Hetek | aHírek.hu

2010. március 11, csütörtök

19:03

A Human Rights Watch a helyszínen vizsgálja a nigériai mészárlást, amelyben legalább 500 keresztény nőt és gyermeket öltek meg muzulmán támadók. Corinne Dufka, az emberi jogi szervezet nigériai képviselője a Heteknek szemtanúkra hivatkozva elmondta: hajnalban, álmukban törtek rá három falura a bozótvágó késekkel és gépfegyverekkel felszerelt fegyveresek. Sok nőt és gyereket élve elégettek a támadók. A biztonsági erők csak órák múlva értek a helyszínre. Addigra már szinte mindenki halott volt. "A nigériai hatóságok nem vizsgálták meg a korábbi eseteket sem, ezért 2001-től kezdve elszabadult az erőszak ördögi köre az országban. Soha senkit nem vontak felelősségre a mészárlásokért" - mondta a Human Rights Watch képviselője. Pedig csak a mostani gyilkosságok körzetében, Jos város környékén több mint 3000 embert öltek meg az elmúlt években. Vasárnap hajnalban jól megszervezett és összehangolt támadást hajtottak végre muzulmánok több keresztények lakta falu ellen Nigériában. A vallási indíttatású vérengzésnek legalább 500 halottja van. Szemtanúk aprólékosan kitervelt és végrehajtott tömegmészárlásként írták le a támadásokat. Az afrikai ország középső részén fekvő Plateau szövetségi állam székhelye, Jos város közelében helyi idő szerint hajnali három órakor három falut támadott meg a muzulmán vallású, vándorló fulani törzs több száz tagja, és reggel hat óráig háborítatlanul öldököltek. Áldozataik a berom törzshöz tartozó keresztények voltak. Jelszó SMS-ben "Lövöldöztek, hogy megijesszék az embereket, majd bozótvágó késekkel megölték őket" - mondta Peter Gyang, az egyik falu, Dogo Nahawa lakosa. Shehu Sani, egy emberjogi szervezet aktivistája szerint jól és alaposan megszervezett, célzott támadásokról van szó, amit az bizonyít, hogy a gyilkosok egy kódszót használtak az áldozatok kiválasztásához. A falvak muzulmán lakosainak szombaton egyebek között SMS-ben küldték el a helyes választ, így azokat ölték meg, akik nem ismerték a jelszót. A támadók mindenkivel végeztek, aki a kezükbe került. A legtöbb halott bozótvágó késsel megölt nő vagy gyerek, de sok menekülőt, akit elfogtak, élve elégettek. A szemtanúk a Human Rights Watch képviselőinek elmondták, mindenütt halottak hevertek: a házakban, az utcákon és a falvakból kivezető földutak mellett is. A gyilkosoknak arra is volt idejük, hogy a falvakban szisztematikusan felgyújtsák a házakat és a gépkocsikat. Emberek százai menekültek el a szóban forgó településekről - tette hozzá. Sokan panaszkodtak arra, hogy a nigériai biztonsági erők lassan reagáltak, csak az öldöklés után jelentek meg. "Egyetlen rendőrt sem láttunk a három óra alatt, amíg a támadások tartottak" - panaszolta Peter Gyang. A hatóságok szerint a támadók egy állítólagos januári támadást toroltak meg vasárnap hajnalban. Arra is hivatkoztak, hogy a keresztény falvak lakosai teheneket loptak a muzulmánoktól. Corinne Dufka elmondta: nincs bizonyítékuk arra, hogy korábban atrocitások érték volna a támadók településeit. Az elnök szanatóriumban Nigériában hónapok óta kormányválság van, miután Umaru Jaradua elnök súlyos betegsége miatt külföldre utazott gyógykezeltetni magát. A nigériai ellenzék hiába sürgette, hogy adjon ki közleményt egészségi állapotáról, az elnök némaságba burkolózott. A hatalmat Goodluck Jonathan ideiglenes elnök gyakorolja, korlátozott jogkörrel. Jonathan a mészárlás után elrendelte, hogy Plateau és a szomszédos államok biztonsági erőit helyezzék a legmagasabb készültségi fokozatba. A biztonsági erők azonban csak a főbb utakat ellenőrzik, a falvak környékén továbbra sincs felügyelet. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is felszólította a nigériai kormányt, hogy vonja felelősségre a mészárlás elkövetőit. Clinton ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a múltban a nigériai hatóságok maguk is követtek el kegyetlenségeket a civil lakossággal szemben. Afrika frontvonala A 250 etnikumot számláló, 140 milliós lakosságú Nigériai Szövetségi Köztársaság 36 szövetségi államból áll. A 19. századi brit gyarmatosításig a középkorban kialakult, jól szervezett törzsi királyságok osztoztak Nigéria és a szomszédos országok mai területén. Az angolok a dél-nigériai (mai Lagos környéki) parton rabszolgákkal kereskedtek a portugál, majd brit misszionáriusok hatására keresztény vallást felvevő törzsekkel, és az északi muszlim, rabszolgatartó királyságokkal szoros együttműködésben. Politikai éhínség Az eredeti királyságok határai mentén kialakított brit gyarmatok, Dél- és Észak-Nigéria néven, 1914-ben adminisztratív okokból "Nigéria" néven egyesültek egy egységes protektorátusban. Amikor Nigéria 1960-ban "függetlenséget" nyert, a déli törzsek az ENSZ alapokmányában rögzített, a nemzetek önrendelkezéséhez való joga alapján értelmezték az újonnan nyert függetlenséget: 1966-ban kikiáltották Biafra függetlenségét. Az új állam a nemzetközi jogban meghatározott állam jogfolytonosság elveinek megfelelt, de a leglényegesebb tétel hiányzott: a törzs nem alkothat nemzetet, legalábbis a nemzetközi közvélemény előtt. A britek, amerikaiak és oroszok által nyakig felfegyverzett északiak 1969-ben úgy nyerték vissza a szecesszionista tartományok fölött az uralmat, hogy a szinte senki által el nem ismert Biafrát katonai blokád alá vették. Ebből alakult ki az afrikai kontinens első - politikai okok miatt előidézett - nagy éhínsége. Akkor árasztották el először a nyugati médiát az ott tevékenykedő nyugati segélyszervezetek addig ismeretlen képei az éhínségtől haldokló, nagy hasú és a semmibe révedő, tágra nyílt szemű afrikai kisgyermekekről. A "nigériai polgárháborúnak" átkeresztelt függetlenségi háború során történt az, hogy az északi tartományokban, ahol vegyes lakosság élt (a rabszolgaságot végleg csak 1936-ban törölték el, a déli törzsekből elhurcolt volt rabszolgák sok leszármazottja északon települt le), vérfürdőket rendeztek a keresztény lakosság ellen: például 1966-ban 30 ezren veszítették életüket kollektív büntetés gyanánt. A tragikus kezdeti események ellenére 1999-re, az egymást váltó erős katonai diktatúrák alatt Nigéria sikeres többnemzetiségű regionális hatalommá nőtte ki magát. A jóval fejlettebb dél és a szegényebb észak találkozási pontjának számító középső tartomány fővárosa, Jos kozmopolita és modern város. Jos egyik beceneve az "ónváros" volt, mivel a bányák miatt sok munkalehetőséget kínált a főleg északról áttelepülőknek, akik békésen éltek az "őshonosaknak" számító, főként keresztény berom törzsbeliekkel. Az itt élők együtt szurkoltak a helyi futballcsapatnak. Demokratikus iszlamizáció A kilencvenes években a nyugati hatalmak sürgetni kezdték Afrikában is a rendszerváltást, mondván csak a demokratikus úton megválasztott afrikai kormányokat hajlandók tovább pénzelni. Az Olusegun Obasanjo elnök vezette demokratikus átalakulást sok kritika érte, de összességében országosan sok pozitív változás kísérte. Helyi szinten viszont a demokrácia bevezetése katasztrofális következményekkel járt: 1999 óta északon 12 állam került szélsőséges muzulmán pártok vezetése alá, ahol első lépésként a sariát vezették be. A kisebbségben lévő keresztényekre is kötelezővé tették a saria rendelkezéseit. A tiltakozó keresztény kisebbség új, pogromszerű támadások sorozatának esett áldozatul. Százezrek vándoroltak a déli tartomány felé, miközben már olyan mozgalmak is megjelentek, amelyek számára nem elég a saria ráerőltetése a keresztényekre, hanem nyíltan "kereszténymentes társadalmat" tűztek ki célul, és terroreszközökkel igyekeznek menekülésre késztetni a keresztény lakosságot. A Jos-krízis Az országot érő második nagy csapás a parasztság, illetve az alsó középosztály elszegényedése. A hatvanas évektől a katonai diktatúrák fényűző életmódot éltek nyugati kölcsönökből, ám 1980 után a hitelezők elkezdték benyújtani a számlát. A Nemzetközi Valutaalap nyomására 1985-ben fogadták el az első drasztikus megszorító intézkedéseket, amelyeket sok más követett. Nigériában is folyamatosan a közoktatásból, az egészségügyből, a szociális infrastruktúrákból kivett pénzekből törlesztik az államadósságot. A fiatal demokráciát lehetetlen feladat elé állították (mindamellett, hogy Nigéria az évi 8 százalékos növekedésével feltörekvő gazdaságnak számított a válság előtt). Az országnak egyszerre kell megbirkóznia az ország legfőbb pénzforrását jelentő olajárak ingadozásával és a hitelezők növekvő nyomásával. A Nigériában fogalommá vált "Jos-krízis" egyik mozgatórugója a megélhetési nehézségekben keresendő: megromlott a jószomszédi viszony a keresztény (őshonos) földbirtokosok és az északi tartományokból vándorolt muzulmánok között (akik adminisztratív okokból - mivel nem őshonosként tartják őket számon - bizonyos gazdasági jogaiktól meg vannak fosztva, például hivatalosan földet nem vehetnek). Ráadásul gátlástalan politikusok igyekeznek összeugrasztani a szegény rétegeket a kevésbé szegény rétegekkel. Nem a szegénység valódi okairól beszélnek (amelynek egyik fő oka a politikai elit korrupciója), hanem "a másik ember etnikumában", a "másik ember vallásában" keresik a hibát. A vérfürdők nehéz választás elé állítják a helyi keresztény lakosságot. Már a hétvégi mészárlás előtt sok atrocitás történt. 2010. január 19-én, vasárnap muzulmán milíciák egyszerre betörtek Jos több nagy gyülekezeti házába, ahol válogatás nélkül mészárolták le az istentiszteleten részt vevőket. A hír hallatán - bosszúból - "keresztény" fiatalok rontottak rá a szomszédos muzulmán falvakra, ahol szintén válogatás nélkül mészároltak le embereket, és mecsetet rongáltak. Egy lelkész a szemtanúk szerint saját életét kockáztatta - de sikertelenül -, hogy megakadályozza a vérengzést. A Human Rights Watch 2010. január 20-án közzétett jelentése szerint 1999 óta mintegy 13 ezer 500 embert öltek meg Észak- és Közép-Nigériában a különböző vérengzések és terrorakciók során. A keresztények ellen indított erőszakhullám szervezői közül sokan megfordultak külföldön terroristakiképző táborokban.

18:20

A Jobbik a Fidesz halálos ellensége [6 napja]

Kis János filozófus, az SZDSZ alapítója hosszú interjút adott a Beszélő folyóiratnak, melyben elemezte a jelenlegi politikai helyzetet. Kis úgy vélte, hogy talán van arra esély, hogy a Fidesz ne szerezzen kétharmados többséget az új Országgyűlésben. Mint fogalmazott, a Fidesz a jelek szerint már elérte lehetséges támogatottsága felső határát. Veszíteni azonban még tud, részint a kampány során elkövetett hibái miatt, részint pedig azért, mert a feljövőben lévő Jobbik nemcsak az MSZP rovására növekszik, hanem az ő rovására is. "A Jobbik előretörése, Orbán egyik-másik nyilatkozata felrázhatja a jelenleg passzív szocialista szavazókat" - tette hozzá a filozófus. Kis a kétharmados törvények kapcsán megjegyezte: arra találták ki őket, hogy az ország egyik felét képviselő erők ne nyúlhassanak az alapvető politikai szabadságjogokhoz és az alapvető intézményekhez az ország másik felének beleegyezése nélkül. A törvények túlnyomó többsége nem kétharmados, ezért a parlamenti többség mindig tud kormányozni. A kétharmados törvények léte azonban biztosítja, hogy a többség uralma ne vezethessen a kisebbség érdekeinek és jogainak semmibevételéhez. Az SZDSZ volt elnöke kifejtette: kétharmados törvényt - ha a parlamenti többség nem éri el a kétharmadot - csak akkor lehet módosítani, ha a kormányoldal keresi az egyetértést az ellenzéki oldallal, és ha a kisebbség is hajlik a kompromisszumokra. Nem igaz azonban, hogy ez a feltétel húsz év alatt soha ne teljesült volna. Csak akkor merevedtek meg a frontok, amikor a Fidesz 1998-ban kormányra került, és deklarálta, hogy nem kíván az ellenzékkel egyezkedni, majd amikor 2002 után, most már ellenzékben, arra rendezkedett be, hogy eleve meghiúsítson minden megegyezést. Ez a bajok oka, nem az, hogy a magyar politika "nem érett a kétharmadosságra". "És ezen a bajon egyáltalán nem segít, ha a Fidesz megteheti, hogy az ellenzék álláspontjával nem törődve, egyoldalúan módosítja a kétharmados törvényeket. Ezt nevezik a többség zsarnokságának, és épp ez ellen találták ki az alkotmányos korlátokat, köztük a kétharmados szabályt" - tette hozzá Kis János. A Horn-kormány, mely két párt koalíciójaként jutott a kétharmadnál nagyobb többség birtokába, ritkán nyúlt kétharmados törvényekhez, és maga adott biztosítékot az ellenzéknek arra, hogy nem fog egyedül alkotmányozni. Tény, hogy nem volt teljesen következetes, de kisebb kisiklásoktól eltekintve nagyon ügyelt rá, hogy megnyugtassa az ellenzéket. "A Fidesz nem készül hasonló gesztusokra" - hangsúlyozta a filozófus, aki emlékeztetett arra, hogy: Orbán világosan megmondta, hogy nem "duális erőtérben" kíván kormányozni. Ha kétharmados többséget szerez, ezt arra használná, hogy a "nemzeti ügyeket" egyedül fogalmazza meg, "nem állandó vitában", nem kompromisszumokat keresve. A Fidesz lehetséges kormányzati teljesítményéről szólva Kis kifejtette: látható, hogy az IMF és az unió máris nyomás alá helyezte a Fideszt. Ha megfelel az elvárásaiknak, választói hamar kiábrándulhatnak belőle. Ha az ígéreteinek akar megfelelni, villámgyorsan beleszaladhat a következő pénzügyi válságba. Az is látható, hogy a Jobbik mindent meg fog tenni a csalódottság kihasználása érdekében, s hogy a Fidesz vezetői már érzékelik a veszélyt. Az elit- és rendszerellenes radikalizmus túlszaladt a Fideszen, és könnyen ellene fordulhat. Ilyen körülmények között nagyon fontos lesz a Fidesz-kormány számára, hogy ne kerüljön két tűz közé. Muszáj lesz keresnie a modus vivendit a tőle balra lévő ellenzékkel, különben nem lesz képes úrrá lenni a helyzeten. Ha viszont a Fidesz vezetői nem értik meg a helyzet parancsát, akkor az új magyar demokrácia nehezen helyrehozható károkat fog szenvedni. "A Jobbik a Fidesz halálos ellensége. A Fidesz törzsszavazóinak legalább tizenöt százaléka potenciális Jobbik-szavazó. Elitellenes indulatok fűtik őket, elutasítják a rendszert" - emelte ki Kis János. Az SZDSZ alapítója, ha úgy látja, hogy van esély a kétharmad megakadályozására, akkor biztosan elmegy szavazni.

18:12

Hitler és Pol Pot mintaképe [6 napja]

Jean-Marie Carzou örmény származású dokumentumfilm-rendező Örményország, 1915: a népirtások mintaképe című könyvében eredeti dokumentumok, többnyire akkori diplomáciai források alapján kommunikációs szempontból "tökéletes" és "sikeres" népirtásnak nevezi az örmény népirtást. A könyv Mehmet Talaat, a Fiatal Törökök belügyminiszterének szerepét elemzi, aki egy személyben találta ki az örmények népirtásának tervszerű végrehajtását és tagadta ugyanolyan tervszerűen magát a népirtást. A Talaat által kitalált hazugságok a mai napig iránytűnek számítanak a török belpolitikában: hazaárulással vádolnak minden olyan véleményt, amely az EU-tagságra pályázó Törökországban az egyértelmű történelemi tényekre hivatkozik, és ezek elismerését sürgeti a kormánytól. Törökországban büntetőjogi eszközökkel lépnek föl azokkal szemben, akik a hivatalos állásponttal szembehelyezkednek. A Talaattól örökölt rendszerben a népirtás tagadása maga a nép-irtás szerves része volt, mert Talaat végig tartott attól, hogy nem lesz elég hosszú a háború, vagy megmozdul a nemzetközi közvélemény, és a nyugati hatalmak a keresztény kisebbség megmentésére sietnek. Ahogyan a híres német geopolitikus, Clausewitz írta, "a háború nem más, mint a béke folytatása más eszközökkel", a Talaat által fejlesztett kommunikációs politikában a népirtás tagadása a népirtás más eszközökkel való folytatása volt. "Tökéletes" végrehajtás Talaatnak csaknem teljes titokban sikerült másfél millió honfitársát (ezt a becsült szám örmény forrásokból származik, máshol 600-800 ezer áldozatot említenek) tervszerűen kiirtatni az első világháború során, 1915 és 1917 között. A "tökéletes" népirtást "tökéletes" jogi háttérszabályozás indította el. Talaat 1915. szeptember 9-én rendeletet hozott, melynek eredményeként: "Teljesen megszűnt az örmények joga a törökországi területeken élni és dolgozni; a kormányzat minden felelősséget biztosítva elrendelte, hogy még a gyermekeik se maradhassanak a bölcsőikben." Az örményeket minden gazdasági joguktól megfosztották: eladni és vásárolni is tilos volt számukra. A deportálásra váró örményeket különböző intézkedésekkel szigetelték el a többségi társadalomtól: javaikat, házaikat, földjeiket kitették a fosztogatók prédájának, vagy elkobozták. Sokan érdekeltek lettek az átlagnál gazdagabb örmények kifosztásában, deportálásában. Minden török nemzetiségűt, aki az örményeknek bármilyen módon segíteni igyekezett, akár enyhíteni a szenvedésükön, törvényszék elé vittek vagy a helyszínen kivégeztek hazaárulásért (például aki vizet hozott a menetelő csoportoknak). A deportált örményeknek fogalmuk nem volt arról, hogy mi is vár rájuk, mi a deportálásuk tényleges célja. Annyit tudtak, hogy útnak kell indulniuk, és más vidékre kell áttelepülniük. Az örményeket végül a pusztába deportálták, ahol "táborokba" szervezték, és lényegében halálra éheztették őket. A jelenségre ekkor még nem létezett kifejezés. Német diplomaták a feljegyzéseikben ekkor írtak először "gyűjtőtáborokról", azaz "konzentrationslager"-ről. A deportáltak akkor szembesültek a valósággal (hogy a megsemmisítésüket tervezik), amikor megérkeztek a "célállomásra", azaz a pusztába, a semmibe - már ha odaértek egyáltalán. Menetelés közben a rendőrök a lányokat eladták (felvetették velük a muzulmán vallást, majd háremekbe küldték őket), a férfiakat agyonlőtték, a kisgyermekek, az idősek útközben meghaltak. A deportálások gyorsítása céljából az embereket tömegesen teherkocsikba rakták. Török siker a béketárgyaláson A népirtás három éve alatt Talaat rendszeresen fogadta a különböző nyugati diplomatákat, beleértve a velük szövetségben lévő németeket, hogy megtárgyalja velük "az örmény kérdést". A német diplomaták végig a megértés ("a török és az örmény faj nem tud egymás mellett élni, a gyengébbik fajnak pusztulnia kell" - jegyzi fel egy diplomata) és az aggodalom között vívódtak. Idővel egyre nyomatékosabban követelik Talaattól, hogy álljon le a deportálással. A belügyminiszter végig azon volt, hogy időt nyerjen. Különböző ígéretekkel biztatta a diplomatákat, hogy valójában az örmények jóléte érdekében intézkedik. A nemzetközi nyomás enyhítésére is szolgál az a hamis intézkedéssorozat, amely keretében meghozott utasításokat soha nem hajtották végre. A menetelő örményeknek például "kenyeret és olívát" rendelt, természetesen csak papíron. Talaat a külföldi delegációkat a deportálások helyszínén fogadta, hogy bizonyítsa, nincs szükség külföldi segélyekre (természetesen miután a telepről eltakarították a csontvázakat és egyéb nyomokat). A versailles-i és trianoni békeszerződések után, a Németországgal szövetséges Törökország sorsát a sévres-i békeszerződés rendezte. A török delegáció sikeresen bebizonyította, hogy a történelmi Örményországban immár mindenhol jelentős többségben élnek a törökök. Miután kiürítették az összes hagyományosan örmények lakta területet, meghiúsult az örmények reménysége, miszerint a béketárgyalások után, a szovjet forradalmat követően a császári Oroszországból kiszabadult örmény területtel egyesülve létrejöhet a független Örményország. Hitler mintaképnek tartotta az örmények kiirtását, az 1921-ben egy örmény túlélő által meggyilkolt Talaatot 1943-ban a nácik hősként temették újra Törökországban.

18:05

Sandra Bullock: a legjobb és a legrosszabb [6 napja]

Sandra Bullock az első színész, aki ugyanabban az évben megkapta a legjobb és a legrosszabb alakításért járó díjat. A szív bajnokai (The Blind Side) című film női főszereplőjeként egy súlyosan hátrányos helyzetű fekete srác magabiztos keresztény nevelőanyjának alakításáért Oscar-díjjal jutalmazták. Emellett a legrosszabb női főszereplőnek járó Arany Málna-díjjal is "büszkélkedhet" az idén, amelyet egy vígjátékban nyújtott produkciójáért vehetett át. Sandra Bullock azonban humorral igyekszik átlendülni karrierjének ellentmondásain. Sandra Anette Bullock 1964. július 26-án született a virginiai Arlingtonban. Édesapja, John Bullock énektanár, édesanyja, a német származású Helga Meyer pedig operaénekesnő volt. Azt valószínűleg kevesen tudják, hogy édesanyja révén a német szinte második anyanyelve, és a mai napig saját maga szinkronizálja németre filmszerepeit. Sandra húgával együtt állandó utazások közepette nőtt fel. Még kislányok voltak, amikor a család az Egyesült Államokból Európába költözött, így a kis Sandra közel tizenkét évet töltött Németországban, és más európai országokban. Sandra előadókedve már akkor sem ismert határokat. Szinte bármilyen produkcióban szívesen turnézott, amelyben édesanyja is szerepelt. Énektehetsége már fiatal korában megmutatkozott. Több gyermekkórussal is turnézott, és később többek között ez az adottsága segítette hozzá egyik első komoly szerepéhez az Amit szerelemnek hívnak (1993) című filmben, amelyben egy feltörekvő countryénekest alakít. Ráadásul a filmben énekelt egyik dalát saját maga szerezte. Az egyetlen műfaj, amit ennek ellenére - saját bevallása szerint - ki nem állhat, az a musical. Megfogadta, hogy soha nem lép fel ilyen darabban. Örökmozgó kislányként kétszer is majdnem meghiúsult színészi karrierje. A bal szeménél lévő maradandó sebhelyét akkor szerezte, amikor beleesett egy tóba, és szemhéját felvágta egy szikla. Húga pedig garázsuk ajtajának felnyitása közben törte el könyökével óvatlanul arra tébláboló nővére orrát. Családjával együtt tinédzser korában költöztek vissza Washington környékére. Bár amerikai osztálytársai sokat csúfolták "ronda ruháiért" (amelyeket Németországból hozott magával), a középiskolában ő volt az osztály mókamestere. Mindig meg tudta nevettetni a társait, ezért az osztály neki ítélte az "Aki legvalószínűbb, hogy fel fogja dobni a napodat" díjat. Ezt a jó tulajdonságát környezete szerint máig sikerült megőriznie. Sandra a Kelet-Karolinai Egyetemen végzett színész szakon. Nem sokkal ezután New Yorkba költözött karrierépítés céljából, de a szerepek a vártnál lassabban jöttek, így kénytelen volt egy ideig pincérnőként és ruhatárosként megkeresni a napi betevőt. 1985-től szerepel televíziós programokban, 1987-től pedig különböző filmekben - változó sikerrel. Kritikusai szerint már korai éveiben figyelemre méltó alakításokat nyújtott A pusztító (1993) és a Hemingway és én (1993) című alkotásokban, de egyik sem hozta meg számára azt a hírnevet, amelyre minden feltörekvő színésznőnek szüksége van, ha boldogulni akar Hollywoodban. Az áttörést végül a Féktelenül (1994) főszerepe jelentette. Sandra Bullock az 1990-es évek második felében vált igazán befutott színésznővé olyan testhezálló szerepekkel, mint az Aludj csak, én álmodom (1995), a Féktelenül 2. (1997), a Beépített szépség (2000), és a Két hét múlva örökké (2002). 1987 óta nem kevesebb, mint negyvenkét filmszerepet játszott el, az Egyiptom hercege című animációs filmben pedig ő kölcsönözte Mózes testvérének, Miriamnak a hangját. Olyan színészekkel játszott együtt, mint Hugh Grant, Tate Donovan és Keanu Reeves. "Mindig olyan emberekkel vedd körül magad, akik jobbak nálad. Mindig olyanokat válassz, akik kihívást jelentenek számodra, és okosabbak nálad. Mindig tanuló legyél. Ha úgy tűnik, hogy te lettél a tanár, az veszett ügy" - áll szakmai hitvallásában. Sandra mára az amerikai filmgyárak egyik legkeresettebb színésznője, de szerinte a hírnév csak annyit jelent, hogy "ha a számítógépem elromlik, a szerelő egy kicsit gyorsabban jön ki megjavítani". Magánéletében az áttörés azonban csak jóval karrierjének felívelését követően következett be. 1989-ben egyik rendezőjével, majd 1992-ben egyik színésztársával, Tate Donovannal jött össze filmük forgatása során, ám egyik kapcsolat sem bizonyult hosszú életűnek. 1996 és 2003 között szinte évente más és más férfi karjain mutatkozott. Egy akkoriban adott interjúból kiderült, hogy talán ő maga sem erre vágyott igazán. "Mindig nagyon szkeptikus voltam a házasságkötéssel kapcsolatban, mert csak egyszer szeretném megtenni, és akkor jól szeretném csinálni." "Az egyetlen ok, amiért még nem házasodtam meg, hogy túl komolyan veszem a dolgot" - mondta egy másik alkalommal. Tízéves keresztfiának 2003-ban karácsonyi ajándékként megszervezte, hogy személyesen találkozhasson Jesse G. Jamesszel. Ő maga is ekkor találkozott először a híres amerikai motoros tévéshow vezetőjével, akivel két év együttélés után 2005-ben végül összeházasodtak. Bár Sandra negyvenegy évesen állt először oltár elé, rögtön három gyermek nevelését kellett felvállalnia férje előző házasságai révén. 2007-ben a Forbes Magazin 10 millió dollárra becsülte az éves jövedelmét, amelyből szükség esetén nagylelkűen adakozik is. 2001. szeptember 11-e után 1 millió dollárt adományozott az Amerikai Vöröskeresztnek, csakúgy mint 2004-ben a délkelet-ázsiai cunamit követően. Az idén Haitit sújtó földrengés áldozatai számára szintén 1 millió dollárt juttatott el az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi segélyszervezeten keresztül. Sandra Bullock karrierjében a 2009-es év hozta el az eddigi csúcspontot. Ebben az évben kapott felkérést a Nászajánlat, és A szív bajnokai című filmek főszerepére. Mindkét film már az első héten kasszasikert hozott, minden eddigi filmjénél nagyobb bevételt produkálva. Bullockot egyes kritikusai az eddigi repertoárja alapján az esetlen, kislányos, humoros-romantikus szerepkörbe sorolták be. "Vicces, gyönyörű, és lehetetlenség nem szeretni, mégis az egyik rossz filmet csinálja a másik után..." - mondták róla 2009-ben két Golden Globe-jelölés után is. A szív bajnokai magabiztos édesanyjának ugyancsak magabiztos alakításával azonban bebizonyította, hogy őt nem lehet beskatulyázni. A kettősség azonban kétségtelenül jelen van a karrierjében. A szerepek elvállalásakor néha bevallottan követ el hibákat, de mint mondta: "Inkább vállalom a kockázatot. A Féktelenül című filmnél is azt tanácsolták, hogy ne vállaljam el, mert úgymond ÂťcsakÂŤ egy buszos film. Mégis bejött." Rá vall, hogy idén elnyerte az év legrosszabb női alakításáért és a legrosszabb párosnak járó Arany Málna-díjat az All About Steve című filmmel (az elismerést az itt megszokottól eltérően személyesen vette át), majd egy nappal később - életében először - elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat is A szív bajnokai című filmben nyújtott nagyszerű alakításáért. Ezzel történelmet írt, hiszen még sohasem fordult elő, hogy ugyanaz a színész ugyanabban az évben az Arany Málna-díjat és az Oscar-díjat is megkapta volna. Sandra Bullock azonban erről humorosan csak annyit nyilatkozott: "Egymás mellé fogom kitenni őket."

18:00

A sportjövő Orbán szerint [6 napja]

"A következő kormány számára a sport stratégiai jelentőségű lesz!" - jelentette ki még januárban Orbán Viktor. A Fidesz elnöke az áprilistól esetlegesen általa vezetett kormány egyik prioritását jelölte meg kijelentésével. A különféle sajtónyilatkozatok, közszereplések alkalmával mind erősebben vállalt "sportos" irányvonal a Fidesz részéről kétségtelenül megsüvegelendő kezdeményezés, az ehhez szükséges kiadások előteremtése azonban több mint kétséges vállalkozás. "A sportra mindig lesz pénz! Mert a pénz olyan, mint az idő, arra jut, amire akarjuk, hogy jusson" - bölcselkedett a Fidesz első embere egy néhány héttel ezelőtti találkozóján, melyen az élvonalbeli labdarúgóklubok vezetőivel egyeztetett. Orbán Viktortól az ilyen jellegű megnyilvánulások az utóbbi két-három évben mind gyakoribbá váltak, előbb a felcsúti, majd a fehérvári labdarúgóklub (Videoton - a szerk.) felvirágoztatása, később a magyar sport helyzetével kapcsolatos, mind intenzívebb általános állásfoglalásai révén. A direktíva egyértelmű: ahogy a jó feleség a férjét a gyomrán, úgy a Fidesz a választókat a sporton keresztül kívánja elérni. A célkitűzések szerfölött tiszteletreméltóak - különösen, ha nem csak szavazatmaximalizálásról van szó. Az elmúlt években az éves állami költségvetésben egyre inkább háttérbe kerülő sport közösség- és ifjúságformáló erejét, a társadalom egészségi állapotában játszott kiemelkedő szerepét kétségbe vonni ugyanis nem lehetséges. A gazdasági, az országimázst építő funkciójáról már nem is beszélve. A Fidesz sporttal kapcsolatos terveiről egy figyelemre méltó interjú keretében az Index hírportálnak Bánki Erik beszélt részletesen, aki a parlament Sport- és Turisztikai Bizottságának is elnöke. Bánki elmondta, hogy a Fidesz tervbe vette - többek között - a sportnak az állami költségvetés egy százalékából történő támogatását (eddig ez ennek kb. huszada volt), az új Puskás-stadion 2014-es évre történő felhúzását (ez eddig irreális elképzelésnek tűnt, így került szóba egy kisebb, ún. "MLSZ-stadion" építése), az U20-as labdarúgó világbajnokság megrendezését, a stadionrekonstrukciós program keretében vidéki városok pályáinak megépítését. Ezen kívül választási sikere esetén az Orbán-kormány a napi rendszerességű testnevelést is bevezetné az általános iskolákban, mi több, megpályázná a 2020-as olimpia rendezését. "Ha a szociális vívmányokat lefaragják, akkor ezek az elgondolások beleférhetnek a költségvetésbe, de a jelenlegi struktúrába semmiképpen sem" - szögezte le a Hetek megkeresésére Muszbek Mihály tekintélyes sportközgazdász. "Ezekhez az elképzelésekhez a forrásokat csak valahonnan elvenni lehet. Az olyan elképzelések, hogy Âťmajd dinamizáljuk a gazdaságot, és majd lesz kétszer annyi bevételünkÂŤ, nem működnek. Ez teljesen lehetetlen gondolkodásmód. Ezek reális politikai szándékként nagyszerű elképzelések, s elvben maximálisan támogatni kell őket. De a kérdés az, hogy minek a kárára valósítanák meg? Mert ha nem építenek mondjuk metrót, vagy egy centi autópályát sem, hanem helyette lenne az U20-as világbajnokság, akkor már van miről beszélni" - szögezte le Muszbek, aki a budapesti olimpia ötletével kapcsolatosan azt is hozzátette: "Kérem, az olimpia a gazdag országok úri hobbija. Magyarországon is persze meg lehet csinálni ezt, csak az az éves nemzeti jövedelem felébe fog kerülni! Ha kétszer ennyi lesz a nemzeti jövedelmünk, akkor belefér. De ennek az égvilágon semmi realitása sincsen, még 2020-ban sem. A növekedésünk várhatóan egy és öt százalék közötti lesz. Ez körülbelül olyan, mintha én bemennék egy jegyárusítóhoz pénz nélkül és azt mondanám: várhatóan el fogok tudni helyezkedni az elkövetkező években, tisztességes fizetésem is lesz, úgyhogy adjon már nekem három darab Madonna-koncertjegyet." A sportközgazdász szerint azonban a felvetett és reális elképzeléseket tényleg vizsgálni kell. "Ezek nagyon szimpatikus elképzelések a Fidesz részéről, őszintén mondom, hogy szívemből támogatom ezeket a kezdeményezéseket. Jobban is, mint például egy másik párt azon korábbi kezdeményezését, hogy a kábítószeresek ingyenes tűcseréjét támogassuk a kórházakban. Olyan helyzetet kellene létrehozni - és ebben a sportprogramok és -fejlesztések támogatása tényleg segíthet - amelyben a fiatalok nem kábítószereznek, inkább sportolnak" - fogalmazott, megjegyezve, hogy a tervezés nem veszélyes a Fidesz számára. "Mi van, ha azt mondják, hogy foglalkozzunk akkor ezekkel a sporthoz kapcsolódó kérdésekkel, aztán a választások után fél évvel meg hozzáteszik: igen, foglalkoztunk vele, megvizsgáltuk a kérdést, és rájöttünk: lehetetlen megvalósítani" - mondta Muszbek. Az egyszeri magyar választópolgárnak azonban ezúttal sem marad más, csak az, hogy reménykedjen: nem csak ígéretekről van szó. Elvégre Orbán Viktornak valóban egyre jelentősebb és intenzívebb a szerepvállalása labdarúgásunkban. Sőt, néhányan már azt is felvetették: legyen Orbán a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke! Persze meglehet, hogy ennél neki nagyra törőbb tervei vannak a következő négy évre. Hol van Gera? "Barroso és a budapesti vállalkozók árnyékában sem felejthetjük el, hogy meccs volt. Válogatott. Eredmény: dicséretes. Csapatépítés: helyben járás. Hol van Gera? Micsoda ország!" - írta a Facebook oldalán Orbán Viktor. A Fidesz elnöke az oroszok elleni múlt hét szerdai barátságos mérkőzésre utalt (1-1), de szóba hozta az olimpiai válogatott olaszországi vendégszereplését is (2-0-s vereség). "Tv: nuku. De az angol-görög olimpiai válogatottak meccsét közvetítjük! Hol élünk?" - kommentálja Orbán.

17:47

Kampánykonyha [6 napja]

Egyre furcsább és ellentmondásosabb a választási kampány eszköztára: vitával, érvekkel és programok összevetésével nem lehet találkozni, miközben mintha egy "láthatatlan kéz" szervezné a háttérben, hogy bilincs csattanjon politikai szereplők kezén, házkutatások híreitől legyen hangos a sajtó. Külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy a magyar igazságszolgáltatás évekig gyűjtögető életmódot folytatott, és szép sorjában tárazta be a szocialistákhoz kötődő gyanús ügyleteket, hogy aztán egyetlen hullámban fejtse meg, és hozza nyilvánosságra valamennyit - épp a választási kampány kellős közepén. Nem véletlen, hogy sok-sok szocialista érzi úgy: az igazságszolgáltatás a győzelemre készülő Fidesz elszámoltatási céljaihoz igazodik. Persze az ügyészség és a Fidesz esetleges összjátékát mi sem bizonyítja, megeshet, hogy csupán a választási vesztüket érző szocialisták magyarázzák ezzel bizonyítványukat, illetve az is előfordulhat, hogy az ügyeket szép lassan emésztették a hatóságok, és csak a véletlenek összjátéka miatt sikerült mindegyikben épp a választások előtt eredményt felmutatni. Persze nincs új a nap alatt, a baloldal nem először látja, láttatja az ügyészséget a legnagyobb ellenzéki párt kihúzott kardjának - például amikor a Zuschlag-ügy felgöngyölítése során napi rendszerességgel szivárogtak a hírek a nyomozás állásáról, a vádirat alakulásáról, szocialista politikusok egyből Fideszt kiáltottak. És most is kiáltanak, csak éppen nem érdekel senkit. Pedig a szocialisták szerint nemcsak az ügyészség tűnik a Fidesz-kormányzat egyik szálláscsinálójának, de a rendőrség is - az az erőszakszervezet, amelyik a korrupciós ügyekben a bizonyítékokat szállítja az ügyészségnek. Emlékeztetőül: a Fidesz tervezi, hogy visszaállítja az önkormányzatokat és a rendőrséget összefogó klasszikus Belügyminisztériumot, élére pedig az Orbán-kormány miniszterét, Pintér Sándort helyezné. Azt a Pintért, aki ugyan felállt miniszteri székéből 2002-ben, de belügyi-rendőrségi pletykák szerint a rendőrségről soha nem vonult ki, és 2006-ig bárki is volt éppen a főkapitány, a szervezetet Pintér irányította, a szocialista Gál Zoltánnal vállvetve. Hivatalosan ezt a pletykát persze mindenki tagadja. A HVG azon állítását viszont nem, hogy az utóbbi hetekben instanciázó tábornokok maguktól csiszolták fényesre a reménybeli miniszter, Pintér kilincsét, és az állomány alacsonyabb sarzsijú tagjai is érzékelhető rokonszenvvel várják vissza a határozott vezető hírében álló egykori főkapitányukat-miniszterüket, aki jelenleg ugyan milliárdos üzletember, de közülük való. Az persze kérdés, hogy ezzel párhuzamosan önszorgalomból, túlélésük érdekében előre eleget is tesznek-e csaknem bizonyosan leendő kormányfő, Orbán Viktor elszámoltatási igényének. Annyi biztos, hogy így vagy úgy, de biztosítják azt a muníciót a kampányhoz, amit viszont már a Fidesz-közeli média tálal fel a nyilvánosságnak. Mégpedig ellenpontozás nélkül, vitákból, programismertetésekből álló klasszikus korteshadjárat nincs, helyette iratismertetés van. A Fidesz gyakorlatilag semmi mást nem tesz, csak elősorolja az MSZP visszás ügyeit, és hozzáteszi, ismét bebizonyosodott, hogy változásra van szükség. Amikor pedig az MSZP vitára ösztökélné a Fideszt, az ellenzék a szocialistákat érintő sorozatos botrányok miatt következmények nélkül hivatkozhat arra, hogy hiteltelen és hazug politikai erővel nincs értelme polémiát folytatni. És már a sajtó sem képes rászorítani miniszter-, illetve miniszterelnök-jelölti vitákra a Fideszt, a "baloldali sajtótúlsúly" kifejezés már csak egy ellenzéki frázis, a túlsúly valójában vagy két éve elolvadt. Ezzel szemben a Fidesz médiagépezete hibátlanul működik, és az orgánumok egyeztetett koreográfia alapján járják körbe a kiszivárgó ügyeket. Célirányos kipakolás Legutóbb a szabadlábon védekező Balogh Zsolt, a BKV volt vezérigazgatója pakolt ki, plasztikusan ecsetelve, hogy miként működött a visszaosztás a BKV-nál, azaz, hogy ő hogyan is juttatott el összesen 70 millió, különböző vállalkozóktól érkező forintot Hagyó Miklóshoz, aki főpolgármester-helyettesként a budapesti közműcégeket felügyelte. Interjújában Balogh életszagúan mesélte el, hogy Hagyó "keresztapaként", hogyan ragadta nyakon és cipelte a városháza folyosóján, illetve hogy 15 millió forint épp elfér az egyik Nokia telefon dobozában. A produkció hitelességének egyik szépséghibája, hogy Balogh nem egy független lapban, hanem a Fideszhez közelálló Magyar Nemzetben és a Hír TV-ben tálalt ki. Így az előadása egyértelműen kampánycélokat is szolgált. Arra viszont nem adott magyarázatot a cikkben, hogy miért nem mondott nemet a korrupciós felkérésekre, illetve ha belesodródott a mutyikba, de furdalta a lelkiismeret, akkor miért nem önmagától fordult a rendőrséghez, és miért csak akkor "pakolt ki", amikor már eljárás folyik ellene. (Ennek ellenére Balogh interjúja érdekes színfoltja a kampánynak, a pesti viccekben hosszan tartó emléket állít a nokiás dobozoknak.) Balogh egyébként annak ellenére állt a nyilvánosság elé, hogy ügyvédje nem javasolta ezt, sőt, úgy vélte, hogy a nyilvánosság kifejezetten ártalmas ebben a helyzetben. (Bárándy György azt is elmondta, hogy olvasta Balogh huszonnégy oldalas írott vallomását, s a vallomás tartalma nem, csak a nyilvánosságra hozatal - és annak módja - lepte meg. "Nem volt hasznos az ügy szempontjából, még akkor sem, ha az alany megfélemlítve érezte magát" - kommentálta az ismert ügyvéd.) A BKV-ügy másik érdekessége, hogy Mesterházy Ernőt, a fővárosi főtanácsadót éppen akkor látogatták meg a rendőrök, mikor az MDF-SZDSZ-megállapodás megkötése a finiséhez érkezett. Döntés a Jobbik "savazásáról" A hirtelenjében feljövő, parlamenti politizálás hiányában mutyilehetőséghez nem jutó Jobbikkal szemben azonban a Fidesz a klasszikus kampányokhoz nyúlt, pontosabban a negatív kampányhoz. Így lett egy csapásra a Jobbik megtűrt politikai erőből "üldözött" párt a jobboldalon. Vezényszóra jelennek meg Vona Gábor pártjáról dehonesztáló információk: tagjai között volt bűnözők találhatóak, elnézik a maffiakapcsolatot, sőt még a pártelnököt is szexbotrányba keverte a jobboldali Magyar Hírlap. A Jobbik közleményben utasította vissza a vádakat, és rágalmazás miatt bepereli a Magyar Hírlapot: "Vona Gábor már tavaly megszüntette iWiW-adatlapját, melyet tán titkosszolgálati eszközökkel feltörtek, a nevében esetleg provokatív üzeneteket is küldve." Emlékeztetőül: a háború azzal kezdődött a Fideszt kiszolgáló sajtó és a Jobbik között, hogy Bayer Zsolt a Magyar Hírlapban megjelent publicisztikájával megtámadta a Jobbikot és a pártban dolgozó egykori kebelbarátait, köztük Pörzse Sándort, a Jobbik kampányarcát. Pörzse viszontválaszként meghirdette: a "Ne vásároljuk többet a Gyűlölet Hírlapját!" programot. Azonban a sajtóban nincs esélye a Jobbiknak, legfeljebb rendezvényeken és az interneten mérhet válaszcsapást a Fideszre.

2010. március 05, péntek

16:49

Ez történt [1 hete]

Cipős támadás A török kormányfőt is megdobtákCipőt dobott a török miniszterelnök felé egy kurd férfi Spanyolországban. Recep Tayyip Erdogan feleségével együtt egy díjátadó ünnepség után éppen autója felé tartott, amikor az incidens történt. A húszéves tüntető "Éljen Kurdisztán!" felkiáltással hajította el cipőjét, de eltévesztette célpontját, így nem a miniszterelnököt, hanem annak testőrét találta el. Egyes török források szerint a fiatalember a támadás idején erősen ittas állapotban volt. A spanyol rendőrség azonnal őrizetbe vette a férfit, aki valószínűleg arról a sajtótájékoztatóról vette a példát, amelyiken egy iraki újságíró 2008-ban Bush elnök felé hajította a cipőit.Takarékosság, elbocsátásokHatalmas olajmezőket ad el a ShellA Bloomberg hírügynökség arról számolt be, hogy a brit-holland tulajdonú Royal Dutch Shell komoly mértékű eszközkiárusításba kezdhet annak érdekében, hogy finanszírozhassa az idei évre előirányzott 28 milliárd dolláros kiadási tervét. Az értékesítendő eszközök között a beszámolók szerint több északi-tengeri olajmező és az európai folyékonygáz- üzletág lehetnek. A Shell egyébként más módon is tervezi a rendelkezésre álló cash-flow felduzzasztását. Az olajipari cég az előző hónapban újabb ezer munkahely megszüntetését jelentette be, illetve egy 1 milliárd dolláros megtakarítási programot indított el arra hivatkozva, hogy a finomítói tevékenység kilátásai idén "nem a legjobbak".Obama egészségeBaseball helyett sétaElnökségének első, kimerítő éve után Obama elnöknek nemcsak táplálkozási szokásain kell változtatnia koleszterinszintjének csökkentése érdekében, hanem kevesebb alkohol fogyasztását is javasolták neki az orvosok. A 48 éves politikus étkezési szokásait figyelő tucatnyi orvos 90 perces orvosi vizsgálat után adta ki fehér házi jelentését az egyébként rendszeresen testedzést végző amerikai elnökről, s az egyikük nikotintartalmú rágógumit javasolt annak érdekében, hogy a dohányzást abbahagyja, illetve kímélő testgyakorlatokat írtak elő a térdét fájlaló elnöknek.

16:47

Az amerikaiak és Kína évszázada [1 hete]

Az amerikai lakosság meglehetősen pesszimista az Egyesült Államok világpolitikai jelentőségének jövőjével kapcsolatban - ez derül ki a The Washington Post és az ABC News közös közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy az USA dicsőséges korszaka véget ért, és elkezdődött Kína évszázada. A kutatás arra is rávilágít, hogy az amerikaiak többsége nem különösebben bánná, ha az USA nagyhatalmi szerepe csökkenne. Elemzők szerint azonban félő, hogy az Egyesült Államok gazdasági és politikai szerepének csökkenésével kiéleződhet az amerikai-kínai viszony. Az Egyesült Államok visszaeséséért és a gazdasági kilátások romlásáért ugyanis sokan a feltörekvő Kínát okolják.

16:46

Tűzgömb az ország felett [1 hete]

A felhőkön keresztül is jól látszott a hatalmas villanás február 28-án nem sokkal éjfél előtt, amikor egy körülbelül egyméteres szikladarab lépett be a Föld légkörébe, és semmisült meg nagy magasság- ban hazánk felett. A Magyar Csillagászati Egyesület szerint egy fényes meteor, szaknéven tűzgömb (bolida) robbant felettünk, amelyet néhány webkamera is megörökített. A különös hang- és fényjelenségeket követően meteoritszerű kődarabot találtak Vasmegyeren, de a szak- értők szerint a kőzettöredék inkább obszidiánra (vulkáni üvegre) hasonlít, ami úgy alakul ki, hogy a tűzhányóból kiömlő savas és viszkózus forró láva hirtelen lehűl és megszilárdul. Arra a megkérdezett ásványszakértők sem tudtak magyarázatot adni, honnan és hogyan került ez a település egyik házának kertjébe.

16:44

Azt mondták [1 hete]

"Felfoghatatlan méretű katasztrófával kell szembenéznünk" - Michelle Bachelet, Chile elnöke így jellemezte az országot sújtó földrengést, amely eddig 700 áldozatot követelt, és kétmillió embert fosztott meg otthonától. "Nem tudom, hogy tudtam volna elnök lenni ima nélkül" - mondta George W. Bush korábbi amerikai elnök a texasi Forth Worth keresztény iskola diákjainak, hozzátéve, hogy elnöksége nehéz pillanataiban a hite segítette, e nélkül nem lett volna képes végigvinni hivatalát. A volt elnök most éppen könyvet ír a hivatalban töltött nyolc évéről. "Ha itt Fidesz-kormány lesz, nem lesz itt semmiféle Magyar Gárda" - ezt Kubatov Gábor tette egyér-telművé, s bár hivatalosan csak március 15-én tartja kampánynyitóját a Fidesz, a párt igazgatója több száz résztvevővel tartott fórumot Zuglóban a helyi polgári köröknek hétfő este. "A Siemens világszerte hatalmas profitokat termel. Elfogadhatatlan, hogy nekünk csak morzsalék jár ebből" - mondta, Georges Boncompain, a munkavállalók képviselője, miután a Siemens két vezetőjét tartják fogságban tiltakozó munkások Franciaországban. Hasonló esetek történtek például a Sonynál, a Caterpillarnál és a 3M-nél is.

16:19

A hét eseményei [1 hete]

Növekszik a választói aktivitásA szavazásra jogosultak 60 százaléka venne részt biztosan egy most vasárnapi választáson, ami jelentős növekedés a decemberi és a januári 51 százalékos arányhoz képest. A Tárki Társadalomkutatási Intézet felmérése szerint a Fidesz-KDNP a listás szavazatok 53-55 százalékára, az MSZP 21-23, a Jobbik 10-12 százalékára számíthat. Rajtuk kívül az LMP, esetleg az MDF érheti el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot.Lemond a Jobbik bicskei elnöke Rihó Krisztián lemond a Jobbik bicskei elnöki pozíciójáról és Fejér megye 7. választókerületének kampányfőnöki tisztségéről. Rihót a Budaházy György-féle terrorcselekmény elkövetésével gyanúsított Magyarok Nyilai csoport ügyében gyanúsították meg lőszerrel való visszaéléssel. Az ügyészség szerint a bűnszervezet egyik tagjának kérésére 50 darab 9 milliméteres lőszert szerzett be, majd továbbadta az azokat nála megrendelő társának. Pálffy kereszténydemokrata képviselő lenneA Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) színeiben indul a tavaszi országgyűlési választásokon Pálffy István televíziós műsorvezető. Mivel a parlamenti választásokra az egyéni helyekről már döntöttek, így Pálffy országos vagy megyei listán indulhat el. Mint nyilatkozta, azért a KDNP-t választotta, mert a pártban számos olyan politikus, barát és ismerős van, akikkel "évtizedek óta együtt mozdulnak, minden rezdülésük ugyanaz". Nem lesz fővárosi listája az MDF-nek?Pénz és aktivisták szűkében valószínűleg nem lesz elegendő jelöltje az MDF-nek a 2010-es országgyűlési választáson - írja az atv.hu. A lapnak nyilatkozó fórumos forrás szerint a fővárosban egyenesen csodára van szüksége az MDF-nek ahhoz, hogy területi listához jusson, és ha az országos lista össze is jön, de Budapesten nem lehet az MDF-re szavazni, a parlamenti küszöb átlépése lehetetlenné válik. A párt közleményben ismerte el, hogy a fővárosban valóban a vártnál nehezebben halad az ajánlószelvények gyűjtése. Ugyanakkor hangsúlyozták: az MDF minden megyében és Budapesten hamarosan területi listát fog állítani.

16:10

Lúzerország kispártjai [1 hete]

Ha a szélsőségesek be is kerülnek a parlamentbe, kisebb ellenzéki pártként képtelenek betartani ígéreteiket, és semmittevésük ledarálja választói bázisukat - vélekedik Hubai László. A választásiföldrajz-kutató szerint tévedés, hogy a nyilasok, a kommunisták, a jobbikosok ugyanazokban a választókerületekben győztek, ahogy az is tévedés, hogy balos szavazók hizlalták fel a Jobbikot. Tölgyessy Péter szerint ugyanazokban a választókerületekben tarolt a Jobbik a 2010-es EP-választásokon, ahol 1939-ben a Nyilaskeresztes Párt, 1945-ben pedig a Magyar Kommunista Párt futott be. A lakóhely ezek szerint meghatározó a politikai radikalizálódás szempontjából? - Ha magunk elé rakjuk a három választás térképét - az egyéni kerületeket és a listás arányokat -, akkor világosan látszik, hogy ez az összefüggés nem létezik. Egyébként is veszélyes különböző történelmi helyzetek radikalizmusát pusztán azért összehasonlítani, mert azok tagadják a rendszert. Legfeljebb a szociális státuszból fakadó politikai mentalitás lehet azonos: a társadalom alján élőnek nem jelent vonzó programot "az itt előbb-utóbb jobb lesz, ha szépen vársz tíz-tizenöt évet", hiszen őket csak egy gyors változás hozhatja ki a nehéz helyzetből. Így magyarázható, hogy bizonyos csoportok (például a bányászok vagy az iparvidékek segédmunkásai) 1939-ben a szélsőjobbra, 1945-ben pedig a kommunistákra szavaztak. De azt is hozzá kell tenni, hogy az 1939-ben 25 százalékos szélsőjobb szavazótábort - és itt nemcsak a nyilasokról van szó, hanem öt-hat másik pártról is - a szociális demagógia és a könnyen érthető üzenet hódította meg. Az üzenet nem igényelt nagy töprengést: mindennek oka a zsidó, mindegy, hogy a tőkéssel van bajod vagy a szociáldemokratákkal, vagy Trianonnal, vagy akár a Szovjetunióval. Szociális demagógia és bűnbakkeresés - ezt a politikai főzetet valóban csak a szegények és a lecsúszottak nyelik be? - Nem. A nyilasokat nem csak deprimált rétegek támogatták. Pest megyében, mondjuk Nagykáta, Cegléd, Monor környékén, ahol jók a földek, közel volt a pesti piac, nem volt nagybirtokrendszer, öt párt indult, a nyilasok támogatottsága mégis 40 százalék fölött volt ezekben a választókerületekben. Míg egy csóró megyében, például Békésben négy pártból csak 15 százalékot kaptak. A nyilasok és a nemzetiszocialisták minden társadalmi csoportból vonzottak szavazókat, ugyanis a társadalmi státusz mellett legalább akkora szerepe van egy érzésnek, amit ma úgy mondanánk: lúzertudat. Ami most is működik. A MIÉP-be, ahogy a Jobbikba is, egy csomó elismert értelmiségi figurát vitt ez a lúzertudat - például a szintén nem alulról jövő Morvai Krisztinát, aki akkor kattant be, amikor nem mehetett ki még egyszer az ENSZ-be, a Jobbik viszont újra kiküldte a tutiba (az Európai Parlamentbe - a szerk.). A harmincas években ezek a mozgalmak vittek szavazókat a munkásoktól, a középosztálytól, a szegényparasztságtól, sőt az arisztokraták köreiből is. Az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt vezére például gróf Pálffy Fidél, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt vezetője pedig gróf Festetics Sándor volt... A deklasszálódás és a lúzerség mellett az életkor is szerepet játszik. Rengeteg a fiatal a Jobbik köreiben... Itt találhatunk párhuzamot? - Ez 1939-ben kevéssé volt jellemző, eleve 26, illetve 30 év volt a választójog korhatára, a fiatalok nem nagyon szavazhattak. 1945-ben viszont már igen, és a fiatalok jó része az új világ ígéretével fellépő kommunista pártra szavazott, aminek csak 1947-ben lett igazán radikális a programja. A borsodi iparmedencében és attól délre húzódva a Viharsarokig a kommunista párt nagyon erős volt. És persze erős volt a városokban, Mosonmagyaróváron (alumíniumipar), a pécsi bányavidéken, az akkor még 14 kerületből álló Budapesten, illetve a fővárost körbeölelő, Újpesttől Csepelig érő ipari gyűrűben. Ráadásul a második világháború után kommunistának lenni nem taszító, a mozgalom virágzott Európa-szerte. Persze féltek a kolhozrendszertől, de a helyzetet alapvetően meghatározta a világpolitika - akkor éppen a Szovjetunió, a háború előtt pedig Németország közelsége. A radikális mozgalmak térnyerésében persze a hazai feszültségforrásoknak - a földkérdésnek, a megoldatlan nemzetiségi kérdésnek, a szociális feszültségeknek - is döntő szerepük volt. Korábban arról beszélt, hogy a szélsőjobb bármilyen élethelyzetben összeszed ötszázaléknyi szavazatot. - Egy jobboldali szélsőség támogatása normál estben körülbelül ennyi. Magyarországon? - Szerintem máshol is. Én azt mondtam, hogyha egy választáson a szélsőjobb önálló formációként indulhatott, akkor 5 százalék körüli eredményt ért el. Nyilván vannak szezonális eltérések, mint a 39-es választás, ahol 25 százalékot kapott a szélsőjobb, a 2009-es EP-választás, ahol 14 százalékot szerzett a Jobbik, és a tavaszi parlamenti választás, ahol akár 15-20 százalékot is kaphat. De még egyszer: ez szezonális hatás. Az, hogy 39-ben erőteljes német befolyás mellett 25 százalékot tudott elérni a szélsőjobb, jelentheti-e azt, hogy ez a maximális támogatás, amit össze tud szedni a Jobbik is? - Nem tudjuk megmondani, de 1939-ben a szélsőjobbnak nem volt a teljes országot lefedő hálózata. Most van. - Nagy különbség. Akkor úgy jött ki a 25 százalék, hogy az ország felén a szélsőjobb nem is tudta megszervezni magát. Ha lett volna hálózat, akkor 1939-ben a szélsőjobb az egész ország területén el tudott volna indulni, hiszen már akkor sem okozott volna gondot az egyéni képviselőjelöltséghez szükséges 500 és a megyei listához szükséges 1500 ajánlás összegyűjtése. De 1941-re így is bekövetkezett a szélsőjobb visszaszorulása. A 39-es helyzet annyiban mindenképpen hasonlít a maihoz, hogy a politikai rendszer átalakulása után akkor is három nagy csoport maradt, és mindegyik jobbra tolódott. Ahogy most. Centrumhelyzetben volt egy abszolút többségi támogatással bíró erő, a Magyar Élet Pártja (az akkori kormányzó párt - a szerk.), tőle jobbra egy 25 százalékos szélsőjobb, balra pedig egy 22 százalékos csoportosulás (kisgazdák, szociáldemokraták, liberálisok) volt. Ma ötvenvalahány százalékkal középen a Fidesz áll, a szélsőjobbot egyetlen párt testesíti meg, a 15 százalékos Jobbik, balra pedig ott a 20-25 százalékos MSZP. Hogy mondta korábban: az üzenet nem igényel nagy töprengést? - A válság körülményei közepette a Jobbik a cigánykérdéssel tudott feljönni, szegény embereket veszít össze még szegényebbekkel. Maradt a régi populista magyarázat: minden baj oka a cigány. És nem mellesleg a zsidó, hiszen a Jobbik indoklása szerint azért nem tárgyal a Fidesszel, mert az az izraeli Likud testvérpártja. A Jobbik egyébként a második világháború előtti szélsőjobb szóhasználatából egy sereg dolgot átvett: Szent István-i államhatárok, egyedül vagyunk Európában, igazi magyar érdekek képviselete stb. Észak-keleten valóban sikerült összeugrasztani a nem cigányt a cigányokkal, de délen, például Baranyában jóval békésebb a helyzet. Mi ennek az oka? - Valószínűleg más a népek mentalitása, Baranya iparvidék, erős szociáldemokrata hagyományokkal. Ahol a háború előtt erős volt a szociáldemokrata párt, ott a háború után is az maradt, ahol viszonylag gyenge volt, a kommunista párt átvette a helyét. Táplálékkonkurencia-harc zajlott a munkás szavazatokért. A negyvenes évek végén az volt a kérdés, hogy ki ad földet. A földbirtokstruktúra a háború előtt már javában megmerevedett, és ezzel párhuzamosan a parasztság földigénye nagyon erős volt, hiszen a 20-as években elmaradt a földosztás. A jelszó: a föld azé, aki megműveli - legalábbis ez van 1946-ban a kommunista plakátokra felírva. Amit egyébként először, még 1935-ben Szálasi Ferenc (későbbi nyilas nemzetvezető) ír le. De mindegy is, hogy ki írja le, a lényeg az, hogy adott egy réteg, amelyik földet akart, és arra hajlandó szavazni, aki radikális földosztást ígér, míg a kisgazdák csak méltányos, megváltásos földosztásról beszéltek. Így a földosztást főként a kommunistáknak tulajdonították, akik ezzel besöpörték a szegényparasztokat. Ahol nagybirtokok voltak és erős feudálils beidegződések, például a nyugati határ felé, a baloldal nem szerepelt jól, az embereknek ugyanis hiába ígértek földet - a kommunista párt így is csak 3-5 százalékot kapott. A nagybirtokosokkal párban szokták emlegetni az egyházat. A klérus hogyan reagált a szélsőségesek erősödésére? - Rendes keresztény ember nem szavaz a szélsőségekre - 1939-ben azt írta a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele, hogy "óvakodjunk a szélsőségesekre való szavazástól". Meg lehet nézni a három érseki székhely - Esztergom, Eger, Kalocsa környékét - 30 százalék feletti a szélsőjobb támogatottsága, úgyhogy a felszólítás nem volt nagyon hatékony. De hasonló a helyzet a veszprémi püspökség területén, vagy a zirci apátság környékén. A 2010-es EP-választásoknál egyébként már nem tűnik ki, hogy az egyházi központok körül kiugróan erős lenne a Jobbik. A Fidesz azt kommunikálja, hogy hatalomra kerülése esetén partvonalra szorítja a Jobbikot. A nyilas párt elődpártjait 1937 és 1939 között vagy háromszor tiltották be, és a végén megerősödött. Mi a jobb megoldás, állami szigorral csapni le a szélsőségekre, vagy hagyni őket, hátha az emberek kiábrándulnak belőlük? - Ahogy a Magyar Élet Pártjának jobbszélét alig-alig lehetett megkülönböztetni a szélsőjobbtól, szinte ugyanazt mondták, úgy ez a Fidesz egyes figuráira is igaz. 2002-ben Orbánnak is bejött az a taktika, hogy eléneklem a szavazóbázis egy részét, de akkor jó helyzetben volt az ország. Most lehet, hogy Orbán kudarcot vall. Tiltani vagy nem tiltani? - Túl nagy a támogatottsága ahhoz, hogy betiltható legyen. A Magyar Gárdát viszont indokolt volt betilatni. De igazából, ha jön egy jobb gazdasági helyzet, illetve ha a Jobbik már bent lesz a parlamentben, ugyanúgy kiábrándulhatnak belőle, mint ahogyan 1941-re kiábrándultak a szélsőjobból. Amint alkotni kéne, nem pusztán tagadni, a szélsőjobb nehéz helyzetbe kerül, ma sincs mondanivalója például az ország eladósodásáról, a munkanélküliségről. Az nem program, hogy minden reggel énekeljük el a Himnuszt vagy azt, hogy "Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában..., hiszek Magyarország feltámadásában". A Fidesznek sincs olvasható válasza ezekre a kérdésekre. - Ez a Fidesz számára egy csapdahelyzet. Ha gyűjtőpártként kifejt egy programot, amit magyarázgatni kell, akkor óhatatlanul leforgácsol magáról támogatói csoportokat. Ám ha nem mond programot, akkor lépten-nyomon számon kérhetik rajta, hogy mit is fog csinálni. Egyébként, ahogy a német birodalmi behatolás mellett, illetve egy vesztes háború után nem volt a magyar gazdaságnak jelentős mozgástere, úgy a Fidesznek sem lesz túl sok az eladósodottság miatt. Már csak ezért is hiába várnak a változásra a Jobbik hívei. A csalódás kódolva van, nem érdemes mártírt csinálni belőlük. Fideszes körök attól tartanak, hogy az MSZP-ből kiábrándult szavazók számára Orbán Viktor akkora mumus, hogy a Fideszre nem szavaznak, úgyhogy a Jobbikot támogatják inkább. - Ha megvizsgáljuk az EP-választások eredményét, azt tapasztaljuk, hogy az MSZP-s és a jobbikos szavazatok között nincs korreláció, törvényszerű összefüggés. Az MSZP és a Fidesz erősen függenek egymástól: legalább a választókerületek 90 százalékában igaz, hogy minél rosszabb az MSZP, annál jobb a Fidesz, és ez fordítva is igaz. Másról szól az elemzői fáma... - Pedig a Jobbik és az MSZP között -0,06 százalék volt a korrelációs együttható, ami gyakorlatilag nulla. Ez persze az átlag, településszinten lehet, hogy magasabb lenne ez az arány, de ha az egész országot nézzük, megállapíthatjuk, hogy a baloldali inkább otthon maradt, de nem szavazott át a Jobbikra.

15:55

Kispártok válságkezelési tervei [1 hete]

"Megdöbbentő brutalitással számoljuk fel a bűnözést. A társadalmi együttélésre képteleneket elkülönítő táborokba zárjuk. A gyilkosokat megöljük." "Nyugdíjak azonnali 30 százalékos emelése!" "Rendet teremtünk!" "Kiirtjuk a parlagfüvet!" "Visszavesszük, ami a miénk!" "Felszámoljuk az egészségre veszélyes telefontornyokat és elektromos vezetékeket." "Szent Korona-értékrend szerinti szabadságeszme érvényesítése Magyarországon!" "Új, forradalmi embertípusra van szüksége nemzetünknek!" "Eladjuk vagy felszámoljuk a Magyar Televíziót, mert felesleges, nézhetetlen." Bármily meglepő, nem egy kívánságműsorba érkezett üzenetek közül mazsoláztunk, csupán átböngésztük néhány kisebb hazai párt hivatalos programját, ahol a figyelmes olvasó ilyen és ezekhez hasonló gyöngyszemekre bukkanhat. Cikkünkben néhány kevésbé ismert, de az áprilisi választásokon indulni vágyó pártot mutatunk be. A hetekben dől el, mely pártok szállhatnak versenybe parlamenti mandátumért. A biztos befutók, mint a Fidesz, az MSZP vagy a Jobbik mellett azonban számos kisebb párt küzd még a kopogtatócédulák összegyűjtéséért. Szűkös büdzséjükből azonban nem futja országos kampányra, így aktivistáikkal járnak házról házra, remélve hogy a "nagy pártok" nem söpörtek még be minden cédulát, valamint kihasználják az internet nyújtotta hirdetési felületeket. Sőt mi több, néhány párt egyenesen az internetről toborozza képviselőjelöltjeit!Legyen Ön is képviselő!A legkirívóbb eset talán az SMS Demokrata Párt, amely hirdetést adott föl üres jelölti helyeinek betöltésére. A 12 ezer eurós képviselői fizetéssel kecsegtető állás feltételei ráadásul meglehetősen könnyen teljesíthetők: a jelölt "képes magát röviden és érthetően kifejezni, képes egyszerű szövegeket megérteni, alkalmas a képviselői feladatok ellátására", valamint választójoggal rendelkezik, és büntetlen előéletű. Mégis miért nehéz a jelöltállítás? Talán kevesen tudnak azonosulni a 42 pontos program olyan homályos célkitűzéseivel, mint ezek: "csökkentjük a bürokráciát úgy, hogy az ne növekedjen", "vérszívás helyett végre tényleg támogatni fogjuk a kisvállalkozásokat, az értelmes maffiához hasonlóan csak annyit fogunk elvonni, hogy megélhessenek", vagy a meglehetősen nyersen megfogalmazottakkal, mint hogy "az alkalmatlan, elfogult, korrupt, hülye bírókat kirúgjuk". Ha netán valaki azt hinné, hogy politikai karikatúráról van szó, Jáhni Csaba pártelnök lapunk kérdésére elmondta, programjuk valódi elképzeléseiket tükrözi.Egyedi jelenség még az Internetes Demokrácia Pártja (IDE), akik honlapjukon így nyilatkoznak magukról: "az oldalsemlegességünket a saját programunk hiánya bizonyítja, az IDE képviselőin keresztül (részben is) támogatható bármely párt programjának tetszőleges eleme, továbbá a kormány és az ellenzék parlamenti indítványai is". Az említett javaslatokat a párt honlapján teheti közzé bárki, aki erre affinitást érez.Kopogtatószelvények a vasalódeszkán Szintén az interneten toborozta képviselőit a Seres Mária nevével fémjelzett Civil Mozgalom, akik azonban jóval konkrétabb elképzelésekkel rendelkeznek. Hogy kik ők? "Civilek, akiknek semmi közük a jelenlegi hatalomhoz"- írják honlapjukon. A mindössze 9 hónapja alakult civil kezdeményezés már közel jár az országos listaállításhoz szükséges számú kopogtatócédula összegyűjtéséhez, amiben nagy szerepe volt annak az 5000 aktivistának, akik az interneten jelentkeztek. A kopogtatócédulák összegyűjtésére többek közt a mozgalmat kezdeményező Seres Mária vasalódeszkája szolgál, ami jól tükrözi a kis pártok költségvetési kereteit. A Civil Mozgalom jelszava és egyben célkitűzése: "Vedd észre, ami összeköt, felejtsd el, ami elválaszt." Seres Mária lapunknak elmondta, hogy ma Magyarországnak sok kis hősre van szüksége, és társadalmi összefogásra, hogy a lesüllyedt rétegek is munkához juthassanak. Érdekesség, hogy a Civil Mozgalom jelöltjeinek 40 százaléka nő, amiről a négygyermekes anya elmondta, hogy őt is meglepte, hiszen nem feminista pártról van szó. Szerinte a nők ösztönösen megérzik, hogy mi jelent családjaiknak biztonságot, ezért csatlakoztak nagyobb arányban a kezdeményezéshez. Hozzátette, hogy mivel ő végzettségét tekintve építészmérnök, az ország fölépítését is egy házéhoz tudná hasonlítani, ahol minden polgárnak hozzá kell járulnia az építkezéshez egy-egy téglával, ami csupán lelkesedés és lendület kérdése. Az egyik legfontosabb célkitűzésnek a korrupció visszaszorítását és a családok, valamint a kis- és középvállalkozások támogatását tekinti. 10 százalékos adókulcsSzintén a vállalkozók érdekeit tűzte zászlajára a Vállalkozók Szövetsége, akik hasonlóképp jól állnak a kopogtatócédulák összegyűjtésével. A párt első embere, Baldauf Aladár lapunknak elmondta, hogy a Jobbik és más szélsőséges pártok által vázolt gazdaság, amiből a multikat kitiltanák, "iszonyú bolondság", teljesen tönkretenné az országot, hiszen a multik magyarokat foglalkoztatnak, magyar árut termelnek, emellett a dolgozó lakosság kétharmadának biztosítanak állást, ráadásul adóznak is. Fontos, hogy a multikat felügyeljék, azonban ha elzavarnánk őket, éhen halna az ország. Mint mondta, valóban kezelni kell a kérdést, de a kedvezmények megvonása helyett azok feltételhez kötését javasolják, például hogy a cégek legalább tíz évig Magyarországon maradjanak, több munkahelyet biztosítsanak magasabb bérsávokkal, így egyéni adó formájában több pénz kerülne az államkasszába. Baldauf szerint a magyar gazdaságot egy egységes, 10 százalékos adókulcs "pörgetné meg", ami nem lenne igazságtalan, hiszen aki sokat keres, az sokat is költ, így a pénz visszakerülne a gazdaság körforgásába, ráadásul a költekezésnél az áfa kompenzálná a különbséget. Független párt lévén, bármelyik kormány munkáját segítenék szakértőként, az egészséges demokráciához azonban először a korrupciót kell radikálisan fölszámolni.110 ezer nettó először, másodszorâŚ Minden párt programjában megfigyelhető a korrupció visszaszorításának terve, így a Nép Oldali Pártnál is, akik azonban tovább is mennek: visszavennék a "törvénytelenül privatizált nemzeti vagyont", valamint nyugdíjreformot kívánnak végrehajtani "az erre a célra felhasznált összegek igazságosabb elosztásával". További céljaik: "a nyugdíjminimum emelése és nyugdíjmaximalizálás. A minimálbér 100 ezer forintra emelése és az élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése" - ez utóbbi ígéretnek az Új Szociáldemokrata Néppárt (ÚSZNP) máris "fölé ígért" a maga 110 ezer forintos minimálbér-ajánlatával, és a nyugdíj azonnali 30 százalékos emelésével. Új ötletnek számít azonban az amerikai mintára létrehozandó, a Belügyminisztérium által felügyelt Nemzeti Gárda létrehozása "természeti és egyéb katasztrófák megelőzésére", valamint a "sürgős intézkedések a demográfiai katasztrófa elkerülésére". Hogy a misztikus fogalmak mit takarnak, nem sikerült megállapítanunk.Államosítás, adóparadicsom és hídmászás Sikerült azonban beszélnünk Benke Gáborral, az ÚSZNP alapítójával és elnökével, aki szeptember 16-ai hídmászásával vívta ki a magyar sajtó figyelmét. Ugyanis ekkor a pártelnök a korrupció elleni tiltakozása jeléül a Szabadság híd budai hídfőjének tetején helyet foglalva követelt Sólyom László köztársasági elnöktől időpontot egyeztetésre, ezzel nem kis fönnakadást okozva a budapesti közlekedésben. Időpontot ugyan nem, figyelmet azonban annál többet kapott, így egy óra múlva le is jött - igaz, némi hatósági unszolásra. A párt alapítója lapunknak elmondta, hogy jelenleg a bíróság vizsgálja följelentését, miszerint mind a Fidesz, mind az MSZP választási csalást követett el. Hogy erre miért nem figyelt föl a média, szerinte a magyar politikai életben szőtt összeesküvés az ok, kérdésünkre azonban, hogy milyen bizonyítékokat tartalmaz följelentése, nem válaszolt. Elmondása szerint a kapitalizmus fölszámolása, és a nagyobb cégek és gyárak államosítása lenne a megoldás a jelenlegi gazdasági helyzetre, valamint hozzátette, hogy Magyarországot Lichtenstein és Svájc mintájára adóparadicsommá lehetne varázsolni. Lapunk megjegyzését, miszerint ezen országokban kapitalizmus működik, nem kívánta kommentálni, valamint azt a kérdésünket sem, hogy vajon miért nem találhatunk a világon egyetlen olyan államot sem, ahol az általa vázolt berendezkedés működne.Szintén államosításban gondolkodik a Magyar Kommunista Munkáspárt, akiknek azonban még "munkát és tisztességes megélhetést biztosítunk" és "visszavesszük, ami a miénk" című ígéreteikkel sem sikerült meghódítaniuk elegendő választópolgár szívét.Nácik újratöltveDemokráciáról lévén szó, a kis pártok között is megtalálhatók az olyan szélsőségek, mint a Nemzeti Forradalmi Párt, akik programjukat egy "nemzeturalmi államért" való küzdelemnek nevezik, amit honlapjukon így fejtenek ki: "Hogyan viszonyul a gazda a kertjében élősködő kártevőkhöz, gyomnövényekhez? A jó gazda kiirtja a gyomot, és mi jó gazdái akarunk lenni országunknak." Hogy véletlenül se higgyük, hogy a magyar mezőgazdaság elkötelezettjeivel van dolgunk, programjukban definiálják a "kártevő gyomok" fogalmát, "természetesen" mint a politikai elitet, a cigányságot, valamint a cionizmus és a kommunizmus "fajüldöző eszméit". Éppen ezért szerintük "új, forradalmi embertípusra van szükség". A Jobbikot nem találták elég radikálisnak fajvédelmi szempontokból, de a Nemzeti Munkáspárttal (semmiképp nem összetévesztendő a Magyar Kommunista Munkáspárttal!) szoros viszonyt ápolnak. Programjuk történelmi szempontból sem mond újat, olyan "jól bevált" jelszavakkal operálnak, mint "Rend! Erő! Becsület!" vagy "A magyar föld nem eladó!"Bár a nemzethalállal riogató hangokat nem könnyű túlkiabálni, mégis megpróbálnak a parlamentbe kerülni a magyarországi kisebbséget képviselő pártok, mint a Száva Vince-féle Magyarországi Kisebbségek Pártja, vagy az Új Roma Kerekasztal Szövetség, akik egységesen szólalnak föl munkalehetőségek teremtéséért és képzések biztosításáért a segélyrendszer helyett.Szintén ringbe száll a Zöld Demokraták-Zöld Baloldal-Zöldek Szövetsége (röviden Zöld Baloldal, ami véletlenül sem azonos a Zöldek pártjával!), melyről Tamás Gáspár Miklós filozófus, a párt egykori EP-listavezetője tavasszal azt nyilatkozta lapunknak, hogy sikerült olyan nevet választani, amelyben minden szó megtalálható, ami irritálja az embereket. Programjukban az alternatív energiahordozókat és az úgynevezett "zöld megoldásokat" népszerűsítik.A színes felhozatal részét képezi a Szent Koronát Szolgálók Szövetségének politikai képviselője, a Pajzs Szövetség is. Honlapjukon "Őfelsége a magyar angyali apostoli Szent Korona" valódi portréjával illusztrálva fejtik ki álláspontjukat az Európai Uniónak Európai Konföderatív Államszövetséggé való békés átalakulásában betöltendő szerepükről.Ezenkívül a választások elmaradhatatlan kellékeként indulnak a kisgazdák, igaz, töredezett soraikat most sem sikerült egységesíteni, így Torgyán-Kisgazda Koalíció és a Történelmi Szövetség, Kisgazdák-Szociáldemokraták Párt neveken indulnak. Ez utóbbi egyedi ötlethez folyamodott honlapján: a kezdőlapon a magyar politikatörténet mintegy 40 kisgazda és szociáldemokrata szereplőjének fényképe közül kell kiválasztanunk Molnár Lászlót, a párt elnökét, hogy helyes kattintás esetén hozzáférhessünk a honlap tartalmához.Összegzésként elmondhatjuk, hogy a legtöbb párt ma a korrupciót, a pazarlást, a romakérdést és az egyre szélesebb társadalmi rétegeket érintő elszegényedést, a gazdasági és hitelválságot, a környezetszennyezést, valamint az adó- és nyugdíjrendszer elégtelenségét látja legégetőbb problémának. Hogy ki kerül ki győztesen a programok, jelszavak és pártnevek csatáiból, azt majd eldönti a népakarat. Vagy a pénz.

15:46

Diktatúra Brüsszelből? [1 hete]

Nigel Farage brit európai parlamenti (EP) képviselő nyilvánosan sértegette a testület ülésén az Európai Tanács új állandó elnökét, Herman Van Rompuyt. Az euroszkeptikus politikus az elnök karizmáját felmosórongyhoz, megjelenését egy szürke banktisztviselőhöz hasonlította, hazáját, Belgiumot pedig nem létező országnak nevezte. Farage nem volt hajlandó bocsánatot kérni, inkább vállalta a 3000 eurós büntetést a felszólalása miatt. Nigel Farage, a brit Függetlenség Párt EP-képviselője (képünkön) így köszöntötte az Európai Tanács első állandó elnökét a parlamentben tett első látogatásakor: "Azt mondták, ha lesz elnökünk, egy befolyásos, globális politikai személyiséget látunk majd, egy olyan embert, aki 500 millió uniós polgár vezetője, képvisel minket a világszínpadon, a munkája olyannyira fontos, hogy természetesen jár neki az Obama elnökénél is magasabb fizetés. âŚ De csak önt kaptukâŚ nem akarok durva lenni, de valójában önbe annyi karizma szorult, mint egy nedves felmosórongyba, olyan a megjelenése, akár egy alacsony beosztású banki alkalmazotté. Hadd kérdezzem meg: Maga kicsoda? Eddig sose hallottam magáról. Senki sem hallott magáról Európában." Farage azonnali távozásra is felszólította az elnököt: " A brit többség nevében szólva mi nem ismerjük magát, nem kérünk magából, és minél előbb elhúzza a csíkot annál jobb - szónokolt a brit képviselő, majd a személyeskedés után így folytatta: Nincs kétségem, hogy maga kész felszámolni az európai demokráciát, és az európai nemzetállamokat." Farage még hozzá tette, hogy mivel Van Rompuy egy valójában nem létező országból jön (értsd Belgium), ezért nem is érdekelt a nemzetállamok létében.Focimez a sörhasonVan Rompuy a parlamenti tévéközvetítés tanúsága szerint elképedve hallgatta a sértéseket. Később annyit mondott, hogy ő szégyelli magát Farage helyett, és a politikai erkölcs eldurvulásáról beszélt a belga televízióban. A német Martin Schulz szocialista vezető szerint Farage a parlament méltóságát sértette meg beszédével. A legnagyobb frakciót vezető néppárti Joseph Daul szerint az elnöklő Jerzy Buzeknek a becsmérléseket hallva meg kellett volna vonnia a szót Farage-tól. Belgiumban szintén felháborodást keltett a brit képviselő beszéde, egyrészt az országukat ért inzultus miatt, másrészt mivel Van Rompuy otthon népszerű, még ha külföldön eddig "senki" nem is ismerte a belga egység megteremtésén sikerrel dolgozó politikust. A Telegraph című brit lap egy felháborodott belga lapolvasótól idézett: "Bizonyos angoloknak nincs kultúrájukâŚ, múzeumok helyett sörözőbe járnak, âŚa sörhason feszülő focimezről lehet őket felismerniâŚ és a The Sun bulvárlapot bújják." Angliában óvatosabban fogalmaztak. A kormányra kerülő brit konzervatívok szerint Farage ugyan durva volt, de számos dologban igaza van. Egyrészt a Lisszaboni Szerződés által életre hívott állandó elnök szerepköre a brit konzervatívok által preferált gazdasági unió helyett egyre inkább a politikai unió felé fordítja az európai integrációt. Pedig a tovább mélyülő pénzügyi-gazdasági válság miatt a politikai unió gondolata egyre népszerűbb. A brit konzervatívok szerint a nemzetek feletti összefogást csak egy lépés választja el a diktatúrától, amiben már annyiszor volt része a kontinensnek, de a szigetország az utóbbi évszázadokban kimaradt belőle. A politikai unió megszemélyesítője az állandó elnök és a külügyi főképviselő. Lady Ashton parlamenti meghallgatása egyébként hasonló hangulatban zajlott Van Rompuyéhez, bár nem mérgesedett el ennyire. Ashtonnal szemben is az egyik fő kifogás, hogy korábban szinte ismeretlen volt a világpolitikában és többen az alkalmasságát is megkérdőjelezték.Van Rompuy valóban Brüsszel primátusát képviseli: az idei első informális Európai Tanács-ülésen a német álláspontot képviselve szigorúan rákényszerítette Görögországra az Európai Központi Bank által leginkább szükségesnek ítélt megszorító lépések végrehajtását. Farage szerint Van Rompuy úgy kezeli Görögországot akár egy protektorátust.A brit konzervatívok azt sem nézik jó szemmel, hogy a németek és a franciák által favorizált Van Rompuy a világ legfejlettebb országait és az Európai Uniót önálló tagként tömörítő G20 csoportban az unió képviselőjeként kíván szerepelni. A The Daily Telegraph által megismert bizalmas levél szerint Van Rompuy a G20 fórumon személyesen akarja képviselni az EU-t, ami a britek szerint már túlmegy a "levezető elnök" szerepkörön, sőt a lap egy uniós forrása szerint egyenesen szembemegy a Lisszaboni szerződéssel.

15:39

Megrendült ország [1 hete]

A káosz és fosztogatások visszaszorítása jelenti a legnagyobb kihívást a chilei hadsereg számára a szombati, Richter-skála szerinti 8,8 erősségű földrengést követően. A legalább 800 halálos áldozattal járó természeti csapás okozta károkat lapzártánkkor még nem tudták felmérni a latin-amerikai országban, mivel sok távoli hely még megközelíthetetlen a hatóságok számára. Szupermarketet és kereskedelmi központot fosztottak ki és gyújtottak fel Chile második legnagyobb városában. Az 500 ezer fős Concepcion lakosságának ugyanis fogytán az élelme, nem jutnak ivóvízhez, és az elektromosáram-ellátás sem működik. A hatóságok könnygázzal próbálták megfékezni a fosztogatókat, akik közül többeket őrizetbe is vettek, és kijárási tilalmat rendeltek el a városban. A közeli San Pedro de la Pazban tűzoltólaktanyákat és kórházat támadtak meg az elkeseredett lakosok. A rend helyreállítása érdekében a hadsereg további három közép-chilei városban hirdetett ki kijárási tilalmat. A helyzet azonban egyelőre nem javult, ezért Michelle Bachelet leköszönő elnök további erősítést küldött, így 14 ezerre nőtt a katasztrófa sújtotta térségbe vezényelt katonák száma.A nemzetközi segélyek már érkeznek a latin-amerikai országba, de a pusztítás mértékét egyelőre nem tudják felmérni, mivel számos távoli terület, amelyet szintén elért a földmozgás, még megközelíthetetlen. Az elnök szerint ezért leginkább pontonhidakra van szüksége az országnak, de hiánycikknek számítanak az áramfejlesztők, a gyógyszerek és az élelmiszerek is. A fővárosba, Santiagóba érkezett Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, aki közölte, hogy 25 műholdas telefont hozott magával, mert az ország távközlési hálózata súlyosan megrongálódott a katasztrófa során. A föld tengelye is elmozdult A NASA tudósai szerint a chilei földrengés következtében valószínűleg elmozdult a Föld tengelye, és emiatt rövidülnek a napok. A földmozgásokkor ugyanis sziklák százai mozdulhatnak el több méterrel, ami azt jelenti, hogy bolygónkon a tömegeloszlás megváltozik. Ez pedig a Föld forgását is befolyásolja. Richard Gross szerint a mostani katasztrófával 1,26 mikroszekundummal lett rövidebb egy nap, amely változás természetesen nem észlelhető, de állandó jellegű. A tudósok a jelenség megmagyarázására a korcsolyázó példáját hozzák fel: amikor az behúzza a karját, gyorsabban pörög, és ez amiatt van, mert a kar behúzásával megváltozik a forgatónyomaték. A jelenséget már a 2004-es cunami után is megállapították. A szökő-árat előidéző, a Richter-skála szerint 9,1 erősségű földrengést követően 6,8 mikroszekundummal lettek rövidebbek a napok. Tudósok ellenben azt is állítják, hogy a napokat meg is lehet hosszabbítani. Például ha a Kínában található Három Szurdok víztározó megtelne, akkor az 0,06 mikroszekundummal növelné a napok hosszát - állítják a kutatók. A latin-amerikai ország ötven éve nem élt át ilyen mértékű katasztrófát, mint a szombati földrengés, amelynek epicentruma az imént említett Concepciontól 115 kilométerre északkeletre volt, ugyanis közel kétmillió embert érintett, és mintegy másfél millió otthon rongálódott meg vagy dőlt össze. Leginkább régi épületek omlottak össze, köztük történelmi nevezetességek is. A borkultúrájáról világhírű Curico város történelmi negyedének 90 százaléka elpusztult. A földrengés után keletkezett szökőár 200 kilométeres partszakaszon söpört végig, a hullámok egyes helyeken a partoktól 2 kilométernyi távolságra jutottak a szárazföld belsejébe. Az eddigi adatok szerint mintegy 800-an vesztették életüket a természeti csapásban, de az áldozatok száma várhatóan emelkedni fog.A stabilitás földjeChilét egyébként Dél-Amerika egyik legstabilabb és leggazdagabb nemzeteként tartották számon, ahol nem voltak gyakoriak a kontinensre jellemző katonai puccsok és önhatalmú kormányok. Ez alól Augusto Pinochet tábornok tizenhét évig tartó diktatúrája jelenti a kivétel, amely alatt több mint 3 ezer ember halt meg vagy tűnt el. Az ország a demokratikus parlamentáris rendszerre 1988-ban tért vissza. Azóta kereszténydemokrata és szocialista elnökök váltották egymást, mindig koalíciós kormány élén. Az országban egyébként éppen most készülnek elnökváltásra: március 10-én távozik posztjáról Michelle Bachelet, aki 2006 óta állt az állam élén. Ő az ország első női elnöke, aki korábban egészségügyi és védelmi miniszteri posztot is betöltött Ricardo Lagos elnöksége alatt. Bachelet édesapja tábornok volt a légierőnél, aki ellenezte Pinochet katonai diktatúráját, de elfogták, és a börtönben meghalt. Michelle eközben a Szocialista Ifjúság elnevezésű szervezetnél tevékenykedett, ami miatt édesanyjával együtt hetekig fogságban tartották és megkínozták, de később engedték, hogy elmeneküljön az országból. Ezt követően egy ideig Ausztráliában élt, majd Kelet-Németországba költözött, ahol orvosnak tanult, 1979-ben pedig visszatért Chilébe, ahol folytatta tanulmányait. Az 1980-as évek második felében pedig aktív politikai tevékenységbe is fogott annak érdekében, hogy az országban helyreállítsák a demokráciát. 2000-ben szinte az ismeretlenségből kapta meg kinevezését az egészségügyi miniszteri posztra, két évvel később pedig a kontinens egyedüli női védelmi minisztere is lett. Az 1990-es évek második felében egyébként katonai stratégiai tanulmányokat is folytatott. 2004-ben felkérték, hogy induljon az elnökválasztáson a szocialista párt jelöltjeként, amitől először vonakodott, de végül beleegyezett, és 2006-ban győztesen került ki a megmérettetésből. Így Dél-Amerikában ő lett az első nő, aki közvetlen választással került hatalomra, nem pedig úgy, hogy egy volt államfő vagy politikai vezető felesége volt. Ritka jelenségnek számított abban a tekintetben is, hogy egyedülálló anya, férjétől, akitől egyébként két gyermeke született, 1984-ben vált el. Több kapcsolata is volt azóta: az egyik esetben egy fegyveres csoport szóvivőjével folytatott viszonyt, amely 1986-ban megpróbálta meggyilkolni Pinochetet; majd pedig a diktátor egyik támogatójával, aki pedig harmadik gyermeke apja lett.Bachelet hatalomra kerülésekor igyekezett kampányígéreteinek eleget tenni, de politikai szárnyalása 2006 nyarán megtorpant, amikor is több százezer diák kezdett sztrájkba az elnök oktatási reformját követően. Ráadásul a megmozdulások némely esetben erőszakba torkollottak. Emellett pedig a főváros, Santiago új tömegközlekedési rendszerének bevezetése sem aratott osztatlan sikert a lakosság körében.Berlusconival kíméljenek!Az idei januári választásokon a Pinochet-diktatúra óta először került ki győztesként jobboldali vezető, így Bacheletet az elnöki székben Sebastian Pinera követi. Pinerának egyébként egy televíziócsatorna, és egy futballklub van a tulajdonában, valamint a chilei zászlót viselő Lan Chile légitársaságban is nagy részesedést tudhat magáénak. Az 1950-es születésű Pinera abból gazdagodott meg, hogy az 1980-as években bevezette a hitelkártyákat az országban. A Szenátusba 1990-ben került be, és már 2006-ban is versenybe szállt az elnökségért, akkor azonban alulmaradt Bachelettel szemben. Mostani kampánya során arra tett ígéretet, hogy több munkahelyet fog teremteni, több szerepet kapnak a magánvállalkozások a gazdaságban, valamint hogy felállít egy szociális fejlesztési minisztériumot. A jómódú üzletember elhatárolódott Pinochet diktatúrájától, és kifejezte azt is, hogy nem szereti, ha Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökkel hasonlítják össze, aki szintén sikeres médiabirodalommal és futballklubbal rendelkező üzletember. Robinson szigetei és a high-tech Chile földrajzi elhelyezkedése egyedi: 4300 km hosszú és átlagosan 175 km széles sávban nyúlik el a latin-amerikai kontinens nyugati részén észak-déli irányban. Emiatt rendkívül változatos domborzattal és éghajlattal rendelkezik: az ország északi részén található a világ legszárazabb sivataga, az Atacama, a középső, sűrűn lakott területekre a mediterrán éghajlat jellemző, délen pedig gleccserek, fjordok és tavak gazdagítják a tájat. 1888 óta Chiléhez tartoznak Polinézia legkeletibb szigetei, a Húsvét-sziget és a Sala y Gómez-sziget. Az ország részét képezik még a partok előtt 600 km-re fekvő Juan Fernandez-szigetek, benne Robinson Crusoe szigete, valamint chilei külső országrésznek számít a lakatlan Desventurados-szigetek és a chilei antarktiszi terület, ahol tudományos kutatóállomás teljesít szolgálatot.Gazdaságilag Chile a térség egyik legerősebb országa, a réz magas világpiaci ára ugyanis jelentős bevételt hoz az államkasszába. Az 1990-es években a kontinens leggyorsabban fejlődő gazdaságaként tartották számon, de az utóbbi időszakban a térségben tapasztalható instabilitás Chilét is elérte. Az ország legnagyobb kihívásai közé tartozik, hogy a réztől függő gazdaságát diverzifikálja, és hogy a vagyoni egyenlőtlenségeket kezelje. A nemzetközi kapcsolatokat illetően kulcsszerepet játszik az ország a térségben, ugyanakkor régóta komoly területi vitái vannak Peruval és Bolíviával, az utóbbi országgal a Csendes-óceán elérésével kapcsolatosan. Tavaly decemberben az első dél-amerikai nemzetként Chilét hívták meg, hogy csatlakozzon a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez, az OECD-hez. Xynthia megszaggatta Nyugat-Európát 1999 óta, több mint egy évtizede nem söpört végig olyan erős vihar Nyugat-Európán, mint a Xynthia névre keresztelt szélvihar február utolsó hétvégéjén. Az orkán erejű széllökések néhol a 130-150 km/h-s sebességet is elérték. A Xynthia szombaton elsőként az Ibériai-félszigetre csapott le az Atlanti-óceán felől, Portugáliában egy, Spanyolországban három ember halálát okozva. A továbbvonuló vihar miatt a nem végleges adatok szerint 53 francia lakos halt meg a kocsikra vagy éppen házakra dőlt fák, leszakadó faágak miatt, de a legtöbben a tengerparti halászfalvakban lelték halálukat. Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban ugyanis több település is víz alá került a szélvihar által felkorbácsolt nyolcméteres hullámok és a szokatlanul magas dagály miatt. A településekre betörő víz több száz házat teljesen elárasztott. Franciaországban az ítéletidő miatt katasztrófahelyzetet hirdettek. Az elárasztott településekről csónakokkal és helikopterekkel kellett kimenteni a túlélőket. A kidöntött villanyoszlopok és a leszakadt felsővezetékek miatt francia, valamint német oldalon is legalább egymillió ember maradt áram nélkül. A vihar nemcsak az Atlanti-óceán partjainál fekvő államokat, hanem Németországot is súlyosan érintette, itt is több mint 50-en vesztették életüket. A Xynthia földön-,vízen-,levegőben szó szerint megbénította a közlekedést. Az utakat és vasúti síneket a kidőlt fák és törmelékkupacok tették járhatatlanná, míg a Frankfurti Nemzetközi Repülőtéren minden ötödik járatot töröltek a szélsőséges időjárás miatt.Egyes szakértők szerint a Xynthia azért okozhatott ekkora pusztítást, mert a széllökések váratlanul, az éjszaka közepén érték el a lakott területeket, a szokásosnál magasabb volt a dagály, az esőzések miatt fellazult gátak pedig sok helyen már nem bírták a nyomást és átszakadtak.Mivel a vihar által leginkább sújtott, óceánparti települések egyik fő bevételi forrása a nyári turistaszezon, a helyieknek mindössze két-három hónapjuk maradt a helyreállításra. A francia áldozatok részére Sarkozy elnök 3 millió eurós gyorssegélyt ajánlott fel, de az érintettek az Európai Unió szolidaritási alapjából is számíthatnak támogatásra. (Uzoni Eszter)

15:31

A bank mindent visz [1 hete]

"Elnézést, meg kell állnom egy pillanatra." A teremben dermedt csend. Egy hölgy a fal mellett sírni kezd. A szünetet kérő Csiki-Bege Lajos is a könnyeivel küszködik. Aztán összeszedi magát, és folytatja a sajtótájékoztatót. Kamerák és újságírók jelentős érdeklődése mellett jelenti be, hogy cége, a Csiki-Bege Kft. 2010. február 22-én jogerősen felszámolásra került. Az orvos és közgazdász végzettségű, negyvennégy éves Csiki-Bege Lajos 1990-ben települt Erdélyből Magyarországra. Még egyetemista volt, amikor vállalkozásba kezdett: 1993 februárjában megalapítja a használt kisteherautók értékesítésére és bérbeadására szakosodott Csiki-Bege Kft.-t. 1999-ben fővállalkozóként saját tervei alapján megépíti FIAT-IVECO kisteherautó márkaszalonját és szervizét, 2005-ben megnyitja az ország első, 18 ezer négyzetméteres Autoplazáját Budapesten. A szakma 2004-ben A legígéretesebb stratégiájú vállalkozás, 2005-ben a A legjobb kereskedelmi vállalkozás, két évvel később Üzleti etikai díj 2007 kitüntetéssel ismeri el teljesítményét. Az elmúlt nyolc évet összegezve a vállalkozó hangsúlyozza: Minőségi munkahelyet teremtettek és tartottak fenn több mint kétszáz alkalmazott számára - több milliárd forint bért és járulékot fizetve. Milliárdos nagyságrendben fizettek adót naprakészen, továbbá finanszírozó bankjaiknak 2,5 milliárd forintnyi kamatot és további árfolyam-különbözetet, közjegyzői, szakértői díjakat fizettek. "Egy éve még azt terveztem, melyik cégnek melyik gyerek lesz az ügyvezetője. Ez most a múlté. Azt a lavinát és azt a lejtőt, amire a csődvédelem után került a cégcsoport, már nem lehetett kezelni" - mondja Csiki-Bege Lajos. Bár elismeri, hogy maga is hibázott, a kudarcért - azért, hogy tizenhét év vállalkozói múlt eredményét kellett beáldoznia -, elsősorban a bankokat teszi felelőssé. A vállalkozó szerint az autókereskedők már az indulásnál komoly versenyhátrányba kerülnek: a hazánkban jellemző csillogó-villogó autószalonokat ugyanis nem nagyzolási hóborttól vezérelve építik, hanem azért, mert az importőrök erre kötelezik a vállalkozókat. "Ma Magyarországon az autószalonjainkra költött pénzek a nyugat-európaihoz képest aránytalanul magasak. Aranyáron kell megvenni a csempét, a szemetest, a bútort: mindent. Ráadásul az importőr az első gyengeség jelére, az első likviditási gondra hátat fordít, ellehetetleníti az állapotodat, azt mondja, nem szállít tovább sem autót, sem alkatrészt" - állítja Csiki-Bege. A vállalkozás beindításához hitelt kell felvenni. Csiki-Bege szerint a következő probléma az, hogy "ha valaki ma hitelt vett föl ebben az országban, az köteles adót fizetni, hiszen hitelt törleszteni csak adózott eredményből lehet". Vagyis nincs türelmi idő, pedig a mára eladósodott vagy csődbe ment beruházók ezrei tették bele vállalkozásukba és tették kockára az önrészüket és a munkájukat. Csiki-Bege Lajos mindig is a folyamatos fejlesztésben hitt, minden nyereségét visszaforgatta a vállalkozásba. Így viszont nem maradt tartalék, amely tény akkor nyert végzetes értelmet, amikor a Csiki-Bege Kft. finanszírozói sorra mondták fel a hitelezést. De mi is történt az elmúlt egy évben? "A tízéves elégedett partneri kapcsolat ellenére egyik finanszírozónk csalárd közjegyzői okiratot íratott alá, emiatt másik finanszírozónk meggyanúsított és ránk támadt, ami miatt csődvédelmet kértünk tavaly márciusban. Reorganizációs tervet készítettünk az újrainduláshoz, ám harmadik hitelező bankunk a háromszoros biztosítéki háttér ellenére is megakadályozta azt" - magyarázza a vállalkozó. A cégcsoport tehát csődbe ment, de ezzel még nem ért véget a megpróbáltatások sora: "Az elmúlt egy év tapasztalatával kijelentek még egy nagyon fontos dolgot: ma a jelzáloggal terhelt eszközök, ingatlanok az egyik legrosszabb gazdához kerülnek: a bankokhoz" - állítja Csiki-Bege Lajos, aki csak egyik finanszírozójánál 240 millió forint önrészt bukott el így. A bank ugyanis semmilyen arányban nem vállal kockázatot: a visszavett, majd nyomott áron értékesített autóhoz adott hitelt az utolsó forintig behajtja a kereskedőn. A banknak így nem érdeke a piaci áron történő értékesítés, hiszen a hitel és a befolyt összeg közötti különbséget is megkapja - kamatokkal és a Magyarországon kirívóan magas kezelési költséggel együtt. Vannak viszont cégek, sőt "cégek sora", állítja Csiki-Bege, melyek arra szakosodtak, hogyan jussanak áron alul az autókhoz és ingatlanokhoz, hogy aztán piaci áron értékesítsék tovább. Csiki-Bege Lajos tanult ember: nem említ neveket, nem említ cégeket, azt azonban érzékelteti, hogy a fenti folyamatban sokszor banki alkalmazottak is részt vesznek - nyilvánvalóan nem önzetlenül. "Sajnos ez sok esetben belső, banki korrupcióval társul" - fogalmaz a peresíthetőséget is szem előtt tartva. A Csiki-Bege által körülírt konstrukció tehát valahogy így néz ki: az importőr súlyos árat fizettet - mondjuk - egy autószalonért és a kereskedés jogáért a kereskedővel, ám ha utóbbi nehézségbe kerül, hamar felbontja a szerződést. Mivel van elég jelentkező, újabb kereskedővel szerződik, az ő üzlete tehát megy tovább, ráadásul pénzénél van, hiszen a kereskedő banki hitelből finanszírozta a szalont és az árukészletet. A bank is pénzéhez jut (lásd feljebb), a nyomott áron visszavett eszközök haszonnal történt értékesítése során pedig újabb nyertesek jelenek meg a történetben. "A cápák és a hiénák" - fogalmaz Csiki-Bege Lajos. Az egyetlen vesztes a kereskedő, akiből Csiki-Bege szerint több ezer van, és akik között már több öngyilkosság is előfordult. Újabb csapás, hogy a jelzáloggal terhelt értékekről a bank hamar bebizonyítja, hogy a fél évvel korábbi értékbecsléshez képest most a töredékét éri, és valóban így is számítja be. "Magánemberek és vállalkozások attól szenvednek, hogy elvett zálogtárgyaikat elkótyavetyélik. Ezt könnyű megtenni, gyorsan meg lehet csinálni, és ezek után a hiányzó veszteségeket még mindig be lehet hajtani, és egy életre béklyóba lehet kötni az adóst."Mint ismert, a pénzügyi-gazdasági válság kapcsán az állam elsőként a bankoknak nyújtott segítséget. Tény, hogy a bankok - szemben a több ezer csődbe jutott vállalkozással - rendkívüli eredményekről számoltak be az elmúlt év kapcsán. "A hihetetlen magas profitjukat nem értem" - mondja Csiki-Bege Lajos. A vállalkozó elbocsátani kényszerült dolgozói kilencven százalékának segített új állást találni. Cégbirodalmának másik két divíziója, az ingatlan- és az egészségügyi ágazat folytatja tevékenységét.

15:26

Egyetemi intifáda [1 hete]

Hétfőn kezdődött a 6. nemzetközi Izraeli Apartheid Hete (IAW) a világ 40 egyetemi nagyvárosában. Az elmúlt években az IAW népszerűsége egyenes arányban nőtt a zsidó diákokat ért fenyegetések, támadások mértékével. Az IAW-t 2005-ben a Torontói Egyetemen rendezték meg először szélsőséges Izrael-ellenes csoportok, akik tevékenységüket 2006-ban Montrealra és Oxfordra is kiterjesztették. Egy évvel később New Yorkkal együtt további öt helyszínen jelentek meg a tüntetők. 2008-ban plusz 19 nagyváros csatlakozott, tavaly pedig egyszerre 27 helyen folyt az Izrael-ellenes kampány, melynek csak Torontóban 1000 résztvevője volt. Idén már több mint 40 város és 500 szervezet vesz részt az ügyben, Fokvárostól kezdve Bejrúton és Rómán át Melbourne-ig. Az elsősorban oktatási intézményeket érintő programok antiszemita jellegét jól érzékelteti az az akció, mely során spanyol iskolákat buzdítottak arra, hogy küldjenek képeslapot a madridi izraeli nagykövetnek, többek között olyan szövegekkel mint A zsidók pénzért ölnek vagy Hagyjátok meg Izraelt a palesztinoknak.A szervezők állítása szerint céljuk: "Izrael teljes nemzetközi elszigetelése, mint rasszista, apartheid, és népirtó állam, illetve felszólítás Izrael bojkottjára, felszámolására, és szankcionálására". Az IAW eszközei igencsak középkori jellegűek, és teljesen összemossák az állami felelősséget és a zsidó emberek szerepét. Oxfordi hecc2009-ben rekord számú antiszemita incidenst rögzítettek Nagy-Britanniában: előfordulnak utcai zsidóverések, zsinagógákat, sírokat gyaláznak meg, az utóbbi időben egyre több, nyíltan antiszemita képviselő jutott be a parlamentbe.Egy birminghami általános iskolában 20 gyerek vette üldözőbe az osztály egyetlen zsidó tanulóját, egy 12 éves kislányt, miközben azt kántálták, hogy "halál a zsidókra" és "megölni minden zsidót". Legutóbb két középiskolás lányt tartóztatott le a londoni rendőrség, mert a Facebookongyűlöletkeltő, súlyosan antiszemita csoportot alakítottak, melynek már több száz tagja volt. A zaklatásoktól való félelem már olyan mértékű, hogy tömegek vándorolnak ki Izraelbe, Amerikába.És az egyetemeken is dúl az antiszemitizmus. Február végén Danny Ayalon izraeli külügyminiszter-helyettes beszédét folyamatosan félbeszakították a gyűlölködő közbeszólások, a politikust többen háborús bűnökkel és rasszizmussal vádolták. Az egyik diák pedig, mielőtt a biztonsági őrök elvezették volna, még arabul azt kiáltotta: "Öljük meg a zsidókat!". Az izraeli külügyminiszter-helyettest ért támadás ügyében rendőrségi vizsgálat is indult. A gyilkosságra utaló arab mondatot bekiabáló másodéves muzulmán diák azonban az ellene felhozott vádakkal szemben úgy védekezett, hogy szavait félreértették, mert szerinte a "zsidó" és "Izrael" kifejezések felcserélhetők. A harcias diák beállítottságáról facebookos oldala szolgáltat további információkat, ahonnan megtudhatjuk, hogy "rajongója" Abdul Rahman al-Sudaisnak - a mekkai Nagy Mecset imámjának -, és a már veteránnak számító Izrael-ellenes aktivista brit parlamenti képviselőnek, George Gallowaynek. Sudais nemzetközi szinten arról ismert, hogy nyilvános imájában kérte Istent: "vessen véget" a zsidóságnak. (Ezért a mondatáért ki is tiltották egyes amerikai konferenciákról.) Egy másik prédikációjában Sudais megátkozta, és "majmoknak és disznóknak" nevezte a zsidókat. Kettős mérceAz előadás szervezéséért felelős Oxford University Student Union elnöke a Hetek azon kérdésére, hogy lesz-e következménye az antiszemita beszólásoknak, azt válaszolta, hogy a közönség többsége megfelelő magatartást tanúsított, és konkrétan csak egy személyről "sejtik", hogy direkt antiszemita megjegyzést tett. Az esettel kapcsolatban az oxfordshire-i illetőségű Thames Valley Rendőrkapitányság szóvivője pedig a Heteknek elmondta, hogy a hozzájuk érkezett panaszt nagyon komolyan veszik, ha végül a rasszista becsületsértést és neonáci izgatást bizonyítani tudják, akkor akár letartóztatásra is sor kerülhet.Az oxfordi eset mellett a Cambridge Egyetem hírnevét is kikezdte, hogy a diákszövetség februári programsorozatában szót kapott egy olyan előadó is, aki nyíltan támogatja a Hamaszt, és a BBC-nek azt mondta, hogy ha lenne rá lehetősége, szívesen feláldozná magát Palesztináért mint öngyilkos merénylő. A Cambridge-i Iszlám Társaság által meghívott Dr. Azzam Tamimi előadása azért is váltott ki nagy felháborodást, mert ezzel egy időben a Ben-Gurion Egyetem történészének, Benny Morrisnak a beszédét lemondták. Kevéssel Morris érkezése előtt egy Izrael-ellenes aktivista, Ben White tiltakozása miatt az Izraeli Társaság törölte a programot. Ben White palesztinpárti tevékenysége széles körben ismert, 2009-ben megjelent új könyvének címe: "Izraeli Apartheid: Ismertető Kezdőknek". címet adta. White könyvét nem véletlenül érte sok kritika, mivel például az Izraellel és a cionizmussal kapcsolatos legmegbízhatóbb forrásának Roger Garaudy-t, a közismert holokauszt-tagadót nevezte meg. Legutóbbi megmozdulásában White kezdeményezte, hogy vonják vissza az általa "elvakult, megtévesztő és támadó" hangvételűnek nevezett izraeli professzor előadását. Ennek az Izraeli Társaság azonnal eleget is tett, abban a reményben, hogy hasonló eljárásban fognak részesülni az Iszlám Szövetség részéről. Ebben azonban csalódniuk kellett, mivel az Izrael-gyűlölő Tamimi zavartalanul megtarthatta beszédét. Tamimi örült, hogy az Izraeli Szövetségnek nem sikerült korlátoznia az ő szólásszabadságát, mert mint mondta: "ebben az életkorban a diákok még nagyon fogékonyak, és képesek megkülönböztetni az igazságot a hazugságtól." A sajnálatos esetre Jake Witzenfeld, a Cambridge Egyetem Izraeli Társaságának elnöke szerint megint kettős mércét alkalmaztak a zsidókkal szemben, és túl naiv volt, amikor azt hitte, velük is méltányosan fognak eljárni. A Torontói Egyetemet is érték olyan vádak, miszerint különböző szabályokat alkalmaznak az Izraelt támogató és az anti-cionista szervezetekre vonatkozóan. Ellentétben az IAWval az Egyesült Keresztények Izraelért nevű csoport nem reklámozhatta saját programját, és olyan szigorú feltételeket szabtak számukra, hogy rendezvényük végül teljesen meghiúsult.Nagy-Britanniában oktatók és kutatók körében is népszerűek az Izrael-ellenes kezdeményezések, szakszervezetük régóta próbálkozik azzal, hogy az izraeli felsőoktatási intézményeket teljesen elszigetelje a külvilágtól. Ezenkívül brit akadémikusok próbálják lebeszélni az Izraelbe készülő hírességeket útjukról, most például Elton Johnt, aki júniusban lépnefel Izraelben. Egy túlélő, kétezres rekord Yitta Schwartz, egy Magyarországon született New York-i ultraortodox zsidó hölgy a múlt hónapban 93 évesen hunyt el, és mintegy kétezer leszármazottat hagyott maga után, írta a Haarec és a New York Times egyaránt. Az asszony így új rekordot állított föl a zsidó közösségben, a korábbi csúcsot az ősszel elköltözött Rachel Krishevsky tartotta 1400 leszármazottal.A holokauszt-túlélő dédnagymama tizennyolc gyermeket szült, akik közül kettő a bergen-belseni haláltáborban, egy pedig balesetben hunyt el. Tizenöt életben maradt gyermeke - akik közül négyen megjárták a haláltábort is - aztán kétszáz unokával ajándékozta meg, és jöttek sorban a dédunokák is.A szatmári haszidok között, ahová az asszony tartozott, az átlagos gyermekszám kilenc fő családonként, a közösség elsősorban ennek köszönheti dinamikus növekedését. Yitta legidősebb gyermeke most hetvenöt éves, legfiatalabb dédunokája pedig múlt héten részesült a körülmetélés szövetségében nyolcnapos korában.Mrs. Schwartz a gyermekvállalást Isten iránti kötelezettségének tekintette. Az 1916-ban egy magyar faluban született asszonyt férjével és hat gyermekével együtt deportálták Bergen-Belsenbe. Megmenekülésük után a megmaradt négy gyermekkel Antwerpenbe, majd innen immár tizeneggyel New Yorkba költöztek. Férje bútorkereskedőként tartotta el a családot, ő 34 évvel ezelőtt hunyt el, de "a derék asszonyt" a gyász és az özvegység sem tette passzívabbá. "Amikor annyi megoldandó gond van az életben, mikor kerítsen az ember sort a sajátjára?" - mondogatta. (Ruff Tibor)

14:54

Hitelszigor [1 hete]

Kétélű hatása lehet a napokban életbe lépett "hitelszigornak". Bár elvileg kevesebb lesz a bedőlt hitel, de az ingatlanpiac még nehezebben jöhet ki a gödörből. Hétfőtől még nehezebb jelzálog-fedezetű hitelt felvenni ingatlanra, autóra, bár a válság kirobbanása óta eltelt közel másfél évben sem volt könnyű. Ezentúl azonban számos megkötöttségre kell felkészülni. Március 1-től ugyanis az eddigieknél lényegesen kisebb mértékben finanszírozzák a bankok a jelzáloggal igényelt hiteleket: nehezebben és kisebb összegű hitelt kaphatunk, nagyobb önrészre lesz szükség. Ha az eddigi favorit, svájci frank alapú hitelt szeretnénk igényelni, az ingatlan hitelértékének csupán a 45 százalékát lehet ebben a devizában felvenni. Némileg kedvezőbb a kép az euró esetében: 60 százalékig, míg a forint esetén 75 százalék erejéig finanszírozható. Amennyiben lízingcégeken keresztül szeretnénk ingatlanhoz jutni, 5 százalékkal magasabb lehet az arány. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy ha 10 milliós hitelt szeretnénk svájci frankban felvenni, maximum 4,5 millió forintot kaphatunk csak meg, tehát lényegesebben nagyobb önrésszel kell rendelkezni. Praktikusan megszűnik az önrész nélküli, tisztán ingatlanfedezet alapú jelzáloghitel. Ima a svájci frankért? Interjú Duronelly Péterrel, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési vezetőjévelMiközben az euró árfolyama gyakorlatilag visszaállt a válság előtti szintre, a svájci frank (CHF) még mindig távol áll ettől, beragadt a 185 forintos szinten. Mi lehet ennek az oka?- A svájci frank, ha lehet azt mondani, meglehetősen trükkös valuta. Tudni kell, hogy önmagában nem létezik forint/frank árfolyam. A svájci frank árfolyama attól függ, hogyan alakul az árfolyama az euróval szemben, s ez határozza meg a forint/frank árfolyamát. Akkor úgy kérdezem, hogy mi történt a frankkal az elmúlt években? Úgy tűnik, mintha nem a válság következményei határoznák meg a mozgását.- Valóban, a svájci frank önálló életet él. Árfolyammozgása nem elsősorban a helyi gazdaság állapotától függ, Svájc esetében ezt elsősorban a tőkemozgások és a külkereskedelmi forgalom eredménye határozza meg. A frank speciális valutának számít. Mivel az alpesi ország gazdaságában igen nagy a pénzügyi szektor súlya és hatalmas az ott állomásozó pénzeszközök nagysága, ezek mozgása határozza meg alapvetően a svájci frank árfolyamát. A nemzetközi tőke állandóan mozgásban van: időnként kivonul, máskor visszaáramlik az országba. A válság előtt kivonult, hiszen sok kecsegtető befektetés volt világszerte (ekkor gyengült a frank), a válság után viszont visszaáramlott, hiszen itt a svájci bankokban biztonságosabban lehet átvészelni nehéz időket. Ezért erősödött a frank az elmúlt időszakban. Mi várható a következő időszakban? Kell azzal számolni, hogy tartósan ilyen erős lesz a frank árfolyama, azaz hosszú távon megmarad a devizaadósoknak a megugrott adósságállomány? - Meglepne, ha tovább erősödne a frank, de nem látható, hogy hosszú távon milyen irányba fog mozogni az árfolyam. A jelzáloghitelek hosszú távra, tizenöt-húsz évre szólnak. A PSZÁF, az MNB azonban nem véletlenül szólt, és hívta fel rendszeresen a figyelmet arra, hogy valójában nincs ráhatásunk, de még rálátásunk sem a mozgására. Ha euróban adósodott el valaki, még bízhat abban, hogy kiszámíthatóbb az árfolyammozgás, hiszen ezt jobban tudja kontrollálni a magyar gazdaságpolitika. Aki tehát svájci frankban vett fel hitelt, gyakorlatilag teljes mértékben ki van szolgáltatva a külföldi folyamatoknak?- Aki svájci frankban adósodott el, az valójában kiszolgáltatja magát a nemzetközi tőkemozgásoknak. Nincs semmilyen ráhatása a folyamatokra. Olyasmi ez, mintha egy kaszinóban játszana. Ha valaki ebben a devizában adósodott el, gyakorlatilag egyet csinálhat, imádkozhat, hogy ne erősödjön tovább az árfolyam. Ez az intézkedés nyíltan a jegybank álláspontjának kedvez, melynek értelmében előtérbe kerül a forinthitel, míg a deviza és elsősorban a svájci frank alapút jelentősen háttérbe szorítanák. A válság kirobbanása és következményei jól rávilágítottak arra, milyen hatalmas kockázatot rejt magában, ha egy másik ország devizájában adósodik el valaki. Abban a pillanatban ugyanis, ha jelentős mértékben gyengül az adott pénz árfolyama, kis rátartással, de biztosan emelkedik a havi törlesztőrészlet. De ennél jóval nagyobb problémát jelent az, hogy eközben az adósságállomány lényegesen magasabbra ugorhat az eredeti összegnél. Az a honfitársunk, aki a válság előtti "békeidőben" vett fel 8 milliós hitelt svájci frankban, ma 9,5 millió forinttal tartozik a banknak, hiszen a frank az akkori 155-160 forintról 185 Ft/CHF-es szintre ragadt be. Az eladósodás mértékének ilyen drámai megugrása azért is fenyegető, mivel a hitelek nagy része svájci frank alapú. (Arról, hogy van-e remény a svájci frank árfolyamának a válság előtti szintre gyengülésére, lásd keretes írásunkat.) Bár a jegybank igen derék mértékben csökkenti az alapkamatot, még mindig a forinthitel a legdrágább. Amennyiben svájci frankban vennénk fel hitelt, 6-7 százalékos kamatra kell felkészülni, euró esetében 10 százalék körül alakul, de a forint esetében - bár 15 százalékról jelentősen csökkent - még mindig 12-13 százalék körül mozog. A márciusi változásoknak, szigorításoknak a másik oldala az, hogy ezentúl nem lesz elegendő a hitelfelvételhez a minimálbér, még abban az esetben sem, ha mellette további jövedelemmel rendelkeznek. A rendelkezés értelmében gyakorlatilag nem vehetnek fel jelzáloghitelt azok, akiknek nincs papíron megfelelő jövedelmük, csupán feketén dolgoznak. Igencsak előnytelenül hathat a szigorítás a hátrányos térségekben lakók számára, hiszen ki nem mondva léteznek olyan településlisták, amelyeken az ingatlanok szinte forgalomképtelenek, értékük oly alacsony, hogy egy esetleges jelzálogbejegyzésnél nem képviselnek értéket. A márciusi változásokat várhatóan további szigorítás követi. Amennyiben az új kormány nem rendelkezik másként, június 11-ével életbe léphetnek azok az intézkedések, amelyek alapján a bankok a mostaninál jóval szigorúbban vizsgálják majd meg a hitelképességünket. Ez minden bizonnyal még inkább szűkítené az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők esélyeit. Mindezek a folyamatok nem éppen abba az irányba hatnak, hogy a közeljövőben fellendülhessen az ingatlanpiac. A válság negatív hatásai rég nem látott mínuszba sodorhatják az ágazatot. Szakmai becslések szerint az idén csúcsot dönthet az eladatlan új építésű lakások aránya. A KSH adatai szerint a tavalyi harmadik negyedévben 23 százalékkal csökkent az átadott lakások száma, a kiadott építési engedélyek száma pedig 40 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ebből következik, hogy az idén ennyivel kevesebb új lakás épül. Bár eddig arról szóltak a hírek, hogy ezrével állnak üresen az új lakások a fővárosban, lassan már az lesz a téma, hogy hiánycikké válnak. Eközben a használt lakások ára lényegesen csökken: tavaly 8 százalékkal esett, s az idén várhatóan további 3 százalékkal mérséklődik a fővárosban. Minden éremnek két oldala van. Az intézkedés mögött álló pozitív törekvés nyilvánvalóan az volt, hogy a jövőben lehetőség szerint a minimálisra csökkenjenek a hitelbedőlések, azaz ne adjanak fűnek-fának hitelt a bankok. A válság sajnálatos negatívuma, hogy már az első időszakában tömegekről derült ki, hogy a legkisebb árfolyamgyengülésre, kamatemelésre "kifeszült" a fizetőképességük, s már képtelenek az adósságuk törlesztésére. Az úgynevezett BAR-listán a válság előtti 670 ezer fizetésképtelen adós száma tavaly egymillió fölé ugrott - és még nincs vége a sornak. Szorul a hurok Kis túlzással vadkapitalizmus uralkodott eddig a hitelezési piacon. Ahogy az Egyesült Államokban, úgy nálunk is jó üzletnek bizonyult az úgynevezett "subprime" piac, azaz az alapvetően hitelképtelen emberek számára méregdrága hiteleket nyújtani. Számos magánpénzintézet szakosodott ugyanis az elmúlt években a BAR-listásokra, a minimálbéresekre vagy igazolt jövedelemmel nem rendelkezőkre, akiknek jelentős kamatfelárral, óriási díjelszámolásokkal és opciós szerződéssel, az ügyfél számára ellenőrizhetetlen módon kötöttek hitelszerződéseket. A válság ezt a réteget érintette legelőször és leginkább. Már jó ideje borzolják az idegeket a brutális kilakoltatások, az ingatlanok féláron való kényszerértékesítése, utcára kidobott családok siralma. A bicskanyitogató esetekre felfigyelt a Nemzeti Nyomozó Hatóság és a PSZÁF is. A nyomozó hatóság száznál is több kétes ügyet vizsgál, a PSZÁF pedig próbapert indított az ügyfelek nevében 12 problémásnak tűnő pénzügyi szolgáltató cég ellen. Vizsgálatuk ugyanis bebizonyította, hogy számos esetben tudatosan használták ki a BAR-listások alacsony jövedelmezőségét, kiszolgáltatottságát. A szerződésben kikötötték, hogy a cég önhatalmúan gyakorlatilag átválthatja a devizaadósságot forintra, az ügyfélnek ugyanakkor arra sincs joga, hogy felmondja a megállapodást. Olyan opciós szerződést írattak alá ügyfeleikkel, melynek értelmében 60 napot meghaladó nem fizetés esetén az adós elveszíti a jogot arra, hogy maga értékesítse az ingatlanát, a cégek azonnal, akár féláron is eladták a pórul járt családok feje fölül a lakásukat. A vizsgálatok kiderítették, hogy gyakran tulajdonosi átfedés volt a hitelező és a végrehajtó között. Jellemzően 600-800 ezres tételeket fizettettek ki az ügyfelekkel mindenféle szerződési díjak címén. A próbaper - amennyiben sikerrel jár -, reményt adhat a pórul járt családoknak, hiszen a bíróság várható pozitív végzése alapján elindíthatják a maguk perét a hitelnyújtó cégekkel szemben.

09:48

Interjú a visszavonuló Lipcsei Péterrel [1 hete]

"A jelenlegi csapatban nincsenek igazi futballisták már. Csak Lipcsei Peti. ő egy igazi vezéregyéniség" - magyarázta bőszen a Hetek munkatársának az Üllői úti Fradi-pálya előtti aluljáróban egy FTC-szurkoló. Nem vitatkozhattunk vele, inkább elindultunk az FTC-pálya bejárata felé. A székházban ugyanis egy "igazi futballista" várt ránk, a vezéregyéniség: Lipcsei Péterrel beszélgettünk. Az elmúlt napokban jelent meg a sportnapilap hasábjain, hogy a visszavonulásodat tervezed, mintegy húsz profi év után. Ez már egy kiérlelt, komoly döntés? - Igen, ez valóban komoly. Egyszerűen úgy érzem, ennyi elég volt. Harmincnyolc éves leszek március 28-án, és az igazság az, hogy érzem az izomzatomon, a testemen az eltelt éveket. Az edzéseken fáj egy picit a derekam, a térdem és a bokám is. Úgyhogy a döntést már közöltem a vezetőkkel: abbahagyom. Május 31-én lesz az utolsó fordulója ennek a szezonnak, de egyben a pályafutásomnak is. Hogyan lehet egy ilyen döntést meghozni? Hiszen húsz év nem kis idő, a mérkőzések, az öltöző hangulata hozzánő az ember lelkéhez, itt a Fradi-pályán például minden fűszálat ismersz... - Ha őszinte akarok lenni, most még nem tudok és nem is akarok belegondolni ebbe. Régi játékosokkal, edzőkkel is beszéltem, ők tanácsolták, hogy próbáljak találni magamnak valamilyen elfoglaltságot. Hozzátették, hogy nem lesz könnyű, amikor az embernek elkezdenek hiányozni az edzések, a viccelődések a játékostársakkal, vagy éppen, ahogy otthonról a Fradi-pályára indulok. A futball nekem az egész életemet végigkísérte, hiszen édesapámmal, aki maga is focista volt, már öt-hat éves koromtól kezdve kijártam a pályákra. De van egy pont, amikor az embernek meg kell értenie, hogy mindig jönnek új emberek, a régieknek pedig menniük kell. Én ezt most értettem meg. Melyek azok a pillanatok a pályafutásodban, amelyekre a legszívesebben emlékszel? - Rögtön már az első évem a Fradinál varázslatos volt. Aztán ott volt az 1992-es évünk is, amit talán soha nem felejtek el. Előtte a Ferencváros tizenegy éve, 1981 óta nem nyert bajnokságot, s nekünk akkor, abban a szezonban ismét sikerült. Emlékszem, az utolsó, döntő mérkőzésünk a Diósgyőr ellen volt, ahol harmincháromezer szurkoló előtt játszottunk. A győzelem után pedig, amikor még autópálya hiányában kisebb városokon, falvakon utaztunk vissza Budapestre, emberek ezrei kint az utcákon integettek nekünk, üdvözöltek minket. Idős nénik és bácsik, de sok apró kisgyerek is. Amikor pedig visszaérkeztünk a fővárosba, az Üllői úton harminc-negyvenezer emberrel együtt tartottunk egy nagy fiesztát, az is csodálatos volt. A nagy fájdalmam viszont az, hogy az FTC azután jutott be a Bajnokok Ligájába 1995-ben, miután én pont Portugáliába igazoltam. Kikerültél akkor egy nemzetközileg ismert csapathoz, az FC Portóhoz, ahol az első évben nagyszerűen játszottál, utána azonban mintha elvágták volna. Mi történt? - Igen, sajnos volt egy térdsérülésem. Az egyik edzésen csak egy reccsenést hallottam, és az orvos néhány perc múlva megállapította azt, ami minden sportoló rémálma: a keresztszalagom elszakadt. Az operáció után mintegy fél évet kellett kihagynom, nagyon kemény időszak volt az számomra. Ráadásul volt is egy edzőváltás, a néhány hónappal ezelőtt elhunyt legendás edző, Sir Bobby Robson Barcelonába ment, ami nekem nem jött túl jól. Nem tudtam visszaverekedni magamat, igaz, türelmetlen voltam, és túl korán el is jöttem onnan, sajnos. Mennyire igaz az a legenda, hogy kis híján az FC Barcelonához kerültél? - Ez nem legenda, tényleg így volt. Sir Bobby Robson, miután Barcelonába ment az FC Portótól, mindenképpen szeretett volna elvinni magával, hogy a csapatában játszhassak. A segédedzője, egy bizonyos José Mourinho (ma világhírű szakember - a szerk.) hívott fel a sérülésem után mintegy fél évvel, 1996 decemberében. A telefonba azt mondta nekem, hogy "figyelj, te mindenképpen jössz Barcelonába, mert az edző akar téged". Emlékszem, a feleségemmel ültünk a szobában együtt, s azt mondtam neki, hogy ezt nem tudom elhinni. Négy napon keresztül így is nézett ki ez a történet, ez alatt az idő alatt volt, hogy egyik éjszaka például egy percet sem aludtam, csak a plafont bámultam. Később aztán maga Robson mondta el nekem, hogy az igazolás végül azon múlott, hogy a sérülésem miatt már egy ideje nem játszottam. Helyettem végül Fernando Coutót igazolták le. Miért van az szerinted, hogy sok kiemelkedő magyar tehetség - mint például Illés Béla, Lisztes Krisztián vagy éppenséggel te - nem tudta befutni a pályáját igazán a képességeihez mérten? És egyáltalán, miért topog még most is egy helyben a hazai futball? - Szerintem ebben nagy szerepe van annak, hogy évtizedek óta nem sikerült kijutni a válogatottal egy nagy tornára, ami rányomja a futballunkra a bélyegét. A megítélésére és az atmoszférájára is. De a körülményeket sem lehet összehasonlítani azzal, amit külföldön tapasztalhat az ember. Amikor kint játszottam, soha nem volt semmi problémám, csak a futballra összpontosíthattam. De a gyerekeknek sem jelent problémát sok más országban, hogy pályát találjanak ahhoz, hogy tudjanak focizni, vagy akár, hogy legyen egy normális labdájuk. És persze a közeg is más kint. Nálunk, ha megnyerjük a bajnokságot, akkor is azt kérdezik a szurkolók, hogy miért nem nagyobb fölénnyel nyertük meg? De egy kicsit ez a hozzáállás jellemzi most az egész országot is jelenleg. A gazdasági válság és még sok más miatt is a magyar emberek kissé meg vannak keseredve. Ez látszik egyébként a szurkolókon is, amikor kijönnek a stadionba. Helyben vagyunk. A szurkolói rendbontásokról mi a véleményed? Van helye a politikának vagy bármiféle társadalmi állásfoglalás kinyilvánításának a stadionokban? - Ez nehéz kérdés. A szurkolói kártyák bevezetése majd megoldást hozhat, és akkor nem lesznek balhézások. Szerintem a politikának nincsen helye a lelátókon, de azt se felejtsük el, hogy az emberek Magyarországon rossz állapotban vannak, és ez néha kiütközik a stadionokban is. Nem akarok egyébként negatívat mondani rájuk, mert rám egy alkalommal mondtak rosszat csak, egyébként mindig nagyon jó volt velük a kapcsolatom. És hálás is vagyok nekik ezért. Mi volt az az egy alkalom? - Egyszer, még néhány évvel ezelőtt rám akasztották a "Tipmix Peti" gúnynevet egy rossz mérkőzésem miatt. Ez fájt nekem egy picit. Soha az éle-temben nem töltöttem ki egy fogadási szelvényt sem, és mindig becsületesen játszottam. A mostani bundabotrányokról amúgy az a véleményem, hogy lehet, hogy néhány játékosnak - pont a honi focit körülvevő pénztelenség miatt - szüksége volt pénzre a megélhetése miatt. Persze ez nem mentség, ezt nem csinálhatják meg a szurkolókkal és a futballal szemben sem. Remélem, hogy ha bebizonyosodnak a vádak, és az elkövetőket is megtalálják, akkor elnyerik a méltó büntetésüket. Olvastam egy nyilatkozatodat, amelyben azt mondtad, hogy nem vagy oda a mostani "számítógép-generációért". Látsz különbséget hozzáállásban a jelenlegi fiatalság és a te korosztályod között? - Igen, egyértelműen, és ezt kétgyermekes apaként tapasztalom is. Úgy gondolom, hogy a mostani gyerekek nagyon le vannak terhelve, több okból is. Tanulniuk például jóval többet kell, mint nekünk kellett régen. Nagyon nehéz összeegyeztetniük a tanulást a sporttal. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a gyerekek döntsék el magukban, hogy tényleg sportolók szeretnének-e lenni, vagy sem! Ezt el kell határozni. Sok tizennyolc éves forma srácot ismerek a Fradi utánpótlásában, akik csak úgy elvannak. Megvan a kis baráti körük, mellette pedig elfocizgatnak. Pedig egy fiatalembernek mindig fontos, hogy elhatározza magát, és célokat tűzzön ki. Nem nagyzolásból mondom, de nekem mindig voltak céljaim. Előbb például szerettem volna a Fradiba bekerülni, majd válogatottá válni. Most, harmincnyolc évesen is az a célom, hogy megdöntsem a Ferencváros rekordját a pályára lépések számának tekintetében, amit Sárosi György tart hatszáznegyvenhat meccsel. Ez engem még most is motivál, és csak tizenkilenc meccs hiányzik hozzá. Utaltál már a feleségedre és a gyermekeidre is. A karrieredben milyen szerepet játszott a családod? - Hatalmasat. Én annak idején tizennyolc évesen kerültem fel Budapestre a Fradihoz. Tizenkilenc évesen ismertem meg a páromat, húszévesen pedig már el is vettem feleségül. Ő végigkísérte a pályafutásomat, és rengeteget köszönhetek neki. Ha ő nem lett volna, akkor nem tudom, hogy bírtam volna ki az elmúlt éveket. Nekem otthon semmi dolgom nincsen, mikor hazaérek, el van készítve a főtt étel, tiszta ruhák várnak rám. És ez óriási dolog számomra. Szoktuk viccesen mondani a feleségemnek, hogy reggelente felveszi mindig a "taxis sapkáját", s hozza-viszi a gyerekeket mindenhova, iskolába, aztán edzésre is. A sérülésem idején is ő volt a támaszom. Legutóbb 2008-ban szenvedtem komoly sérülést, akkor ismét a térdemben szakadtak el a szalagok. Harminchat évesen úgy gondoltam, nekem akkor ennyi volt, én még egyszer nem tudok felállni innen. De akkor a feleségem azt mondta, hogy "Nem, Peti, neked ezt folytatnod kell!". Szóval nagyon megbecsülöm őt. És persze a két fiamat is. A nagyobbiknak sajnos problémája volt a térdével, én pedig fontosabbnak tartottam az egészségét, mint azt, hogy a focit erőltessem. Ezért abbahagyta a játékot, és most szakácsnak tanul. Nagyon szeret főzni, és hiszem, hogy megtalálja majd a számításait. A kisebbik fiam ellenben hatalmas fradista, mostanában labdaszedőként tevékenykedik a meccseken. És persze focizik is. Amikor ugyanennyi idős voltál, vagy csak egy kicsit idősebb, hogyan hordoztad el a sikereket? Jöttek a pozitív visszajelzések, itthon szinte rögtön sztárrá váltál már húszévesen. - Igen, valójában voltak nekem is problémáim ezzel. Szerencsémre a második apámként tisztelt Nyilasi Tibor sokszor leállított. Azt is szerencsémként értékelem, hogy korán megnősültem, és a gyermekeim is viszonylag korán születtek. Így tudtam azt, hogy én valakihez már tartozom, s valakikért felelnem kell. Ez kihatott a pályán mutatott viselkedésemre is, mert azt akartam, hogy amikor majd a gyermekeim felnőnek, akkor ne a botrányokról, a tisztességtelen megmozdulásokról maradjak meg az emlékezetükben. Gondolom, akkor van is véleményed sportolók mostanában kitudódott botrányairól. Például a világhírű hátvéd, John Terry botrányáról, aki nős férfiként és apaként kezdett viszonyt csapattársának - korábbi barátjának - élettársával. - Nem tudjuk, hogy pontosan mi történhetett, és mi igaz, mi nem. Azt azonban mindenképpen elítélem, hogy pont a csapattársának, ráadásul a barátjának párját csábította el. Nem tudom, hogyan fordulhatott elő olyan, hogy egy labdarúgó erre gondolni mer egyáltalán. Akkor ezek szerint hiszel a sporterkölcsben? - Abszolút! Elég csak ránézni a Ferencváros címerére, amelynek szinte a közepén látható három E betű. Ezek jelképezik az Erőt, az Erkölcsöt és az Egyetértést. Én fontosnak tartottam ezeket az elveket. Melyik Ferencváros áll a legközelebb a szívedhez azok közül, amelyekben játszottál? - Ott van a 2003-2004-es csapat Gera Zolival, Tököli Attilával, Dragóner Atival. Velük nyertem bajnokságot utoljára. De talán leginkább az 1992-es, amelyről már esett szó az előbb. Sajnos, vannak ezzel a csapattal kapcsolatosan szomorú pillanatok is az emlékezetemben, hiszen nincsen már közöttünk abból a gárdából Fodor Imi és Simon Tibi sem. Eddigi életem egyik megrázó pillanata volt, amikor Tibit megláttam a kórházban. Azt nem fogom elfelejteni egyhamar. Sajnos volt még néhány más barátom is, akik elég hamar elmentek. Elég csak Fehér Mikit, Nagy Norbit említenem. De inkább próbálok a szép dolgokra emlékezni. Hiszel egyébként Istenben? - Mielőtt Portugáliába kerültem, nem nagyon foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Nem vallottam magam hívőnek. Aztán láttam ott, hogy ezeknek a déli embereknek a mentalitása teljesen más. Amikor a meccsek előtt elmentek a játékostársaim egy templom, egy sír vagy egy szobor előtt, mindig keresztet vetettek, és engem is unszoltak rá. De én mindig visszaválaszoltam, hogy figyeljetek, miért csináljam, ha nem szívből jön. Aztán néhány évvel később, amikor a Fradiban Gera Zoli lett a szobatársam, ő sokat mesélt nekem Istenről. Úgyhogy ma már kezdek arra felé fordulni, hogy igen, hihetek benne. Azért kérdeztem ezt, mert kíváncsi vagyok, hogy ha egy napon találkoznál Istennel, mi az, amit az eddigi pályafutásodból, életedből megköszönnél neki? Miért vagy a leginkább hálás? - Talán a leginkább az egészségem miatt vagyok az. Azért, hogy harmincnyolc évesen egészséges embernek mondhatom magamat, a feleségemet és a gyermekeimet is. Ez manapság nagy szó. Aztán hálás vagyok a feleségemért is, azért, hogy egy boldog házasságban élek, és van két gyermekem. A pályafutásommal kapcsolatosan talán a bajnoki címeknek örülök a legjobban, annak például, hogy Portugáliában is bajnokságot nyertem az FC Portóval. És persze azért is hálás vagyok, hogy a Fradiban játszhattam. Igen, azt hiszem, ha találkoznék Istennel, akkor ezeket mind megköszönném Neki.

2010. március 04, csütörtök

16:42

Minden jó kampány mögött van egy feleség [2 hete]

Túlzás volna azt állítani, hogy John F. Kennedy személyét a világszerte Marilyn Monroe-ként ismert színésznő, született Norma Jane Baker szerelme (és 1962 májusában lágyan búgó születésnapi vallomása) vagy Jacqueline Lee Bouvier first ladyként nyújtott ragyogó alakítása tartja meg emlékezetünkben, de az vitathatatlan, hogy a politikusok magánélete legalább olyan mértékű közérdeklődésre tart számot, mint az általuk képviselt politikai formációk programjai. Magyarázat erre egyfelől persze a kíváncsisággá szelídített pletykaéhség, másfelől viszont az a tény is, hogy a politikus élete minta és lenyomat - ha tetszik, az ideák megvalósulása a hétköznapi gyakorlatban. Minden perce hitelesíti vagy éppen hitelteleníti az általa reprezentált értékrendet. Míg egy liberálisnak megbocsátjuk a válást, addig egy konzervatívnál már nem nézzük jó szemmel, ha a bíróságra ezért járkál. Viszont ha utóbbi fölpofozza hitvesét odahaza, az sokkal kevésbé rázza meg a közvéleményt, mintha egy baloldali viselkedik így. A politikusi sziluettből így lesz lélegző ember, családjának ügyeivel kiszínezve, meg is szeretjük talán, ha a nej dekoratív - még inkább, ha színésznő (volt). Ha pedig eredendően is híres, az csak hab a tortán. Vagy csak a feleség van A madárcsontú, légies, porcelánarcú és nem utolsó sorban Oscar-díjas Grace Kelly például hanyatt-homlok rohant Monacóba, félredobva Alfred Hitchcock hollywoodi szerepajánlatait, hogy feleségül menjen III. Rainer herceghez 1956-ban. Grace-t soha nem feledjük, de Rainert? Ugyan nem valószínű, hogy Károlyt, a walesi herceget ilyen komiszul koptatná el a történelem, de azt is kevesen vonnák kétségbe, hogy az állandó brit trónörökös legmarkánsabb vonásait épp első felesége véste a köztudatba. Még akkor is, ha a hercegnő bulimiás rohamai és menekülési vágya mára már szívet gyönyörködtető egész estés kiállítássá nemesültek. Ha pedig nem tudjuk biztosan, kinek a kezében van a kormány rúdja, akkor elérkeztünk a demokrata elnökök feleségeihez. Akik jellemzően műveltek, jó iskolákba jártak, és sok tekintetben legalább fél lépéssel vannak választott uruk előtt. Sőt, ad absurdum még az elnökválasztáson is elindulnak (nem árulunk zsákbamacskát: Hillary Clinton). S hiába ígérte Michelle Obama, hogy dekoratív háttérkép lesz, mint Laura és Barbara Bush vagy Nancy Reagan, s elsősorban anya kíván maradni - amiről Cherie Blair a Times hasábjain fejtette ki véleményét, s tanácsolta Michellnek, barátkozzon meg a háttérszereppel -, mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy nem ez a képlet érvényes a fényes Harvard és Princeton egyetemeken diplomát szerzett jelenlegi "első asszonyra". Aki sokak szerint már most hitelesebb, mint a csapatki- és bevonásokkal, egészségügyi reformmal, no meg a republikánusokkal és a belső ellenzékkel fölváltva küzdő férj. És itthon Kádár János feleségéről sokat nem tudunk azon kívül, hogy Tamáska Mária a Rothschild Szalonban varratta ruháit, de olyan anyagokból és stílusban, hogy - a kor jóindulatú megjegyzései szerint - ez senkinek föl nem tűnt. Németh Miklós, Grósz Károly, Lázár György, Fock Jenő és Kállai Gyula kormányfők hitveseinek még a nevét sem tudni. Antall József neje nevesült, Fülepp Klárának hívták, de Göntér Máriát is jobban ismerjük Göncz Árpádnéként. A magyar first lady-stílust Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó alakította ki. Családi idillMegjegyezhetnénk némi éllel, hogy a konyhaablakból kitekintő, öt gyereket nevelő háziasszonynak nem volt különösebben más gondja, hiszen nem tanított egyetemen, nem vezetett üzletet sem, csak kocogott hajnalonta a hegyen és cseperítette a gyerekeket, utóbb vacsorázott a haiti szerencsétlenség áldozatainak megsegítéséért, segélyt osztott az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül, Erdélyben segített a gyerekeknek a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal, és írt egy szakácskönyvet, ami elképesztő sikert aratott - de igazságtalanok volnánk. Orbán Viktor feleségének ugyanis ez a dolga: megmutatni azt a családi mintát, amiben a feleség (bár okos és jól képzett) mindenek elé helyezi a gyerekeket és a férjet, miközben persze harmonikus és sikeres, csak nem saját ambícióit teljesíti ki, hanem egy egész nép asszonyaként jár elöl. Lévai Anikó pedig feladta a leckét a következőknek. Medgyessyné Csaplár Katalin állta a sarat, szinte ugyanolyan "profilú" segélyakciókban vett részt, mint Orbán Viktor felesége - leszámítva persze az egyházi rendezvényeket. Csaplár elsősorban a piciken, sőt, hátrányos helyzetű gyerekeken segített, a Fóti Gyermekvárosban 2004-ben például háromszor tartott roadshow-t. De Lévai valódi kihívója a progresszív nő hazai archetípusa, Dobrev Klára volt. A sikerek összeadódnak Gyurcsány Ferenc felesége ugyanis pont olyan tökéletesen felel meg a baloldali-liberális firstlady-ideálnak, amennyire Lévai a konzervatívnak. A négy nyelven beszélő, két elitdiplomát magáénak tudó "első nő" ráadásul Medgyessy Péter kabinetjét vezette 2001-2002-ben, majd a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyettese lett, amiről 2004 augusztusában, férje miniszterelnökké választásakor mondott le. Közben pedig az ELTE ÁJK Pénzügyi Jogi Tanszékén egyetemi adjunktus. Ha karitatív tevékenységet folytat, az egészségért, a szegényekért és a nőkért, a nők és a kisebbségek jogaiért száll harcba. Gyűrűzött madár Mesterházy Attila felesége új szereplőként bukkant föl az elmúlt hetekben a politikusfeleségek listáján (ugyan néhány éve egy karácsonyi műsorban debütált, de akkor átengedte a gyerekeknek a porondot). A szocialista jelölt már a programhirdető szesszión azzal kezdte beszédét - magyar politikustól szokatlan módon -, hogy a családja nélkül nem jutott volna idáig. Mesterházy Szilvia pedig kilóg a sorból: népviseletben jelenik meg, a Határon Túli Magyarok Hivatalánál dolgozott a Fidesz-érában is, családanya, de nem eltúlzottan, okos és felvilágosult, de azt is mértékkel. Ráadásul: vezetéknévként a férjéét hordja. Röpül a nehéz mobil Új fejezetet nyitott a magyar "political background"-kutatásban a Rogán házaspár is: először fordul ugyanis elő, hogy egy show-műsorban savazzák egymást politikus házastársak. Tóni és Cili azonban gátlások nélkül osztják meg a közzel életük apró-cseprő problémáit. Megtudtuk, hogy Cili hogyan viselte a terhességét, mi volt az utolsó mondat, mielőtt belépett a Bazilikába, Rogánnak mennyi ideig tart kiválasztani egy nadrágot, illetve Cili hogyan repíti a mobiltelefont férje felé, ha elkapja az indulat. Az önleleplezés során az is kiderült, hogy egy cipőkről szóló vita után a nej a Váci utcán hagyta faképnél tisztes urát, akinek utána kellett iramodnia. A házaspár egy hónappal a választások előtt spontán módon újabb csapást mért az antalli hagyományra: a TV2 Mr. és Mrs. című adásában spontán nevetgélésükkel és családi életük intim részleteivel igyekeznek vonzóbbá tenni az ötödik kerületi polgármestert.

16:36

Ki fizeti a terrortámadásokat? [2 hete]

A világtörténelem eddigi legnagyobb, csaknem 3000 emberáldozatot követelő terrortámadásának 2001. szeptember 11-én a becslések szerint mindössze 400-500 ezer dollár költségvonzata volt, amiből 300 ezer dollár érkezett banki átutalások formájában. Többek közt ez a megdöbbentő adat irányítja napjainkban a figyelmet a terrorizmus finanszírozásának kérdésére. Gál István Lászlót a terrorizmus elleni büntetőjogi védekezés eszközeiről és ezek hatékonyságáról kérdeztük. Tanulmányában azt írja, az öngyilkos merényletek megoldhatatlan probléma elé állítják a hagyományos büntetőjogot. Miben látja ezt a megoldhatatlanságot? - Annak ellenére, hogy az öngyilkos merénylet a terrorizmus legveszélyesebb formája, a büntetőjog a kilátásba helyezett szankcióval nem tud a potenciális elkövetőre visszatartó hatást gyakorolni. A visszatartó hatás két tényezőtől függ: a kilátásba helyezett szankció súlyosságától és az adott bűncselekmény felderítési mutatójától. De hogyan tartsuk vissza az öngyilkos merénylőt? Még ha a legsúlyosabb büntetést helyeznénk is kilátásba, lenne-e visszatartó ereje annak, ha kijelentjük: az elfogott öngyilkos merénylők halálbüntetésre számíthatnak. Vagy ha a merénylőnek esetleg azt is be kell kalkulálnia, hogy az akció végrehajtása közben lelövik? Az öngyilkos merénylőt a büntetőjog jelenlegi eszköztárával nem lehet visszatartani, egyszerűen azért, mert nincs veszítenivalója. A legtöbb, amit veszíthet, hogy nem a tervezett helyen és időben, hanem pár kilométerrel arrébb és kicsit korábban vagy később hal meg. A büntetőjog tehát csődöt mond az egyik legsúlyosabb modern bűnözési formával szemben. És ezzel a szituációval sajnos analógiát mutat a terrorizmus finanszírozása elleni szabályok hatékonyságának a kérdésköre is. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás költségeinek mértéke azt sejteti, hogy az akciókhoz felhasznált költségek eltörpülnek az okozott kár nagysága mellett. - Az akciók kivitelezéséhez valóban elég egy "kisebb" összeg. A közvetve vagy közvetlenül felhasznált költségek három nagy csoportja a műveleti költség, az adminisztratív költség és a merénylők családtagjainak adott dotáció. Az al-Kaida bevételeinek körülbelül 10 százalékát költi műveleti költségekre, és az elmúlt évek szomorú példái is ezt az alacsony költségtényezőt igazolják. 1993. február 26-án a World Trade Center ellen egy gépjárműben elrejtett, 680 kg súlyú bombával követtek el merényletet. Ennek költsége 18 ezer dollár volt, hatan meghaltak, és több mint ezer sebesült volt. A 2002. október 12-én végrehajtott Bali szigeti robbantás becsült bekerülési költsége 20-35 ezer dollár volt. Az eredmény 190 halott és 309 sebesült. A 2003. november 15-én és 20-án Isztambulban végrehajtott pokolgépes akciók 40 ezer dollár körüli összegbe kerültek. 27 halott és 450 sebesült maradt a helyszínen. 2004. március 11-én Madridban robbantak bombák. Ezt az akciót 10 ezer (spanyol becslések szerint 60 ezer) dollár költségvetéssel tudták a merénylők kivitelezni. A mérleg másik oldalán 191 halott és több mint 1500 sebesült volt. 2004. november 2-án megkéselték és lelőtték Theo Van Gogh holland filmrendezőt, akit az iszlámról vallott radikális nézetei miatt korábban már többször megfenyegettek. Bár ebben az esetben "csak" egy halálos áldozattal járt a támadás, de költsége elképesztően alacsony, 100 dollár volt! 2005. július 7-én Londont érte támadás. 700-an megsérültek, 38-an életüket vesztették. A támadás teljes költsége mindössze 15 ezer dollár volt. Ezek után természetesen hangzik a kérdés, hogy mi az értelme a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemnek? - A terroristákat nagyon nehéz feladat elvágni a pénzügyi forrásaiktól, de nem lehetetlen. Szerencsére van ilyen példánk is. Az 1993-as WTC elleni merénylet után az egyik elfogott elkövető, Ramzi Yousef bevallotta, hogy nagyobb bombát akartak használni, de nem volt rá pénzük! Ráadásul a nyomozásban az egyik kulcselem az volt, hogy a terroristák vissza akartak kapni egy letéti díjat, amit a merényletet megelőzően a robbantáshoz használt furgonért fizettek. Másrészt a terrorszervezetek működési költsége sokkal nagyobb, mint az egyes műveletek végrehajtásáé. Az a terrorszervezet, amelyik nem jut kellő mennyiségű anyagi erőforráshoz, lassan elsorvad. Mennyire hatékony az Egyesült Államok "war on terror" politikája a terrorszervezetek belső működési mechanizmusának fényében? - A "war on terror" politika meghirdetésekor más volt a terrorszervezetek belső struktúrája, mint ma. A hatékony romboló tevékenységhez életre hívott szervezeti formák egyébként kísértetiesen hasonlítanak az üzleti szervezetek által kialakított szervezeti és működési formákhoz. A gyakorlatban két alakzatot használnak. A parancsnok-beosztott típusú, hierarchikus szervezetet, illetve a hálózati típusút. Napjainkban a terrorszervezeteknek reagálniuk kell arra, hogy a jogi szabályozás következtében folyamatos külső nyomás nehezedik rájuk. Emiatt a hálózati típusú szervezeti formák kerültek előtérbe. Virtuális hálózatokat hoznak létre, amelyekben a részt vevő terrorista sejtek többnyire a saját maguk által biztosított forrásokból finanszírozzák a működésüket. Kapcsolatuk a központtal nagyon laza. A vezető feladata csak az, hogy világképet és ideológiát szolgáltat, és stratégiákat javasol. Ezt azonban soha nem konkrét csoporttagok irányába teszi, hanem általánosságban. Tehát inkább ösztönzésről, nem parancsról van szó. A virtuális hálózat előnye a terroristák számára, hogy a funkciók megtöbbszöröződése révén erősebbé válnak a külső behatásokkal szemben, és egy sejt vagy csoport kiesése esetén nem omlik össze az egész hálózat. Az internet segítségével virtuális közösségek alakulnak, így a tagok, az egyes terroristák és terrorista sejtek személyes találkozás nélkül kommunikálhatnak, sőt a minimális érintkezés miatt számukra előnyös az is, hogy az ilyen szervezetekbe rendkívül nehéz beépülni. Van azonban egy komoly - számukra - hátrányos elem is a hálózati felépítésben: komplex feladatok megoldására nem vagy csak nagyon nehezen képesek. Erre a célra inkább a hierarchikus típusú szervezet alkalmas. A hierarchikus felépítésű terrorszervezetek azonban sebezhetőbbek, ezért szinte kizárólag csak olyan államokban tudnak működni, amelyeknek a központi kormányzata gyenge. A CIA becslése szerint jelenleg mintegy 50 ilyen államot találunk, amelyeknek közel felében működnek is hierarchikus szervezeti struktúrával rendelkező terrorista csoportok. Mekkora tételt tesz ki a merénylők családtagjainak adott támogatás? - Ezt az általában egy összegben fizetett anyagi dotációt, illetve életjáradékot a Hamasz esetében 5 ezer dollárra becsülik, de Szaddam Husszein annak idején 25 ezer dollárt ajánlott az öngyilkos merénylőknek "sikerdíjként". Mindez azonban a terrorista támadások költségét nem növeli meg jelentősen. Egyrészt az öngyilkos merénylők jelentős része jó körülmények között élő családból származik, így esetükben az anyagi ösztönzésnek nincs jelentős szerepe, másrészt a "sikerdíj" nem minden esetben a terrorszervezet vagy terrorista sejt költségvetését terheli, mint ahogy ezt Szaddam Husszein példája is mutatja. Egy becslés szerint 2001. szeptember 11. előtt a fegyveres terrorszervezetek számára rendelkezésre álló pénzmennyiség az egész világra vetítve összesen 500 milliárd dollár lehetett, amelynek forrása harmadrészben legális üzleti tevékenység, illetve adomány volt, kétharmada azonban bűncselekményekből, elsősorban kábítószer-kereskedelemből származott. - A terrorszervezetek természetszerűen nem riadnak vissza attól, hogy költségeiket egyéb bűncselekményekből származó anyagi haszonból fedezzék. A columbiai paramilitáris szervezetek és gerillák bevételeinek 60-90 százalékát a kábítószer-kereskedelem adja. Az iszlám terrorista szervezeteket ráadásul néhány fatva (iszlám vallási vezetők állásfoglalása - a szerk.) kifejezetten felhatalmazza arra, hogy a dekadens Nyugattal szemben folytatott küzdelmükben a kábítószer-kereskedelmet eszközként használják fel. Jelentős bevételforrás az emberrablás is. Az Üzbég Iszlám Mozgalom például 5 millió dollár bevételhez jutott négy japán geológus szabadon engedéséért cserébe, miután 1999-ben elrabolták őket Kirgizisztánban. Az embercsempészet is jövedelmező tevékenység a terroristák számára. Ahhoz, hogy egy bangladesi vagy egy kínai állampolgár eljusson Nyugat-Európába, 20-25 ezer dollárt is kell áldoznia. Az ilyen bűncselekménytípusok kimerítő felsorolása azonban lehetetlen. 2002-ben az IRA állítólag 11 millió dollár bevételhez jutott különféle bűncselekmények, elsősorban dohánycsempészet elkövetése révén, míg az al-Kaida európai pénzügyi bevételeinek a nagy része hitelkártyacsalásokból származik. Titkosszolgálati becslések szerint ez az összeg havonta eléri az 1 millió dollárt. Adományra a terrorista szervezetek nemcsak magánszemélyek és más szervezetek, hanem egyes államok részéről is számíthatnak. A terrorizmus finanszírozása elleni büntetőjogi szabályozás elsődlegesen a magánszemélyek adományaira fókuszál. Megoldhatatlan probléma elé állítja azonban a büntetőjogot az az eset, ha államok támogatnak terrorista célokat. Nem mindegy, hogy az állami dotáció milyen formában - közvetlen vagy közvetett pénzügyi juttatás -, milyen fedéssel - kereskedelmi ügylet, humanitárius segítség stb. - és milyen katonai-gazdasági erővel rendelkező államtól származik. De a terrorizmus finanszírozásában egyre fontosabb szerepe van a legális forrásoknak. Főként az európai dzsihádista sejtek egyre inkább támaszkodnak legális bevételeikre, például arra, amit törvényes munkahelyükön keresnek meg. A szeptember 11-ei támadás volt az utolsó merénylet, amelyet az al-Kaida finanszírozott teljes egészében, 2002-ben a globális finanszírozás megszűnt! A mai robbantások döntő többsége önfinanszírozó sejtek akciója.

16:05

Érvek a holokauszttagadás büntetése mellett [2 hete]

Múlt heti lapszámunkban terjedelmes anyagban foglalkoztunk az Országgyűlés által február 23-án elfogadott törvénnyel, amely a Büntető Törvénykönyv módosításával megteremti a holokauszt tagadásának büntethetőségét. Az elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény - és a témával foglalkozó írásunk is - indulatokat és vitákat váltott ki. Az alábbiakban azokkal kívánok vitába szállni, akikkel érdemesnek látszik érvekkel vitázni. A vitatkozók egy részével, a gyűlölködő antiszemitákkal és rasszistákkal nem érdemes vitázni. Azzal, aki származása miatt már akkor gyűlöl egy embert, amikor az még meg sem született, így sem jót, sem rosszat még nem tett, értelmetlen vitába szállni. A szívből jövő gonoszság ellen nincs értelmes érv. Persze az ilyen emberek is változhatnak, és józan belátásra juthatnak, de e cikk most nem nekik szól. A holokauszttagadás büntetése ellen azonban nemcsak nácik és megrögzött antiszemiták, hanem egyébként jó szándékú liberálisok is hévvel tiltakoznak. Velük érdemes vitába szállni. Miről is szól a vita? Az első tisztázandó kérdés, hogy mi is szerepel abban a törvényben, amelyet az Országgyűlés elfogadott, ugyanis néhány megszólalásból úgy tűnik, hogy ez sem teljesen egyértelmű a javaslatot kritizálók számára. Ez a törvény ugyanis nem "egy újabb kísérlet a gyűlöletbeszéd büntetésére", ahogyan ezt néhányan állítják, hanem a korábbi javaslatokhoz képest egy lényegesen konkrétabb rendelkezés. Az elfogadott törvény mindössze azt tartalmazza, hogy: "Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." A javaslatból tehát kikerültek azok az alkotmányosan kétségtelenül vitatható elemek, amelyek az MSZP képviselőinek korábbi javaslatában még megtalálhatók voltak. Az elfogadott formában a szöveg lényegében megegyezik azokkal a megfogalmazásokkal, amelyekkel más európai országok a holokauszt tagadását büntetendőnek nyilvánítják. A magyar törvényhozás által elfogadott tilalom ugyanis évek óta alkalmazott jogkövetkezmény számos európai országban. Büntetendő a holokauszt tagadása többek között Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Romániában, Svájcban, tehát gyakorlatilag majdnem minden olyan országban, amelyben a nácik és szövetségeseik hatalmon voltak, és ahol a holokauszt borzalmai megtörténtek, illetve néhány olyan országban is, amelyet a borzalmaknak csak a szele érintett. Kétségtelen, hogy például az USA-ban vagy az Egyesült Királyságban nem büntetik ezt a cselekményt, de ennek nem ezen országok emberi jogi érzékenységének magasabb foka az oka, hanem az a tény, hogy ezekben az országokban nem tettek soha kísérletet a zsidó lakosság teljes kiirtására. Az európai megoldások Az említett európai országok jogszabályai döntő mértékben az előző két évtizedben születtek. Ausztriában az eredetileg 1947-ben elfogadott törvényt 1992-ben módosították és büntetni rendelik a nemzetiszocialista népirtás és a nemzeti szocialisták által elkövetett emberiség elleni bűnök tagadását vagy jelentéktelenné nyilvánítását nyomtatásban vagy elektronikus médiában, a büntetés egytől tíz évig terjedő szabadságvesztés. Belgiumban 1995-ben elfogadott és 1999-ben módosított törvény egy évig terjedő büntetést rendel a nácik által elkövetett népirtás tagadásáért, minimalizálásáért vagy igazolásáért. Csehországban a nácizmus és a kommunizmus bűneinek tagadását 2001 óta büntetik hat hónaptól három évig terjedő büntetéssel. Franciaországban 1990-ben rendelték büntetni az emberiség elleni bűnök tagadását, itt egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A német szabályozás több lépésben született, az 1985-ben elfogadott rendelkezéseket 1992-ben, 2002-ben és 2005-ben módosították. Az utóbbi módosítás a náci rendszer dicsőítését is büntetni rendeli öt évig terjedő szabadságvesztéssel. A lengyel szabályozás 1998-ban született és három évig terjedő szabadságvesztést rendel, a 2002-ben elfogadott román törvény pedig hat hónaptól öt évig terjedő büntetéssel fenyegeti a holokauszt nyilvános tagadását. Ezeket a jogszabályokat érték kritikák, és többen meg is támadták például az Emberi Jogok Európai Bírósága vagy az Emberi Jogok Európai Bizottsága előtt, de ezek a szervezetek mind visszaverték a támadásokat, és megállapították, hogy a holokauszt tagadását is magába foglaló rendelkezések összhangban vannak az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló 1950. november 4-én kelt Európai Emberi Jogi Egyezménnyel. Sőt az Európai Unió Tanácsa 2007. április 19-én Luxemburgban elfogadott kerethatározatában - ugyan nem kötelező erővel - de arra hívja fel az EU tagországait, hogy nemzeti törvényeikben teremtsék meg többek között az emberiség elleni, a háborús bűncselekmények és a népirtások nyilvánosság előtti védelmezésének, tagadásának vagy jelentéktelen színben való feltüntetésének büntethetőségét. A legújabb nemzetközi fejlemények A gyűlöletbeszéd témakörének legtekintélyesebb liberális szakértője, Halmai Gábor az Élet és Irodalom 2010. február 19-ei számában rendkívül figyelemreméltó írásában ismerteti a német Szövetségi Alkotmánybíróság 2009. november 4-én hozott döntését, amely alkotmányosnak mondta ki a német büntető törvénykönyv 2005-ben megszigorított rendelkezéseit, amelyek gátat szabnak a nemzetiszocialista erőszak- és önkényuralmi rendszer propagandisztikus helyeslésének is. Halmai professzor rámutat: "A holokauszttagadás mint a gyűlöletbeszéd speciális megnyilvánulása tekintetében Németországban mind a törvényhozó, mind az Alkotmánybíróság felismerte a sajátos kezelés szükségességét a növekvő neonáci veszéllyel szembeni jogállami fellépés érdekében." A cikk világosan bemutatja, hogy a német jogi szabályozás hogyan igyekszik lépést tartani a változó körülményekkel, hogyan próbál a német törvényhozás és a bíróság újabb és újabb, büntetőszabályokban is megjelenő morális gátat teremteni a náci eszmék reneszánszának. Az elemzése - hangsúlyozom liberális alapon - arra a következtetésre jut: "hogy a nemzetiszocialista múlt és a nácizmus terjedésének reális veszélye indokolhatja az ezzel kapcsolatos szólás speciális korlátozását." A szerző nem hagy kétséget afelől, hogy a német példa bemutatásával a magyar döntéshozókat kívánja segíteni. Halmai leszögezi, hogy "az aligha vitás, hogy a magyar alkotmánybíráknak az az 1992-es feltételezése - ...-, hogy az uszítókkal való társadalmi vita majd visszaszorítja a gyűlöletbeszédet, nem bizonyult helytállónak." "Nem bizonyult helytállónak" Halmai Gábor megállapításának értékét nagy mértékben növeli, hogy - mint az szakmai körökben köztudott - a liberális jogászok által gyakran hivatkozott gyűlöletbeszéddel kapcsolatos 1992-es Alkotmánybírósági határozatnak egyik előkészítője volt. Csak elismeréssel lehet szólni arról, hogy a történelmi események és tapasztalatok arra késztették, hogy korábbi álláspontját felülvizsgálja, és levonja a szerintem is szükséges következtetést, vagyis azt, hogy kivételes körben a szólásszabadság is korlátozható. A magyar parlament által elfogadott törvény liberális kritikusai azonban ezt nem teszik meg. Annak ellenére, hogy az utóbbi két évtizedben mind nemzetközi szinten, mind Magyarországon történtek olyan események, amelyek a korábbi tételek újragondolását indokolják. A magyar Alkotmánybíróság döntése után két évvel 1994 áprilisában az afrikai Ruandában olyan események tanúja lehetett a világ, amiket máig nem tudott igazán feldolgozni. Az országban élő hutu milíciák néhány hónap leforgása alatt közel egymillió tuszi származású honfitársukat mészárolták le. A népirtást követően az ENSZ által felállított Nemzetközi Törvényszék nemcsak a mészárlás aktív részeseit vonta felelősségre, hanem a népirtásra uszító rádióadó és egy újság vezetőit is. A Radio Télévision Libre des Mille Collines két vezetőjével és a Kangur újság felelős vezetőjével szemben szabtak ki életfogytig tartó szabadságvesztést, amit másodfokon 30 és 35 év közötti börtönre változtattak. A rádió műsoraiban már a tömeggyilkosságok előtt folyamatos uszítás zajlott a tuszik ellen, akiket csak "csótányokként" emlegettek. A zavargások kitörése után pedig a rádió műsorain keresztül irányították a vérengző milicistákat, ahogyan azt az azóta készült Hotel Ruanda című megrázó film is bemutatta. Az eset rámutat arra, hogy baj van azzal az elmélettel, amely a gyűlöletbeszéd büntethetőségét csak "világos és közvetlen veszély" esetén tartja elfogadhatónak. A média hosszabb időn keresztül folytatta uszító tevékenységét háborítatlanul. A "csak beszéd, de még nem tett" és a tényleges tettek közötti határvonal csak elméletben létezett. A büntetőjogi beavatkozás ellenzői egyszerűen nem vesznek tudomást a becsmérlő, gyűlölködő beszéd személyiségtorzító hatásáról és arról, hogy az emberszámba sem vett csoportok elleni gyűlöletkeltés miképp járul hozzá a velük szembeni agresszió igazolásához. Az elfogadott törvényt támadó egyik publicisztika ugyan hivatkozik a ruandai esetre és mintegy megnyugtatásként utal az ítéletekre is, de kérdéses, hogy a büntetéseknek a népirtás előtt történő alkalmazása nem lett volna-e nagyobb jótétemény az áldozatok számára. Vajon tényleg az-e a szerző álláspontja, hogy meg kell várni, míg a gyűlöletbeszéd átvált cselekedetekbe, és csak akkor kell lépni, miután az áldozatokat tömegsírokba helyezték, mint Ruandában? A lapunkban nyilatkozó Domán rabbit is támadó publicista azt írja: "nyílt és gátlástalan uszítás Európában az utóbbi évtizedekben sehol nem kapott nyilvánosságot". Szerintem érdemes lenne a szerzőnek egy kicsit utánanéznie annak, hogy a volt Jugoszlávia területén végbement rémtettekben nem volt-e szerepe a "nyílt és gátlástalan uszításnak", mind szerb, mind horvát, mind bosnyák oldalon. De nem kell sem Ruandáig, sem Boszniáig menni, hogy azt lássuk, hogy a gyűlöletbeszéd hogyan vezet el újságírók aljas és brutális bántalmazásához, mint azt Csintalan Sándor esetében láttuk, vagy ártatlan gyerekek és asszonyok lemészárlásához, mint annak az elmúlt évben a romagyilkosságok esetén tanúi lehettünk. Csak a tett büntethető, a gondolat nem A gyűlölet elleni fellépést büntetőjogszabályok útján is támogatók ellenfelei arról beszélnek, hogy a gondolat nem büntethető, csak a tett. Ez igaz, de a nyilvánosság előtti beszéd vagy írás már nem csupán gondolat, hanem tett. Olyan tett, amelynek célja van. A gyűlöletbeszéd célja, hogy a hallgatók gondolkodását befolyásolja, bennük indulatokat, megvetést, lenézést hozzon létre a gyűlölt embercsoporttal szemben. A holokauszt tagadása esetében ezen álláspont nyilvános hangoztatása nem a múltról szól, hanem a jelenről és a jövőről. Az iráni elnök nem azért szervez holokauszttagadó konferenciát, mert szeretné megismerni a múltat, hanem azért, hogy követőit a zsidóság elleni gyűlöletre, Izraelnek a "térképről való letörlésére" bíztassa. Azok a bőrfejű magyar neonácik, akik tavaly az utcákon hirdették holokauszttagadó nézeteiket, nem azért tették ezt bakancsban és bomberdzsekiben, mert nem engedték be őket a Tudományos Akadémiára, ahol megvitathatták volna tudományos nézeteiket. Ezeknek az embereknek egészen más céljaik vannak, és a demokratikus erők általános gyávasága, taktikázása és lapulása miatt ezt meg is tehetik. Hülyeség nem büntethető Előző lapszámunkban is találkozhattunk azzal az állásponttal, hogy a holokausztot tagadni az egyszerűen elmebetegség, mások arra hivatkoznak, hogy a holokauszt tagadása ugyanolyan, mint annak a tagadása, hogy a föld gömbölyű. Nem vitatom, a tények tagadása valóban esztelenség, de esztelenség volt az az állítás is a középkorban, hogy a pestisről, az árvízről, a jégesőről stb. a zsidók tehetnek, és lám hány ezer áldozata volt ezeknek az esztelenségeknek! Hitler hatalomra jutása előtt mindaz, amit mondott, például a zsidókról mint alacsonyabb rendű fajról, úgyszintén esztelenség volt, mégis mi lett a következménye. Bár igaz lenne, hogy csak a tényeken alapuló józan és racionális gondolatoknak és eszméknek van hatásuk! A tapasztalat ennek inkább az ellenkezőjét igazolja. A rágalmazó és a becsületsértő állítások egy jelentős része úgyszintén esztelenség azok számára, akik ismerik a megrágalmazottat, a büntető törvénykönyv mégis büntetni rendeli a teljes abszurditásokon alapuló állításokat is. Vannak, akik azt állítják, hogy a tiltással valójában nem lehet semmit elérni, hiszen attól, hogy büntetendővé teszik a holokauszt tagadását, még nem fog megszűnni ez a magatartás. Sőt egyesek még tudományos kutatásokra is hivatkoznak, azt állítva, hogy "a tiltásnak nem volt kimutatható hatása azokban az országokban, ahol azt korábban kodifikálták." Tegyük félre azzal kapcsolatos kétkedésünket, hogy ezt "tudományosan" hogyan lehet igazolni, hiszen azt kimondani, hogy a holokauszttagadás büntetése hatástalan, csak úgy lehetne, ha bizonyítható lenne, hogy a büntetés nélkül ez a jelenség ugyanolyan mérteket öltene, mint a büntetés mellett. Azzal azonban mindenképpen szembe kell nézni, hogy például az emberölés büntethetősége évezredek óta nem tudta megszüntetni az ölést, és a lopás büntetése sem szüntette meg a lopást. Helyes lenne ezekből a kétségtelen tényekből arra következtetni, hogy hibázik az az állam, amely büntetendővé teszi az ölést vagy a lopást? Szögezzük le, a büntetőjognak nem lehet reálisan kitűzött célja az adott jelenség megszüntetése. A büntetőjogi büntetéssel az állam morális mércét állít, vonalat húz a rossz és a kevésbé rossz, a rossz és a nem rossz, a rossz és a jó közé. Amikor az állam egy bizonyos magatartást büntetni rendel, akkor ezzel azt mondja ki, hogy azt a magatartást olyan mértékben rossznak, a társadalomra olyan mértékben veszélyesnek tartja, hogy rosszallását azzal juttatja kifejezésre, hogy azokat, akik a tilalom ellenére mégis elkövetik ezt a cselekményt, megbünteti oly módon, hogy végső soron személyes szabadságuktól is megfosztja őket. Csak mártírokat gyárt? Gyakran hangoztatott ellenérv, hogy a büntetéssel az állam csak mártírrá teszi azokat, akikkel szemben fellép. Szerintem ez az érv sem kellően súlyos ellenérv. Épp napjainkban láthatjuk, hogy terrorcselekményekkel is gyanúsítható személyeket jóval nagyobb létszámú hívük ünnepeli a bírósági folyosón, mint például éppen a héten hét évnyi börtön után Németországban kiszabadult holokauszttagadót, Ernst Zundelt. Azt is láthatjuk, hogy szélsőjobboldali honlapokon hősökként, sőt mártírokként ünnepelik egyesek a romák - köztük asszonyok és kisgyerekek - gyilkosait. Mindez ok lenne annak felülvizsgálatára, hogy helyes-e őket megbüntetni? Zundel egyébként a szabadulása után az újságírók azon kérdésére, hogy szerinte megtörtént-e a holokauszt, azt válaszolta, "óvakodom attól, hogy bárkit vagy bárkinek a drákói törvényeit megsértsem." Büntetés helyett vita és oktatás A törvény kritikusai azt állítják, hogy a büntetés helyett a közhatalom gyakorlóinak és a közvélemény formálóinak fel kell lépniük a társadalomban megjelenő gyűlölet és gyűlölködő beszéd ellen, illetve fontos érvük, hogy a meglévő jogszabályokat is a hatóságoknak következetesebben kell alkalmazni. A megállapításokban sok igazság van, valóban nagy tévedés lenne azt hinni vagy azt állítani, hogy önmagában a büntetés érdemi hatással járhat. Helyes, ha az állami szervek és a közvélemény-formálók aktívan fellépnek, de ez már eddig is helyes lett volna, de sajnos nem valósult meg. Sokszor, sok helyen leírták már, hogy nálunk jobb helyzetben lévő európai országokban hogyan vonul fel az uralkodó vagy a köztársasági elnök a kormány tagjaival, a parlamenti pártok képviselőivel, az egyházak és társadalmi szervek vezetőivel együtt a rasszizmus, az antiszemitizmus és a gyűlölet ellen. Miközben Magyarországon az elmúlt két évtizedben ezek a negatív jelenségek egyre nagyobb teret nyernek a közéletben, én nem emlékszem fordulatot hozó, megrendítő erejű társadalmi fellépésre. Szögezzük le, Magyarországon az utóbbi évtizedben nem volt százezres méretű rasszizmus vagy fajgyűlölet elleni megmozdulás, ami a közvéleményben azt a fordulatot akárcsak elindíthatta volna, amiről minden jószándékú ember álmodik. Sőt, a holokauszttagadás büntethetősége ellen fellépő liberális személyek és szervezetek közhasznú tevékenysége iránti minden tiszteletem és megbecsülésem mellett sem látom azokat a tömeghatású akciókat, amelyeket nyilatkozataikban kívánatosnak tartanak, de amelyek megszervezésével és lebonyolításával mindmáig adósak maradnak. Álláspontom szerint az oktatásra, a képzésre, a rasszizmus, a fajgyűlölet, az antiszemitizmus elleni fellépés differenciált állami és társadalmi eszközeinek igénybevételére nagyon nagy szükség van, de nem a büntetőjogi felelősség helyett, hanem amellett kell ezeket megtenni.

15:52

Prohászka Ottokár ellenségei [2 hete]

Lángoló indulat, megragadó fellépés, ellentmondást nem tűrő érvek. Kortársai így jellemezték a múlt század első felének talán legnagyobb hatású magyar katolikus főpapját. Prohászka Ottokár általános választójogot és társadalmi megújulást sürgetett, ugyanakkor kérlelhetetlenül harcolt a zsidóság "csendes honfoglalása" ellen. A 19. század a nacionalizmus és a liberalizmus eszméjének százada volt. A liberális eszme jegyében született meg a modern alkotmányos állam, alakult ki a kapitalista termelési rendszer, vált lehetővé a természettudományok rohamos fejlődése. Az ésszerűség elvét hirdető liberalizmus mégis képtelennek bizonyult arra, hogy megoldja az úgynevezett szociális kérdést. Erre XIII. Leó pápa vállalkozott, aki 1891-ben Rerum novarum kezdetű enciklikájában a szociális kérdésnek a katolikus megújulás szellemében való megoldását hirdette meg. Elsőrendű feladatként az osztályharc kiküszöbölését jelölte meg, hogy a munkaadók és a munkavállalók viszonyát "kölcsönös megértés, méltányosság és igazságosság" jellemezze. Ezért és egyben a "vallásellenes" szakszervezetek ellensúlyozására keresztény munkásegyleteket kell alakítani. Magyarországon, a latifundiumok hazájában, ahol a megmunkált föld 38 százaléka nagybirtok volt, és ahol az agrárproletárok százezrei számára az Egyesült Államokba való kivándorlás volt az egyetlen kiút, Prohászka Ottokár volt az első, aki a katolikus megújulás és a Rerum novarum szellemében akart munkálkodni a szociális kérdés megoldásán. A Nyugat lélekharangja Prohászka Ottokár 1858-ban született a felvidéki Nyitrán, apja cseh, anyja német származású. A római Collegium Germanicum et Hungaricum hallgatója volt, 1878-ban az esztergomi papi szeminárium tanára lett. 1891-ben magyarra fordította a Rerum novarumot. 1904-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán a dogmatika tanárává nevezték ki. 1905-ben Székesfehérvár püspöke lett. Prohászka már 1894-ben, a Katolikus Néppárt megalakulásának évében "keresztény szociális akció" létrejöttét sürgette, melynek elsőrangú feladata a "paraszt- és kézművesosztály hanyatlásának" és a "zsidók pénzuralmának" megakadályozása lenne. Mint írta, "nagyon kell ügyelni arra, hogy a magyar munkások jövője ne a szociáldemokrata szakácskönyv", hanem "az érdekeket kibékítő arányosság" szerint alakuljon. A katolikus akció ezért következetesen "az alsóbb rétegek politikai és gazdasági emancipációját szolgálja". Prohászkát már a századforduló előtt foglalkoztatta a tőke és a munka viszonya. "A tőke kirabolja és jogfosztottá teszi az emberi munkát" - írja 1894-ben a Magyar Sion katolikus folyóiratban. A püspök szociálpolitikai elképzeléseinek kiindulópontja a liberalizmus elítélése volt. Mert hiszen a liberális szabadságeszme nem más, mint "a vagyonszerzés korlátlan szabadsága". A liberalizmus "emancipálta az erkölcsöt a vallástól", és ezzel kaput nyitott az önzésnek és a korrupciónak. Kereszténység és liberalizmus "homlokegyenest" szemben állnak egymással, mert a liberalizmus sem a keresztény tanítást, sem Isten tekintélyét nem ismeri el. Prohászka heves antiliberalizmusa zsidóellenességgel is párosult : "A zsidóság azért fekély a keresztény Nyugat testén, mert nem ismer erkölcsi korlátot a vagyonszerzésben." A liberális gazdasági rendszer pedig "a zsidóság erkölcstelenségében van letéteményezve". Éppen ezért "az antiszemitizmus a keresztény erkölcstan és a keresztény társadalmi rend reakciója a zsidók erkölcstelen üzleti szellemére" - írja Prohászka 1893-ban a Magyar Sionban. Az 1867. évi XVII. tc.-kel a zsidók Magyarország egyenjogú polgárai lettek, és az ezt követő évtizedekben hazánkban rohamosan szaporodott az egyetemet végzett zsidók száma. Magyarországon 1910-ben az összlakosság 4,5 százaléka volt zsidó, ugyanakkor az orvosok 47 százaléka, az ügyvédek 44 százaléka és az újságírók 40 százaléka. Ezekre a tényekre hivatkozott Prohászka, amikor fellépett a zsidók "csendes honfoglása" ellen. Azzal érvelt, hogy "a magyar nép értelmisége, faji ellenállása kisebb, mint a szemita népeké". Ezért a magyarok egyre szegényebbek, míg a zsidók egyre gazdagabbak lesznek. Prohászka Ottokárt hazafias példaképnek is tekintették. Jóllehet cseh-német család sarja, aki gimnazista korában jobban beszélt németül, mint magyarul, mégis magától értetődően és ellentmondást nem tűrő természetességgel tartotta magát magyarnak. A zsidók asszimilációjával Prohászka 1918 szeptemberében foglalkozott, Vázsonyi Vilmos liberális politikusnak adott válaszában, aki az antiszemitizmus szításával vádolta a "klerikálisokat". Prohászka "keresztény-nemzeti" politikát követelt, melynek elsőrangú feladata a "keresztény társadalom" pusztulásának és "Magyarország elzsidósodásának" megakadályozása lenne. Ugyanakkor hozzá kell segíteni "a jóakaratú és nemzeti érzésű zsidóságot", hogy egybeforrjon "a nemzeti-keresztény társadalommal". "Az antiszemitizmus nem gyűlölködés, hanem a nemzet emelése, szellemének ébresztése" - írja Prohászka Vázsonyi Vilmosnak adott válaszában. A "zsidókérdés" pedig csak akkor oldható meg, ha a zsidók nemcsak magyarul beszélnek, hanem magyarul éreznek és ennek jeléül a keresztény vallásközösség tagjai lesznek. A húszas években Prohászka minden adódó alkalmat megragadott, hogy felhívja ... nemzetgyűlési beszédében a következőket mondta: "A mi problémánk nem az, hogy a dzsentri tönkrement, hanem az, hogy a dzsentri helyét nem foglalta el a magyar parasztságból felszívódott magyar középosztály, hanem a zsidóság, mely hatalmas gazdasági érzékével, agilis, aktualitásokra beállított intelligenciájával, nagy szorgalmával rá volt képesítve arra, hogy teljesen visszaszorítsa ezt az életképtelen nemzedéket. A mi antiszemitizmusunk oka az, hogy a zsidóság túlsúlyba került. Ez faji önvédelem. A zsidó értelmiség térfoglalása a magyar irodalom elzsidósodását eredményezte. Amint Heine lekicsinyel mindent, ami német, úgy Ady lekicsinyel mindent, ami magyar. A zsidóság szelleme átjárja, meghamisítja a magyar érzést, a magyar szellemet, a magyar kultúrát." Az országos katolikus nagygyűléseken tartott beszédeiben Prohászka egy ideális, a kapitalizmust leváltó társadalmi rend bekövetkeztét remélte: "A nyugati kultúrának meghúzták a lélekharangot. A társadalom szétesik, és új barbárok jelennek meg, kiket osztályharc és vörös gyűlölet korbácsol. A társadalmi erkölcs hanyatlik. A materializmust nem a szociáldemokrácia, a szabad versenyt és a demokratikus szabadságjogokat nem a zsidóság találta ki, azok csak felhasználták azokat a kereszténység rontására." Tőke és munka A püspök nézetei között felfedezhetők progresszív elemek is. 1918. július 31-én a főrendiházban mondott beszédében az általános, egyenlő és titkos választójog hívének vallotta magát. Már az első világháború utolsó éveiben felismerte, hogy okvetlenül javítani kell a szegényparasztok gazdasági helyzetén, és hogy egy "igazságosabb" társadalmi berendezkedés Magyarországon elsősorban "célszerű birtokmegosztás és földreform" által érhető el. Ő maga 1920-ban valóban földreformot hajtott végre. Püspöksége birtokából 1041 hold szántóföldet engedett át kisparasztoknak. Példáját püspöktársai sajnos nem követték. "Mi a gazdasági fejlődés kapitalista formáját le akarjuk győzni, de nem a kommunizmus és bolsevizmus programjával, hanem a tőkének és munkának új társításával. Az utóbbi évtizedek nemzedékeit a liberalizmus szárította közönyössé. E lehanyatló nemzedék helyébe most fiatal, bátor ifjúság lép, mely egészen keresztény és nemzeti" - mondta 1922. október 9-ei beszédében. 1926. október 10-én, fél évvel halála előtt pedig leszögezte: "A katolikus akciónak mindenáron a kapitalista termelésnek mai anarchikus módja ellen kell irányulnia. Voltaképpen csak azt akarjuk, amit XIII. Leó pápa akart. A magántulajdon a kapitalizmusban olyan mértéket ölt, hogy arányai elfojtják az életet, és kevés kézben halmozzák fel a világ gazdagságát. Erre nincs jog, erre nem terjed ki a tulajdonjog szentsége sem." A mindvégig fáradhatatlan püspök 1927. április 1-jén a budapesti Egyetem téri templom szószékén eszméletét vesztette, és másnap agyvérzésben meghalt. Prohászka Ottokár sokoldalú személyiség volt. Felismerte és elítélte a társadalmi igazságtalanságokat, és ismételten fellépett a nincstelenek érdekében. A katolikus befolyás növelésére irányuló törekvés nála mélyen átérzett szociális felelősségérzettel párosult. Kortársaira nagy benyomást tett energikus fellépése, megragadó, lángoló indulattól fűtött stílusa. Viszont az is kétségtelen, hogy ítéleteiben gyakran elhamarkodott és elfogult volt, habár mindig azt a látszatot keltette, hogy feltétlenül hisz állításainak megdönthetetlen igazságában. Személyiségét és tevékenységét mindenesetre csak akkor lehet méltányosan megítélni, ha a történteket nem a jelen, hanem a múlt szemszögéből, a korabeli társadalmi viszonyok és szokások figyelembevételével vesszük szemügyre. (a szerző történész)

15:30

Csángósors [2 hete]

Odafent a hallgatag Gyimesben végleg elszakad a vékony szál, amely még e bolond századhoz és az időhöz köti az utazót. Az időtlen hegyek között nagy öreg neveket, pátoszt, Istent meg áhítatot keres az ember, hiszen úgy csöppen ide, mint egy mesébe. Leül, és csak bámul a jámbor vándor, elnéz ezer esztendő felett, ahogy a völgyre letekint, majd csendben elmosolyodik. Bár soha nem járt erre, de minden ismerőse: a fák, a kövek, a hegyek és a völgyek, sőt még maguk a híres-hírhedt gyimesi emberek is. Valahogy beleszerelmesedik itt mindenki a tájba, a gímszarvast juttatva az ember eszébe, a nemes gímet, s akkor már Hunort és Magort is mindjárt, és a hányaveti századok hosszú sorát. Ezalatt odalent a Tatros völgyében lassan megágyaz magának az éjszaka, havasi tanyáikba, eldugott kis falvaikba bújnak mind az emberek, és csak a lámpák gyenge fénye jelzi, él még itt egy nép, amely ízig-vérig magyar: a csángó. Mesebéli ez a táj, ha az ember megáll a Fügés-tetőn, Csíkból jőve a hosszú, erőt próbáló kaptató után. Más táj, más emberek, kopasz hegyeivel, meredek kaszálóival rajzfilmek, népmesék hangulatát idézi a szemlélődő elé. Csend van, csak a völgyből hoz a szél hangokat, csengőszót, fűrészgép hangját, kopácsolást és valahonnan éneket, szívet-lelket megindító, bús, büszke dallamot. Az itt lakók megtanultak együtt élni hegyeikkel, tudnak még együtt örvendezni, tudnak együtt sírni, egyszóval megtanultak bánni az élettel. Igazi közösség ez, bár a nagybetűs civilizáció már itt is jócskán nyomot hagyott az emberekben. A közösség itt sokkal fontosabb, mint máshol, a szomszéd itt még nem ellenség, a barát az bajban is az, a magyar nyelvű iskola pedig a Gyimes-völgy egyik legféltettebb büszkesége. Magyarok, mert magyarul szólnak, magyarul értenek és éreznek - majd ezer kilométerre Budapesttől. De nem valaki ellen akarnak magyarkodni, nem valakiért, hanem mert ez az életük, ebbe születtek, ezt őrzik, ezt adják tovább fiaiknak - mondja Deáky András, a "nagy csángó", aki a gyimesi magyar iskola alapítója és örökös igazgatója. Harmincnégy évig tanított magyar-német szakos tanárként, közel tíz éve küldték nyugdíjba mint a gyimesbükki általános iskola igazgatóját. Mikor fiatal tanárként idekerült, azt mondták neki, hogy mindent taníthat, csak magyar nyelvet nem. A tiltás azonban éppen az ellenkezőjét érte el, délutánonként el-elbújtak a ligetekben, pajtákban, hogy Adyról, Petőfiről, Jókairól tanuljanak a gyerekekkel. Az idő telt, a diktatúra puhult, aki akart, már reggel héttől nyolcig járhatott magyar irodalom órára is. Ma már a község két nyolcosztályos iskolájában anyanyelvükön, magyarul tanulhatnak a gyimesi gyerekek. Deáky és tanártársai egyik nagy húzása az volt, hogy rögtön a diktatúra bukása után kiválogatták a legértelmesebb tanulókat, bevitték a székelyudvarhelyi tanítóképzőbe, ahol elvégezték az óvónőképzőt, tanítóképzőt, és hazatérve most már az 1-4. osztályokban szakképzett pedagógusként tanítanak magyar nyelven. Sőt az addig tabunak számító moldvai csángóknál is ezek a tanárok végzik a tanórákon kívüli magyarnyelv-oktatás nagy részét. Magyarnak lenni errefelé nem büszke, széllel szemben kifeszített mellet jelent, nem díszruhára húzott árpádsávos zászlót, hanem makacs, szilárd elhatározást, hogy csak azért is megmaradunk magyarnak, megőrizzük a nyelvet és a kultúrát. Nagy a nyomás az asszimiláció irányába, hiszen a román hatóságok csak ímmel-ámmal engednek az unió javaslatainak, vagy ahogy errefelé mondják, az uniós ajánlásokat sajátos nyelvezeten fordítják románra, amiből ki-ki azt ért, amit akar. A Gyimes-völgyben a magyarok helyzete mégis istenesnek mondható, itt csángó magyarnak lenni nem jelent behozhatatlan hátrányt. Moldvában azonban vállalni a magyarságot, magyarul szólni, írni komoly elszántságot kíván. A hatóságok még a magyarlakta falvakban is csak tűrik a nyelvoktatást, az uniós tagság amolyan kellemetlen velejárójának tekintik. Mégis, a moldvai csángók is, akik a népszámlálási adatok szerint még 60-62 ezren vannak, egyre nyíltabban vállalják hovatartozásukat. Tizenhárom iskolában van magyarnyelv-oktatás, amit részben a magyar állam finanszírozott eddig. Néhány éve már a román tannyelvű állami iskolákban két helyszínen és a következő évtől még több helyszínen lesznek kénytelenek beleegyezni abba, hogy magyar nyelvet és irodalmat tanuljanak azon szülők gyerekei, akik a rengeteg bürokratikus tortúra ellenére jelentkeznek az iskolába - mondja Gál Veronika magyartanár. Az elmúlt évtizedben a csángók tömegével járták be a nagyvilágot, igényszintjük hatalmasat lépett előre, többségük hazaköltözve már nem ősei életét akarja élni. Modernre, nyugatiasra szocializálta őket a világ, viszont már nem akarnak félni sem - elemzi a legújabb kori csángó történelmet Deáky András. Gyermekeiknek is merőben más életet képzelnek el, taníttatják őket, igyekeznek látást adni nekik a világról, de külső segítség nélkül hamar elbizonytalanodnak a folyamatos presszió alatt, és többen közülük már végleg visszaköltöztek Nyugatra. Sajnos csángó magyar ügyben elkéstünk Moldvában, sokan elvesztek már a magyarság számára, de talán mindenki megérti előbb-utóbb itt Moldvában és az anyaországban is, hogy mi, csángók magyarok akarunk lenni - mondja a nyugalmazott iskolaigazgató.

15:19

A Fidesz nyíltan rárontott a Jobbikra [2 hete]

Orosz finanszírozás, MSZP-s érdek, Csurka csatasorba állítása, személyes ügyek feltérképezése, sajtóössztűz - a Fidesz mindent bevet, hogy visszakalapálja a középosztályban is egyre erősödő Jobbikot. Pedig nemrég Orbán azt hitte, egy kormányzói ejnye-bejnye elég lesz a Jobbik marginalizálásához, most már viszont - bár nem valószínű - azt is számításba kell venni, hogy egy erős Jobbik és egy jól szereplő MSZP veszélybe sodorhatja a Fidesz parlamenti többségét. Jobboldali árny vetül a jobboldalra, és egyre növekszik - a Jobbik tempós izmosodása rákényszeríti a Fideszt, hogy ne csak frázisszerűen pufogtassa, de komolyan is vegye azon mondatát, miszerint legfőbb ellenfele a Jobbik. E tétel érdemi kimondásáig hosszú kommunikációs és politikai utat járt be a legnagyobb ellenzéki párt. Orbán Viktor 2008 tavaszán, az osztatlannak tűnő jobboldal teljhatalmú uraként még simán lekezelte a Magyar Gárdát és a mögötte álló Jobbikot, mondván, kormányra kerülése után azt teszi velük, mint Horthy kormányzó a nyilasokkal: kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket. A beígért orbáni fenyítés után azonban a Jobbik nem húzta magát össze, sőt. Kiszólásával ugyanis Orbán válaszút elé állította a Fidesz szélsőjobb peremén élőket, hiszen egyértelművé tette, hogy pártja nem közösködik a Jobbikkal és eszméivel, így sok fideszes úgy érezhette, előbb-utóbb döntenie kell. Különösen nagyot szólt ez a mondat a polgári körökben, hiszen ezeket Orbán azzal az ígérettel gründolta 2002-ben, hogy nekik kell megvédeni a jobboldalt, és esetleg katalizálni egy hatalomváltást. Nem moccanásnak szakítás a vége Viszont félresikerült akciókon kívül (Orbán még a 2006-os őszi zavargások közepette sem volt képes érdemben megingatni a szoci kormányt) a Fidesz elnöke semmit nem tudott adni ezeknek a csoportoknak, melyek tagjait zömmel nem a jobboldali-konzervatív ideológia vitte be a körökbe, hanem a mozdulási vágy. Orbán viszont nem mozdult. Így annak, aki akart volna, új formáció után kellett néznie. Megjegyzendő: maga Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke is a sok esetben jogosnak tekinthető dühre vezeti vissza a Jobbik létét, illetve Vona Gábor is Orbán polgári köréből küzdötte fel magát a szélsőjobb élére. Minden magabiztossága ellenére Orbán először jelezte, hogy számol a Jobbikkal, ez pedig igazolni látszott a szélsőjobb formáció azon tételét, miszerint a Fidesz a hatalmát félti, mert kizárólag a Jobbik tud bármit tenni az országért. A félelem nem alaptalan, mondják, a Fideszhez közel álló közvélemény-kutatók azt mérték, hogy a Fidesz-táborban 10-20 százalékban vannak olyanok, akik éles helyzetben inkább a Jobbikra szavaznának. És azt is mondják, hogy a Fidelitas és a polgári körök szervezőinek 25-40 százaléka társult be a Jobbikhoz. Visszafelé csattant a pofon És 2009-re úgy alakult, hogy az orbáni pofont a Jobbik osztotta ki a Fidesznek, ugyanis egy arcul csapással ért fel, hogy a szélsőséges párt 14,7 százalékot ért el az EP-választáson. Most pedig különböző közvélemény-kutatók és belső pártfelmérések úgy saccolják: a tavaszi választásokon a voksok 15-22 százalékát kaphatja a Jobbik. És ez az eset, amikor egy pragmatikus párt elkezd vészforgatókönyveket készíteni - ennek alapvetése a Fidesz esetében úgy hangzana: mi lesz, ha az MSZP 23 százalékot, a Jobbik 28 százalékot ér el az országgyűlési választásokon, a Fidesz pedig csak 49 százalékot? Elvben persze kisebbségi kormányzással is próbálkozhat az újsütetű kormánypárt, de az, hogy a Jobbik vagy az MSZP segít így átnyomni a törvényeket, pont ugyanúgy amortizálja a Fideszt, mintha bármelyikkel koalícióra lépett volna. Cigánnyá minősíteni a Jobbikot! Ráadásul a koalíció ebben az esetben a 22-es csapdája. Ha a Jobbikkal áll össze a Fidesz, akkor elvész az ország és a párt nemzetközi reputációja, ha az MSZP-vel lép frigyre, a jobboldalon kitör a parasztlázadás. Úgyhogy a Fidesz számára egyetlen alternatíva maradt: vissza kell nyesni a Jobbikot. Az első csapásmérő erő ebben a háborúban a Fidesz dominálta média - mégpedig olyan megszólalókkal, akik a Jobbik szemében is hitelesek lehetnek, hiszen erősen jobbra állnak a jobbcentrumtól. Például Bayer Zsolt, aki szerint a Jobbik a frusztrált s...fejeket próbálja megszólítani, és a jobbikosok által igazi hazafiként aposztrofált Csintalan-verők ugyanolyan gyáva sz...rok, mint a falun öregembereket verő gyáva cigányok. Bayer után jött a szintén nem középjobb Makovecz Imre építész, aki a Heti Válasz címlapján hirdette meg, hogy ő bizony nem lesz jobbikos. A Magyar Nemzet pedig arról cikkezett, hogy milyen bűncselekményekkel gyanúsított személy a Jobbik egyik vidéki vezetője. A ruszki kártya A nyilvános támadás akkor lehetne hatásos, ha suttogó propaganda is társulna mellé. A Jobbik külpolitikai és agrárprogramjában kiemelt súllyal szerepel Oroszország, a hely, ami elvileg felszívná a magyar mezőgazdasági termékeket. Oroszország favorizálása azonban remek alkalmat ad arra, hogy fideszes körökben deklarálni lehessen: a Jobbikot orosz pénzek tartották életben és emelték fel. (Hogy a Jobbik miből él, azt egyelőre nem tudni, ugyanis a párt 2003-as alakulása óta, habár törvény kötelezi, nem nyújtott be pénzügyi beszámolót.) Innentől kezdve pedig csak egy gondolatfutam azt beleverni a fejekbe, hogy a Jobbik erősödése az orosz gyarmati sors felé löki Magyarországot. És persze erre már rá lehet kötni, hogy ebből is látszik, hogy a Jobbik az MSZP kreatúrája. Az orosz gyarmat, illetve az MSZP-kreatúra pedig egy olyan hívószó, ami gondolkodás nélkül mozgósít a rendszerváltás óta. (Érdekes, hogy eközben Bayer önleleplező módon vázolta a Vona Gáborra rontó cikkében, hogy milyen kebelbaráti viszonyban állt, együtt iszogatott és elmélkedett a Jobbik két kulcsemberével. Csurkát reaktiválták És hogy könnyebben emészthető legyen az MSZP-vonal, a kommunikációban az is felbukkan, hogyha a Jobbik nem a szocialisták vörös köpenyéből bújt volna elő, akkor a bíróság nem hunyna szemet a pénzügyi beszámoló hiánya felett, illetve a titkosszolgálatok már rárepültek volna az orosz finanszírozásra. De nem tették. Nem véletlenül egyébként, Csurka István immár nyílt állítása szerint a Jobbikot a nemzetbiztonság gründolta és legitimálta. A MIÉP vezérét egyébként, szól a fideszes fáma, az EP-választások után Orbán reaktiválta. Így a fideszesek nem aggódnak, hogy a MIÉP vonzáskörzetében (leginkább Budapest) nagyon megerősödik a Jobbik, ugyanis a szélsőségekre hajlamosabb budai kerületek majd Csurkára voksolnak. Csurka teszi is a dolgát, alaptétele, hogy a Jobbik egy ugyanolyan magyarságbomlasztó párt, mint az SZDSZ. Ezzel a kitétellel Csurka több legyet is üt egy csapásra, ugyanis egyrészt burkoltan azt mondja, hogy rendes ember zsidókra nem szavaz, másrészt az SZDSZ-t az MSZP-szavazók legalább annyira utálják, mint a Fideszt, ha nem jobban. Jobbik-források Márpedig a Fidesznek az MSZP szavazói, volt szavazói miatt erősen fő a feje, ugyanis attól félnek, hogy számos volt szimpatizáns, aki már képtelen a szocikat beikszelni, most a Jobbikra szavaz, pusztán azért, mert annyira beleverték az utóbbi tizenkét évben a fejébe, hogy Orbán a főmumus. Hogy ez a félelem mennyire megalapozott, az erősen kérdéses, ugyanis az EP-választás statisztikái szerint - legalábbis országos szinten - nulla a korreláció az MSZP és a Jobbik között, magyarán balos ember inkább otthon marad, de nem megy el szavazni. (Lásd interjúnkat Hubai Lászlóval.) Ez pedig azt jelenti, hogy a jobbikosok egy része a bizonytalanok közül érkezett, más részük pedig a Fideszből igazolt át. A baj az, hogy ez akár hatalmas tartalékot is feltételezhet, a bizonytalanok a mintegy 8 millió választó 35-38 százalékát adják, a Fidesz tömegeiben pedig nincs arról felmérés, hogy ki igazolt át. Ki kell várni a parlamenti létet Hogy miképp állítható meg a további átszivárgás, az kérdéses. Az alapreceptet persze bevetik, azaz minél több kell Kövér Lászlóból, aki jól játszik a Fidesz jobbperemén élők lelkének húrjain. Illetve kering egy elképzelés is, ami szerint revízióra lenne szükség a polgári körök között, hogy kiderüljön, ki igazolt át, vagy ki áll egyszerre két táborban. Csakhogy ez a fegyver is elsülhet visszafelé, ugyanis ha kiderül, hogy túl sok az átlépő, akkor az egy öngerjesztő folyamat lehet. Akad egy harmadik módszer is: darabra végignézni a jobbikos jelölteket, és akinek bármilyen ügye van, azt egyből kiteregetni. Csakhogy itt főként személyes ügyekbe botolhat a kutakodó Fidesz, ugyanis a jobbikosok zöme idáig érintetlen volt a politikától. Úgyhogy - konstatálták szomorúan a fideszesek -, a jobbikos fiúk éhesek, de csak akkor tudják leszedni őket, ha már a parlamentben ülnek.

2010. február 26, péntek

12:39

Ez történt [2 hete]

Regionális választások Sarkozy és a népszerűtlenségi mutatók Nikolas Sarkozy, akinek népszerűsége mélyponton áll a legújabb közvélemény-kutatások szerint, a palesztin állam létrehozásáról tárgyalt kedden Mahmúd Abbász palesztin vezetővel. A felmérések szerint a politikai ballépések, a növekvő munkanélküliség, a francia nyugdíjrendszer megreformálása és a Sarkozy fia körül kirobbant botrány növelte a francia elnök negatív megítélését. A megkérdezetteknek több mint hatvan százaléka nem bízik abban, hogy az államfő megoldja az országot foglalkoztató aktuális problémákat. Emelhetik a díjakat Az internet a bűnözőket is segíti A közösségi oldalak könnyelmű felhasználói számos olyan információt adnak meg, amelyekkel bűnözők - egyebek között betörők - visszaélhetnek. Sokan banális mindennapi életüket is a világhálón örökítik meg, ígyaz internetes oldalakból gyakran az is kiderül, hogy mikor tartózkodik otthon a felhasználó. Ez pedig a betörők számára lehetővé teszi, hogy biztosra menjenek. Az egyik brit online alkuszportál szerint a Facebook, a Twitter és a hasonló internetes oldalak használóinak a fentiek miatt magasabb lakásbiztosítási díjakat kell majd fizetniük. Belvízhelyzet Fokozott készültség a folyóknál Az idei tél kedvezett a gazdáknak: a vastag hótakarónak hála, a vetés védve volt a fagytól. De az enyhe idő miatt egyre nagyobb gondot jelent a belvíz térhódítása. Életbe lépett az első fokú belvízvédelmi készültség a Balaton déli partján. Somogyban legutóbb öt éve okozott komoly gondot a belvíz. A Kis-Balatonnál is beindították az összes szivattyútelepet, hogy csökkentsék az elárasztott területek nagyságát. Elsősorban erdők, szántók vannak víz alatt, illetve védeni kell a területen átmenő utak és a Nagykanizsa-Budapest vasútvonal töltését is. Naponta csaknem 100 ezer köbméter vizet emelnek át az elöntött területekről a kis-balatoni csatornákba, közvetve pedig a Zala folyóba.

12:38

Összetűzés Hebronban [2 hete]

Közel 100 palesztin vonult a patriarchák sírjához Hebronba hétfőn, hogy az ellen a kormányhatározat ellen tüntessenek, amely Ábrahám, Izsák és Jákob sírhelyét felvette a védett zsidó szent helyek listájára - írta a Háárec izraeli lap. A patriarchák hebroni sírja a zsidóság második legszentebb emlékhelye a jeruzsálemi Siratófal után, és ősidők óta zsidó zarándoklatok célállomása. Ugyanakkor a muszlimok is szent helyként tisztelik, Ábrahámot ők is prófétának tartják. A fiatal tüntetők kövekkel, üres üvegekkel dobálták az izraeli hadsereg (IDF) katonáit, míg azok könnygázzal védekeztek a nyugati parti városban hónapok óta nem tapasztalt méretű összecsapás során. A kormány a hebroni szent hely mellett felvette a listára Ráhel betlehemi sírját is. Ezeket a zsidó nemzeti örökség részeként kívánják helyreállítani - mintegy 500 ezer izraeli sékelt különítettek el erre a célra.

12:36

Viharfelhők az IKEA-birodalom egén [2 hete]

Az IKEA svéd bútoráruházlánc múlt pénteken azonnali hatállyal elbocsátotta közép- és kelet-európai igazgatóját, valamint a konszern oroszországi ingatlanjaival foglalkozó igazgatóját, miután kiderült, hogy szemet hunytak vesztegetések felett, amelyek nélkül nem tudott volna áramhoz jutni két szentpétervári bevásárlóközpontjuk - jelentette a Kommerszant című orosz üzleti lap. Nem ez volt az egyetlen ügy, ami mostanában bejárta a világsajtót: Franciaországban sztrájk, Svédországban pedig hatalmas vihart kiváltó botránykönyv tépázta a vállalatóriást, s ezek komolyan veszélyeztetik a svéd lakberendezési áruházlánc üzleti hírnevét. Az IKEA 1943-as alapítása óta a sikeres multinacionális cégek egyik mintapéldájává vált, és korábban 2006-ban és 2007-ben Németországban és Nagy-Britanniában is keményen fellépett a korrupció ellen. Egyik fontos jelszava, hogy minden országban az ottani jogszabályoknak megfelelően működik. Ingvar Kampradot, a cég 83 éves alapítóját - akit a hírek mélyen megrendítettek - eddig élő legendaként tartották számon az üzleti életben.

12:32

Azt mondták [2 hete]

"A csomaggal, amit adtak nekünk, időt vásároltunk" - nyilatkozta Bajnai Gordon a New York Timesnak. Az interjúban kifejtette, hogy tapasztalatai alapján az euró megtartotta vonz-erejét a feltörekvő európai országok számára. "A rablóknak Veszprémvarsánynál vesztették nyomát a rendőrök" - közölte Kálmán Gabriella, a rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. Mintegy negyven kilométeren át üldözték a rendőrök azt az autót, amellyel a Győrött megszerzett, több millió forintot tartalmazó bankautomatát szállították a tolvajok; végül a bűnözők elmenekültek. "Véleményem szerint ma a küzdelem arról szól, hogy meg tudjuk-e menteni Amerikát." - mondta a republikánus Newt Gingrich, a washingtoni képviselőház egykori elnöke a hétvégén Washingtonban megrendezett éves Konzervatív Politikai Akció Konferencián, melynek témája az Obama-kormány volt. "Ha pedig a gyereket az iskolában éri kudarc, akkor ez lesz a terepe a bosszújának" - véli Aáry-Tamás Lajos ombudsman, aki szerint nagy jelentősége van annak, hogy mik a játékszabályok az iskolában, s véleménye szerint jogszabályokkal vagy detektoros kapukkal nem lehet megállítani az ámokfutókat.

12:27

Lassú parlamenti harakiri [2 hete]

Négy éve diadalittas szocialisták és letört fideszesek gyülekeztek az Országgyűlés alakuló ülése előtt. A parlamenti ciklus utolsó ülésnapja pedig hatalomba készülő jobboldaliakat, és letört, rezignált baloldali politikusokat talált. Utóbbiak közül sokan biztosan nem lesznek tagjai a következő T. Háznak - és nem önszántukból. "Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Házelnök Asszony! Mélyen tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Azt kívánjuk, hogy Magyarország erős és sikeres legyen. Erős és sikeres, olyan ország, amelyet polgárainak tehetsége, szorgalma, tenni akarása és tenni tudása táplál." - kezdte az expozéját Gyurcsány Ferenc akkor még kijelölt miniszterelnök 2006. május 16-án. Tizenkilenc perces, erőtől és önbizalomtól duzzadó előadását követően annyit jegyzett meg a tollnok: "Hosszan tartó, nagy taps az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Szórványos taps az MDF, a Fidesz és a KDNP soraiban. - Gyurcsány Ferenc odalép, és kezet fog dr. Hiller Istvánnal, Kuncze Gáborral, dr. Dávid Ibolyával, dr. Orbán Viktorral és dr. Semjén Zsolttal." (Azért velük, mert ők voltak a pártelnökök - a szerk.) Hétfőn, a búcsúülésen nyoma sem volt a négy évvel ezelőtti hangulatnak. A Gyurcsány örökébe lépő Bajnai Gordon miniszter egy visszafogott, már-már szürke értékelést tartott az ország helyzetéről, majd a képviselők csöndben hazamentek. (Vita azért akadt. Cser-Palkovics András, a Fidesz egyik szóvivője, a kormánypárt és az ellenzék viszonyára jellemzően, egy szóváltás hevében odaszúrta egy-két szocialistának: "Az biztos, hogy börtönbe kerülsz!") Tudnak visszafelé szállni a madarak? Négy év alatt az öt kézrázó pártelnökből kettő (Hiller és Kuncze) nincs a helyén, Dávid Ibolya helyzete mindennek nevezhető, csak biztosnak nem, Gyurcsány pedig a szocialista padsorok végén kapott/kért helyet. A négy éve ambiciózus tervekkel induló új kormány három fő kérdésre fókuszált: eurómilliárdokra épülő uniós fejlesztésekre; az egészségügyet, a közigazgatást és a szociális intézményrendszert érintő "progresszív" reformokra; illetve a költségvetési egyensúlyteremtésre. Kétkedve is fogadta akkor a Hetek újságírója egy vezető szocialista politikus állítását, miszerint ha nem találják ki jól a kormányzati-politikai rendszert, akkor hiába a dicső győzelem, megroppanhat az MSZP társadalmi bázisa. "Eljöhet az az idő, hogy még a madarak is visszafelé szállnak" - tette hozzá, mondata azt jelentette, hogy bármit tesznek, már visszafelé sül el. Az MSZP vesszőfutása már szeptemberben elkezdődött. Máig vitatott módon nyilvánosságra került Gyurcsány őszödi beszéde - mindenki által ismert következményekkel. A közhangulatot leginkább a Parlament köré vont kordon szimbolizálta. A Fidesz és a KDNP úgy döntött, nem vesz részt Gyurcsány Ferenc parlamenti felszólalásain, mert illegitim vezetőnek tartják. Csak Navracsics Tibor, a Fidesz és Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője maradt Gyurcsány beszédei alatt az ülésteremben, hogy - Semjén későbbi nyilatkozatai szerint - amortizálják a 2006-os győztest. Gyurcsány a rendszerváltás óta első miniszterelnökként kért maga ellen bizalmi szavazást, az MSZP és az SZDSZ képviselői biztosították bizalmukról a kormányfőt. Kevés beszéd, nagy népszerűség A négy évet áttekintve leginkább a sokat beszélő politikusok jártak rosszul. Kóka János például 216-szor kért szót, Veres János 347-szer, míg Gyurcsány 146-szor, és a mélységbe zuhant a népszerűségük. Orbán Viktor alig 12-szer, Kövér László csupán csak egyszer, de mégis nyugodtan készülhetnek a kormányzásra. A Fidesz népszavazást kezdeményezett a reformprogramok némely pontja, azaz a vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj bevezetése ellen. Több mint hárommillió ember (2008. március 9-én) leszavazta a kormányt. Ebben az volt a legkülönösebb, hogy az eredmény annyira meglepte a kormánypártokat, hogy hetekig semmilyen következménye sem lett a kormányprogram Waterloojaként minősíthető vereségnek. Aztán Gyurcsány Ferenc teljesen váratlanul és nagy nyilvánosság előtt kirúgta a szabad demokrata egészségügyi minisztert, mire az SZDSZ kilépett a koalícióból. Ezt követően a parlament működése arról szólt, hogy az MSZP képes-e a kormányzáshoz szükséges többséget biztosítani. Szánalmas helyzetek fakadtak abból, hogy az MSZP szavazógépnek használta a képviselőt: megszavaztak egy törvényt, majd a társadalmi felzúdulást követően annak ellentétéről voksoltatták őket igennel, alig pár hét múltán. Volt, hogy Karsai József renitens képviselő ellen etikai vizsgálat indult egy szavazás miatt, mire azonban a végére ért volna az eljárás, addigra az ellenkezőjét képviselte a párt. Kínos. Paródia a kormánypártbanGyurcsány Ferenc 2009. március 21-én váratlan bejelentést tett: lemondott a miniszterelnöki posztról. A szocialistáknak burleszkbe illő egy hetet követően sikerült csak Bajnai Gordon személyében új miniszterelnököt találnia. (Bár voltak, akik az MSZP-ben előrehozott választásokat akartak, de kisebbségben maradtak.) Bajnai vezetésével gyakorlatilag mindazt visszavették a "néptől", amit 2002-ben, a hatalomba való kerülésük időszakában adtak (ugrott például a 13. havi nyugdíj). Hétfőn végleg lezárult egy korszak.

12:21

Húsz év a darálóban - Interjú Jánosi Györggyel [2 hete]

Húsz év után önszántából távozik a parlamentből, az idei választáson már nem indul. Milyen hangulatban megy? - Kissé csalódottan. Miért? Volt miniszter, államtitkár, évekig az MSZP vezérkarának meghatározó alakja, úgymond toppolitikus. És a Parlament az ország egyik legszebb munkahelye. - Sokat és ellentmondásosan változott az ország húsz év alatt, összességében most mégis sokkal jobb a helyzet, mint a rendszerváltáskor. Több a szabadság, számos területen szemmel látható a fejlődés, nagy általánosságban jobbak az egzisztenciális életfeltételek - noha érezhető a szociális leszakadás, a társadalom kettészakadása is. A csalódottságom oka a politika megváltozása. Az induláskor a politika többségében értékválasztásról szólt, kevésbé karrierről, különösen nem üzletről. A közjót akartuk szolgálni, számtalan világnézetű és értékválasztású politikus ült a Parlamentben, de szóba álltunk egymással, emberileg tisztességes kapcsolat volt közöttünk. Például gyerekkori jó barátom volt az MDF fiatalon meghalt vezéralakja, Csengey Dénes. Barátságunk akkor is tartott, amikor ő az MDF-ben tevékenykedett, én pedig a reformkörök révén a megújuló baloldalon dolgoztam. Ha viszont valaki ma lép a politikai mezőre, akkor nem az értékválasztás dominál, hanem sokkal inkább az egészséges ambíción túlmutató gazdasági karrierlehetőség. Ennél még fájóbb számomra, hogy ez a jelenség először a baloldalon jelent meg, jóllehet mára általánossá vált. Mit ért ez alatt? - A rendszerváltáskor a bizonytalanság miatt a gazdasági elit távolabb lépett a politikától, és kivárt. A parlamentbe került pártok akkor elsősorban nem gazdasági csoportok és körök érdekeit képviselték, hanem mind a 10 millió magyart - a maguk tökéletlenségével és tarkaságával együtt. A képviselőknek élő kapcsolatuk volt a választókkal, a mai értelemben tömegek álltak nemhogy az MDF és az SZDSZ, hanem még a kisebb pártok mögött is. Mikor kezdtek romlani a dolgok? - Már a Horn-kormány időszakában lehetett érzékelni, hogy a gazdasági elit próbálja befolyásolni a politikát. Később ez az elit már nem elégedett meg ennyivel, egyszerűen átvette a politikacsinálást. A pártok és az MSZP belső működése is megváltozott. A "parancsok" már nem alulról, az emberek részéről érkeztek a párt felé, a politika üzleti érdekek, szűk körök kiszolgálója lett, miközben próbálta eljátszani, hogy az emberekről szól. Ezzel együtt a pártstruktúra is átalakult: megjelent a rendszerváltáskor még nem annyira ismert vezérelvűség, elveszett a mozgalmi jelleg, a pártok választási formációvá váltak. Ezt miért nem nevezzük professzionalizálódásnak, hiszen a politikus is egy szakma, ahol a karrierlehetőség, az ambíció is természetes. - Nem ezzel van gondom. Az első parlamentben valóban alig voltak főállású politikusok, szinte mindenki egy tisztes életutat követően került a T. Házba. Teljesen természetes, hogy szakmává vált a politika. Számomra az az ellentmondás, hogy bár vannak - egyre kevesebben - évtizedes tapasztalatokkal rendelkező politikusok az Országgyűlésben, de komplett vezetői garnitúrák darálódtak le. Az ő tapasztalatuk, tudásuk elveszett. Lassan ott tartunk, hogy az MSZP-t újra kell alapítani, mert annyira más, mint korábban volt, ami hozzájárult a drámai népszerűségvesztéshez. Említettem, hogy egyre erőteljesebben váltak úgynevezett választási párttá a pártok, aminek következtében elvesztették a tömegekkel való kapcsolatukat. Így a politikai elitnek csak négyévenként fontos a társadalom, a politikusokat az emberek véleménye helyett a kommunikációs tanácsadók trükkjei érdeklik - ez pedig kirakatpolitizáláshoz vezet. Ebből szerintem elegük van az embereknek, ezért vesztette el a hitelét szinte a teljes politikai garnitúra. Sajnos ezzel megágyaztak az élet- és közveszélyes Jobbiknak, amely a társadalmat közvetlenül szólítja meg. Ami pedig a vezérelvet illeti: súlyosan vétett a szocialista párt, amikor Orbán Viktorral szemben nem egy más típusú politikai stílust akart állítani, hanem vezérrel szemben egy másik vezért. Az ebben rejlő veszélyekre 2003-ban egy tapolcai frakcióülésen többen is felhívtuk a figyelmet: az MSZP emiatt elvesztheti a korábbi arculatát. Ez a váltás az oka, hogy elkezdett egynemű és egyszínű lenni az MSZP. Amikor vezérelvűség kezd működni egy párton vagy egy társadalmon belül, akkor nincsen vita, akkor nem lehet nézetkülönbség, hanem csak a vezér után lehet menni. Ez a helyzet megöli az értékválasztási lehetőségeket, kifakítja egy párt színárnyalatait. A parlament mennyire működhetett a különböző világnézetű és értékválasztású viták terepeként? - Eleinte a nyitottság volt a jellemző, de idővel, éppen a választási párt jellegből fakadóan egyre inkább maga a hatalom és a hatalommegőrzési technikák kerültek a pártvezetők érdeklődésének középpontjába. Ez hozta magával a lejárató jellegű vitákat, miként a vezérelvűséget is. A választási kampányok is egyre inkább nem arról szólnak, hogy kinek a programját fogadjuk el, kinek milyen a jövőképe, hanem a vezérek dehonesztálásáról. Negatív, likvidáló természetű logika irányítja a politikai kommunikációt, ami miatt eltorzult a parlament működése is. Minden szavazás egyben szavazás a vezérről is. Többünknek ettől lett világos, hogy ezt nem akarjuk folytatni. Emiatt döntött arról, hogy kiszáll a politikából? - Az az igazság, hogy újra azt kellene csinálnom, mint húsz éve, elölről kezdeni, menni az emberek közé, dolgozni egy pártért, de nem éreztem magamban az erőt. Lehet, hogy pár év múlva ez megváltozik. Az előbb elmondottak után lehet, hogy furcsán hangzik, de nagyon sokat kaptam az elmúlt húsz évtől: benn lehettem a politika sűrűjében, bejártam az országot, élveztem, nem bánom, hogy politikus lettem. Mihez kezd? - Még nem tudom. Az elmúlt húsz év alatt egy sor területről, így a médiaügyektől az oktatásig szereztem beható ismeretet, nem aggódom. Milyen jövőt jósol a magyar politikának? - Meggyőződésem, hogy a demokrácia kiforrja magát, az előbb említett jelenségek visszaszorulnak, de előtte kemény harcok lesznek. Lehet, hogy szellemi értelemben polgárháborús viszonyok alakulnak ki. Ma még csak elfordulnak az emberek a politikai elittől, de előbb-utóbb fel is fognak lázadni a politika ellen, és rákényszerítik a politikusokat a valódi demokráciára. Elvonulók mondták Búcsúzik a parlamenttől mintegy kéttucatnyi rendszerváltó politikus. Kuncze Gábor, az SZDSZ egykori elnöke:Nem fogok hétfőnként bányalóként, becsukott szemmel bemenni a Parlamentbe. Béki Gabriella, szabad demokrata képviselő:Ha visszatekintek az elmúlt húsz évre, sokat romlott a parlament jogalkotó, törvényhozó tevékenysége, és nagyon sokat romlott a parlamenti képviselői munka lehetősége. Mert leginkább a "mameluk képviselőre" van igény, aki nem okoz gondot a frakció vezetőjének a maga különvéleményével. Pető Iván, az SZDSZ korábbi elnöke:Az ország nem abban az állapotban van, amiről húsz éve álmodtak, de ebben az SZDSZ-nek is van felelőssége. Katona Béla, házelnök (MSZP):1990 óta ez a négy év volt az elmúlt húsz év legmozgalmasabb és legizgalmasabb parlamenti ciklusa.

12:09

"Ha Sólyom nem írja alá, nem méltó államfőnek" [2 hete]

Az Országgyűlés hétfőn név szerinti szavazással elfogadta a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, mely szerint a jövőben büntethető lesz a holokauszttagadás. A törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel. Az új szabály a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. A törvény kapcsán értelmiségieket és politikusokat kérdeztünk. Dr. Valki László, nemzetközi jogász, az ELTE tanára:Helyesen döntött az Országgyűlés, amikor kimondta a holokauszttagadás büntethetőségét, és a Magyar Köztársaság csatlakozott azokhoz az európai országokhoz (Németországhoz, Ausztriához, Franciaországhoz, Belgiumhoz, Luxemburghoz, Csehországhoz és Romániához), amelyek több éve, évtizede szankcionálják a holokauszt tagadását. Így Magyarország a faji megkülönböztetés tilalmáról szóló 1965. évi egyezmény 4. cikkének előírását is teljesíti. Ennek értelmében a részes államok büntetendő cselekménnyé kötelesek nyilvánítani a faji gyűlöletre alapozott eszmék terjesztését, a faji megkülönböztetésre való izgatást, és kötelesek betiltani minden olyan szervezetet, amely faji megkülönböztetésre izgat. A cikkely ugyan nem nevesíti a holokauszttagadást, és a részes államokra bízza, hogy éppen milyen szövegezésű büntetőjogi tilalmat állapítanak meg. Az utóbbi években az előretörő szélsőjobboldal szótárában olyan mértékben szaporodtak el a náci népirtás megtörténtét kétségbe vonó - azaz antiszemita, uszító - kijelentések, hogy azokra a törvényalkotónak mindenképpen reagálnia kellett. Nem értek egyet azokkal az aggályokkal, amelyek szerint az új törvényi tényállás nehezen alkalmazható a gyakorlatban. Ez ugyanis tulajdonképpen a Btk. valamennyi tényállásával kapcsolatban elmondható. Csak egyetlen példát említve: a Btk. szerint az "erős felindulásban" elkövetett emberölés csak akkor büntethető enyhébben, ha a vádlott "méltányolható okból" oltotta ki egy másik ember életét. Ilyen esetekben az ügyészségnek, a bíróságnak kell mérlegelnie a bűntett elkövetésének okait. Így lesz ez annak meghatározásánál is, hogy egy adott esetben milyen mondatok értelmezhetőek holokauszttagadásnak, és mi tekinthető "nagy nyilvánosságnak".Tőkéczki László, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense: Hülyeség ellen nincs értelme törvénnyel harcolni. E törvény bevezetése valójában a szocialista pártnak az antifasiszta elvekkel kapcsolatos elkötelezettségét mutatja. Az igazság viszont az, hogy aki a holokausztot tagadja, az nem normális. És az sem normális, aki ez ellen törvénnyel akar harcolni. A kommunizmus rémtetteinek kimaradása kapcsán pedig világos, hogy akik most szociáldemokratáknak adják ki magukat, valójában a kommunista brigád utódainak tekinthetőek, és nyilván nem hoznak törvényt saját maguk ellen. Az, hogy az egyik őrültséget megszavazzák, a másikat nem, pontosan mutatja, hogy érintettek a dologban. Ideológiailag persze voltak különbségek a náci-fasiszta és a kommunista eszmék között, de a gyakorlatban egyáltalán nem - az áldozatoknak teljesen mindegy, hogy melyik miatt pusztultak milliószámra.Krausz Tamás, történész, az ELTE tanára:Támadhatatlan törvény, de sok évet késett vele a parlament. Akkor fogadták el, amikor az újfasizmus, az új szélsőjobboldal beköltözni készül a parlamentbe. Nem tartom jogosnak, hogy a törvénybe bele akarták foglalni a kommunizmus bűneit. Egészen különböző történelmi jelenségről van szó: a nácizmus mint abszolút gonosz nem relativizálható. Aki ezt relativizálja, akaratlanul is a nácizmust, a fasizmust teszi szalonképessé, hiszen a szocializmus története nem azonos a fajelméletre épülő korlátlan terror és erőszak náci történetével.A zsidósággal szemben elkövetett tömeggyilkosságokat azért kell kiemelten kezelni, mert az egyetlen nép, amelyet a hitleristák az utolsó egyedéig ki akartak irtani, a zsidóság volt. Arra a képtelen gondolatra építettek, hogy mind a nyugati kapitalisták, mind a Szovjetunió vezető rétege zsidó.Én senkit nem ismerek egyébként, aki a szocializmus közösségi értékeitől teljesen idegen, szörnyű bűncselekményeket tagadná. De ha a kommunizmus nevében elkövetett bűnök tagadóit megbüntetnék, akkor már meg kellene büntetni azokat is, akik a kapitalizmus bűneit, népirtásait tagadják a gyarmatosítás korától az első világháborún át a vietnami háborúig és így tovább. Bárándy Gergely, büntetőjogász, az MSZP politikusa:Első lépésként jó megoldás a hétfőn elfogadott törvény, szakmailag azonban több más alternatíva is létezik. Bizonyos országokban csak a holokauszt tagadását büntetik, máshol pedig a gyalázkodás, gyűlöletbeszéd részeként kezelik azt. A német büntető törvénykönyv például a gyalázkodást és a holokauszttagadást is bűncselekménynek minősíti, de más-más törvényi tényállásban. Korábban egy alkotmánymódosítás keretében már az Országgyűlés elé került egy ilyen tartalmú törvényjavaslat, amely tágabban értelmezte volna a gyűlöletbeszéd büntetését. A Fidesz nem szavazta meg a javaslatot, most viszont ugyanazt terjesztette elő módosító indítvány formájában. Ha ezt a javaslatot az MSZP elfogadta volna, akkor a zárószavazásra erre a parlamenti ciklusban biztosan nem kerülhetett volna sor.A Fidesz valószínűleg arra játszik, hogy ne utasítsa vissza a holokauszttagadás vagy a gyalázkodás büntethetőségét nyíltan, hanem valamilyen parlamenti eszközzel próbálja azt mégis megvétózni. Szakmailag lehetséges a kommunizmus alatt elkövetett bűnök tagadásának büntetése is, azonban a holokausztot minden más önkényuralmi rendszer által elkövetett népirtástól el kell különíteni. Ugyanis egyrészről ideológiára alapozott, faji alapú, szervezett népirtás más államfilozófiai rendszerben nem figyelhető meg, másrészről egyértelműen igazolható, hogy senki nem próbál embereket megalázni azzal, hogy tagadja például a kommunizmus bűneinek a meglétét. Bízom abban, hogy ha a törvényjavaslat esetleg az Alkotmánybíróság elé kerülne, a testület felülvizsgálná eddigi többségi - elutasító - gyakorlatát a kérdéssel kapcsolatosan. Hiszen önmagában a törvény nem ellentétes az Alkotmány szövegével, csupán az Alkotmánybíróság többségi álláspontjának nem felel meg.Gulyás József, független politikus, a parlamenti szavazáson egyetlenként nemmel szavazott:Hazánkban az elmúlt években az alapvető alkotmányos normákat kikezdő nézetek hívei egyre agresszívabban, egyre szervezettebben léptek fel. Viszont velük szemben a rendőrség, az ügyészség és a bíróság egyelőre nem alkalmazza érdemben a meglévő szankciókat, büntető jogszabályokat. A végrehajtó hatalom mulasztásai, bizonytalankodásai tulajdonképpen hozzájárultak a közállapotok romlásához. A holokauszttagadásról azt gondolom, hogy olyan önleleplező álláspont, melyet nem szabad, és nem is lehet kriminalizálással kezelni! Ne csapjuk be magunkat azzal, hogy ezzel a Btk.-módosítással visszaszorítható az antiszemitizmus! Abban a verbális eszköztárban, amelyet működtetnek az antiszemiták és a faji alapon kirekesztők, a legkevésbé hatékony a történelmi tények tagadása. Az alkotmányosan gyenge lábakon álló szabályozást hiba a választási kampányban úgy előterjeszteni, hogy nem értékelte, illetve vizsgálta felül a kezdeményező MSZP és a parlamenti többség a jogállam meglévő lehetőségeit, eszköztárát, mellyel hatékonyan szembefordulhat a szélsőséges nézetek híveivel. Rossz ízű vitát indít el, hogy mérhető-e bármilyen más rémséges történés, illetőleg történelmi tett a holokauszthoz, melynek iparszerű lebonyolításában ráadásul részt vett az akkori magyar államgépezet is. Az viszont tény, hogy a kommunizmus bűneit nem dolgoztuk fel, és nincs valódi cezúra, mert iratnyilvánosság és információs kárpótlás sincs. Az elmaradt szembenézés következménye, hogy a nem jogállami Kádár-rendszer mára kifejezetten megszépült, idealizált formájában él tovább a közgondolkodásban. Továbbra is élnek a pártállam hazugságai, de itt sem lehet jó eszköz a kriminalizálás, hanem "a bűnök megvallása", a lehető legteljesebb múltfeltárás hozhat csak eredményt. Schmidt Mária, egyetemi docens, a Terror Háza Múzeum főigazgatója:Több problémám is van a tegnap megszületett törvénnyel: több mint negyven évnyi diktatúra és ezzel járó cenzúra után kivívtuk magunknak a szólásszabadságot, nagy árat fizettünk érte. Nagy kár, hogy olyan törvénnyel akarja a jogalkotó ezt korlátozni, ami nélkülözi a pontos jogi és nyelvi meghatározást. Ugyanakkor az sem biztos, hogy nem akad fenn az Alkotmánybíróság szűrőjén. Egyébként tiltással a legtöbb esetben pont az ellenkezőjét érjük el a sokszor igencsak információhiányos fiataloknál. Sokkal fontosabbnak tartom - ez egyben az általam vezetett intézményeknek (Terror Háza Múzeum, XX. Század Intézet, XXI. Század Intézet) a filozófiája is -, hogy legyenek a témában konferenciák, viták, hangozhassanak el érvek. Legyenek emléknapok, amikor fejet tudunk hajtani az áldozatok előtt. Nem győzöm hangsúlyozni az oktatás feladatát. A holokauszt a 20. század egyik legnagyobb tragédiája, nincs szükség arra, hogy külön törvényi alátámasztást kapjon a tény, hogy megtörtént, aminek nem lett volna szabad. A kommunista és a náci totális diktatúra nem rangsorolható. Valóban jogos kérdés, hogy rémtetteket mérlegeljünk? Szerintem nem: a náci és a sztálini haláltáborok között nincs különbség! Az áldozatokról nem is beszélve. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarország mindkét totális diktatúrát megszenvedte. Mindkét rendszer emberellenes volt. Meg akarta alkotni az "új embert", és ennek érdekében elpusztítandónak tartotta és tömegével el is pusztította a "régit". Mindent meg kell tennünk, hogy a jövőben ilyen rémtettek (nép-irtások) többé soha ne fordulhassanak elő. Ebben óriási a felelősségünk - ezért sem lehet dekázgatni a diktatúrák között.Domán István főrabbi, az Országos Rabbiképző és Zsidó Egyetem professzora:Nagyon jó, hogy megszavazták ezt a törvényt, a nyugati országokban már régen megtették. Sőt, Németországban például sokkal nagyobb büntetést is kiszabnak azokra, akik tagadják a holokausztot. Ha nálunk is komolyan veszik, ha tényleg számon kérik a holokauszttagadást, annak építő-nevelő hatása lehet. Hiszen ha a bűnt - például a bankrablást - nem büntetik, az az erkölcsi normák fellazulásához vezet. Ha Sólyom László nem írja alá a törvényt, akkor az rá vet sötét fényt. Csinált már több olyan dolgot, ami nem a demokráciát segítette elő, de remélem, most nem rugaszkodik el a demokráciától annyira, hogy ne írja alá. Ha mégsem teszi, akkor egyértelmű: Sólyom László nem méltó arra, hogy köztársasági elnök legyen. A kommunista rendszerek emberiség ellen elkövetett bűntettei nem sorolhatók egy kategóriába a nemzetiszocializmus által elkövetett bűntettekkel. A kommunizmus is nagyon súlyos eltévelyedés volt, sok embert igazságtalanul ítéltek el, de nem volt szisztematikus nép-irtás. A nácizmus egy teljes népet akart megsemmisíteni csecsemőtől az aggastyánig. Egy nép kiirtását tűzte ki célul, egy védtelen népet ítélt halálra anélkül, hogy bíróság elé állította volna. Mesterházy sikerének tartják Politikai sikerként értékelik a szocialisták, hogy Mesterházy Attila kezdeményezésére sikerült elfogadni azt a törvénymódosítást, mely alapján a jövőben büntethető lesz a holokauszttagadás. A fordulatot izraeli és magyar politikusok év eleji találkozója hozta. A Kneszet Keresztény Szövetségesek Választmánya delegációja januárban Magyarországon járt, és többek között találkozott Mesterházy Attilával, az MSZP miniszterelnök-jelöltjével. A találkozót követően a politikus bejelentette: "Morális kötelességemnek érzem, hogy mindent megtegyek annak érdekében, hogy a rendelkezésünkre álló jogi eszközökkel is gátat vessünk a rasszizmus, az antiszemitizmus és a kirekesztés legkülönfélébb megnyilvánulásainak. Ezért a holokauszttagadást büntethetővé tévő törvényjavaslatunkat ismét benyújtjuk a parlamentnek." A vitában a fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg a törvényjavaslatot, hogy a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását is büntesse a jogszabály, javaslata azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást. Az MSZP-ből egyedül Gyurcsány Ferenc szavazott igennel, amikor erről a módosító indítványról voksoltak. Ezt követően az Országgyűlés a szocialisták által kezdeményezett név szerinti zárószavazáson 197 igen, 1 nem szavazattal és 142 tartózkodás (ők voltak a Fidesz képviselői) mellett elfogadta a holokauszttagadás büntethetőségét."Nemcsak a holokauszttagadás, amely nem helyes, és amelyet büntetni rendeltettek, hanem a kommunizmus bűneit sem lehet tagadni, és amelyre volt gyakorlat az elmúlt időszakban. Ezek a történelmi bűnök nem mérlegelendőek úgy, hogy bizonyos csoportok ellen elkövetett emberiségellenes tett az súlyosabban büntetendő, mint más csoportok ellen elkövetettek" - fejtette ki Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke az ATV reggeli műsorában. Szerinte lehet, hogy - noha a holokauszttagadás elítélendő - az új törvény nem állja ki az alkotmányosság próbáját ebben a formában. A Hit Gyülekezete üdvözli a Magyar Országgyűlésben a mai napon elfogadott törvényt a holokauszttagadás büntethetővé tételéről. Meggyőződésük, hogy a jogszabály jó irányba tett lépés, és hozzá fog járulni a történelmi tények tiszteletéhez, valamint a gyűlölködés visszaszorításához. (Hetek-összeállítás)

11:56

Gyenge láncszemek uniója [2 hete]

Sztrájkok, munkanélküli-ség, deficit, tőzsdeblokád, politikai botrányok: szinte mindegyik európai országot súlyos gondok gyötrik. Egy éve még Izland, Magyarország és a balti államok számítottak az unió válságállamai-nak. Ma szinte minden ország valamilyen mentőövre szorulna. A német gazdaság szilárdságának egyik jelképét, a Lufthansa konszernt 80 éves fennállásának legsúlyosabb sztrájkja sújtja, ami napi 25 millió euró bevételkiesést jelent a cégnek. Bár a pilóták kedden újra felvették a munkát, a cég mégis utasok tízezreit veszítheti el a fapadosokkal szemben. A szakszervezet attól tart, hogy a költséghatékonyság érdekében a cég kiszervezi az új leányvállalatoknak a járatok jelentős részét, így a magas fizetésű német pilóták állás nélkül maradhatnak. Annak fejében, ha az anyacég 2012-ig biztosítja a munkahelyüket, a pilóták 12 hónapig lemondanak a kollektív szerződésben garantált 6,4 százalékos éves béremelésről. A német pilóták fizetése ugyanis nemzetközi összehasonlításban a legjobb. Egy idősebb kapitány a juttatásokkal akár évi 200 ezer eurót (54 millió forint) is hazavihet.A Lufthansa a világgazdasági válság, valamint a nemrég átvett leányvállalatok, az Austrian Airlines és a British Midland integrációja miatt fizetési problémákkal küzd, ráadásul a hatalmas konszern forgalmát egyre jobban veszélyeztetik a fapados légitársaságok. Az egymilliárd eurós költségcsökkentési tervet azonban keresztülhúzhatja a sztrájk, mivel az előzetes kalkulációk szerint a munkabeszüntetés egyetlen napja a kieső járatok miatt 25 millió euró veszteséget generált a Lufthansának. Sztrájkolnak a francia repülőtereken is. A 4400 francia légiirányító sztrájkja miatt a párizsi Orly forgalma 50 százalékkal, a Charles de Gaulle reptéré pedig 25 százalékkal csökkent. Az állami alkalmazottak a német, francia, holland, belga, luxemburgi, svájci légiforgalom-irányítás összeolvadása ellen tiltakoznak. A szakszervezetek úgy vélik, hogy az összefogás fenyegeti a munkahelyeiket. A sztrájk érinti a különböző repülőtereket és útellenőrzési helyeket is, és várhatóan egy hétig tart.Eközben a British Airways pilótái is sztrájkolni kezdtek, hogy tiltakozzanak a fizetéscsökkentések ellen. A Unite szakszervezet adatai szerint a munkabeszüntetés az alkalmazottak 80 százalékát érintette. Múlt csütörtök óta a Total olajipari csoport hat olajfinomítója is sztrájkba lépett. Ők dolgozzák fel a gázolaj 53 százalékát. A sztrájk negatív hatása már érződik a benzinku-taknál: Franciaországban 2000 benzinkútból 132 már üzemanyag nélkül van. A tiltakozás a Flandres olajfinomítóban kezdődött Dunkerque-ben, ahol 340 munkást és 400 alvállalkozót foglalkoztatnak, ám szeptember óta nem finomítanak több gázolajat, mert nem volt már kifizetődő.Amnesztia az olaszoknak"Olaszország jelenti a legnagyobb veszélyt az uniós fizetőeszközre" - jelentette ki Robert Mundell Nobel-díjas amerikai közgazdász. Mundell elsősorban a GDP 110 százalékát is meghaladó olasz államadósság nagyságrendjére utalt, ami kétségtelenül a második legnagyobb Európában. A hatalmas adósság a kilencvenes évek közepe óta komoly akadályt jelent. A romló versenyképesség miatt az ország gazdasági növekedése folyamatosan alatta maradt az eurózónáénak, sőt az elmúlt időszakban egyértelműen itt volt a legalacsonyabb.Érdekes jelenség viszont, hogy a reálgazdasági válságot megelőző pénzügyi válság szinte alig érintette az országot. Ennek oka többek között az olasz bankok nagyon konzervatív hitelezési politikája és relatíve alacsony nemzetközi kitettségük. Az olaszok egyébként Európa-szerte híresek megtakarítási hajlandóságukról és nagyon alacsony hitelfelvételi kedvükről. Itt a háztartások eladósodottsága 50 százalék alatt van (az eurozónában ez átlagosan kétszer ekkora), és sem a hitelkártyák, sem a jelzáloghitelek nem olyan elterjedtek, mint az angolszász országokban. Ráadásul, mint utólag kiderült, az ingatlanárak sem voltak jelentősen túlértékeltek. Berlusconi miniszterelnök azonnal próbált is mindebből politikai tőkét kovácsolni, és sokáig a kormányzati kommunikáció egyik fő üzenete volt az, hogy a válság elkerüli Olaszországot.A jelentős államadósság miatt azonban a válságkezelés nem lehetett olyan hatékony, mint más országokban. A fontosabb kormányzati programok finanszírozását akadályozza a magas adósságállomány, így Olaszország ebből a szempontból kicsit hasonló helyzetben van, mint Magyarország. Vélhetően erre reagálva döntött úgy a kormány, hogy a válságkezelésnek és a versenyképesség fokozásának egy aránylag "olcsó" változatát is megvalósítja, s 2009 őszén adóamnesztiát hirdetett. Olasz cégek és magánszemélyek ugyanis - jellemzően adóelkerülés céljából - egyes becslések szerint hozzávetőlegesen 300 milliárd euró vagyonértéket tartanak külföldön, ennek legnagyobb részét Svájcban. Berlusconi kormányának döntése értelmében mindössze 5 százalékos adó megfizetésével ezeket a külföldön tartott eszközöket legalizálni lehetett. A program felettébb sikeresnek bizonyult, az olasz jegybank tájékoztatása szerint a 2009. december 15-ei határidő lejártáig 98 milliárd euró érkezett vissza az országba. Összehasonlításképp: ez az összeg szinte egy egész évi magyar GDP-nek felel meg. A válság persze még mindig nem ért véget Olaszországban sem. Jelenleg éppen az olasz ipar ikonjának számító FIAT autógyár van gondban. A kormány által meghirdetett roncsautóprogram végének közeledtével ugyanis a megrendelések állománya drámaian lecsökkent. Erre reagálva a gyár vezetősége úgy döntött, március 7-ig Torinótól Szicíliáig az összes olaszországi kirendeltségét bezárja, s a dolgozókat kényszerszabadságra küldi. Az intézkedés 30 ezer embert érint.A görögöknek elegük van Maguk a görögök is elismerik, hogy a foci mellett az adóelkerülés a legelterjedtebb nemzeti sport Görögországban, ez az egyik fő oka annak, hogy az ország az államcsőd szélére került. A helyzet annyira súlyos, hogy sokan már a közös európai fizetőeszköz, az euró végét jósolják a görög válság miatt.A Der Spiegel úgy értesült, hogy az euróövezet tagállamai 25 milliárd eurós hitellel segíthetnek a súlyos gazdasági és pénzügyi gondokkal küzdő Görögországnak. A tekintélyes német magazin szerint az összeget az országok olyan arányban adják majd össze, amilyenben az Európai Központi Bank alaptőkéjéből részesednek. Németországra például ez alapján 20 százalék, vagyis körülbelül 5 milliárd euró jutna. Jorgosz Papandreu görög miniszterelnök viszont azt mondta, Görögországnak elsősorban nem pénzügyi, hanem politikai támogatásra van szüksége. Az euróövezet országainak vezetői legutóbbi csúcstalálkozójukon, február közepén megígérték, hogy nem hagyják cserben Görögországot, de konkrét lépésekről akkor nem volt szó. Papandreu szerint egyébként maga Brüsszel is felelős a kialakult helyzetért, mivel éveken keresztül nem ellenőrizték, hogy az Athén által az államháztartási deficitről benyújtott adatok megfelelnek-e a valóságnak. Görögország költségvetési hiánya a GDP 12,7 százalékára szökött fel, vagyis több mint négyszerese az eurózónában engedélyezettnek, és már államcsőddel fenyeget. Athén ígéretet tett, hogy ezt még ebben az évben 4 százalékkal csökkenti. Görögországnak ráadásul 110 százalékos, vagyis 300 milliárd euró a GDP-hez viszonyított államadóssága. Elemzők szerint eléggé valószínű, hogy végül valóban sok pénzébe fog kerülni az euróövezet tagországainak a görög válság, mivel éppen amiatt szűkös a mediterrán ország mozgástere, hogy tagja az eurózónának. Ha ugyanis még mindig saját nemzeti valutája lenne, több eszköz állna rendelkezésére a válság enyhítésére (például a nemzeti valuta leértékelése, kamatcsökkentés, az adósság felvásárlása a központi bank által), így viszont csak a kisegítés marad. A görög kormány helyzetét bizonyosan nem könnyíti meg, hogy alighogy bejelentette az államcsőd elkerülésére tett megszorító intézkedéseket, máris sztrájkolni és tüntetni kezdtek a közalkalmazottak, akiknek a bérét befagyasztották. Ők azt mondják, nem igazságos, hogy azokkal fizettetik meg a válság árát, akik a legkevésbé tehetnek róla. Az emberek többsége viszont egyelőre támogatja Papandreu baloldali kormányának erőfeszítéseit. Igaz, a közszféra igen jelentős Görögországban, és az elmúlt években a görög közalkalmazottaknak nem lehetett okuk panaszra. Míg az eurózóna többi országában 2006-tól 10 százalékkkal, addig Görögországban 30 százalékkal nőtt a közszférában dolgozók fizetése. A görög társadalom egyik legsúlyosabb problémája azonban a fiatalok körében terjedő Nyugat- és kapitalizmusellenesség. A fiatal generációk ráadásul nem sok jóban reménykedhetnek. Görögországban ugyanis 27 százalékos a munkanélküliség, elterjedt a korrupció, és a mostani válság miatt jó ideig aligha számíthatnak gazdasági csodára. Elemzők arra figyelmeztetnek: a görög válság egyrészt veszélybe sodorta magát az eurót is, másrészt pedig biztosan hatása lesz az euróövezethez még nem csatlakozott országokra is. Végül pedig, ha sikerül is úrrá lenni a mostani krízisen, az aspiráns országok, köztük Magyarország, bizonyosan csak késéssel és esetleg szigorúbb feltételekkel lesznek tagjai az euróövezetnek. Negyedszer tartanak előrehozott választást Előrehozott választásokat tartanak Hollandiában, Beatrix királynő június 9-re írta ki a voksolást. Jan Peter Balkenende kormánya az afganisztáni misszió körüli vitákba bukott bele. A felmérések szerint a választások nagy nyertese lehet az iszlámellenesnek tartott Szabadságpárt.A múlt hétvégén mintegy 16 órán át folyt a vita a holland parlamentben az ország afganisztáni szerepvállalásáról. A kereszténydemokraták és a Munkáspárt végül nem tudtak megegyezni a misszió meghosszabbításáról, ami miatt összeomlott a koalíció. A közel kétezer holland katona küldetése idén augusztusban jár le. A NATO azt kérte, hogy egy évvel hosszabbítsák meg a missziót."A kormány fenntartása önmagában nem cél. Hollandia jóléte a lényeg" - fogalmazott a hajnalig tartó vita után Jan Peter Balkenende kormányfő, aki azt is bejelentette, hogy benyújtja a miniszterek lemondását az uralkodónak. Beatrix királynő közölte, hogy június 9-én, egy évvel az eredetileg tervezett időpont előtt tartják a választásokat. Addig ügyvezető kormány lesz hivatalban Balkenende vezetésével. (Ez volt Balkenende negyedik kormánya az évtized eleje óta, de még egyik sem töltötte ki teljes mandátumát.)Elemzők szerint valószínű, hogy az előrehozott választások nagy nyertese a jobboldali Szabadságpárt lesz."Csodálatos nap ez, minden idők legrosszabb holland kormányának az volt a három év alatt a legjobb döntése, hogy lemondott" - mondta Geert Wilders, a párt elnöke, aki szerint most már a legfontosabb gondokra kell koncentrálni, vagyis a bűnözésre, a bevándorlásra, az iszlámra és a magas adókra. Ha Wilders kormányra kerül, végleg megpecsételőd-het a hollandok afganisztáni missziójának sorsa, hiszen a jobboldali politikus is hazahozná a katonákat az ázsiai országból. Wilders pártja egyébként nagy meglepetésre a tavalyi európai parlamenti választáson 17 százalékos eredményével a második helyen végzett.

11:32

Benny Hinn felesége válik [2 hete]

Az ismert televíziós evangélista, Benny Hinn közleményben tudatta, hogy helytállóak azok az amerikai sajtóban megjelent hírek, miszerint felesége válópert nyújtott be ellene egy kaliforniai bíróságon. Suzanne Hinn január végén költözött külön, és február elején kezdeményezte a válópert, "kibékíthetetlen ellentétekre" hivatkozva. A kereset nem utal arra, hogy erkölcsi kifogásokat fogalmazott volna meg férjével szemben. Benny és Suzanne Hinn több mint harminc éve házasodtak össze, és négy gyermekük van. Az evangélista közleményében hangsúlyozta, hogy előzmények nélkül, teljesen váratlanul érte a családot az asszony döntése. Az egyik legnagyobb amerikai keresztény magazin szerkesztője szerint azonban a pünkösdi-karizmatikus prédikátorok elmúlt évekbeli sorozatos házassági válságai miatt Benny Hinntől is magyarázatot várnak a hívők. "Mivel a szolgálata nagy nyilvánosság előtt zajlik, elkerülhetetlen, hogy elmagyarázza támogatóinak, mi is történt" - nyilatkozta Lee Grady, a Charisma szerkesztője. Bár az okokról egyik fél sem beszél, úgy tudni, a Hinn-házaspár a múltban több kritikus időszakot élt át. Benny Hinn világméretű evangelizációs körútjain évente több millió ember vett részt. Suzanne Hinn közben 2008 februárjában önálló szolgálatot indított, "Purifying Fire" (Megtisztító Tűz) néven. Számos konferencián vett részt előadóként, többek között Rick Joyner, Todd Bentley, Mahesh és Bonnie Chavda társaságában. Az AP hírügynökség értesülése szerint Suzanne Hinn válóperes képviseletét Sorell Trope sztárügyvéd látja el, aki a közelmúltban Tiger Woods golfbajnok és Nicole Kidman színésznő ügyében is eljárt. (Hetek/AP/LA Times) ITTASAN VEZETETT A PÜSPÖKNŐ Lemondott a német evangélikusok vezetője, bár az egyház tanácsa teljes bizalmáról biztosította a püspököt. Az 51 éves Margot Kássmann-nál egy közlekedési szabálysértés nyomán vérében 1,54 ezrelékes, teljes vezetésképtelenséget jelentő alkoholszintet állapítottak meg. Az ügyészség ittas vezetés miatt eljárást indított az egyházi vezető ellen. A német evangélikus egyház vezetője az első női püspök a több mint 25 milliós német evangélikus egyház élén. (MTI) VEZETŐ RABBIT VÁDOLNAK Izraelben homoszexuális botrányba keveredett az egyik legnép-szerűbb rabbi. A vallásos-cionista mozgalom egyik vezetőjét, Mordehai Elon rabbit egy jobboldali csoport azzal vádolta meg, hogy szexuális visszaéléseket követett el a befolyása alatt álló fiatalemberek és fiatalkorú fiúk sérelmére. A Takana nevű vallásos nacionalista szervezet közleménye szerint Elon ellen 2003-ban érkeztek először bejelentések, hogy szexuálisan zaklatott diákokat. Mordehai Elon cáfolta a vádakat. (Jerusalem Post/Ynet)

11:04

Megelőzhető a megrontás [2 hete]

Klaus Beier, a Berlini Charité megelőzési szakértőjének kidolgozott terve van az egyházi pedofília kezelésére, csak épp a Vatikán nem akar róla tudni. A Spiegel Online interjúja.Ön a Berlini Charité szervezetnél egy prevenciós programot vezet, amelyben lehetséges és valódi erőszaktevők önként vesznek részt a terápián. Hogyan akadályozza meg, hogy a pedofilok a gyermekekkel erőszakoskodjanak?- Először is felállítunk egy részletes diagnózist. Ennek előfeltétele egy együttműködésre kész fél, aki a valóságnak megfelelően elmondja, hogy szexuálisan miről fantáziál. Csak így tudjuk kitalálni, hogy mik alapján választanak - melyik nemet helyezik előtérbe, milyen tetteket és milyen testfelépítést. És aztán? - Az adatok alapján felállítjuk a veszélyanalízist arról, hogy milyen szituációk vezethetnek a mindennapokban szexuális visszaélésekhez, és hogyan sikerülhet a páciensnek az ilyen helyzeteket a legjobban kikerülni. Nagyon gyakran az érintettek - a saját kívánságaikon keresztül - eltorzított formában veszik tudomásul a valóságot. Így például egy homopedofil általános iskolai tanár, csak azért, mert egy diák gyakrabban felkeresi, azt feltételezi, hogy a fiú automatikusan szexuálisan is érdeklődik iránta. De egy ilyen pedagógusnak remélhetőleg azt tanácsolnák, hogy váltson munkát, vagy nem?- Mindenképp. Aki egy ilyen veszélyszituációt nem ismer fel, és nem reagál rá megfelelően, annak más környezetben kell dolgoznia. Aki felelősen viszonyul saját vonzalmához, mindig a megfelelő következtetéseket fogja levonni, mert saját maga is törődik azzal, hogy a gyerekek ne szenvedjenek károkat. Tehát meg van róla győződve, hogy a pedofilok képesek kontrollálni saját szexuális benyomásaikat?- Igen. De ez csak akkor lehetséges, ha az érintettek maguk is akarják. Mint minden más krónikus betegnek, nekik is meg kell tanulniuk, hogy tudatosan kezeljék a betegségüket. Aki erre nem képes, és a gyerekek áldozatául esnek ennek, azzal szemben csak büntetőjogi eszközökkel lehet fellépni. A páciensei között a katolikus egyház tagjai is megtalálhatók. Lehetséges egyáltalán a papok közötti prevenció?- Igen. Meg vagyok róla győződve, hogy a pedofil egyháztagokat el lehet érni, mielőtt bűncselekményt követnének el. De ez csak akkor működik, ha az egyház ezt a folyamatot támogatja, annak elismerésével, hogy a pedofil vonzódás még nem bűn önmagában, része az isteni teremtménynek, és az érintetteknek segítségre van szükségük. Senki sem akar ilyen lenni, ez egyszer csak létrejön - úgy, mint minden más szexuális preferencia fiatalkorban -, és aztán az illető életének végéig fennmarad. A vonzódást önmagában nem tehetjük egyenlővé a megrontással. De mindenképpen gondoskodnunk kell arról, hogy a fantáziákból ne legyenek tettek. Több pedofil található az egyházban, mint a társadalom többi részében?- Azt feltételezik, hogy a férfi lakosság 1 százaléka érintett, ez Németországban körülbelül 250 ezer embert jelent. Azt, hogy milyen magas a katolikus egyházban az arány, nem lehet pontosan tudni. Néhány amerikai kutató abból indul ki, hogy a pszichózissal rendelkező embereket gyakrabban vonzza a papság intézménye és a vallási rituálék. Az egyházi oktatási intézmények gyűjtőhelyei a pszichikailag beteg embereknek?- Biztosan nem. De azt nagyon valószínűnek tartom, hogy egy konfliktusos szexualitással terhelt ember a templomban otthonra talál, mert ott védve van a kérdésektől - miért nincs barátnőd vagy feleséged, családod? Erre a cölibátus nagyon alkalmas. Ehhez jön még, hogy egy pap társadalmilag elismert szerepet tölt be - legalábbis az általam ismertek számára ez volt az egyik oka annak, hogy papok lettek. A szükségükből erényt kovácsoltakâŚâŚés a katolikus egyházban szokásos eltussolások miatt nem kellett büntető eljárástól tartaniuk szexuális visszaéléseik miatt.- Ön egy megtervezett eljárásmódot feltételez a vonzódás esetében. De a gond éppen a probléma tudatos elemzésének hiányában van. Mi történne, ha az egyház végre nyíltabban és egyértelműbben foglalkozna a témával?- Ez segítene nekünk, hogy a potenciális pedofilokat jóval hamarabb felfedezzük, és időben megtanítsuk nekik, hogy az ember hogyan kontrollálhatja saját magatartását - még mielőtt bárki áldozatul esne. A mostani pácienseink negyven körüliek, ha sikerülne a fiatalabb embereket elérni, akiknek már kialakult a vonzódási körük, az nagy lépés lenne előre. De ehhez az egyháznak támogatnia kellene a szakszerű diagnosztikát és terápiát. Úgy véli, hogy ezeket alkalmaznák az érintettek?- Erről meg vagyok győződve, mert a papoknál a társadalom iránt érzett felelősségtudat még erősebb, mint általában. Az egyre növekvő elhajlásuk tudomásul vételének hiánya az, ami veszélyessé teszi őket. Alábecsülik fantáziájuk erejét. Olyanok, mint a vakok, akik azt hiszik, hogy látnak - előbb vagy utóbb elesnek. Az amerikai kutatók, mint például David Finkelhorn, abból indulnak ki, hogy egy szigorúan hierarchián alapuló rendszer nagyban megnöveli a visszaélések valószínűségét. - Egy világos szabályokkal rendelkező zárt rendszer ahhoz vezet, hogy a potenciális elkövetők hamis biztonságba ringatják magukat. Azt hiszik, hogy ha valaki követi a szabályokat, akkor mindent az uralma alatt tud tartani. Egyidejűleg azonban van egy titkos világuk - ezek a fantáziáik. Sok egyházi személy fiatal korában bekerül az oktatási rendszerbe, és szakértők szerint ezzel pszichoszexuális szempontból megrekednek egy tinédzser szintjén. Ez megkönnyíti az áldozatokhoz való hozzáférést?- Sok pedofil hajlamú férfi felenged a gyerekek világában, és olyan atmoszférát áraszt, amely azt üzeni, hogy közel vagyok hozzátok. Mint minden ember, egy pedofil is olyan kötődést akar kialakítani, amely a szexuális preferenciáinak felel meg. Ön levélben fordult XVI. Benedek pápához, amelyben segítséget kínál az egyháznak a gyermekek megrontása elleni harcban. Örült a Vatikán az ajánlatának?- Nos, megköszönték, tudomásul vették az ajánlatomat, és közölték velem, hogy a kúriához továbbítják az iratokat. De ez már több mint egy éve volt. Tudom, hogy ezek a dolgok csak nagyon lassan fejlődnek, különösen egyházi körökben. De sajnálom, mert tudom, hogy hogyan lehetne a további áldozatokat megóvni.

10:55

Vége a gázálomnak? [2 hete]

"Csalódást keltő eredményeket hoztak az első fúrások a makói medencében" - jelentették be az ExxonMobil és a Mol vezetői. Bár a gázkitermelés jogával rendelkező Falcon nem adta fel a "csatát", de a helyzet ma bizonytalanabb, mint bármikor. A napokban mind az amerikai ExxonMobil, mind a Mol bejelentette, hogy nem folytatják a gázkutatást a makói ároknál. A két fúrásból, 4200 és 4300 méteres mélységből ugyanis óriási mennyiségű víz tört fel, miközben a kinyerhető földgáz a várakozások alatt maradt. A Mol közleményben adta közre, hogy a medence középső részén található ugyan szénhidrogén, de a gáz gazdaságos kitermelésének valószínűsége alacsonynak mondható. Ezért döntött úgy a társaság, hogy nem folytatják a makói projektet. A Mol kutatási partnere, az ExxonMobil magyarországi leányvállalata is hasonlóképpen döntött. Nemcsak felfüggesztették a gázkutatást a makói medencében, hanem fel is mondták a kanadai Falconnal kötött termelési és fejlesztési szerződést.Egyedül maradt tehát a Falcon. Szabó György, a cég igazgatóságának elnöke kitartó, úgy véli, az eddigi csekély számú fúrásból nem lehet végleges következtetést levonni. Mivel a makói gáz úgynevezett nem hagyományos kitermelésű gázmezőnek számít, a kinyerése is speciális technikai követelményeket igényel. A gáz nem koncentráltan, egy helyen van jelen, hanem elszórtan a kőzetekben. Ráadásul rendkívüli, 4-6 ezer méteres mélységben, óriási nyomás mellett kell dolgozni közel 200 Celsius-fokon. Szabó György hangsúlyozta, hogy Észak-Amerikában sikerrel működik ez a technológia, így bíznak abban, hogy megtalálják a makói mezőre alkalmazható eljárást. Ezért a kitermelés jogával is bíró Falcon folytatja a fúrásokat, sőt már tárgyalásokat kezdett új stratégiai partnerekkel a folytatás érdekében. Az, hogy eddig mennyi pénzt költött a három cég a fúrásra, titok, de hozzávetőlegesen sejteni lehet. Amíg egy hagyományos adottságú területen 3-4 millió dollárba kerül egy fúrás, addig a komplikáltabbnak számító makói térségben 10-12 millió dollárt is elérhet. Becslések szerint a TXM (a Falcon magyarországi leányvállalata) eddig 150 millió dollárt, a Mol és az ExxonMobil együttesen hozzávetőlegesen ennek a felét költötték el. Bár a kutatások, a fúrások óriási pénzbe kerülnek - amennyiben technikailag kivitelezhetőek -, óriási profitot hozhat a gáz. Évekkel ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy az EU legnagyobb gázmezőjének számító makói medence 600 milliárd köbméternyi gázt rejt, ám nem sokkal később már 1500 milliárdnál is többről szólt a fáma. Ha mindez a felszínre kerülne és hasznosítható lenne, akár hosszú időre függetleníthetnénk magunkat az orosz gáztól. Sőt, a hazai fogyasztás biztosítása mellett még exportra is futná. A gáz akár száz évre is elegendő lenne az ország számára, hiszen az éves fogyasztásunk 14 milliárd köbméter körülire tehető. Bár a speciális kitermelési körülmények között nem feltétlenül lenne nagyságrenddel olcsóbb számunkra a hazai gáz, a jelentős állami bevétel azonban mindenképpen az ország hasznára válhatna. Magából a kitermelésből ugyan nem részesedik az állam, a kitermelt gáz után viszont igen, 12 százalékát ugyanis bányajáradék címén be kell fizetnie a kitermelést végző cégnek az államkasszába. Ez mintegy 5000 milliárd forintos bevételt jelentene. Az, hogy a két óriás, az Exxon és a Mol kiugrása végleg véget vet-e a "gázálomnak", ma még kérdés. Amíg a Falcon kitart, addig van némi remény. Annál is inkább, mert ha vállalja a kutatások, a fúrások horribilis költségeit, akkor valószínűsíthetően lát esélyt a sikerre. "Magyar Dallas" Energiahordozó-nagyhatalom aligha leszünk, de jó tudni, hogy a makói medencén kívül számos helyen folynak ígéretes kutatások az országban. A Mol kutatásokat végez a szintén nem hagyományos típusú gázmezőkön a Derecske-, a Dráva- és a Zala-medencében is, ahol - ahogy a makói történet lezárásakor bejelentették - hasznosítják a dél-alföldi tapasztalataikat. De a Nyírségben is kincset rejt a föld mélye. A Falcon szerencséjének tudható be, hogy jelentős mennyiségű olajat találtak a magyarcsanádi régióban. A brit JTX két helyszínen is szerencsével járt. Görbeházán ezer méter mélységben találtak figyelemre méltó mennyiségű földgázt, Hajdúnánáson pedig olajmezőt és 400 millió köbméternyi gázmezőt fedeztek fel.

10:51

A média First Ladyje [2 hete]

Katharine Graham Pulitzer-díjas amerikai újságíró férjének tragikus halálát követően került a Washington Post élére. Graham hosszú és olykor kínkeserves tanulási folyamat eredményeként jutott el odáig, hogy félelmét és bizonytalanságát leküzdve otthonosan és határozottan tudjon mozogni a férfiak dominálta médiavilágban. Erőfeszítéseit siker koronázta: vezetése alatt az újság médiahatalommá vált, ő maga pedig az amerikai közélet egyik legismertebb személyeként elnököknek, államfőknek, valamint a gazdasági és üzleti élet vezetőinek társaságát élvezhette. Eközben pedig a Washington Post olyan nagy horderejű ügyekben lépett fel aktív szereplőként, amelyek megváltoztatták az amerikai történelmet. Ilyen volt például 1971-ben az úgynevezett Pentagon-akták leközlése, valamint a Richard Nixon elnök lemondásához vezető Watergate-botrány nyilvános felgöngyölítése. Katharine Meyer 1917. június 16-án született New York városában. Édesapja, Eugene Meyer bankár volt, édesanyja, Agnes Ernst pedig egy újság tudósítójaként is dolgozott abban az időben, amikor az újságírás nem számított gyakori foglalkozásnak a nők körében. Emellett nagylelkűen szeretett jótékonysági célokból adományozni, és a Republikánus Párt lelkes aktivistájaként is tevékenykedett. Agnes olyan neves emberek barátságát élvezhette, mint Marie Curie, Albert Einstein vagy Eleonor Roosevelt. A házaspárnak öt gyermeke született, akik közül Katharine a negyedik volt. Kiváltságos gyerekkorban volt része: a szülei ugyanis több házat is birtokoltak az országban, de a legtöbb időt a New York államban található Mount Kiscó-i kastélyukban töltötték, valamint Washington DC-ben egy kisebb házban. Szüleit azonban nem sokat látta ebben az időszakban, mivel állandóan utaztak, és társasági életet folytattak, úgyhogy nagyrészt dadák, nevelőnők és tanárok nevelték fel. 1933-ban, amikor a kislány még a virginiai Madeira iskolába járt, édesapja egy csődárverésen megvásárolta a Washington Post újságot 875 ezer dollárért. Eugene ekkor már nyugdíjba vonult, de egyre jobban nyugtalanították a nemzet ügyei, ezért döntött úgy, hogy ily módon próbál véleményének hangot adni. Katharine-t már fiatalon érdekelte az újságírás: a madeirai iskolai évek alatt a helyi diákújságnál dolgozott. 1935-ben a Vassar Főiskolára kezdett járni, majd egy év múlva átiratkozott a Chicago Egyetemre, amelyet sokkal izgalmasabbnak talált. Édesapja ezekben az években is mindig elküldte neki a Washington Post számait, nyaranként pedig az újságnál tevékenykedett a fiatal lány. Miután lediplomázott, Kaliforniába költözött, ahol a San Francisco News nevű újság tudósítója lett, majd egy évvel később visszatért Washingtonba, és csatlakozott a Post szerkesztőségéhez, ahol a terjesztési részlegen is dolgozott. 1940. június 5-én feleségül ment Philip L. Grahamhez, aki a Harvard Egyetem jogi karán végzett, és az egyik legfelsőbb bíró mellett dolgozott. A férfi a második világháború alatt belépett a hadseregbe, ezért felesége többször is félbeszakította újságírói pályafutását. Miután Philip 1945-ben leszerelt, Katharine édesapja, Eugene Meyer meggyőzte, hogy társtulajdonosként csatlakozzon a Washington Posthoz. A köztük lévő jó kapcsolatot tükrözte az is, hogy 1948-ban egy dollárért átadta vejének az üzletet. Philip "cserébe" igyekezett felvirágoztatni a vállalkozást például azzal, hogy 1954-ben megszerezte a Post nagy riválisát, a Washington Times Heraldot, hét évvel később pedig megvásárolta a Newsweek magazint, a becslések szerint 8 és 15 millió dollár közötti összegért. Emellett a cég rádiós és televíziós részlegét is bővítette. Philip mentális problémákkal küzdött, ennek ellenére 1962-ben még sikerült egy nemzetközi hírszolgálatot felállítania. Állapota azonban egyre súlyosbodott. Miután több éven át mániás depresszióban szenvedett, egyik alkalommal idegösszeomlást kapott. Ebben az időben fedezte fel Katharine, hogy férje megcsalta, méghozzá a Newsweek egyik ausztrál szabadúszó újságírójával. Phil ekkor válni akart, és már javaslatot is tett, hogyan osszák fel a vagyonukat. Egy konferencián azonban megint idegösszeroppanást kapott. Pszichiátrián kezelték, de a depressziós rohamok nem múltak el. Egyik hétvégén aztán kiengedték, és ekkor történt, hogy otthonában öngyilkosságot követett el.A tragikus haláleset után Katharine-nek kellett átvennie a "birodalom" irányítását, hogy a "családi vállalkozás" megmaradjon. A média mindig is érdekelte, de Philip mellett idejét leginkább négy gyermekük nevelésének szentelte. A cég irányítása nagy kihívást jelentett számára, már csak azért is, mert akkoriban nők nem töltöttek be vezető pozíciót a média világában, így semmilyen példa nem állt előtte. Szembesülnie kellett azzal, hogy sok férfi munkatársa és alkalmazottja nem vette komolyan az elején. Ráadásul le kellett küzdeni saját félelmeit és bizonytalanságait is, amelyek meglepő módon már kiskorától kísérték őt: mindig is bizonytalan volt tudását, külsejét és viselkedését illetően. Önéletrajzában például azt írta, hogy az alkalmatlanság érzése szinte teljesen lebénította. Amikor feleségül ment Philiphez, akkor is kételyek gyötörték: hihetetlennek tűnt számára, hogy egy ennyire kiváló és vonzó férfi valóban őt akarja. Katharine azonban férje öngyilkossága után mindent beleadott, hogy félelmén úrrá legyen, hogy kilépjen Phil árnyéka alól, és megbirkózzon az előtte álló feladatokkal: alaposan áttanulmányozta a működési elveket, sokat kérdezett, és régi barátokkal konzultált. Eközben kulcsfontosságú döntéseket is hozott, például hogy olyan képzett újságírókat és szerkesztőket vegyenek fel, akik emelik az újság nívóját, szerkesztőinek pedig maximális bizalmat szavazott. Lassan, de biztosan uralni kezdte a helyzetet, és az eredmények is jelentkeztek. Az 1970-es években a Post már nemcsak beszámolt az eseményekről, hanem maga is hírforrásként szolgált. Graham mindeközben arra tette a hangsúlyt, hogy pontos és megbízható tájékoztatást folytassanak. Ez irányú elkötelezettsége 1971 júniusában meg is próbáltatott. A Post ugyanis, a New York Timesszal együtt, harcot vívott azért a jogáért, hogy leközöljön a vietnami háborúban való amerikai részvételről szóló titkos dokumentumokat. Mivel egy bíróság leállította az úgynevezett Pentagon-akták nyilvánosságra hozatalát, az ügyet a Legfelsőbb Bíróság elé vitték, amely végül úgy döntött, hogy az újságnak joga van lehozni az iratokat. 1972-ben pedig az újság egyik oknyomozó párosa, Carl Bernstein és Bob Woodward kezdett vizsgálódni egy ügyben. A Watergate-ház egyik, irodának használt lakásába ugyanis betörtek, aminek kárvallottja az amerikai Demokrata Párt akkori elnöke volt. Nyomozásuk nagyszabású illegális tevékenységeket göngyölített fel, amelyekbe a Nixon-kormányzat több mint 40 tagja belekeveredett. Mint utóbb kiderült, a betörés során lehallgatókészülékeket akartak elhelyezni a rivális párt irodájában. A botrány végül az elnök lemondásához vezetett 1974 augusztusában. Utólag talán nehéz elképzelni, mekkora kockázatot vállalt fel a Post, és menynyire egyedül maradt a botrány kirobbanásának első napjaiban. Katharine-t komolyan megfenyegették ebben az időszakban, hogy az ezzel kapcsolatos cikkeket ne közöljék le. Nixon igazságügyi minisztere nem éppen nyomdaképes szavakkal közölte Bernsteinnel, hogy a laptulajdonos nem ússza meg, a kormány pedig kilátásba helyezte, hogy nem adja meg a sugárzási engedélyeket a Post televízióinak. Katharinnek négy munkatársával együtt bíróság elé is kellett állnia az egyik forrásuk miatt. Emellett óriási pénzügyi kockázatot is jelentett a lapnak az ügy, hiszen ez idő alatt részvényeik értéke a felére csökkent. Ráadásul az olvasói levelek sem voltak támogatóak: sokan hátsó szándékkal, rossz újságírással és a hazafiság hiányával vádolták az újságot. Graham ennek ellenére - férjével ellentétben, aki annak idején egy a CIA által támogatott, ám meghiúsult kubai invázió esetében nem akart nekimenni jó barátjának, Kennedy elnöknek, és a CIA-nál dolgozó ismerőseinek - nem adta be a derekát, és rábólintott, hogy munkatársai a nyomozást végigcsinálják s az eredményeket nyilvánosságra hozzák. Önéletrajzában részletesen beszámol arról, hogy mennyire feszült és idegtépő időszak volt ez a számukra, és hogy a több hónapig tartó ostromállapotot nem bírta volna évekig. Ugyanakkor végig azt érezte, hogy tovább kell kutatniuk a pontos és megbízható bizonyítékok után. 1979-ben átadta az újság vezetését fiának, Donaldnak, de továbbra is aktívan tevékenykedett a vállalkozásban. 1997-ben megjelentette önéletrajzi visszaemlékezését, amelyben rendkívül őszintén ír férje mentális problémáiról és saját életéről is, valamint betekintést nyújt abba, hogyan változott a nők szerepe az ő idejében. Annak ellenére, hogy Graham nem volt feminista, fellépésével és munkájával hozzájárult a nők helyzetének megváltozásához is. A Washingtonban és más helyeken tartott vacsorákon például az volt a szokás hosszú éveken át, hogy az étkezés után a nőknek vissza kellett vonulniuk, hogy a férfiak a fontos ügyeket megvitassák. Az egyik ilyen alkalommal Katharine "fellázadt", és közölte vendéglátójával, hogy inkább hazamegy, mint hogy a hölgytársasághoz csatlakozzon. Ekkor szűnt meg ez a tradíció a társasági életben. A könyvért egyébként Graham 1998-ban megkapta a Pulitzer-díjat. 2001. július 17-én hunyt el Idahóban, ahol pár nappal korábban elesett, és fejsérüléseket szenvedett. Graham elnökként és tulajdonosként húsz éven át az ötödik legnagyobb médiabirodalmat irányította az Egyesült Államokban, amely 1975 és 1985 között évente több mint 20 százalékos profitot termelt. Vezetése alatt a Washington Post - amelyből férje addig csak egy középszerű újságot tudott kihozni - tovább növelte a befolyását, és az ország két legjobb napilapjának egyike lett. A prominens újság mellett a birodalmához tartozik többek között a Newsweek magazin, négy televíziós csatorna, kábeltelevíziós rendszerek, egy online információs szolgáltatás, és tulajdonosi részesedések például a Los Angeles Timesban, valamint az International Herlad Tribune újságokban. A félénk négygyermekes családanya a közélet meghatározó személyiségévé vált: államfők, politikusok, a művészvilág és az újságírók krémje vett részt a georgetowni otthonában, valamint a Virginia északi részén fekvő farmján tartott összejövetelein. Katharine egyik kiváló képességének azt tartják, hogy barátságban tudott lenni olyanokkal is, akik különbözőképpen vélekedtek, és olyan egyéni stílusa volt, amely ritkaságnak számított politikai körökben. Azt vallotta ugyanis, hogy azoknak az embereknek is képesnek kell lenniük egymással kommunikálni, akik ellentétes politikai nézeteket vallanak, a média szereplői számára pedig elengedhetetlen, hogy mindkét oldalt meghallgassák.

10:11

Kor-határtalanul [2 hete]

Endrei Judit személyét sokan a mai napig a televíziózással kötik össze, holott az elmúlt években számos fontos kezdeményezés elindítója volt. Ilyen például a Kor-határtalanul program, amely azt hangsúlyozza, hogy középkorúan is lehet kiegyensúlyozottan, boldogan és egészségesen élni. Milyen ma a középkorúak helyzete Magyarországon?- A középkorúak többsége krízisként éli meg ezt az időszakot. Sokan nem gondolkodnak előre, alig várják, hogy nyugdíjba menjenek, azt gondolván, hogy akkor jön az édes semmittevés időszaka. Ha ezt várják, jön is, a leépüléssel együtt. Addig vagyunk szellemileg frissek és aktívak, amíg tevékenyek vagyunk. Másfelől viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy a társadalom nem tud mit kezdeni a középkorúakkal. Szinte lemondott róluk, ezzel együtt pedig mindarról a tudásról, tapasztalatról, bölcsességről is, amit eddigi életük során megszereztek. Mikor szponzorokat kerestem a programunkhoz, egy kávéval foglalkozó cég nem akart velünk partneri kapcsolatra lépni, mondván, hogy az ő célközönségük negvenkilenc évesnél megszűnik. Egy jól ismert mobiltelefonos cég harmincévesnél húzta meg a határt.Tekintve, hogy a társadalmat nem tudjuk megváltoztatni, tehetünk-e valamit a helyzet javításáért? - Siránkozni nem érdemes. Mi csak magunkat és a szűkebb környezetünket tudjuk megváltoztatni. Tehetünk azért, hogy ne épüljünk le se szellemileg, se fizikailag. Az hogy szellemileg frissek maradjunk, nem pénzkérdés. Még ha nincs is pénzünk színházra, utazásra, egy könyv, egy keresztrejtvény mindig kéznél lehet. Az internet korában millió dologgal tudjuk magunkat szellemileg frissen tartani. Az, hogy fizikailag milyen állapotban vagyunk, megint csak azon múlik, hogy felveszünk-e egy sportcipőt, és elkezdünk-e gyalogolni. Nem csak a drága fittnesztermekben vagy golfklubokban lehet sportolni. Ez nagyon jó ötletnek tűnik, de ez az életszemlélet még nem eléggé elterjedt, legalábbis az általam ismert középkorúak között. Sokan úgy tekintenek az elkövetkező tíz-húsz évre, amit valahogy túl kell élni. "Majd csak lesz valahogy" - mondják.- Statisztikák szerint a magyar középkorúak, leginkább a nők, napi öt-hat órát néznek tévét. Ez teljesen leépíti az emberek kapcsolatait, és ha valaki hatvan évesen észreveszi magán a szenilitás jeleit, az valószínűleg annak tulajdonítható, hogy hosszú évekig nézte a lélekromboló, leépítő sorozatokat. Közben pedig azt is tudjuk, hogy a családok milyen keveset beszélgetnek egymással. Az is elszomorító, hogy az ötven év feletti magyaroknak csupán négy százaléka tanul. Nyugaton ez az arány sokkal magasabb. Nem a formális tanulást értem ezen, hanem az érdeklődésünknek megfelelő továbbképzést, hogy haladjunk a korral. Fontos, hogy ami a fiatalabb éveinkben kimaradt, azt most bepótoljuk például a nyelvtanulás vagy a számítógépes ismeretek területén. Vajon a negatív hozzáállás is hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom nem becsüli eléggé ezt a korosztályt?- A társadalom akkor fog ránk tisztelettel tekinteni, ha ezt mi vívjuk ki magunknak. A tisztelet nem jár automatikusan a korral. Nem papókákra és mamókákra van szükség, hanem aktív, szellemileg friss középkorúakra és idősebbekre, akikre felnézhet a következő generáció.Tevékenységük során gyakran járják az országot. Találkoznak olyan jó példákkal, akiknek sikerült áttörni a társadalmi gátat?- Rengeteg a jó példa. Egyik alkalommal találkoztunk egy hölggyel, aki ötvenéves volt, amikor meghalt a férje. Döntenie kellett, hogy éli az özvegyasszonyok szomorú életét, szűkös anyagiakkal, vagy pedig megvalósítja régi álmát. Mindig is szeretett utazni, így kitanulta az idegenvezető szakmát. Amikor nyolcvanéves korában találkoztunk vele, lelkesen mesélte, hogy hetvenöt éves koráig bejárta az egész világot, az utasok pedig rajongtak érte. Egy másik hölgy arról számolt be, hogy tíz évvel ezelőtt a férjét kirakták a munkahelyéről, így neki kellett felépítenie egy vállalkozást a nulláról. Jelenleg a férjének is munkát ad. Egy Győr közeli faluban idős, hatvan-hetven év körüli hölgyek egy csoportja összefogott, és ha látják, hogy szemetes a falu, kitakarítják. És még sorolhatnámâŚNekik miért sikerült?- Nyitottak, rugalmasak voltak, és eldöntötték, hogy mit akarnak. Ha valaki felkészült a változásra, kifejezetten jó lehetőségnek is tekintheti ezt a kort. A lényeg az, hogy pozitívan álljunk a dolgokhoz. Ez nem egy mesterkélt mosolygást jelent, hanem hogy minden helyzetben a megoldást keressük. Aki nyitott rá, az tőlünk is sok támogatást kaphat. A Kor-határtalanul program célja, hogy aktivizáljuk az embereket. Szemléletváltást és új gondolkodást igyekszünk átadni ennek a korosztálynak. Képes az ember ötven felett is megújulni?- Miért ne? Az ötvenedik születésnapomon az egyik barátnőm ezt mondta: "Most jön életed legjobb időszaka, amikor igazán ki tudsz teljesedni." Sose zavart a korom, bár időnként megfordul a fejemben, hogy kevesebb van már hátra. Ezt a kevesebbet kell értelmesebben kihasználni. Most attól érzem magam jól, hogy tudom értékelni az életet. A húszas éveimben csak úgy történtek velem a dolgok, most tudatosan élek. Húszévesen nem érdekelt az egészségem, ma már rájöttem, hogy ez mekkora érték. Most még lehet valamit tenni azért, hogy húsz év múlva ne legyünk kiszolgáltatott, ágyhoz kötött emberek.A Megyeri hidat egy hetvennégy éves építész tervezte, s a kozmetikumairól híres Ilcsi néni is csak nyugdíjba menetel után - közel hatvanévesen - kezdte el építeni a birodalmát. Erre valószínűleg nem került volna sor, ha nyugdíjba menetel után ők is inkább a tévénézést választják. Csak rajtunk múlik, hogyan döntünk. 95 évesen is tervez Erzsike néni fürge lábakon érkezik a Duna-parti kávézóba, ahová a randevút megbeszéltük. Mire utolérjük, már az étterem másik végében jár. Rendkívül kíváncsiak voltunk, vajon ki lehet ez a 95 éves hölgy, aki most szerzett oklevelet egy számítástechnikai tanfolyamon. "Szórakozásból vettem részt a számítástechnikai tanfolyamon. Megtanultam, hogyan lehet eligazodni az internet világában, s hogyan tudok elektronikus levelezést folytatni másokkal" - meséli Erzsike néni, aki tavaly iratkozott be a kurzusra, akkor még csak 94 évesen. Kíváncsisága azonban nagyobb volt a tananyagnál, s külön órákkal igyekezett elérni, hogy minél képzettebb legyen a modern kommunikáció terén. Kósa Sándorné Erzsike nyugdíjas nevelőnő az első világháború alatt született, erről az időszakról azonban nem sok emléke maradt. Amire leginkább emlékszik, az a boldog fiatalság kora. "Apám iskolaigazgató, anyám tanár volt, és olyan harmóniában éltek, hogy a boldog család emléke egész életemet bearanyozta. Sokat utaztunk, és az élmények nagy örömet szereztek nekem" - gondol vissza a családjára. A hölgy mindig is szerette a mozgást, s ezt édesanyja is észrevette. "Tízéves koromban az anyám úgy döntött, hogy beajánlja Âťcsinos, jó mozgású kislányátÂŤ - vagyis engem - Brada Rezsőhöz, a kor híres koreográfusához. Balettot kellett volna tanulnom, de én még a balettcipőmet is utáltam. Egy hónap próbaidő után a neves táncművész ezekkel a szavakkal ment anyámhoz: ÂťAsszonyom, én már harminckét éve vagyok a szakmában, de még soha nem találkoztam ilyen tehetségtelen tanítvánnyalÂŤ" - meséli nevetve. Ez azonban nem szegte kedvét, s az intenzív mozgásigényére a választ a sport legkülönbözőbb fajtái jelentették: teniszezett, úszott, evezett, síelt sőt ródlizott is - teljes erőbedobással.A második világháborúban csillagos házban laktak. "Nagyon sajnáltam azokat, akik szörnyű dolgokat éltek át származásuk, etnikai hovatartozásuk miatt" - gondol vissza. Amikor pedig látta, hogy egyesek kijárását szigorúan korlátozzák, becsöngetett hozzájuk, és felajánlotta segítségét a kijárási tilalom idejére. A hölgy a második világháború után ment férjhez. Jól menő textilszövő kisüzeme több jövedelmet hozott számára, mint jogtanácsosként dolgozó férjének keresete, férje kívánságára azonban hamarosan feladta vállalkozását, hogy két gyermeküket teljes odaadással, minőségi módon tudja felnevelni. Az utazás örömeit egész életében igyekezett kiaknázni. Férje sajnos fiatalon - ötvenhat évesen - meghalt, ezután a barátnőivel utazott. "Mindig nagyon megválogattam az útitársaimat. Olyan emberrel nem szeretnék menni, akinek csak az a célja, hogy tunkolja magát a tengerben vagy a napon süttesse a hasát" - mondja.Az évtizedek során bejárta Európát, többször volt Afrikában, egyszer Jordániában, de az egyik legemlékezetesebbnek mégis a japán út bizonyult. "A nyolcvanas években, amikor ott jártam, még nem volt Budapest-Tokió járat. Vonaton, repülőn, hajón, buszon, hikarin (japán gyorsvasúton) csak oda öt napig tartott az utazás. Tokió, a főváros nem tett rám nagy benyomást, azonban a japán életmód, az emberek szorgalma elgondolkodtatott. Japánban például megvetik azt az embert, aki váltogatja az állását. Ott az a normális, hogy ha valaki elhelyezkedik egy vállalatnál mondjuk húszéves korában, akkor tűzön-vízen át kitart, és onnan megy nyugdíjba" - meséli. Jordániában Petra volt számára a legemlékezetesebb, de járt a Nébó hegyén is, ahonnan Mózes megpillanthatta az ígéret földjét. "A Nébó hegyén emléktábla hirdeti, hogy az előző pápa is ott járt. Biztosan kíváncsi volt, mit látott Mózes" - teszi hozzá. Erzsike néni utálja az öregedést, és most is tervez. Tavalyi, tunéziai útja után jövőre Olaszországot célozta meg, hiszen már ötven éve is elmúlt, hogy ezeken a déli tájakon járt. Most Velencébe, Firenzébe és Rómába szeretne ellátogatni. A mozgást, a sportot ma sem hagyta abba. Hetente úszik egy órát valamelyik uszodában, nyaranta pedig huszonöt éves Fiatjával megcélozza a Velencei tavat, s ha az időjárás is engedi, akár naponta is élvezi a tó vizét. Az öregedés jelei riportalanyunk látásán sem mutatkoznak. Csupán egyszer, hetvenéves korában volt problémája a bal szemével, amikor embóliát kapott. A szemében az egyik főér elzárult, de mire megműtötték volna, a főér szerepét a mellékerek vették át. Az orvosok "világcsodának" nevezték a jelenséget, "milliószor" megvizsgálták, s története még az orvosi szakkönyvekbe is bekerült. A hölgy ma is szemüveg nélkül olvassa még a legapróbb betűs újságot is.Arra a kérdésre, hogy mi a hosszú élet titka, keresnie kell a választ. A harmonikus család, a boldog házasság és a genetikai adottságok sokat jelentenek - véli -, de az olyan trükkök, mint a bioételek fogyasztása, kissé nevetségesnek tűnnek számára. Étkezése egyszerű. Hála a hűtőgépnek, elég hetente egyszer megfőznie az egész hétre valót - különböző főzelékeket és húsokat -, így több ideje marad értelmesebb dolgokra, mint például az olvasás vagy mondjuk egy novelláskötet megírása. A Délután a játszótéren című írásával például elnyerte már a Tisztelet Társasága irodalmi pályázatának első díját, most pedig egy vaskosabb kötet kiadására készül, melyben a valós történeteken alapuló novellái és úti élményei egyaránt szerepelnek majd. A díjnyertes novella főszereplője egyébként egy játékmackó, amelyet egy kislánytól kapott vigasztalásul. A plüssmackó azóta is mindig erre a szeretetre emlékezteti őt.Erzsike néni a politikában is igyekezik up-to-date lenni, s nemcsak a politikai pártok szlogenjeit ismeri, hanem a háttérinformációkkal is tisztában van. A legújabb, holokauszttagadást tiltó törvénnyel teljes mértékben egyetért. Az élet sok öröme, amelyet átélhetett, nem jelenti azt, hogy ne vett volna tudomást a 20. század szörnyűségeiről, véleménye szerint azonban a 21. század az előzőhöz képest is nagyobb kihívást jelent majd az emberiség számára. (Somorjai László)

09:46

Kanadai színes [2 hete]

"Szerencsétlen flótások és mázlimadarak" - így jellemzi a tekintélyes Der Spiegel című lap a téli olimpiák színes történetét. Bár a Vancouverben zajló ötkarikás játékok középpontjában továbbra is a sportteljesítmények állnak, érdekes történetekben azért ezúttal sincs hiány. "Soha az életben nem szenvedtem még ennyit, pedig 22 éve vagyok az élsportban. Ez a bronzérem olyan értékes számomra, mintha gyémánttal díszített aranyat nyertem volna" - tett vallomást passiójáról Petra Majdic. Az eredetileg végső győzelemre is esélyesnek tartott szlovén sífutónő érdekes körülményeket követően állhatott fel a dobogó harmadik fokára: Majdic ugyanis nemes egyszerűséggel egy szakadékba zuhant. "Előbb beleestem egy hatalmas gödörbe, majd nekicsapódtam egy fának is, végül egy pocsolyában találtam magam" - emlékezett vissza a bemelegítés során átélt "borzalmakra". Mint később kiderült, Majdicnak négy bordája törött el, mellhártyája is beszakadt, ennek ellenére a szlovén nem adta fel: elindult a versenyen, sőt, az elképesztő fájdalmak ellenére végül harmadikként érkezett célba. A valóságos hőstett ellenére Majdicot a sportorvosok és a szervezők lebeszélték arról, hogy ilyen állapotban tovább folytassa az olimpiai küzdelmeket. Arra azonban nem adtak választ, hogy mit keresett a pálya mellett egy hatalmas árokâŚ Persze nem Majdic az egyetlen, aki "esik-kel" a téli olimpián. A lesiklásban - szintén a hölgyeknél - például a Franciaországot képviselő Marion Rolland tíz méter után volt képes esni egy hatalmasat. A svéd Anja Parson esése már nem volt ennyire vicces: a győzelemre is esélyes alpesi síelő hölgy 100 kilométer per órás sebességnél bukott egy hatalmasat, s több mint fél focipályányi távolságot repülve érkezett vissza az anyaföldre. Esete azért is fájó (a szó szoros értelmén túl), mert egyébként ezüstérmet nyerhetett volna, ha célba érkezik - ami alig háromszáz méter múlva meg is történt volna. Természetesen a "teremtés koronáit" sem hagyjuk ki a sorból: a férfiak mezőnyében például az olasz Peter Fillnek is sikerült egy ritka teljesítménnyel színeznie sportkarrierjét: gyakorlatilag napra pontosan egy évvel vicces "bakkecske- ugrás-szerű" esését követően ismét sikerült buknia - ráadásul ugyanazon a pályán, Vancouverben.Hiába kiváló műkorcsolyázó Nobunari Oda, egy gyermeteg hibával mégis sikerült elrontania olimpiai esélyeit. Nobunari a jégpályán már javában készülődött mutatványára, megszólalt a zene is, a nézők és a pontozóbírók is csak rá figyeltek. A japán sportoló ekkor azonban lenézett korcsolyájára, s tragikus fájdalommal gondolhatott vissza édesanyja egykori intelmeire: "Kösd be a cipőfűződet, fiam!" Korcsolyafűzőinél ekkor már csak győzelmi reményei voltak jobban szétszakadva.Az egyik leglátványosabb - és egyben igen veszélyes - sportág a síkrossz, amely most debütált az olimpián. A pályán négyen mennek egyszerre, ugratnak, kanyarodnak mintegy 80 kilométer per órás sebességgel. Nem meglepőek tehát az ütközések. Az amerikaiak világbajnoka, Daron Rahlves most mégis bosszankodhat: a nyolcaddöntőben a levegőben hátulról nekicsapódott a francia Ted Piccard, minek következtében hat métert zuhant, de nem sérült meg. "Olyan a síkrossz, mintha egy taxit vezetnél nagy tempóban New York utcáin. Előfordul, hogy ütközöl" - nyilatkozta Rahlves a verseny előtt. Megjegyezte: "A feleségem is mindig azt kérdezi tőlem, hogy miért csinálom. Talán azért, mert szeretem a félelmet. Én egy ilyen bandita vagyok."Persze, a sportklasszisok is csak emberek. A Kanadában valóságos szentként tisztelt hokikapus, Martin Brodeur például az amerikaiak ellen bekapott potyagóljaival valósággal kirúgatta magát a kanadai válogatottból. A "juharfaleveles" alakulat veresége ugyanis azt jelenti, hogy már a negyeddöntőben szembe kell nézniük a félelmetes orosz válogatottal, ami korántsem jelent biztos éremesélyeket. A grúz szánkós, Nodar Kumaritasvili tragédiája mellett a statisztika is jelzi, hogy a csúszósportágak meglehetősen veszélyesek: eddig 44-en haltak meg hasonló balesetek miatt, többségük bobos volt. Ehhez képest érdekes igazán az amerikai Steven Holcomb története, aki néhány évvel ezelőtt elveszítette a látását egy súlyos betegség miatt. A 29 éves bobkormányos mégsem hagyta abba a versenyzést: alig látott valamit, de sikeresen kormányozta a 150 kilométer per órás sebességgel száguldó járművet. Azóta egy speciális kezelésnek köszönhetően újra lát, ám a jó teljesítményhez továbbra is "tompítania" kell a látását: ezért egy olyan sisakot használ, amelyből alig lát ki. A vakon száguldás során ugyanis érzésből és emlékezetből vezetett, amihez annyira hozzászokott, hogy komoly előnyt szerzett versenytársaival szemben. "Sokkal jobban érzem magam, ha kevesebb információhoz jutok, és inkább a megérzéseimre kell hagyatkoznom. Bobot vezetni különleges, semmi máshoz sem hasonlítható dolog. Gyakorlatilag a testem meghosszabbításává lényegül" - fogalmazott Holcomb, aki tavaly négyesben világbajnok is lett. Most a kettesek versenyében a hatodik helyet szerezte meg, de a négyesek között a dobogóra várják. Hozzá hasonlóan a kanadai Brian McKeever sífutó is elveszítette a látását - a különbség csak annyi, hogy ő nem nyerte vissza. Ennek ellenére - történelmet írva - nemcsak a paraolimpiára készülő csapatnak lett tagja, hanem a "sima" téli olimpiára is beválogatták. A 30 éves sportoló fokozatos látásvesztést okozó Stargardt betegségben szenved, és mindössze 10 százalékát látja annak, amit egy egészséges ember, azt is periférikusan. Mégis első lett - egészséges társai között - a decemberi, Alberta államban rendezett 50 kilométeres versenyen ezzel kvalifikálta magát Vancouverbe. Mint mondta, sikertörténete arra bizonyíték, hogy a nagy álmokat be lehet teljesíteni, bármik is legyenek azok.

2010. február 25, csütörtök

20:45

Pedofília: Az áldozat újból áldozattá válik [2 hete]

"Az egyházon belül elkövetett, gyerekek elleni cselekmények esetén is meg kell védeni az áldozatokat, és az elkövetőkre is vonatkozik a büntetőtörvénykönyv. Ha tehát ilyen ügy kiderül, annak büntetőjogi következményei kell hogy legyenek." Minek tartja a pedofíliát? Betegség, aberráció, bűn? - Klinikai értelemben azt tekintik pedofilnak, aki kizárólagosan vagy elsősorban prepubertás vagy esetleg serdülő gyerekek iránt érez szexuális vonzalmat. Ez egy nagyon erős és ellenállhatatlan késztetés, nehezen változtatható, már csak azért is, mert az érintettek egy jelentős része nem is akar ezen változtatni. A gyerekek elleni erőszak elkövetői nagyobb részben olyan felnőttek, akik személyiségzavaruk, éretlen személyiségük, agresszivitásuk, hatalomvágyuk, alacsony önértékelésük, kudarcos párkapcsolataik vagy az attól való félelem okán visszaélnek a nekik kiszolgáltatott gyerekekkel. Mit remélnek az elkövetők egy ilyen borzasztó cselekedettől? - A gyerekek elleni szexuális erőszak mögött sokszor a változatosság keresése áll, vagy az a súlyos, de egyes országokban élő tévhit, hogy az érintetlen gyerekkel való szexuális érintkezés gyógyítja a HIV-fertőzötteket, az AIDS-t, illetve az a tény, hogy aki egy érintetlen gyerekkel kerül szexuális kapcsolatba, biztosan nem fertőződik meg. Mit lehet tenni a pedofilokkal, kiváltképp annak tudatában, hogy a nagy részük nem is akar megváltozni? - A börtönbüntetés nyilván arra szolgál, hogy elszigeteljék őket, de arra biztosan nem alkalmas, hogy ettől megváltozzanak, másképpen viselkedjenek. Ezért is merül fel a néhány helyen használt - például Kaliforniában vagy a közelmúltban Lengyelországban bevezetett - időleges vagy végleges kémiai kasztráció, ami jelentősen csökkenti, megszünteti a vágyat, a libidót, és ezzel nagyrészt megelőzhető az elkövetés. Magyarországon tervben van a kémiai kasztráció bevezetése? - Eddig nem volt erről szó, és szakmai vita sem. Tudható, hogy hány pedofil él világszerte? - A kutatások szerint a felnőttek körülbelül húsz-huszonöt százaléka fantáziál gyerekekkel kapcsolatos szexuális képeket, játékokat, de ez nem jelenti azt, hogy pedofilok lennének, és azt sem, hogy valaha is közelednének gyerekekhez. Mindenesetre a pornográfia kiemelkedő "népszerűsége" és a szexturizmus, amelynek egyik fő célpontja a gyerekprostitúciót engedélyező, elnéző országok látogatása, egyértelműen aggasztó jel. Valamiféle általános okra visszavezethető a pedofília? - Az ismert nemzetközi adatok szerint a pedofília semmilyen módon nem függ össze a társadalmi, gazdasági státusszal, iskolai végzettséggel, és a pedofilok többségét nem érte bántalmazás gyermekkorában. Többségük heteroszexuális, vagyis az ellenkező nemhez vonzódik. A szakemberek sem ismerik a pedofília okát, azt viszont tudjuk, hogy elkövetők nagy többsége, mintegy kilencven százaléka férfi. Hazánkban hány esetre derül fény évente, és ezekből mit feltételeznek a felderítetlen esetek nagyságrendjéről? - Erre nincs adat, aminek egyik oka, hogy nem egyértelműek és konszenzuálisak azok a definíciók és a terminológia sem, amit a rendőrök, segítő szakemberek, a bíróság, az ügyészség használ. Másrészt a bűncselekmények osztályozása nem különíti el a gyerekek bántalmazásának különböző formáit e szerint, és más nyilvántartást használ a gyermekvédelem és az egészségügy, mint a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság. Mindenesetre okkal vélelmezhető, hogy rendkívül magas a látencia, hiszen a titokhoz nagyon erős érdeke fűződik az érintetteknek. Az esetek túlnyomó többsége, négyötöde családon belül - szülő, nevelőszülő, rokon elkövetők által - történik, és ennél is több áldozatról mondható el, hogy ismeri az elkövetőt, mert a szomszéd, ismerős, gondozó volt az. Az idegenek által elkövetett cselekmények száma nagyon alacsony. Egy német statisztika is cáfolni látszik, hogy jórészt azok lesznek pedofilok, akik gyermekként maguk is bántalmazást éltek át. Mi a helyzet ebből a szempontból Magyarországon? - Szét kell választani a pedofilt és az elkövetőket, mert ez utóbbi jóval nagyobb halmaz, aminek részhalmaza az előbbi. Többféle vélemény olvasható arról, hogy milyen mértékben determinálja a későbbi erőszakos elkövetést - szexuális visszaélést - a saját, gyermekkori áldozati szerep, és bizonyosan az elkövetők kisebb része volt maga is áldozat. Sajnálatosan kevés kutatás és eredmény van ezen a területen, magyar vizsgálat pedig egyáltalán nincsen. A katolikus egyházat mostanában pedofil- és homoszexuális botrányok sorozata rázza. Miért csak néhány év óta történhetnek lebukások, miközben köztudott, hogy a gyakorlat több évszádos? - Nyilvánvalóan megváltozott a világ: a nyitott társadalom, a média és a széles körű felvilágosítás, tudatosság, a feltárt ügyek nyilvánosságra hozatala nagyon sokakat segít abban, hogy elmondják, mi történt velük, hogy ne féljenek, illetve ne gondolják, hogy csak velük estek meg ilyen szörnyűségek, és ők a hibásak. Az egyházaknak maguknak kell elvégezniük azt a munkát, ami elvezet az ügyek feltárásához, az ismert, de esetleg eltussolt esetek feldolgozásához, a szankciókhoz. Az azonban nem kérdés, hogy az egyházon belül elkövetett, gyerekek elleni cselekmények esetén is meg kell védeni az áldozatokat, és az elkövetőkre is vonatkozik a büntetőtörvénykönyv. Ha tehát egy ilyen ügy kiderül, annak büntetőjogi következményei kell, hogy legyenek. Természetesen nemcsak az egyházi esetek, hanem a családon belüli erőszak, az intézményekben, bentlakásos iskolákban élő gyerekek, fogyatékosok esetében is egyre erőteljesebb a figyelem a megelőzésre. A fejlett országokban mindenhol működik ma már anonim segélyvonal, interneten elérhető segítségkérési lehetőség, még ha sajnos ez sokszor éppen a legkiszolgáltatottabbak számára nem ismert és hozzáférhető. A fejlett országok nagy részében egyre jobb a jogi szabályozás, és ezek alkalmazása. A média jó értelemben is felerősíti ezt azzal, ha jó színvonalú információkat közvetít. A téma egyik szakértője azt mondta, hogy a pedofília olyan téma, amely Magyarországon politikai védettséget élvez. Mire gondolhatott? - Ezt tőle kell megkérdezni. A magam részéről a legfontosabb problémának azt érzem, hogy Magyarországon gyakorlatilag nincsen sem megelőző-, sem ellátórendszer, a gyerekek, a szülők és a szakemberek semmiféle használható információt, segítséget nem kapnak ahhoz, hogy megelőzhetők legyenek az esetek. Nehezen ismerik fel a jeleket, nem hisznek a gyerekeknek, ha azok egyáltalában el merik mesélni a velük történteket. Ennek oka sokszor a félelem és a tudatlanság, a szembenézés képtelensége, a tehetetlenségérzés, illetve a szégyen. A tragikus az, hogy az áldozatok újból áldozattá válnak: nem volt elég elszenvedniük a visszaélést, a környezetüktől sem számíthatnak segítségre. A rendőrségi meghallgatás többnyire szakszerűtlen, nincs speciálisan felkészített csapat - például női pszichológus, nőgyógyászati vizsgáló kislányok esetében -, a videós meghallgatás, ami a fejlett országokban magától értetődő, nálunk nem működik, noha vannak így felszerelt szobák és készülékek. A traumát elszenvedettek terápiás segítése sincs megoldva: alig van az országban olyan szakember, aki vállalja az ilyen eseteket, és képes is segítséget nyújtani. És nincs semmiféle rehabilitációs, segítő szolgálat az elkövetők részére sem, pedig a legjobb megelőzés az, ha nincs "kereslet", vagyis a potenciális vagy korábbi elkövetők megfelelő segítséget kapnak.

További cikkek az archívumban >>>

Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére


	Újdonság - Szemeid előtt, ami a legjobban érdekel
	részletek >>>