pénztárca kímélő megoldások
 
Jogi fórum hírek  Üzlet
 

2017. december 15, péntek

09:14  Januártól kötelező peres eljárásban a jogi képviselet - Változnak a polgári perbeli képviselet szabályai az új Pp. alapján [1 napja]
  A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény számos változást vezet be a bírósági eljárás szabályai közé. Az egyik leglényegesebb eltérés, hogy a 2018. január 1-jén és ezt követően induló perekben a peres eljárás során a felek számára kötelező lesz a jogi képviselet. Az általános szabály alól csak a járásbíróság hatáskörébe tartozó és a munkaügyi perek jelentenek majd kivételt.A jogi képviselet kötelező igénybe vételéről a bíróság a felperest akkor tájékoztatja, amikor a keresetlevelet a bíróság visszautasítja, vagy ha az eljárás folyamán lép perbe, a perbevonás közlésével. Az alperesnek szóló tájékoztatást a bíróság a kereset közlésével, illetőleg a perbevonás, perbe állítás kezdeményezésének közlésével egyidejűleg nyújtja. A kötelező jogi képviselet szabályai vonatkoznak a fellebbezési és perújítási eljárásra is, továbbá a felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő félre. A kötelező jogi képviselet hiányának legfontosabb következménye, hogy a fél perbeli nyilatkozata, cselekménye hatálytalan, azt úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz - kivéve, ha törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. További jogkövetkezmény, hogy a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítja, illetve az eljárást hivatalból megszünteti. A képviselő részére a meghatalmazást a fél, vagy annak törvényes képviselője adhatja. A bíróság előtti képviseletre vonatkozó meghatalmazás a féltől, vagy törvényes képviselőjétől származó, a bírósághoz intézett jognyilatkozat, amely alapján a képviselő a képviselt nevében és érdekében végezhet percselekményeket, s tehet nyilatkozatokat. A fél több személynek is adhat meghatalmazást. Ebben az esetben a felet a meghatalmazottak bármelyike képviselheti azzal a megkötéssel, hogy egy-egy perbeli cselekménynél, vagy jognyilatkozat megtételénél csak egyikük járhat el. Amennyiben a meghatalmazottak nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, azt a bíróság akként bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek. Ha a félnek több meghatalmazottja van, a bíróság bármelyik meghatalmazott részére joghatályosan kézbesítheti a félnek szóló iratokat. Ha a felperes a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a bíróság az eljárást megszünteti. Amennyiben pedig a viszontkeresetet előterjesztő alperes - felhívás ellenére - nem gondoskodik megszűnt jogi képviseletének pótlásáról, a bíróság az eljárást részlegesen, a viszontkereset tekintetében szünteti meg. forrás: Jogi Fórum
09:04  A külföldön élő magyar gyermekeknek is lehet Start-számlájuk - Kiterjesztette az Országgyűlés az életkezdési támogatás lehetőségét [1 napja]
  Kiterjesztette az Országgyűlés az életkezdési támogatást és a Start-számla nyitásának lehetőségét a külföldön élő magyar gyermekekre is.
09:04  A közfoglalkoztatás 2018 évi céljai - Kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlönyben [1 napja]
  Határozatban rögzítette a kormány a közfoglalkoztatás jövő évi céljait - olvasható a Magyar Közlöny legfrissebb számában.
09:04  Átadták a Szaharov-díjat az Európai Parlamentben - Az idei kitüntetettek a venezuelai demokratikus ellenzék egyes képviselői [1 napja]
  Átadták az idei Szaharov-díjat a venezuelai demokratikus ellenzék egyes képviselőinek szerdán az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.
08:02  Új online nyilvántartás az átláthatóbb uniós jogalkotás érdekében - Bárki számára lekérdezhetőek lesznek a felhatalmazáson alapuló aktusok [1 napja]
  Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság új közös online nyilvántartást indított az átláthatóság érdekében, hogy segítsen nyomon követni az uniós döntéshozatali eljárást.Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az uniós döntéshozatali eljárás nyomon követése által bárki könnyen lekérdezheti és megtalálhatja az egyes kérdéskörökhöz vagy jogszabályokhoz kapcsolódó, úgynevezett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat uniós jogszabályok kiegészítése és módosítása céljából, leggyakrabban a gazdaság, mezőgazdaság, környezetvédelem és közegészségügy, egységes piac és kereskedelem területein alkalmazzák. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerint az új online nyilvántartás minőségi jogalkotást nyújt Európa polgárai számára, elindítása révén átláthatóbbá válik az unió működése és széles körű nyilvánosságot biztosít a szakpolitikák végrehajtására irányuló technikai szabályok elfogadási folyamatának. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok új intézményközi nyilvántartása teljes áttekintést nyújt a döntéshozatali folyamat teljes életciklusáról. Lehetővé teszi a jogi aktusok lekérdezését és nyomon követését az Európai Bizottság által megvalósított tervezési szakasztól az unió hivatalos lapjában való végleges kihirdetésig. A nyilvántartás átláthatóbbá teszi a döntéshozatali eljárást, mivel olyan egyablakos rendszert biztosít, ahol a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó valamennyi releváns információ egyszerűen megtalálható. Továbbá lehetővé teszi, hogy a felhasználók feliratkozzanak és értesítést kapjanak az érdeklődésük szerinti konkrét felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatos fejleményekről. forrás: Jogi Fórum

2017. december 14, csütörtök

15:34  Ügyvédek a gyorsuló időben [2 napja]
  A 2018-as év a hazai ügyvédség számára alapvető szakmai változásokat hoz: a nagy eljárásjogi kódexek mellett hatályba lép az ügyvédi tevékenységről szóló törvény is. Az alapvető jogrendszer- és a hivatásbéli változások kapcsán áttekintjük az ügyvédi rend társadalmi státusát, a szakmán belül jellemző presztízs-viszonyokat, a szakterületi preferenciákat és a főbb ügyvéd-típusokat.
11:07  Januártól egy KRESZ-tábla miatt is lehet bírósághoz fordulni - Alapvető változások az új perrendtartásokban [2 napja]
  A polgári perek gyorsabbá és szakszerűbbé válhatnak, a közigazgatási perekben pedig jelentősen kiszélesedik a bírósághoz fordulás lehetősége a január 1-jén hatályba lépő új eljárási törvények nyomán - mondták a Fővárosi Törvényszék szakemberei budapesti sajtótájékoztatójukon.Parlagi Mátyás, a Fővárosi Törvényszék polgári kollégiumának helyettes vezetője elmondta: a január elseje után induló polgári perekben azonnal alkalmazni kell az új szabályokat. A jogalkotó célja az, hogy elejét vegye a perek elhúzódásának, a halogató pertaktikának.  A perindítási szakban az új szabályozás szerint jóval szigorúbban meghatározott részletes, alapos kereset és ellenkereset készül. A perfelvételi szakban a felek a bíró közreműködésével meghatározzák mi a jogvita lényege: milyen jogcímen, milyen tények állítása és milyen bizonyítékok felajánlása mellett akar a felperes jogot érvényesíteni és mi az alperes ennek megfelelő védekezése - ismertette. Az ügy így kialakított kereteit a bíró végzésben rögzíti. Az ezután megkezdődő érdemi tárgyaláson zajlik maga a bizonyítás. Ekkor  már alig változhat a per meghatározott menete. Új bizonyítékra például csak egészen kivételesen lehet hivatkozni, elsősorban akkor, ha arról az érintett fél önhibáján kívül nem tudhatott - fűzte hozzá Parlagi Mátyás. Az új polgári perrendtartás szerint törvényszékeken csak jogi képviselővel lehet eljárni, a helyi bíróságokon nélküle is, és aki ügyvéd nélkül pereskedik, arra jóval enyhébb eljárási szabályok vonatkoznak. Barabás Gergely közigazgatási bíró az új, Magyarországon először önálló törvényben szabályozott közigazgatási perrendtartást ismertetve elmondta: jelentősen kiszélesedik a bírósághoz fordulás lehetősége. Januártól nem csupán a hatóságok döntései, határozatai támadhatók meg bíróságon, hanem az általában közigazgatási feladatokat ellátó bármely szerv közigazgatási cselekménye, amely a polgárok jogait, kötelezettségeit érinti. Ilyen lehet akár egy KRESZ-tábla is. Mi több, a közigazgatási szerv nem cselekvése, azaz mulasztása miatt is indítható per.  Az új eljárási törvény szerint a végrehajtásra is nagyobb rálátásuk lesz a bíróságoknak. Teljesítési bírságot is kiszabhatnak, nemcsak a közigazgatási szervre, hanem a vezetőjére is - ismertette. A magyar közigazgatási bíráskodás 1883-ban jött létre, a második világháború utáni kommunista hatalomátvételt követően felszámolták a hatósági döntések elleni bírósághoz fordulás jogát. Csak az 1980-as években nyílt erre újra lehetőség, néhány elszigetelt ügycsoportban. A közigazgatási bíráskodás 1991-ben született újjá Magyarországon. Az adóhatósági, építésügyi vagy közbeszerzési döntésektől a médiahatósági ügyeken át a környezetvédelmi hatósági határozatokig mintegy kétszáz ügycsoportban lehet bírósághoz fordulni a hatósági határozatok ellen. forrás: Jogi Fórum
11:04  Hétvégi rendőrségi akció ittas vagy bódult sofőrök kiszűrésére - December 15-17. [2 napja]
  Az ittas vagy bódult sofőrök kiszűrésére tart akciót a hétvégén a rendőrség - írta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata szerdán a rendőrség honlapján.A gépjárművek fokozott közúti ellenőrzését - a TISPOL (Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata) Műveleti Csoportjának éves ellenőrzési terve alapján - december 15. és december 17. között tartják Magyarország egész területén. A decemberi TISPOL akció olyan - a tagállamok által végrehajtott, európai szintű, összehangolt - közúti ellenőrzés, amely az ittas vagy bódult állapotban lévő járművezetők kiszűrésére irányul. forrás: Jogi Fórum
11:04  Külön ügyészség bírák és ügyészek törvénysértéseinek kivizsgálására - Átszervezik az igazságszolgáltatást Romániában - Megszavazták a törvénycsomagot [2 napja]
  Megszavazta szerdán a bukaresti szociálliberális kormánytöbbség az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló törvénycsomag utolsó két jogszabályát a képviselőházban.
10:21  Az EP is jóváhagyta a Juncker-terv meghosszabbítását - Az uniós beruházásokból 528 ezer kis- és középvállalkozás fog profitálni [2 napja]
  Az uniós tagállamok kormányai után az Európai Parlament (EP) plenáris ülése is jóváhagyta kedden a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) élettartamának meghosszabbítását és tőkeerejének növelését. A várhatóan január 1-jén hatályba lépő új szabályok szerint a regionális és helyi kezdeményezések érdekében az Európai Fejlesztési Banknak a kisebb projektek kiválasztását és ellenőrzését lehetőség szerint nemzeti fejlesztési bankokra kell bíznia."Az EFSI új munkahelyeket teremtett és csökkentette az egyenlőtlenségeket" - mondta José Manuel Fernandes néppárti jelentéstevő. Udo Bullmann szociáldemokrata képviselő hangsúlyozta: "Javítjuk, modernizáljuk és a szegényebb régiók számára könnyebben elérhetővé tesszük az alapot". A tagországok nagyköveti szinten november elején ütötték rá a pecsétet a két uniós társjogalkotó, az Európai Parlament és a tagállami kormányokat tömörítő tanács közötti megállapodásra. A 2015-ben útjára indított, eredetileg három évre tervezett beruházásösztönző intézkedéscsomagot 2020-ig hosszabbítják meg, amivel a várakozások szerint legalább 500 milliárd eurót tudnak majd mozgósítani. A Juncker-terv lényege, hogy az unió büdzséjéből rendelkezésre bocsátott összegek segítségével olyan beruházások megvalósulását segítse elő a multiplikátorhatást kihasználva, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon esetleg túl kockázatosnak ítélne, de ilyen ösztönzővel mégis hajlandó belevágni a megvalósításba. Novemberi közlés szerint az EFSI eddig 49,6 milliárd euró támogatással több mint 250 milliárd eurót mozgósított az EU-ban. Az Európai Bizottság azt közölte, hogy ezen beruházásokból körülbelül 528 ezer kis- és középvállalkozás fog profitálni. Az 502 igen szavazattal 125 ellenében, 19 tartózkodás mellett elfogadott új szabályok érelmében a beruházási célösszeg növelése által olyan nagy kockázatú, innovatív projektek kapnak támogatást, amelyek egyébként nem jutnának forráshoz. A befektetéseknek elsősorban a fiatalok munkába állását, a versenyképességet, a környezet és a klíma védelmét, a kutatás-fejlesztést, a fenntartható közlekedést, a kreatív és digitális ipart és a szegényebb uniós régiókat kell támogatnia. A várhatóan január 1-jén hatályba lépő új szabályok szerint a regionális és helyi kezdeményezések érdekében az Európai Fejlesztési Banknak a kisebb projektek kiválasztását és ellenőrzését lehetőség szerint nemzeti fejlesztési bankokra kell bíznia. forrás: Jogi Fórum
09:50  Elvi és gyakorlati problémák az új ukrán oktatási törvény körül - Az oktatási tárca 3 modellt javasol a nemzetiségek nyelvi oktatására [2 napja]
  Az ukrán oktatási minisztérium három különböző modellt javasol az Ukrajnában élő nemzetiségek nyelvi oktatásának megvalósításában, s ezek alapján alkalmazná az új oktatási törvény kifogásolt 7. cikkelyét a más-más nyelvcsoporthoz tartozó, eltérő nyelvi környezetben élő gyermekek számára - írta a tárca sajtóközleményében.A minisztérium ismételten hangsúlyozta, hogy ukrán részről készek végrehajtani a Velencei Bizottság ajánlásait. Leszögezte: a cél az, hogy az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek a lehető legnagyobb mértékben megőrizhessék anyanyelvüket és egyúttal a lehető legjobban elsajátítsák az ukránt mint az állam hivatalos nyelvét. A tárca elképzelése alapján azoknak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeknek, amelyeknek nincs anyaországuk, képviselőik nem anyanyelvi környezetben élnek, ezáltal anyanyelvük "veszélyeztetett", biztosítanák, hogy az első osztálytól a tizenkettedikig valamennyi tantárgyat anyanyelvükön tanulják, az ukrán nyelvet pedig tantárgyként. Ebbe a csoportba tartoznának például a krími tatárok. A második csoportba az európai uniós anyaországi háttérrel rendelkező kisebbségeket sorolja a tárca, de köztük is különbséget tesz nyelvcsoporthoz tartozás szerint. A szláv nyelvcsaládhoz tartozó, többségében ukránul beszélő környezetben élő kisebbségek - így a lengyel, a szlovák és a bolgár kisebbség - esetében az ötödik osztálytól vezetné be több tantárgy oktatását ukrán nyelven, és onnantól a 12. osztály felé haladva fokozatosan emelné az ukránul oktatott tantárgyak számát. A nem szláv nyelvcsaládhoz tartozó, javarészt anyanyelvi környezetben élők, azaz a magyarok és a románok esetében a tárca azt javasolja, hogy kevesebb tantárgy oktatásában térjenek át ötödik osztálytól az ukrán nyelvre, és az ukránul oktatott tantárgyak számának bővítése is lassabban történjen. A harmadik csoportba az orosz kisebbséget sorolja a tárca. Kifejti, hogy az Ukrajnában élő orosz nemzetiségűek alapvetően az orosz nyelvet használják a hétköznapi kommunikációban, oroszajkú közösségekben élnek, így anyanyelvük megőrzését nem fenyegeti veszély Ukrajnában, továbbá szintén szláv nyelvet beszélőként nem okozhat nehézséget számukra az ukrán elsajátítása. Esetükben ezért a minisztérium szerint az ötödik osztálytól rögtön át lehet térni valamennyi tantárgy ukrán nyelven történő oktatására. A témához kapcsolódva Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a Twitter közösségi oldalon közzétett bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az Ukrajnában élő orosz nemzetiségűeknek elegendő anyanyelvük megőrzéséhez, ha orosz nyelvet és irodalmat tanulnak az iskolában. A szeptember végén hatályba léptetett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye - amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett - ezekben az osztályokban az ukrán nyelvet továbbra is mint külön tantárgyat tanítják majd -, az ötödik osztálytól felfelé viszont a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagállam nyelvén ötödik osztálytól is. Kijev jelenlegi álláspontja az, hogy a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtásához nem szükséges a 7. cikkely módosítása, mivel a testület elismerte, hogy az pusztán egy keretjogszabály. Az oktatás nyelvét a később elkészülő, középfokú oktatásról szóló törvényben szándékoznak részletesen szabályozni. A KMKSZ üdvözli a Velencei Bizottság állásfoglalását  A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kedden Ungváron kiadott nyilatkozatában üdvözli a Velencei Bizottságnak - a szerinte - az ukrajnai nemzetiségi kisebbségek véleményével egybecsengő állásfoglalását az új oktatási törvénnyel kapcsolatban. A KMKSZ üdvözli, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása rávilágított a szövetség által az ukrajnai oktatási törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott problémákra, s megerősítette a nemzetiségi kisebbségek által megfogalmazott véleményt. Ennek megfelelően "a megoldás minden bizonnyal a 7. cikkely módosítása lenne, és a jelenlegi rendelkezés cseréje, egy kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazással bíró szövegre" - olvasható a dokumentumban. A magyar szervezet üdvözli továbbá, hogy az állásfoglalás szorgalmazza a kétoldalú tárgyalások mihamarabbi megkezdését Ukrajna és az érintett országok, illetve az ukrán hatalmi szervek és a nemzetiségi kisebbségek képviselői között. "A KMKSZ bízik benne, hogy az ukrajnai vezetés, ígéreteihez híven, figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait, s úgy módosítja az oktatási törvény 7. cikkelyét, hogy az az államnyelv tanulásának biztosítása mellett nem szűkíti a kisebbségeknek az oktatás területén meglévő jogait" - zárul a magyar szervezet nyilatkozata. Az ukrán parlament által 2017. szeptember 5-én elfogadott, 2018-ban hatályba lépő tanügyi törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az elemi iskolában engedélyezett, az 5. osztálytól felfelé a tantárgyak többségét ukránul oktatják majd. Ez a rendelkezés a nemzetiségi kisebbségek szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.  Trócsányi: a tét az anyanyelvi oktatás  Trócsányi László igazságügyi miniszter bízik abban, hogy az ukrán fél olyan javaslatokkal fog előállni az oktatási törvény ügyében, amelyek figyelembe veszik a magyar kisebbség jogos érdekeit, és így a magyar anyanyelvű oktatás teljes egészében fennmarad Kárpátalján.  A miniszter a mandiner.hu-n szerdán a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos döntésével kapcsolatban közölt írásában felidézte: a jogszabály az ukrán nyelv védelmében gyakorlatilag felszámolja a nemzeti kisebbségek nyelvén - így a magyar nyelven - történő oktatás lehetőségét az általános iskola ötödik osztályától kezdve, azzal az indokkal, hogy az ukrán nyelv megfelelő tudása nélkül a nem ukrán anyanyelvűek nem tudnak boldogulni Ukrajnában.  A törvény rendkívüli nemzetközi felháborodást váltott ki, tekintettel arra, hogy Ukrajna lakossága vegyes, területén az orosz ajkúakon kívül hivatalosan, a legutóbbi népszámlálás alapján 150 ezer magyar, 400 ezer román, 140 ezer lengyel, 200 ezer bolgár anyanyelvű ember, valamint számos más nemzetiség él - tette hozzá. Jelezte: az új jogszabály végül elfogadott szövegét nem egyeztették a nemzeti kisebbségek képviselőivel, holott az anyanyelvi oktatás felszámolása a nemzeti kisebbségek teljes asszimilációjához vezethet.  A miniszter hozzátette: Ukrajna a törvénnyel megsérti nemzetközi kötelezettségeit, hiszen magára nézve kötelezőnek ismert el számos, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló nemzetközi egyezményt, emellett Magyarország és Ukrajna között hatályban van az az 1991-ben kötött bilaterális megállapodás, amelyben Ukrajna biztosítja a magyar nemzeti kisebbség anyanyelven történő oktatáshoz való jogát az oktatás minden szintjén.  Trócsányi László szerint nem áll meg az Ukrajna által hangoztatott érv, miszerint az államnyelv védelme mindenképpen szükségessé teszi a kisebbségek nyelvi jogainak korlátozását, hiszen - írta a miniszter - még az egységes tömbben élő nemzeti kisebbségek is ukrán környezetben élnek, az ukrán nyelvet tanulják és használják életük során.  Mint írta, Magyarországnak az alaptörvényből fakadó kötelezettsége, hogy nemzetközi szinten is megtegyen mindent a határon kívül élő magyarok védelmében, így a törvény szeptember 5-i elfogadását követően széleskörű diplomáciai offenzívát indítottak, felvetették az ügyet az ENSZ, az Európa Tanács, az EBESZ és az Európai Unió fórumain, és mind a külügyi, mind az oktatási tárcák között sor került bilaterális egyeztetésre, ő maga is levelet írt ukrán partnerének.  A miniszter utalt arra, hogy az Európa Tanács keretében működő Velencei Bizottság december 11-én tette közzé végleges véleményét az ukrán oktatási törvény vitatott cikkéről. A miniszter a bizottság véleményével kapcsolatban leszögezte: helyesnek tartja, hogy a testület is sérelmezi a megfelelő egyeztetések hiányát a törvény elfogadása előtt és örömmel vették, hogy a bizottság elismerte, az új ukrán szabályok alkalmazása elvi és gyakorlati problémákat vet fel. A jogszabályban meghatározott három év túlságosan rövid idő az alkalmazásra való felkészüléshez, ráadásul nem áll rendelkezésre megfelelő számú, megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógus sem az ukrán nyelv oktatására - írta. Hozzátette: a bizottság megkérdőjelezi, hogy az a legitim cél, hogy az államnyelvet a középiskola végeztével mindenki megfelelően ismerje, csak az ukrán törvényhozó által választott megoldással érhető-e el, az ukrán nyelvoktatás erősítése ugyanis a hagyományos működés fenntartása mellett jobban megfelelne az arányosság elvének.  Trócsányi László jelezte: noha szívesebben vett volna erőteljesebb megfogalmazást, a bizottság szerint is aggodalomra ad okot az, hogy a kisebbségi iskolák veszélyben vannak. Az új törvény ugyanis a ma működő magyar oktatási hálózatot is felszámolhatja azzal, hogy az érintett iskoláknak át kell állniuk az ukrán nyelven történő oktatásra - jegyezte meg. Hozzátette: a 2016/2017-es tanévben 71 magyar nyelvű oktatási intézmény működött, további 27 iskolában volt magyar nyelvű osztály, összesen 16 275 diák tanult magyar nyelven.  Mint írta, a bizottság szerint meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az anyanyelvet ne csak tantárgyként tanítsák az érintett iskolákban, hanem a tantárgyak anyanyelven történő oktatásával olyan szintre juthassanak el a diákok az anyanyelv használatában, hogy alkalmasak legyenek komplex problémák megoldására is. A bizottság felszólította az ukrán hatóságokat, hogy tárgyalásokat folytassanak a nemzetiségi szervezetek vezetőivel és minden más érintettel.  "Nagyon bízom abban, hogy az ukrán fél olyan javaslatokkal fog előállni, amelyek a magyar kisebbség jogos érdekeit figyelembe veszik, és így a magyar anyanyelvű oktatás teljes egészében fennmarad Kárpátalján" - írta a miniszter. Trócsányi László jelezte: Magyarország szívesen nyújt segítséget a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, valamint anyaállamként kész tárgyalni az ukrán féllel, hogy a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatása elkerülje a fokozatos leépítést. Úgy vélte, a Magyarország és Ukrajna között hatályban lévő bilaterális megállapodások - amelyekben Ukrajna vállalta, hogy biztosítja a magyar nemzeti kisebbség anyanyelven történő oktatáshoz való jogát az oktatás minden szintjén - a Velencei Bizottság véleményével kiegészülve már megfelelő tárgyalási alapot biztosít Magyarország és az ott élő magyar kisebbség számára. jelezte reményét, hogy Ukrajna a Velencei Bizottság véleményében foglalt ajánlásokat elfogadja, és haladéktalanul tárgyalásokat kezd a kárpátaljai magyarság vezetőivel. forrás: Jogi Fórum
09:37  Túlzsúfolt börtönök, korlátozott devizahitelesek - Két érdekes magyar ügy az Európai Unió Bíróságának asztalán [2 napja]
  A magyarországi börtönök túlzsúfoltságának az európai elfogatóparancsok végrehajthatóságára gyakorolt hatásaival kapcsolatos C-496/16. sz. Aranyosi ügyet azért törölték a nyilvántartásból, mert a kérdéses elfogatóparancsot kibocsátó magyar bíróság visszavonta a parancsot, így pedig az ügy folytatása a Bíróság szerint - az azt Luxembourgba küldő német bíróság ezzel ellenkező álláspontja ellenére is - okafogyottá vált. - Érdekes magyar vonatkozású ügyek az Európai Unió Bíróságának asztalárólC-496/16 Aranyosi / 2016. szeptember 16. / Hanseatisches Oberlandesgericht in Bremen / Európai elfogatóparancs Az első Aranyosi ügyben (C-404/15) a Bíróságnak arról kellett döntenie, hogy a német bíróságoknak meg kell-e tagadniuk egy a magyar hatóságok által kétrendbeli betöréses lopás miatt körözött férfi átadása céljából e hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását azon okból, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága egy 2015. március 10-én hozott ítéletében kimondta, hogy Magyarország a börtöneit jellemző túlzsúfoltság miatt megsértette a fogvatartottak alapvető jogait. 2016. április 5-i ítéletében a Bíróság úgy döntött, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtását el kell halasztani, ha az érintett személy az elfogatóparancsot kibocsátó tagállamban való fogvatartásának körülményei folytán embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének van kitéve. A Bíróság azt is megállapította, hogy amennyiben e veszély fennállása az elfogatóparancsot kibocsátó tagállam hatóságaitól kapott pótlólagos információk alapján sem zárható ki ésszerű időn belül, úgy az elfogatóparancs végrehatása véglegesen megtagadható. A Bíróság ítélete után az elfogatóparancs végrehajtásáról dönteni hivatott brémai bíróság az érintett férfi magyarországi fogvatartásának várható körülményeire vonatkozó információkat (lényegében biztosítékokat) kért és kapott a magyar hatóságoktól. E bíróság azonban nem biztos abban, hogy a magyar hatóságok azon vállalásán túl, hogy az említett férfi a vele szemben indított büntetőeljárás lefolytatása céljából történő átadását követően megfelelő fogvatartási körülmények közé fog kerülni, további biztosítékokat is be kell-e szerezniük e hatóságoktól. A brémai bíróságnak különösen azzal összefüggésben merültek fel kételyei, hogy a magyar hatóságok által a fogvatartási körülmények tekintetében adott garancia vajon csak arra a fogvatartási intézetre terjed-e ki, amelybe az érintetett Németországból át fogják szállítani, vagy az érvényes az érintett férfi ellen kiadott elfogatóparancsban megjelölt bűncselekmények vonatkozásában folyó büntetőeljárásra tekintettel elrendelt, illetve az e bűncselekmények miatt kiszabandó büntetésekhez kapcsolódó fogvatartást foganatosító valamennyi intézetre. A német bíróság az Európai Bíróságtól vár választ arra a kérdésre, hogy az elfogatóparancs végrehajtása előtt köteles-e az érintett férfi a kérdéses bűncselekményekkel összefüggő valamennyi jövőbeli magyarországi fogvatartásának foganatosításában részt vevő intézet tekintetében beszerezni az emberhez méltó fogvatartási körülményekre vonatkozó garanciákat. C-483/16 Sziber / 2016. szeptember 6. / Fővárosi Törvényszék / Fogyasztóvédelem A Kúria a fogyasztói devizahitel-szerződésekre vonatkozó jogegységi határozatának megszületését követően az Országgyűlés törvényben rendezte az ilyen szerződésekben foglalt, az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek semmisségéből adódó elszámolási kérdéseket. Úgy tűnik azonban, hogy a jogszabályi úton rendezett elszámolás szabályai akadályt jelenthetnek azon fogyasztók számára, akik további jogi eljárásokat kívánnak folytatni a kérdéses hitelszerződésekkel kapcsolatban. Ezen akadályok már abból a szempontból is problémásak, hogy kifejezetten csak azokat a fogyasztókat érintik, akik devizahitel-szerződéseket kötöttek, de nem nehezítik a nem fogyasztó hiteladósok (pl. cégek) vagy a nem devizában eladósodott fogyasztók helyzetét. A kérdéses akadályok olyan követelmények formájában jelennek meg, mint a túlzottan szigorú formai és tartalmi előírások megkövetelése a beadványok megszerkesztése vonatkozásában, az ilyen perekben kérhető jogkövetkezmények körének korlátozása, vagy a törvénnyel megállapított elszámolás a szerződéshez kapcsolódó pénzügyi adatokra (pl. törlesztő részletek) vonatkozó pontos számszaki hatásai feltüntetésének kötelezővé tétele. Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által a törvényi elszámolás ellenére is felvállalt perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az egy ilyen ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal. forrás: Jogi Fórum
09:05  A közszolgálati per - Alapvetően módosul a szabályozás január 1-től! [2 napja]
  Alapvetően módosítja a közszolgálati jogviszonyt érintő perekre vonatkozó szabályozást a 2018. január 1-jén hatályba lépő közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.).Alapvető változás, hogy a közszolgálati jogviszonyból (állami tisztviselők, hivatásos állományúak, közszolgálati tisztviselők) származó jogviták ezentúl közigazgatási pernek minősülnek majd, és elbírálásukra a közigazgatási perrendtartás szabályai lesznek irányadóak. A keresetlevelet változatlanul a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz kell benyújtani, ide nem értve azon esetköröket, amelyekben a peres eljárás tárgya a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának jogszerűsége. Utóbbi esetekben az eljárást az ellenérdekű féllel szemben kell megindítani és a keresetlevelet a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz kell benyújtani. Ha a munkavégzés helye Budapest, a jogvita elbírálására továbbra is a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A természetes személy felperes ezen felül a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja. Fontos változás, hogy a közszolgálati perekben a jövőben a Fővárosi Törvényszék az ország valamennyi közigazgatási és munkaügyi bírósága által hozott határozata tekintetében fellebbviteli bíróságként jár el. További újdonság, hogy csak konkrét jogszabálysértésre hivatkozással lehet fellebbezni és a fellebbezésben a konkrét jogszabálysértés ténye mellett a megsértett jogszabályhelyet is meg kell jelölni. Továbbra sem lesz kötelező a jogi képviselet az elsőfokú eljárásban, ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék előtt folyó másodfokú eljárásokban az új szabályozás már megköveteli a jogi képviselő igénybevételét. A tárgyi költségfeljegyzési jogra és a munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó szabályok változatlanul alkalmazandóak lesznek a közszolgálati jogviszonyokat érintő perekben is. Az új szabályozás ugyan mellőzi a munkaügyi perekre jellemző kötelező egyeztetés intézményét, a feleknek azonban továbbra is megmarad a lehetősége arra, hogy jogvitájukat bíróság által jóváhagyott egyezség, vagy akár bírósági közvetítői eljárás keretében rendezzék. Az új törvény a "fegyveregyenlőség elvének" érvényesülése érdekében speciális szabályt állapít meg a munkáltatónak minősülő közigazgatási szerv terhére a bizonyítási kötelezettség tekintetében. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben a közigazgatási szerv köteles bizonyítani az igény elbírálásához szükséges általános hatályú rendelkezések, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a közigazgatási szerv működési körében keletkezett iratok tartalmát, az igényelt juttatással összefüggő, vitatott számítások helyességét, továbbá a bérvita esetén a juttatás megfizetését. Az új szabályokat először a 2018. január 1-jén vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban kell alkalmazni. forrás: Jogi Fórum
08:54  Fókuszban a bíróság - Átadták a fotópályázat díjait - 300 kép közül választottak nyerteseket [2 napja]
  Lezárult az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által negyedik alkalommal kiírt "Fókuszban a bíróság" fotópályázat. A képeket elbíráló bizottság 41 pályázó 300 képe közül választotta ki a díjazott fotókat. Az idei év újdonsága, hogy fotósorozattal is lehetett nevezni. A mindenki számára nyitott pályázat nyertesei ünnepélyes keretek között vehették át a díjakat.
08:19  A szabálysértési jog szankciórendszere - Gyakorlati alkalmazás és annak nehézségei - tanulmány [2 napja]
  forrás: Jogi Fórum

2017. december 13, szerda

09:24  Gyorsabb és hatékonyabb gazdasági vitarendezés - Erősíthetik a versenyképességet az új választott bíróságok [3 napja]
  Erősíthetik a gazdaság versenyképességét az új választott bíróságok, mivel a felek bizalmából az állami bíráskodásnál gyorsabban és hatékonyabban rendezhetik a vállalkozások vitás ügyeit - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
09:24  Választható lesz a szakképzés anyagának egy része - Módosul a nemzeti köznevelési és szakképzési törvény [3 napja]
  A szakgimnáziumi képzés rugalmasságának növelését és a szakmai képzési tartalom egy részének választhatóvá tételét célozza az a nemzeti köznevelési és szakképzési törvényt módosító döntés, amelyet 118 igen, két nem szavazattal és 56 tartózkodás mellett hoztak meg a képviselők kedden az Országgyűlésben.
09:24  Jövőre csak a 15 százalék szja terheli az ingatlankiadást [3 napja]
  A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre: már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, mindössze 15 százalék szja terheli az ingatlankiadást - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében.
09:04  Életpályamodell országgyűlési köztisztviselőknek - A januártól hatályos előmeneteli rendszer tükrözi a jogviszony presztízsét [3 napja]
  Az Országgyűlés Hivatalának köztisztviselőire vonatkozó életpályamodellt vezetnek be a parlament keddi döntése alapján. Négy fideszes képviselő, Gulyás Gergely, Hende Csaba, Répássy Róbert és Vas Imre javaslatát 176 kormánypárti, jobbikos, LMP-s és öt független igen szavazattal, ellenvoks nélkül fogadta el a Ház.

2017. december 12, kedd

15:24  Darák: A Kúria számára 2017 a felkészülés éve volt - A legfőbb bírói testület évzáró sajtótájékoztatót tartott [4 napja]
  A Kúria számára 2017 a felkészülés éve volt, mivel 2018. január elsejétől hatályba lép az új polgári és az új közigazgatási perrendtartás - mondta Darák Péter elnök, a legfelsőbb bírói testület évzáró sajtótájékoztatóján Budapesten kedden.
15:15  Változnak az illetékszabályok a lakások adásvételénél - Január 1-től hatályos az illetéktörvény és az adótörvények módosítása [4 napja]
  Változnak a lakások adásvételére vonatkozó illetékszabályok január 1-jétől. Az Országgyűlés 148 igen szavazattal és 30 tartózkodás mellett fogadta el fideszes képviselők - Balla György és Kucsák László - javaslatára az illetékekről szóló törvény és az egyes adótörvények, illetve más kapcsolódó törvények módosítását.A döntés értelmében lakásvásárlás esetén a kedvezményes illetékalap megállapításakor, illetve az illetékmentesség alkalmazásánál figyelembe lehet venni annak a lakásnak a forgalmi értékét is, amelyet a vásárlást megelőző 3 éven belül adtak el. A korábbi szabályozás egy évet tartalmazott. Az úgynevezett cserét pótló vétel illetékkedvezményének lényege, hogy a vevő csökkentheti a lakásvásárlással keletkező illetékalapját eladott lakásának forgalmi értékével, így csak az eladott, valamint a megvásárolt lakás értékének különbözete után kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie. A mostani törvénymódosítás azon nem változtatott, hogy a lakásvásárlás után eladott lakás forgalmi értékét csak akkor lehet levonni az illetékalapból, ha azt a vásárlást követő egy éven belül értékesítették. A most megszavazott jogszabály azt is rögzíti, hogy ha a magánszemély több lakást is elad és vásárol, akkor az illetékalap megállapításakor a kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni. forrás: Jogi Fórum
13:24  Polgári perekkel kapcsolatos költségek előlegezése és viselése - Változások az új polgári perrendtartás hatályba lépésével [4 napja]
  A perben a bizonyítással járó költségeket a bizonyító fél köteles előlegezni. Bizonyító félnek azt a személyt kell tekinteni, akinek érdekében áll, hogy a perben jelentős tényeket a bíróság valósnak fogadja el.
10:28  Emberi test tiltott felhasználása, beteg emberek megtévesztése - A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletet hirdetett az őssejt-ügyben [4 napja]
  A Fővárosi Törvényszék 2017. december 11-én elsőfokú ítéletet hirdetett az őssejt-ügyben. A P. Imre és társai ellen indult büntetőügyben a bíróság a vádlottakat az emberi test tiltott felhasználásának és emberen végezhető kutatás szabályai megszegésének bűntette mellett többrendbeli csalás bűntettében mondta ki bűnösnek.A bíróság P. Imre I. rendű vádlottat 10 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 9 millió forint pénzmellékbüntetésre, B. Julij Viktorovics II. rendű vádlottat 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és 10 évre kiutasította Magyarország területéről, dr. S. István III. rendű vádlottat 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 1 millió forint pénzmellékbüntetésre, F. Ádámot 10 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 1.440.000 forint pénzmellékbüntetésre, K. Nataliját V. rendű vádlottat 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és 2 évre kiutasította az ország területéről. A Budapesti II. és III. kerületi Ügyészség 2012-ben emelt vádat P. Imre és társai ellen jelentős kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette miatt, amelyet a vádirat szerint 2007 és 2009 között követtek el. Az elsőfokú bírósági eljárás során, vádbeszédében az ügyész kiterjesztette a vádat és csalás bűntette mellett emberi test tiltott felhasználásának bűntettével is vádolta P. Imrét és társait. Az I. rendű vádlott P. Imre üzletember és a II. rendű vádlott B. Julij Viktorovics orosz származású Amerikában élő professzor, akik 2002-től Barbadoson őssejt-kezeléssel foglalkozó klinikát működtetettek, amely 2007-ben bezárt. Ekkor P. Imre úgy döntött, hogy ezt a tevékenységet Magyarországra telepíti, és dr. S. István III. rendű vádlottal 2007 augusztusában közösen egy részvénytársaságot alapították azért, hogy egészségügyi szolgáltatásként emberi őssejteket értékesítsenek. A későbbiekben a cég igazgatósági tagja lett F. Ádám IV. rendű vádlott is. A működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésére P. Imre biztosította B. Julij Viktorovics személyes közreműködését és a professzor által ismert "know-how"-t, dr. S. István pedig több százmillió forint befektetésével egy laboratóriumot rendezett be a magánklinikáján. A kezeléseket olyan őssejtet tartalmazó szérummal végezték, amelyet abortusz során eltávolított magzatokból, a magánklinikán kialakított laboratóriumban, állított elő K. Natalija ukrán származású kriobiológus, az ügy V. rendű vádlottja. Megállapodást kötöttek néhány közeli egészségügyi intézménnyel, amelyek a szülészeti osztályaikon elvégzett terhesség-megszakításokból származó abortált magzatokat - az érintett nők írásos hozzájárulásával - kutatási célból átadták a kaposvári klinikának. Az abortált magzatokból készített őssejt szuszpenziót ampullákban lefagyasztva tárolták. A kezdetektől folyamatosan próbálták engedélyeztetni ezt a típusú őssejt kezelést az illetékes hatóságnál, arra azonban nem kaptak engedélyt, hogy a kutatómunkájuk során előállított szuszpenziót pácienseken, terápiás kezelés céljából alkalmazhassák. Ennek ellenére számos páciensnek beadták a hatóanyagot, kezeltek vele többek között rákos megbetegedést, cukorbetegséget, születési rendellenességgel élőt és balesetben megsérült beteget is, illetve volt olyan, aki fiatalító kezelésként vette igénybe a szolgáltatást. A kezelés körülményei azt erősítették a betegekben, hogy a vádlottak tevékenysége legális: egy részvénytársaság áll a kutatás mögött, a kezelések nagy része magánklinikán történt, ahol orvosokkal konzultáltak, az őssejt hatékonyságáról írásos tájékoztatót kaptak, és beleegyező nyilatkozatot is aláírtak. A kezelés ára 2.500.000 forint és 5.000.000 forint között volt. A bíróság az ítélet szóbeli indokolásának elején kiemelte, hogy nem feladata olyan orvosi és orvosetikai szakkérdésekről dönteni, minthogy az őssejt kezelés valóban hatékony gyógymód-e, etikus-e, illetve milyen betegségek kezelésére alkalmas. Az orvostudománynak ez a területe rendkívül dinamikusan fejlődik, évről-évre derülnek ki új lehetőségek, kockázatok és kérdések. De a vádbeli időszakban és jelenleg is egész Európában csak a csontvelő átültetés esetében engedélyezett orvosi eljárás. A bíróság felhívta a figyelmet, hogy bármely új gyógykészítmény vagy gyógyászati eljárás mögött sok évtizedes orvosi kutatómunka áll, amelynek során a kutatók hosszú időn keresztül, akár milliárdos költségek mellett tárják fel a készítmény vagy a kezelés hatásait, dokumentálják a kutatási eredményeket és a mellékhatásokat. A kutatásokra és a kezelésekre vonatkozó szigorú szabályok biztosítják, hogy a társadalom tagjai bízhassanak az orvostudományban és a gyógyszeriparban. A vádbeli időszakban a vádlottak olyan kezelést adtak be a pácienseiknek, amiről maguk sem tudták, hogy igazából milyen hatása van. A bíróság álláspontja szerint a vádlottakat nem kizárólag az orvosi kutatás vagy a gyógyítás szándéka vezette, hanem egyúttal a gyors haszonszerzés is motiválta. A kezelt páciensek nagy része sem megelőző, sem utólagos kontroll vizsgálaton nem vett részt. A kezelések eredményeit nem követték nyomon, nem gyűjtötték össze és semmilyen publikáció sem született erre vonatkozóan. Pedig egy tudományos kutatás során a betegek tényleges állapotváltozásának a dokumentálása alapvető jelentőségű. A további kezelésekért reklamáló pácienseknek több alkalommal azt mondták, hogy ez egy üzleti vállalkozás, egy árban csak egy kezelés volt benne. A bíróság hangsúlyozta, hogy a vádlottak jogszerűen nem hozhattak volna létre olyan üzleti modellt, amelynek keretében pénzért őssejt-kezelést végeznek. Ha lett is volna engedélyük emberkísérletek végzésére, akkor is csak az engedély keretei között, ingyenesen, a kutatásra vonatkozó szabályok betartásával adhatták volna be a szuszpenziót a betegeknek, ezt kezelésként semmilyen formában sem lett volna szabad árulniuk és hirdetniük sem. Egyetlen beteg érdekében sem lehet engedély nélküli kezelést végezni. Azzal, hogy a vádlottak olyan környezetet alakítottak ki, mintha legalizált egészségügyi szolgáltatást értékesítenének, megtévesztették a sértetteket függetlenül attól, hogy gyógyíthatatlan betegség miatt keresték fel a klinikát vagy az életminőségüket szerették volna javítani. A vádlottak 20 millió forinttal alapították meg a részvénytársaságot, amelynek százmillió forintot meghaladó bevétele kizárólag a kezelésekből származott, tehát a cég működtetésébe, valójában kizárólag a kezelt betegek tettek bele tőkét. A vádlottak nem támogatták további anyagi erőforrásokkal az őssejt kutatásokat, céljuk elsősorban az volt, hogy az őssejtek értékesítésével anyagi haszonhoz jussanak. A büntetések kiszabásakor a bíróság nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás - a vádlottaknak fel nem róható módon - 10 éve tart, ami sérti a tisztességes eljáráshoz való jogukat. Ezért a strasbourgi bíróság gyakorlatát figyelembe véve a bíróság a büntetések kiszabása során ezt a körülményt nyomatékosan értékelte. A törvényszék a vádlottakat a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes menetesítésben részesítette. Az ítélet nem jogerős. forrás: Jogi Fórum
10:07  Jogszerű-e az autós fedélzeti kamerák használata Magyarországon? - Adatvédelmi aggályok, kockázatok és a legfontosabb tudnivalók jogász szemmel [4 napja]
  A hazai vezetők között egyre népszerűbbek az autóba szerelhető fedélzeti kamerák (más néven menetkövetők, angolul dashcam-ek), amelyek jó szolgálatot tehetnek egy közlekedési baleset körülményeinek tisztázása során akár a biztosító, akár a bíróság előtt. Ugyanakkor egyre többet hallani arról is, hogy konkrét és részletes jogi szabályozás híján, Magyarországon egyáltalán nem kockázatmentes az ilyen felvételek elkészítése és felhasználása. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás ismerteti a fedélzeti kamerák használatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és kockázatokat.Melyek a fedélzeti kamerák használata melletti és elleni érvek? "A menetkövetők használatát jellemzően személy- és vagyonvédelmi okokkal indokolják: az üzembentartó így kívánja rögzíteni az esetlegesen bekövetkező közlekedési baleset körülményeit (beleértve az időjárási és közlekedési viszonyokat is), esetleg a biztosítási csalásra utaló magatartásokat, vagy éppen a gépjárművet ért rongálási, birtokháborítási cselekményeket, illetve ezek kísérleteit. Mindezekre egyre kifinomultabb specifikációkkal rendelkező (akár 170 fokos látószögű, nagy felbontású, részletgazdag, a környezeti fény- és egyéb viszonyokat automatikusan korrigáló, az autó mögötti teret és GPS-adatokat is rögzítő) kamerák állnak a vezetők rendelkezésére, amelyeknek széles körben történő alkalmazásuk akár visszatartó erőt is gyakorolhat a szabálytalanul közlekedőkre" - mondta el Kerényi Edmond, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás jogásza. A menetkövetőkkel szembeni érvek elsősorban adatvédelmi aggályokat fogalmaznak meg nevezetesen, hogy a felvételeken szereplő személyek a rögzítéshez nem adták meg az előzetes vagy utólagos hozzájárulásukat, a kamerák indokolatlan mértékben rögzítik mások privát szféráját és lehetőséget teremtenek a felvételekkel való visszaélésre is. Mellesleg a felszerelt kamera a vezetőt is zavarhatja a kilátásban, növelve a baleset bekövetkeztének kockázatát. Milyen előírásokat kell betartani a menetkövetők használata során? A fedélzeti kamerák szabályozása Európa más országaiban sem egységes. Ausztriában súlyos pénzbüntetést is kiszabhatnak a dashcam-et használók ellen, máshol pedig csak azt engedélyezik, hogy a már megtörtént balesetet rögzítsék, vagy csak kizárólag magánhasználatra szánt felvételeket készítsenek (például úti-, művészeti, vagy természetfilmeket konkrét járművek és/vagy személyek rögzítése nélkül), míg Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Horvátországban vagy éppen Oroszországban egyáltalán nem létezik erre jogi szabályozás (vagy az teljes mértékben megengedő). Erre tekintettel utazás előtt minden esetben ajánlott előzetesen tájékozódni az adott országban érvényes szabályozásról. Magyarországon konkrét jogszabályi rendelkezés nem vonatkozik a fedélzeti kamerák használatára, így mindössze néhány jogszabályhely, a bírósági gyakorlat, illetve nagyrészt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) állásfoglalásai jelenthetnek némi eligazodási támpontot. Általánosságban elmondható, hogy a követendő magatartás annak függvényében alakul, hogy ki, milyen célból készíti a felvételeket, azok mit tartalmaznak és azokat milyen módon használja fel a készítője. Magánszemélyként használhatok menetkövetőt? Igen, minden más szóba jöhető személyi körre már kifejezett jogi előírások vonatkoznak, például a céges autóba szerelt kamerát üzemeltető munkavállalók, a közterület-felügyelet, a személyszállítási szolgáltatók (ebbe a körbe a személytaxik nem tartoznak bele), a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatók eseteire. Magánszemélyként - a NAIH állásfoglalása szerint - azonban csak abban az esetben nem kell betartanunk az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, ha a felvételeket kizárólag saját személyes célból készítjük el és ilyen célra is használjuk fel.   Ezt a személyes célt a NAIH megszorítóan értelmezi, azaz a fedélzeti kamerák használatának elvileg az alábbi követelményeknek kellene megfelelni: a képfelvételek nem lehetnek kimagaslóan jó minőségűek (azaz: pár képkocka rögzítése másodpercenként, alacsony felbontással), és nem rögzíthetnek folytonos mozgást; a felvételeket alapvetően 5 munkanapig lehet megőrizni úgy, hogy ahhoz más ne férjen hozzá; a videók elkészítésén és tárolásán kívül minden más műveletet (például nyilvánosságra hozatal) már a vonatkozó adatvédelmi jogszabály rendelkezései szerint lehet teljesíteni. A nyilvánosságra hozatal kapcsán ki kell emelni, hogy ilyen esetben a felvételen látható arcképeket és rendszámokat (mint személyes adatokat) előzetesen felismerhetetlenné kell tenni (például kitakarás vagy pixelezés útján). Mi az oka a fedélzeti kamerák használata körüli bizonytalanságnak? A menetkövetők használatának célja, valamint a töredékes jogi szabályozás közötti összhang hiánya, és az ebből fakadó értelmezési problémák arra vezethetők vissza, hogy a kamerák szükségszerűen rögzítenek személyes adatokat, ilyen rögzítéshez pedig főszabály szerint az érintett hozzájárulása szükséges. Az utakon viszont értelemszerűen nincsen arra lehetőség, hogy ezt a hozzájárulást minden közlekedésben résztvevőtől (legyen az autós, biciklis vagy gyalogos) előzetesen beszerezzük (még akár a videókészítés tényére felhívó matricának a karosszérián való elhelyezésével sem). Ha pedig nem a fentiek szerint jártunk el a videókészítés során (és nem szórakoztató jellegű, művészeti célú videót készítettünk), akkor tulajdonképpen a felvételek már potenciálisan sértik mások személyiségi jogait. "Jól látható, hogy a fenti követelménylista kevéssé van összhangban a fedélzeti kamerák tényleges használati céljával, hiszen az autó vezetője éppen azért készít folyamatos és jó minőségű felvételeket az autó környezetéről, hogy (a közúti baleset példájánál maradva) az esetlegesen bekövetkező, azaz előre nem látható baleseteket rögzítse. Egy közúti incidens körülményeinek a minél pontosabb, utólagos tisztázása pedig a szó szoros értelmében perdöntő lehet" - hangsúlyozta Kerényi Edmond. Ehelyütt külön megemlítendő, hogy a NAIH egy, a Google Street View szolgáltatás kapcsán kiadott állásfoglalásában - az európai uniós Adatvédelmi Irányelvre hivatkozva - kifejtette, hogy felvételek akkor is készíthetők, ha az a felvételt készítő jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükséges (bizonyos kivételektől eltekintve), ilyen érdek lehet tehát a Google Street View által képviselt üzleti érdek is. Ha az üzleti érdek igazolása elégséges jogalapnak tűnik, akkor felvethető, hogy a menetkövetők használatának jogszerű érdeke valójában a személyes biztonság és a testi egészség közvetett védelmében áll, amely adott esetben elemibb érdeknek bizonyulhat az üzleti érdeknél is. A fedélzeti kamerák használatának különös jellemzője tehát, hogy a baleset bekövetkeztének ténye (utólagosan) igazolja a felvétel elkészítésének indokoltságát. Ez különösen igaz akkor, ha a felvétel nem csak az elkészítője, hanem a balesetben érintett más (adott esetben vétlen) személyek jogainak érvényesítését is elősegítheti, illetve (különösen bűncselekmények, például cserbenhagyás esetén) a rendőrség, vagy a szerencsétlenségben közre játszó úthiba esetén a közútfenntartó számára is hasznos információkkal szolgálhat, amit közérdeknek is tekinthetünk. Mi lehet tehát a követendő, jogszerű magatartás? Hangsúlyozandó, hogy a teljességgel jogszerű magatartást a NAIH-állásfoglalásban kifejtettek jelenthetik, azonban nem túlzás azt állítani, hogy a gyakorlatban az autóvezetők a felvételeket (az állásfoglalásban foglaltakkal szemben) jó minőségben, folyamatosan és a személyes adatok kitakarása nélkül rögzítik. Ilyen esetben a videón szereplők személyes adatainak védelme érdekében célszerű arról gondoskodni, hogy a rögzített felvételeket a kamera folyamatosan felülírja és csak (a konkrét esemény bekövetkezte előtti) néhány perces időtartamnyi adatmennyiséget rögzítse, kifejezetten azzal a céllal, hogy a bekövetkezett baleset, szabálysértés, bűncselekmény utóbb minél pontosabban rekonstruálható legyen. Az elkészült felvételeket nem szabad nyilvánosságra hozni a személyes adatok felismerhetetlenné tétele nélkül (például az internetre feltöltéssel vagy bárki részére továbbítással), valamint azokat - további felhasználás hiányában - öt munkanap elteltével törölni kell, például ha a kisebb jelentőségű közúti balesetet követően a felvétel készítője semmilyen eljárást nem kíván indítani, vagy a megindított eljárásban a felvételek bizonyítékul felhasználását megtagadják. Felhasználható bizonyítékként a felvétel a bíróságon, vagy a biztosító előtt? Hangsúlyozandó, hogy a NAIH-állásfoglalás figyelmen kívül hagyásával készített felvételek önmagukban alkalmasak arra, hogy mások személyiségi jogát megsértsék, azaz fennáll a lehetősége annak, hogy erre hivatkozva a felvételen szereplő személy - miután tudomást szerzett a felvételről - eljárást kezdeményez velünk szemben. (Sőt, ha a felvételek tanúsága szerint maga az autóvezető is szabálytalanul közlekedett, akkor a terhelő bizonyítékot a vezető tálcán nyújtja át a nyomozó hatóságoknak.) Lényegében ez a személyiségi jogi jogsérelem áll szemben a bírósági vagy szabálysértési eljárásban az igazság érvényesülésének (mint közérdeknek) a biztosításával. "A bírósági gyakorlat több esetben rögzítette, hogy a személyiségi jogokat sértő felvételek mint bizonyítékok alapvető célja ennek a közérdeknek a szolgálata, ezért a felvételek elkészítése és felhasználása nem tekinthető visszaélésnek, ha azok valóban bizonyítási céllal kerültek rögzítésre, és más módon a vezető nem tudná bizonyítani igazát (nevezetesen azt, hogy vétlen volt a közlekedési balesetben). Természetesen az az adott ügyben eljáró bíróságon múlik, hogy a konkrét tényállás és a bizonyíték ismerete alapján ezzel ellentétes következtetésre jut-e." - magyarázta a Bán és Karika Ügyvédi Társulás jogásza. A polgári eljárásjogot 2018. január 1-jétől új törvény szabályozza, amely főszabályként előírja, hogy nem használható fel az a bizonyíték, amely jogsértő módon keletkezett, vagy amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene. A bíróság mérlegelése alapján azonban az ilyen bizonyíték is felhasználható a perben a jogsérelem sajátosságát és mértékét, a jogsérelemmel érintett jogi érdeket, a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását, a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlyát, és az eset összes körülményeit figyelembe véve. A biztosítók körében egyelőre nem kristályosodott ki a bírósági gyakorlathoz hasonló "iránymutatás", ugyanakkor a kárrendezés peren kívüli (olcsóbb és gyorsabb) rendezése vélhetően a felvételek mérlegelés alapján történő "befogadása" mellett szól az esetükben is. Végezetül megemlítendő, hogy 2018. május 25. napjától hatályba lép az új európai uniós adatvédelmi rendelet, amely nyomán a magyar adatvédelmi jogszabályok is módosulni fognak. Remélhetőleg ennek nyomán a fedélzeti kamerák céljával összefüggő, jelenleg még bizonytalan adatkezelési kérdések is némiképp tisztázódni fognak a jövőben, arra tekintettel is, hogy a fentiekben vázolt problémák a (motoros, biciklis) bukósisakokra szerelhető kamerák, vagy akár az okosszemüvegek vonatkozásában is felvethetők. forrás: Jogi Fórum
09:56  Miért hagy el a munkavállaló? - Az emberséges bánásmód a bérnél is fontosabb - Egy harmadik feles felmérés tanulságai [4 napja]
  A régióban először hazánkban készülhet az a felmérés, mely a fizikai és szellemi dolgozók körében tapasztalt fluktuáció megértéséhez vezetne. Úgy tűnik ugyanis, hogy az ipari dolgozókat érintő vándorlást nem lehet egyértelműen csak a bérkülönbségekkel magyarázni. Az ideiglenesen megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására kidolgozott munkáltatói program egyik szakértője, Laár Péter szerint a munkavállalók megtartása inkább emberi tényezőkön múlik, amit egy sikeres munkáltató tudatosan tud alakítani cégénél.Nemrégiben látott napvilágot egy elemzés, miszerint a 2018-as munkabérek 16%, ezen belül a fizikai dolgozók bére már a harmadik negyedév végéig 17%-ot emelkedett. A számok azt nyilvánvalóvá tették, hogy a bérek folyamatos emelkedésének hátterében az említett munkavállalói kört érintő munkaerőhiány áll, mint ahogy az is látható, hogy a fizikai dolgozók esetében jelentkező bérnövekedés a fluktuációs helyzet természetes velejárója. Ez egy érdekes munkaerőpiaci szituáció, hiszen annak ellenére, hogy a béremelkedés üteme egyre fokozódik a fizikai munkavállalók körében a fluktuáció nemhogy csökkenne, inkább folyamatosan növekszik. Ennek oka az, hogy a hiányszakmákban tevékenykedők a munkahelyváltással akár 20-30%-os béremelkedést is ki tudnak vívni, ami kétszerese is lehet annak a béremelkedésnek, melyet munkahelyüket megtartva érhetnének el. "Ma már a munkavállalói lojalitás nem az a tényező, amit a munkavállalók fontosnak vélnek. Ennek oka főképp abban áll, hogy a fizikai munkavállalók munkakörülményei az ipari szegmenst alkotó vállalatok esetében csak minimális szintű eltérést mutatnak" - mutat rá Laár Péter, az Ofixcom Kft. kereskedelmi vezetője. A felmérésekben megjelenő számadatok szerint nyilvánvaló, hogy egy vállalat számára igenis olcsóbb megtartani egy munkavállalót, mint folyamatosan új embereket keresni, betanítani. "Jelenleg is zajlik egy kutatás arról, hogy mi motiválhat arra egy (fizikai) dolgozót, hogy megtartsa munkahelyét. Az elsődleges felmérések szerint a bérkülönbség nem lenne elegendő  ok ahhoz, hogy a munkavállaló vállalja a fluktuációval járó plusz terheket" -meséli a szakember. Világosan láthatjuk, hogy egy munkahelyváltás a dolgozó számára sokszor nehéz döntés. Ennek átérzésében elég csak olyan egyszerű dolgokra gondolnunk, mint hogy egy tapasztalt munkaerő hirtelen kezdőnek érezheti magát az új helyen; hiába magasabb a fizetése, ő lesz az új ember, akinek mindent a nulláról kell kezdeni. Emellett olyan bizonytalansági tényezők is megjelennek egy munkahelyváltásnál, mint az új munkahelyre való eljutás mikéntje, vagy a közösség okozta bizonytalanság, a beilleszkedés nehézségei. Fizikai dolgozók körében zajló csoportos beszélgetések arra is rámutattak, hogy létezik a bérnél fontosabb tényező a munkavállalást illetően, ez pedig az emberséges bánásmód iránti vágy. "Egy munkavállaló számára fontos, hogy emberi tényezőként és ne egy malmot hajtó alkatrészként tekintsenek rá. Ebben benne van az is, hogy munkahelyen figyelembe veszik, ha egy munkavállaló életkörülményei változnak, gondoljunk itt egy válás, egy haláleset, vagy betegség megjelenésének lelki terheire, vagy arra pozitív, ám minden addigi szokást felforgatni képes változásra, mint a gyermekvállalás" - világít rá Laár Péter. "Habár a magas fluktuáció jelenleg hazánkban a kékgalléros munkavállalók körében elterjedtebb, de a jelenség ugyanúgy gondot okoz a szellemi munkát végző  munkavállalóknak is. A munkavállalók és munkaadók közti ellentétek minden embert ugyanúgy érintenek." Sokszor az a probléma, hogy az anyagi függés miatt a dolgozók nem mernek rámutatni a munkahelyen zajló bánásmódbeli problémákra, ami lehet akár a ki nem mondott, de elvárt kötelező túlóra vállalás, vagy a lekezelő, fenyegetésektől sem mentes vezetői magatartás. Ha a munkavállaló ilyesmit tapasztal, vérmérséklettől függően viseli egy ideig, de termelővállalatok esetében manapság inkább az a jellemző, hogy akik tehetik, egy minimális bérkülönbségért cserébe egyből továbbállnak. A probléma orvoslására pedig egyszerű a megoldás: manapság már léteznek olyan munkáltatók számára kidolgozott programok, amely során a munkavállalók véleményét egy objektív harmadik fél bevonásával mérik fel. Ezt a programot nem lehet házon belül megoldani, hiszen a munkavállalóknak bíznia kell azokban, akikkel a számára nehézséget okozó jelenségekről beszél. Ugyanakkor a munkáltatónak is fontos, hogy őszinte véleményeket tolmácsoljanak neki, hiszen csak akkor van értelme a felmérés elvégzésének, ha az a valós helyzetet tükrözi. "A magas fluktuáció olyan jelenség, ami mind anyagilag, mind pedig lelkileg megterhelő a munkáltatók és a munkavállalók számára is. Egy harmadik feles felmérés megalapozhatja azt a változást, mely segíthet a munkavállalóknak a dolgozók számára kívánatos dolgokat megadni, a munkavállaóknak pedig a közös értékek mentén valóban lojálisabbá válni. Ma már köztudott, hogy a legolcsóbb munkaerő-toborzást a megtartás jelenti. A megtartás oltárán áldozni minden résztvevőnek meg fog térülni" - teszi hozzá a szakértő. forrás: Jogi Fórum

2017. december 11, hétfő

14:34  Tiltott tárgyak a büntetés-végrehajtási intézetekben - A leleményesség nem ismer határokat, a felderítési arány mégis javul [5 napja]
  A büntetés-végrehajtási intézetek működésének rendjét leginkább a tiltott tárgyak bejutása, bekerülése sérti. A tiltott tárgyakat alapvetően két úton: csomagban vagy látogatófogadás során próbálják bejuttatni a kapcsolattartók a börtönbe.
13:35  Alaptörvény górcső alatt [5 napja]
  Január 1-jén már hatéves lesz az Alaptörvény. Az Alkotmánybíróság elnöke és a Kúria vezetője által meghirdetett pályázatra több tucat tanulmány érkezett, amelyek egyelőre nem nyilvánosak. Az Ab sajtófőnökétől megtudtuk: a pályázati anyagból 2018-ban egy vagy több tanulmánykötet készül. 2016. szeptember 28-án Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) akkori elnökhelyettese és Darák Péter, a Kúria elnöke közös kutatási programot indított az Alaptörvény követelményei érvényesülésének bemutatására, amelynek keretében öt témakör tudományos elemzésére írtak ki pályázatot: az Alkotmánybíróság és a legfőbb bírói szerv kapcsolata a hatásköri rendelkezések alapján (külföldi kitekintéssel); a felülvizsgálati és az alkotmányjogi panaszeljárások párhuzamosságából adódó eljárási kérdések; az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának, illetve a bírói kezdeményezések érdemi vizsgálatának feltételrendszere; az Alaptörvény egészének érvényesülése (főbb alapjogonkénti elemzés); a társadalom széles körét érintő olyan aktuális jogi kérdések elemzése, amelyekben az Alaptörvény gyökeres változást hozott (például szülőtartás kérdése, jogos védelmi helyzet megítélése stb.). A projektterveket 2016. október 31-ig lehetett benyújtani. A pályázat nyomán országszerte több tucatnyi tanulmány készült jogtudósok, egyetemi oktatók és bírák közreműködésével, ezek legjavát a 2017. november 29-én kezdődött kétnapos konferencián mutatták be. "Eljött az idő a fél évtizede, 2012. január 1-jén életbe lépett új Alaptörvény átfogó értékelésére" - jelentette ki a tanácskozáson Sulyok Tamás, aki az Alaptörvény egyik fontos vívmányának nevezte az alkotmányjogi panasz intézményének új szabályozását, amely egyedi ügyekben lehetővé teszi a bírói döntés megsemmisítését. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a bírói ítéletekben egyre gyakrabban jelennek meg közvetlen hivatkozásként az Alaptörvény rendelkezései. Az Ab elnöke szerint az alkotmányjogi panasz intézménye elősegíti a rendes, szakjogi bíráskodásban is alkotmányos jogértelmezést. "Az alkotmányjogi panasz sikerének titka a kölcsönös önkorlátozáson alapuló bírói párbeszéd. Ez az önkorlátozás az Ab részéről azt jelenti, hogy a bírói ítéleteket valóban csak alapjogi sérelem esetén semmisíti meg, a bíróságok részéről pedig, hogy ítélkezési gyakorlatukban érvényre juttatják az Ab alkotmányértelmezését. Ez a bírói párbeszéd különös hangsúlyt kap a legfőbb bírói szerv, a Kúria és az Ab kiváló szakmai kapcsolatában" - mondta Sulyok Tamás, aki úgy fogalmazott, hogy a kutatómunka az ötéves Alaptörvény érvényesülésének hatástanulmánya, az Alaptörvény érvényesülése pedig leginkább a bírók tevékenységén keresztül válik kézzelfoghatóvá. Stumpf Istvén, Darák Péter és Sulyok Tamás az Alkotmánybíróságon rendezett konferencián - Forrá: Alkotmnybíróság Darák Péter arról beszélt a konferencián, hogy fontos az eleven, szakmai párbeszéd a rendes bíróságok és az Alkotmánybíróság között. A régióban számos példa van arra, hogy ez a párbeszéd végzetesen elromolhat az alkotmányjogi panasz bevezetése, az egyes bírói döntések alkotmánybírósági megsemmisítésének lehetősége nyomán. A Kúria elnöke annak a reményének adott hangot, hogy a tudomány képviselői a maguk objektív megközelítésével közvetítőként fellépnek a közös szakmai problémák megoldása érdekében. "Az egyes alkotmányos intézmények saját szervezeti céljai sem teljesülhetnek, ha ellentétes a bíróságok és az Ab jogértelmezése"- állította Darák Péter, aki szerint a pályázat elérte célját, hiszen a pályaművekben számos közös problémát mutattak fel és jártak körül, s ezek alapján folytatható az értelmes párbeszéd a vitás kérdésekről. A két napos tanácskozáson felszólalt Stumpf István alkotmánybíró is, aki a pályázatot értékelve kijelentette: folyamatosan emelkedik az alkotmányjogi panaszok száma, a bíróságok pedig az elmúlt évek során döntéseikben már több ezerszer hivatkoztak az Alaptörvényre, ami azt jelzi, hogy e téren zajlik egy tanulási, fejlődési folyamat. A konferencián bírák és jogtudósok, budapesti és vidéki tudományegyetemek alkotmányjogi tanszékeinek tanárai, kutatói csaknem húsz szakmai előadásban mutatták be az Alaptörvény érvényesülésének vizsgálatával kapcsolatos eredményeiket. December 1-jén a tanácskozás átköltözött a Donáti utcából, az Ab székházából a Markó utcába, a Kúria épületébe, ahol az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Heidelbergi Tudományos Akadémia és a Heidelbergi Egyetem munkatársai - Magyarország és Németország példáján keresztül - vitatták meg a tagállami és európai bíróságok közötti párbeszéd kapcsán kialakult ítélkezési gyakorlatot. A házigazda Darák Péter köszöntőbeszédében a magyar és a német jogi és ítélkezési dialógus fontosságát hangsúlyozta, míg Sulyok Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai bíróságok közötti párbeszéd záloga az európai fejlődésnek. A magyar Ab elnöke beszélt arról is, hogy a tudományos szakemberek bevonása új alapokra helyezi ezt a kapcsolatot. Emellett példaértékűnek nevezte, hogy az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz intézménye Németországban már csaknem fél évszázados múltra tekint vissza. A konferencián felolvasták Thomas W. Holsteinnek, a Heidelbergi Tudományos Akadémia elnökének üzenetét, amelyben a fiatal jogtudósoknak a nemzetközi tudományos dialógusban betöltött szerepére hívta fel a figyelmet. Paul Kirchhof, a Heidelbergi Egyetem professzora, korábbi alkotmánybíró pedig levelében azt hangsúlyozta, hogy az alkotmányos jogrendszer területén is egységes Európára van szükség. A nemzetközi tanácskozáson a résztvevők az előadások és pódiumbeszélgetések során többek között elemezték a rendes bíráskodás és az alkotmánybíráskodás viszonyát, az ítélkezés és a jogrendszer határait. A pályázatra beérkezett tanulmányokról Vetter Szilvia, az Ab sajtófőnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy a pályamunkák feldolgozás alatt vannak, ezért azok még nem nyilvánosak. A pályázati anyagból a jövő év folyamán egy vagy több tanulmánykötet készül.  __________________________________________________________________________________ Az alkotmányozó hatalom 2011. április 18-án fogadta el Magyarország új Alaptörvényét, amely 2012. január 1-jén az 1989. évi XXXI. törvény, azaz az Alkotmány helyébe lépett. Az Alaptörvény tartalmának meghatározásakor az alkotmányozó nem hagyta figyelmen kívül az 1989-től 2011-ig eltelt időszak jogállami jogfejlődését sem. Alkotmányjogi szempontból az egyik legkarakteresebb változást az alkotmányjogi panasz intézményének új szabályozása, az ún. valódi alkotmányjogi panasz - mint az egyedi ügyben hozott bírói ítélet megsemmisítését lehetővé tevő intézmény bevezetése - jelentette, amely végső soron az Alkotmánybíróságot is az igazságszolgáltatás rendszeréhez kapcsolta, még akkor is, ha ezt a kapcsolódást a bírósági rendszer szempontjából szervezeten kívülinek kell tekinteni. forrás: Jogi Fórum
11:54  2021-től a NAV készíti az adóbevallásokat, és megszűnik a papír alapú bevallás - Az új adózási rendszerrel az állam 700 milliárd forintot spórolhat [5 napja]
  Mintegy 700 milliárd forintot takaríthat meg az állam, ha a tervek szerint 2021-től szinte minden adóbevallást, a vállalkozásokét és a magánszemélyekét is a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) készíti el, és megszűnik a papíralapú bevallás - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán.
11:40  Trócsányi: "Nem megnyugtató" az együttműködés az Európai Bizottsággal - Igazságügyi miniszteri beszámoló az európai ügyek bizottsága előtt [5 napja]
  Az igazságügyi miniszter szerint "nem teljesen megnyugtató" Magyarország együttműködése az Európai Bizottsággal. Trócsányi László erről az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt beszélt hétfői, éves meghallgatásán.A tárcavezető azt mondta, a brüsszeli testület rendkívül rövid válaszadási határidőket jelöl meg a magyar kormánynak bizonyos kérdésekben, miközben átpolitizáltság jellemző a kiemelt ügyekben. A szaktárca ennek ellenére magas színvonalú válaszokat ad - jelentette ki.         A miniszter hangsúlyozta, miközben nagy ügyek körül "hisztéria van", a többi téma zömének esetében teljesen normális ügymenet zajlik.  Az EB-től érkező politikai nyomásgyakorlás Trócsányi László szerint felveti a jóhiszemű eljárás, a védekezéshez való jog és a kettős mérce kérdését.  "Politikailag szeretnének minket elmeszelni" - fogalmazott a miniszter. Kiemelt figyelmet igénylő témaként említette a szociális Európa ügyét, mondván, "el akarjuk kerülni a lopakodó jogalkotást" mivel fennáll annak a veszélye, hogy egy versenyképességi kérdés átcsúszik ezzel közösségi szintre. Az új menekültügyi rendszerről szólva megjegyezte, hogy irányelvek helyett most már - kötelező erejű - rendeleteket próbálnak hozni, ami megszüntetné a magyar kormány mozgásterét.  Az ukrán oktatási törvény módosítása kapcsán Trócsányi László azt hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a nyomásgyakorlást a jogszabály módosításának érdekében, mert különben a 150 ezres magyar közösség "ténylegesen halálra van ítélve". Mint mondta, a törvénynek "oroszellenessége van", de szintén sérti a magyarok, románok, görögök érdekeit, majd kitért arra, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása szerint konzultáció nélkül fogadták el a jogszabályt, amely lényeges jogcsökkentést jelent. "Nem biztos, hogy ez a megoldás a legitim cél eléréséhez" - jegyezte meg. Éves tevékenységéről szólva Trócsányi László elmondta, a börtönzsúfoltságot sikerült kezelniük "jogi értelemben", véget vetve az ügyvédek által szervezett, iparággá nőtt "börtönmutyinak" azzal, hogy belső jogorvoslati rendszert vezettek be, amelyben az adott intézmény parancsnokához lehet fordulni, annak döntése pedig bíróságon támadható. Az adófizetők pénzéből sokat spóroltunk azzal, hogy ezt a szabályozást bevezettük - fogalmazott, utalva arra, hogy miközben 18 ezres a hazai börtönnépesség, a strasbourgi emberi jogi bíróságon nyolcezer ilyen per indult korábban. forrás: Jogi Fórum
11:24  A keresetlevél útja közigazgatási perekben - A 2018 januárjától hatályos közigazgatási perrendtartás rendelkezései [5 napja]
  A 2018. január 1-jétől hatályos közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) a jelenleg hatályos perrendi szabályokhoz képest részben új, különösen a nem jogi képviselővel eljáró személyek tekintetében kedvezőbb módon szabályozza a keresetlevél benyújtását.
10:24  Az offshore nem halt meg, csak átalakult - Továbbra is van igény a külföldi cégalapításra - De miért, hol és hogyan? [5 napja]
  Miközben az offshore-cégek elleni hajtóvadászat láthatóan meghozza az eredményét, a külföldi cégalapítások iránti igény továbbra sem lankad. Az adóelkerülés és adókijátszás, mint elsődleges motiváció kezd azonban eltűnni és helyüket más, elsősorban üzleti és biztonsági célok veszik át - véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
09:34  Mediáció a szabálysértési eljárásban - A helyreállító igazságszolgáltatás szabálysértési jogbeli szabályozása - tanulmány [5 napja]
  leírás nincs publikálva
09:17  Korrupciós kockázatok és korrupció elleni védelem - Javult a magyar közszféra integritása? - ÁSZ felmérés 2017 [5 napja]
  Az Állami Számvevőszék 2017-ben hetedik alkalommal végezte el a közszféra intézményeinek korrupciós kockázatait, illetve a korrupció ellen védelmet biztosító kontrollok kiépítettségét értékelő Integritás felmérését. A kutatáshoz idén minden korábbinál több 3346 szervezet szolgáltatott adatot - háromszor annyi, mint a program indulásakor. A felmérés megállapította: az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest a hazai közintézmények integritás kockázatai trendszerűen csökkentek, rendszerszinten javult az integritás szintje a magyar közszférában. Az ÁSZ kutatásának eredményei bizonyították továbbá: a felmérésben való részvétel önmagában is erősíti az integritás tudatosságot. Az Állami Számvevőszék 2011-ben indította el a közintézmények integritását vizsgáló és fejlesztő kérdőíves kutatását, melynek hétéves felmérési időszaka az idei évben zárult le. A 2013-2017 között zajló Integritás felmérésekben összesen 5639 intézmény vett részt, melyek között voltak olyan szervezetek, amelyek minden évben, vagy több alkalommal is kitöltötték a kérdőívet, így az öt év alatt összesen 11 934 kitöltött, feldolgozható kérdőív érkezett be az Állami Számvevőszékhez. A kutatáshoz csak idén 3346 szervezet szolgáltatott adatot - háromszor annyi, mint a program indulásakor. Az ÁSZ felmérése igazolta, hogy az integritás kultúrájának megteremtéséért az elmúlt években indított átfogó, számos közintézmény együttműködésével zajló kezdeményezések eredményeként Magyarország ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés területén. Az integritás kultúra elterjedése hazánkban emellett a szabályozás szintjén is egyértelműen nyomon követhető. Különösen az elmúlt hét évben, a jogszabályok, iránymutatások, hivatásrendi etikai kódexek, kormányzati stratégiák az integritást erősítő, korábban nem ismert eszközöket vezettek be. A kutatás eredményei bizonyították, hogy a felmérésben való részvétel önmagában is erősíti az integritás tudatosságot. Azoknál az intézményeknél ugyanis, amelyek legalább öt alkalommal részt vettek a kutatásban, a kockázatokat mérséklő kontrollok kiépítettségét jelző mutató több mint 12 százalékponttal magasabb, mint az egyszer résztvevők kontrollszintje. A 2017. december 11-én nyilvánosságra hozott felmérés olyan területekre fókuszál, ahol különösen jelentősek a közintézmények és a magánszektor találkozásából fakadó kockázatok. Ennek megfelelően megvizsgálta többek között a közszolgáltatások, a hatósági jogkörök, a közbeszerzések, és a szakértők alkalmazásának integritási helyzetét. A közszolgáltatások integritás szempontú elemzése a közbizalom szempontjából is kiemelten fontos. A közszolgáltatások kapcsán jelentős korrupciós veszélyek jelenhetnek meg, mivel az állampolgárok érdekeltek abban, hogy ezeket a szolgáltatásokat a legjobb feltételekkel vehessék igénybe. A kutatás eredményei szerint: az integritást támogatja, hogy pénzbeli vagy természetbeni ellátás nyújtása esetén jellemzően készül hivatalos átvételi dokumentum, illetve az összeférhetetlenség kérdéskörét az intézmények többsége megfelelően szabályozza. Panaszkezelő és közérdekű bejelentést támogató rendszert azonban csupán az intézmények harmada alakított ki, melynek hiányában az integritást sértő rendellenes működés kiküszöbölésére nehezen kerülhet sor - tárta fel az ÁSZ kutatása. Emellett az ajándékok elfogadásának nem megfelelő szabályozottsága a közszféra integritásának egy jelentős hiányosságára hívja fel a figyelmet: a közszolgáltatást nyújtó intézmények alig egynegyede rendelkezik az ajándékok, meghívások, utaztatások elfogadásának feltételeit rendező szabályzattal. A hatósági jogkörrel rendelkező szervezeteknél a korrupciós kockázatok vonatkozásában elsősorban az egyedi mérlegelésen alapuló döntési jogkör és méltányosság gyakorlása igényel figyelmet. További kockázat, ha a hatósági tevékenység körében engedélyezési, ellenőrzési, szabálysértési jogkört, illetve szakhatósági véleményezést gyakorolnak. A kutatási eredmények szerint az adatszolgáltató szervezetek közül 1413 intézmény (42%) végez hatósági tevékenységet, melyek közül 83 százalék rendelkezik engedélyezési típusú hatáskörrel, kétharmaduk hatósági ellenőrzéseket végez és több mint felük szakhatósági véleményezéseket készít. A hatósági jogalkalmazást folytató intézmények 78 százaléka nyilatkozott arról, hogy van mérlegelésen alapuló jogköre, illetve 71 százaléka méltányosságot alkalmaz a jogkörgyakorlása során. A kormányhivatalok és a kormányzati szervek magas kockázati indexértékkel rendelkeznek, ugyanakkor kontrollkiépítettségük is az átlagnál magasabb szintű. A helyi önkormányzatok az átlagosnál magasabb kockázati szintjéhez viszont átlag alatti kontrollindex társul, míg az igazságszolgáltatás szerveinél az alacsonyabb kockázati indexhez magas kontrollkiépítettség kapcsolódik. A felmérés tanúsága szerint a hatósági tevékenységhez kapcsolódó kontrollok közül a külső és belső bejelentők védelme, a munkahelyi rotáció alkalmazása és a kapcsolattartási szabályok nincsenek megfelelően kiépítve az érintett intézmények többségében. Az ÁSZ 2017-es Integritás felmérésében választ adó közintézmények az elmúlt három évben mintegy 22 ezer közbeszerzési eljárás ajánlatkérői voltak, a közbeszerzések integritása a nemzeti integritás szempontjából is kiemelt jelentőségű terület. Az eredmények azt mutatják, hogy a közszféra intézményeiben a közbeszerzési verseny erőssége jó, átlagosan a vizsgált közbeszerzési eljárások 83 százalékában biztosított volt a három, vagy annál több ajánlattevő. Az ÁSZ kutatása feltárta, hogy a versenyerősség, tehát a háromnál több ajánlattevő jelenlétének biztosítása védő hatást fejt ki a közbeszerzési elmarasztalásokkal és megtámadásokkal szemben. Azon ajánlatkérők esetében, amelyek kisebb versenyt tudtak biztosítani, nagyobb arányban fordultak elő a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróság által kimondott elmarasztalások is. A közbeszerzéseket lefolytató közintézmények eljárásaik eredményességének biztosítása érdekében tehát maguk is érdekeltek, hogy a választott eljárási típussal és a pályázati kiírás feltételrendszerével ne korlátozzák az ajánlattevők számát - mutat rá az ÁSZ kutatása. A közbeszerzések típusát és értékét vizsgálva kiderült az is, hogy az uniós értékhatár fölötti eljárásokat lefolytató intézményeknél több az elmarasztalásról szóló válasz. Az ilyen nagyobb, és többet költő intézmények elmarasztalásának valószínűségét az uniós eljárások lefolytatásával járó ismeret és gyakorlat tehát nem mérsékli, a megtámadások esélyét pedig minden bizonnyal növeli a magasabb szerződési érték - áll a felmérésben. A szakértői munka esetében kockázatot jelent, hogy nehezen ellenőrizhető a szakértő bevonásának indokoltsága, az ellenszolgáltatás érdemi tartalma, és gyakran a szakértői tevékenység piaci ára sem határozható meg egyértelműen. Az ÁSZ kutatása ezért vizsgálta a szakértők alkalmazásának, valamint a szakértők alkalmazására vonatkozó szabályzat, mint kontrolleszköz elterjedtségét. A felmérés eredményei szerint a közintézmények körében - a rend- és honvédelem intézményei kivételével - egyik területen sem jellemző, hogy a szakértők igénybevételével arányosan rendelkeznének a szakértők alkalmazására vonatkozó szabályzattal. A közszféra intézményei között tehát intenzíven elterjedt gyakorlat a külső szakértők megbízása, ugyanakkor az ezzel járó kockázat tudatosításában, illetve a veszélyeztetettség mérséklésében majdnem mindenhol jelentős a lemaradás. Ezért a külső szakértők alkalmazására vonatkozó szabályozottságot a magyar közszférában mindenképpen erősíteni kell - világított rá az ÁSZ 2017-es Integritás felmérése. A 2017-es Integritás felmérés ITT érhető el teljes terjedelemben: forrás: Jogi Fórum

2017. december 08, péntek

14:50  Brexit - Az uniós kiválás legfontosabb feltételei - Megszületett az előzetes megállapodás [1 hete]
  Hosszú hónapok tárgyalásai után megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság uniós kiválásának legfontosabb feltételeiről - jelentette be pénteki közös sajtóértekezletén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit kormányfő, miután korán reggel ismét tárgyalóasztalhoz ültek Brüsszelben.
14:31  Új legfőbb ügyészt nevezett ki a spanyol kormány - Sánchez Melgar az egyik legtapasztaltabb ügyész Spanyolországban [1 hete]
  Julián Sánchez Melgart nevezte ki legfőbb ügyésznek a spanyol kormány csütörtökön, miután elődje, José Manuel Maza november 18-án váratlanul elhunyt.Az előző főügyész vezette a nyomozást a szakadár katalán kormány és tagjai ellen, illetve ő kezdeményezte a büntetőeljárást ellenük.  Julián Sánchez Melgar megkapta a spanyol általános igazságszolgáltatási tanács (CGPJ) jóváhagyását, és a parlament igazságügyi bizottsága is meghallgatta a héten. A leendő főügyész nyilatkozataiban az alkotmányos rend védelme mellett foglalt állást, ami szerinte kötelessége az ügyészségnek, továbbá hangsúlyozta, hogy határozott és arányos választ ad abban az esetben, ha engedetlenséget tapasztal a bíróságok döntéseivel szemben, vagy ha figyelmen kívül hagyják az alkotmányt. A 62 éves Sánchez Melgar az egyik legtapasztaltabb ügyésznek számít Spanyolországban, 1999 óta dolgozik a madridi legfelsőbb bíróságon. Az új legfőbb ügyész jövő hétfőn teszi le hivatali esküjét. forrás: Jogi Fórum
14:14  Szakértői bizonyítás - Fontosabb jellemzők az új polgári perrendtartás alapján [1 hete]
  Ha a fél szakértő kirendelését indítványozza, akkor meg kell jelölnie a szakértőnek feltenni indítványozott kérdéseit. E kérdéseknek döntő jelentőségük van, mert a bíróság olyan tényekre nem kérdezhet rá a szakértőnél, amelyeket a fél kérdései nem érintenek. Bár az anyagi pervezetés szabálya értelmében a bírónak kötelessége felhívni a fél figyelmét akkor, ha egy releváns tényállási elemre nem kérdezett rá, hogy szeretné-e ezt pótolni, de a fél maga dönti el, hogy módosít-e vagy sem a kérdésein.
14:04  Az állatok vallási célú levágása korlátok között - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott [1 hete]
  Wahl főtanácsnok szerint nem sérti a vallásszabadsághoz való jogot azon kötelezettség, hogy az állatok vallási célú, kábítás nélkül történő levágását engedélyezett vágóhidakon kell elvégezni. Az uniós szabályozás egyensúlyt teremt a vallásszabadsághoz való jog, valamint az emberi egészség védelme, az állatok jólléte és az élelmiszerbiztonság területén fennálló követelmények között.
13:37  Ünnep a bv-ben - A Mikulás a börtönbe is ellátogat! - Karácsonyi kifestőket készítettek a fogvatartottak gyermekeiknek [1 hete]
  A hazai börtönökben fogva tartottak is készülnek arra, hogy gyermekeiket megajándékozzák Mikulás napján. December 6-án a Váci Fegyház és Börtön OKJ-s könyvkötő képzésén végzett nyomdászok a sajtó jelenlétében karácsonyi kifestőket készítenek gyermekeiknek. A büntetés-végrehajtási szervezet különös figyelmet fordít arra, hogy az elítéltek fogva tartásuk alatt is ápolják családi kapcsolataikat.
10:50  A kisvállalati adó választásával 10 százaléknyi közteher spórolható meg - NAV tájékoztatás több mint 70 ezer cég részére [1 hete]
  Több mint 70 ezer vállalkozást tájékoztatott az ügyfélkapun keresztül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön arról, hogy megérné jövőre a kisvállalati adót (kiva) választani.
10:50  Artisjus: Több száz milliónyi jogdíj keresi gazdáját - Az azonosítatlan művek után járó jogdíjak közös kasszába kerülhetnek [1 hete]
  Összesen 645 millió forintnyi jogdíj és mintegy 65 ezer magyar zenemű keresi gazdáját az Artisjusnál. Az úgynevezett függő számlán maradt, azonosítatlan művek után járó jogdíjak három év elteltével a közös kasszába kerülnének.

További cikkek az archívumban >>>



Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére

 
Hírfigyelő - újdonság!
Kulcsszavak szerkesztése - egy kifejezés egy sorba kerüljön
 
Újdonság - Szemeid előtt, ami a legjobban érdekel
 
részletek >>>



Miért ez a kedvencem...

A hírfigyelő segítségével néhány perc alatt átnézhetem a számomra fontos híreket.

Szurkos Norbert
Budapest
 

Minden fontos hír megtalálható, egy helyen

Suhajda Gergely
Debrecen
 

Könnyen testre szabható

Szegedi Melinda
Budapest
 

Sok pénztárca kímélő ötletet kapok rendszeresen.

Szabóné Feleki Mária
Agárd
 

Még a bevásárlás is olcsóbb mióta használom az akció keresőt.

Tóthné Barna Katalain
Miskolc