pénztárca kímélő megoldások
 
Jogi fórum hírek  Üzlet
 

2017. augusztus 21, hétfő

15:42  Határozatképtelen volt a rendkívüli ülés- Csak napirend előtti felszólalások hangzottak el [16 óra 42 perce]
  A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés hétfőre - ellenzéki kezdeményezésre - összehívott rendkívüli ülése, így csak napirend előtti felszólalások hangzottak el.MSZP: a Fidesz-KDNP-t nem érdekli az ország jövője Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a Fidesz-KDNP távolmaradását az üléstől úgy értékelte: a kormánypártokat nem érdekli Magyarország jövője, "csak a saját, önző, hatalommegtartó érdekeiket követik", a valódi problémák elől menekülnek, inkább nyaralnak vagy éppen "lekésték a helikoptert".      Emlékeztetett, "az oktatás szabadságának védelme" és a devizahitelesek megsegítése érdekében kezdeményezték a rendkívüli ülést. Előbbiről azt mondta, hogy törvényjavaslatukkal meg akarják akadályozni "az egyik legjobb magyar egyetem, a CEU ellehetetlenítését".      A devizahitelesek ügyében Tóth Bertalan azonnali intézkedéseket sürgetett, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő magyar családok tízezrei ne kerüljenek utcára. 72 ezer családot kerestek meg hitelintézetek végrehajtási ügyben - jelezte.      Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: az ellenzék a Soros Györgynek fontos ügyekben még nyáron is összehívja a parlamentet.       A felsőoktatás ügyében azt mondta: a kormány célja, hogy a Magyarországon működő összes egyetemre azonos szabályok vonatkozzanak, a tárgyalások jól haladnak, a Soros-egyetemet pedig senki nem akarja bezárni. A devizahitelesekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: ha van egyértelmű felelőse a devizahitelezési válságnak, az a baloldal, a válság kezelése pedig a polgári kormányra maradt, ezért döntött a kabinet az árfolyamgátról, a végtörlesztésről és a banki elszámoltatásról, az ellenzék azonban nem szavazta meg ezeket az intézkedéseket.      Az államtitkár egyúttal sajnálatát fejezte ki, amiért az MSZP elmulasztotta napirendre kérni például a határzár kérdését, amit - mondta - Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt elbontana.     LMP: fel kell függeszteni a kilakoltatásokat  A kilakoltatási moratórium visszaállítását szorgalmazta Hadházy Ákos (LMP), aki kijelentette azt is: nemcsak a terroristák vehetnek el életeket, hanem azok a "gátlástalan politikusok" is, akik szerinte felelőssé tehetők a nehéz helyzetbe kerültek tragédiájáért.       Idén 10 ezer kilakoltatásra is sor kerülhet - mutatott rá, és megismételte: szerinte egyes fideszes politikusoknak ez még érdekében is állhat, hogy busás haszonnal adják tovább az így megszerzett ingatlant.       A képviselő a probléma megoldását, a devizahitelesek kárpótlását ígérte, és kijelentette: a kormány a bankárok mellett azért is felelős, mert tudatosan gyengítette a forintot, a bankoktól elvett extraprofitot pedig nem adta vissza az érintetteknek.       Dömötör Csaba válaszában a szocialistákat nevezte a válság fő felelőseinek, és kifogásolta, hogy az LMP velük szövetkezett a rendkívüli ülés érdekében.       Emlékeztetett: az államilag támogatott lakáshitelezési rendszer eltörlése terelte az embereket a devizahitelek felé, a baloldali kormányok pedig semmilyen segítséget nem nyújtottak.           Sorolta az Orbán-kormány ez ügyben hozott intézkedéseit, majd rámutatott: az LMP ezeket nem támogatta, vagyis ha rajtuk múlik, most magasabbak lennének a törlesztő részletek, több pénzt maradt volna a bankoknál és többen adósodtak volna el.      Jobbik: az évszázad átverése  Z. Kárpát Dániel (Jobbik) az évszázad pénzügyi átverésének nevezte a devizahitelezést. Feltette a kérdést: aki 165 forinton vette fel a hitelét, az miért 256 forintos áron váltotta vissza? Hibásnak nevezte az elszámolási törvényt, amely szerinte a bankoknál hagyta a pénzt, és elszámoláskori árfolyamú elszámolást sürgetett.       Azzal vádolta a kormányoldalt, hogy hozzájárult az ország "kiürítéséhez", a gazdaság "kiszárításához". A "kifosztógépezetet" támogatja az, aki nem járul hozzá a felvétel napján érvényes árfolyam alkalmazásához - hangoztatta Z. Kárpát Dániel, aki bírálta az LMP-t is, amely korábban a hitelfelvevőket is felelőssé tette.      A jobbikos politikus  - mint mondta - a probléma megoldásáig tartaná fenn a kilakoltatási moratóriumot. "Van pofája azt mondani, hogy elszámoltatták a bankokat?" - fordult a kormány képviselőjéhez, ami után a levezető elnök megintette szavaiért.       Dömötör Csaba megismételte:  a baloldal engedett teret a devizahitelezésnek, és a jelenlegi kormány szüntette meg azt.      Az államtitkár a Jobbiknak is azt mondta: "a tettesekkel együtt hivatkoznak az áldozatokra" akkor, amikor a szocialistákkal szövetkeztek a rendkívüli ülés összehívásáért.       Közös célnak nevezte az érintettek megsegítését. A kormány intézkedései 1,4 millió embernek segítettek - hívta fel a figyelmet, a Jobbikot ugyanakkor bírálva amiatt, hogy elnökük nem szavazta meg az ehhez szükséges törvényeket. Szerinte emellett jobbikos politikusok minősíthetetlen hangnemben sértegetnek egyes társadalmi csoportokat, köztük a határon túli magyarokat. Mirkóczki Ádám szóvivő a választók egy részére tett sértető megjegyzést, Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig az időseket minősítette úgy, ahogy senki az elmúlt 30 évben - idézte fel az államtitkár.   A Ház jelenlévő képviselői - az MSZP-, az LMP- és a Jobbik-frakció tagjai, valamint a DK-sok kivételével a függetlenek - ezt követően kézzel, majd szavazógéppel is voksoltak a napirendről, de mivel 141 képviselő nem volt jelen, és mindössze 57 támogató voks érkezett, határozatképtelenség miatt nem sikerült elfogadni az ajánlást. Így Latorcai János levezető elnök a rendkívüli ülést bő fél óra után bezárta és bejelentette, hogy a következő ülését várhatóan szeptember 18-án tartja a Ház.   forrás: Jogi Fórum
12:14  Lezárult a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. ellenőrzése - Az Állami Számvevőszék megállapításai [20 óra 10 perce]
  Az Állami Számvevőszék befejezte a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. 2012. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása összességében szabályszerű volt. A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vagyongazdálkodása, a pénzügyi-számviteli és az ellenőrzési feladatok ellátása szabályszerű volt, közzétételi kötelezettségének eleget tett. A társaság működésének szabályozottsága nem volt megfelelő.Az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek a nemzeti vagyon részét képezik, ellenőrzésük kiemelten fontos a nemzeti vagyon megőrzése, megóvása érdekében. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseivel hozzájárul a közpénzek szabályos, átlátható, elszámoltatható és eredményes felhasználásához. Az ÁSZ ezért ütemezetten végzi az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek ellenőrzését, melynek keretében sor került a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. ellenőrzésére is. A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. mint nemzeti turisztikai marketing szervezet feladata a Kormány turizmuspolitikájának megvalósítása, a nemzetközi és a hazai turizmushoz kapcsolódó marketing tevékenység szervezése, hatékonyságának mérése, továbbá adatgyűjtés és elemzések készítése. 2012 júliusától a társaság közösségi agrár- és bormarketing feladatokat is végez. A társaság turisztikai ágazatot támogató tevékenységét 12 külföldi és 8 hazai fióktelep, képviselet működtetésével látja el, valamint szervezi, fejleszti és koordinálja az országos Tourinform irodahálózat működését. A kormányzati szektorba sorolt, kizárólagos állami tulajdonú gazdasági társaság elnevezése Magyar Turizmus Zrt. volt, 2016 májusától működik Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. néven. A társaság részesedése felett 2014. július 15-ig a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., 2014. július 16. és 2014. szeptember 11. között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és ezt követően a Nemzetgazdasági Minisztérium gyakorolta a tulajdonosi jogokat. Az ellenőrzés megállapította, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlása összességében megfelelő volt. A tulajdonosi joggyakorlás szabályait a vonatkozó jogszabályok előírásaival összhangban lévő alapító okirat tartalmazta. Meghatározták a vagyonnal való felelős gazdálkodás rendjét, valamint a tulajdonosi joggyakorlók képviseletét a társaság irányításában, felügyeletét ellátó testületekben. Az ÁSZ megállapította, hogy a társaság működésének szabályozottsága a számviteli politika hiányossága, valamint az önköltségszámítási szabályzat hiánya miatt nem felelt meg az előírásoknak. A szolgáltatások önköltségét a szabályozási hiányossággal összefüggésben utókalkulációval nem támasztották alá. A pénzügyi-számviteli és az ellenőrzési feladatok ellátása keretében a bevételek és ráfordítások elszámolása szabályszerűen történt. Éves beszámolóit a törvényi előírásoknak megfelelően elkészítette és közzétette. A társaság, mint kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet a pénzügyi lízing értékéről az adatszolgáltatást az államháztartási miniszter felé nem teljesítette. A társaság vagyongazdálkodása és a vagyon nyilvántartása szabályszerű volt, a vagyon értékét megőrizte. A vagyongazdálkodással összefüggő feladat- és hatásköröket, felelősségi viszonyokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-nél a jogszabályi előírások figyelembevételével kialakították. Az ÁSZ a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vezérigazgatójának három javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie. forrás: Jogi Fórum
10:14  Ismét az Európai Bíróság előtt az Uber - Egységes uniós álláspont szükséges [22 óra 10 perce]
  Alig két hónappal azután, hogy Szpunar főtanácsnok indítványában megállapította, hogy az Uber elsősorban nem információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújt, és így köteles betartani a tagállamok vonatkozó közlekedési szabályozásait, a cég ügye újra terítékre került az Európai Bíróság előtt. "Habár az Európai Bíróság ítélethirdetésére még hónapokat kell várni, az eddigi főtanácsnoki indítványok és az egyre gyakoribb tagállami eljárások alapján jól látszik, hogy az Uber tevékenységével kapcsolatosan a közeljövőben egységes uniós álláspontra lesz szükség." - mutat rá Novák Zoltán, a Taylor Wessing ügyvédi iroda jogásza.
08:39  Van már cégkapuja? Ha nincs, regisztráljon! - A legfontosabb tudnivalók [23 óra 45 perce]
  "A 2017. január 1-jén már létező gazdálkodó szervezetnek 2017. augusztus 30-áig létre kell hozniuk és be kell jelenteniük az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségüket a Rendelkezési Nyilvántartásba." - figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. Ennek előfeltétele a cégkapu szolgáltatásra történő regisztráció.A cégkapu szolgáltatás A cégkapu szolgáltatást az ügyfélkapu mintájára, azt kiegészítve hozták létre. A kettő különbsége, hogy az ügyfélkapu elsősorban magánszemélyekhez kapcsolódik, és csak személyükön keresztül azokhoz a cégekhez, amelyek ügyeit intézik, a cégkapu pedig - nevéhez méltón - a cégekhez kapcsolódik, és a cégek ügyeinek intézésére lesz alkalmas. Míg az ügyfélkapun az adóügyek mellett más magánjellegű hivatalos ügyeket is lehet intézni, például időpontot kérni igazolványok készítéséhez, a magánszemély adóbevallását benyújtani stb., a cégkapun a cégek intézhetik majd ügyeiket, tarthatják a kapcsolatot az állammal. A cégkapu tehát valójában egy 300 MB-os ingyenes tárhely, amelyet a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) biztosít a gazdálkodó szervezetek számára. Ez a tárhely biztonságos és hiteles, amely lehetővé teszi, hogy a hivatalos levelezés a postai szolgáltatások helyett elektronikusan, igazolhatóan történjen meg. Az ide érkező dokumentumokat kézbesítettnek tekintik majd. Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek lesznek többek között: az államigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok, a bíróságok, az ügyészség, a közjegyzők, a bírósági végrehajtók, a köztestületek, a közüzemi szolgáltatók. Velük tehát a jövőben elektronikusan fogunk levelezni. Regisztráció és bejelentés Az első lépés a szolgáltatás igénybevételéhez a gazdálkodó szervezet regisztrálása a cégkapun. Ezt a cég képviselője, akinek önálló aláírási joga van, könnyen, gyorsan megteheti. Bonyolultabb a regisztráció, ha nem a vállalkozás képviselője, hanem annak meghatalmazottja teszi ezt meg, vagy esetleg együttes aláírásra jogosult több személy. Ilyenkor ügyfélkapus meghatalmazásra, elektronikusan hitelesített dokumentumokra lesz szükség. Tehát érdemes az egyszerűbb megoldást választani - ha ez lehetséges -, és az ügyvezetőnek magának rászánni néhány percet. Regisztrálni a cegkapu.gov.hu oldalon lehet. A regisztráció menete: kiválasztja a regisztrálandó cég formáját, megadja a cég adószámát megadja a cégkapumegbízott e-mail címét, ő lesz jogosult majd az ügyintézők felvételére, törlésére, jogosultságaik beállítására a háttérben a rendszer ellenőrzi az adatokat a közhiteles nyilvántartásokban elmenti az adatokat, majd elektronikusan hitelesített visszaigazolást küld pdf-ben, amit le lehet tölteni. A cégkapu által biztosított tárhelycímet nemcsak létre kell hozni, hanem be is kell jelenteni a Rendelkezési Nyilvántartásba. Ez azonban nem kíván plusz munkát, mert a cégkapu-regisztrációs program felajánlja a cégkapu bejelentését is. Alapértelmezett az a beállítás, hogy ki van pipálva az "Engedélyezem a leendő cégkapu cím RNY (Rendelkezési Nyilvántartás) rendszerbe történő bejelentését" jelölőnégyzet. Ha ezt így hagyjuk, további teendőnk nincs, a bejelentés a regisztrációval egyszerre, automatikusan megtörténik. De mit is jelentettünk be ezzel? Az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőséget. Ez valójában a biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím, ami nem az e-mail cím, hanem a cégkapu által biztosított elektronikus tárhely maga. Egy szervezet csak egy cégkapuval rendelkezhet. Egy cégkapu használatával a cég minden érdekeltje egy helyen férhet hozzá a szervezet hivatalos levelezéséhez, de a hozzáférést lehet majd adni a tényleges ügyintézőknek. Bejelentésre kötelezettek A belföldi székhellyel rendelkezői gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező, belföldi székhelyű szervezeteknek kötelező a regisztráció és az elérhetőség bejelentése. Vagyis minden kft., bt., nyrt., zrt.-nek regisztrálnia kell, de ebbe a körbe tartoznak a szövetkezetek, az állami vállalatok, de a végrehajtói, közjegyzői, ügyvédi irodák is. A cégkapus regisztrációs kötelezettség ugyanakkor az egyéni vállalkozókra, egyéni ügyvédekre nem vonatkozik, ők továbbra is az ügyfélkapu szolgáltatással jogosultak az elektronikus kapcsolattartásra. A szabadalmi ügyvivők számára opcionális a cégkapu szolgáltatás igénybevétele. Határidők A regisztráció és a bejelentés határideje 2017. augusztus 30-a, de 2017. december 31-éig jogkövetkezmények nélkül teljesíthető. Vagyis van egy átmeneti felkészülési időszak, hogy mindenki teljesíthesse kötelességét. 2018. január 1-jétől viszont szankciókra számíthatnak azok, akik nem regisztráltak. Egyrészt, lemaradhatnak saját ügyek intézéséről, másrészt törvényességi felügyeleti eljárást (pénzbírságot, esetleg törlést) vagy hatósági ellenőrzést fognak velük szemben kezdeményezni. Maga a tárhely-szolgáltatatás, vagyis a levelezés 2017. december 1-jén indul el, és 2018. január 1-jétől kötelező lesz az állammal való elektronikus kapcsolattartás, a hivatalos elérhetőségről történő dokumentumküldés és az azon történő fogadás. A jövőben a gazdálkodó szervezeteknek nyilvántartásba vételüket vagy alapításukat követő 8 napon belül kell majd bejelentkezniük. forrás: Jogi Fórum

2017. augusztus 20, vasárnap

23:50  Boszorkányperek kutatója - Beszélgetés Balogh Elemér jogtörténész volt alkotmánybíróval [1 napja]
  Ma is hangosan és sétálva tanul, mint Arisztotelész. Kilenc évig volt alkotmánybíró és kilenc gyermeke van. Szeged díszpolgára, és tavaly óta a helyi jogi kar dékánja. Kedvenc témája a boszorkányperek. Balogh Elemér jogászprofesszor szerint a jogtörténet egyben kultúrtörténet is.

2017. augusztus 18, péntek

14:24  Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma - Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata [3 napja]
  forrás: dr. Borbély Nóra Mária
13:50  Lezárult egy honvédelmi célú térképészeti társaság ellenőrzése - Az Állami Számvevőszék megállapításai [3 napja]
  Az Állami Számvevőszék befejezte a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. gazdálkodásának 2012-2015 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a társaság tulajdonosi joggyakorlói a tevékenységüket összességében szabályszerűen látták el. A társaság működésének szabályozottsága és a pénzügyi-számviteli, illetve adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése összességében megfelelt az előírásoknak. A társaság vagyonával szabályszerűen gazdálkodott.
12:24  A felhő jogi környezete - Mik a kockázatok? [3 napja]
  A felhő térnyerése évek óta vitathatatlan. A felhőalapú szolgáltatások rohamos terjedésével pedig egyre hangsúlyosabban merül fel az a kérdés, hogy a jogi szabályozás elősegíti, vagy inkább akadályozza a felhőalapú számítástechnika (cloud computing) alkalmazását, illetve, hogy mennyiben képes kezelni a felhő jelentette kockázatokat. Ahogy az általában lenni szokott a jogi szabályozás jócskán lemaradva követi a technológiai fejlődést, jelen esetben sincs ez másként. Felhőjogról, mint önálló jogágról még nem beszélhetünk, a felhő által felvetett jogi problémák számos területet érintenek, mint például az adatvédelem, szerződések joga, elektronikus kereskedelem, büntetőjog, kiberbiztonság, szellemi alkotások joga. Az adatvédelmi szabályozás talán a legjelentősebb terület, amely a felhő elterjedésének a gátja lehet. Mi a felhő? Az Európai Bizottság 2012. szeptember 27-i, "A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában" című közleménye ("Felhő Közlemény") szerint leegyszerűsített kifejezésekkel megfogalmazva a "számítási felhő" adatok interneten keresztül elért, távoli számítógépeken történő tárolását, feldolgozását és felhasználását jelenti. A magyar jogban a következő definíciót találjuk a felhő alapú számítástechnikai szolgáltatásra: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amely lehetővé teszi konfigurálható számítási erőforrások - különösen hálózatok, kiszolgálók, tárolók, alkalmazások, szolgáltatások - osztott készletének igény szerinti, hálózaton keresztül történő elérését, és jellemzője a szolgáltatások igény szerinti használata, a hálózati elérés, az erőforrás készlet kialakítása, a rugalmasság valamint a szolgáltatás mérése.[1] A felhőszolgáltatásokat a tartalmuk alapján jellemzően az alábbi három csoportba szokás osztani: Szoftver mint szolgáltatás: a felhőszolgáltató a szoftvert nyújtja interneten (http protokollon) keresztül ("SaaS"); Platform mint szolgáltatás: a felhőszolgáltató az alkalmazás üzemeltetéséhez szükséges környezetet biztosítja ("PaaS"); Infrastruktúra mint szolgáltatás: a felhőszolgáltató az infrastruktúrát (virtuális gépet és más erőforrásokat) biztosítja, az operációs rendszert és az alkalmazásokat a felhasználó működteti ("IaaS"). A felhő és az adatvédelem Az egyik legfontosabb kérdés, hogy az adatok milyen feltételek mentén tárolhatók a felhőben. Az adatvédelmi szabályozás kapcsán célszerű a 2018. május 25-tól minden EU tagállamban kötelezően alkalmazandó általános adatvédelmi rendelet ("GDPR" vagy "Általános Adatvédelmi Rendelet") rendelkezéseit vizsgálni.  Az adatok köréből az adatvédelem területe a személyes adatok kezelését szabályozza, a személyes adatok köre azonban meglehetősen tág: személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre ("érintett") vonatkozó bármely információ. A természetes személy azonosítható, ha közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható[2]. Személyes adat tehát például a cégek által az érintettekre vonatkozóan kezelt bármely adat, pl. az ügyfél neve, e-mail címe, telefonszáma. Az adatkezelés pedig a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így például a tárolás[3]. Az adatvédelmi szabályozás következő logikai lépcsője, hogy ki minősül adatkezelőnek. Adatkezelő az, aki a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza[4], adatfeldolgozó pedig az, aki az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel[5]. A megkülönböztetés jelentőségét az adja, hogy az adatkezelőre vonatkozó adatvédelmi kötelezettségek köre szélesebb. Az európai uniós adatvédelmi munkacsoport, az ún. 29. cikk szerinti Munkacsoport ("WP29" vagy "Munkacsoport") 05/2012-es véleménye ("Vélemény") alapján alapesetben már a felhőszolgáltatás igénybe vevője is adatkezelőnek minősül, mert ő határozza meg az adatkezelés célját[6].  Előfordulhat persze az az eset is, amikor a felhőszolgáltatóval szerződést kötő fél is adatfeldolgozó, mert más nevében kezeli az adatokat, ebben az esetben az adatkezelő hátrébb áll a szerződéses láncolatban. A felhőszolgáltató pedig alapesetben adatfeldolgozónak minősül, aki a felhő felhasználóval kötött szerződés alapján végzi a tevékenységét. Arra is van ugyanakkor lehetőség, hogy a felhőszolgáltató adatkezelőnek minősüljön, ha például az adatokat a saját céljaira is kezeli, de ez nem változtat a felhő felhasználó (vagy a vele szerződéses láncolatban álló más személy) adatkezelői minősítésén. Az adatkezelő (adott esetben a felhő felhasználó) tehát a rá vonatkozó adatvédelmi kötelezettségek betartása alól nem mentesül pusztán azáltal, hogy felhőszolgáltatót vesz igénybe. Így például az adatkezelés jogszerűségéhez szükséges, hogy az adatkezelő megfelelő jogalappal rendelkezzen az adatkezelésre, azaz például rendelkezésre álljon az érintett hozzájárulása. A felelősségi szabályok egyértelműek: aki az Általános Adatvédelmi Rendelet megsértésének eredményeként vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól kártérítésre jogosult. Az adatkezelésben érintett valamennyi adatkezelő felelősséggel tartozik minden olyan kárért, amelyet az Általános Adatvédelmi Rendelet sértő adatkezelés okozott. Az adatfeldolgozó csak abban az esetben tartozik felelősséggel az adatkezelés által okozott károkért, ha nem tartotta be az Általános Adatvédelmi Rendeletben meghatározott, kifejezetten az adatfeldolgozókat terhelő kötelezettségeket, vagy ha az adatkezelő jogszerű utasításait figyelmen kívül hagyta vagy azokkal ellentétesen járt el. Az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért őt semmilyen módon nem terheli felelősség.[7] Ha például tehát adatvesztés eredményeképpen szenved kárt az ügyfél, az adatkezelőt terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy őt semmilyen módon nem terheli felelősség az adatvesztésért. Fel kell hívni a figyelmet e körben arra is, hogy az adatkezelő kizárólag olyan adatfeldolgozókat vehet igénybe, akik vagy amelyek megfelelő garanciákat nyújtanak az adatkezelés Általános Adatvédelmi Rendelet követelményeinek való megfelelését és az érintettek jogainak védelmét biztosító, megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására.[8] Az adatkezelő terhére esik tehát a megfelelő felhőszolgáltató kiválasztása. A jelenleg is érvényben lévő gyakorlat az, hogy egy kis adatkezelő és a nagy felhőszolgáltatók szerződéskötési alkupozíciójának egyenlőtlensége nem indokolhatja, hogy az adatkezelő olyan kikötéseket és szerződési feltételeket fogadjon el, amelyek nem felelnek meg az adatvédelmi jognak.[9] Az EU részéről ugyanakkor évek óta tartó munka folyik annak érdekében, hogy olyan környezet kerüljön kialakításra, amely elősegíti az európai adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelni tudó felhőszolgáltatók működését.   Európai Uniós törekvések Az Általános Adatvédelmi Rendelet célja, hogy a felhőszolgáltatásokat tekintve is EU szintű egységes piac valósuljon meg. A GDPR az általános rendelkezései között rögzíti, hogy a személyes adatok Unión belüli szabad áramlása nem korlátozható vagy tiltható meg a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmével összefüggő okokból[10], a harmadik országokba történő adattovábbítás tekintetében pedig szigorú követelményeket támaszt, amelyek célja az, hogy az adattovábbítás eredményeként az ilyen országokban történő adatkezelés az európai uniós adatvédelem szintjével megegyező szintű védelmet élvezzen. A felhőszolgáltatók közötti verseny elősegítése, a vendor lock-in elkerülése is cél: a GDPR az adathordozhatósághoz való jog biztosításával a felhőszolgáltatók közötti váltást is elősegítheti közvetetten. Bár az adathordozhatósághoz való jog adatkezelők között gyakorolható[11], a Munkacsoportnak az adathordozhatósághoz való jogra vonatkozó iránymutatása ("WP242") felhívja arra a figyelmet, hogy abban az esetben, amikor az adatkezelő adatfeldolgozót vesz igénybe (tehát pl. felhőszolgáltató igénybevétele esetén), akkor az adatfeldolgozóval kötött szerződésnek tartalmaznia kell, hogy az adatfeldolgozó megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel segíti az adatkezelőt az érintett jogainak (tehát az adathordozhatósághoz való jog) gyakorlásához kapcsolódó kérelmek megválaszolása érdekében. A WP242 arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben az adatfeldolgozó (jelen esetben a felhőszolgáltató) közös adatkezelőnek minősül, a vele kötött szerződésnek egyértelműen rögzítenie kell, hogy kinek a felelősségi körébe tartozik az adathordozással kapcsolatos kérelmek teljesítése. A Felhő Közleményben lefektetett és megvalósult célok között szerepel a szabványosítás, azaz európai szabványok meghatározása[12], önkéntes tanúsítási rendszerek fejlesztése, illetve a felhő-iparággal együttműködve a felhőszolgáltatókra vonatkozó magatartási kódexek[13] kidolgozása, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokra vonatkozó mintafeltételek kidolgozása[14]. Ez a munka nem eredménytelen, az európai felhő iparág is szereplői is aktívan részt vesznek az önszabályozásban annak érdekében, hogy megfeleljenek a GDPR-nak és ezt tudassák a felhasználóikkal[15]. A Bizottság 2016. április 19-i, az európai felhő kezdeményezésről szóló közleményében ("Felhő Kezdeményezés") bejelentette az európai tudományosadat-felhő ("Európai Felhő"), illetve az annak alapjául szolgáló, szuperszámítógépre épülő európai adatinfrastruktúra létrehozását. Az Európai Felhő a tudományos szférát követően a tervek szerint a köz- majd a magánszféra részére is hozzáférhetővé válna, amelynek célja az érintett iparágak, különösen a kkv-k erőforrás-hatékonyságának a javítása. Cél tehát, hogy a következő években átfogó európai felhő-infrastruktúra kerüljön kialakításra. A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelésére vonatkozó 2017. május 10-i Bizottsági Közlemény ("Értékelés") a felhőre vonatkozóan több releváns megállapítást is tesz. Az Európai Bizottság további intézkedéseket tervez annak érdekében, hogy a Kezdeményezés lefedje az üzleti felhasználók felhőre vonatkozó szerződéseit, valamint, hogy megkönnyítse az üzleti felhasználók felhőszolgáltatók közötti váltását, további jogalkotás várható az unión belüli szabad adatáramlás biztosítása érdekében, illetve a célok között szerepel egy uniós szintű ikt biztonsági keret létrehozása.  Hazai szabályozás Az Infotv. jelenleg is rögzíti az adatkezelő kártérítési felelősségét: ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével, vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni, továbbá személyiségi jogi jogsértés esetén sérelemdíj követelhető az adatkezelőtől. A törvény kimondottan szigorú rendelkezése továbbá, hogy az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó, tehát a felhőszolgáltató által okozott kárért is, továbbá az adatfeldolgozó személyiségi jogsértése esetén is ő köteles az adatfeldolgozó helyett sérelemdíjat fizetni az érintett részére.  A mentesülés akkor lehetséges, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy a kárt, vagy a személyiségi jogsérelmet az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő[16]. A fentiekben jelzett szigor vélhetően a GDPR kötelező alkalmazását követően is érvényesülni fog a hazai gyakorlatban. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ("NAIH") honlapján közzétett, az Általános Adatvédelmi Rendelet alkalmazására vonatkozó felkészüléssel kapcsolatos tájékoztatás[17] szövegéből arra lehet következtetni, hogy a NAIH - eddigi gyakorlatával egyezően - továbbra is szigorúan, az uniós szabályozáshoz képest szűkítő értelmezés mentén fogja kezelni az adatvédelmi kérdéskört. Erre példa a NAIH tájékoztatásából az adatvédelmi incidens felügyelő hatóság részére történő bejelentésére vonatkozó 9. pont, ahol azt hangsúlyozza a hatóság, hogy az adatbiztonsági incidensek bejelentésének kötelezettsége indokolt és nem jelent aránytalan terhet az adatkezelőkre nézve. Ezt a plusz kitételt az Általános Adatvédelmi Rendelet 33. cikke nem tartalmazza, épp ellenkezőleg, a Rendelet - más esetekben ugyan, mint pl. az érintett tájékoztatása - az aránytalan terhet, mint valamely kötelezettség teljesítése alóli kivételt fogalmazza meg, a kérdéses 33. cikk pedig a bejelentés alóli kivételként hangsúlyozza azt azesetkört, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal az érintettek jogaira nézve.   [1] 187/2015. (VII. 13.) Korm. rendelet 1. § 1. pont [2] GDPR 4. cikk 1. pont [3] GDPR 4. cikk 2. pont [4] GDPR 4. cikk 7. pont [5] GDPR 4. cikk 8. pont [6] Vélemény 3.3.1. pont. [7] GDPR 4. 82. cikk (1)-(3) bekezdés [8] GDPR 28. cikk (1) bekezdés [9] A Munkacsoport 05/2012-es véleményével megerősített 1/2010-es véleménye [10] GDPR 1. cikk (3) bekezdés [11] GDPR 20. cikk [12] http://csc.etsi.org/ [13] https://eucoc.cloud/en/home/#c1908 [14] https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/cloud-select-industry-group-service-level-agreements [15] https://cispe.cloud/ [16] Infotv. 23. § [17] https://www.naih.hu/felkeszueles-az-adatvedelmi-rendelet-alkalmazasara.html forrás: Jogi Fórum
10:24  Iskolakezdési nagy leárazások - Mire figyeljenek a fogyasztók? [3 napja]
  Hatalmas kedvezmények, leárazások, akciók iskolakezdésre - az áruházláncok már közzétették a leárazott tanszereket, egyéb kedvezményeiket, de a nagy forgatagban nem árt több mindenre ügyelni! Ha hibás volt a termék, a leárazás ellenére is ugyanolyan fogyasztóvédelmi lehetőségek illetik meg a fogyasztókat! Nincs kötelező, egyéves garancia például a 10.000 Ft feletti iskolatáskára, van viszont az ilyen vételár feletti számológépre, diktafonra, hangszerre, sporteszközre, laptopra!
08:16  Kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés - Románia megtámadta az Európai Unió bíróságán a bejegyzést [4 napja]
  Románia megtámadta az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés bejegyzését - jelentette be egy kolozsvári sajtótájékoztatón Vincze Loránt a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke és Porcsalmi Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke.

2017. augusztus 17, csütörtök

12:34  Lezárult két budapesti városgazdálkodási társaság ellenőrzése - Az Állami Számvevőszék megállapításai [4 napja]
  Az Állami Számvevőszék lezárta a Budapest XIX. kerületi önkormányzatának tulajdonában lévő Közpark Kispesti Köztisztasági és Közfoglalkoztatási Nonprofit Kft. és a XVII. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő Rákosmente Városfejlesztő, Városüzemeltető, Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Kft. ellenőrzéseit. Az ÁSZ megállapította, hogy az önkormányzatok összességében szabályszerűen gyakorolták tulajdonosi jogaikat. A Közpark NKft.-nél a vagyongazdálkodás szabályszerűsége, annak elszámoltathatósága, valamint a közzététel hiányosságai miatt az átláthatóság nem volt biztosított, a társaság fizetőképessége azonban stabil volt. A Rákosmente Kft. vagyongazdálkodása összességében megfelelt az előírásoknak, és fizetőképessége is biztosított volt. A társaság az árképzés során az előírásoknak megfelelően járt el, azonban önköltségszámítást nem végzett.Az Állami Számvevőszék kiemelt célja, hogy a helyi önkormányzatok gazdálkodásában rejlő pénzügyi kockázatok feltárásával, az államháztartáson kívülre nyújtott költségvetési támogatások és ingyenes vagyonjuttatások, valamint az államháztartáson kívül működő feladatellátó rendszerek ellenőrzéseivel hozzájáruljon ahhoz, hogy a közpénzeket az államháztartáson kívül működő szervezetek is átlátható, rendezett módon használják fel. Az ÁSZ ezért ütemezetten ellenőrzi az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezeteket, melynek keretében a Közpark Kispesti Köztisztasági és Közfoglalkoztatási Nonprofit Kft. és a Rákosmente Városfejlesztő, Városüzemeltető, Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Kft. ellenőrzésére is sor került. A Közpark Kispesti Köztisztasági és Közfoglalkoztatási Nonprofit Kft. ellenőrzése Budapest XIX. kerületi önkormányzata 2008-ban alapította a 100%-os tulajdonában lévő társaságot, melynek törzstőkéje az ellenőrzött időszakban 3 millió Ft volt. A társaság felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolta, tevékenységét egyszemélyes nonprofit társaságként látta el. A társaság főtevékenységként köztisztasági, kertészeti, szakipari tevékenységet folytatott; Kispest területén a parkok, zöldfelületek, játszóterek takarítását, gondozását, a köztéri berendezések karbantartását látta el. Vállalkozási tevékenységet is folytatott, melynek keretén belül társasházaknak, magánszemélyeknek, valamint az önkormányzat intézményeinek kertészeti, köztisztasági és szakipari munkákat végzett. A társaság 2013. június 28. óta kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősül. A mérlegfőösszeg 2012. december 31-én 71 millió Ft volt, 2015. december 31-re 164,5%-kal emelkedett. 2012 és 2015 között az önkormányzat összesen 1 milliárd 31 millió Ft működési célú támogatásban, míg a Munkaügyi Központ megközelítőleg 267 millió Ft közfoglalkoztatási támogatásban részesítette a társaságot. Az önkormányzat a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjét szabályszerűen kialakította. A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület szabályszerűen gyakorolta annak ellenére, hogy a javadalmazási szabályzatot nem alkotta meg. A képviselő-testület az üzleti terv készítési kötelezettséget előírta a társaság részére, a beszámoló elfogadásáról a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában döntött. Az önkormányzat belső ellenőrzése a társaságnál nem végzett ellenőrzést, ezért nem járult hozzá a társaság feladatellátásának szabályszerű teljesítéséhez, nem támogatta a szabályszerű működés kontrollját. A társaság 2012 és 2014 között nem rendelkezett számviteli szabályzatokkal, és a 2015-ben elkészített szabályzatok tartalma sem felelt meg maradéktalanul az előírásoknak. A társaság a jogszabályi előírásokat megsértve, nem készített számlarendet. A vagyongazdálkodás az ellenőrzött időszakban nem volt szabályszerű, mivel az egyszerűsített éves beszámolók mérlegadatait nem támasztották alá leltárral. A társaság fizetőképessége biztosított volt a gazdálkodás során. A társaság az előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségeit nem teljesítette teljes körűen. Az egyszerűsített éves beszámolóit elkészítette, azonban a beszámolók szerkezete nem felelt meg maradéktalanul a jogszabály előírásainak. A beszámolóval és a leltárral kapcsolatos szabálytalanságokat a könyvvizsgáló nem kifogásolta. A kormányzati szektorba sorolását követő időszakban nem szolgáltatott adatokat a központi költségvetésről szóló törvény elkészítéséhez. A társaságnak az államadósságra befolyással bíró gazdasági eseményei nem voltak, adósságot keletkeztető ügyletet nem kötött. A közzétételi kötelezettségének a tevékenységre, működésre vonatkozó adatok tekintetében nem teljes körűen, a gazdálkodási adatok tekintetében egyáltalán nem tett eleget. A bevételek és a ráfordítások, valamint a személyi jellegű ráfordítások elszámolása összességében szabályszerű volt, az értékcsökkenés elszámolása azonban nem volt megfelelő. A társaságot önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat készítésére jogszabály nem kötelezte, viszont a Számviteli politika 2015. április 1-jétől előírta számára, ennek ellenére önköltségszámítási szabályzatot nem készített. Az Állami Számvevőszék a jelentésében az ügyvezetőnek tizennégy, a polgármesternek kettő, a jegyzőnek egy javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. A Rákosmente Városfejlesztő, Városüzemeltető, Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Kft. ellenőrzése A Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata által 2007-ben alapított, és 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság jelenlegi működési formáját 2011-ben nyerte el, a Pro Rákosmente Kft. jogutódlással történt beolvadása után. A Társaság fő feladatai az önkormányzati tulajdonú lakó és nem lakó épületek építése, üzemeltetése, társasházkezelés, magas- és mélyépítési feladatok ellátása, zöldfelületek karbantartása, sportlétesítmények üzemeltetése és karbantartása, illetve közoktatási intézmények működtetése. A Társaság törzsszervezete mellett önálló városfejlesztési divízió, sport divízió és a közoktatási intézményekhez kapcsolódó közszolgáltatási intézményműködtetési részleg működött. A Társaság az Önkormányzattal kötött szerződés alapján a 2012-2015. években a sport divízió és az intézmény működtetési részleg támogatására összesen 1 milliárd 179 millió Ft működési célú támogatást kapott. A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma az új divíziók létrehozása miatt a 2011-es 66 főről 2013-ig 232 főre emelkedett. Az értékesítés nettó árbevétele az ellenőrzött időszak végén 1 milliárd 376 millió Ft volt, míg a mérlegfőösszeg 159,6%-kal, 209 millió Ft-tal nőtt. Az önkormányzat a tulajdonosi joggyakorlásának kereteit a jogszabályoknak megfelelően kialakította, a feladatellátás feltételeit biztosította, tulajdonosi jogait összességében szabályszerűen gyakorolta annak ellenére, hogy a Társaság 2015-ös eredményének felhasználásáról nem az előírásoknak megfelelően döntött. Rendeletalkotási kötelezettségét teljesítette, a Társaság beszámolóit, üzleti terveit jóváhagyta. A Társaság a jogszabályban előírt számviteli szabályzatokkal rendelkezett, azonban a számviteli politika, a számlarend, a leltározási szabályzat és a pénzkezelési szabályzat nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak. A vagyongazdálkodás a jogszabályi rendelkezéseknek összességében megfelelt. A Társaság fizetőképessége biztosított volt, de kis mértékben romlott a lejárt szállítói kötelezettségek növekedése miatt. A Társaság az előírt beszámolási kötelezettségeit teljesítette, az éves beszámolóit határidőre elkészítette és közzétette, azonban ezek tartalma nem felelt meg teljes körűen a jogszabály előírásainak, mert a kiegészítő mellékleteket hiányosan állította össze. A közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala, az adatok védelme nem volt teljes körűen biztosított, mivel közzétételi kötelezettségét hiányosan teljesítette. A Társaság bevételeinek és ráfordításainak, valamint az értékcsökkenés elszámolása összességében szabályszerű volt. A Társaság rendelkezett önköltségszámítási szabályzattal, azonban annak tartalma nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A vállalkozási tevékenységének önköltségét nem határozta meg. A Társaság által nyújtott közszolgáltatásokkal kapcsolatos árképzés összhangban volt az előírásokkal. Az ÁSZ a jelentésében az ügyvezetőnek tizenegy, a polgármesternek egy javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. forrás: Jogi Fórum
09:54  Szabadon utazhatnának be az EU-állampolgárok Nagy-Britanniába - Javaslat a kilépés utáni időkre [4 napja]
  Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnése (Brexit) után is szabadon utazhatnának be a szigetországba az EU-s állampolgárok a brit belügyminisztérium készülőben lévő javaslata szerint.
09:54  Cégkapu regisztráció - Két hét múlva lejár a kötelező bejelentkezés [4 napja]
  2017. augusztus 30-ig minden gazdálkodó szervezet számára kötelező a Cégkapun történő regisztráció. A jövő év elejétől a folyamat során megadott email-cím segítségével zajlik majd az állami szervekkel való hivatalos kapcsolattartás, ezért - a jogszabályi követelménynek való megfelelésen túl - a vállalkozásoknak saját érdekük is, hogy időben felkészüljenek erre.

2017. augusztus 16, szerda

15:04  Nevezzen a Wizz Air Budapest Félmaratonra! - Egyéni verseny jogászoknak! [5 napja]
  Magyarország legnépszerűbb félmaratonja idén első ízben hirdet külön egyéni versenyt jogászoknak. Így e hivatás futói az abszolút eredménylista mellett egy speciális listában is szerepelnek majd a versenyt követően, amelyben külön szakmai sorrendet láthatnak.
14:08  Méltányosabb uniós élelmiszer-ellátási lánc - Az Európai Bizottság konzultációt indít [5 napja]
  Az Európai Bizottság szerdán közzétett felhívásában arra kéri a mezőgazdasági termelőket, az uniós polgárokat és minden érintett felet, hogy a november 17-ig tartó online konzultáció keretében osszák meg az élelmiszer-ellátási lánc működésével kapcsolatos meglátásaikat.
12:54  A lex CEU eltörlése - Várhatóan határozatképtelen lesz a rendkívüli ülés [5 napja]
  Hétfőn tartja ellenzéki kezdeményezésre összehívott rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely a kormánypárti nyilatkozatok alapján a fideszes és KDNP-s képviselők távolmaradása miatt várhatóan nem lesz határozatképes.A parlament honlapján közzétett napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amelyeket a napirend elfogadása után az interpellációk, az azonnali kérdések és válaszok, majd a kérdések követnének. Ezek után kezdenék tárgyalni a "lex CEU eltörléséről" szóló szocialista, valamint a kilakoltatási moratórium megújítását szorgalmazó LMP-s indítványt.      A Ház azonban várhatóan határozatképtelen lesz: Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője múlt vasárnap a Kossuth rádióban jelezte, nem fognak elmenni a rendkívüli ülésre, mert semmi ok nincs arra, hogy nyáron összeüljön a parlament. Kérdésre szerdai sajtótájékoztatóján Budai Gyula fideszes képviselő is megerősítette a kormánypárti képviselők távolmaradását.      A rendkívüli ülés összehívásához szükséges kezdeményezést az MSZP-sek mellett az LMP-frakció tagjai és a független képviselők írták alá. Az MSZP "a lex CEU" néven elhíresült felsőoktatási törvény eltörlése érdekében tett javaslatot a parlament ülésének összehívására, ezt az LMP támogatta, és hozzátett még egy napirendet, amely a devizahitelesek kilakoltatásának megakadályozását célozza - ismertette korábban Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője. forrás: Jogi Fórum
11:14  A Ryanair kartellgyanút sejt - A német és európai versenyjogi hivatalhoz fordul a társaság [5 napja]
  Kartellgyanús lenne a Ryanair diszkont légitársaság szerint, ha a Lufthansa átvenné a kedden csődöt jelentett Air Berlin légitársaságot, ezért a cég a német és az európai versenyjogi hivatalhoz fordul.A Ryanair egy a honlapjára feltett közleményben azt írta, a mesterségesen létrehozott csődeljárás nyilvánvalóan azt szolgálja, hogy a Lufthansa adósságmentesen átvehesse az Air Berlint. Egyértelmű, hogy ez egy összeesküvés a német kormány és a két légitársaság között - fogalmaztak.      A Ryanair ezért Németország és az Európai Unió (EU) versenyjogi hivatalához is panasszal fordul - közölte a társaság.      Matthias Machnig gazdasági államtitkár reggel a ZDF közszolgálati televízióban visszautasította a Ryanair állításait. A verseny továbbra is biztosítva lesz, hiszen nincs szó a Lufthansánál az Air Berlin teljes átvételéről - mondta az államtitkár.      Alexander Dobrindt szövetségi közlekedési miniszter még kedden úgy nyilatkozott, hogy a német kormány szerint nem vet fel kartellgyanút az Air Berlin egyes üzletrészeinek eladása a Lufthansának.      Az Air Berlin kedden délután jelentett csődöt, miután fő részvényese az Etihad Airways úgy döntött, hogy nem támogatja tovább anyagilag a második legnagyobb német légitársaságot.      A cég és leányvállalata, az osztrák Niki légitársaság a csődeljárás alatt tovább működik, nem módosít a repülési tervein, továbbra is lehet a már meghirdetett járatokra jegyet venni, és a már lefoglalt jegyek továbbra is érvényesek.      A német kormány 150 millió eurós áthidalókölcsönt bocsát az Air Berlin rendelkezésére annak érdekében, hogy ne kelljen leállítani a működését. A hitel körülbelül három hónapra biztosítja a társaság működését.      Közben megkezdődtek a tárgyalások a Lufthansa légitársasággal, valamint más érdeklődőkkel az Air Berlin-csoport egyes üzletrészeinek eladásáról.      Az 1979 óta működő Air Berlin évek óta veszteséges, az előző évet 780 millió eurós hiánnyal zárta. A helyzet március végén, a nyári menetrendre való átálláskor romlott drasztikusan, azóta rendszeresek voltak a késések és a járatkimaradások. forrás: Jogi Fórum
10:14  Cégtemetők visszaszorítása - Hamarosan be kell jelenteni a székhelyszolgáltatás igénybevételét! [5 napja]
  Legkésőbb szeptember 29-ig minden vállalkozásnak be kell jelentenie a NAV számára, ha székhelyszolgáltatást vesz igénybe. A székhelyszolgáltatók ugyanis, bár hasznosak lehetnek például egy külföldi vállalkozó számára, sokszor a cégmegszüntetések költségei elől menekülő vállalkozók mentsvárai lettek - mondta el a vallalkozokforuma.hu-nak Papp Tibor, az Írisz Office Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója.Új bejelentési kötelezettségre kell odafigyelniük a magyarországi vállalkozásoknak: amennyiben székhelyszolgáltatást vesznek igénybe, azt legkésőbb 2017. szeptember 29-éig jelezniük kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. A cégbejegyzésre kötelezett adózók ezt a 17T201T, míg az egyéni vállalkozók a 17T101E számú nyomtatványon tehetik meg. Az őszi határidő azokra az esetekre vonatkozik, amikor a szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés még tavaly kelt és azóta nem következett be változás az adatokban, amennyiben a szerződés idei, vagy az adatok változtak, a bejelentést 15 napon belül meg kell tenni. A székhelyszolgáltatás igénybevételének számos legitim oka lehet. Nem csak a posta átvételét biztosíthatják, hanem megfelelő helyszínt is nyújthatnak egy-egy üzleti megbeszéléshez, taggyűléshez - tudtuk meg Papp Tibor adótervezési szakértőtől. "Ez hasznos lehet például egy többnyire külföldön tartózkodó vállalkozónak, de megfelelő székhelyválasztással iparűzésiadó-mentesség is elérhető és a gépjárműadó 20 százaléka is megspórolható." Sok székhelyszolgáltató azonban valóságos cégtemetővé vált. Az Írisz Office Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt. vezetője szerint egy gazdasági társaság megszüntetése költséges folyamat. A veszteséget el kell engedni, ami ajándékozásiilleték-köteles, az összeg pedig a társaságiadó-alapot is növeli. Ha viszont nyereséges volt a cég, azt osztalékadó megfizetése mellett kell felosztani, és akkor még nem is beszéltünk az eljárási díjakról. "Egyszerűbb bejelentkezni egy székhelyszolgáltatóhoz, majd az első hónap díjainak kiegyenlítése után eltűnni; ha a NAV kiszáll a helyszínre, nem talál se iratot, se ügyvezetőt, se pénzt, se eszközöket." Bár a NAV hivatalos tájékoztatást még nem adott ki, a szakértő szerint az ilyen cégtemetők visszaszorítása áll a bejelentési kötelezettség hátterében. Az adóhatóság ugyanis így tudhatja, hogy az új székhely egy székhelyszolgáltatóé, ami fokozott figyelmet érdemel a részükről. forrás: Jogi Fórum
08:14  Megtéveszti a fogyasztókat a WS Teleshop - Hatósági bejelentés a tisztességtelen cég ellen! [6 napja]
  "Elképesztő ajánlat, 40.000 Ft helyett 19.990 Ft-ba kerül csak a termék, ha most megrendeli, megtakarítás: 20.000 Ft!" - állítja a WS Teleshop a televíziós reklámban, közben fut a kétperces visszaszámlálás. Holott a cég webáruházában még a tv-reklám után több nappal is bárki megrendelheti 19.990 Ft-ért az érintett terméket! A WS Teleshop valótlanul állítja tehát, hogy a kedvezményes árajánlata csak pár percig érhető el, és megtéveszti a fogyasztókat! A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület hatósági bejelentéssel él a fogyasztók érdekében, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt!

2017. augusztus 15, kedd

22:34  Szolgálni az embert - Arckép Lábady Tamás volt alkotmánybíróról [6 napja]
  Negyvenkét évig ült a bírói pulpituson. "A bírói munka szolgálat. Mindig az egyes embert láttam az ügy mögött" - fogalmazta meg ars poeticáját a kiváló magánjogász, aki a kilencvenes években az első Alkotmánybíróság tagja és helyettes elnöke, majd az újonnan felálló Pécsi Ítélőtábla elnöke is volt. - Életének 74. évében elhunyt Lábady Tamás.
13:44  A bűnügyi költség elévülésével kapcsolatos kérdések - Egységes joggyakorlat híján [6 napja]
  forrás: dr. Borombós Árpád
11:25  Átmeneti időre szóló vámunió - A brit kormány javaslata az EU-nak [6 napja]
  Átmeneti időre szóló vámuniót javasol az Európai Bizottságnak a brit kormány az Egyesült Királyság európai uniós tagságának 2019-ben várható megszűnése utáni időszakra.
11:04  Elmaradt nyári programok, apróbetűs részek vagy.... azok teljes hiánya - A jegyek visszaváltásáról [6 napja]
  Előre kifizetett, de elmaradt színházi előadások vagy koncertek, lemondott fellépések, hiányos fogyasztói tájékoztatás a szervezők részéről, vissza nem térített jegyárak. A nyári fesztiválok, koncertek, egyéb zenés programok időszakában a fogyasztók könnyen olyan helyzetben találhatják magukat, hogy hiába fizettek ki egy előadást, de az elmarad és később probléma van a jegyárak visszatérítésével.A szervezőknek, legyen akár egy cég, akár egy önkormányzat, már a vásárláskor megfelelően kell tájékoztatniuk a fogyasztókat a program elmaradása esetén követendő visszatérítési eljárásról és minden egyéb, fontos információról! A fentiekhez hasonló eset történt például 2017. augusztus 11-én, amikor Balatonakaliban vihar miatt elmaradt a Pál utcai fiúk c. előadás, amelyet a Pannon Várszínház mutatott volna be. Habár a megváltott jegyek érvényesek az újabb, 2017. augusztus 15-i előadásra, de a csak idényjelleggel ott tartózkodott fogyasztók ezt már nem tudják igénybe venni és már hazautaztak. Mindehhez képest is teljes mértékben tisztességtelen a szervező honlapján, (www.balatonakali.hu) közzétett tájékoztatás, miszerint a jegyek csak akkor válthatóak vissza, ha a program még a második, azaz az augusztus 15-i alkalmon (az esőnapon) sem kerül megtartásra. Jóllehet a honlapon korábban szerepelt az a figyelemfelhívás, hogy a fogyasztók figyeljék az időjárást, és csak abban az esetben vegyék meg a jegyet, ha az esőnapon, 15-én is a településen tartózkodnak, azonban erről egyáltalán nem adtak tájékoztatást a fogyasztók számára a személyes jegyvásárláskor. Az pedig nem várható el, hogy a vásárlók a szervező internetes honlapját folyamatosan figyelemmel kísérjék. Ne feledjék a fogyasztók, hogy a program szervezőjének, legyen szó akár egy önkormányzatról, akár egy vállalkozásról, már a jegyvásárlás előtt világosan és közérthető módon kell tájékoztatnia a fogyasztót a szolgáltatás lényeges tulajdonságairól. Ez már 2014. június 13. óta így van, amikortól is a vállalkozásokat előzetes fogyasztóvédelmi tájékoztatási kötelezettség terheli minden fogyasztói adásvétel vagy szolgáltatás esetén! Az előbbiek közé tartozik és ugyanilyen lényeges tulajdonság egy szabadidős rendezvénynél vagy programnál, hogy ha esetleg az elmarad vagy elhalasztják, akkor a szervező hogyan jár el, milyen lehetőséget biztosít a fogyasztóknak a jegyek visszavételére, vagy esetleg az elhalasztott előadáson való részvételre. A szervezők tehát akkor tanúsítanak felelős és fogyasztóbarát magatartást, ha minden, a fogyasztókkal kapcsolattartásra szánt csatornán, ahol jegyeket árusítanak, megfelelően tájékoztatást adnak a szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, így arról is, milyen eljárást követnek, ha a program esetleg elmarad és tájékoztatnak a visszatérítés lehetőségéről, menetéről! Ellenkező esetben ugyanis akár a fogyasztó igénye - adott esetben - megalapozott is lehet, természetesen ezt esetről esetre lehet eldönteni. Mindezek különösen fontosak annak fényében is, hogy a szervező tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot is megvalósíthat azzal, ha az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat vagy elrejt és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg! Sőt, nem is szükséges a megtévesztésnek megvalósulnia, már elég az is a fogyasztóvédelmi előírások szerint a megtévesztés megállapításához, ha a kereskedelmi gyakorlat erre alkalmas!   A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felhívja a vállalkozások, jegyértékesítők, rendezvényszervezők figyelmét arra, hogy tanúsítsanak felelősségteljes magatartást és megfelelően tájékoztassák a fogyasztókat az általuk kínált programokkal kapcsolatos, minden fontos körülményről, amely a tudatos vásárlói döntéshez szükséges! forrás: Jogi Fórum
07:34  Szabadalmi jogot érintő kínai gyakorlat - Az amerikai elnök jegyzéket írt alá a kivizsgálásról [7 napja]
  Donald Trump amerikai elnök jegyzéket írt alá a szabadalmi jogot érintő kínai gyakorlat kivizsgálásáról.

2017. augusztus 14, hétfő

22:24  Mosott pénzek - Az új pénzmosás és terrorizmus elleni törvény legfontosabb újításai [7 napja]
  Okostelefonnal is azonosíthatóak lesznek a pénzügyi intézmények ügyfelei az új pénzmosás elleni törvény alapján. Szigorúbb ellenőrzési kötelezettsége lesz a szolgáltatóknak, és a céges ügyfelek tényleges tulajdonosi adatai egy központi adatbázisba kerülnek.
14:50  A rokkantsági járadék elméletben és gyakorlatban - Tanulmány [7 napja]
  forrás: dr. Szomszéd Éva
10:50  Befejeződött a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. ellenőrzése - Az Állami Számvevőszék megállapításai [7 napja]
  Az Állami Számvevőszék befejezte a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. 2012. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Miniszterelnökség szabályszerűen gyakorolta a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. feletti tulajdonosi jogokat. A társaság gazdálkodása megfelelően szabályozott volt. A vagyon nyilvántartása nem felelt meg az előírásoknak. A vagyon értékének, állagának megóvásáról gondoskodtak, a vagyon változását eredményező döntéshozatal szabályos volt.
09:14  A felsőoktatási törvény külföldi egyetemekre vonatkozó részei - A Velencei Bizottság véleménye [7 napja]
  Alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak a magyar felsőoktatási törvény, a módosított szabályozás azonban több "rendkívül problematikus" előírást tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan - írta közzétett előzetes véleményében a Velencei Bizottság.Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete mindenekelőtt elismerte, hogy az államoknak joguk van szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket, különösképpen mivel erre nincs egységes európai szabályozás. A szervezet ugyanakkor leszögezte, hogy miközben a törvénymódosítás rendelkezései jogszerűen alkalmazhatóak az újonnan letelepülő külföldi intézményekre, az országban már jelen lévő egyetemek esetében nem ez a helyzet, az utóbbiakra vonatkozó új előírások egy jelentős része ugyanis "túlságosan szigorú sőt  akár indokolatlan".      Az állásfoglalást ismertető közleményben kiemelték: a módosítást a benyújtást követően meglehetősen gyorsan elfogadta a parlament, s ez nem tette lehetővé, hogy átlátható legyen a törvényalkotási folyamat, és annak során az érintett felek mindegyikével érdemben egyeztessenek. Ez  pedig - mint  fogalmaztak   -  segíthette volna a törvény demokratikus legitimációját.      A szervezet ajánlásokat fogalmazott meg a magyar hatóságok számára, egyebek mellett a már jelenleg is működő külföldi egyetemek kivonását sürgette a szabályozás azon előírásai alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus meglétét, valamint megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény. Az állásfoglalás szerint emellett biztosítani kell, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásáról szóló szabályok ne érintsék aránytalanul az akadémiai szabadságot.      A Velencei Bizottság rámutatott: bár a törvény szövegében nem neveztek meg egyetlen intézményt sem, a szabályváltozás főként a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) érinti közvetlenül, a névhasználati tilalom például a Magyarországon működő 24 külföldi egyetem közül egyedül azt hozza hátrányos helyzetbe.      A testület delegációt küldött júniusban Budapestre, amelynek tagjai kormányzati tisztségviselőkkel és a CEU képviselőivel egyeztettek.      Az Európai Bizottság július közepén úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött a magyar hatóságoknak az új felsőoktatási törvény ügyében, ami a korábban megindított kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelenti.      A brüsszeli testület értékelése szerint a módosított törvény ellentétes a letelepedési, a szolgáltatásnyújtási, a tudományos, az oktatási, illetve a vállalkozási szabadságra vonatkozó uniós joggal. Magyarország ezért egy hónapot kapott arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. forrás: Jogi Fórum

2017. augusztus 11, péntek

11:04  Befejeződött a Kereszténydemokrata Néppárt utóellenőrzése - Az Állami Számvevőszék megállapításai [1 hete]
  Az Állami Számvevőszék befejezte a Kereszténydemokrata Néppárt 2012-2013. évi gazdálkodása törvényességének utóellenőrzését, amely a korábbi ellenőrzés javaslatainak hasznosítására készített intézkedési tervben rögzített feladatok végrehajtását értékelte. Az utóellenőrzés megállapította, hogy a párt az intézkedési tervben meghatározott feladatok jelentős részét végrehajtotta, melynek következtében gazdálkodásának szabályszerűsége javult.
09:39  A gyorsított szabálysértési eljárások gyakorlati problémái - Különös tekintettel a fiatalkorúakkal szembeni eljárásokra [1 hete]
  leírás nincs publikálva

2017. augusztus 10, csütörtök

22:39  Munkaszüneti napok bérszámfejtése - Amire figyelni érdemes! [1 hete]
  2017. év első félévében négy olyan munkaszüneti nap is volt, amely általános munkarend szerinti munkanapra esett. Ilyenek voltak a március 15. (szerda), az április 14. (péntek), a május 1. hétfő, valamint a június 5. (hétfő). Ezeknek a napoknak az elszámolására speciális szabály vonatkozik, de lehetőség van rá, hogy a felek a törvényi rendelkezésről egyező akarattal eltérjenek. Ezeket a lehetőségeket is bemutatjuk az alábbiakban.
13:04  Uniós szabályok az utazási csomagokra - Változások várhatók a vagyoni biztosíték területén [1 hete]
  Magyarországon a jövő év elejéig meg kell születnie annak a jogszabálynak, amely átveszi az Európai Unió utazási csomagokra vonatkozó előírásait - mondta Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) alelnöke.
10:34  Folyamatos adatgyűjtés a fogyasztókról a közösségi oldalakon - Ajánlások az internethasználat körében [1 hete]
  Nem is gondolnák a fogyasztók, milyen bizalmas és érzékeny információkat árulhatnak el magukról akaratlanul is a közösségi oldalakon, amelyek folyamatosan gyűjtik az internetes szokások alapján az adataikat. Fokozott körültekintés szükséges ugyanúgy, ha egy közösségi oldalon vásárolnak egy másik féltől, de az sem mindegy, hogy mások személyes adatait, például fényképét hogyan kezelik! Trójai falovak, egyéb vírusok, számítógépes kártevők, adathalászat - a fogyasztókra egy sor kockázat leselkedik a világhálón, ha óvatlanok. A Budapesti Békéltető Testület ezért összeállította ajánlását, mire ügyeljenek mindenképp a fogyasztók az internethasználat körében!
08:44  Etikus hackerek kontra BKK - IT biztonság az igazságszolgáltatás árnyékában [1 hete]
  2017. július 14-én bejárta a teljes magyar sajtót a hír, mely szerint több súlyos biztonsági probléma is van a frissen átadott BKK webshop rendszerében. Bármekkora összegért vásárolható bérlet, titkosítási gyengeségek, titkosítatlan jelszó, személyes adatokhoz való hozzáférhetőség és ehhez hasonló problémák. Az egyik ilyen biztonsági rést felfedező 18 éves fiatal fiú 50 Ft-ért vásárolt egy bérletet, majd ezután felhívta a BKK figyelmét a problémára. A rendszert üzemeltető T-Systems jelentése szerint nagy számú kibertámadás érte az új rendszert, a támadásokkal összefüggésben büntetőfeljelentést tettek a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A feljelentést a 18 éves fiú ellen is megtették, akit tegnap este a rendőrség elő is állított gyanúsítotti kihallgatásra. Az ügy több fontos és érdekes kérdést vet fel, melyet érdemes tisztázni annak érdekében, hogy pontosan lássuk a helyzetet és a jövőbeni megoldási lehetőségeket. Jelenleg a hatályos Btk. 423. §-a  nevesíti az "Információs rendszer vagy adat megsértése" bűntett tényállását és büntetési mértékét. A törvény egyértelműen kimondja, hogy "információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." A szakmában etikus hackernek hívjuk azokat a szakembereket, akik a megrendelő felkérésére és hozzájárulásával, ellenőrzött, dokumentált körülmények között végzik el a rendszerek sérülékenység vizsgálatát. Ebben az esetben nem is kérdéses tehát, hogy a fiatal fiú törvényt sértett e vagy sem, ugyan is a hibát engedély hiányában, jogosulatlanul derítette fel és használta ki, arról csak utólagosan értesítette a BKK-t és ráadásul nyilvánosságra is hozta a problémát, ami a cégre nézve további súlyos károkat eredményezhetett. Ez a cselekedet tehát egyáltalán nem volt etikus, ráadásul a kivitelezéséhez sem szükséges komolyabb szakmai tudás. A rendszert üzemeltető T-Systems tehát jogosan, a törvényeket betartva és a cég érdekeit szem előtt tartva járt el és a rendőrség ennek megfelelően megalapozottan indított nyomozást az ügyben. A jogi szempontból való vizsgálat ezzel le is tudható. Érdemes azonban vizsgálni a társadalmi, erkölcsi, morális kérdéseket is, illetve a közérdek fontosságát. Sajnos hazánkban jelenleg nem terjedt még el az a rendszer, amit külföldön már előszeretettel alkalmaznak, mely szerint a cégek úgynevezett "Bug Bounty" program keretében a feltárt hibákért cserébe pénzt fizetnek a hackereknek. További megoldásként általában a hacker jelzi a cégnek a feltárt sérülékenységeket és megjelöl egy ésszerű határidőt, mely letelte után ha nem kerül javításra, nyilvánosságra hozza azt. Ez egy rendkívül erős motiváló tényező a cégek számára, hiszen nekik nagyon kellemetlen lehet egy komolyabb hiba nyilvánosságra hozatala. (Súlyos veszteség, vevői elpártolás, hosszú jogi procedúra várhat rá.) Véleményem szerint egy ilyen rendszer bevezetése fontos lenne. Ezen kívül az iskolai rendszerben legalább alap szinten be kellene építeni a tananyagba a vonatkozó törvényi paragrafus értelmezését és alapvető, jól érthető példákon keresztül fontos lenne megismertetni a diákokkal azt, hogy meddig lehet elmenni ilyen esetekben és mit szabad illetve nem szabad. Ezzel már ideje korán meg lehetne előzni a hasonló eseteket. Az ügyészségnek illetve ha odáig eljutna, akkor a bíróságnak van jogköre megítélni, hogy a fiú által okozott cselekmény mennyire számít komoly bűncselekménynek. Ők vizsgálhatják a közérdek fontosságát is, ami alapján akár enyhe pénzbírsággal, közérdekű munkával vagy megrovással is megúszhatja a gyanúsított. Ha az eset bírósági szakaszba jut, az ítélet mindenképpen precedensértékű lehet. Kíváncsian várjuk a fejleményeket és bízzunk a legjobbakban. forrás: Jogi Fórum

2017. augusztus 09, szerda

12:50  Lezárult újabb három fővárosi önkormányzat utóellenőrzése - Az Állami Számvevőszék megállapításai [1 hete]
  Az Állami Számvevőszék folyamatosan végzi a budapesti kerületi önkormányzatok vagyongazdálkodásának utóellenőrzését. A témacsoport keretében az ÁSZ legutóbb Budapest Főváros VI., IX. és X. kerületi önkormányzatainak utóellenőrzéseit zárta le, amelyek a korábbi ellenőrzések javaslatainak hasznosítására készített intézkedési tervek végrehajtását értékelték. Az ÁSZ megállapította, hogy a VI. és a IX. kerületi önkormányzatok teljes körűen végrehajtották az intézkedési terveikben meghatározott feladatokat, így a vagyongazdálkodásukban, a vagyonnyilvántartásuk átláthatóságában és a közpénzekkel való felelős gazdálkodásukban rejlő kockázatokat csökkentették. A X. kerület önkormányzata három feladatából egyet határidőben, kettőt részben teljesített, ezért a vagyongazdálkodás és a vagyonnyilvántartás átláthatósága továbbra sem biztosított.
10:04  Az ukrán gázvállalat kárigénye Oroszországgal szemben - A hágai bíróság megkezdte a kivizsgálást [1 hete]
  A hágai Nemzetközi Bíróság megkezdte a Naftohaz ukrán állami gázvállalat Oroszországgal szemben, a Krím félsziget önkényes elcsatolása miatt támasztott kárigényének elbírálását - jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség a bíróság honlapján közzétett információra hivatkozva.A Naftohaz keresetében a két ország által korábban megkötött, az egymás területén tett befektetéseket kölcsönösen védő megállapodásokra hivatkozik.      Oroszország 2014 tavaszán kebelezte be az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. A terület Oroszországhoz tartozását az Európai Unió tagországai, az Egyesült Államok és a világ többi demokratikus állama sem ismeri el.       A kereset szerint az ukrán Naftohaz a Krím önkényes bekebelezése után elveszített két fúrótornyot, továbbá a hozzáférést a félsziget partvidékénél lévő földgázkészletekhez.       A Naftohaz adatai alapján a Krím elcsatolása a vállalatnak 2014-ben 13,8 milliárd hrivnya, azaz több mint 137 milliárd forint vagyonvesztést okozott.       Ukrajna 2016 szeptemberében fordult a hágai nemzetközi döntőbírósághoz tengeri felségvizeire vonatkozó jogainak védelméért, beleértve a Fekete-, valamint az Azovi-tenger partvidékét és a Kercsi-szorost. A keresetben Ukrajna kártérítést igényel Oroszországtól az elvesztett haszonért, amelyet a megszállt tengeri övezetekben folyó kőolaj- és gázkitermelés hoz, valamint kompenzációt az orosz társaságok által a térségben okozott állítólagos ökológiai károkért. forrás: Jogi Fórum
08:34  Lejáró árfolyamgátak - A bankok nem számítanak fizetési nehézségekre [1 hete]
  Az árfolyamgát fokozatos kifutása miatt 59 ezer ügyfélnek átlagosan 7 ezer forinttal emelkedik a havi törlesztőrészlete a jegybank szerint, közülük 13 ezernek csak 1000 forinttal, 5 százalék esetében azonban a futamidő hosszabbításával is számolni kell. A megkérdezett bankok emiatt nem számítanak tömeges fizetési nehézségre, az esetleges problémákat egyedileg kezelik.

2017. augusztus 08, kedd

13:04  Átlátható közpénzek!? - A párt- és kampányfinanszírozás hazai rendszere és bírói gyakorlata [1 hete]
  A párt- és kampányfinanszírozás átláthatósága alapvető jelentőségű a demokratikus működés szempontjából. A transzparencia érvényesülését rendszeres beszámolási követelmények hivatottak biztosítani. Kérdéses lehet azonban, hogy az állami eredetű párttámogatások felhasználására vonatkozó adatokat kikérhetők-e a pártoktól. Cikkünkben a párt- és kampányfinanszírozás hazai rendszerét, valamint a releváns bírói gyakorlatot tekintjük át.A politikai pártokhoz kétféle forrásból érkezhetnek bevételek: történetileg korábbi, és mivel a pártok elsősorban magánszemélyek politikai célú egyesülései, elsődlegesnek tekinthetők a magánszférából érkező források. Mindössze a XX. században vált bevetté a pártok állami forrásokból történő támogatása. A pártok állami költségvetésből történő támogatását hazánkban a rendszerváltáskor megalkotott, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (Párttörvény) szabályozza. A Párttörvény alapján a pártok vagyona tagdíjakból, a központi költségvetési juttatott támogatásból, az állam által ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár magánszemélyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a párt gazdasági-vállalkozási tevékenységéből, valamint a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság nyereségéből képződhet. Elmondható, hogy Magyarországon mára az állami pártfinanszírozás vált elsődlegessé, a magánszemélyektől érkező bevételek szerepe a parlamenti pártok esetében marginális, sőt még az országgyűlési választások során a parlamentbe be nem került, ám az állami támogatás minimális feltételeként előírt 1%-os eredményt elérő pártok is főleg a költségvetési forrásokra támaszkodnak. A pártok általános bevételeihez képest speciálisnak tekinthetők a kifejezetten kampányfinanszírozási célú források. Kampányra elkölthető pénzek alapvetően ugyanazokból a forrásokból érkezhetnek, mint a működési célú bevételek. Ezen túlmenően azok a politikai pártok, amelyek országos pártlista felállításával képesek valós társadalmi támogatottságot igazolni, az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény rendelkezései szerint további központi költségvetésből juttatott támogatásra jogosultak, valamint költségvetési támogatás illeti meg az egyéni választókerületekben induló képviselőjelölteket is. A 2014-es országgyűlési választások tapasztalatai szerint jellemző, hogy a jelölteknek járó támogatás felhasználását a jelöltek a pártnak engedik át, leszámítva a nagyobb pártok ismertebb politikusait. Állami kampánytámogatás kizárólag a választási kampánnyal összefüggő dologi kiadásokra fordítható. Az egyéni jelölteknek járó állami támogatás abban az esetben, ha a jelölt nem szerzi meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább 2%-át, vagy a választási eljárási törvény szerint kiesik, a kincstárnak visszafizetendő. A pártoknak a pártlista alapján juttatott támogatáshoz ilyen eredményességi elvárás nem kapcsolódik. A pártok gazdálkodásukról a Párttörvény szabályai szerint kötelesek a nyilvánosságnak beszámolni, azaz a törvény mellékletét képező beszámolót évente május 31-ig a Magyar Közlönyben, illetve saját honlapjukon nyilvánosságra kell hozniuk. A pártok gazdálkodására egyebekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A pártok gazdálkodását, illetve a kampánypénzek elköltését az Állami Számvevőszék felügyeli. A Párttörvény szerint államigazgatási szerv a pártok gazdasági-pénzügyi ellenőrzésére nem jogosult, ennek oka annak biztosítása, hogy a közhatalom birtokában lévő pártok ne tudják az ellenzéki erőket adminisztratív eszközökkel megfélemlíteni, ellehetetleníteni. Az ÁSZ kétévente végzi el a költségvetési forrásokból gazdálkodó pártok kizárólag törvényességi szempontrendszerű ellenőrzését. Az állami eredetű kampánypénzek elköltéséről az egyéni jelöltek és pártok a választás eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a kincstárnak számolnak be. Az elszámoláshoz csatolniuk kell az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát. Emellett a jogszabályi rendelkezések szerint minden jelöltnek és jelölő szervezetnek az országgyűlési választást követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját. Az Állami Számvevőszék a választást követő egy éven belül hivatalból ellenőrzi az állami kampánytámogatás felhasználását. Fentiek alapján látható, hogy a pártok mind rendes működésüket tekintve, mind a kampánytevékenységükkel összefüggésben jelentős mennyiségű közpénzzel gazdálkodnak. A gazdálkodási tevékenység ellenőrzésének elsődleges letéteményese az Állami Számvevőszék. A nyilvánosság tájékoztatását elsősorban a jogszabályok alapján kötelezően közzéteendő beszámolók szolgálják. Kérdéses azonban, hogy közérdekű adatnak tekinthetők-e és így kikérhetők a pártok közpénzköltésére vonatkozó részletesebb információk. A vonatkozó bírósági joggyakorlat ebben a tekintetben éles különbséget tesz a működési célú állami párttámogatás és a kampánycélra fordítandó költségvetési források között. A Kúria 2014-ben született elvi döntése szerint az állami költségvetési forrásból gazdálkodó pártok azzal, hogy a költségvetési támogatásuk összege nyilvános és a Párttörvény szerinti, az előző évi gazdálkodásáról beszámolót közzéteszik, eleget tesznek az Alaptörvény rendelkezései szerint rájuk háramló elszámolási kötelezettségüknek. A konkrét esetben a felperes az alperes párttól annak közlését kérte, hogy egy rendezvényre mekkora költségvetési támogatásból illetve mekkora adományból vagy egyéb forrásból származó összeget költött. Az alperes párt megtagadta a kért adatok kiadását, az ennek nyomán indult peres eljárásban pedig az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) csak egy alanyi kör, nevezetesen a közfeladatot ellátó szerv vagy személy számára írja elő a közérdekű adat kiadásának kötelezettségét. A párt nem lát el közfeladatot, ezért a kezelésében lévő adatok nem tekinthetők közérdekű adatnak. Az ítéletet másodfokon helybenhagyó táblabíróság érvelése szerint mivel a támogatás felhasználása nem állami feladat végzése érdekében történik, ezért nem kísérhető figyelemmel. A döntés szerint az információszabadság az állampolgárt az állami ügyekkel összefüggésben illeti meg, a pártok pedig alapvetően a civil szférához tartoznak, amelyek gazdálkodásának ellenőrzésére az ÁSZ jogosult. A felülvizsgálati kérelemmel élő felperes érvelése szerint általános kötelezettség, hogy "a pártok elszámolni tartoznak a számukra juttatott közpénzekkel, hogy érvényesülhessen az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve." A Kúria azonban alaptalannak találta a felülvizsgálati kérelmet. A legfőbb bírói fórum érvelése szerint a pártok feladata az, hogy szervezeti kereteket nyújtsanak a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, a politikai életben való állampolgári részvételhez. A pártok nem tekinthetők tehát sem állami szervnek, sem egyéb közfeladatot ellátó szervnek, így nem tartoznak bele abba személyi körbe, amelyekre az Infotv. rendelkezései vonatkoztathatók. A Kúria arra is felhívta a figyelmet, hogy a pártok gazdálkodásának csupán egyik eleme a költségvetési támogatás, amely mellett más forrásokból is gazdálkodnak. A felperes által megjelölt tételek vonatkozásában pedig nem állapítható meg, hogy azok mely forrásból kerültek kifizetésre. Lényegesen más álláspontra helyezkedett a bírói joggyakorlat az állami eredetű kampánytámogatások vonatkozásában. A legfelsőbb bírói fórum szerint is közérdekű adatnak tekinthető és ezért kérésre ki kell adni az egyéni jelöltek számára nyújtott támogatás összegének felhasználásáról benyújtott elszámolásokat, és az azokhoz csatolt, az összes kifizetést igazoló bizonylatok másolatát; valamint a pártlistát állító pártok által a számukra folyósított állami kampánytámogatásról benyújtott, összesített elszámolásokat és az azokhoz csatolt, az összes kifizetést igazoló bizonylatok másolatát. A konkrét esetben azonban fontos sajátosság, hogy az alperes nem valamely politikai párt, hanem a Magyar Államkincstár volt, amely a kötelező elszámolás révén kerül birtokába a szóban forgó adatoknak. A kúriai döntés valójában a Fővárosi Ítélőtábla korábbi határozatát tartotta hatályban, amelyben a táblabíróság kötelezte a kincstárt, hogy kérésre adja ki a költségvetési kampánytámogatások összegének felhasználásáról számára benyújtott elszámolásokat és az azokhoz csatolt, kifizetést igazoló bizonylatok másolatát. A konkrét jogvitában az Államkincstár a kérést arra való hivatkozással tagadta meg, hogy a jelölteknek és jelölőszervezeteknek nyújtott támogatás felhasználására vonatkozó elszámolás ellenőrzésére kizárólag az Állami Számvevőszék és maga a kincstár jogosult. A bíróság egyetértett a kincstárral abban, hogy a kampányköltségek elszámolásának ellenőrzése az alperes és az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozik. Azonban rámutatott, hogy a felperes keresete nem ezen feladatok átvételét célozta, csupán az arra vonatkozó adatok megismerését, hogy a jelöltek és a pártok a kampány során közpénzekből kitől, mennyiért és milyen dolgot vagy szolgáltatást vásároltak. Az Ítélőtábla az érvre válaszul, amely szerint az adatigénylés terjedelmét és mélységét tekintve tételes, átfogó, számlaszintű ellenőrzésre irányul, amire azonban a jogszabály kizárólag az alperest és az Állami Számvevőszéket hatalmazza fel, kifejtette: "az Átláthatósági törvény a kampánypénzek elszámolásának ellenőrzését a megjelölt két állami szerv feladatává és jogosultságává teszi, de ez nem szolgálhat a perrel érintett adatok kiadásának gátjául, mert a felperesi kérelem nem a támogatások felhasználásának ellenőrzésére, hanem a felhasználás konkrét adatainak megszerzésére irányul." Rámutatott arra is, hogy a kérelem nem a gazdálkodás átfogó ellenőrzésére irányul, hanem csupán a legutóbbi országgyűlési választási kampány finanszírozásának adataira. A táblabíróság hangsúlyozta, hogy az adatkezelőnek arra van lehetősége, s ez egyben kötelezettsége, hogy a jelöltekkel és a pártokkal a központi költségvetésből juttatott pénz felhasználása során kapcsolatba került természetes személyek személyes adatait felismerhetetlenné tegye. A Kúria ezzel egyetértésben úgy foglalt állást, hogy "[a] kampánypénz felhasználása során a jelöltekkel és a jelölteket állító pártokkal termék értékesítése vagy szolgáltatás nyújtása során kapcsolatba kerülő természetes személyek nem tekinthetők a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személynek." Az ismertetett döntések közötti lényegi különbséget az adja, hogy míg a pártgazdálkodásra fordított anyagi forrásokra vonatkozó adatokat magától a párttól kérte ki a felperes, amely nem tekinthető közfeladatot ellátó szervnek, addig a kampánytámogatás felhasználására vonatkozó információk adatgazdája a kincstár, amely azonban állami szerv. Fontos különbség továbbá az is, hogy az elsőként ismertetett esetben nem tudható, hogy a párt rendezvényének fedezetéül állami források szolgáltak-e, vagy máshonnan, esetleg magánszemélyektől vagy gazdálkodási tevékenységből eredő bevételek. Ezzel szemben a kincstár kezelésében lévő adatok bizonyosan az állami eredetű, tehát közpénznek tekinthető kampánytámogatás felhasználására vonatkoznak. forrás: Jogi Fórum
11:24  Így lesz a párszáz forintos büntetésből akár húszezres bírság! - Ezekre figyeljünk a parkolásnál [1 hete]
  Tizenöt napon túli tartozásnál negyvenszeres bírság, a korábban megszokott ingyenes várakozási övezet fizetőssé nyilvánítása, félregépelt rendszámok a mobilparkolásnál, eltérő parkolási szabályok az egyes településeken - a parkolásnál sem mellőzhető a kellő körültekintés! Ehhez ad most néhány jótanácsot a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.Nem egyszerű annak a fogyasztónak a dolga, aki szeretne teljesen tisztában lenni a parkolási szabályokkal. Különösen, hogy a helyi (vagy kerületi) önkormányzatok mindig külön rendeletben állapítják meg, egy óra parkolásért mennyit kell fizetni és milyen részletszabályok vonatkoznak a parkolásra, így például hol, milyen utcákon fizetős pontosan a várakozás. Fontos tudni, hogy ezekben a helyi rendeletekben a képviselő-testületek bizonyos körülmények esetén kivételeket állapíthatnak meg és méltányosságból biztosíthatják - ez ugyanis nem kötelező - a parkolási bírság (pótdíj) alóli mentesülés lehetőségét. Ilyen eset lehet például, ha a fogyasztó az adott várakozási övezetben kórházban volt gyógykezelésen és ezért lépte túl a meghatározott várakozási időt vagy ha mobilparkolásnál egy karaktert eltévesztett, esetleg két karakter felcserélésével adta meg a rendszámot vagy zónakódot. Ezeket a méltányosságot biztosító eseteket a képviselő-testületek mindig egyedileg határozzák meg. Ha pedig a rendelet időközben megváltozik, úgy az is könnyen lehet, hogy egy korábbi jól megszokott ingyenes várakozási övezet válik fizetőssé. A parkolás díja is jócskán megnőhet pedig akkor, ha a fogyasztó annak megfizetésével nem foglalkozik kellő időben. Ugyanis, ha fizetős helyen várakozunk díjfizetés, tehát parkolójegy vásárlása nélkül, úgy várakozási esetenként (tehát parkolásonként) egy órai várakozási díjat és pótdíjat is kell fizetni. Ez igaz akkor is, ha a fogyasztó fizetett ugyan a parkolásért, de a kifizetett várakozási időt az egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén öt perccel lépi túl, vagy ha egy órára, esetleg ennél hosszabb időre váltotta meg a parkolójegyet és azt tizenöt perccel lépi túl. Lényeges, hogy ha megtörtént a baj és büntetést kap a fogyasztó, úgy az erről szóló értesítést mindig a jármű szélvédőlapján vagy a járművön egyéb jól látható helyen kell elhelyeznie a parkolási vállalkozásnak! Közel sem mindegy, hogy ezt követően a fogyasztó mennyit vár a befizetéssel, nem érdemes azzal késlekedni! Ha figyelmetlen, úgy a pótdíj kiszabását követő tizenöt napon túl már emelt összegű, negyvenszeres bírsággal (az egy órai várakozási díj negyvenszeresével) kell számolni! Amennyiben viszont tizenöt napon belül rendezi a tartozást, úgy a pótdíj összege "csak" az adott napon belül díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj. Fontos tudni azt is, ugyan van egy korlát, miszerint a parkolójegy nélkül várakozó járműre ugyanazon a parkolási helyen egy naptári napon belül csak egyszer lehet pótdíjat kiszabni! Ha viszont az érintett hely épp olyan, hogy ott csak korlátozott ideig lehet parkolni és egyúttal ezt a szabályt is megszegi a fogyasztó, akkor akár szabálysértési bírságot is kaphat, ami viszont már egy újabb, befizetendő büntetés a parkolási pótdíj mellett! Ne feledjék el a fogyasztók azonban azt sem, hogy mind a várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség is egy év alatt elévül, amelyre, ha sor kerül, akkor a követelés jogi úton már nem érvényesíthető a parkolási vállalkozás részéről! Emellett nem lehet még külön a várakozási díjra és a pótdíjra késedelmi kamatot elszámolni! Külön megvan a szigorú értesítési rendje annak, ha a parkolási vállalkozás lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy a fogyasztó fizessen! Amennyiben ugyanis a parkolási díjat nem fizette meg a fogyasztó, úgy hatvan napos jogvesztő határidőn belül a gépjármű üzembentartója részére postai küldeményként vagy más igazolható módon kell megküldeni a díj- és pótdíjfizetési felszólítást. A hatvan napot attól az időponttól kell számolni, amikor a fizetés nélküli parkolás történt. Amennyiben a felszólítás nem a fentieknek megfelelő előírások szerint történik, úgy akár a parkolási vállalkozás követelése megalapozatlan is lehet! Ugyanakkor ez alól is van kivétel, ide tartozik az az eset, ha a gépjármű üzembentartója a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat elmulasztotta bejelenteni és emiatt a fizetési felszólítás nem a tényleges üzembentartó részére kerül megküldésre. Ez utóbbi esetben a hatvan napos határidő már nem jogvesztő.   Több olyan eset is előfordult, hogy a fogyasztótól az adott gépjárművet ellopták vagy az más egyéb okból, jogellenesen kikerült a birtokából. Ilyenkor érdemes például haladéktalanul feljelentést tenni, hiszen ha az üzembentartó ennek megtörténtét igazolni tudja, akkor mentesül a várakozási díj és a pótdíj megfizetése alól! Ha esetleg a fogyasztó azzal szembesül, hogy nem jó a parkolóautomata és az nem tud jegyet kiadni, azzal önmagában még nem mentesül a fizetési kötelezettség alól! Ilyenkor érdemes haladéktalanul felvenni a kapcsolatot a parkolás-üzemeltetővel, amelynek telefonszáma rendszerint feltüntetésre kerül az automatán és érdeklődni a parkolási lehetőségekről vagy pedig az automatán elhelyezett információk alapján is lehet tájékozódni. Megoldás lehet az előző helyzetben például a mobilparkolás, ugyanakkor ott is körültekintően kell eljárni! A félregépelt rendszám könnyen azt eredményezheti, hogy a fogyasztó fizet is a szolgáltatásért és büntetést is kap, méghozzá jogosan! Elképzelhető ugyanis, hogy a helyi vagy kerületi önkormányzat a rendeletében erre az esetre méltányosságot biztosít, de ahány település, annyi eltérő szabály! Ne mulasszák el a fogyasztók azt sem ellenőrizni, ha esetleg okostelefonos alkalmazással parkolnak, hogy a GPS tényleg jól azonosította be a tartózkodási helyet és a megfelelő zónakódra kínálta fel a parkolás díjának befizetését! Arra nem hivatkozhatnak ugyanis, hogy az applikáció nem működött megfelelően. Fontos arra is ügyelni, hogy ha mozgásában korlátozott személyről van szó, az ennek igazolására szolgáló igazolványt mindig a jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából megállapítható legyen! Az igazolványnak a sértetlen megőrzéséért mindig a jogosult felel, és ha esetleg az érvénytelenné válik, megrongálódik vagy más okból cserére szorul, úgy azt haladéktalanul le kell adni a járási hivatalnak! Ilyen eset lehet például, ha a feliratok az igazolványon olvashatatlanná válnak, vagy nem azonosítható az arcképmás: az igazolvány cseréjét szintén a járási hivatal intézi. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége azt javasolja a fogyasztóknak, hogy tudatosan járjanak el a parkolásnál, hiszen a kellő körültekintés elmulasztása esetén akár negyvenszeres pótdíjjal is szembesülhetnek, ha óvatlanok! Ha a követelést vitatják, akkor forduljanak békéltető testülethez, de ne feledjék, hogy ennek önmagában még nincsen halasztó hatálya. forrás: Jogi Fórum
09:50  Green Holidays botrány - A biztosító egyelőre kárelőleget fizetett ki [1 hete]
  A Green Holidays biztosítója egyelőre kárelőleget fizetett ki, 50,4 százalékot, a bejelentett károk becsült összege 900 millió forint, a biztosítónak 500 millió forintig terjedő felelősségbiztosítása volt - mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szóvivője. Szerinte a jelek arra mutatnak, hogy ezt az összeget a biztosító ki fogja kifizetni, kérdés az, hogy milyen körben, és kiknek.      A Mabisz szóvivője kifejtette, a Green Holidays csődben rendőrségi nyomozás folyik, jogértelmezési problémák vannak.       Hozzátette: nehéz kimondani, hogy ez esetben jogi kérdésről van-e szó, vagy bűncselekmény történt, valószínűleg mindkettő fennáll a jelek szerint.      Gilyén Ágnes hangsúlyozta, kormányrendelet határozza meg a fedezetbiztosítás szabályait, a biztosító jogalkalmazó. A kormányrendelet az utazásszervezőkre vonatkozik, a Green Holidays ügyben "beúsztak a képbe" olyan utazásközvetítők, amelyek az első jelek alapján, nem biztos, hogy jogosultak voltak ilyen típusú csomag értékesítésére.       A hétvégi viharkárokkal kapcsolatban a Mabisz szóvivője annyit közölt, hogy jellemzően sok volt a villámcsapás okozta kár. forrás: Jogi Fórum

További cikkek az archívumban >>>



Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére

 
Hírfigyelő - újdonság!
Kulcsszavak szerkesztése - egy kifejezés egy sorba kerüljön
 
Újdonság - Szemeid előtt, ami a legjobban érdekel
 
részletek >>>



Miért ez a kedvencem...

Bejelentkezés után, bárhol a saját hírportálomat olvashatom.

Sarkadi Bendegúz
Budapest
 

Sok színű, egy kattintással átszínezhetem.

Barna Beatrix
Dunaújváros
 

Néhány kattintással elkészíthetem a saját hírportálomat

Rendes Tamás
Pécs
 

Könnyen testre szabható

Szegedi Melinda
Budapest
 

Egyetlen kattintással változtathatom a betű méretet.

Csongrádi Felícia
Tatabánya