzión szereplő alkotások három kategóriában versenyeztek. A nyerteseket Oksana Sarkisova fesztiváligazgató és a zsűri tagjai hirdették ki vasárnap este a Toldi moziban megtartott záróeseményen. A Verzió Filmfesztivál november 23. és 25. között Pécsett, november 23. és 26. között Szegeden mutat be válogatást a legjobb emberi jogi dokumentumfilmekből. forrás: Jogi Fórum
09:21  Adópert nyerni - könnyen, gyorsan, egyszerűen? - A bíróságok közelmúltbeli gyakorlata szélesítette a lehetőségek körét
  Egy adópert megnyerni nehéz és hosszadalmas, ráadásul sokszor az sem mehet biztosra, aki meg van győződve, hogy minden ügyletét tökéletesen és szabályszerűen számolta el. Különös figyelmet érdemelnek ezért azok a lehetőségek, amelyekkel viszonylag könnyen és komplikációmentesen lehet az adóhatósággal szemben diadalt elérni. A bíróságok közelmúltbeli gyakorlata ráadásul szélesítette is ezek körét - véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.De mégis, kinek az aláírása? Mint minden hatósági okiratot, így az adóhatósági határozatot is alá kell írni. Nem mindegy azonban, hogy ki írja alá. A vonatkozó jogszabályok tartalmazzák ugyan, hogy egy határozat aláírására ki jogosult, a szabályoknak való megfelelés a valóságban azonban nem mindig sikerül tökéletesen. Egy meglehetősen friss, bíróság előtt megfordult ügyben az adóhatósági határozaton nyomtatva ugyan a határozat aláírására jogosult vezető neve és beosztása volt feltüntetve, azonban helyette és nevében egy beazonosíthatatlan személy írta alá azt. Erre a hibára hivatkozva a bíróság az adóhatóság határozatát hatályon kívül helyezte és az adóhatóságot új eljárásra utasította. Ugyan ez nem fosztja meg az adóhatóságot attól a lehetőségtől, hogy későbbiek során ugyanazt a határozatot - most már a jogszerű aláírással ellátva - meghozza, azonban a legrosszabb esetben is az adózó ezáltal időt nyer, ráadásul az új határozat meghozatala alatt az elévülési idő is ketyeg. És ha már elévülésről volt szó… Az adóztatási jog elévülésére vonatkozó szabályok 2012-ben megváltoztak. 2012-ig, ha a bíróság ítéletével az adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte, úgy az új eljárásban lényegében változatlanul folytatódott az elévülés számítása. A 2012 utáni ügyekben azonban az adóhatóság kapott további 6, illetve 12 hónapot, ha megismételt eljárásra került sor. A közelmúltban egyértelművé vált a bírósági gyakorlat, hogy a meghosszabbodás lehetősége csak olyan eljárásokban illeti meg az adóhatóságot, amelyekben az alapeljárás 2012. január 1. után indult. Márpedig jelenleg is számos olyan ügy vár akár bíróság, akár adóhatóság előtt határozathozatalra, amelyeknél az alapeljárás 2012. január 1. előttre datálódik. Ezen ügyekben nem egy esetben már csupán pár hónap választja el az adóhatóságot az elévüléstől. Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogásza szerint, az ilyen ügyekben az adózó akkor taktikázik jól, ha el tudja érni azt, hogy a bíróság az eredeti adóhatósági határozatot hatályon kívül helyezze és az adóhatóságot új határozat meghozatalára kötelezze. Hogyan érhető ez el? Egyes esetekben előfordulhat, hogy az adóhatóság az adóellenőrzés során súlyos eljárási hibát vétett, vagy az általa becsatolt bizonyítékok önellentmondóak. Sokszor lehet érvelni azzal is, hogy az adóhatóság által lefolytatott bizonyítási eljárásokból logikailag nem következik az a tényállítás, amelyet az adóhatóság a határozatában megjelölt. Ha hasonló okoknál fogva a bíróság hatályon kívül helyezi az eredeti határozatot és megismételt eljárásra kerül sor, úgy az adóhatóságnak általában - az ellenőrzés időigényét, a határozatok meghozatalának időigényét, az észrevételre és fellebbezésre rendelkezésre álló időtartamot is figyelembe véve - már nincs törvényes lehetősége arra, hogy a jogerős határozatát az elévülési időn belül ismételten meghozza. Ennélfogva az adózó anélkül tudja megnyerni az adópert, hogy a per tárgyául vett ügy érdemi elbírálására valójában sor került volna. A határidőket a hatóság sem lépheti át büntetlenül Az adóhatóság mind az ellenőrzés lefolytatása, mind a határozata meghozatala során törvényes határidőkhöz van kötve. A jogszabályok azonban nem minden határidő elmulasztásához fűztek tényleges szankciót. Márpedig a határidők elmulasztása sértheti az adózói jogokat. A Kúria nemrég napvilágot látott ítélete azonban változtat az eddigi helyzeten. A Kúria kimondta ugyanis, hogy amennyiben a NAV jelentősen túllépi a határozathozatalra nyitva álló határidőt, úgy a határozatában nem szabhat ki adóbírságot. Megválaszolandó kérdések azonban maradtak a Kúria ítéletét követően is: nem világos például, hogy mi minősül a határozathozatalra nyitva álló határidő "jelentős" túllépésének. Azzal az érvvel, hogy az adóhatóság a határozathozatalra nyitva álló határidőt túllépte, adópert még nem lehet nyerni, csupán az adóbírság alól mentesülhet az adózó. Ha viszont az adóhatóság az ellenőrzési határidőt lépi túl, azzal viszont már valószínűsíthetően igen. Az adóhatóság ellenőrzési határidőt követően végzett eljárási cselekményei (pl. egy tanúkihallgatás eredménye) ugyanis nem vehetők figyelembe az eljárás során. Az ellenőrzési határidő túllépése esetén tehát elég lehet az adózónak arra hivatkoznia a bíróság előtt, hogy a határidőn belül megtett ellenőrzési cselekményekkel az adóhatóság nem volt képes a tényállást teljes körűen bizonyítani, ami a határozat hatályon kívül helyezéséhez vezethet. Érdemes a könnyű utat keresni Egy adóper kezdetekor - ahelyett, hogy belefeledkezne az adószabályok értelmezésének kusza dzsungelébe - az adózónak érdemes tehát azon formai és egyszerű érveket figyelembe vennie, amelyek a per könnyű és fájdalommentes megnyeréséhez vezethetnek. Mint a fenti példák bizonyítják, a jogszabály és a bírói gyakorlat tálcán kínálják ezeket a lehetőségeket. forrás: Jogi Fórum

2017. november 17, péntek

11:25  Amire autópálya-matrica vásárlásakor figyelni érdemes! - Több tízezres büntetés spórolható meg odafigyeléssel
  A fogyasztó eladta az autóját, de elfejtette átíratni az éves matricát az új gépkocsira. Egy másik autós úgy tudta, hogy elég az autópályára történő ráhajtás után megvenni a matricát. A harmadik fogyasztó pedig a fizetésnél rosszul adta meg a rendszámát. Mindhárom esetben közös, hogy közel hatvanezer forintos büntetést kaptak, ami azonban elkerülhető lett volna egy kis odafigyeléssel. Mire kell ügyelni az autópálya-matrica megvásárlásakor? A Budapesti Békéltető Testület összeállította jótanácsait, hogy mire figyeljenek a fogyasztók.Bizonyos autópályák használatáért a fogyasztóknak díjat (használati díj) kell fizetniük. Ez öztudott. Az már viszont kevésbé köztudott, hogy ha elfelejtik az eredeti díjat megfizetni, akkor a későbbi pótdíj akár 59.500 Ft is lehet, ha a pótdíjat 30 napon túl fizetik meg.   Emellett további dolgokra is figyelni kell. 1. Nagyon fontos, hogy a fogyasztók már akkor megvegyék a matricát, mielőtt ráhajtanak az autópályára. Hiába váltják meg azt ugyanis a kérdéses naptól, az csak és kizárólag a vásárlást követő időszakra lesz érvényes. Nem lehet tehát a matricát egy korábbi időpontra nézve, utólag megvenni. Annál is inkább, hogy azt jogszabály szerint is, kötelező előre megváltani. Erre mód van többek között a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. által kijelölt árusítóhelyeken, a megbízott viszonteladóknál, de ugyanúgy megváltható a matrica elektronikus úton is. 2. Lényeges körültekintően ellenőrizni azt is, hogy a fogyasztó a vásárláskor milyen adatokat ad meg! Ennek alapját a gépjármű forgalmi engedélyében szerelő adatok képezik, úgymint a forgalmi rendszám, valamint a gépjármű megengedett legnagyobb össztömegének értéke. A rendszámnál már akár egy elütés, elírás is pótdíjat eredményezhet, ugyanis ilyenkor olyan, mintha egyáltalán nem is váltott volna a fogyasztó matricát. Az előírások egyértelműek: a vásárló köteles az általa megadott adatok ellenőrzésére és a végső jóváhagyására. Ez azt is jelenti egyúttal, hogy jóváhagyás előtt ellenőrizni kell a forgalmiban szereplő adatokkal való egyezést. Később már nem hivatkozhatnak a fogyasztók arra például a benzinkúton, hogy mást kaptak, mint amit kértek. Érdemes tudni azt is, hogy érvényes autópálya matricáról akkor beszélhetünk, ha a fogyasztó a vásárlást és az érvényességet nyugtázó értesítést megkapta, vagy pedig a vásárlás során az ellenőrző szelvény eladói példányát aláírta és kézhez kapta az ellenőrző szelvény vevői példányát. 3. Azt se mulasszák el ellenőrizni a fogyasztók, hogy az autójuknak megfelelő díjkategóriát váltják-e meg, hiszen ennek eltévesztése is büntetést eredményezhet! Létezik D1, D2, B2 és U díjkategória. A D1-be a motorkerékpár, valamint a legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, - a vezetővel együtt - legfeljebb hét személy szállítására alkalmas személygépkocsi és annak pótkocsija tartozik. D2 díjkategóriát kell váltani, ha a személygépkocsi nem tartozik a D1 kategóriába, de ugyanúgy a D2-t szükséges megvenni, ha legfeljebb 3.5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsiról, vagy lakókocsiról van szó. A fogyasztókat nem kifejezetten érinti már, hisz autóbusz esetén szükséges csak megvenni a B2 kategóriát, míg az U díjkategóriába azok az utánfutók tartoznak, amelyeket a D2 vagy a B2 díjkategóriába tartozó járművel vontatnak. 4. Érdemes előre számolni és tervezni a fogyasztóknak, hogy milyen matricát váltanak, ugyanis érvényességi időt tekintve az háromféle is lehet. Létezik a heti matrica, ami a fogyasztó által megjelölt kezdő napra és még attól számítva, további kilenc napra (összesen tíz egymást követő naptári napra) érvényes. Van havi matrica is, amely a fogyasztó által megjelölt kezdő naptól a következő hónapban, számát tekintve a kezdő nappal megegyező nap 24 óráig, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, úgy a hónap utolsó napjának 24 óráig érvényes. Végül pedig váltható éves matrica is, ami a tárgyév első napjától a tárgyévet követő év január 31. napjának 24 óráig érvényes. 5. Ha már megtörtént a baj, és a fogyasztó büntetést kapott, sokkal kevesebbet kell befizetni, ha a pótdíj megfizetésére a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül kerül sor. Míg ugyanis a D1, D2 és U kategória esetében például csak közel tizenötezer forint a pótdíj (egész pontosan 14.875), addig harminc napon túli megfizetés esetén az már 59.500 Ft-ra növekszik. Az említett B2 kategóriánál, szintén a harminc nap után már a pótdíj például 267.700 Ft. Ne feledjék azt sem a fogyasztók, hogy a harminc napos határidő akkor is megkezdődik, ha nem veszik át a fizetési felszólítást! Ugyanis kézbesítési vélelem érvényesül, és a könyvelt küldeményként postára adott pótdíjfizetési felszólítást a feladástól számított ötödik munkanapon már kézbesítettnek kell tekinteni! Nagyon fontos, hogy ha utólag szereznek a felszólításról csak tudomást, akkor jelentsenek be kifogást írásban a fogyasztók haladéktalanul, előadva a tényeket és erre nézve az esetleges bizonyítékokat, ami igazolja, hogy önhibájukon kívül nem értesültek az adott postai levélről. Meg kell jegyezni azonban, hogy a határidő nyugszik, ha például igazolni tudják rendőrségi feljelentéssel, hogy az adott gépjárművet például ellopták még a büntetés előtt. 6. Tartsák észben azt is, hogy bizonyos esetekben mentesülhetnek a pótdíjfizetés alól, amelyekről érdemes külön tájékozódni! Ilyen eset például az, ha a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a NÚSZ Zrt. ügyfélszolgálatán bemutatják a matrica megvásárlását igazoló ellenőrző szelvényt vagy ezt nyugtázó értesítést! Emellett akkor sincs helye a pótdíj kiszabásának, ha a gépjármű tulajdonosa vagy az üzembentartó igazolja, hogy az autót például ellopták, és az erről szóló jogerős hatósági döntést vagy ennek a másolatát a NÚSZ Zrt-nek a jogerőre emelkedést követő tizenöt napon belül bemutatja. 7. Végül érdemes arra is odafigyelni, hogy csökkentett díj (1470 Ft) ellenében lehetőség van a matricát átírni a fennmaradó érvényességi időszakra, ha például a kocsi tulajdonosa eladta az autóját és egy másikat vásárolt. Ugyanez igaz arra is az esetre is, amennyiben rendszámcsere volt. Ha a fogyasztó például tévesen adta meg a díjkategóriát, úgy szintén az említett csökkentett díj ellenében a matricát módosíthatja a megfelelő díjkategóriára, ilyenkor azonban az ezt megelőzően kiszabott pótdíjat vagy pótdíjkülönbözetet meg kell fizetni. Sokszor kerül sor véletlenül rendszámtévesztésre: tudatos magatartás esetén itt is csökkenthető jelentősen, illetve elkerülhető a fogyasztót terhelő büntetés (pótdíj). Ha ugyanis ezt észreveszi időben, úgy - legfeljebb 3 karakter eltérésig -, a matrica érvényességi idejének kezdetétől számított hatvan napon belül, illetve a téves rendszám miatt kapott pótdíjfizetési felszólítás kézhezvételét követően harminc napon belül lehetőség van a helyes rendszám rögzítésére. Ekkor az átírási díj összege karakterenként 1470 Ft, viszont ilyenkor a kapott pótdíj megfizetése alól teljesen mentesül a fogyasztó, mivel a módosított matrica ekkor a teljes érvényességi időre lesz érvényes. A fentiek jól mutatják, hogy nem nélkülözhető a megfelelő tudatosság az autópálya-matrica megvásárlásakor, ezáltal ugyanis - a jelentős bosszúság mellett - több tízezer forintot spórolhatnak meg a fogyasztók, elkerülve a felesleges büntetést! forrás: Jogi Fórum
11:24  Biztonságos vásárlás az interneten - Amire figyelni érdemes! - Minisztériumi tájékoztató
  A fogyasztóvédelmi ellenőrzések középpontjában az e-kereskedelem áll idén, hogy a családok biztonságosan vásárolhassanak az interneten is - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).
11:08  Domokos: Jó a hazai közbeszerzési rendszer versenyerőssége - Átlátható közbeszerzések - A Közbeszerzési Hatóság nemzetközi konferenciájáról
  A magyar közszférában a verseny helyzete jó. Az intézmények elmúlt három évben lefolytatott eljárásainak átlagosan mintegy 17 százalékában fordult elő, hogy valamilyen okból háromnál kevesebb ajánlattevő vett részt egy közbeszerzési eljárásban" - ismertette Domokos László a Közbeszerzési Hatóság nemzetközi konferenciáján. Az eseményen az Állami Számvevőszék elnöke bemutatta az ÁSZ 2017. évi Integritás-felmérésének közbeszerzésekre vonatkozó tapasztalatait.A kilencvenes évek közepén a közbeszerzés még korántsem volt olyan általános gyakorlat, mint ma - nyitotta előadását az ÁSZ elnöke. Akkor még csak a magyar GDP értékének alig 2 százalékát tették ki az ilyen módon szabályozott beszerzések. Ugyanakkor ma már - az OECD adatai szerint - a közbeszerzések nagyságrendje eléri Magyarország bruttó nemzeti össztermék értékének a 14 százalékát - ismertette Domokos László. Hozzátette: ez az arány kevéssel az OECD országok átlaga felett van. A kormányzati kiadások százalékában vizsgálva a közbeszerzések értékét, azt mondhatjuk el, hogy a hazai közpénzek több mint negyedét költjük el közbeszerzések útján - fejtette ki az ÁSZ elnöke. Az új Alaptörvény és az integritás kultúrájának terjesztése Felidézte, hogy az új Alaptörvény 2012. január 1-jei hatályba lépése után korábban nem tapasztalt gazdasági fejlődés vette kezdetét. Domokos László rámutatott: csökken a GDP-arányos államadósság, visszafizettük a gazdaságpolitikai döntések szabadságát korlátozó nemzetközi, kötött, a válságkezelés kapcsán felvett hiteleket. Magyarország kikerült a túlzott deficit eljárás alól. Megszabadultunk az inflációs spiráltól, stabil a magyar forint. Gazdaságunk növekszik, tavaly óta Magyarországot már befektetésre ajánlják a nemzetközi hitelminősítők. Mindezekre nem volt példa az új Alaptörvény elfogadása előtti időszakban. Teljes gazdaságpolitikai fordulat valósult meg, amelyet az államműködés és a közigazgatás reformjának megindítása támogat - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke. Domokos László meggyőződését fejezte ki, hogy a közigazgatási kultúra megújításában kiemelkedő szerepet töltött be az integritás kultúrájának elterjesztése. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés felhatalmazása alapján és a stratégiájában foglaltakra építve immár 10 éve elkötelezte magát az integritásalapú közigazgatási kultúra meghonosítása mellett, és kiemelt figyelmet fordít a korrupció elleni fellépésre. Az ÁSZ a holland számvevőszékkel való együttműködés keretében megalapozott, majd 2009-ben elindított Integritás-projekt révén, a közszféra korrupciós kockázatainak beazonosításával, új módszertan kidolgozásával, az integritás tartalmi elemeinek definiálásával a magyar költségvetési szféra egészére kiterjeszthető, nemzetközi szinten is érdeklődést kiváltó modellt alakított ki. A 2017-es Integritás-felmérés közbeszerzésekre vonatkozó tapasztalatai Az ÁSZ elnöke felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ az éveként elvégzett Integritás-felmérésével 2017-ben már hetedik alkalommal méri fel a közszféra intézményeinek korrupciós veszélyeztetettségét. Mint mondta: az idei adatfelvételben minden korábbinál több, összesen 3346 szervezet vett részt, azaz a válaszadók száma 2011 óta megháromszorozódott. Ezt azt jelenti, hogy az integritás személet iránti igényt sikeresen elterjesztettük a magyar közszféra intézményei között - szögezte le Domokos László. Hozzátette: a 2017. évi Integritás-felmérésről készülő részletes elemzést az ÁSZ várhatóan december elején hozza nyilvánosságra. A nemzeti integritás szintje szempontjából döntő jelentőségű a közbeszerzések integritása - mondta el Domokos László a 2017. évi Integritás-felmérés közbeszerzésekre vonatkozó következtetéseit ismertetve. Összegezte: Az idei adatfelvétel során választ adó 3346 közintézmény az elmúlt három évben mintegy 22 ezer közbeszerzési eljárás előkészítésében vett részt. Az eljárások mennyisége ugyanakkor nagyon egyenlőtlenül oszlik meg. A legnagyobb és a legkisebb méretű ajánlatkérők által lebonyolított közbeszerzési eljárások átlagos darabszáma közötti különbség tízszeres - ismertette az ÁSZ elnöke. Domokos László felidézte: a közbeszerzések uniós irányelveken alapuló 2015-ös újraszabályozása ma már nem az ajánlatok olcsóságát helyezi minden más szempont fölé, hanem az összességében legkedvezőbb ajánlat elvét teszi főszabállyá. Leszögezte: az uniós alapelveken nyugvó közbeszerzési eljárások esetében illúzió, hogy a közbeszerzés a legolcsóbb beszerzési forma a köz számára. A köz érdeke ma már fokozottan az, hogy fair és átlátható eljárásban, versenyben válasszák ki a szerződő partnert, akkor is, ha ez egyes esetekben hosszabb időt igényel és magasabb költségeket jelent. A nagyobb verseny növeli a transzparenciát és csökkenti a pályázók összejátszásának veszélyét is - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke. Domokos: megfelelő a közbeszerzési verseny helyzete, ugyanakkor vannak kockázatok Ebből kiindulva általában elmondható, hogy a hazai közintézményekben a verseny helyzete jó - hangoztatta Domokos László. Az intézmények elmúlt három évben lefolytatott eljárásainak átlagosan mintegy 17 százalékában fordult elő, hogy valamilyen okból háromnál kevesebb ajánlattevő vett részt az eljárásban. A verseny erősségét az is mutatja, hogy az intézmények között nem jelentős a szórás abban a tekintetben, hogy eljárásaikban milyen arányban fordul elő háromnál kevesebb ajánlattevő - tette hozzá. A szoftverek, licenszek, szellemi termékek, a jótállással biztosított kivitelezési munkák ma már számos olyan beszerzést jelentenek, ahol csak egy szereplő tud ajánlatot tenni, az ilyen piacok monopolizáltak. A versenyerősség ezen szintje ennek fényében is jónak mondható - összegzett az ÁSZ elnöke. Az eljárások eredményességét és szabályosságát vizsgálva azt találtuk, hogy a versenyerősség, tehát a háromnál több ajánlattevő jelenlétének biztosítása védő hatást fejt ki a közbeszerzési elmarasztalásokkal és megtámadásokkal szemben. Azon ajánlatkérők esetében, amelyek kisebb versenyt tudtak biztosítani, nagyobb arányban fordultak elő a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróság által kimondott elmarasztalások is. A közbeszerzéseket lefolytató közintézmények eljárásaik eredményességének biztosítása érdekében tehát maguk is érdekeltek, hogy a választott eljárási típussal és a pályázati kiírás feltételrendszerével ne korlátozzák az ajánlattevők számát - ismertette a friss eredményeket az Állami Számvevőszék elnöke. A közbeszerzések típusát és értékét vizsgálva azt találtuk, hogy az uniós értékhatár fölötti eljárásokat lefolytató intézményeknél arányaiban több az elmarasztalás is. Az ilyen nagyobb, és többet költő intézmények elmarasztalásának valószínűségét az uniós eljárások lefolytatásával járó ismeret és gyakorlat tehát nem mérsékli, a megtámadások esélyét pedig minden bizonnyal növeli a magasabb szerződési érték - világított rá Domokos László. A külső szakértők alkalmazásáról szólva pedig felhívta a figyelmet, hogy a hazai közszférában a szakértők igénybevétele elterjedt gyakorlat. Ugyanakkor kevésbé elterjedtek a szakértők alkalmazására vonatkozó szabályzatok. Ezért a külső szakértők alkalmazására vonatkozó szabályozottságot a közszférában mindenképpen erősíteni kell - hangsúlyozta előadásában Domokos László. Csak idén több 40 millió forint közbeszerzési bírság az ÁSZ jelzései alapján Végezetül a számvevőszéki ellenőrzések következményeként idén kezdeményezett közbeszerzési eljárásokról szólva elmondta: az ÁSZ a 2017 novemberéig 47 esetben kezdeményezett jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, illetőleg élt megkereséssel a Közbeszerzési Hatóság elnökénél. A legtipikusabb szabálytalanság továbbra is a közbeszerzési eljárás mellőzése, valamint kisebb számban a megkötött szerződések közbeszerzési törvénybe ütköző módosítása. A közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságok túlnyomó része egészségügyi intézmények, állami és önkormányzati gazdasági társaságok, valamint alapítványok, közalapítványok ellenőrzései során merültek fel - ismertette az ÁSZ elnöke. A Közbeszerzési Döntőbizottság az Állami Számvevőszék által az idei évben kezdeményezett eljárásokban eddig összesen 40 millió 525 ezer Forint összegű bírság kiszabásáról rendelkezett - tette hozzá Domokos László. Több mint 350-en vettek részt a Közbeszerzési Hatóság nemzetközi konferenciáján A Közbeszerzési Hatóság "Átlátható, hozzáférhető és versenyképes közbeszerzés" címmel Magyarország V4-es elnöksége keretében idén ősszel immár második alkalommal rendezett nemzetközi konferenciát, mely jelentős érdeklődés mellett, több mint 350 hazai és külföldi közbeszerzési szakember részvételével zajlott, Budapesten. A konferencián előadást tartott még Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, valamint az Európai Bizottság több szakembere, továbbá Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia és Szlovákia közbeszerzési szervezeteinek vezető képviselői is. forrás: Jogi Fórum
10:37  Kriminalizálás helyett áldozatnak kell tekinteni a gyermekprostituáltakat - Konferencia Budapesten a közelgő gyermekjogi világnap alkalmából
  Kriminalizálásuk, vagyis elkövetőként kezelésük helyett áldozatnak kellene tekinteni a 14 és 18 év közötti prostituáltakat - hangsúlyozták annak a gyermekjogi konferenciának az előadói, amelyet csütörtökön rendeztek Budapesten.A Gyermekek veszélyben című tanácskozást az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) és az UNICEF - az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja - Magyar Bizottsága rendezte a gyermekjogok közelgő világnapja alkalmából. Lápossy Attila, az AJBH gyermekjogi osztályának vezetője elmondta: az államokat nemzetközi egyezmény is kötelezi a gyermekprostitúció elleni küzdelemre. Miközben a szakemberek szerint az érintettekkel a gyermekvédelmi intézményeknek kellene foglalkozniuk, aközben a magyar jog szerint akár elzárást is kaphat az a 14 és 18 év közötti gyermek, akit tiltott prostitúción kapnak. Vagyis a jog nem áldozatként, hanem elkövetőként kezeli ezeket a gyerekeket, miközben a gyermekprostitúció az erre vonatkozó lanzarotei egyezmény szerint is minden esetben kényszernek tekintendő - mondta az osztályvezető. Mészáros Antónia, az UNICEF Magyar Bizottságának ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta, hogy ugyan valamennyi gyermek sérülékeny, ezért szükséges a védelmük, ám a családjuktól elszakítottan nevelkedők sokkal inkább veszélyeztetettek a többi között gyermekprostitúció által. Arról is szólt, hogy úgynevezett gyermekhangkampányt indít az UNICEF, ugyanis a gyerekek nem tudnak kiállni magukért, mert sokszor nem halljuk meg a hangjukat. Ezt szeretnék megváltoztatni a kampány keretében. Azt is bejelentette, hogy november 20-án, a gyermekjogok világnapján kék színnel világítják meg a Lánchidat. Garamvári Miklós, az AJBH főtitkára hangsúlyozta, hogy az alapjogi biztos kiemelt feladata a gyermekjogok vizsgálata, ezzel kapcsolatban számos jelentést adott ki a hivatal. forrás: Jogi Fórum
10:10  A migrációs politika nemzeti hatáskör - Trócsányi migrációs kérdésekről tárgyalt az ENSZ New York-i székházában
  Az ENSZ-ben elismerik, hogy a migrációs politika nemzeti hatáskör - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a világszervezet New York-i székházában folytatott tárgyalásai után, helyi idő szerint csütörtökön. Háromnapos látogatása során Trócsányi László tárgyalt Miguel de Serpa Soaressel, az ENSZ jogi ügyekért felelős főtitkárhelyettesével, Louise Arbour asszonnyal, az ENSZ-főtitkár nemzetközi migrációért felelős különleges képviselőjével és Ivan Simonoviccsal, aki a "védelmi felelősség" elvével kapcsolatos ügyekben tanácsadója António Guterres ENSZ-főtitkárnak. A miniszter emellett eszmecserét folytatott Naszír Abdulaziz al-Naszerral, a Civilizációk Szövetségének (AOC) főképviselőjével is, valamint előadást tartott ENSZ-ben akkreditált nagyköveteknek és a világszervezet más vezetőinek Magyarország Európai Unióban és a globális folyamatokban betöltött szerepéről.  Megbeszélései után a tárcavezető arról tájékoztatott: Louise Arbour migrációs különmegbízott is egyértelművé tette, hogy a migráns és a menekült között különbséget kell tenni. A genfi konvenció pontosan meghatározza, hogy menekült az, aki üldöztetésnek van kitéve.  Arra az újságírói kérdésére, hogy ha ez ilyen egyértelmű és nemzetközi konvenció is meghatározza, akkor például az Európai Unió migránsokkal és menekültekkel kapcsolatos politikájában ez miért nem tükröződik, Trócsányi László kifejtette: "Az a baj, hogy a fogalmak összekeveredtek, s a migrációs hullám 2015-ben történt megindulása óta egészen 2017 nyaráig a nemzetközi relációban sem volt tiszta és világos a két fogalom közti különbség s az ennek megfelelő politika". A miniszter hozzátette: "Mi, magyarok mindig azt mondtuk, hogy a migrációs politika nemzeti hatáskör".  Trócsányi László elmondta: Louise Arbour jelezte, hogy a gazdasági okok miatti migráció folytatódhat, és ezt a folyamatot a világszervezet nem is kívánja befolyásolni. Az ENSZ egy úgynevezett "migrációs mobilitási ajánlási csomagot" készít elő, amelyet 2018-ban szeretnének elfogadni. Ez lényegében egy különleges magatartási kódex lenne, amely a gazdasági migránsokkal kapcsolatos szabályozásra tesz majd javaslatot. "Nem lesz kötelező érvényű, az ENSZ tiszteletben tartja, hogy a migrációs politika nemzeti hatáskör, és ebben a magyar állásponttal egyetértenek" - tájékoztatott Trócsányi László.  "Túl sok a beszéd, és kevés a tett" - fogalmazott az igazságügyi miniszter. Majd kifejtette, hogy az egyes országok nem nagyon segítenek ott, ahol ínség, éhínség, nyomorúság pusztít, s ahonnan ezért kelnek útra a migránsok. Trócsányi László elmondta: "Belenyugvás van az ENSZ-ben, és nem azzal foglalkoznak, hogyan oldják meg a helyzetet, sokan vallják ugyanis, hogy úgyis klímaváltozás van, és nyugodjunk bele, hogy ez migrációs válságot is hoz". A miniszter szerint azonban "nem erre van szükség, hanem hatékony ajánlásokra és jó megoldásokra".  Trócsányi László tájékoztatta tárgyalópartnereit arról, hogy a magyar kormány hol és milyen intézkedéseket tesz a konkrét segítség érdekében a Hungary helps programon keresztül. A miniszter felvetette azt is, hogy a migránsok helyzetével nemcsak Európának kell foglalkoznia, hanem más országoknak és térségeknek is felelősséget kell vállalni a válság megoldásában. Arra a kérdésre, hogy a magyar álláspontot hogyan fogadták a világszervezetben, Trócsányi László elmondta: "Nem volt ellenségeskedés, ez nem az Európai Unió, itt nem azt firtatták, hogy milyen Magyarország migrációs politikája. Bírálatokat nem fogalmaztak meg." A miniszter szerint a magyar álláspont az ENSZ-ben is figyelmet kelt. "Az igazi szereplő az, akinek van véleménye és aktívan cselekszik. Vannak országok persze, amelyek csak követik a többieket, ám azoknak a szavára, véleményére nem is figyelnek" - hangsúlyozta.  Az igazságügyi miniszter tárgyalásokat folytatott a nemzetközi kereskedelmi jog egységesítéséről, a jogállamiságról és a jogállamiságtól elválaszthatatlan szabad anyanyelvhasználatról.  Trócsányi László elmondta: a nemzetközi kereskedelmi jog egységesítése érdekében nagyon komoly és úttörő jellegű a magyar szerepvállalás. A Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak (UNCITRAL) tagja Magyarország is, amelyet Martonyi János volt külügyminiszter képvisel a szervezetben.  A jogállamiságról tartott megbeszéléseken szóba került a jogállamiság fogalmának eltérő értelmezése. "Nem mindenki ugyanazt érti ezen, más és más a jogállam fogalma Kínában, Szaúd-Arábiában, vagy az Európai Unióban" - fogalmazott Trócsányi László. Hozzátette: általánosan elfogadott elv a nemzetközi szerződések betartása. A miniszter kiállt az ukrajnai magyar nyelvhasználat mellett, azzal érvelve, hogy a jogállamiság egyik ismérve a szabad anyanyelvhasználat.  Trócsányi László Naszír Abdulaziz al-Naszerral, a Civilizációk Szövetségének (AOC) főképviselőjével a kultúrák közötti párbeszédről, a vallási szervezetek és az oktatás jelentőségéről cserélt eszmét.  A miniszter találkozott Arthur Schneier rabbival, akivel a magyar-amerikai kapcsolatokról beszélt, valamint a New York-i haszid zsidó közösség képviselőivel is, akikkel őseik magyarországi sírkertjeinek ápolásáról esett szó. forrás: Jogi Fórum
09:43  Az építési és bontási hulladék problémakörének jogi szempontjai - Fizetendő járulékok, hatósági eljárási nehézségek, jogalkalmazói dilemmák
  Az építőipari tevékenység volumenének növekedésével egyidejűleg elszaporodott az inert hulladékok engedély nélküli elhelyezésének mennyisége és az esetszám egyaránt. A sajnálatos jelenség okai és kezelésének hatósági buktatói közül a tanulmány a legfontosabbakat gyűjti össze és mutatja be hulladékgazdálkodási, illetve jogi szempontból. Ennek során szó esik többek között a hulladékgazdálkodási járulék intézményéről, a környezetvédelmi hatósági eljárás nehézségeiről, és az egyes jogalkalmazói dilemmákról.forrás: Jogi Fórum

2017. november 16, csütörtök

15:34  Változások a bíróságok ügyforgalmában 2017. első félévében - OBH elemzése
  Az Országos Bírósági Hivatal megújult formában és részletességgel több évre visszatekintő módon elkészítette a bíróságok adatszolgáltatásai alapján a 2017. első féléves ügyforgalmi adatok alakulását bemutató összefoglalóját.
15:25  Korrupciós ügyek az EULEX bírói testületében? - Lemondott az EU koszovói jogi és igazságügyi missziójának vezetője
  Lemondott az Európai Unió koszovói jogi és igazságügyi missziójának (EULEX) bírói testületét vezető Malcolm Simmons, mert - mint mondta - az EULEX soraiban több korrupciós ügyre is fény derült.A pristinai sajtó csütörtökön a Le Monde francia napilap értesüléseire hivatkozva közölte: a brit Malcolm Simmons az utóbbi hetekben több korrupciós ügyet is jelentett, amely a misszión belül történt, például arra is rámutatott, hogy az EULEX egy másik bírája feltörte az email-fiókját. Az esetet jelentette a brit és az uniós külkapcsolati szolgálatnak, és arra kérte őket, hogy jelentsék az esetet a rendőrségnek, amire nem voltak hajlandók.  A KosSev észak-koszovói hírportál értesülései szerint Simmons további vádakat is megfogalmazott az EULEX-szel kapcsolatban, például arra is utalt, hogy a testület megbízatása kifejezetten politikai jellegű. "Az EULEX nem a jogállamiság és a törvény betartásáért felel, hanem politikai misszió, és aki másképp gondolja, az vagy naiv, vagy hülye"- idézte a KosSev a bírót. Mint mondta: a bírókra folyamatos politikai nyomás nehezedett. Szerinte kollégáinak többsége őszinte és igazságos, de nem akar a rendszer ellen harcolni, mert tudja, hogy abból csak gondja származna. Malcolm Simmons szerint a politika azt várja az EULEX-től, hogy olyan ellenzéki politikusokat lehetetlenítsen el, mint például Fatmir Limaj, a Koszovói Kezdeményezés (Nisma) nevű párt vezetője, aki korábban a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik parancsnoka volt Hashim Thaci jelenlegi köztársasági elnök és Ramush Haradinaj miniszterelnök mellett. Limaj ügyében a hágai Nemzetközi Törvényszék is vizsgálatot folytatott, ám végül felmentették.  Az EULEX-et 2008-ban, Koszovó függetlenségének kikiáltása után néhány hónappal hozták létre, Malcolm Simmons azóta látott el bírói feladatokat a koszovói misszióban, 2014 óta pedig a bírói testület elnöke volt. forrás: Jogi Fórum
15:24  Szinte megfeleződött a hirdetmény nélküli eljárások száma - Átlátható, hozzáférhető és versenyképes közbeszerzés - Konferencia
  A hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások száma szinte megfeleződött az első három negyedévben a tavalyi év azonos időszakához képest, és ezen ügyletek értékében még jelentősebb a mérséklődés - mondta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a szervezet Átlátható, hozzáférhető és versenyképes közbeszerzés elnevezésű nemzetközi konferenciáján, Budapesten.
14:54  Meghosszabbított kilakoltatási moratórium november 15-től - Törvénymódosítás a nehéz helyzetbe jutott családok védelmében
  Életbe lépett a meghosszabbított kilakoltatási moratórium szerdán - közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM). Az Országgyűlés október 31-én fogadta el azt a törvénymódosítást, mely a kilakoltatási moratórium időtartamát a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszak helyett november 15-től április 30-ig állapítja meg magánszemélyek esetében.

<<<Előző oldalKövetkező oldal >>>


Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére

 
 



Miért ez a kedvencem...

Csak ráviszem a kurzort a címre és gyorsan átfuthatom a hírek rövid tartalmát.

Győrfi Bence
Debrecen
 

A hírfigyelő segítségével néhány perc alatt átnézhetem a számomra fontos híreket.

Szurkos Norbert
Budapest
 

Még a bevásárlás is olcsóbb mióta használom az akció keresőt.

Tóthné Barna Katalain
Miskolc
 

Könnyen testre szabható

Szegedi Melinda
Budapest
 

Sok színű, egy kattintással átszínezhetem.

Barna Beatrix
Dunaújváros