pénztárca kímélő megoldások
 
Jogi fórum hírek  Üzlet
 

2017. április 28, péntek

14:44  Szabálysértés vagy bűncselekmény? - Tanulmány [12 óra 22 perce]
  forrás: Dr. Gálig Péter
12:47  Két kötelezettségszegési eljárás folyamatban - Két kötelezettségszegési eljárás folyamatban [14 óra 19 perce]
  Két ügyben is újabb szakaszba léptette a Magyarország ellen korábban megindított kötelezettségszegési eljárásokat az Európai Bizottság (EB).A brüsszeli testület mindkét esetben úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.      Az első ügyben az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy hajtsa végre maradéktalanul az egyenlő bánásmódról és a szülési szabadságról szóló uniós irányelveket.      Azt sérelmezték, a magyar jog az irányelv által megengedettnél jóval tágabb körben engedélyezi a nemek alapján eltérő bánásmódot. Mint kiemelték, a magyar törvények nem rendelkeznek egyértelműen és általános érvénnyel az irányelv előírásairól, amelyek szerint a munkaadók kötelesek úgy módosítani a várandós vagy szoptató munkavállalók munkafeltételeit, hogy azok ne veszélyeztethessék egészségüket vagy biztonságukat.      Ezzel kapcsolatban a testület szeptemberben felszólító levelet küldött Magyarországnak, az arra adott válasz azonban "egyelőre nem oldotta meg a két problémát".      A másik eljárás a harmadik energiacsomag rendelkezéseire vonatkozik, amelyekkel kapcsolatban a bizottság 2015 februárjában más tagállamok mellett Magyarország ellen is eljárást indított, mivel úgy látta, hogy a magyar szabályozás nem felel meg az uniós jognak.      Mivel az EB véleménye szerint a hatóságok azóta sem orvosolták a felmerült aggályokat, sőt a közelmúltban olyan energiaügyi módosításokat fogadtak el, amelyek "veszélyeztetik a piaci szereplők jogát, hogy a nemzeti szabályozó szerv hálózati díjakra vonatkozó határozatainak teljeskörű bírósági felülvizsgálatát kérjék", a testület csütörtökön indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak.      Ebben felszólították a kormányt a villamosenergia-irányelv és a gázirányelv megfelelő alkalmazására. Közlésük szerint ezek olyan kulcsfontosságú rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek az energiapiacok megfelelő működését biztosítják, például a tulajdonosi viszonyok szétválasztására vagy az energiahatóság függetlenségére vonatkozóan.      A magyar hatóságoknak mindkét ügyben két hónap áll rendelkezésre, hogy tájékoztassák a bizottságot a jogsértő helyzet rendezése érdekében tett intézkedésekről, ezt követően Brüsszel szükség esetén úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszi az ügyet.      Az Európai Bizottság szerdán kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a felsőoktatási törvény vitatott módosítása miatt, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU). forrás: Jogi Fórum
09:24  A bíróságok a rend képviselői - Handó Tünde nyilatkozata [17 óra 42 perce]
  A bíróságok a rend megjelenítői és képviselői, a nyugodt ítélkező munka feltételeit pedig a bírósági szervezetnek kell megteremtenie - jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Handó Tünde a Nyíregyházi Törvényszék tavalyi munkáját értékelő összbírói értekezletet megelőző sajtótájékoztatón elmondta, bárkinek, aki a bírósághoz fordul, azt kell éreznie, hogy a bíróságon "rend, nyugalom és biztonság" van.      A biztonság egyrészt a bíróságon dolgozók és az ügyfelek fizikai biztonságát jelenti, másrészt azt, hogy az ide forduló állampolgárok ügye olyan helyre kerül, ahol azt a törvényeknek megfelelően, a jogszabályok szerint ítélik meg - fogalmazott az OBH elnöke.      Mint mondta, fontos ragaszkodni ahhoz, hogy a bíróság egy jogalkalmazó szerv, amely a jogot és nem az érzelmeket alkalmazza a tényekre, szavai szerint ez adhatja meg az emberek bizalmát a bíróságok iránt.      Nagyon sokan igyekeznek a bírók, a bíróságok működését, az ügyek alakulását nem jogeszű módon is befolyásolni - utalt a médiában közzétett esetekre az OBH elnöke. Kifejtette, különféle demonstrációkkal "töltik meg" a bírói termeket, személyükben fenyegetik a bírókat akár az internetes portálokon is, így a jelenséggel teendője van a bírósági szervezetnek.      Az OBH-nak és a bírósági elnököknek elsősorban az a dolga, hogy a nyugodt ítélkező munkához biztosítsák a feltételeket - közölte Handó Tünde. Hozzátette, ezt sokszor nem könnyű megvalósítani, mivel akár a büntető, akár a polgári ügyekben rendkívül komoly érdekek ütközhetnek a bíróságokon, milliárdos követelésekről, bűnszervezetek felszámolásáról lehet szó, vagy több tíz éves szabadságelvonások forognak kockán.      Ezek az ügyek komoly egzisztenciákat érintenek, egyes érintettek minden eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy ügyük számukra megfelelő módon fejeződjön be, ennek azonban a leghatározottabban ellen kell állni - rögzítette a bírósági hivatal elnöke.      Nyakó Zsuzsanna, a Nyíregyházi Törvényszék elnöke beszámolójában hangsúlyozta, a megyei bírói szervezet komoly és nagy munkát végzett 2016-ban. A nyírségi törvényszékre, valamint az illetékessége alá tartozó helyi és különbíróságokra tavaly 81 066 peres és nemperes ügy érkezett, ami az országos ügyérkezés 5,9 százaléka. A befejezett ügyek száma ennél valamivel magasabb, 82 137 volt és 12 793 ügy maradt folyamatban.      A meghozott ítéletekkel szembeni fellebbezések aránya átlagosan 9,6, a hatályon kívül helyezés aránya pedig 4,84 százalék volt, ezekről az adatokról az OBH elnöke is elismerően szólt.      Nyakó Zsuzsanna az infrastrukturális fejlesztésekre kitérve elmondta, beruházásokra csaknem 258 millió forintot fordítottak a törvényszék illetékességi területén. forrás: Jogi Fórum
08:04  Bepereli Romániát a házelnök - Az Európai Unió Bíróságán és az EJEB-en keres jogorvoslatot Dragnea [19 óra 2 perce]
  Az Európai Unió Bíróságán, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságán keres jogorvoslatot a hazája igazságszolgáltatásával elégedetlen, egy korrupciós ügyben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Liviu Dragnea román házelnök.

2017. április 27, csütörtök

13:40  Önkormányzati halgazdálkodási jog - Mégsem adható haszonbérbe a jog az Országgyűlés szerint [1 napja]
  Mégsem adhatnák haszonbérbe az önkormányzatok a halgazdálkodási jogot - ilyen értelmű módosító indítványt fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.A parlament által tárgyalt, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény módosítása eredetileg azt tartalmazta: ha az önkormányzat nem kíván élni halgazdálkodási jogával, akkor ezt a jogát nyilvános pályázaton haszonbérbe adhatja vagy lemondhat róla az állam javára.      A törvényalkotási bizottság törölte ezt a rendelkezést, így a törvény szerint az önkormányzat továbbra is csak az államnak adhatja át ezt a jogot.      Egy másik módosítás lehetővé tenné, hogy a horgászversenyek megtartása esetén elegendő legyen a verseny rendjét egyszer jóváhagyatni a halgazdálkodási hatósággal és ne kelljen valamennyi verseny előtt felmentést kérni.      Rögzítették: a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. mellett - a Balaton gazdaságosan fenntartható hasznosítása, valamint a Balaton vízgyűjtőjén lévő haltermelési létesítmények busatermelésének kontrollja érdekében - a Balatoni Halászati Zrt. esetében is a miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogot.      A szaktárca vezetője feladatként kapja azt is, hogy a rendkívül alacsony magyarországi halfogyasztás növelése érdekében a halfogyasztást ösztönző nemzeti programot dolgozzon ki. forrás: Jogi Fórum
13:40  Túlfizetett munkavállaló - A jogalap nélküli munkabér visszakövetelésének szabályai [1 napja]
  Munkaviszony során előfordulhat, hogy a munkáltató több munkabért fizet ki a munkavállalónak, mint amire az jogosult lenne. Ilyenkor a munkáltató alappal kérheti a túlfizetett munkabér visszafizetését. De milyen határidőn belül? Miként kell eljárnia? Köteles a dolgozó felismerni a kifizetés alaptalanságát? Felmerül a kérdés: mi tekinthető munkabérnek? A munkabér fogalma tárgyban eligazítást ad a KSH Munkaügyi Statisztikai kérdőívekhez adott útmutatója, amely szerint keresetnek minősül a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállalónak pénzben vagy természetben fizetett díjazás. Hasonlóan fogalmaz az egyenlő bánásmód szabályainál a Munka Törvénykönyve (Mt.), amely szerint munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. Nem tartozik viszont a munkabér körébe például a munkavállalónak kifizetett költségtérítés, mivel az nem a munkavégzés ellentételezése. Ez természetesen nem azt jeleneti, hogy az alaptalanul kifizetett költségtérítést a munkáltató ne követelhetné vissza. Viszont ezekre a kifizetésekre a jogalap nélkül kifizetett munkabér szabályai helyett az általános szabályokat kell alkalmazni. A jogalap nélküli kifizetések sokféle okból előfordulhatnak, így gyakori példa a munkabér kétszeri átutalása, vagy a teljesítménybér téves kiszámítása. A munkáltatók jelentős részénél számítógépes programok alapján történik a bérszámfejtés, és számos cég a bér elszámolásához és kifizetéséhez külső szolgáltatót vesz igénybe. E két körülmény (pl. téves adatok bevitele a rendszerbe, cégek közötti kommunikáció) időnként különösen röviddé teheti a visszakövetelésre általános szabályként nyitva álló, a kifizetéstől számított 60 napot. A kérdés bírói gyakorlata szerint tévesen kifizetett munkabér vagy díjazás jóhiszemű felvétele esetén az erről történt értesítés átvétele tényének és időpontjának vitatásakor annak megtörténtét és időpontját egyértelműen tisztázni kell. A határidőt tehát a munkabér kifizetésének időpontjától kell számítani. A munkáltatónak e határidőn belül közölnie kell a dolgozóval a visszafizetésre vonatkozó felszólítást, vagy a visszafizetési igényét fizetési meghagyás vagy bíróság útján érvényesíteni. 60 napon túl, 3 éves elévülési határidőn belül a jogalap nélkül kifizetett munkabért akkor lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A jogalap nélküli kifizetés elévülési időn belül történő visszakövetelhetőségéhez a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a téves kifizetést a munkavállaló idézte elő vagy azt legalább fel kellett volna ismernie. A gyakorlatban problémát okozhat: miként állapítható meg a kifizetés alaptalanságának felismerhetősége?! Segítségül egy ítélet esszenciája: a kifizetés alaptalanságának felismerésével kapcsolatos döntés a munkavállaló jövedelmének és az eltérés nagyságrendjének vizsgálatát követően hozható meg. Meghatározó szempont, hogy olyan jelentős volt-e a különbség a szokásosan és a jogalap nélkül kifizetett bér között, hogy a munkavállaló azt észlelhette volna. A passzív magatartás mellett a munkavállaló aktív szerepet is játszhat a téves kifizetés előidézésben (pl. a teljesítmény meghamisítása, fiktív túlórák). Ugyanakkor, ha a munkáltató a munkabér kifizetésével kapcsolatban részletes írásbeli elszámolást nem ad, a kiszámítás helyessége nem ellenőrizhető, ebben az esetben a munkavállalótól nem elvárható, hogy a több jogcímen egy összegben átutalt járandóság hibás számításából adódó túlfizetést felismerje [EBH2008. 1900.]. Egy másik bírósági döntés szerint, ha a feladat teljesítésére kitűzött prémium kifizetése csak a mérleg jóváhagyásakor esedékes, az előre kifizetett prémium csak prémiumelőlegnek minősül, amely az általános elévülési időn belül követelhető vissza . A bírósági gyakorlat szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkavállalónak főszabály szerint nettó összegben kell visszafizetnie, mivel az adó megállapítási és adólevonási kötelezettséget rendszerint a munkáltató teljesíti. Így az általa levont adót is a munkáltató igényelheti vissza. Fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltató nem teheti meg azt jogszerűen, hogy a követelését a következő havi munkabérből levonja. Ez jogellenes, és munkaügyi bíróság előtt támadható lépés. A Mt. lehetővé teszi, hogy a munkáltató a visszafizetés iránti igényét, legfeljebb a minimálbér háromszorosának megfelelő összegig írásbeli fizetési felszólítással érvényesítse a munkavállalóval szemben. Azt ezt meghaladó összeg bírósági úton vagy fizetési meghagyással követelhető, amennyiben a munkavállaló önként nem fizeti vissza a jogalap nélkül kifizetett összeget. Az Mt. 290. §-a alapján a kollektív szerződésben meghatározott jogcím alapján fennálló igény érvényesítésének eltérő szabályait a kollektív szerződés meghatározhatja. Azaz, a kollektív szerződésben kiköthető, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabérrel kapcsolatos igényét a munkáltató - összeghatártól függetlenül - fizetési felszólítással érvényesítheti.  A felszólításban meg kell határozni a visszakövetelés jogalapját, a visszafizetendő összeget, a befizetés határnapját és módját, tájékoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslat módjáról és határidejéről is. Amennyiben bírósági út igénybevételére kerül sor, az Mt. 287. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a keresetlevelet a munkáltatói fizetési felszólítás közlésétől (személyes átvétel, postán történő felvétel) számított harminc napon belül kell előterjeszteni. A munkavállalói keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van a fizetési felszólítás végrehajtásával kapcsolatban. Az ítélkezési gyakorlat szerint a munkáltató határozata vagy fizetési felszólítása alapján levonható tartozások körébe tartozik - többek között - a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás, szolgáltatás is. forrás: Jogi Fórum
12:24  Az első negyedévben jelentősen nőtt a megvádolt fiatalkorúak száma - A Fővárosi Törvényszék közleménye [1 napja]
  Idén az első negyedévben összesen 9 megvádolt fiatalkorú került törvényszéki szinten bíróság elé a fővárosban, épp annyi, mint az előző fél évtizedben, 2012-től 2016-ig összesen - mondta el Póta Péter büntetőbíró, a Fővárosi Törvényszék szóvivője a bíróságon tartott sajtótájékoztatón. A helyi, kerületi bíróságokról - ahol a kisebb súlyú ügyeket tárgyalják - még nincsenek első negyedévi adatok.      A kerületi bíróságokon 2012-től és 2016-ig összesen több mint 1000 fiatalkorú ellen nyújtott be vádat az ügyészség. 2012 és 2015 között csökkent az ilyen eljárások száma, 2012-ben több mint 270, 2015-ben mintegy 130 fiatalkorú ült a vádlottak padján. 2016-ban azonban ismét közel 190 fiatalkorú ellen emeltek vádat - ismertette a szóvivő.      A 2013-as jogszabályváltozás után, a büntethetőség korhatárának 14 évről - bizonyos ügyekben, bizonyos feltételek megléte esetén - 12 évre leszállítását követően egyedül a 2016-os évben folyt a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén olyan büntetőeljárás - összesen kettő -, ahol a vádlott nem töltötte be a 14. életévét.      A kerületi bíróságokon 2012 és 2016 között legtöbbször rablás miatt folyt eljárás fiatalkorúak ellen, ezen kívül lopás, garázdaság, testi sértés, zsarolás, rongálás, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, kábítószeres cselekmények, hamis vád és kerítés is volt a vádak között - mondta Póta Péter.      A 2012 és 2016 között érkezett kerületi ügyek 72 százalékában állapítottak meg bűnösséget a bírák, az ügyek kevesebb mint 1 százaléka zárult felmentéssel. A többi eljárást egyéb módon fejezték be, például az eljárás megszüntetésével, egyesítéssel, felfüggesztéssel.      A törvényszéki szinten 2012-2016 között fiatalkorúakkal szemben indult büntetőügyekben életveszélyt okozó testi sértés és szexuális erőszak bűntette miatt emelt vádat az ügyészség. Emberölés és minősített emberölés miatt 2012-ben volt vádemelés, 2015-ben egy esetben közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés miatt. Valamennyi vádlottat bűnösnek mondta ki a törvényszék - mondta el a szóvivő.      A jelenleg hatályos törvény szerint fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem, a felelősségre vonás feltétele azonban, hogy elkövetéskor rendelkezzen a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással, amit igazságügyi elmeorvos szakértő vizsgál.      A 12 és 14 év közötti fiatalkorú csak meghatározott bűncselekmények esetén büntethető, ilyenek az emberölés különféle esetei, az életveszélyt és halált okozó testi sértés, a terrorcselekmény, a rablás és a minősített kifosztás. Velük szemben legsúlyosabb szankcióként javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság, legfeljebb négy éves időtartamra.      A 14., illetve a 12. születésnapján az elkövető még gyermekkorúnak számít, így a fiatalkorúság kezdetének a születésnapot követő nap tekinthető. Ez irányadó a 18. születésnapra is, vagyis az elkövető csak a következő nap számít nagykorúnak.      A fiatalkorúval szemben alkalmazott szankció célja a törvény szerint a fiatalkorú helyes irányú fejlődésének elősegítése.      A Kúria szerint büntetést csak akkor lehet kiszabni, ha másként nem érhető el a fiatalkorú helyes irányba történő fejlődése. Erre utalhat a sorozatos elkövetés, a többes halmazat, az elkövetési mód, a több minősítő körülmény, a társtettesség, a csoportos, vagy a bűnszövetségben való elkövetés.      Életfogytig tartó szabadságvesztés kizárólag azzal szemben szabható ki, aki cselekménye elbírálásakor betöltötte 20. életévét.       A fiatalkorú előzetes letartóztatásának csak akkor van helye, ha az a bűncselekmény különös tárgyi súlya miatt szükséges. Az ügyészek 2016-ban 40 fiatalkorú letartóztatására tettek indítványt, ebből 27 került letartóztatásba, 7 házi őrizetbe, 3 lakhelyelhagyási tilalom alá, míg 3 fő szabadlábra. Az ügyészség két 14 év alatti letartóztatását indítványozta, a bíróság mindkettőjüket javítóintézetben előzetes letartóztatásba helyezte.      Fiatalkorúak ügyeiben a tárgyalásról a nyilvánosságot ki kell zárni, ha ez a fiatalkorú érdekében szükséges. A bíróság még azt is elrendelheti, hogy a tárgyalásnak azt a részét, amely a fiatalkorú helyes irányú fejlődését károsan befolyásolhatja, a fiatalkorú távollétében tartsák meg. forrás: Jogi Fórum
11:53  "Kiemelkedő fogyasztóvédelmi gyakorlat díj - 2017." - A Budapesti Békéltető Testület díja [1 napja]
  A fogyasztóbarát vállalati szemléletet és a kiemelkedő gyakorlatokat népszerűsítő, egyszersmind azokat jutalmazó díjat alapított a Budapesti Békéltető Testület. A díj célja, hogy a vállalkozások jó fogyasztóvédelmi gyakorlatainak megismertetésén és bemutatásán keresztül hívja fel a nyilvánosság figyelmét az együttműködő vállalati magatartás jelentőségére. Az ugyanis kiemelten fontos mind a fogyasztói jogok érvényre juttatása, a fogyasztói bizalom megteremtése és megőrzése szempontjából, és jelentős szerepet kap a békéltető testületi eljárásban is.A fogyasztóbarát vállalkozások szerepe egyre inkább felértékelődik. Amelyik cég termékében, szolgáltatásában, egyezségre való törekvésében megbízhat a fogyasztó még egy későbbi vita esetén is, sokkalta nagyobb eséllyel tarthatja meg ügyfeleit és kerüli el azok esetleges elvesztését. Ellenkező esetben könnyen számolhat mind a bizalomvesztéssel, mind pedig a forgalma visszaesésével vagy akár jóhírneve elvesztésével. Ki kell emelni, hogy a Budapesti Békéltető Testület eljárásában a vállalkozások együttműködőek, amelyeknek köszönhetően a Testület eredményesen vesz részt a fogyasztók és cégek közötti viták megoldásában. Többek között ezt az értéket kívánjuk megőrizni, egyszersmind továbbfejleszteni, és jutalmazni a "Jó gyakorlatok a fogyasztóvédelemben" c. pályázattal, ezt és annak eredményeit pedig megismertetni a közvéleménnyel. Célunk, hogy mind a kis- és középvállalkozások, mind pedig a nagyvállalatok megismerjék egymás jó gyakorlatait, fogyasztóvédelmi sikertörténeteit, a fogyasztóvédelemben alkalmazható egyedi és jól működő gyakorlatokat, legyen szó akár a mindennapi működésükről, az ügyfeleik és potenciális ügyfeleik tájékoztatásáról vagy éppen marketing tevékenységükről.  Ezáltal tisztában lesznek a piacon lévő más gazdasági szereplők által követett irányokkal, a kialakult fogyasztóvédelmi trendekkel, és akár egymástól is tanulva fejleszthetik tovább saját fogyasztóvédelmi tevékenységüket. Mindezekkel az érintett vállalkozások is hozzájárulnak a tudatos fogyasztói magatartás széleskörű elterjesztéséhez. A "Jó gyakorlatok a fogyasztóvédelemben" c. pályázaton bármelyik magyarországi székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező vállalkozás részt vehet, a meghirdetett két kategóriában ("kereskedelem" vagy "szolgáltatások"). Feladatuk, hogy bemutassák pályázati anyagukban saját fogyasztóvédelmi gyakorlataikat, amelyek alkalmasak az értékteremtésre és ezen belül akár a békéltető testületekkel folytatott együttműködések bemutatására, és népszerűsítésére a vállalkozások és a fogyasztók körében. A javasolt pályázati elemekben szerepel többek között a videók (például: kisfilmek, reklámok, interjúk), az ügyfelek és leendő ügyfelek tájékoztatását segítő fogyasztói anyagok (plakátok, brossúrák, online tájékoztató anyagok, stb.), vagy saját belső, a szakmaiság erősítésére irányuló gyakorlatok (képzések, egyebek), fogyasztóvédelmi sikertörténetek dokumentálása és bemutatása. Ugyanakkor ez csak példálózó jellegű felsorolás és a pályázók teljesen szabad kezet kapnak, hogy a fentiekből egyet, többet, valamennyit vagy akár saját ötletük alapján új elemeket is szerepeltetnek pályázatukban. A pályázatok benyújtására a Testület e-mail címére (bekelteto.testulet@bkik.hu) és postacímére (1016 Budapest, Krisztina krt. 99.) történő megküldés útján van lehetőség legkésőbb 2017. november 15-ig, a "Jó gyakorlatok a fogyasztóvédelemben - pályázat" c. tárgy feltüntetésével. Az értékelésre legkésőbb 2017. november 30-ig kerül sor. Az öttagú zsűri értékelése alapján pedig a legszínvonalasabb pályázati anyagokat benyújtó vállalkozások a "Kiemelkedő fogyasztóvédelmi gyakorlat - 2017." c. díjban részesülnek, sajtónyilvános eseményen. További információk a Testület internetes honlapján (www.bekeltet.hu) érhetőek el, az ott közzétett pályázati felhívásban. Vállalkozások nélkül nincsen hatékony fogyasztóvédelem. A fogyasztóknak pedig a cégekbe vetett bizalma kulcsfontosságú szerepet kap az egyre jobban kiéleződő gazdasági versenyben. A "Jó gyakorlatok a fogyasztóvédelemben" c. pályázat, és az ott induló vállalkozások maguk is hozzájárulhatnak a Magyarország V. középtávú Fogyasztóvédelmi Politikájában foglalt célok eléréséhez és teljesüléséhez. Kiemelt szerepet kap ugyanis a vállalkozások jogkövető magatartásának preventív és alternatív eszközök útján történő elősegítése, ezzel együtt a fogyasztói bizalom és tudatosság erősítése. forrás: Jogi Fórum
10:09  A török népszavazás érvénytelenítését kéri az ellenzéki párt - Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak választási csalás miatt [1 napja]
  A legfőbb török ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) kérelmezi az Emberi Jogok Európai Bíróságánál (EJEB), hogy választási csalás miatt nyilvánítsa érvénytelennek az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-ai népszavazás eredményét - jelentette be Selin Sayen Böke CHP-szóvivő sajtótájékoztatóján.
08:50  Embercsempészekkel együttműködő szervezetek - Az olasz püspöki kar a szervezetek megnevezését kéri [1 napja]
  A Földközi-tengeren emberéleteket mentő egyes nem kormányzati szervezetek (NGO-k) munkáját kísérő olaszországi vitában Nunzio Galantino, az olasz püspöki kar (Cei) főtitkára is felszólalt és azt kérte, hogy a hatóságok az általános vádak helyett nevezzék meg a szerintük az embercsempészekkel együttműködő szervezeteket. Nunzio Galantino püspök kijelentette, "nem lehet összekeverni azt, aki segíti a migránsokat azzal, aki kihasználja őket".      A Cei főtitkára hangsúlyozta, hogy korrekt itájékoztatásra van szükség: az olasz hatóságoknak, ha bizonyítékaik vannak NGO-k és az embercsempészek közötti együttműködésre, akkor nevezzék meg ezeket a szervezeteket. Máskülönben csak zavart keltenek és a zavarosban halásznak. "Általános vádakra semmi szükség" - mondta az olasz püspökök képviselője.       Nunzio Galantino a szicíliai Catania ügyészségének korábbi kijelentéseire reagált, amelyek szerint a Földközi-tengeren embermentő NGO-k egy része egyenesen líbiai vizeken veszi fedélzetre a migránsokat, amivel az embercsempészeknek kedveznek.       Carmelo Zuccaro ügyész korábban bizonyítékokról beszélt az embercsempészek és egyes NGO-k közötti közvetlen kapcsolattartásról. Az ügyészség azonban vizsgálatot nem indított. Hasonló gyanút fogalmazott meg az NGO-kkal szemben a Frontex európai határ- és partvédelmi ügynökség. Luigi Di Maio, az olasz ellenzéki Öt Csillag Mozgalom (M5S) képviselőházi frakcióvezetője a migránsok "taxiztatásáról" beszélt az érintett NGO-k átvizsgálását sürgetve.       Jordi Vaquer, a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok európai regionális igazgatója a La Stampa című olasz napilapnak szerdán leszögezte, hogy nem támogatnak olyan civil szervezeteket, melyek kedveznének az embercsempészeknek.       Riccardo Gatti, a Proactiva Arms spanyol NGO operatív igazgatója a La Repubblica című lapnak tagadta, hogy a szervezet telefonkapcsolatban áll az embercsempészekkel. Hangsúlyozta, hogy a líbiai partokon a migránsokat az olasz parti őrség telefonszámával teszik fel a csónakokra és ők ahogy tengeren vannak, azonnal ezt hívják, ilyen alapon az olasz hatóságok is egyenes kapcsolatban vannak a migránsokat szállítókkal.       Kijelentette: az NGO-k tevékenysége szerinte azért "zavaró", mivel a Frontex embermentő tevékenységének kudarcára világít rá.  forrás: Jogi Fórum
07:34  Gyermekmeghallgató- - Valamennyi törvényszéken kialakították a helyiséget [1 napja]
  Minden törvényszéken működik gyermekmeghallgató-szoba - közölte az Országos Bírósági Hivatal bírája. Várai-Jeges Adrienn azt mondta, pszichológusok segítségével rendezték be a helyiségeket, hogy megnyugtató környezetben tudják meghallgatni a gyermekeket. Léteznek kombinált szobák is, amelyek egyszerre több funkciót töltenek be, például bírósági közvetítésre és gyermekmeghallgatásra egyaránt használatosak.      A bírónő hangsúlyozta: sokat tesznek azért, hogy csökkentsék a gyermekek feszültségét. Megjegyezte, hogy már az idézést is "gyermekbarát nyelven" küldik ki.      A családjogi bíráknak kötelező képzést írnak elő, amely két szakmai és két érzékenyítő napból áll - ismertette Várai-Jeges Adrienn.   forrás: Jogi Fórum

2017. április 26, szerda

15:11  A szerződési szabadság korlátai a közbeszerzési szerződéseknél - Különös tekintettel a szerződések módosítására - tanulmány [2 napja]
  forrás: dr. Bana-Nagy Adrienn és dr. Magyar Zsuzsanna
13:44  Szerzői jogok megsértése multimédia-lejátszó értékesítésével - Az Európai Unió Bíróságának legfrissebb döntése [2 napja]
  A megszakítás nélküli adatfolyam útján való közvetítés ("streaming") révén megszerzett, szerzői jogi védelem alatt álló műveknek az ilyen lejátszóra történő ideiglenes többszörözése nem képez kivételt a többszörözési jog alól. A C-527/15. sz. ügyben hozott ítélet Stichting Brein J. F. Wullems "filmspelerË® (filmlejátszó) néven az interneten értékesíti egy multimédia-lejátszó különböző modelljeit. Egy olyan készülékről van szó, amely egyrészről valamely kép- és/vagy hangforrás, másrészről egy tévéképernyő közötti kapcsolatot létrehozó eszközként működik. E lejátszóra J. F. Wullems olyan nyílt forráskódú szoftvert telepített, amely strukturált menük segítségével lehetővé teszi fájlok olvasását egy könnyen kezelhető felhasználói felületen. Ezenfelül e lejátszókba olyan interneten rendelkezésre álló, kiegészítő modulokat épített be, amelyeknek az a szerepük, hogy a felhasználók a megszakítás nélküli adatfolyam útján közvetítő weboldalakon a kívánt tartalmakból válogathassanak, és azokat egy kattintással elindíthassák a tévéképernyővel összekötött multimédia-lejátszón. E weboldalak közül némelyik a szerzői jogok jogosultjainak engedélyével nyújt hozzáférést digitális tartalmakhoz, míg mások az utóbbiak engedélye nélkül nyújtanak hozzáférést e tartalmakhoz. A reklám szerint a multimédia-lejátszó segítségével többek között az interneten a szerzői jogok jogosultjainak engedélye nélkül elérhetővé tett audiovizuális tartalmak tekinthetők meg - ingyenesen és egyszerűen - a tévéképernyőn. A Stichting Brein, a szerzői jogok jogosultjainak érdekvédelmét ellátó holland alapítvány, azt kérte a Rechtbank Midden-Nederlandtól (midden-nederlandi elsőfokú bíróság, Hollandia), hogy kötelezze J. F. Wullems-et a multimédia-lejátszók értékesítésének és azon hiperlinkek kínálásának abbahagyására, amelyek a felhasználók számára jogellenes hozzáférést biztosítanak védelem alatt álló művekhez. A Stichting Brein arra hivatkozott, hogy J. F. Wullems a multimédia-lejátszó értékesítésével "nyilvánossághoz közvetítést" valósított meg, és ezzel megsértette a 2001/29 irányelvet1 átültető, szerzői jogról szóló holland jogszabályokat. A Rechtbank Midden-Nederland (midden-nederlandi elsőfokú bíróság, Hollandia) úgy határozott, hogy ezzel kapcsolatban előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordul a Bírósághoz. Mai ítéletében a Bíróság megerősíti, hogy az olyan multimédia-lejátszók értékesítése, mint a kérdéses lejátszó, az irányelv értelmében vett "nyilvánossághoz közvetítést" képez. E tekintetben emlékeztet azon ítélkezési gyakorlatára, miszerint az irányelv fő célja magas szintű védelmet teremteni a szerzők számára. A "nyilvánossághoz közvetítés" fogalmát tehát tágan kell értelmezni. Egyébként a Bíróság korábban már kimondta, hogy egy internetes oldalon olyan védett művekre mutató kattintható linkek szolgáltatása, melyeket más internetes oldalon mindenféle korlátozás nélkül közzétettek, az előbbi oldal ügyfeleinek közvetlen hozzáférést kínál az említett művekhez.2Ugyanez az eset áll fenn az olyan multimédia-lejátszók értékesítésekor is, mint a kérdéses lejátszók. Ugyanígy, azt kell megállapítani, hogy J. F. Wullems magatartása következményeinek teljes tudatában végzi azoknak a kiegészítő moduloknak a multimédia-lejátszóra történő előzetes telepítését, amelyek lehetővé teszik a védett művekhez való hozzáférést és azok megjelenítését a tévéképernyőn. Az ilyen tevékenység nem hasonlítható a tárgyi eszközök egyszerű rendelkezésre bocsátásához, amelyet az irányelv említ. E tekintetben a Bíróság elé terjesztett észrevételekből az derül ki, hogy a megszakítás nélküli adatfolyam útján közvetítő weboldalakat a közönség nem tudja könnyen beazonosítani, és e weboldalak többsége gyakran változik. A Bíróság ezenfelül hangsúlyozza, hogy a kérdést előterjesztő bíróság szerint a multimédia- lejátszót viszonylag sokan vásárolták meg. Ezenfelül, a közvetítés e lejátszó internetkapcsolattal rendelkező potenciális vevőinek egészét veszi célba. Ily módon, e közvetítés meghatározatlan számú lehetséges címzett felé irányul, és viszonylag jelentős számú egyént foglal magában. Egyébként a multimédia-lejátszót azzal a céllal kínálják, hogy abból hasznot húzzanak, hiszen az e lejátszó áraként megfizetett összeget főként a megszakítás nélküli adatfolyam útján közvetítő oldalakon a szerzői jogi jogosultak engedélye nélkül elérhetővé tett, védett művekhez való közvetlen hozzáférés fejében utalják át. A Bíróság ezenfelül megállapítja, hogy a harmadik feleknek szerzői jogi védelem alatt álló műveket a szerzői jogok jogosultjainak engedélye nélkül kínáló weboldaláról "streaming" útján megszerzett műveknek e multimédia-lejátszóra történő időleges többszörözésére irányuló cselekmények nem képeznek kivételt a többszörözési jog alól. Az irányelv szerint3valamely többszörözési cselekmény kizárólag akkor képez kivételt a többszörözési jog alól, ha megfelel az alábbi öt feltételnek: (1) e cselekmény időleges; (2) közbenső vagy járulékos; (3) valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezi; (4) ezen eljárás kizárólagos célja, hogy lehetővé tegye egy mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény hálózaton harmadik személyek között közvetítő szolgáltató által végzett átvitelét vagy jogszerű felhasználását; és (5) az említett cselekmény önálló gazdasági jelentőséggel nem bír. E feltételek együttes feltételek abban az értelemben, hogy ha közülük akár csak az egyik nem teljesül, az azzal a következménnyel jár, hogy a többszörözési cselekmény nem képez kivételt a többszörözési jog alól. Ezenkívül, a kivétel kizárólag olyan különös esetekben alkalmazható, amelyek nem sérelmesek a mű vagy más, védelem alatt álló teljesítmény rendes felhasználására, és nem károsítják indokolatlanul a jogosult jogos érdekeit. Jelen esetben, különös figyelemmel a multimédia-lejátszóra vonatkozó reklámok tartalmára és azon körülményre, hogy az említett lejátszó fő vonzereje éppen a kiegészítő modulok azokra való előzetes telepítésében rejlik, a Bíróság úgy véli, hogy e lejátszó értékesítése kifejezetten annak tudatában történik, hogy annak megvásárlói védelem alatt álló művekhez férnek majd hozzá ingyenesen és engedély nélkül. Ezenfelül, a szerzői jogi védelem alatt álló műveknek a kérdéses multimédia-lejátszóra történő időleges többszörözésére irányuló cselekmények sérelmesek lehetnek e művek rendes felhasználására, és indokolatlanul sérthetik a szerzői jogok jogosultjainak jogos érdekeit, hiszen annak eredményeként általában csökken az e védett művekre vonatkozó jogszerű ügyletek száma. 1 Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.), különösen annak 3. cikke. 2 A Bíróság 2014. február 13-i Svensson és társai ítélete, C-466/12, lásd még: 20/14. sz. sajtóközlemény; a Bíróság 2014. október 21-i BestWater International végzése, C-348/13; a Bíróság 2016. szeptember 8-i GS Media ítélete, C-160/15, lásd még: 92/16. sz. sajtóközlemény 3 Az irányelv 5. cikkének (1) bekezdése forrás: Jogi Fórum
11:24  Btk.módosítás Romániában - Érdekellentétként ismert korrupciós bűncselekmény meghatározása változott [2 napja]
  Szavazattöbbséggel módosította a bukaresti képviselőház az érdekellentétként ismert korrupciós bűncselekmény meghatározását, azokra az esetekre korlátozva a tisztségviselők büntethetőségét, amikor hivatali tevékenységük révén saját magukat vagy - másodfokú rokonságig terjedő - családtagjaikat juttatják vagyoni haszonhoz.A hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) rajtuk kívül azokat a tisztségviselőket is egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, akik egykori üzlet- vagy munkatársaikat részesítik bármilyen előnyben, olyanokat, akikkel az utóbbi öt évben dolgoztak együtt.      A Btk.-cikkely címét is módosította a román parlament, így - amennyiben az államfő kihirdeti a jogszabályt - ezentúl nem érdekellentétnek fogják nevezni a 301. cikkelyben körülírt bűncselekményt, ennek új elnevezése: "a tisztség felhasználása egyes személyek előnyben részesítése érdekében" lesz. A büntetési tétel egytől öt évig terjedő szabadságvesztés marad, az elkövetőt pedig három évre eltiltják bármilyen tisztség viselésétől.      Eugen Nicolicea, a képviselőház jogi bizottságának elnöke korábban azzal indokolta a módosítás szükségességét, hogy a korábbi munkatársakra vonatkozó tilalom "bűnössé" tesz szinte minden tisztségviselőt, például az alkotmánybírákat, amikor megválasztják elnöküket, az államfőt, amikor volt városházi munkatársát nevezi ki tanácsosnak.      A keddi szavazás előtt Victor Ponta volt kormányfő - akit egyebek között érdekellentéttel gyanúsított a korrupcióellenes ügyészség (DNA), amiért egykori üzlettársát, Dan Sovát miniszterré tette meg kormányában - azon élcelődött, hogy Donald Trump amerikai elnököt is fel kellene jelenteni az "amerikai DNA-nál", amiért munkát adott saját lányának a Fehér Házban.      A jobbközép ellenzék azzal vádolta a szociálliberális kormánytöbbséget és az RMDSZ-t, hogy kezdeményezésük a korrupció elleni harc gyengítését célozza. A Btk.-módosítást 187 szavazattal 71 ellenében, 6 tartózkodás mellett fogadta el a bukaresti képviselőház.      Romániában februárban tüntetők százezrei vonultak utcára, hogy megakadályozzák a büntetőjog korrupcióellenes szigorának enyhítését. A demonstrációk hatására a kormány kénytelen volt visszavonni sürgősségi rendeletét, amelyben a hivatali visszaélés meghatározását próbálta módosítani, a módosítást kezdeményező Florin Iordache akkori igazságügyi minisztert pedig a kormányfő lemondatta tisztségéről. forrás: Jogi Fórum
10:09  Orvos-jogász konferencia a Gyulai Törvényszéken - Harmadik alkalommal rendezik meg a programot [2 napja]
  2017. április 27-28. napjain immár harmadik alkalommal ad otthont a Gyulai Törvényszék az orvos-jogász konferenciának, ahol neves orvosok, jogászok előadásai mellett kerekasztal-beszélgetés és perszimuláció is színesíti programot.2017. április 27-28-án a Gyulai Törvényszék és a Szegedi Akadémiai Bizottság Reprodukciós Egészség Munkabizottsága, a European Society of Contraception and Reproductive Health (ESC) magyar tagozata, a Magyar Család és Nővédelmi Tudományos Társaság Békés Megyei Szervezete immár harmadik alkalommal igazságügyi konferenciát és akkreditált továbbképzést szervez Gyulán, a Gyulai Törvényszék épületében. A rendezvény a 2015. évben első alkalommal - hagyományteremtő szándékkal - megrendezett "Polgári és büntetőjogi felelősség az egészségügyi gyakorlatban" című konferencia folytatása. Az idei programban a jogászok és az orvosok, illetve egészségügyben dolgozó kiváló szakemberek orvosi tevékenységgel kapcsolatos előadásai mellett helyet kap egy kerekasztal-beszélgetés a közös gondolkodás elősegítése érdekében. Újdonságot jelent a második napon megrendezésre kerülő perszimuláció is, melyen a Gyulai Törvényszék bírósági titkárai mellett rezidensek, igazságügyi szakértők vesznek részt egy kitalált jogeset bemutatása során. A program 2017. április 27-én 9 óra 30 perckor kezdődik. Ezt megelőzően 9 órától van lehetőség a konferencia társelnökeivel: dr. Bagdi Árpád Gyula elnök úrral, illetve Dr. Bártfai György professzor úrral interjút készíteni. Kérjük részvételi szándékukat, interjú készítése iránti igényüket és felmerülő kérdéseiket válaszlevélben elektronikus úton 2017. április 26-án 15 óráig jelezzék a sajto@gyulait.birosag.hu e-mail címre. forrás: Jogi Fórum
08:44  Törökország átgondolja az EU-csatlakozás kérdését - A török elnök nyilatkozata [2 napja]
  Törökország átgondolja álláspontját az európai uniós csatlakozás kérdésében, ha az EU tovább várakoztatja és bizonyos tagállamok kitartanak jelenlegi ellenséges mentalitásuk mellett - nyilatkozta a török elnök ankarai palotájában. Recep Tayyip Erdogan azt mondta: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének keddi határozata, amely újranyitja a monitoringeljárást Törökországgal szemben, teljes mértékben politikai döntés, és Ankara nem ismeri el.      Hozzátette: kész az uniós csatlakozás ügyét népszavazásra bocsátani, Törökország ugyanis nem tud 54 év után is még határozatlan ideig várni "az ajtóban".      "Ha nem viselkednek őszintén, meg kell találnunk a kiutat. Miért akarnánk még? 54 évről beszélünk" - fogalmazott Erdogan.      "Az Egyesült Királyság megkérdezte az embereket és ők a Brexitre szavaztak. Nyugodtak, új jövő felé haladnak. Ugyanez történt Norvégiában és ez következhet Törökország esetében is" - mondta.      Kifejtette ugyanakkor: "Törökország továbbra is elkötelezett a tárgyalások mellett. Nincs egyetlen dolog sem, amelyet ne volna kész megtenni abban a percben, amikor megkérik rá. Bármi legyen is az, megtesszük. Mégis az ajtóban tartanak minket" - hangoztatta.      Erdogan a francia elnökválasztásra utalva azt mondta, hogy "az Európai Unió a felbomlás szélén áll", miután Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje azzal fenyegetőzik, hogy kivezeti Franciaországot az EU-ból.      "Egy vagy két ország nem tudja életben tartani az uniót. Olyan országra van szüksége, mint Törökország, amely másik hitet testesít meg. Ez nagyon erőssé tenné a közösséget" - vélekedett Erdogan, hozzátéve: de úgy tűnik, hogy a tagállamok ezt nem ismerik fel.      Erdogan arra is kitért, hogy a végrehajtó elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-ai népszavazás után visszatérhet és vissza is fog térni egykori pártjának, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) a soraiba, miután a Legfőbb Választási Tanács (YSK) nyilvánosságra hozza a referendum hivatalos eredményét. A párt kongresszusa dönti majd el, hogy az AKP elnöke lesz-e - fűzte hozzá.      Hangsúlyozta: sem az alkotmánybíróság, sem az Emberi Jogok Európai Bírósága nem jogosult a népszavazás eredményének felülvizsgálatára. Leszögezte egyúttal: előrehozott választás nincs napirendben.      Erdogan szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki országával a szíriai rezsim oldalán áll a polgárháborúban, azt mondta neki, hogy "Erdogan, ne érts félre, de nem vagyok Bassár el-Aszad szíriai elnök ügyvédje." A török államfő részletezte: "vannak fejlemények, amelyeket Putyin nem oszthat meg velünk, de Oroszország, az Egyesült Államok, Törökország, Irán, Szaúd-Arábia, Katar mind aktív szerepet tölt be a szíriai megoldás megteremtésében." forrás: Jogi Fórum
07:54  Menedékvárosok támogatásának megvonása - Egy szövetségi bíró blokkolta Trump utasítását [2 napja]
  Egy szövetségi bíró blokkolta Trump elnök utasítását, amely szerint megvonnák a szövetségi támogatást azoktól az úgynevezett menedékvárosoktól, amelyek nem hajlandóak együttműködni a szövetségi bevándorlási törvények betartatásában. William Orrick, a San Franciscó-i szövetségi fellebbviteli bíróság bírája előzetes rendelkezést adott ki, amely országszerte megakadályozza, hogy a szövetségi tisztségviselők végrehajtsák Donald Trump január 25-én kelt, a menedékvárosok támogatásáról szóló rendeletét.       Az elnök rendelete értelmében megvonnák a szövetségi támogatást azoktól az úgynevezett menedékvárosoktól, amelyek illegális bevándorlóknak adnak otthont és nem hajlandóak együttműködni a szövetségi hatóságokkal, a rendfenntartó erőkkel az érvényes bevándorlási törvények betartatásában. A még az előző elnök, a demokrata párti Barack Obama által kinevezett bíró a kaliforniai Santa Clara megye beadványa nyomán hozta meg döntését. Santa Clara egyike annak a mintegy háromszáz menedékvárosnak, amely - dacolva a Fehér Házzal - változatlanul óvni szeretné a nála élő illegális bevándorlókat.       Orrick bíró azzal indokolta döntését, hogy "jogilag nem elfogadható" az igazságügyi tárca érvelése, amely szerint Trump elnök egyszerűen csak megpróbálja betartatni a hatályos törvényeket. "Az alkotmány a szövetségi kiadással kapcsolatos döntéseket a kongresszusra ruházza, nem az elnökre, a rendelet tehát alkotmányosan nem teremthet új feltételeket a szövetségi támogatásokat illetően" - olvasható a bírói érvelés sajtóban is megjelent szövege. A bíró ugyanakkor megjegyezte: előzetes rendelkezése nem tudja blokkolni Donald Trump rendeletének egészét. Az igazságügyi minisztérium által az egyes városoknak nyújtott támogatásokat ugyanis változatlanul megvonhatják.      A Fehér Ház nem kommentálta az ügyet, az igazságügyi tárca szóvivője, Ian Prior pedig nem utalt arra, hogy a kormányzat fellebbezne, hanem azt hangsúlyozta, hogy a bíró nem blokkolta a szövetségi törvények betartatását. Két kaliforniai demokrata párti szenátor, Kamala Harris és Dianne Feinstein üdvözölte a bíró döntését, a republikánus John McCain, arizonai szenátor viszont felháborodottan utasította vissza. McCain szerint egyetlen város sem áshatja alá a szövetségi törvényeket. "Csakis egyetlen szövetségi kormányzat van. Tessék elolvasni az alkotmányt! Egy városban nem lehet a szövetségi törvényeket sértő helyi törvényeket elfogadni. Ha ezt egyszer elkezdik, akkor anarchia lesz úrrá ezen az országon" - fogalmazott.  forrás: Jogi Fórum

2017. április 25, kedd

13:40  Már alig egy év van az új adatvédelmi szabályozás hatálybalépéséig - Interjú Jóri András korábbi magyar adatvédelmi biztossal [3 napja]
  Új adatvédelmi szabályozás lép életbe hamarosan. Az adatkezelők számára egyszerűbb környezet várható. Beszélgetés Jóri András volt adatvédelmi biztossal a változásokról. (x)
12:04  Megtévesztő étrend-kiegészítők - 38 millió forint bírságot szabott ki a GVH [3 napja]
  Megtévesztő étrend-kiegészítő- és gyógyszerreklámok miatt bírságolt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a jogsértésért összesen több mint 38 millió forint bírságot szabtak ki több cégre - közölte a versenyhivatal. A GVH döntése szerint a Pharma Nord Kft. és a Pharma Nord ApS. egyetemlegesen 37 284 000 forint, a Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft. pedig, mivel a cég felelőssége csak a szerkesztői tartalomnak álcázott reklámok miatt állt fenn, egymillió forint bírságot köteles fizetni.      A GVH megállapította: a két Pharma cég egybek mellett jogsértően reklámozta több termékét, a vény nélkül kapható gyógyszert nem az alkalmazási előírás alapján mutatta be, az egyes étrend-kiegészítők népszerűsítése pedig nem felelt meg az ágazati szabályoknak. A két vállalkozás burkolt reklámot tett közzé a Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.-vel együttműködésben a Patika Magazin Partner mellékletében.      A GVH szerint jogsértők voltak a Glukozamin Pharma Nord reklámjai, mert más szerekhez viszonyítva tartalmazott állításokat. A hatóság szerint a Bio-Króm és a Bio-Króm DIA étrend-kiegészítő gyógyhatására utaló állítások is jogsértőek voltak, mert gyógyhatás nem tulajdonítható élelmiszernek az ágazati rendelkezések szerint, ahogy a Bio-Quinone Q10 Super, a Seleno Q10 és a Bio Szelénium 100+cink+vitaminok reklámjaiban sem.      A GVH súlyosító körülményként értékelte többek között azt, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat mintegy két évig tartott és sérülékeny fogyasztókat is elért. Emellett a burkolt reklámot tekintve súlyosító körülmény volt, hogy a szerkesztői tartalomnak álcázott reklám súlyos jogsértésnek tekinthető. A GVH enyhítő körülményként vette figyelembe az eljárás alá vontak érdemi megfelelési erőfeszítéseit, a szerkesztői tartalomnak álcázott reklám esetében pedig azt, hogy utóbbival felhagytak a vállalkozások. forrás: Jogi Fórum
09:54  Tartózkodási vízum befektetésért cserébe? - 75 millió korona szükséges a cseh tartózkodáshoz [3 napja]
  Kétéves tartózkodási vízumot szerezhetnek maguknak és családjuknak azok a külföldiek, akik a jövőben legalább 75 millió korona (3 millió euró) értékű beruházást valósítanak meg Csehországban - közölte a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap. Az újság szerint az "arany vízumként" ismert intézkedést, amely az Európai Unió számos országában már évek óta gyakorlat, a cseh parlament alsóháza már jóváhagyta. Mivel a kormánykoalíciónak a felsőházban is többsége van, a külföldiek csehországi tartózkodásáról szóló törvényt módosító javaslat elfogadása nem lehet kétséges.      Az összeg nagyságán kívül egy másik fontos feltétel, hogy a beruházással legalább 20 új munkahelyet kell teremteni. A kétéves tartózkodási engedélyt a sikeres beruházás esetén a cseh állam lényegesebb feltételek nélkül meghosszabbítaná.      A Mladá Fronta Dnesben közölt kimutatás szerint a cseh "arany vízum" a legdrágábbak közé fog tartozni az Európai Unióban. A legtöbbet, 10 millió eurót, Franciaország és Ausztria kérik a vízumért, ahol egyebek között ráadásul 50 új munkahelyet is létre kell hozni. Nagy-Britanniában az ár 2,5 millió euró, Spanyolországban és Portugáliában 500 ezer euró, míg például Magyarországon 250 ezer euró. Ennél csak Málta olcsóbb, ahol 220 ezer eurót kell a külföldinek beruházni a hosszabb tartózkodási vízumért.      A cseh liberális napilap úgy tudja, hogy a csehországi "arany vízum" iránt már van érdeklődés. forrás: Jogi Fórum
09:49  Az osztrák OMV beperelte Romániát - Privatizációs szerződést szegett az állam [3 napja]
  A privatizációs szerződés megszegése miatt beperelte a román államot a párizsi nemzetközi kereskedelmi bíróságon az osztrák OMV olajtársaság, a román Petrom vállalat többségi tulajdonosa.Az osztrák társaság éves jelentésében - az Agerpres román hírügynökség tudósítása szerint - közölte, hogy beperelte a román államot, amelytől 34 millió eurót követel a privatizációs szerződésben vállalt környezetvédelmi beruházások megtérítése címén.      A szerződés szerint a román állam vállalta, hogy  megtéríti az OMV-nek azokat a környezetvédelmi beruházásokat, amelyeket az egykori állami tulajdonban levő Petrom vállalat által okozott szennyezések kiküszöbölése, valamint a környezet rehabilitálása érdekében kell végrehajtania a szerződéskötést követő 30 évben - állítja az OMV. Az ilyen típusú költségeket, amelyeket a román államtól akarnak behajtani, összesen 542 millió euróra becsülte a vállalat.      Az osztrák társaság tavaly áprilisban értesítette a román államot, hogy 34 millió eurót költöttek olajkutak fertőtlenítésére, a környezet rehabilitációjára, és ezt az összeget a román államnak kell állnia.      A feleknek 180 nap állt a rendelkezésükre, hogy megegyezzenek, de mivel ez nem történt meg, az OMV március elején a párizsi bírósághoz fordult a kártérítési követeléssel.      Az OMV 2004 decemberében vásárolta meg a legnagyobb román olajvállalatnak számító Petrom részvényeinek 51 százalékát két lépésben, összesen 1,499  milliárd euróért.   forrás: Jogi Fórum
07:50  Utazásfoglalás az interneten - Közös fellépés a félrevezető utazásfoglalási weboldalak ellen [3 napja]
  Miközben az internetes szálloda- és repülőjegy-foglalás egyre általánosabbá válik, a fogyasztók mind több problémával szembesülnek az online utazási szolgáltatások terén. Az Európai Fogyasztói Központok szerint az említett szolgáltatásokkal kapcsolatos sérelmek a leggyakoribb fogyasztóvédelmi panaszok közé tartoznak.

2017. április 24, hétfő

14:14  Adatvédelem a munkajog területén - Tanulmány [4 napja]
  leírás nincs publikálva
13:34  Hírhedt álhírek [4 napja]
  Az álhírek a média működésének veszélyes, manipulatív jelenségei. A dezinformációk hozzájárultak a Brexithez, de még Donald Trump elnökségre jutásához is. Nemcsak az internet korában, jóval korábban is születtek álhírek. Cikkünkben a leghírhedtebb sajtócsalásokat gyűjtöttük csokorba.Hitler titkos naplója A huszadik századi újságírás legnagyobb szenzációjaként tálalta a német Stern magazin Adolf Hitler titkos naplóját, amelyet 1983 áprilisában kezdett közölni. A lap másfél éven keresztül, folytatásokban kívánta közreadni a naplót, de ezenkívül - több millió dollárért - eladták a jogokat francia, angol és amerikai kiadóknak is. A Stern híroldala a nagy felfedezssel - Forrás: wettengl.info A kéziratot a Stern egyik volt munkatársa, Gerd Heideman vásárolta meg kilencmillió márkáért Stuttgartban, egy náci emléktárgyakat árusító bolt tulajdonosától. Heidemann, akinek a szenvedélye volt a nácizmus és második világháború titkainak kutatása, megbízott Konrad Kujau régiségkereskedőben, aki azt állította, hogy a napló egy 1945 áprilisában lezuhant repülőgép roncsai közül került elő. A hatvankét darab, fekete műbőrkötésű jegyzetfüzetet, melyek némelyikén vörös pecsétes szalag is lógott, a hírmagazin tulajdonosai írásszakértőkkel vizsgáltatták meg, akik a naplókat hitelesnek minősítették. Hamburgban nagy sajtótájékoztató közepette számoltak be az új hírről, és a Stern még melegében 42 oldalt közölt a naplókból. A lap szerkesztői huszonnyolc folytatásban akarták nyilvánosságra hozni a többi részletet. A hír azért szenzáció is volt, mert még Hitler élő, legközvetlenebb munkatársai sem tudtak arról, hogy a Führer naplót vezetett. A botrány azt követően robbant ki, amikor a történészek követelésére megvizsgálták a naplók papírját, a tintát, a füzetek kötéséhez használt ragasztót és a fedeleken lévő viaszpecsétekről függő piros szalag anyagát. Kiderült ugyanis, hogy ezek mindegyike a második világháború után készült, és a naplót maga Konrad Kujau hamisította. A bíróság 1985 júliusában hirdetett ítéletet az ügyben. Heidemannt négy év nyolc hónap, Kujaut pedig négy év hat hónap börtönbüntetésre ítélték. Az ítéletet kihirdető bíró azonban a legkeményebb hangon a Sternt bírálta, amiért annyira gátlástalan és mohó volt, hogy trehány vizsgálatok után képes volt nagy hírverést csinálni borzalmasan rossz hamisítványoknak. Ku-Klux-Klan szervezet Németországban A kilencvenes években Michael Born szabadúszó tévériporter Németországban forgatta hatalmas közönségsikereket arató riportfilmjeit. Born igen változatos témákkal jelentkezett: az amerikai Ku-Klux-Klan németországi titkos szervezetének tevékenysége, kábítószer-küldemény Frankfurtból Svájcba, gyermekek kizsákmányolása egy indiai szőnyegszövő műhelyben, a kurd Munkáspárt titkos gyára, ahol bombák készülnek. Egy kocka a németországi Ku-Klux Klan-ról szóló riportfilmből - Forrás: YouTube A szenzációs tévériportok azonban hamisak voltak. A kurd terroristákat albán bevándorlók alakították, a Ku-Klux-Klan csuklyái alatt amatőr színjátszók bújtak meg. Born huszonegy riportot adott el kereskedelmi és közszolgálati tévéknek, és akkori áron háromszázötvenezer márkát keresett. Érdekes módon nem a tévétársaságok fogtak gyanút, hanem egy éles szemű tévénéző, aki civilben rendőr volt. Michael Bornt csalás miatt 1996-ban négyévi szabadságvesztésre ítélték. Pol Pot Svédországban Nem csalás, hanem művészi átverés állt annak az álhírnek a hátterében, amely a világ egyik leismertebb hírügynökségét is megvezette. 1997 nyarán ugyanis egy svéd internetes portálon filmes beszámoló jelent meg arról, hogy Pol Pot kambodzsai diktátor Svédországba érkezett. A hírt átvette a Reuters hírügynökség, mire a svédek sürgősen kiadtak egy nyilatkozatot, hogy az ominózus honlapon csupán egy művészi projekt bemutatása folyt. Hollywoodi sztárinterjúk Tom Kummer a Süddeutsche Zeitung magazinjának küldött éveken át hollywoodi sztárokkal készült interjúkat, amelyeknek csak az volt az egyetlen bajuk, hogy az egészet Kummer találta ki. A botrány kipattanása után a magazin vezetőit leváltották. A leleplezett újságíró nem tagadta, hogy amit csinál, annak nincs sok köze a valósághoz. Sőt, nyíltan vállalta, hogy radikálisan szakított az "úgynevezett újságírással", és ebben az újfajta újságírásban elmosódik a határ valóság és fikció között. Ráadásul Kummer szerint tudták a magazinnál, hogy így dolgozik. Ezt a szerkesztők tagadták, és bánták, hogy nem ellenőrizték alaposabban az interjúkat. Mert ha csak egyszer elkérik a hangfelvételt, kiderülhetett volna, csalás az egész. Pedig voltak gyanús jelek: több olvasó is jelezte, hogy honnan ollózta össze a szerző a sztárok szájába adott mondatokat, a Hollywoodban dolgozó újságírók pedig tudták, hogy Kummer nem jár sajtótájékoztatókra, és hogy ilyen extrém hosszú interjúkat a sztárok a ritkán, de inkább sohasem adnak. Rakétatámadás Bagdad ellen Hamis háborús tudósítást közölt a Perzsa-öbölben cirkáló HMS Splendid tengeralattjáró fedélzetéről a Sky News - állította a BBC 2003 júliusában bemutatott dokumentumfilmjében. A brit közszolgálati tévé tudósítása szerint ugyanis a Sky vezető riportere, James Forlong összevágott felvételekkel, illusztrációkkal azt a hatást keltette, mintha az iraki háborúban egy Bagdad ellen irányuló rakétatámadásban venne részt. James Forlong a vitatott háborús tudósításban - Forrás: TheGuardian A Sky tudósítása többek között támadásra felkészülő, a célpontokat a képernyő előtt elemző katonákat mutatott, és a képeken egy ujj is látható volt, amint megnyom egy piros, "Tűz" feliratú gombot. A BBC filmjében megszólaltatott szakértő állította, hogy a tengeralattjáró rakétaindító-rendszere teljes egészében komputervezérelt, vagyis nincsenek benne a piros tűzgombhoz hasonló drámai díszletek. A katonák egyszerűen "eljátszották" a támadást. Az eset pikantériája, hogy Forlong a brit védelmi misztérium kötelékében utazott Irakba, így "harctéri tudósítását" a katonai cenzorok is láthatták. "Mobil riporter" Jayson Blair 2003. május elsejei kirúgásáig, négy év alatt összesen 673 cikket írt a New York Timesnak, amelyből a lap belső vizsgálata harminchatról derítette ki, hogy fiktív, kiszínezett történet, és legalább hetvenhárom írása súlyos tárgyi tévedéseket tartalmaz. Blair érzékletesen írt az özvegyen maradt katonafeleségről, akivel sosem találkozott, a kiszabadított amerikai kiskatonáról és annak otthonáról, amely nem a dombon, hanem a völgyben épült, vagy "biztos" forrásokra hivatkozva a washingtoni orvlövész kihallgatásáról. Kitalált interjúkat, plagizált riportokat közölt a lapban. Az amerikai szövetségi ügyészség nyomozást indított a "mobil riporter" ellen, aki hamis számlákkal igazolta, hogy járt riportjai helyszínén, miközben ideje jelentős részét brooklyni lakásában töltötte. A kínos helyzetbe került újság egyik publicistája szerint a szerkesztők nagyon akarták az "ambiciózus fekete fiatalember" sikerét. Jayson Blair története távolról sem egyedi. Kiderült például a Washington Post Pulitzer-díjas munkatársának, Janet Cooknak a nyolcéves heroinfüggő gyermekről írott riportjáról is, hogy szemenszedett hazugság. De meggyűlt a baja egy-egy túl nagy fantáziájú újságíróval a New Republic, a Wall Street Journal és a Boston Globe szerkesztőinek is. Bérgyilkos cipőbolti eladó Világszerte egymást érik a sajtóperek hasonló okokból, főként a bulvársajtó jár élen a kitalált sztorik közlésével. Magyarországon is gyanúba keveredett az egyik legismertebb tévériporter, Frei Tamás, aki 2001 tavaszán Moszkvában arról faggatta bérgyilkos beszélgetőpartnerét, hogy mennyibe kerülne a magyar miniszterelnököt likvidálni. Frei korábbi kollégája, Juszt László a riport sugárzása után az orosz fővárosba utazott, ahol kiderítette, hogy a bérgyilkos nem egészen az, aminek kiadta magát, hanem egy egyszerű cipőbolti eladó, aki korábban színjátszó szakkörbe járt. forrás: Jogi Fórum
13:34  Újságírói akadályoztatások - Az Európa Tanács helyzetértékelése [4 napja]
  Nem kívánatos beavatkozások akadályozzák számos újságíró munkáját Európában: sokan számoltak be megfélemlítésről, fizikai bántalmazásról, zaklatásról és célzott megfigyelésről - derült ki az Európa Tanács (ET) közzétett jelentéséből. A páneurópai szervezet helyzetértékelése szerint a megkérdezett újságírók közül sokakban félelmet kelt a külső beavatkozás, ami gyakran öncenzúrához vezet.      Az érintettek közel egyharmadát bántalmazták a munkája miatt a felmérést megelőző három évben, 46 százalékukat pedig erőszakkal fenyegették. A beszámolók szerint ez Törökországban és a dél-kaukázusi országokban volt a leggyakoribb, de érkeztek jelentések máshonnan, még európai uniós tagállamokból is.      A kutatás résztvevőinek nagyjából harmada bejelölte a kérdőíven, hogy aggódik a családja és a barátai biztonsága miatt.      Az újságírók 69 százaléka számolt be "pszichikai erőszakról", amelybe a megfélemlítés, a fenyegetés, a rágalmazás és a sértegetés tartozik bele. A megkérdezettek 53 százalékát az interneten zaklatták, bemocskolták a nevüket, a nyilvánosság előtt lejáratták, személyükben támadták őket.      A válaszadók fele tapasztalt megfélemlítést különböző érdekcsoportok részéről, ez a szám a politikai szervezetek vonatkozásában 43 százalék, a rendőrség esetében pedig 35 százalék. Megfigyelésről az újságírók 39 százaléka számolt be.      A vizsgált időszakban az érintettek 23 százalékát vették őrizetbe vagy fenyegették vádemeléssel, jórészt becsületsértési ügyekben.      A résztvevők mintegy háromnegyede azon véleményének adott hangot, hogy nem tud védekezni a célzott megfigyelés ellen, míg 50 százalékuk úgy vélte, hogy nem képes hatékonyan megóvni a forrásait.      A riporterek 21 százaléka jelentette, hogy elloptak, lefoglaltak vagy megsemmisítettek a munkájukhoz kapcsolódó tárgyakat. Szexuális zaklatásról a megkérdezettek 13 százaléka számolt be.      A strasbourgi székhelyű szervezet értékelése szerint az újságírók jelentős részének öncenzúrát kellett gyakorolnia. Minden ötödik megkérdezett azt mondta, hogy a munkáltatója elvárásai miatt nem tárhatott valamit úgy a nyilvánosság elé, ahogyan szerette volna. A megkérdezettek 31 százaléka érezte úgy, hogy tompítania kell egyes cikkei élét, 23 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy nem jelentethet meg bizonyos értesüléseket.      Az újságírók 36 százaléka ugyanakkor azt mondta, hogy ezen nyomás miatt csak még elkötelezettebben harcol a cenzúra ellen.      A jelentés megállapításai között szerepel, hogy az utóbbi években egyre súlyosbodott a sajtószabadságot érő fenyegetés Európában.      A 2016 áprilisa és júliusa között elvégzett felmérés során 940 újságírót kérdeztek meg az Európa Tanács negyvenhét tagállamában és Fehéroroszországban. forrás: Jogi Fórum
11:54  Hat ország számvevői tanulják a magyar integritás modellt - Nemzetközi integritási műhelymunka [4 napja]
  Nemzetközi integritás műhelymunka veszi kezdetét az Állami Számvevőszék szervezésében 2017. április 24-én, hétfőn. A hat ország - Albánia, Grúzia, Koszovó, Macedónia, Moldova, valamint Ukrajna - részvételével zajló szakmai rendezvény célja, hogy a számvevőszékek az Állami Számvevőszék integritás felmérésének módszerét megismerjék, és annak adaptálásával saját országukban is terjesszék az integritási kultúrát.Az Állami Számvevőszék nagy hangsúlyt fektet az integritás alapú szervezeti kultúra terjesztésére, a közszféra átláthatóságára és az elszámoltathatóság javítására. Az ÁSZ 2017-ben már hetedik alkalommal térképezi fel a közintézmények korrupciós kockázatait, és az azokkal szembeni ellenálló-képességüket. Az évenkénti felméréssorozattal az ÁSZ egyedülálló "magyar modellt" alakított ki. A modell alapjául egy, az egyes intézmények szervezeti integritásának erősítésére kifejlesztett holland módszer szolgált, amelyet az ÁSZ adaptált, továbbfejlesztett, majd az egész magyar közszférára kiterjesztett.  Az Állami Számvevőszék aktív szereplője a számvevőszékek nemzetközi közösségének, folyamatosan megosztja és hasznosítja a megismert legjobb gyakorlatokat. Ezzel összhangban 2013-ban az Országgyűlés határozatában támogatta, hogy az Állami Számvevőszék vegyen részt a legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi szakmai szervezete (INTOSAI) fejlesztési kezdeményezésének (IDI) tevékenységében, és ahhoz donorként nyújtson szakmai támogatást, kiemelt figyelemmel a magyar külgazdasági stratégiára.  E cél megvalósítása érdekében az ÁSZ 2014 óta, 2017-ben már negyedik alkalommal rendezte meg nemzetközi integritás "jó gyakorlatok" szemináriumát. Az elsősorban a fejlődő országok számvevőszékei részére szervezett szakmai esemény célja a legjobb hazai és nemzetközi gyakorlatok megosztásán keresztül az integritásalapú közigazgatási kultúra elterjesztése és a transzparens államműködés fejlesztése az érintett országokban. Az idén március elején megtartott rendezvényen mintegy huszonöt, elsősorban ázsiai, afrikai, délkelet-európai, továbbá dél-amerikai ország mintegy negyven számvevőszéki szakértője vett részt, Albániától kezdve, Bhutánon, Brazílián és Irakon keresztül, egészen Laoszig, Nigerig és Kelet-Timorig.  Az ÁSZ által rendezett nemzetközi jó gyakorlatok szemináriumokra rendszeresen résztvevőket delegáló Albánia, Grúzia, Koszovó, Macedónia, Moldova, valamint Ukrajna legfőbb ellenőrző intézményei jelezték, hogy adaptálni kívánják az ÁSZ integritás felmérésének módszertanát. Az egyhetes program keretében az ÁSZ szakértői részletesen ismertetik az ÁSZ integritás felmérésének módszertani alapjait, a kérdőívek összeállításával kapcsolatos feladatokat, a felmérés előkészítésének és lebonyolításának teendőit, a kitöltött kérdőívek kiértékelésének algoritmusát, a felmérését eredményei széleskörű megismertetésének fórumait, a felmérés informatikai támogatásának eszközeit. A résztvevők előadásokat hallgathatnak meg arról is, hogy az ÁSZ a felmérés tapasztalatait miként építette be ellenőrzéseibe, illetve tanácsadó tevékenységébe. A műhelymunka során a résztvevőket gyakorlati feladatok megoldásával is felkészítik arra, hogy az integritás felmérés magyar modelljét saját hazájukba adaptálni tudják.    forrás: Jogi Fórum
10:40  Az irhoni börtönrendszer - Csillagh László és Tauffer Emil 1874-ben megjelent írása [4 napja]
  A Magyar Igazságügy című havilap 1874. évi februári és áprilisi száma közölte a szerzők írországi tanulmányútjának rövid összegzését.
08:50  Hiányzó képviselők - Az igazolatlan távollétért pénzbírságot fizetnek Horvátországban [4 napja]
  Pénzbírságot fizetnek a jövőben azok a parlamenti képviselők Horvátországban, akik nem vesznek részt a plenáris üléseken - erről döntött a horvát nemzetgyűlés (szábor).A törvényjavaslatot a kisebbik kormánykoalíciós párt, a Híd Függetlenek Listája (Híd) nyújtotta be.       A Híd régóta tervezte a törvény bevezetését, mert szerintük a képviselők nem végzik el rendesen munkájukat, és nem járnak el a plenáris ülésekre. Egy-egy vitanapon a 151 fős parlamentben mindössze egytucatnyi honatya van jelen. Az ezt megelőző parlamenti ciklusban volt rá példa, hogy három egymást követő héten is határozatképtelen volt a parlament.       A horvát szábor heti három napot ülésezik. Az igazolatlan hiányzásokat 170 kunával (valamivel több mint 7000 forint) büntetné a ház, az egész havi hiányzásért így legfeljebb 1500 kunát (közel 63 ezer forint) lehet levonni a képviselők tiszteletdíjából. A honatyáknak minden esetben igazolniuk kell távolmaradásukat, ha például betegek voltak, orvosi igazolást kell hozniuk, bírósági vagy egyéb elfoglaltság esetén pedig névre szóló idézést, meghívót.      Robert Podolnjak, a Híd képviselője meg van róla győződve, hogy az új rendelet növelni fogja a szábor tekintélyét.      A képviselők a javaslatról tartott szerdai parlamenti vitán nem vitatták, hogy a nemzetgyűlésben folyó munkának színvonalasabbnak kell lennie, és elmondásuk szerint van még mit tenni ezen a téren, de nem biztosak abban, hogy a pénzbírság a megfelelő mód a probléma megoldására.      Branimir Bunjac, az ellenzéki Élőlánc (Zivi Zid) politikai szervezet képviselője csalódottságának adott hangot. Szerinte a megoldás "langyos", "csak formát ad a problémának, de nem oldja meg a tartalmát".      Milorad Batinic, az ellenzéki Horvát Néppárt (HNS) képviselője nemtetszésének adott hangot, hogy a képviselőket úgy kezelik, mint a kisiskolásokat, akiknek orvosi igazolással kell alátámasztaniuk a hiányzásukat.      Nenad Stazic, az ellenéki Szociáldemokrata Párt (SDP) képviselője szerint nem jó, hogy nincs bizalom a képviselők iránt. Mint mondta: a frakcióknak kell felelniük tagjaik munkájáért.      A nagyobbik kormánypárt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselői a törvény elfogadása mellett voksoltak, de vegyesek voltak az érzelmeik a jogszabállyal kapcsolatban. Drazen Bosnjakovic szerint a parlamenti képviselő hiányzásának büntetése más parlamentekben is bevett szokás. Úgy vélte, hogy a törvény nem növeli ugyan a szábor tekintélyét, de biztosan helyre tesz néhány dolgot. Tomislav Klaric jelezte, hogy a parlament nem az egyetlen hely, ahol a képviselők munkájukat végzik. "Az ülésterem az, ami látszik, de a parlamenti képviselők munkája sokkal összetettebb" - húzta alá. forrás: Jogi Fórum
08:09  Túlzsúfoltság az európai börtönökben - Az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának jelentése [4 napja]
  Törekedni kell arra, hogy előzetes letartóztatásba csak indokolt és legvégső esetben kerüljenek gyanúsítottak, az európai börtönök legtöbbje ugyanis túlzsúfolt, az elhelyezés körülményein pedig a legtöbb esetben javítani kell - közölte az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága (CPT) közzétett jelentésében.

2017. április 21, péntek

15:25  Igazságszolgáltatási reformok Romániában - Bizakodó az Európai Bizottság [7 napja]
  Az Európai Bizottság bizakodó, hogy Románia eleget fog tenni azoknak a feltételeknek, amelyek teljesítésével le lehet zárni a román igazságszolgáltatás uniós figyelését - jelentette ki Bukarestben Frank Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.Az uniós végrehajtó szerv tisztségviselője Sorin Grindeanu román miniszterelnökkel és Tudorel Toader román igazságügyi miniszterrel tárgyalt Bukarestben, ahol egyebek mellett a román kormánynak a büntetőtörvénykönyv és a -perrendtartás módosítására vonatkozó törvénytervezeteiről tárgyalt. Timmermans elismerően szolt a készülő jogszabályról, és leszögezte, most a parlamenttől függ, hogy Románia a helyes úton maradjon, és visszafordíthatatlanná váljon az igazságszolgáltatás reformja.      Románia 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és azóta Brüsszel a román - illetve a bolgár - igazságszolgáltatás reformját figyelemmel kíséri, évente jelentéseket készít, és ajánlásokat fogalmaz meg.      Timmermans elmondta: Románia az elmúlt tíz évben nagyon sokat fejlődött, és olyan eredményeket ért el, amit tíz évvel ezelőtt ő maga sem hitt volna. Hozzátette: Románia jelenleg a célegyenesben tart a reformfolyamattal. Reményét fejezte ki, hogy a bukaresti parlament támogatni fogja a Grindeanu-kormány által társadalmi vitára bocsátott, Btk.-t módosító törvénytervezeteket.      Az EB első alelnöke felidézte, az év elején Brüsszel "megijedt", hogy az igazságszolgáltatási reformfolyamat leáll Romániában, utalva ezzel a Grindeanu-kormány által elfogadott, majd a nagyszabású romániai utcai tüntetések hatására visszavont Btk.-módosító sürgősségi kormányrendeletre, amely enyhítette a büntető törvénykönyv bizonyos cikkelyeinek szigorát. Timmermans rámutatott: az azóta eltelt időszakban a Bukaresttel folytatott tárgyalások reményre adnak okot. Újságírói kérdésre válaszolva kerülte, hogy pontos határidőt mondjon, úgy fogalmazott, a "közeljövőben" tartja lehetségesnek az ellenőrzés lezárását. Meggyőződését fejezte ki, hogy ezt követően a román állampolgárok fogják követelni a korrupcióellenes harc folytatását, így ők képeznek garanciát arra, hogy Románia nem tér le majd a helyes útról.      A román miniszterelnök bízik abban, hogy az idei brüsszeli jelentés kedvező lesz Románia számára, és megteremti az alapját annak, hogy az Európai Bizottság lezárja 2018-ban Románia figyelemmel kísérését, megszünteti az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmust (MCV).      Calin Popescu Tariceanu, a román szenátus elnöke is tárgyalt Timmermansszal, és kijelentette, jó esély van arra, hogy az eljárás már 2018-ban lezáruljon.      Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tavaly februárban úgy nyilatkozott, hogy még a jelenlegi uniós bizottság megbízatásának lejárta előtt lezárhatják a romániai reformok figyelemmel kísérését.   forrás: Jogi Fórum
12:40  Nem tud a munkáltató munkát adni - Vajon jár-e a munkavállalónak munkabér [7 napja]
  Az állásidő az az idő, amelyben a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a működési körében felmerült okból nem tesz eleget. Felmerül a kérdés, hogy olyan esetekben, amikor a munkavállaló a munkáltató által előírt helyen és időben, munkára képes állapotban munkavégzés céljából megjelenik, azonban a munkáltató a működési körében felmerült okból nem tud részére munkát adni, akkor erre az időre jár-e a munkavállaló részére munkabére? A Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa, dr. Karika Márton válaszol a leggyakoribb kérdésekre.
11:04  Costa Concordia-ügy - Szigorúbb büntetést kér a kapitányra az ügyész [7 napja]
  Az első- és másodfokú biróság korábbi ítéletének szigorítását szorgalmazta az olasz semmítőszék ügyésze Francesco Schettino a 2012. január 13-án zátonyra futott és elsüllyedt Costa Concordia tengerjáró hajó volt kapitányával szemben, akit korábban 16 év és egy hónapra ítéltek. A római semmítőszék jogerős ítélete május 12-én várható. Az elsőként felszólaló Francesco Salzano a legfelsőbb bíróság ügyésze hangsúlyozta, hogy Francesco Schettino tudatában volt annak, hogy a süllyedő hajón még ezrek voltak, amikor a volt kapitány már rég elhagyta a Costa Concordiát. Nem tartotta a kapcsolatot a hajón maradt tisztekkel sem, teljesen magára hagyva a tengerjárót és utasait - tette hozzá az ügyész. A következő napokban a Costa Crociere, az utasok és áldozatok családtagjai ügyvédei szólalnak fel, utoljára Francesco Schettino védelme.       A világ egyik legnagyobb tengerjárója a toszkán Giglio-szigeténél ütközött sziklának, amely szabályosan meglékelte a vizi járművet. A Costa Concordia először oldalára dőlt, majd a vízbe süllyedt. A fedélzeten tartózkodó 4229 személyből harmincketten veszítették életüket, közöttük a hajón dolgozó Fehér Sándor hegedűművész is.       A Costa Crociere hajótársaságot pénzbírságra ítélték, valamint több mint nyolcvan millió euróval kártalanította az áldozatok családtagjait és más utasokat. A többi vádlott vádalkut kötött az ügyészséggel.       Az eljárás egyetlen vádlottja az időközben kapitányi rangját és állását is elveszítő Francesco Schettino maradt, akire az ügyészség 27 év börtönt kért. Schettinót 2015-ben elsőfokon és tavaly májusban másodfokon is 16 év és egy hónapra ítélték többrendbeli emberölés, hajókatasztrófa okozása, valamint a hajó elhagyása miatt. Schettino idén márciusban egy internetes videómegosztó oldalon közölt felvételen hangoztatta ártatlanságát. A tizenhét perces felvételen, amely a Tengerészbecsület címet kapta, Francesco Schettino mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy nem hagyta magára a süllyedő Costa Concordiát és ennek utasait.       Tagadta a vádakat, miszerint a baleset éjszakáján kapitányhoz méltatlanul megszökött a hajóról, és miközben az utasok még a tengerjárót próbálták meg elhagyni, ő már a parton volt és onnan nézte tétlenül a Costa Concordia elsüllyedését. Francesco Schettino a videón azt állítja, az utolsó mentőcsónakkal hagyta el a hajót.       Francesco Schettino eddig négy napot töltött börtönben, azóta szabadlábon védekezett, mivel a bíróság kizárta a szökés veszélyét. Feltételezések szerint Schettino az óriás tengerjáró hajóval szándékosan hajtott túl közel Giglio sziklás partjaihoz, hogy az éjszaka kivilágitott hajóval "tisztelegjen" a szigetnek. Az óvatlan manőverezés vezetett a katasztrófához.       A Costa Concordia nem létezik többé: a hajót több éves munkával tavaly végleg darabokra szedték.  forrás: Jogi Fórum
09:54  Civil szervezetekről szóló törvényjavaslat - Többen elutasítják a változásokat [7 napja]
  Több civil szervezet szerint megbélyegző és nem az átláthatóságot szolgálja a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat, ezért elutasítják azt.Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Transparency International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért és a Háttér Társaság képviselői csütörtöki budapesti sajtótájékoztatójukon arról beszéltek, hogy szerintük a törvénytervezet csak a szervezeteik megbélyegzésére jó, alkotmányellenes, ezért azt vissza kellene vonni.      Az öt civil szervezet képviselői azt követően nyilatkoztak újságíróknak, hogy részt vettek a kormány által létrehozott Emberi Jogi Munkacsoport keretében működő Egyéb Polgári és Politikai Jogokért Felelős Tematikus Munkacsoport ülésén, ahol megbeszélést folytattak a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatról.      Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója azt mondta, hogy a megbeszélés felesleges volt, ugyanis a tervezetet előterjesztő fideszes országgyűlési képviselők nem fejtették ki érveiket az ülésen. "Nem álltak elénk, azon civil szervezetek elé, amelyeket leginkább érint majd ez a törvénymódosítás" - fogalmazott, hozzátéve, nem volt lehetőség érdemi vitára, nem jutottak közelebb az álláspontok.      Elmondta, az ülésen számos minisztérium képviselői is jelen voltak, valamint az öt civil szervezet mellett képviseltették magukat más szervezetek, alapítványok és vallási szervezetek is.      Szerintük a törvény teljesen szükségtelen és felesleges, minden egyes kötelezettségnek eleget tesznek a szervezetek. Ha pedig valamelyik nem, akkor most is van megfelelő szankciórendszer - jelentette ki Iván Júlia, aki azt hangsúlyozta: az öt civil szervezet minden évben nyilvánosságra hozza közhasznúsági jelentéseit, ezeknek a mellékletében szerepelnek a külföldi támogatások.      Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke elmondta: a civil szervezetek szerint megbélyegző a jogszabály, olyan információk átadására kötelezi a civileket, amelyeket jelenleg is jogszabályi kötelezettség alapján a honlapjukon nyilvánosságra hoznak, bíróságnak eljuttatnak. Csak arra jó a javaslat, hogy "stigmát ragasszon a nevükhöz".      Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a törvényjavaslat abból a hibás előfeltevésből indul ki, hogy ismeretlenek és átláthatatlanok a civil szervezetek pénzköltései. Ez tényszerűen nem így van - jelentette ki.      Továbbá nincs arról szó, hogy ezen civil szervezeteknek a tevékenysége Magyarország nemzeti érdekét sérteni. Éppen ellenkezőleg, azért dolgoznak, hogy Magyarország jobb hely legyen - mondta Martin József Péter.      Kérdésre válaszolva közölte: ha elfogadják a törvényt, akkor annak szövegét megvizsgálják, és majd azután döntenek arról, hogy milyen további lépéseket tegyenek.      Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója azt mondta, hogy a törvényjavaslat nem az átláthatóságot kívánja szolgálni. Az átláthatóságot az infotörvény betartása szolgálná elsősorban, ugyanakkor Magyarországon több éve nincs lobbitörvény, amely szintén a döntéshozatalai folyamatok átláthatóságát lenne hivatott biztosítani - tette hozzá. forrás: Jogi Fórum
09:24  Kórházi anyanyelvhasználatról szóló törvénymódosítás - A román ellenzéki párt az Alkotmánybíróságon támadja a törvényt [7 napja]
  Megtámadták a román ellenzéki pártok az alkotmánybíróságon azt a törvénymódosítást, amely a kisebbségek anyanyelvét ismerő személyzet alkalmazására kötelezi a kórházakat és a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményeket.
07:54  Kamarai tagdíjak befizetése - Érdemes ellenőrizni az szja-bevallási tervezetet [7 napja]
  Nem minden kamaraitagdíj-befizetés szerepel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által elkészített szja-bevallási tervezetben, csak azokat tudja feltüntetni az adóhatóság, amelyekről adatot kapott - hívta fel a figyelmet a bevallástervezet ellenőrzésére a NAV. Az adóhatóság válaszában hangsúlyozta: ha a kamarai tagdíjról a NAV-nak van adata, akkor azokat a bevallási tervezet tartalmazza. Példaként említették, hogy ha az adózó a munkáltatójának jelezte a kamarai tagdíj elszámolására vonatkozó igényét, akkor a járulékbevallásban ennek megfelelően szerepelnek az adatok.      Figyelmeztettek ugyanakkor, hogy ha ilyen adat nem érkezett a NAV-hoz, de a magánszemély a levonást érvényesíteni kívánja szja-bevallásában, akkor a tervezet adatait módosítani kell.      A NAV által elkészített adóbevallási tervezet május 22-e után automatikusan hivatalos bevallásnak minősül, ha addig nem nyilatkozik másképp az adózó.      A NAV korábban többször felhívta a figyelmet arra,  lényeges, hogy mindenki nézze át a tervezetet, mert az adózók felelőssége, hogy jövedelmükről precíz bevallás készüljön, abból ne hiányozzon semmi.      Az ügyfélkapuval rendelkezők már március közepétől elérik a NAV által készített szja-bevallási tervezetüket. Azoknak is elkezdte már a postázást az adóhivatal, akik március 16-ig kérték tervezetük megküldését papíron - jelezte korábban a NAV.       Az e-szja a NAV idén debütáló új szolgáltatása, amellyel a NAV készíti el az adóbevallás-tervezetet 3,8 millió adózónak. Közülük 2,5 milliónak van ügyfélkapus regisztrációja, ezzel lehetősége arra, hogy a NAV elektronikus felületén jóváhagyja vagy kifogásolja az adóbevallási tervezetet. Akinek nincs ügyfélkapuja vagy nem akar foglalkozni a bevallással, a NAV helyette is elvégzi a munkát, és értesíti arról, van-e befizetési kötelezettsége vagy visszaigényelhető adója. forrás: Jogi Fórum

2017. április 20, csütörtök

14:34  A középkori büntetőeljárás rejtelmei - Helyi történetek- tanulmány [1 hete]
  leírás nincs publikálva
13:34  Halálbüntetés visszaállítása Törökországban? - Összeegyeztethetetlen az EU-tagsággal [1 hete]
  A halálbüntetés esetleges visszaállítása Törökországban összeegyeztethetetlen lenne az ország európa tanácsi tagságával - jelentette ki Yves Cruchten, a nemzetközi szervezet Parlamenti Közgyűlésének luxembourgi jelentéstevője szerdán kiadott nyilatkozatában.A jelentéstevő arra emlékeztetett, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács 47 tagországának egyikében sincs halálbüntetés. A halálbüntetés elutasítása alapvető elve a nemzetközi szervezetnek - hangsúlyozta.      Hozzátette, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének segítségével Európa halálbüntetés-mentes kontinenssé vált, a kivégzések eltörlése melletti elkötelezettség a csatlakozás és a tagság feltételei között szerepel.      Recep Tayyip Erdogan török elnök nem ringathatja magát illúziókba, a közgyűlés nem fog elfogadni semmilyen visszalépést ezen a téren - húzta alá a jelentéstevő.      Recep Tayyip Erdogan török elnök kilátásba helyezte hétfőn, hogy újabb népszavazásokat ír ki az Európai Unióhoz történő csatlakozásról és a halálbüntetés visszaállításáról. Erről egy nagygyűlésen beszélt a híveihez Ankarában, miután előző nap a központi választási testület kihirdette a hatáskörét nagy mértékben kiszélesítő referendum eredményét.     Erdogan megismételte a kampányidőszakban szinte naponta tett ígéretét, hogy népszavazásra bocsátja a 2004-ben eltörölt halálbüntetés visszaállítását is, aminek szükségességét a tavalyi puccskísérlet miatti felelősségre vonásokkal indokolja. Kijelentette, nem tart attól, hogy az Európai Unió akadályokat gördít Törökország csatlakozása elé a halálbüntetés visszaállítása miatt.       "Ha a parlament jóváhagyja, én aláírom. Ha nem, akkor referendum lesz. Nincs módunkban megkegyelmezni mártírjaink gyilkosainak" - mondta. forrás: Jogi Fórum
12:58  Versenyjogi aktualitások - A Jogi Fórum szakmai napjának legfontosabb tanulságai [1 hete]
  A versenyjogi kártérítési irányelv magyarországi átültetése, a kartellek által okozott gazdasági károk megbecsülésének módszerei, a versenykorlátozó megállapodásokkal kapcsolatos joggyakorlat legfontosabb fejleményei - A versenyjog legaktuálisabb jogalkalmazási kérdései kerültek terítésre a Jogi Fórum márciusi szakmai napján.A versenyjogi kártérítési irányelv magyarországi átültetésének legfontosabb kérdéseire fókuszált előadásában Horváth András, a Baker & McKenzie ügyvédi iroda ügyvédje. A versenyjogi kártérítési irányelv jellemzése mellett körüljárta annak hátterét, az átültetés folyamatát, illetve bemutatta a részletszabályokat is. Az irányelv elsődleges célja a verseny magánjogi érvényesítésének elősegítése, polgári per keretében. Ebben a polgári jogi perben a magánjogi felek alapvetően kártérítést követelnek, de más igények is előterjeszthetők. A folyamatot az Európai Bíróság 2011-es döntése indította el, amely elvi éllel mondta ki, hogy versenyjogi jogsértés esetén is követelhető kártérítés. Az Európai Bizottság jogalkotási folyamata a most terítéken lévő jogérvényesítési csomagba torkollott: nem csak egy irányelvről van szó tehát, amely harmonizálja a polgári anyagi és eljárási jogi szabályokat, hanem a kollektív jogérvényesítésre vonatkozó eljárási szabályokról, a károk számszerűsítésének kérdéséről, illetve a társasági engedékenységi nyilatkozatok és a vitarendezési beadványok kezelésére vonatkozó szabályokról. Az irányelv implementálásának folyamatáról Horváth András elmondta, hogy ez év februárjáig mindösszesen 10 tagállam ültette a szabályokat át belső joganyagába. Számos tagállamban külön törvénybe foglalták a speciális rendelkezéseket, Magyarországon azonban a versenytörvénybe új fejezetként került be, a 88/A. §-tól a 88/U. §-ig terjedően. A jog alkalmazása tekintetében vannak átmeneti szabályok: az anyagi jogi rendelkezések csak azokra a károkra alkalmazandók, amit olyan magatartás okoz, amit január 15. után követtek el, míg az eljárásjogi szabályok már folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazandók. A módosítással bevezetett anyagi jogi szabályok legfontosabb részét a felelősségi szabályok képezik. Ebben a tekintetben a Ptk. általános felelősségi rendelkezései irányadók, a törvényben meghatározott eltérésekkel: szerződésen kívül okozott kárként kell tekinteni a versenyjogi kárra; továbbá versenyjogi jogsértéssel okozott kárért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis; valamint nem alkalmazható a Ptk. azon rendelkezése, amely szerint különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a bíróság a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. Ellenben a károsult beleegyezésére, mint jogellenességet megszüntető okra vonatkozó szabály alkalmazása nem kizárt versenyjogi károk esetén sem. Az egyetemleges felelősség kérdését érintve Horváth András elmondta, a rendelkezések középpontjában a kartellek állnak, tehát többek által okozott kárról van szó, ahol a károkozók felelőssége egyetemleges. Azonban az engedékenységi kérelmezők csak az önmaguk által közvetlenül okozott kárért felelnek, a károsult a fennmaradó kártérítési igényét csak a kárért felelős, az ilyen megállapodásban nem részes más vállalkozástól igényelheti. Ha a versenyjogi jogsértés a jogsértő vállalkozások közvetlen vagy közvetett vevőin, illetve beszállítóin kívül másoknak is kárt okozott, az engedékenység alapján mentesülő vállalkozással szemben a többi jogsértő vállalkozásnak megtérítési igénye keletkezik. Itt a magyar jogalkotó az általános polgári jogi szabályokra támaszkodik. A kártérítés mértékét illetően Horváth András elmondta, hogy amennyiben a kár mértéke nem állapítható meg, abban az esetben a károsult kérheti a bíróságtól a kár mértékének megbecsülését. Ismertette a 10%-os szabályt, amely szerint a kiindulási alap az, hogy a kartell 10%-kal emelte meg az árakat. A 10%-os árnövekedés mellett azonban még figyelembe kell venni, hogy hosszabb lánc esetén az árnövekedés végighalad a láncon. Így végső soron az is előfordulhat, hogy aki perel, annak nem keletkezett kára, mert azt továbbhárította. A továbbhárítást is le kell vonni, mindez pedig nehezíti az eljárásokat. Az elévülés tekintetében az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy az irányelv a meglévő polgári jogi szabályoktól eltérő megoldáshoz nyúl: nem kezdődik meg az elévülés addig, amíg a károsultak nincsenek tisztában azzal, hogy jogsértés és károkozás történt, illetve, hogy ki a károkozó. Amennyiben elindul egy versenyhatósági eljárás, a bíróságnak fel kell függesztenie a pert, és amíg a hatósági eljárás tart, addig az elévülés nyugszik. Ezt követően még egy év áll rendelkezésre a kártérítési igény érvényesítésére. Az eljárás során a bizonyítási teher a károsultat terheli, míg az alperes azt bizonyíthatja, hogy az ő magatartása nem volt jogellenes. Felhívta az előadó a figyelmet a kumulatív hatásokra is. Ez pedig azt jelenti, hogy hiába esik valamely mentességi ok alá a jogsértés, ha a piacon sok ilyen jogsértés tapasztalható, akkor a mentesség visszavonható. A bizonyítékfeltárás szabályait érintve elhangzott, a bíróság a fél indokolt kérelmére bárkit a rendelkezése alatt álló meghatározott irat és egyéb bizonyítási eszköz, illetve ezek meghatározott körének, kategóriájának vagy meghatározott adatnak vagy adatok meghatározott körének, kategóriájának a bemutatására kötelezhet. A bizonyítékfeltárást kérő félnek nem kell konkrétan megjelölnie a bizonyítási eszközt. Az eljárás valódi hangsúlyát az ahhoz kapcsolódó szankciók adják meg. Azzal összefüggésben, hogy az uniós versenyhatóságok döntései mennyiben kötik az eljáró bíróságot, az előadó rámutatott, hogy a hazai szabályozás szerint az Európai Bizottság és a GVH határozataitól nem térhet el a bíróság a jogsértést megállapító részben. Azonban más tagállamokban hatályban van olyan szabályozás, amelynek alapján csupán bizonyítéknak tekintik az ilyen határozatot. A következő előadó, Muraközy Balázs, az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos főmunkatársa számos gyakorlati példa és ábra segítségével szemléltette, hogy milyen módszerekkel becsülhetők meg a kartellek által okozott gazdasági károk, illetve milyen esetekben érdemes közgazdász-szakértő segítségét igénybe venni. Előadásának leglényegesebb következtetése, hogy a kartell hatása lényegesen eltérhet a közvetlen hatásoktól. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a közvetlen hatás és az esetleges áthárítás mértéke sem lesz azonos a kartell által okozott kárral, hiszen figyelemmel kell lenni az áthárítás hatására is. Az áthárítás mértékét befolyásolhatják olyan tényezők, mint pl. a kartell tevékenysége által érintett költség típusa, a versenytársakat érő hasonló költségsokk, az iparági verseny erőssége, illetve a keresleti függvény alakja, amely azt mutatja meg, hogy rugalmas vagy rugalmatlan keresletű termékről van-e szó. A leggyakrabban alkalmazott elemzési módszerek bemutatása után levonható következtetések szerint a teljes kár nem azonos a közvetlen hatással, az áthárítás mértékén túl szükséges figyelembe venni a mennyiségi hatásokat is. Hiteles eredmények eléréséhez szükséges olyan kontrollcsoport, amely a vizsgált piachoz hasonlóan viselkedett volna, valamint elengedhetetlen, hogy megfelelő mennyiségű információ álljon rendelkezésre nem csupán a kartellidőszak, hanem az azt megelőző és követő időszak piaci folyamataira vonatkozóan is, illetve figyelemmel kell lenni a külső okból történő változásokra, hiszen variációk hiányában nagyobb a hibahatár is. A pontosabb becslést segíti, ha a fogyasztók szintjét érintő mikro adatok is rendelkezésre állnak. Kijelenthető, hogy azok a becslések a legmegbízhatóbbak, amelyeknek kalkulálása során több módszert is alkalmaztak, és azok közel azonos eredményre vezettek, szögezte le Muraközy Balázs. Fejes Gábor, az Oppenheim Ügyvédi Iroda ügyvédje előadásában a versenykorlátozó megállapodásokkal kapcsolatos joggyakorlatban 2015-2016-ban bekövetkezett legfontosabb fejleményeket ismertette. Elsősorban a GVH és a releváns bírói döntések közül a fontosabb tanulságokat tartalmazókat emelte ki. A magyar hatósági és bírósági jogfejlesztő gyakorlat áttekintése során három kategóriát különböztetett meg, ezek az anyagi jogi fejlemények, továbbá az eljárásjogi, illetve a szankciós fejlemények. Fejes Gábor felhívta a figyelmet arra a jelentős változtatásra, amely szerint a jövőben az a kivételszabály, amely szerint nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű, nem lesz majd alkalmazható a versenytársak közötti olyan megállapodásra vagy összehangolt magatartásra, amelynek célja a verseny korlátozása, megakadályozása vagy torzítása. Így különösen a vételi vagy eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása, az előállítás vagy a forgalmazás korlátozása, a piac felosztása, ideértve a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszást, az import- vagy exportkorlátozást is, valamint bármely közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy az eladási árak rögzítésére irányuló más megállapodásra vagy összehangolt magatartásra. A június 13-án hatályba lépő módosítás előnyeként emelte ki, hogy a jövőben a jogalkotó immár egy példálózó felsorolásban útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető a horizontális viszonyokban különösen versenykorlátozónak. A továbbiakban a versenytörvény 11.§-ában leírt, tilalom alá eső magatartások elemeit vette számba, példákkal szemléltetve. Felhívta a figyelmet arra, hogy már egy megállapodás-tervezet kidolgozása, amellyel kapcsolatosan a felek még nem feltételezik, hogy az kötőerővel bírna, önmagában is létrehozhatja versenyjogi értelemben a versenykorlátozást, hiszen ez nem azonos a polgári jogi szerződéskötéssel. Tehát passzív részvétel, a jogsértő tartalmú e-mail fogadása is elegendő lehet annak megállapításához, akár kifejezetten egyetértő tartalmú nyilatkozat hiányában is. Fejes Gábor elmondta, hogy bár a törvény expliciten háromféle magatartást ír le - ezek a megállapodás, összehangolt magatartás, valamint vállalkozások társulásának a döntése - ezt azonban az Európai Bíróság döntésével bővítette. Így annak a kartellszervezőnek, aki a kartell-megállapodásnak nem tagja, a tevékenysége szintén a tilalom alá esik. Így végső soron akár közreműködői felelősség is megállapítható. Hasonlóan, bíróság megállapította a VISA és a MasterCard kártyatársaságok felelősségét is abban az esetben, amikor szabályzataikkal lehetővé tették a bankok számára, hogy egységesen állapítsák meg a díjaikat. A lehetséges versenykorlátozó hatás tekintetében rámutatott, hogy az újabb joggyakorlat elismeri immár a múltbeli potenciális hatások lehetőségét is. Az eljárási fejlemények áttekintése során elsősorban a védett tanú intézményének, továbbá a titkos nyomozati eszközökkel beszerzett bizonyítékok felhasználhatóságának kérdésére tért ki. Az Európai Bíróság gyakorlatára hivatkozva elmondta, a bíróság egy három elemből álló tesztet alkalmaz annak megítélése során, hogy az így megszerzett bizonyítékok felhasználhatók-e büntetőeljáráson kívül. Így szükséges megvizsgálni azt, hogy 1) a párhuzamos büntetőügyben a büntetőjog szabályai szerint jogszerű volt-e a lehallgatás; 2) a közigazgatási eljárásban eljáró bírónak módja van-e ezt ellenőrizni, - ezzel összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy amennyiben a büntetőügyben büntetőbíró vagy nyomozati bíró jelen volt, akkor feltételezhető, hogy a jogszerűség fennáll; végül 3) léteznie kell a nemzeti jogban olyan, kellően világos és pontos szabálynak, amely kifejezetten lehetővé teszi az iratok átvételét a közigazgatási hatóságok számára. Horányi Márton, a Baker & McKenzie iroda ügyvédje az az e-kereskedelem, a digitális gazdaság, és a vertikális versenykorlátozások legújabb fejleményeire fókuszált. Elmondta, hogy ugyan a figyelem középpontjában mindig a tradicionális kartellek álltak, holott a vertikális korlátozások is a mindennapi üzleti működéshez tartoznak. A Digital Single Market problémája immár elsődleges prioritássá, illetve a Bizottság személyes ambíciójává vált, hiszen a problémakör közvetlenül érinti a fogyasztók mindennapjait. A kérdéskör némely tagállam versenyjogi gyakorlatában, így például Németországban még a bizottsági gyakorlatban betöltöttnél is nagyobb szerepet kap, és annál is tovább megy az online kereskedelmet érintő korlátok felszámolásában. Általánosságban elmondható, hogy az online kereskedelem ütemének növekedése erősen felfelé ívelő, így az ehhez kapcsolódó versenyjogi kérdések is egyre jelentősebbé válnak. Horányi Márton részletesen kitért a 2015 májusában lezajlott az e-kereskedelmi ágazati vizsgálat eredményeire is. A vizsgálat főként arra kereste a választ, hogy milyen olyan versenykorlátozások vannak, amelyek a piaci szereplők kontraktuális viszonyaiból, illetve az ő gyakorlatukból fakadnak. Elmondható, hogy átlagosan a fogyasztók 50%-a vásárol online, ezen belül 15% más tagállamból is vásárol. Azonban ezek az arányok tagállamonként eltérők lehetnek. Közép-Európában ennél alacsonyabb, vagyis az itt élő fogyasztók nem élvezik a nagyobb piacokon megjelenő alacsonyabb árszínvonal előnyeit. Az Európai Bizottság a 2015-ben kiküldött kérdőíveknek köszönhetően tudta vizsgálni a piacon megjelenő korlátozásokat. 2016 szeptemberében jelent meg az előzetes jelentés, amelynek hangsúlyos megállapítása, hogy az e-kereskedelem az ártranszparenciának és az árversenynek nagyon fontos katalizátora. Ez pedig a kínálati oldalon is kifejti a hatását, hiszen a kereskedők követik a versenytársak árazását. Ezek a hatások újfajta versenykorlátozó magatartás-típusokhoz vezetnek a Bizottság szerint. A jelentés részletesen vizsgált meg három nagy ügycsoportot, a vertikális árrögzítés, a kontraktuális geoblocking és az árdiszkrimináció problémakörét. A beazonosított kockázati tényezők köréből az előadó ismertette a legfontosabbakat. Így kiemelte, hogy az ártranszparencia és a kereskedelemben kiéleződő verseny miatt a gyártók igénye megnő arra, hogy kontrollálják a kereskedőiket. Ezzel összefüggésben a kockázati tényezőt az jelenti, hogy folyamatosan követhető a versenytársak árazása és arra azonnali reakció adható. A kereskedelem felgyorsult tempója megnöveli a független piaci szereplők közötti kommunikációra való csábítást is, amely nem is feltétlenül akaratlagos. Emellett az online értékesítési modellhez új típusú versenykorlátozó magatartások kapcsolódhatnak, a gyártó és a kereskedő között érdekellentét jelenhet meg. Horányi Márton ismertette azokat a konkrét magatartástípusokat, amelyeket a jelentés kiemel. Az árazás kapcsán elhangzott: nagy arányban alkalmaznak a gyártók ajánlott árakat, azonban elviekben a független disztribútoroknak nem írható elő fix eladási ár, komoly jogsértésnek minősül a kereskedő árazási magatartásának befolyásolása. Problémásak lehetnek továbbá a határon átívelő kereskedelem korlátozására vonatkozó kikötések is, bár ezek nem feltétlenül jogellenesek. Szintén problémákat vethetnek fel az online érétkesítésre vonatkozó speciális korlátozások, így például az árösszehasonlító oldalakra történő regisztrációt érintő, illetve az online marketingre vonatkozó, valamint a platform-korlátozások. forrás: Jogi Fórum
12:09  A Nemzetközi Bíróság határozata Oroszországról - Ukrajna felszólította a nemzetközi közösséget a végrehajtásra [1 hete]
  Ukrajna felszólította a nemzetközi közösséget, hogy "nagyon alaposan" kövesse figyelemmel, végrehajtja-e Oroszország az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságának határozatát, és vonja felelősségre minden egyes estben, ha megsérti azt - közölte Facebook-oldalán Olena Zerkal ukrán külügyminiszter-helyettes, aki Kijevet képviselte az eljárásban.Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a Twitteren a maga részéről leszögezte: Oroszországnak haladéktalanul fel kell hagynia a "faji megkülönböztetéssel" az általa megszállt Krím félszigeten, továbbá végre kell hajtania a minszki megállapodásokban foglaltakat, véget kell vetnie a fegyveres konfliktus eszkalációjának, a terrorizmus támogatásának, valamint a Donyec-medence "kúszó annexiójának".         A Nemzetközi Bíróság szerdán közzétett határozatában arra szólította fel Oroszországot, hogy hagyjon fel a krími tatárokkal szembeni ellenséges bánásmóddal és a hátrányos megkülönböztetéssel, engedélyezze újra képviseleti szervük, a medzslisz működését az önkényesen elcsatolt Krímben, továbbá biztosítsa az ukrán nyelv használatát a közoktatásban a bekebelezett félszigeten. Elutasította viszont Ukrajna Oroszországgal szemben megfogalmazott másik panaszát, amelyben Kijev azzal vádolta meg Moszkvát, hogy terrorizmust finanszíroz Kelet-Ukrajnában.       Az ukrán külügyminiszter-helyettes mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy Oroszország haladéktalanul és teljes mértékben végrehajtja a bíróság határozatát, valamint véget vet a nemzetközi jogsértéseknek Ukrajnával szemben.       "A bíróság határozata nem menti fel Oroszországot azon kötelezettsége alól, hogy mindkét (a faji megkülönböztetést, illetve a terrorizmus finanszírozását tiltó) konvenció előírásait betartsa" - jelentette ki.       Zerkal a hágai bírósági döntés ismertetése után sajtótájékoztatót is tartott, amelyet közvetített a 112 Ukrajina hírtelevízió. Ezen kifejtette: mindenképpen győzelemként értékeli Ukrajna számára a döntést, annak ellenére, hogy a testület nem találta megalapozottnak Kijevnek a terrorizmus finanszírozására vonatkozó vádját. Fontosnak nevezte, hogy a Nemzetközi Bíróság elismerte joghatóságát ebben a kérdésben is. Rámutatott: Moszkva azt akarta elérni, hogy egyik vádban se ismerjék el az ENSZ-bíróság illetékességét, és ezért az ne hozhasson döntést.       Az ukrán diplomata értelmezése szerint a bíróság elismerte, hogy történtek jogsértések, valamint azt is, hogy a kelet-ukrajnai válság rendezését célzó minszki folyamat tovább folytatódhat, párhuzamosan a két ország közötti nemzetközi jogi eljárások mellett. Utalt arra, hogy Kijev továbbra is törekszik bebizonyítani, hogy Oroszország a Krím bekebelezésével és a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktusban játszott szerepével valóban megsértette a terrorizmus finanszírozásával szembeni fellépésről szóló nemzetközi egyezményt. forrás: Jogi Fórum
11:09  Építkezés idegen telken - Kié lesz az ingatlan? [1 hete]
  Mi a következménye, ha valaki más tulajdonában lévő ingatlanon építkezik? Megszerzi-e az épület vagy akár a telek tulajdonjogát? És egyáltalán kaphat-e építési engedélyt az, aki nem igazolja az építési jogosultságát? A KCG Partners Ügyvédi Társulás erre igyekszik választ adni.

További cikkek az archívumban >>>



Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére

 
Hírfigyelő - újdonság!
Kulcsszavak szerkesztése - egy kifejezés egy sorba kerüljön
 
Újdonság - Szemeid előtt, ami a legjobban érdekel
 
részletek >>>



Miért ez a kedvencem...

De jó - Ez Nem Mese...

Csákiné Kedves Edit
Sopron
 

Néhány kattintással elkészíthetem a saját hírportálomat

Rendes Tamás
Pécs
 

A hírfigyelő segítségével néhány perc alatt átnézhetem a számomra fontos híreket.

Szurkos Norbert
Budapest
 

Mindig aktuális

Segesvári József
Paks
 

Minden fontos hír megtalálható, egy helyen

Suhajda Gergely
Debrecen