pénztárca kímélő megoldások
 
Jogi fórum hírek  Üzlet
 

2017. október 18, szerda

15:34  Átlagosan hat ittas vezetőt ítélnek el egy nap Budapesten - Fővárosi Törvényszék: Az ittas vezetés a leggyakoribb közlekedési bűneset [15 óra 6 perce]
  A Fővárosi Törvényszék statisztikai adatai szerint az elmúlt két évben átlagosan hat ittas vagy bódult járművezetőt ítéltek el egy nap Budapesten, ez a leggyakoribb bűncselekménytípus a közlekedési bűncselekmények körében a fővárosban - mondta a bíróság szóvivője a témában tartott szerdai sajtótájékoztatón.Póta Péter ismertette: míg 2012-ben az ittas vagy bódult járművezetés miatt elítéltek száma 1350 körül alakult, addig 2015-re ez a szám már elérte a 2300-at, s bár tavaly némi csökkenés volt megfigyelhető, még így is meghaladta jócskán a 2100-at a számuk. Jelentősen, csaknem a duplájára nőtt 2012-ről 2015-re azoknak a száma, akiket eltiltott a bíróság a járművezetéstől: 2015-ben már 1100 körül volt azok száma, aki a bíróság döntése értelmében nem ülhettek a volán mögé. Ezt Balassa Zita, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája a büntető törvénykönyv szigorításával magyarázta. A közlekedési szakjogász hozzátette: a 2013-ban hatályba lépett módosítás kötelező eltiltást vezetett be az ittas járművezetőkkel szemben.  Póta Péter arról is beszélt: a közelmúltban több olyan bírói döntés is született közlekedési balesetekkel összefüggésben, amelyek tartalma nem találkozott a média és a társadalom elvárásaival.  Hangsúlyozta: sokkal enyhébb megítélés alá esnek a közlekedési bűncselekmények, mint az egyéb, szándékos, különösen az élet elleni cselekmények, még akkor is, ha gyakran halálos eredménnyel végződnek.  Megjegyezte, a köznyelvben sokszor gyilkosnak nevezik a közlekedési baleset gyanúsítottját, jogi értelemben azonban akkor lehet erről szó, ha például valaki szándékosan akarja kioltani egy ember életét és ehhez eszközként használja a gépjárművét. Ebben az esetben azonban már nem is közlekedési bűncselekményről, hanem élet elleni bűncselekményről van szó.  A kényszerintézkedéseket ért kritikai észrevételekre példaként említette, hogy az elmúlt két és fél évben mindössze 8 esetben indítványozta az ügyészség közlekedési balesetekkel kapcsolatban a gyanúsított előzetes letartóztatását. Jellemzően ittas vezetés, halált okozó ittas vezetés, közúti veszélyeztetés, illetve halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt született ilyen indítvány 2005-ben, 2006-ban, illetve az év első felében. A nyolc esetből hat alkalommal rendelte el a bíróság az előzetes letartóztatást, az érintettek közül ketten külföldi állampolgárok voltak. Két esetben pedig lakhelyelhagyási tilalomról döntöttek.     A törvényszék adatai szerint a közlekedési bűncselekmények jelentős részét a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, valamint a járművezetés ittas állapotban vétsége miatti eljárások teszik ki. A közúti veszélyeztetés bűncselekményének számít, ha például egy gépkocsivezető bevág egy utasokkal teli busz elé, s így a busz sofőrjét hirtelen fékezésére kényszeríti. De az is közúti veszélyeztetésnek számít, ha valaki egy vasúti felüljáróról a mozdonyra követ, kavicsot, üveget dob, vagy köveket tesz a sínekre, esetleg leszereli a vasúti átjárót előjelző táblát.   Póta Péter az ittas vezetéssel kapcsolatban arra figyelmeztetett: Magyarországon a zéró tolerancia elve érvényesül, az ittas járművezetésért alapesetben 2 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, de ha az ittas sofőr 8 napon túl gyógyuló vagy ennél súlyosabb sérülést okoz, vagy olyan balesetet, amely halálos kimenetelű, a büntetése már 10 évig is terjedhet. Bódult állapotban történő járművezetésért ugyancsak 10 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.  A törvényszéki statisztika szerint a közlekedési bűncselekmények miatt elítéltek száma 2012-től 2015-ig folyamatosan és jelentősen nőtt: míg 2012-ben 1800 körül alakult, addig 2015-ben már meghaladta a 2600-at, s bár 2016-ban némi visszaesés volt tapasztalható, még ekkor is meghaladta a 2500-at. A jogerősen elítéltek elsősorban felnőttkorúak voltak, évente 10 körüli a jogerősen elítélt fiatalkorúak száma. Őket jellemzően ittas vagy bódult állapotban történő vezetés miatt marasztalták el.  Közlekedési bűncselekmény miatt jellemzően felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést és közérdekű munkát szab ki a bíróság. A kiszabott végrehajtandó szabadságvesztések száma az elmúlt néhány évben egyszer sem haladta meg az évi 30-at. A végrehajtandó szabadságvesztéseket jellemzően nem halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, hanem ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetés miatt szabták ki. Póta Péter rámutatott: a közlekedési bűncselekmények elkövetői nem a szó általános értelmében vett bűnözők, hanem a mindennapi élethelyzetekre reagáló, a közlekedésben naponta részt vevő emberek, akik az adott helyzetben nem biztos, hogy a legjobb döntést hozták meg és viselniük kell ennek következményeit. Ez az egyik oka annak, hogy a közlekedési bűncselekmények elkövetőivel szemben enyhébb a büntetéskiszabás - tette hozzá. forrás: Jogi Fórum
15:28  Jóhiszemű pereskedés most és mindörökké - Milyen változásokat hoz az új polgári perrendtartás? [15 óra 12 perce]
  A peres felek és a per többi résztvevője kötelesek a perbeli jogaikat jóhiszeműen gyakorolni és a kötelességeiknek eleget tenni. A bíróság pedig köteles biztosítani, hogy ez tényleg így is legyen. A polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései azonban a gyakorlatban nem feltétlenül érvényesülnek. Miért nem?A jogszabály a bíróságot arra kötelezi, hogy megakadályozza a jóhiszemű pervitel követelményével ellentétes magatartásokat (pl. ami a per elhúzódásához vezethet), valamint hogy figyelmeztesse a feleket a jóhiszemű pervitel követelményére (és a rosszhiszemű pervitel következményeire is). A figyelmeztetés történhet szóban vagy írásban, előre vagy utólag, egyszer vagy ismételten is. A Polgári Perrendtartásról szóló törvény (továbbiakban Pp.) 8. §-a számos olyan esetet felsorol, amikor a bíróság köteles pénzbírsággal sújtani a felet, a képviselőjét, vagy akár a per többi résztvevőjét. Ilyenek például, ha valaki jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból valótlanságot állít, vagy igaz tényt tagad, lényeges tényt elhallgat vagy alaptalanul hivatkozik valamilyen bizonyítékra. Ilyen az is, ha valaki indokolatlanul késedelmeskedik a nyilatkozattétellel, adott cselekménnyel, vagy felhívás ellenére sem tesz nyilatkozatot, határidőt mulaszt, felesleges költségeket okoz. A bíróság eszköztárába tartoznak egyéb szankciók is. Ilyen például, hogy a bíróság köteles elrendelni annak a tanúnak, szakértőnek az elővezetését, aki szabályszerű idézés, kirendelés ellenére ismételten nem jelenik meg, és ezt nem menti ki megfelelően, illetve aki a tárgyalásról engedély nélkül eltávozik. A bíróság köteles naponta csökkenteni annak a szakértőnek a munkadíját, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik és a rendelkezésére álló határidő alatt a határidő meghosszabbítását nem kéri, illetve a meghosszabbított határidő alatt sem nyilvánít véleményt. A fenti rendelkezések célja természetesen nem az, hogy a rosszhiszeműen eljáró felet, egyéb személyt jó alaposan megbüntesse a bíróság, hanem az, hogy az eljárás szükségtelen elhúzódását meg lehessen előzni. Az elmúlt években számtalan ügyünkben tapasztaltuk, hogy - rendszerint jogi képviselővel eljáró - felek nyilvánvalóan rosszhiszeműen járnak el: mondvacsinált indokokkal késleltetik az ítélethozatalt, bizonyíthatóan valótlanságokat állítanak. Bár rendszeresen kértük, a bíróságok mégsem jutottak el odáig, hogy az ilyen feleket rákényszerítsék a jóhiszemű pervitelre. A bíróság nincs mindig egyszerű helyzetben, hiszen gondosan mérlegelnie kell, hogy az adott cselekmény vagy mulasztás van-e olyan jelentős, hogy a rend fenntartása érdekében már be kell avatkoznia. Az előbbi példa szerinti ügyben (az előzményekre is tekintettel) álláspontunk szerint nem kérdéses, hogy az eljárás komolyságának megőrzése érdekében a szándékos perelhúzó magatartást szankcionálni kellene. Az új Pp. szabályozása januártól A nemsokára hatályba lépő új polgári perrendtartási törvény, melyet a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni, részben megváltoztatja a jelenlegi szabályozást. Bár a vonatkozó törvényjavaslat indokolása szerint az új jogszabály ebben a vonatkozásban a perkoncentráció elve köré csoportosítva koncepcionális váltást hoz, nem várható, hogy az emberi természetet is megváltoztatná. A szöveg szintű módosítások nem feltétlenül jelentenek előrelépést. Így például a bíróság immár nem "köteles biztosítani", hogy az eljárás valamennyi résztvevője a jogait rendeltetésszerűen gyakorolja és perbeli kötelességeinek eleget tegyen, hanem "hozzájárul" a felek eljárási kötelezettségei teljesítésének lehetőségéhez. Noha a törvényjavaslat indokolása ezt a közrehatási tevékenységet "az aktív bírói attitűd előírásaként" aposztrofálja, nehéz ebben jelentős előrelépést látni. Nem világos az sem, hogy a jogok gyakorlásának bírói elősegítése miért vesztette volna jelentőségét. Az új eljárási alapelvek közül hiányzik a per eldöntése céljából jelentős tények elhallgatásának szankcionálása is, immár csak valótlanságok állítása esetén bírságolhat majd a bíróság - márpedig félrevezetni elhallgatással is lehet. Előremutató lehet ugyanakkor az, hogy a felek mostantól kötelesek lesznek előmozdítani az eljárás koncentrált lefolytatását. Az eljárás egyszerűsödni fog azzal, hogy a bíróságnak immár nem lesz kötelessége figyelmeztetni a feleket a jóhiszemű pervitel követelményére, a felek enélkül is kötelesek lesznek jóhiszeműen eljárni (a fentiek szerint némileg megváltozott tartalommal). Kérdés, hogy a bírói gyakorlat hogyan fogja értelmezni és alkalmazni a megváltozott elveket, illetve hogy mennyiben fog módosulni a bírók attitűdje az új előírások hatására. Aki pert indít vagy abban egyébként részt vesz, annak célszerű felkészülnie arra, hogy a bíróság a többi szereplőt egy-egy övön aluli ütésért nem feltétlenül fogja meginteni, így a per hosszabb ideig tarthat, mint amire a fél kezdetben számít. Ugyanakkor tapasztalataink alapján megéri etikusan pereskedni, mert hosszú távon a szavahihetőség általában kifizetődőbb. A per kellően ütemes lefolytatása bírságolás nélkül is megoldható. Nagymértékben a bíróság hozzáállásától - az eljáró bíró személyiségétől - függ ugyanis, hogy meddig merik feszíteni a húrt a per résztvevői. A bírói tekintélyt időről-időre eréllyel kell kiérdemelni, a Pp. 8. § csak végső fegyelmező eszköz. Nyilvánvaló rosszhiszeműség esetén viszont alkalmazni lehetne és kellene - ennek hiányában a jogszabály szövege csupán írott malaszt marad. A per elhúzásában jártas jogi képviselők ellen pedig érdemes a per hatékony befejezésében jártas képviselőt megbízni. forrás: Jogi Fórum
15:22  Az Unió igazságügyi biztosa is szexuális erőszak áldozatává vált - Jourová azonnali bejelentésre szólít fel [15 óra 18 perce]
  A szexuális zaklatás elleni, internetes közösségi oldalakon futó #MeToo kampányhoz való csatlakozásra szólította fel az érintetteket szerdán Vera Jourová uniós igazságügyi biztos, aki arról számolt be, hogy korábban ő maga is szexuális erőszak áldozatává vált.A nemek közötti esélyegyenlőségért is felelős cseh biztos egy szerdai brüsszeli rendezvényen a szexuális zaklatással vagy erőszakkal kapcsolatos esetek azonnali bejelentését sürgette. Hozzátette, azok az esetek, amelyek napvilágra kerülnek, köztük Harvey Weinstein amerikai filmproducer botránya, csak a "jéghegy csúcsát" jelentik, az áldozatok többsége ugyanis nem tesz bejelentést az őket érő ilyen típusú bűncselekményekről, mert tévesen ők is bűnösnek érzik magukat. "Ne tartsák magukban, keressenek segítséget, és ne szégyelljék elmondani, hogy mi történt!" - szólított fel. Az uniós biztos úgy vélekedett, hogy bár a szexuális bűncselekményekre vonatkozó szabályokat hatékonyabban kellene végrehajtani, a "zaklatási kultúrának" csak a széleskörű párbeszéd és egy új gondolkodásmód vethet véget. "Az európai nőknek mintegy fele tapasztal verbális, fizikai vagy online szexuális zaklatást. Meg kell változtatniuk azt a közfelfogást, miszerint ez normális" - közölte. Jourová emellett üdvözölte, hogy az Európai Unió és a tagországok fele már aláírta a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezményt, a kimaradókat pedig mielőbbi ratifikációra szólította fel. Az elmúlt napokban #MeToo hashtaggel ellátott bejegyzések árasztották el világszerte az internetes közösségi oldalakat, amelyekben nők százezrei számoltak be az általuk megélt molesztálásokról, miután számos nő szexuális zaklatással és erőszakkal vádolta meg Harvey Weinstein amerikai filmproducert. forrás: Jogi Fórum
14:56  Darák: A bírói függetlenség csak a közbizalmat építheti - Kiegyezés 150 éve - Emlékülés Deák Ferenc születésének 214. évfordulóján [15 óra 44 perce]
  Az 1867-es kiegyezéshez vezető folyamat részeként állította vissza Ferenc József 1861-ben a bírósági rendszerben a Magyar Királyi Kúriát, de a korábbi évszázadok törvényei és a kiegyezés utáni évtizedek reformjai is a bírói ítélkezés függetlenségét szolgálták - mondta a Kúria elnöke Zalaegerszegen.Darák Péter a kiegyezés 150. évfordulójához kapcsolódó, a kiegyezés szabályait kidolgozó Deák Ferenc születésének 214. évfordulójára időzített emlékülésen felidézte: II. Ferdinánd 1635-ben megtiltotta a felsőbb bíráknak, hogy "törvénytelen parancsokkal" akadályozzák az alsóbb bírákat az ítélkezésben, 1912-ben pedig igazságügyi miniszteri rendeletben szabályozták a jogegységi eljárások etikai részét.  Ez utóbbi lehetővé tette, hogy a bírósági vezetők figyelemmel kísérjék a bírók ítélkezését, "és az esetleges ellentétes gyakorlatokat felfedjék". Ez a technikai szabály utal arra, hogy "a bírói függetlenség csak a közbizalmat építheti" - fogalmazta meg a Kúria elnöke. Darák Péter közölte, hogy az 1860 és 1867 közötti időszak, a kiegyezéshez vezető korszak kissé elfeledett lett mára. Részletesen szólt arról, hogy Ferenc József és Deák Ferenc egyeztetései miként vezettek el a kiegyezésig, amelynek célja a haza bölcsének elvárásai szerint "az államilag rendezett állapot megteremtése volt".  A kiegyezés folyamatában a császár már 1860-ban kilátásba helyezte, egy évvel később pedig rendeletet is hozott a Magyar Királyi Kúria visszaállítására, ami még abban az évben meg is történt. A bírósági rendszer átalakítására és korszerűsítésére a kiegyezés után nyílt lehetőség, amikor is 1869-ben a Kúriát újraszervezték, 1881-ben újabb szervezeti reformot hajtottak végre, 1882-ben pedig megtartották az első teljes tanácsülést, amelynek akkori elvei a mai Kúria ars poeticájának is számítanak. Az 1912-ben végrehajtott újabb reform alapján jogegységi tanácsokat alakított a legfőbb bírói szervezet, hogy a vitás elvi kérdésekben állást foglaljon - sorolta a lépéseket Darák Péter. Hozzátette: az igazságügy reformját az az 1894-es törvény teljesítette be, amely a királyi ítélőtábla belső szervezetéről rendelkezett.  "Értelmi és jellembeli színvonalat" kívánt meg a bírótól az akkori időszak, s "ha nagyobb célt nem is tűz ki a mai bírósági vezetés maga elé, mint hogy értelmi és jellembeli kiválóságot kíván meg a bíráktól, ez bőven elég" - jelentette ki a Kúria elnöke. A zalaegerszegi tudományos emlékülést az osztrák-magyar kiegyezés 150. évfordulója, a Zala megyei Söjtörön született Deák Ferenc 214. születésnapja, valamint Zalaegerszeg első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából szervezte meg a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, a Zalaegerszegi Törvényszék és a Magyar Jogászegylet Zala megyei szervezete. A kiegyezéshez vezető útról és annak hatásairól szóló történelmi visszatekintések abban a mai törvényszéki díszteremben hangzottak el, amely 1732-től a zalai megyegyűlés egykori ülésterme volt. forrás: Jogi Fórum

2017. október 17, kedd

17:36  Közigazgatási figyelmeztetés és óvadék előzheti meg a bírságokat - Új törvény született a közigazgatási szabályszegések szankcióiról [1 napja]
  Az Országgyűlés kedden új törvényt hozott a közigazgatási szabályszegések szankcióiról, amivel létrehozta a - közigazgatási bírságot enyhébb esetekben megelőző - figyelmeztetést és óvadékot.A képviselők 146 igen szavazattal, 27 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnökséget vezető miniszter fokozatos szankcionálás elvére épülő javaslatát, amivel egységesítették a közigazgatási hatósági eljárásokon megállapított szankciók rendelkezéseit.  Az új jogszabály bevezeti a figyelmeztetés lehetőségét, amellyel a jogsértő cselekmények elkövetését kívánja megelőzni a kormány. Az elfogadott előterjesztés indoklása alapján a figyelmeztetés nem jelent közvetlen joghátrányt az ügyfeleknek és kisebb mértékben veszi igénybe a jogalkalmazó kapacitásait. A parlament emellett létrehozta a közigazgatási óvadék intézményét is, amely a figyelmeztetés és a közigazgatási bírság közti átmenetet jelenti. A közigazgatási óvadék egy év jogkövető magatartás után visszajár az ügyfélnek, ami a kabinet szerint szintén a további jogsértések elleni motivációt jelent. A törvény emellett kimondja, hogy a hatóság legfeljebb a kiszabható legmagasabb közigazgatási bírság összegének csak a felét szabhatja ki azokra, akiket a megelőző három évben nem bírságoltak. forrás: Jogi Fórum
17:27  Mulasztásos alkotmányellenesség a Nemzeti Földalap szabályaiban - Az Ab a természeti erőforrások védelmében döntött [1 napja]
  Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A Földalap célja a természeti erőforrások - különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok - védelme, és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított szabályozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bevételek államadósság csökkentésére történő felhasználása ezeknek a céloknak a megvalósítását veszélyeztesse. Az Alkotmánybíróság a környezetjog egyik legszigorúbb szabályát, az elővigyázatosság elvét rendelte alkalmazni.Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő és az országgyűlési képviselők több mint egynegyede három törvény (a Nemzeti Földalapról szóló törvényt módosító törvény, a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosított rendelkezései és a "Földet a gazdáknak!" Programról szóló törvény) és egy országgyűlési határozat rendelkezéseit támadta meg az Alkotmánybíróság előtt. Az indítvány szerint a Kormány és az Országgyűlés egyszerű többsége a "Földet a gazdáknak!" Program keretében lefolytatott értékesítés utólagos törvényesítése érdekében hozta létre a vitatott rendelkezéseket, alaptörvény-ellenes helyzetet teremtve. A "Földet a gazdáknak!" programot lezáró országgyűlési határozat a tartalma szerint nem minősül közjogi szervezetszabályozó eszköznek, felülvizsgálata tehát nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, a Nemzeti Földalapról szóló törvényt módosító törvény pedig hatályát veszítette. Az érdemi vizsgálat tehát csak a Földalap-törvény módosított rendelkezéseire és a "Földet a gazdáknak!" programot lezáró törvényre terjedt ki. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvénynek a természeti erőforrások védelmére vonatkozó cikkéből nem következik a Földalap-törvény egyes szabályainak sarkalatossága, mivel az Alaptörvényben előírt garanciát másik törvény (a Földforgalmi törvény) biztosítja. A Földalap-törvény indítványban kifogásolt szabálya továbbá nem a Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására irányul, hanem az ezek hasznosításából származó bevétel felhasználására. Olyan szabály pedig nincs az Alaptörvényben, amely valamely állami bevétel felhasználásáról szóló törvényhozói döntéshez a sarkalatosság követelményét fűzné. Az Alkotmánybíróság a Földalap-törvény támadott rendelkezéseit és a "Földet a gazdáknak!" programot lezáró törvényt nem találta alaptörvény-ellenesnek. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor észlelte, hogy a Földalap-törvény nem tartalmaz semmilyen szabályt arra, hogy a Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételek milyen mértékben fordíthatók az államadósság csökkentésére.  A Földalap-törvény módosított szövege nem zárja ki olyan költségvetési döntések sorozatát, amely hosszú távon a Földalap által kezelt vagyont jelentős mértékben csökkentheti, ami végső soron akár a Földalap megszűnéséhez is vezethet. Az Alkotmánybíróság ezért felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2018. május 31-éig tegyen eleget, vagyis a 2019. évi költségvetés már ennek figyelembe vételével szülessen. A határozathoz Szabó Marcel és Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján, az ügy száma: II/01902/2016. A döntés háttere Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt állapította meg, hogy a hatáskörének alaptörvényi korlátozása nem terjed ki a támadott szabályok megalkotásának eljárási követelményeire, így a sarkalatosságra vonatkozó szabályok megtartására sem. Ezért az indítvány érdemi elbírálásának nem volt akadálya. A "Földet a gazdáknak!" programot lezáró országgyűlési határozat a tartalma szerint nem minősül közjogi szervezetszabályozó eszköznek, felülvizsgálata tehát nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. Ezért az erre vonatkozó indítványt az Alkotmánybíróság visszautasította. Visszautasította az Alkotmánybíróság a Földalap-törvényt módosító törvényt támadó indítványt is, mert a törvény még az indítvány benyújtása előtt hatályát vesztette, rendelkezései pedig beépültek a Földalap-törvénybe. Ilyen esetben pedig a beépült rendelkezés és nem a módosító jogszabály vizsgálható. Az érdemi vizsgálat tehát a Földalap-törvény módosított rendelkezéseire és a "Földet a gazdáknak!" programot lezáró törvényre terjedt ki. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ezek közül egyik sem tartozik a kizárólag sarkalatos törvénnyel szabályozható tárgykörbe. Az Alaptörvénynek a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők védelmére vonatkozó P) cikkéből nem következik kényszerítően a Földalap-törvény egyes szabályainak sarkalatossága, mivel az Alaptörvényben előírt garanciát másik törvény (a Földforgalmi törvény) biztosítja. A Földforgalmi törvény pedig teljes egészében sarkalatos, hatálya az állami tulajdonban álló földterületekre is vonatkozik. A Földalap törvény indítványban kifogásolt szabálya továbbá nem a Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására irányul, hanem az ezek hasznosításából származó bevétel felhasználására. Olyan szabály pedig nincs az Alaptörvényben, amely valamely állami bevétel felhasználásáról szóló törvényhozói döntéshez a sarkalatosság követelményét fűzné. A nemzeti vagyon hasznosításából eredő bevétel a központi költségvetésről szóló törvény tartalmához tartozik. A nemzeti vagyon, a megőrzése, a védelme és a vele gazdálkodásnak a követelményei elkülönülnek az átruházásakor a helyébe lépő bevételtől. Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdés utolsó mondata értelmében a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése ugyanakkor a közpénzekre külön szabályt tartalmaz, ezért a nemzeti vagyonra vonatkozó általános szabályok a közpénzekre közvetlenül nem alkalmazhatók. Külön szabályt tartalmaznak a közpénzekre az Alaptörvény más szabályai is. A 36. és a 37. cikke a költségvetési bevételek, kiadások és a költségvetési gazdálkodás tekintetében következetesen törvényi és nem sarkalatos törvényi szabályozásról rendelkezik. Ebből is következően a költségvetés részét képező pénzeszközökre (közpénzre) nem alkalmazható a sarkalatos szabályozás követelménye. Ezért a vagyonelemek értékesítéséből származó bevételekre vonatkozó szabályoknak akkor sem kell sarkalatosaknak lenniük, ha a vagyonelemmel gazdálkodás, azok hasznosítása egyébként sarkalatos törvényi szabályozáshoz kötött. Ez az értelmezés felel meg az Alaptörvény N) cikkének, miszerint a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvének érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős. Ez az értelmezés felel meg továbbá az Alaptörvény T) cikk (4) bekezdésének, amely szerint a törvény a kormányzás szabályozását biztosító legfontosabb jogszabályi alapforma, a sarkalatos törvény pedig a kivétel. Az Alkotmánybíróság elvi éllel állapította meg, hogy a sarkalatosság követelménye tekintetében csak az Alaptörvény rendelkezései irányadók. Az Országgyűlés mint törvényhozó nem állapíthat meg az Alaptörvényhez képest további sarkalatosságot igénylő tárgyköröket, ezeket csak az Alaptörvény módosításával, alkotmányozó hatalmát gyakorolva teheti meg. Az Alkotmánybíróság a sarkalatosság kivételességére tekintettel az Alaptörvény ilyen szabályait nem értelmezi kiterjesztően. Az elmondottak alapján az Alkotmánybíróság a Földalap-törvény 28. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasította. Az Alkotmánybíróság a Földalap törvény 38. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványt is elutasította. Ez a szabály a Földalapba tartozó földrészlet védelme érdekében a vagyonkezelést korlátozó intézkedésekről rendelkezik. Ezek a módosítás előtt is érvényesíthetők voltak a jogalkalmazás során, és a módosított szabály hatályvesztése esetén érvényesíthetőek maradnának. Ezek a részletszabályok tehát nem az Alaptörvény P) cikkének közvetlen végrehajtását szolgálják. A minősített többség követelménye pedig csak az adott alaptörvényi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként megalkotott törvényre vonatkozik. A "Földet a gazdáknak!" programot lezáró törvény az állami tulajdonban álló termőföldek árverési eljárásainak a lezárásáról szól. Nem tartalmaz olyan előírást, amely a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményeit határozná meg, ezért nem hozható összefüggésbe az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése sarkalatosságot előíró szabályával. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság e törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványt is elutasította. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor észlelte, hogy a Földalap-törvény nem tartalmaz semmilyen szabályt arra, hogy a Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételek milyen mértékben fordíthatók az államadósság csökkentésére.  Másképpen megfogalmazva ez azt jelenti, hogy a módosított szabály nem zárja ki olyan költségvetési döntések sorozatát, amely hosszú távon a Földalap által kezelt vagyont jelentős mértékben csökkenti, ami végső soron akár a Földalap tényleges megszűnéséhez vezethet (kiüresítés), még ha ez a Földalapba tartozó egyes vagyonelemek korlátozott forgalomképessége miatt nem is valószínű. Ez az elvi lehetőség a Földalap törvény sarkalatos szabályainak a sérelmét jelentené. Az elővigyázatosság környezetjogban általánosan elfogadott elvének értelmében az államnak kell biztosítania azt, hogy a környezet állapotának romlása egy adott intézkedés eredményeképpen ne következzen be. A vizsgált szabályozás esetében bizonytalanság áll fenn abban a tekintetben, hogy az veszélyezteti-e a Földalap törvényben foglalt célok érvényesülését, és ezáltal végső soron a környezet és természet megóvásának az Alaptörvény P) cikkén alapuló kötelezettségét. A szabályozás hiányossága abból fakad, hogy nem zárja ki a Földalap céljainak megvalósítását veszélyeztető mértékű vagyonvesztés lehetőségét. A jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma tehát hiányos. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a Földalap-törvény 28. §-ának módosított szövege ugyan önmagában nem ellentétes az Alaptörvénnyel, de hosszú távon nem zárja ki a Földalap törvény sarkalatos szabályai lerontásának lehetőségét. Az Országgyűlés ezért azáltal, hogy a Földalap törvény 28. §-ának módosításával egyidejűleg nem alkotott olyan szabályt is, amely biztosítaná a Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését, és kizárná annak lehetőségét, hogy egyszerű többséggel elfogadható törvények alkalmazása olyan mértékű vagyonvesztéshez vezessen, mely a Földalap céljainak megvalósítását veszélyezteti, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-sértést követett el. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést a mulasztás kiküszöbölésére. Ennek határidejét úgy állapította meg, hogy a 2019. évi költségvetés már ennek figyelembe vételével legyen elfogadható. Az Alkotmánybíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy továbbra is megoldatlan problémát jelent a 28/1994. (V. 20.) AB határozatban rögzített, a természetvédelmi területek állami tulajdonba vételével kapcsolatos alkotmánybírósági határozat végrehajtása és a magántulajdonba került természetvédelmi területek kisajátítása, mely kötelezettséget ugyancsak a Nemzeti Földalap útján kell biztosítani 2018. december 31-ig. forrás: Jogi Fórum
17:06  Megszűnik a családi házak kötelező kéményellenőrzése - Adminisztrációs terhet csökkent a ma elfogadott törvénymódosítás [1 napja]
  Az Országgyűlés kedden megszüntette a családi házak kötelező kéményseprő-ipari ellenőrzését, amelyet ezentúl a tulajdonosok megrendelésére, de továbbra is ingyenesen végezhet el a katasztrófavédelem, illetve egyes településeken az önkormányzati közszolgáltató.A képviselők 119 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadták el a belügyminiszter ezt tartalmazó törvénymódosító csomagjának egyszerű többséget igénylő rendelékezéseit. Az elfogadott javaslat indoklása szerint a jelenlegi szabályok évenkénti, illetve kétévenkénti kéményellenőrzés lehetővé tételére kötelezték a családi házakban lakókat, ami adminisztrációs és időbeli terhet jelentett számukra. A jövőben azonban a tulajdonosok szükség szerint maguk rendelhetik meg az ellenőrzést és tisztítást egy általuk választott időpontra, így nem függnek a szolgáltató munkavégzési rendjétől - hangsúlyozta a belügyi tárca az előterjesztésben. A törvénymódosító csomag emellett eltörli a házi vízigény kielégítésére szolgáló, 80 méternél sekélyebb kutak engedélyezési és bejelentési kötelezettségét. Továbbá kimondja, hogy azon kutaknál sem kell az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, ahol a vízjogi engedélyezési eljárás fennmarad. A parlament a változtatásokkal létrehozta az uniós támogatással megvalósuló Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszert (VIZEK), amelynek célja az öntözéssel kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárás elektronizálása, továbbá a vízkészletjárulék elektronikus megállapításának, bevallásának és megfizetésének lehetővé tétele. A Ház a mezőgazdasági célú vízhasználóknak megemelte a vízkészletjárulék-mentesen felhasználható vízmennyiséget, amely így az öntözésnél 50 ezer köbméter/év helyett 400 ezer köbméter/évre, a halgazdálkodásnál és rizstermelésnél 150 ezer köbméter/évről 300 ezer köbméter/évre növekszik.  A parlament a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott több mint négyezer közalkalmazott életpályarendszerére vonatkozó szabályozást is hozott. Az érintettek illetményemelése két ütemben történik: idén szeptember 1-jétől, majd 2018. január 1-jei hatállyal szintén átlagosan 15-15 százalékkal növekedik a keresetük. A módosítások érintik a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek mintegy 60 ezres hivatásos állományát is, akik a terveknek megfelelően 2018. január 1-jétől újabb, átlagosan 5 százalékos mértékű illetményemelést kapnak. A kormány tájékoztatása alapján az érintettek illetménye a jövő évtől már átlagosan 45 százalékkal haladja meg a 2015 előtti szintet, 2019. január 1-jétől pedig további 5 százalékos emelésre számíthatnak, amelyet egy későbbi javaslat tartalmaz majd. Az Országgyűlés a törvénymódosító csomag kétharmados többséget igénylő passzusait nem fogadta el, miután azok nem kapták meg a szükséges számú szavazatot. Ezek az önkormányzati törvényt módosították volna nagyrészt azért, hogy megteremtsék a közigazgatási perrendtartási törvénnyel az összhangot. Azt a rendelkezést viszont jóváhagyták a képviselők - mivel nem minősült sarkalatosnak -, amely alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetére közigazgatási szankciót állapíthat meg. forrás: Jogi Fórum
17:00  Változások a vezetők csődjogi felelősségében - Egy nemrégiben hatályba lépett törvénymódosítás kedvező hatásai [1 napja]
  A csődtörvény több mint 10 éve hatályban lévő szabálya sokáig lehetetlen választás elé állította azon cégek vezető tisztségviselőit, amelyek fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben vannak. Egy nemrégiben hatályba lépett törvénymódosítás azonban feloldja ezt a patthelyzetet és jobban ösztönzi a válságmenedzsereket, hogy válsághelyzetben az üzletileg indokolt döntéseket hozzák meg - foglalta össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.Ha van rajta sapka, azért, ha nincs rajta sapka, azért…. Szinte minden vállalkozás életében előfordulhat az a helyzet, hogy egy adott pillanatban nem tud valamennyi, esedékessé váló fizetési kötelezettségének eleget tenni. Sokszor nem világos azonban, hogy az adott fizetésképtelenség csupán egy átmeneti jelenség a társaság életében vagy az nagy valószínűséggel a társaság bukásához fog vezetni. Ez a helyzet a közelmúltig a legtöbb vezetőt súlyos döntési helyzet elé állította. A csődjogi szabályok 2006-ban hatályba lépett módosítása szerint ugyanis az a vezető, aki ebben az ún. fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben az ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el - és ezáltal a cég vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése meghiúsult - a saját vagyonával felelt a ki nem elégített hitelezői követelésekért. Ez alól a felelősség alól a vezető a csődjogi szabályok szerint csak abban az esetben mentesülhetett, ha be tudta bizonyítani, hogy valamennyi intézkedést megtett a hitelezői veszteségek elkerülése, illetve csökkentése érdekében. A jogszabály azonban nem adott eligazítást abban, hogy mégis mik lehetnek azok az intézkedések, amelyek a fenti mércét megütik. Ez pedig klasszikusan a nyuszika és a sapka esetét tette alkalmazhatóvá a vezető tisztségviselőkre. Ha ugyanis a vezető úgy döntött, hogy a további hitelezői veszteségek elkerülése érdekében nem vállal a cég nevében további kötelezettségeket, akkor ezzel egyrészről ellehetetleníthette a cég további működését - ami nem mellesleg a vezető céggel szembeni kártérítési felelősségét is megalapozhatta - másrészről elkerülhetetlenné tehette a hitelezői veszteségek bekövetkezését és a vezető ezért való személyes anyagi felelősségét. Ha azonban a vezető a cég további működése és a hitelezők követeléseinek lehető legteljesebb kielégítése érdekében a cég nevében további kötelezettségeket vállalt, de a cég likviditásának helyreállítása nem sikerült, akkor a kötelezettségek tovább növelték a hitelezői veszteségeket és a vezető azokkal kapcsolatos személyes felelősségét is. Távolról sem volt ezért világos, hogy hogyan járjon el a vezető egy ilyen helyzetben. A legkevesebb kockázatot leginkább azzal vállalta, ha megfutamodott és lemondott a pozíciójáról. Ez pedig semmiképpen sem lehetett a jogalkotó célja. Kiút a dilemmából Gyimesi Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint ebből a feloldhatatlannak látszó helyzetből mutathat kiutat a csődtörvény nyáron hatályba lépett módosítása. A módosítás alapján ugyanis a vezető a jövőben már akkor is mentesülhet a felelősség alól, ha be tudja bizonyítani, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt a cég pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot. Azaz a jövőben a vezetőnek már nem kell minden nap azzal a gondolattal ébrednie, hogy hogyan is tudja a hitelezők veszteségét minimalizálni. Ez a szabály már alkalmas lehet arra, hogy a cég vezetője a személyes vagyona kockáztatása nélkül is megkísérelhesse a cég likviditásának helyreállítását és a cég hitelezői követeléseinek kielégítését feltéve, hogy ezzel a cég pénzügyi helyzetéhez képest nem vállal indokolatlan üzleti kockázatot. Ez a szabály tehát nem feltétlenül a veszteség és a kockázatok minimalizálására fogja a vezetőt ösztönözni, hanem arra, hogy az adott helyzet által megkívánt legjobb üzleti döntést meghozza. Mit kell másképpen tenni? Felmerül a kérdés, változtat-e az új szabály azon, hogy hogyan járnak el a vezető tisztségviselők fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben. Valószínűsíthetően nem. Azok a vezetők ugyanis, akik felvették a kesztyűt és még saját felelősségük kockáztatása árán is felvállalták a csődközeli helyzetben lévő társaságok menedzselését, feltehetően már a múltban is az újonnan hatályba lépett feltételrendszer szerint jártak el, azaz arra figyeltek, hogy ne vállaljanak indokolatlan üzleti kockázatot. A jó hír az, hogy mostantól kezdve a jogszabály - és remélhetőleg a bírói gyakorlat is - segíteni fogja őket ebben, ezért mostantól nyugodtabban fent hagyhatják azt a bizonyos sapkát. forrás: Jogi Fórum
10:14  Felmondott lízingszerződés áfa-vonzata - Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott a Lombard Lízing-ügyben [1 napja]
  A lízingszerződés felmondása esetén az eredeti teljes futamidőszakra számított lízingdíj áfa-vonzatát a tényleges futamidőszak függvényében arányosítani kell - szögezi le az Európai Unió Bírósága 404/16. számú Lombard Ingatlan Lízing Zrt. ügyben hozott ítéletében.A Lombard Ingatlan Lízing Zrt. 2006. és 2008. között ingatlanokat adott lízingbe más cégeknek, aminek keretében az ügylet futamideje során számára fizetendő teljes lízingdíjat az ingatlanoknak a lízingbevevők részére történő átadásakor leszámlázta, annak áfa-vonzatát pedig az adóhatóság számára megfizette. A lízingcég később egyes partnerei szerződését a lízingdíj nemfizetése miatt felmondta, az ingatlanokat tőlük visszavette, a kérdéses ügyeletek tekintetében pedig a már befizetett áfát úgy próbálta meg magának jóváírni, hogy kizárólag azon időszak tekintetében maradjon fenn áfa-fizetési kötelezettsége, amelynek során a lízingbevevő a lízingtárgyat ténylegesen használta és a lízingdíjat megfizette. Álláspontja szerint minderre a magyar áfa-szabályok alapját képező uniós héa-irányelv (héa: hozzáadottérték-adó) alapján lehetősége van, hiszen e jogszabály valamely ügylet meghiúsulása esetén lehetővé teszi az adóalap csökkentését. Az adóhatóság azonban nem ért egyet a lízingcég érvelésével, mivel szerinte a jelen esetben - amelyre még az áfatörvény 2010. január 1-je előtt hatályban volt rendelkezései alkalmazandók - nem a teljesítés meghiúsulásáról, hanem nemfizetésről van szó, amely tekintetében az irányelv megengedi a tagállamoknak az adóalap csökkentése lehetőségének kizárását. Ezen okokból az adóhatóság a lízingcéget az elvégzett adókorrekció miatt adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Az ügyben eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a lízingszerződésnek a lízingbeadó általi, a lízingbevevő nem teljesítése miatti felmondása egyet jelent-e az ügylet teljesítésének az irányelv szerinti meghiúsulásával. A magyar bíróság a teljesítés meghiúsulása és a nemfizetés fogalmának pontos elhatárolását is kérte a luxembourgi bíráktól, mivel a vita tárgyát képező ügyletek teljesítése éppen a szerződéses partnerek nemfizetése miatt hiúsult meg. 2017. október 12-i ítéletében a Bíróság mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy a teljesítés meghiúsulásával ellentétben a vételár meg nem fizetésének esete - amikor a tagállamok az irányelv alapján megtilthatják az adóalap csökkentését - nem helyezi vissza a feleket az eredeti helyzetükbe. Ha a vételár teljes vagy részleges meg nem fizetésére a teljesítés meghiúsulása vagy a szerződéstől való elállás nélkül került sor, a vevő továbbra is köteles megfizetni a megállapodás szerinti árat, az eladónak pedig, bár már nem tulajdonosa a terméknek, főszabály szerint továbbra is fennáll a követelése, amelyre bíróság előtt hivatkozhat. Ezzel szemben az irányelvnek a teljesítés meghiúsulását érintő rendelkezései olyan helyzetekre hivatkoznak, amelyekben vagy visszaható hatályú a szerződés megszűnése, vagy pedig a csak a jövőre vonatkozó felmondás következtében az adós tartozásának kiegyenlítésére irányuló kötelezettsége teljesen megszűnik, illetve egy véglegesen meghatározott összegben kerül megállapításra. Márpedig a Bíróság megállapítja, hogy a jelen ügyben az egyik szerződő fél felmondással véglegesen megszüntette a lízingszerződést. Ez annyit jelent, hogy a lízingbeadó a lízingelt tárgyakat visszavette a lízingbevevőtől, akitől így már nem követelhette további lízingdíj megfizetését, a lízingbevevő pedig nem szerezte meg e tárgyak tulajdonjogát. Mindezekre figyelemmel a Bíróság kimondta, hogy a mostani ügyben vizsgált helyzet - amelyben az egyik szerződő fél által eredetileg fizetendő ellenérték véglegesen csökken - az irányelv értelmében nem nemfizetésnek, hanem a teljesítés meghiúsulásának minősül, amelynél az uniós jogszabály alapján az adóalapot csökkenteni kell. forrás: Jogi Fórum
10:04  Könnyített élelmiszeradományozás - Új uniós szabályok a hatékony újraelosztás szolgálatában [1 napja]
  Könnyítene az élelmiszer-adományozás szabályain az Európai Unió, ezzel is erősítve az élelmiszerhulladék keletkezése elleni fellépést - közölte az uniós bizottság hétfőn.
10:04  Amire nagy értékű ingóság vásárlásakor figyelni érdemes! - MOKK: Mindig ellenőrizzük a hitelbiztosítéki nyilvántartást [1 napja]
  Érdemes betekintenie a hitelbiztosítéki nyilvántartásba annak, aki használt autót vagy egyéb nagy értékű ingóságot vásárol, mert ha a vagyontárgyat zálogjog, lízing vagy más, biztosítéki célú jog terheli, azt akár a bírósági végrehajtó le is foglalhatják és el is árverezheti - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).
09:44  Kongót beválasztották az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába - Washington és a Human Rights Watch is élesen bírálja a döntést [1 napja]
  Washington felháborodással fogadta a Kongói Demokratikus Köztársaság (a volt Zaire) hétfőn történt beválasztását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába (EJT). A 47 tagú és genfi székhelyű ENSZ-szervezetnek a közép-afrikai ország 2018 januárjától három éven keresztül lesz a tagja. Az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán 193 ország képviselője közül 151 voksolt az afrikai ország tagságára.
09:34  Bűnbe esett baranyai ügyvédek - Jelenleg is folyamatban lévő büntetőeljárások [1 napja]
  Zaklatás, sikkasztás, csalás, hamis tanúzás, köz és magán okirat hamisítás, fiktív cégeladások - Jelenleg öt, köztiszteletben álló baranyai ügyvéddel, köztük két nővel szemben van büntető ügy nyomozási, vádemelései vagy bírósági szakaszban. Elfogultság miatt az ügyek mindegyike a Szekszárdi Járásbíróságon, illetve a Szekszárdi Törvényszéken van folyamatban - nyilatkozta a Jogi Fórumnak Kovács Ildikó, a Szekszárdi Törvényszék szóvivője.

2017. október 16, hétfő

15:17  Megszűrt alkotmánybírósági indítványok - Sikeres az új befogadási eljárás - Érdemi alapjogi kérdések kerülnek a Testület elé [2 napja]
  Sikeres az alkotmányjogi panaszok befogadására kialakított eljárás; ez az alapja annak, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) az érdemi ügyekre koncentrálhasson - mondta Sulyok Tamás, az Ab elnöke a Kúria teljes ülésén tartott előadásában hétfőn, Budapesten.Korábban nem szűrték az alkotmánybírósági indítványokat, aminek az lett az eredménye, hogy jóval az észszerű határidőn túli, sokéves ügyhátralék halmozódott fel a testületnél. Ezen változtatott a 2011-es alkotmánybírósági törvény, amelynek köszönhetően immár az ügyek zöme egy éven belül befejeződik - mutatott rá az Ab elnöke.  Sulyok Tamás hozzátette: egyes kérdésekben vannak még értelmezési eltérések, viták a testületen belül, ezek feloldása érdekében folyamatos az alkotmánybírósági elemzőmunka. Bitskey Botond, az Ab főtitkára elmondta: méltányos, indítványozóbarát megközelítésben kezelik az alkotmányjogi panaszokat.  Először a legelemibb formai, eljárási, tartalmi követelményeket ellenőrzi a főtitkárság, és ha kell, hiánypótlásra kéri az indítványozót, hogy ügye eljuthasson az érdemi kérdések vizsgálatáig. Az indítvány visszautasításáról csak alkotmánybíró vagy Testület dönthet, a főtitkár pusztán előzetes szűrést végez, illetve hiánypótlásra felhívással segítheti az Ab-hez fordulót - mondta Bitskey Botond.  Kiemelte, a szűrés fontos szempontja, hogy érdemi alapjogi kérdések kerüljenek a Testület elé, ne pedig a bírói jogértelmezés körébe tartozó szakjogi problémák vagy például bizonyítékok újraértékelése.  Ha megkezdődik az indítvány érdemi, alkotmányjogi vizsgálata, akkor arról értesítik az indítványozót, de ez nem jelenti azt, hogy ezután már formai, eljárási okokból ne utasíthatnák el. Hozzávetőleg az alkotmányjogi panaszok 10-12 százaléka jut el az érdemi alkotmányossági vizsgálatig - jegyezte meg a szakember.  Bitskey Botond elmondta: az Ab a befogadási eljárásban a formai szempontokon túl az alkotmánybíróságról szóló törvényben rögzített két alapvető kritérium alapján vizsgálja az ügyet, e szerint "az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be". A főtitkár hozzátette, a szakmai vitákban időnként felmerül, hogy e rendelkezéssel kapcsolatban egy szilárd tesztet kell kialakítania és alkalmaznia a Testületnek, vagy lehetőség van nagyobb mozgástér biztosítására.  A rögzített alkotmányjogi mérce felel meg a jogbiztonság, a kiszámíthatóság követelményének, ugyanakkor a nyugat-európai jogállamokban sem ismeretlen, hogy a bíróságok igyekeznek mozgásteret biztosítani maguknak, hogy elháríthassák például politikai viták eldöntését - jegyezte meg a szakember.  A kúriai rendezvényen Berke Barna, az Európai Unió Törvényszékének bírája a luxembourgi székhelyű Testület gyakorlatáról, munkamódszereiről tartott előadást.  Darák Péter, a Kúria elnöke a rendezvény megnyitójában jelezte, hogy jövő évtől a polgári és a közigazgatási perekben új eljárási törvény lép hatályba, amely a többi között a felülvizsgálati indítványok újraszabályozása révén érinti a Kúriát. Ennek részeként járják körül, hogy más bírói Testületek milyen befogadási gyakorlatot folytatnak. forrás: Jogi Fórum
15:13  Apasági kereset Salvador Dalí ellen - A világhírű festő elleni per óriási botrányt kavart Spanyolországban [2 napja]
  Elutasította a bíróság hétfőn azt az apasági keresetet, amelyet a 61 éves Pilar Abel indított, azt állítva, hogy biológiai apja Salvador Dalí világhírű festőművész volt.A bíróság arra hivatkozva hozta meg döntését, hogy az elvégzett DNS-vizsgálatok nem igazolták a rokonságot. Egyúttal kötelezte az asszonyt az eljárás költségeinek megtérítésére. A határozat ellen Pilar Abel fellebbezéssel élhet. Az apasági per óriási botrányt kavart Spanyolországban. Nagy médiaérdeklődés közepette július 21-én nyitották fel a 28 évvel ezelőtt elhunyt művész kriptáját, hogy mintát vegyenek a vizsgálatokhoz. A figuerasi Pilar Abel tíz éve állítja magáról, hogy ő Salvador Dalí törvénytelen lánya, aki a művész egy házasságon kívüli kapcsolatából született. A nő 2015-ben fordult a bírósághoz, amely a tanúvallomások alapján megalapozottnak találta a keresetet, és elrendelte az exhumálást, mivel más módon nem lehetett DNS-mintát szerezni az elhunyttól, akinek nincs törvényes leszármazottja. A művész örökségét kezelő alapítvány, a Gala-Salvador Dalí Alapítvány szerint az exhumálást elrendelő bírói döntés nem volt megalapozott, és már korábban közölte: elképzelhető, hogy ha a DNS-vizsgálat nem igazolja Dalí apaságát, az exhumálási költségeket kifizettetik Pilar Abellel. forrás: Jogi Fórum
09:59  Szigorodó befektetővédelem - Januárban lép hatályba az új, egységes európai uniós szabályrendszer [2 napja]
  Januártól a befektetési szolgáltatóknak minden költséget be kell mutatni az ügyfélnek szerződéskötéskor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélye kell a határidős energia- vagy szén-dioxid-kvóta kereskedéshez, és befektetővédelmi aggályok esetén az MNB akár egyes, különösen kockázatosnak ítélt tőkepiaci termékek forgalmazását is megtilthatja- nyilatkozta Szeniczey Gergő, a jegybank ügyvezető igazgatója.Emlékeztetett rá, hogy a tőkepiac struktúráját átalakító és a befektetők védelmét növelő új, egységes európai uniós szabályrendszer (MiFID II. irányelv és MiFIR rendelet) 2018. január 3-tól lép életbe. A befektetők védelmét szolgálja egyebek mellett a tőkepiaci konstrukciók átláthatóságának növelése és az új, innovatív technológiák szabályozása - hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. A befektetési tanácsadási, portfóliókezelési szerződések megkötése előtt a szolgáltatóknak, közvetítőknek ezentúl nem csak az ügyfelek kockázati ismereteit kell azonosítaniuk és bemutatniuk a kínált termék addigi (hozam)teljesítményét, de "testreszabottan" ismertetniük kell annak ügyfélköltségeit is. A szolgáltatók például kötelesek bemutatni, hogy mennyi jutalékot kapnak az általuk forgalmazott egyes alapokért az adott alapkezelőtől. Szeniczey Gergő hangsúlyozta: ezentúl csak az ügyfélnek nyújtott szolgáltatásért járó díj számítható fel az ügyfélnek, más, a piaci szereplők közti egyéb juttatás nem. Az átláthatósággal az ügyfelek számára feltárhatóvá válik, ha egy forgalmazó főképp azokat a termékeket kínálja a befektetőknek, amelyekért ő magasabb jutalékokat kapna. Sőt, a befektetési szolgáltatóknak szabályozott belső folyamataik révén már a termékfejlesztéskor gondoskodniuk kell arról, hogy a lakossági vagy intézményi ügyfélpiac igényeinek, kockázatainak, elérési csatornáinak megfelelő konstrukciókat alakítsanak ki - tette hozzá. Elkülönítik a független és a nem független befektetési tanácsadást. Előbbinél a tanácsadó az ügyfél megbízásából ajánl - a piacon elérhető minél szélesebb körből - tőkepiaci termékeket a befektetőnek, és tevékenységéért kizárólag tőle és nem a befektetési szolgáltatóktól kaphat díjazást. Az önkormányzati ügyfeleknek a MiFID II. nyomán az eddiginél több információt kell adni előzetesen a - sokszor összetett, bonyolult -befektetési termékekről. Ugyanis ezek a pénzügyi válság alatt többször nem megfelelően ítélték meg a kockázatokat - mutatott rá a jegybanki vezető. A MiFID II. új termékintervenciós szabályokat vezet be, amelyek kibővítik az MNB felügyeleti eszközeit. Ezek révén a jegybank megtilthatja, illetve korlátozhatja egyes pénzügyi termékek forgalmazását. Az eszköz - többek között - akkor alkalmazható, ha komoly befektetővédelmi aggályok merülnek fel, vagy ha magyar és uniós szabályozás nem kezeli a veszélyeket. A tiltás addig marad érvényben míg e kockázatok fennállnak. Az MNB jelenleg is vizsgálja, hogy melyek azok a kockázatos termékek, amelyekkel szemben a jövőben szükséges a felügyeleti fellépés. A MiFID II. az átláthatóságot azzal is segíti, hogy az eddig nem szabályozott kereskedési helyszíneket szabályozza - hangsúlyozta Szeniczey Gergő. A tőzsdék és alternatív kereskedési platformok (MTF) mellett így létrejöhetnek a szervezett kereskedési rendszerek (OTF) is, például a származtatott termékekhez kapcsolódó vételi és eladási ajánlatok összehozatalára. Szintén az átláthatóságot segíti, hogy a befektetési vállalkozásoknak jövőre az eddigieknél részletesebb adatokat kell közzétenniük a kereskedés előtti és utáni adatokról is. Januártól bővül az MNB felügyelete alá tartozó, a befektetési szolgáltatásnyújtás körébe sorolandó pénzügyi eszközök száma is. Ilyenek például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei is. Úgy tűnik, már Magyarországon is van konkrét intézményi érdeklődés az ezekkel való kereskedésre - tette hozzá az ügyvezető igazgató. Már megszerezte az MNB alapítási engedélyét a HUDEX Energiatőzsde Zrt., amely 2018-tól derivatív energia- és földgáztőzsdét kíván működtetni itthon. Az új szabályok valóban óriási változást jelentenek a befektetési piacon - összegezte Szeniczey. Az MNB ezért a piaci szereplők felkészülésének irányait, készültségi fokát és működési kockázatait felmérve célirányos válaszokkal, szakmai konzultációkkal, iránymutatásokkal segíti az új szabályozási rezsimre való felkészülést. A jegybank a honlapján található kérdések-válaszok gyűjteményével témakörönként segíti válaszaival a befektetőket és a piaci szereplőket az átállásban és így a jogkövető magatartás kialakításában. A szolgáltatóknak viszont azzal is számolniuk kell, hogy az MNB jövő év elejétől határozottan élni fog a MiFID II rezsim adta új felügyelési lehetőségekkel - húzta alá a jegybanki vezető. forrás: Jogi Fórum
09:52  Tanácsadó jogászok - Jogtanácsosok és jogi előadók az ügyvédi kamarába [2 napja]
  Októbertől megkezdődtek a jogtanácsosi jelentkezések az ügyvédi kamarába, a kamarai tagság ugyanis most már a jogi képviselet feltétele. Egy jogtanácsos kamarai regisztrációjáért 80 ezer forintot, míg egy jogi előadói tagságért 40 ezer forint díjat kell fizetni. - Amit az új szabályokról tudni érdemes!A hosszú ideig önálló szabályok alatt működő jogtanácsosi tevékenységet a 2017-es ügyvédi törvény (2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről) (Üttv.) új alapokra helyezte. Amellett, hogy a korábbiaknál sokkal egyértelműbb meghatározást nyert a jogtanácsosi tevékenység, az új törvény lehetőséget ad a jogtanácsosnak az ügyvédi kamara testületébe való belépésre. A lehetőség ezúttal erős kényszer is a jogtanácsosok számára, hiszen a többségük jelenleg is ellát jogi képviseletet, és ellenjegyez a munkáltatója számára, amit ezentúl csak az ügyvédi kamara tagjaként végezhet majd. Az új szabályozás célja - a hivatalos indoklás szerint -, hogy az ügyvédi tevékenységet ellátókra, így tehát jogtanácsosokra és ügyvédekre is egységes garanciák érvényesüljenek. Bár az 1998-as ügyvédi törvény az ügyvédi tevékenység végzéséhez jogtanácsoskén előírta, hogy ahhoz legalább egy éves ügyvédi, ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlat szükséges (ebből adódóan a jogtanácsosoknak nem volt lehetősége automatikusan ügyvéddé válni, csak ha ügyvédi irodában legalább egy év tapasztalatot szereztek), az új ügyvédi törvény lehetővé teszi az átjárhatóságot. Az Üttv. átmeneti rendelkezései szerint a 2017. október 31. napjáig benyújtott kérelem esetében, a kérelem benyújtását megelőző egy évben törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat ügyvédi joggyakorlatnak minősül, míg a 2018. december 31. napjáig benyújtott kérelem esetében a 2018. január 1. napját megelőző egy évben törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat minősül ügyvédi joggyakorlatnak. Az új ügyvédi törvény az integráció eredményeképpen érvényesíti a jogtanácsosokra nézve az ügyvédi tevékenység számos garanciális szabályát, így a közhiteles névjegyzék, a kamarai etikai szabályzat, a szakmagyakorlásra vonatkozó előírások, a kamara felügyeleti tevékenysége és az általa biztosított képzések, továbbképzések mind irányadóak lesznek rájuk, és ezek együttesen garantálják majd a megfelelő szakmai színvonal biztosítását a törvény indoklása szerint. Nem minden jogtanácsosnak kötelező a kamarai belépés, ha jogi képviseletet nem lát el és okirati ellenjegyzést sem végez, akkor a kamarán kívül továbbra is jogtanácsos maradhat, nyilván korlátozottabb jogi munka végzésével. A közszférában dolgozó jogtanácsosok közül azokat érinti az új szabályozás, akik polgári bíróság előtt járnak el olyan perekben, ahol a jogi képviselet kötelező. A jogi előadók szintén részesei lehetnek a változásnak, s bár a szabályok az ügyvédjelöltekhez hasonló státuszt biztosítanak számukra, esetükben csak egy lehetőség a kamarai nyilvántartásba való jelentkezés, ügyvédjelölt kollégáikkal ellentétben. A jogszabály szerint a jogtanácsos (jogi előadó) és munkáltatója döntenek a kamarai tagság szükségességéről, ám nyilvánvalóan ez a gyakorlatban kizárólag a munkáltató érdekén és döntésén múlik. Jogi előadók esetében - tekintve, hogy a jogi előadó ellenjegyzésre nem jogosult - kizárólag a jogszabályok által biztosított, korlátozottabb jogi képviselet szólhat a kamarai tagság mellett, ami nem biztos, hogy indokolt, ha a munkáltatónál kamarai jogtanácsos is alkalmazásban áll, illetve ha "külsős" ügyvédi iroda végez megbízással jogi feladatokat a munkaadó számára. Mindenesetre a jogszabály az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadókra az ügyvédjelöltekkel azonos kötelező továbbképzési szabályokat állapít meg, a munkáltató pedig köteles biztosítani, hogy a jogi előadó a képzésben részt vehessen. Az új ügyvédi törvénnyel, ezáltal a kamarai jogtanácsosi státusz megalkotásával egyidejűleg a jogtanácsosokra vonatkozó igen elavult törvényerejű rendeletet (a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet) hatályon kívül helyezték. A későbbiekben a kamarába be nem lépő jogtanácsosokra az általános munkaügyi szabályokon túl nem vonatkozik más speciális törvényi szabályozás. A kamarai jogtanácsos az ügyvédi tevékenységek közül jogi képviseletet láthat el, büntetőeljárásban a jogi személyt képviselheti, jogi tanácsadást folytathat, okiratot szerkeszthet és ellenjegyezhet és az eljárásával kapcsolatban szerkesztett okiratokat elektronikus formába alakíthatja át. Kamarai jogtanácsos lehet az, aki valamely EGT állam állampolgára, jogi egyetemi végzettsége és magyar jogi szakvizsgája van, jogi személynél ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban áll (az ehhez kapcsolódó igazolásokkal rendelkezik) és nem esik ügyvédi tevékenység folytatását kizáró ok alá. A kamarai jogtanácsos - kapcsolt vállalkozások kivételével - legfeljebb két jogi személlyel állhat ügyvédi tevékenységre irányuló munkaviszonyban. Kapcsolt vállalkozás képviselete esetén elegendő számára egy meghatalmazás, melyre azonban az ügyvédi meghatalmazás szabályai alkalmazni kell. Fontos ugyanakkor, hogy a kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenység folytatására megbízást nem fogadhat el. Erre vonatkozóan a magyarázat úgy szól, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlásának egységes szabályozása megköveteli, hogy egyértelmű és éles határvonal húzódjon az ügyvédek és a munkaviszony alapján ügyvédi tevékenységet folytató más személyek által ellátható tevékenységek és e tevékenységek gyakorlásának jogszabályi feltételei között. A jogtanácsosok (jogi előadók) felvételi kérelme október 1-jétől elektronikus úton benyújtható, azonban az online jelentkezéshez szükséges, hogy ügyfélkapu szolgáltatással rendelkezzen a jelentkező. A kitöltéshez nem árt előkészíteni továbbá a végzettséget igazoló okiratokat, a munkáltató adószámát és a munkáltató által aláírt igazolást. A szünetelő ügyvédként nyilvántartott személyek kamarai jogtanácsosok minden további nélkül lehetnek (a jelentkezési folyamat elvégzése rájuk is irányadó), s vagyoni tagként az ügyvédi irodájukban maradhatnak, ügyvédi tevékenységet azonban nem végezhetnek jogtanácsosi működésük alatt. Így viszont nem kell - egy esetleges későbbi ismételt ügyvédkedés megkezdésekor - az iroda újraalapításával felmerülő költségeket megfizetni. A regisztrációs díj megfizetése a kérelmezőt terheli, azonban a munkáltató átvállalhatja a teljesítést. A regisztrációs díjról külön számlát nem, csak bizonylatot állít ki a Kamara, a fizetési határidő pedig 3 munkanap lesz. A díjat utalással kell megfizetni az adott területi kamara számlaszámára, a közleménymezőben pedig kizárólag az azonosítót szabad feltüntetni, amit a regisztráció során kap a kérelmező. A regisztrációs díjról szóló 12/20127 (IX.29.) IM rendelet alapján új kamarai jogtanácsosi felvételért 80 000 forintot, jogi előadói felvételért a kérelem beadásakor 40 000 forintot kell fizetni, míg a szünetelő ügyvédeknek a kamarai jogtanácsosi felvétel díja 21 600 forint. A kérelem benyújtásakor friss erkölcsi bizonyítványt is mellékelni kell, melynek kérelmezésekor fontos, hogy a "speciális igazolást" kell megjelölni, s "A következő törvénynek való megfelelés igazolását kérem" felirat melletti mezőbe be kell írni az "ügyvédi" szót, majd kiválasztani a megfelelő jogszabályt. Az új ügyvédi törvény hatálybalépésével több olyan jogszabály módosítása is szükségessé vált, melyek a jogtanácsosok, ügyvédek eljárását, okirati ellenjegyzését érintik. Ezek között bevezetésre kerül a vezető jogtanácsos kifejezés helyett a vezető jogász tisztség, melyet a jogi feladatok ellátásáért felelős vezető nem köteles kamarai jogtanácsosként ellátni. A vezető jogász jogszabályi kötelezettségei nem indokolják azt, hogy e tevékenységét csak ügyvédi kamarai tagság mellett folytassa, mivel azok nem minősülnek az Üttv. hatálya alá tartozó ügyvédi tevékenységnek. A vezető jogásznak a törvénynek megfelelően csupán jogi szakértelemmel és jogi szakvizsgával kell rendelkeznie. Abban az esetben persze, ha a vezető jogásznak az Üttv. hatálya alá tartozó feladatokat is el kell látnia, akkor a vezető jogász is csak ügyvédi kamarai tagsággal, kamarai jogtanácsosként jogosult ellátni ezeket. Szükséges volt természetesen a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) perbeli meghatalmazotti képviseletre és jogi képviseletre vonatkozó rendelkezéseinek módosítása is, ami biztosítja, hogy jogi képviselőként 2018. január 1-jétől a kamarai jogtanácsos járhasson el. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) módosítása is szükségessé vált annak érdekében, hogy az Üttv. hatálybalépését követően a kamarai jogtanácsosok által végzett ügyvédi tevékenységekre is kiterjedjen a Pmt. hatálya, és ezzel együtt az ügyvédi kamara felügyeleti jogköre is. forrás: Jogi Fórum
09:33  Eltiltás energetikai tanúsítói tevékenység gyakorlásától - Az Alkotmánybíróság döntést hozott [2 napja]
  Az Alkotmánybíróság tanácsa október 10-én jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti bírói kezdeményezés alapján megállapította, hogy az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 2016. december 31. napjáig hatályos 44. § (5) bekezdés i) pontja alaptörvény-ellenes volt, és az folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható.A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügy felperese a Zala Megyei Építész Kamara volt tagja, aki energetikai tanúsítói jogosultsággal rendelkezett. Egy felülellenőrzés során a felperes által készített 4 energetikai tanúsítvány kapcsán 2 kategóriányi eltérést állapítottak meg, ezért törölték a felperest a kamarai névjegyzékből és megtiltották az energetikai tanúsítói jogosultságának gyakorlását. A határozat ellen a felperes fellebbezett a Magyar Építész Kamarához, többek között arra hivatkozással, hogy a szóban forgó energetikai tanúsítványokat egy kollégája segítségével készítette. A Magyar Építész Kamara a megyei határozatot helybenhagyta, tekintettel arra, hogy a 2016. december 31. napjáig hatályos jogszabályok nem biztosítottak eltérési lehetőséget. A felperes a jogerős határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. Az indítványozó bíró szerint túlzó az a jogkövetkezmény, amely huzamos időre kizárja a foglalkozás gyakorlásának lehetőségét valamely - bár kétségtelenül súlyos - szakmai hiba elkövetése esetén, fokozatosság alkalmazása nélkül. A bírói kezdeményezést az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta. 2017. január 1. napját követően a kamarai névjegyzékből való törlés csak az ismételten súlyos szakmai hibát elkövető és korábban figyelmeztetésben részesült tanúsítványkészítőket sújtja. A 2016. december 31. napjáig hatályos szankciórendszer azon eleme, mely a névjegyzékből történő automatikus törléssel három évre eltiltja az energetikai tanúsító tevékenység folytatásától a tanúsítót, a munkához és foglalkozás szabad megválasztásához való jog aránytalan korlátozásának tekinthető, így alaptörvény-ellenes. forrás: Jogi Fórum
09:13  Együttműködés a kiberbűnözés ellenében - Megállapodást írt alá az Interpol és a Kaspersky Lab orosz számítógépes cég [2 napja]
  A kiberbűnözés elleni együttműködésről írt alá újabb megállapodást az Interpol és a Kaspersky Lab orosz számítógépes cég - közölte internetes oldalán a nemzetközi bűnüldöző szervezet sajtószolgálata.Az amerikai kormány egy hónapja betiltotta az orosz informatikai cég termékeinek használatát a kormányhivatalokban. Az Interpol tájékoztatása szerint az együttműködési megállapodás értelmében a szervezet és a Kaspersky Lab megosztja egymással a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos legfrissebb adataikat. Az első, erre vonatkozó megállapodást 2014-ben írták alá, és azóta a Kaspersky Lab szakértői rendszeresen együttműködtek az Interpollal, hogy megosszák a szervezet tagországainak rendőrségével a feltárt kiberfenyegetésekkel kapcsolatos értesüléseiket. Az idén a Kaspersky Lab részt vett az Interpol egyik számítógépes bűnözéssel kapcsolatos műveletében, aminek eredményeképpen kilencezer úgynevezett botnet parancsnoki és ellenőrző szervert azonosítottak, több száz rossz hírű internetes oldalt tártak fel Délkelet-Ázsiában.  A botnet olyan rendszerbe kapcsolt gépek hálózata, amelyek felett a kalózok a tulajdonosok tudta nélkül átveszik az ellenőrzést.  A Kaspersky Lab korábban bekapcsolódott az Interpol IGCI (Interpol Global Complex for Innovation) globális innovációs központja által irányított, az egész világra kiterjedő műveletébe, hogy szétzúzzák a Simda bűnügyi botnetet, amely több mint 77 ezer megfertőzött számítógépet fűzött hálózatba világszerte.  Az amerikai kormány szeptember közepén betiltotta a Kaspersky Lab használatát a kormányhivatalokban. Az intézkedést a belbiztonsági minisztérium jelentette be, közölte, hogy a kormányzat által felügyelt valamennyi ügynökségnél is tilos lesz a Kaspersky Lab termékeinek használata. Indoklásában a belbiztonsági tárca amiatti aggodalmát hangoztatta, hogy a számítógép-biztonsággal foglalkozó, moszkvai székhelyű Kasperskyre befolyást gyakorolhat a Kreml, s ezért a cég vírusirtó szoftvereinek telepítése amerikai kormányzati hivatalokban veszélyeztetheti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát.  A Kaspersky Lab visszautasította a feltételezéseket, de az amerikai sajtó a minap közölte, hogy orosz hackerek a Kaspersky Lab vírusirtó programja révén jutottak hozzá az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egyik külső munkatársának személyes számítógépén tárolt titkos adatokhoz és dokumentumokhoz. A Jediót Ahronót című izraeli újság pedig azt írta szerdán, hogy izraeli hírszerzők buktatták le a Kaspersky Lab vírusirtó programjával titkos amerikai iratokat megszerző orosz kormányzati hackereket. Észrevették az amerikai kormányzati számítógépeket megcélzó orosz internetes behatolási kísérleteket, majd figyelmeztették erre az amerikaiakat, és a belbiztonsági minisztérium ezután tiltotta meg a Kaspersky-termékek használatát. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője abszurdnak nevezte az amerikai és izraeli sajtóban megjelent "vádakat". "Az (orosz) államnak nem volt, és nincs semmi köze (bármilyen) hasonló tevékenységhez. Az ehhez hasonló vádak mindegyike alaptalan." - hangsúlyozta az orosz elnök szóvivője. forrás: Jogi Fórum
09:04  Handó: 2017 a közérthető bíróság éve - Az OBH kiemelt célja a bírósági kommunikáció javítása [2 napja]
  Az OBH az idei évet a közérthető bíróság évének szentelte a bírósági kommunikáció javítása érdekében - mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Budapesten. Az OBH egyik kiemelt célja, hogy az igazságszolgáltatás a bírósági szervezetben dolgozók, a bírósághoz forduló ügyfelek és a szélesebb közvélemény számára egyaránt megismerhető és érthető legyen - hangsúlyozta az elnök. A 21. századi bírósági szervezet alapértéke a nyitottság és a működés szolgáltató jellege. A szakszerű, de közérthető fogalmazás jelentősen hozzájárulhat a bíróságok iránti közbizalom erősödéséhez - mondta Handó Tünde. Az OBH törekszik a bírósági igazgatás, az ítélkezés és a bíróságok sajtókommunikációjának közérthetőségére egyaránt. Az OBH által a Magyar Igazságügyi Akadémián szervezett V. Bíróság és Kommunikáció elnevezésű kétnapos nemzetközi konferencia előadásai és kerekasztal beszélgetései ezeket a területeket tekintik át - tette hozzá az elnök. Az évről évre megrendezett konferenciákon az adott téma elismert szakértői tartanak előadásokat, idén például William Valasidis, az Európai Bíróság sajtófőnöke és Merethe Eckhardt, a Dán Bírósági Igazgatási Tanács fejlesztési igazgatója. Az elmúlt években 25 országból csaknem 400-an vettek részt a konferenciákon, idén több mint 20 országból csaknem 100-an érkeztek. forrás: Jogi Fórum

2017. október 13, péntek

09:54  Biztonságos és gyors vásárlás online - Hasznos tanácsok A NAV internetes oldalán! [5 napja]
  A biztonságos internetes vásárláshoz nyújt segítséget a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapjának új információs felülete, amelyen egyebek mellett a külföldről rendelt áruk esetében fizetendő vámokról és egyéb közterhekről tájékozódhatnak a vásárlók - közölte a NAV.
09:44  Jogalkalmazási kérdések a kiberbűnözéssel kapcsolatban - Lezárult az Európai Jogakadémia szeminárium-sorozata [5 napja]
  Lezárult az (Európai Jogakadémia|https://www.era.int/cgi-bin/cms?_SID=NEW&_sprache=en&_bereich=ansicht&_aktion=detail&schluessel=era) (ERA) "Nyomozás, vádemelés és ítélkezés büntetőügyekben az online világban: az internet által támasztott kihívások (és lehetőségek) EU jogi szakemberek részére" elnevezésű projektje. A nemzetközi szeminárium-sorozat lehetőséget teremtett az online bűnözéssel kapcsolatos jogalkalmazási gyakorlat és tagállami tapasztalatok megismerésére és megosztására. Az internethez kapcsolódó pénzmosás kezelésének jogi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó első szemináriumnak az Országos Bírósági Hivatal a Magyar Igazságügyi Akadémián adott otthont 2016. március 3-án és 4-én. A kétnapos eseményenneves hazai és nemzetközi szakértők tartottak előadásokat az internetes pénzmosáshoz kapcsolódó technikai kérdésekről, az EU-n belüli és a nemzetközi nyomozást és eljárást segítő jogi eszközökről.  E mellett kiemelt figyelmet kapott az internetes bűnözés témája, illetve az illegális kereskedelem és az ezek ellen való hatékony fellépési módok bemutatása.  A szeminárium-sorozat következő állomásain a kiberbűnözés legnagyobb kihívásainak megvitatására került sor, két-két napos tematikus szemináriumok keretében. 2016. május 24-25. között Madridban hitelkártyacsalások témakörében rendeztek szemináriumot. 2016. november 10-11. között Lisszabonban "Az interneten elkövetett bűncselekmények kapcsán lefolytatott nyomozás speciális eszközei", majd 2017. április 6-7. között Krakkóban a "Gyermekek szexuális kihasználása (soliciting) az interneten"című képzés következett.  Az előadás-sorozat utolsó állomását Trierben "Nyomozás, vádemelés és ítélkezés büntetőügyekben az online világban: az internet által támasztott kihívások (és lehetőségek)" címmel rendezték meg 2017. szeptember 25-26. között.  Az ERA és a spanyol, a portugál, a lengyel bíróképző intézmények, valamint az Országos Bírósági Hivatal együttműködésével megszervezett szeminárium-sorozat rendezvényein összesen 16 magyar bíró vett részt.  A projekt oldala ITT elérhető el. forrás: Jogi Fórum
09:14  Korlátozottan értékesíthető termőföldek - Uniós iránymutatás az árak spekulációja és a túlzott tulajdonosi koncentráció ellenében [5 napja]
  A termőföld értékesítéséről adott ki az Európai Bizottság iránymutatást csütörtökön, hogy a tagállamok megelőzhessék a termőföldárak spekulációját és a túlzott tulajdonosi koncentrációt.Kifejtik, hogy a tagállamok saját hatáskörükben korlátozhatják a termőföldek értékesítését a mezőgazdasági közösségek megőrzése és a fenntartható mezőgazdasági művelés előmozdítása érdekében. Ennek során azonban számos uniós jogszabályt kell betartaniuk, különösen a tőke szabad mozgására vonatkozót. A bizottság emlékeztet arra, hogy 2015-ben kötelezettségszegési eljárást indított azon tagállamok - köztük Magyarország - ellen, amelyek hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak más uniós országokból származó befektetőkkel szemben, és aránytalan mértékben korlátozzák a határokon átívelő befektetéseket. A bizottság szerint elfogadható, hogy a tagállamok a földvásárlást a nemzeti hatóságok előzetes engedélyéhez kössék és korlátozzák a megszerezhető földterület nagyságát, valamint elővásárlási jogokat kössenek ki. Elővásárlási joga lehet a földterület bérlőinek, a szomszédoknak, a társtulajdonosoknak és az államnak. Az uniós jog nem engedélyezi azonban diszkriminatív korlátozások bevezetését, így például tiltja, hogy a tagországok általános követelményeket határozzanak meg a lakóhelyre a föld megszerzésének előfeltételeként. A határokon átívelő befektetések aránytalan korlátozása szintén jogellenes. Tilos továbbá a földterület megvásárlásának előfeltételeként a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges képesítések megkövetelése is - áll a közleményben. forrás: Jogi Fórum
09:04  Olcsóbb lesz az egészségbiztosítás az Egyesült Államokban - Trump elnök rendeletet írt alá az egészségbiztosítási törvény módosításairól [5 napja]
  Donald Trump amerikai elnök rendeletet írt alá az Obamacare néven ismert egészségbiztosítási törvény módosításairól. Az elnök hangsúlyozta: a várható változtatások nem kerülnek pénzébe a szövetségi kormányzatnak, viszont az emberek olcsóbban vásárolhatnak biztosítást.
08:34  Csökkenő ügyintézési idő és adminisztráció a közigazgatásban - Tízmilliárdos informatikai fejlesztési projekt indult a kormányhivatalokban [5 napja]
  Az ügyintézési idő és az adminisztrációs terhek csökkentését lehetővé tevő, tízmilliárd forintos költségvetésű informatikai fejlesztési projekt indult a kormányhivatalokban - közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Szegeden.Zöld-Nagy Viktória a projektet bemutató tanácskozás előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban nyolc olyan, a teljes államigazgatást érintő fejlesztési program indult, amelyet a kormányhivatalok hajtanak végre. A korábbi évekkel ellentétben a rendelkezésre álló 53,5 milliárd forintos forrás kisebb részét fordítják eszközbeszerzésre, nagyobb arányban költenek a hivatali működést támogató alkalmazásfejlesztésre - tette hozzá. Az államigazgatásban összességében csaknem háromszáz különböző szakrendszert használnak, ezek sok esetben nem kommunikálnak egymással. A fejlesztések célja részben ezek összekapcsolása, illetve bizonyos feladatok automatizálása, az elektronikusan intézhető ügyek számának bővítése - közölte a helyettes államtitkár. Zakar Péter, a Csongrád Megyei Kormányhivatal igazgatója elmondta, országosan a megyei kormányhivatalok és a járási hivatalok tevékenységét mintegy 1700 szerver szolgálja ki. A 2018 végéig tartó projekt keretében 1,5 milliárd forintból megyénként egy-egy szerverközpontot alakítanak ki, ami a működtetési költségek jelentős csökkentését teszi lehetővé. Az igazgató kiemelte, a programban olyan informatikai keretrendszert fejlesztenek ki, amelyhez később bármilyen szakterület illeszthető lesz.  A szociális ellátásokhoz kapcsolódó - jelenlegi, csak megyei szinten működő - adatbázisokat egységesítik, a hivatali döntéshozatalt támogató informatikai rendszert hoznak létre. A környezetvédelmi szakrendszer korszerűsítése a többi között lehetővé teszi, hogy a rendszeres adatközlésre kötelezett ügyfelek elektronikusan adhassák majd be dokumentumaikat - mondta.  A nyugdíj- és egészségbiztosítási ellátást érintő fejlesztések is az adminisztratív terhek csökkenését eredményezik - ismertette a program részleteit, példaként említve, hogy a taj-kártya és az uniós egészségbiztosítási kártya igénylése is elektronikus alapra kerül. forrás: Jogi Fórum

2017. október 12, csütörtök

15:54  Az uniós igazságügyi miniszterek jóváhagyták az Európai Ügyészség létrehozását - Hazán nem vesz részt az együttműködésben [6 napja]
  Jóváhagyták az Európai Ügyészség felállítását az uniós igazságügyi miniszterek csütörtöki luxembourgi ülésükön, az úgynevezett megerősített együttműködési eljárással létrejövő szervezethez húsz tagállam csatlakozott.A vádhatóság egy luxembourgi székhelyű központi hivatalból, valamint a tagországokba delegált európai ügyészekből fog felépülni. A független főügyész bizonyos feltételek mellett jogosult lesz nyomozások és büntetőeljárások lefolytatására az uniós költségvetés kárára elkövetett bűncselekmények - például a strukturális alapokat érintő csalások és korrupció - ügyében. Günther Oettinger költségvetésért felelős uniós biztos kiemelte: a hivatalnak, melynek megalakítására először 2000-ben tettek javaslatot, legkésőbb 2021 elején meg kell kezdenie működését. A német politikus elmondta, a csalás, a korrupció és hűtlen kezelés éves szinten mintegy 150 milliárd euró veszteséget okoz a nemzeti költségvetéseknek az EU-ban. Hozzátette, az ügyészségnek a már meglévő szervezetekkel egyeztetve, egymást kiegészítve kell majd végeznie a tevékenységét, illetve rámutatott, hogy a csalások hatékony felgöngyölítése, az adófizetők pénzének védelme erősíteni fogja az európai intézményekbe vetett bizalmat. Vera Jourová uniós igazságügyi biztos pedig arról számolt be az ülésen, hogy 2019-ben fogják kinevezni a főügyészt és az európai ügyészeket. Magyarország nem vesz részt az együttműködésben, a kormány álláspontja szerint ugyanis jelenleg is vannak olyan intézmények, amelyek eljárhatnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, és egy új hivatal létrehozása ezen jól működő szervezetek meggyengítésével járna. Korábban Lengyelország, Hollandia, Málta és Svédország is jelezte, hogy a mostani formájában nem támogatja az ügyészség létrehozását, Dánia, Írország és Nagy-Britannia pedig egyébként sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén. Sajtóhírek szerint több ország is csatlakozhat utólag a hivatalhoz, az új holland kormány programjában például ez is szerepel. A megerősített együttműködési mechanizmus lehetővé teszi, hogy tagországok egy jelentős számú csoportja teljes konszenzus hiányában is előrelépjen az integráció elmélyítésében. A szabályok értelmében legalább kilenc tagállam közösen dönthet úgy, hogy végrehajt olyan intézkedéseket, amelyekről nem sikerült teljes egyetértésre jutni korábban. A megerősített együttműködéshez utólag is lehet csatlakozni. forrás: Jogi Fórum
15:24  Ügyvédi retorika és bírói érvelés - Egyetemi kurzus az ELTE jogi karán [6 napja]
  Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és dr. Tánczos Rita, a Kúria bírája a bírói hivatásról és a bíróvá válásról tartott előadást az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának "Ügyvédi retorika - bírói érvelés" című kurzusán, 2017. október 4-én. Az OBH elnöke a hallgatókkal folytatott beszélgetés során személyes tapasztalatai alapján bemutatta a bírói életpályát, beszélt a pályára kerülés és az előmenetel lehetőségeiről. Szó esett arról, hogyan dolgozik egy bíró, mi történik a tárgyalás kitűzésétől egészen az ítélet meghozataláig. Hogyan készül el egy ítélet, melyek a bírói érveléstechnika eszközei, módszerei. Az egyetemi kurzus célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek a bírói és ügyvédi hivatás alapjaival, elsajátítsák a szükséges retorikai ismereteket, majd tárgyalások szimulálásával megoldják a tantárgyi tematikához kapcsolódó jogeseteket. A képzés a joghallgatóknak egyben kiváló felkészülési lehetőséget nyújt a 2018. évi országos perbeszédmondó és ítélethirdető versenyre. forrás: Jogi Fórum
11:34  20 millió forinttal károsította meg ügyfeleit egy pécsi ügyvédnő - Csalás bűntette miatt emelt vádat az ügyészség [6 napja]
  A Pécsi Járási és Nyomozó Ügyészség csalás bűntette miatt emelt vádat az ellen a korábban ügyvédként dolgozó pécsi nő ellen, aki 2009. és 2011. között két ügyfelét több, mint 20 millió forinttal károsította meg.
11:04  Ügyvédi letét szabályosan - A Ruttner-ügy margójára [6 napja]
  Nagy sajtóvisszhangot keltett a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának azon határozata, mellyel a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának a Ruttner György ügyvéd kamarai tagságát megszüntető döntését hagyta helyben. A hírneves védő szakmai pályafutásának végére ezzel pont került. A Kúria a MÜK álláspontjára erősítve egyértelművé tette: a szabálytalan ügyvédi letétkezelés a legsúlyosabb következményeket kell, hogy maga után vonja.
09:54  Nagy leárazások nagy buktatókkal - Elcsalt garancia, elbukott szavatosság - Legyünk tudatosak a kuponok beváltásakor [6 napja]
  A 2017. október 12-15. közötti Glamour-napokon akár 20-50%-os leárazások, kedvezmények várják a fogyasztókat. Legyenek azonban figyelmesek és tudatosak a kuponok beváltásakor, akár üzletben, akár online vásárolnak! A Budapesti Békéltető Testülethez beérkező panaszokból ugyanis látszik, hogy fogyasztóvédelmi probléma esetén sokszor nem biztosítják a garanciát az akciósan megvásárolt termékekre, vagy épp a fogyasztó nem tudja gyakorolni a szavatossági jogait.
09:14  Idén 29. alkalommal adományozzák a Szaharov-díjat - Emberi jogi aktivista, újságíró és demokratikus ellenzék is a jelöltek között [6 napja]
  Aura Lolita Chávez Ixcaquic guatemalai emberi jogi aktivista, Dawit Isaak svéd-eritreai író, újságíró vagy a venezuelai demokratikus ellenzék kaphatja idén az Európai Parlament (EP) Szaharov-díját - jelentették be kedden Brüsszelben a "döntősök" kiválasztása után.
09:04  2018-ig teljes egészében megvalósítható a bankunió - Az Európai Bizottság javaslatai a hiányzó elemek pótlására [6 napja]
  Az európai polgárok és vállalkozások érdeke a pénzügyi integráció elmélyítése és a pénzügyi rendszer stabilitásának fokozása. Ezt szolgálják a bankunió hiányzó elemeinek gyorsított megvalósítására irányuló európai bizottsági tervek.

2017. október 11, szerda

15:50  2010-hez képest 7 ezerrel több rendőr szolgál Magyarországon - 227 tiszthelyettes tett ünnepélyes esküt hétfőn [7 napja]
  Európában ma kétfajta ország létezik: ahol biztonságos az élet és ahol nem az; Magyarország a legbiztonságosabbak egyike, köszönhetően jó rendőreinek - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Hősök terén, a rendőrség állományába kinevezett 227 tiszthelyettes ünnepélyes eskütételén és a rendőrség új szolgálati gépjárműveinek szemléjén.A kormányfő hangsúlyozta: Európában a következő években a biztonság lesz a legnagyobb érték. Nemcsak a családok nyugodt és kiszámítható élete múlik majd rajta, hanem Magyarország teljesítménye, gazdasági sikere is - jelentette ki. Orbán Viktor kiemelte: a magyar rendőrök munkája tisztelet érdemel, hiszen az elmúlt években úgy védték meg Magyarország és Európa határát, hogy közben az ország közbiztonsága is javult. "A mi határainkon már csak az juthat át, aki jogszerűen érkezik, és tiszteletben tartja a törvényeinket" - nyomatékosította a miniszterelnök. Úgy fogalmazott: vendégszerető nép a magyar, "nálunk minden jószándékú idegent megillet a vendégjog", de közös érdek, hogy "a rosszindulatú embereket kiszűrjük, a vendégjoggal való visszaélést megakadályozzuk, és saját biztonságunkat megvédjük". Azt mondta a tiszthelyetteseknek, hogy munkájuk során indulattal és agresszióval is fognak találkozni, de arra hívta fel a figyelmüket, hogy "az egyenruha alatt szív is van, nem csak izom", ezért miközben megalkuvás nélkül érvényt szereznek a törvényeknek, emberségből is ki kell állniuk a próbát. Az esküt tevőkhöz szólva a miniszterelnök továbbá arról beszélt: a legnagyobb próbatételek között is hűségesnek kell maradniuk hazájukhoz, esküjükhöz. Legyenek büszkék esküjükre azért is, mert olyan fontos dolgok megvédése mellett kötelezték el magukat, mint amilyen a magyar családok biztonsága, a nemzeti kultúrán nyugvó életfelfogásunk és az ezeréves keresztény múltból fakadó társadalmi rend - kérte a jelenlévőket. "Nekünk, magyaroknak mindez hosszú évszázadok óta azt a sziklaszilárd alapot jelenti, amelyre egy biztonságos és magyar jövőt felépíthetünk. (...) Vannak európai országok, ahol ezek a fontos dolgok már a múltéi, legfeljebb az együttélés véletlenszerű formái" - fejtette ki Orbán Viktor. Szavai szerint a magyar rendőrség az elmúlt hét évben méltán érdemelte ki az emberek bizalmát és nagyrabecsülését. Hozzátette: a rendőrség soraiból a közelmúltban is volt olyan, aki elesett, és olyanok, akik éppen csak túlélték a velük szemben fegyvert fogó bűnözők támadásait. "A sebesülésükből munkába visszatérő rendőreinket ezúton is köszöntöm" - mondta. A rendőrséget érintő eredmények közül kiemelte, hogy 2010-hez képest mintegy 7 ezerrel több rendőr szolgál Magyarországon, és ez a szám még növekedni fog. Így vált lehetségessé a 24 órás közterületi jelenlét, a körzeti megbízotti állomány szinte teljes feltöltése és a határvadászképzés terveknek megfelelő haladása. Emellett csak az idén több mint 15 milliárd forintot fordítottak a rendőrségi járműparkjának megújítására - tette hozzá, közölve, hogy a következő években a teljes gépjárműállományt szeretnék kicserélni. Megjegyezte, hogy most 387 járművet adtak át a rendőrségnek. "Önök Európa egyik legsikeresebb és legnagyobb tekintélynek örvendő rendőrségének lettek felesküdött tagjai" - zárta beszédét Orbán Viktor, akinek ezt követően bemutatták az új szolgálati autókat. Ebben részt vett a tavalyi Teréz körúti robbantásban megsérült, de azóta felgyógyult és ismét szolgálatba állt két rendőr is. A kormányfő mellett Pintér Sándor belügyminiszter és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter részvételével megrendezett ünnepség elején egyperces néma csenddel emlékeztek meg a hétfő délelőtt az M5-ös autópályán történt balesetben elhunytakról. Mint elhangzott, a sztrádán súlyos balesetet szenvedett autóbusz a Készenléti Rendőrség járőreit szállította. Az autóbusz vezetője, valamint a járműben utazó egyik rendőr törzsőrmester, a Készenléti Rendőrség járőre életét vesztette. forrás: Jogi Fórum
15:24  Sértheti-e a tulajdonhoz való jogot a szolgalmi jog utólagos megállapítása? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott [7 napja]
  Az Alkotmánybíróság október 3-án megállapította, hogy a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 80. § (3) bekezdés "megállapítása, vagy annak" szövegrésze - az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése által biztosított tulajdonhoz való jog sérelme okán - alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
15:23  Küszöbön a spanyol alkotmány reformja - Elsőként Spanyolország területi modelljét vizsgálják felül [7 napja]
  A spanyol alkotmány reformjának tanulmányozásáról állapodott meg Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök és Pedro Sánchez, az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára.  "Az alkotmány védelmének legjobb módja, annak megreformálása" - fogalmazott az ellenzéki vezető szerdai sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a spanyol kormányfővel már régóta beszélnek erről, és most mindketten elérkezettnek látják az időt, hogy nekikezdjenek az alkotmány modernizálásának. Első lépésként elkezdi a munkáját egy eseti bizottság Spanyolország területi modelljének felülvizsgálatáról, amely hat hónapig működik majd, megállapításai alapján pedig a parlament alkotmányügyi bizottságában megkezdődik a reformról szóló vita - részletezte a megállapodást. Pedro Sánchez szerint az 1978-as Spanyolország nem ugyanaz mint a 2017-es, vannak a területi együttélésnek olyan elemei, amelyeket aktualizálni kell. A szocialista párt korábban már többször elmondta, hogy elképzelései szerint Spanyolországnak föderációs államként kellene működnie. Pedro Sánchez emellett kijelentette: támogatják a spanyol kormány kezdeményezését, hogy Carles Puigdemont katalán elnök tisztázza, mit mondott pontosan keddi parlamenti beszédében, kinyilvánította-e Katalónia függetlenségét vagy sem. "Kérjük a katalán kormányt tisztázza feketén-fehéren, mi az ami tegnap történt katalán parlamentben" - fogalmazott, és hangsúlyozta: támogatni fogják a spanyol kormány által elindított alkotmányos intézkedéseket, amennyiben az elnök nem tisztázza mi történt, vagy az derül ki, hogy a keddi nyilatkozat a függetlenség kinyilvánításának tekinthető. Megjegyezte: ha a katalán elnök kész a párbeszédre, akkor "jöjjön" a spanyol parlamentbe, amely a legjobb mediátor ilyen esetben. forrás: Jogi Fórum
10:07  Közérthető bírósági kommunikáció - Nemzetközi konferenciát rendez a bírósági hivatal [7 napja]
  Kétnapos nemzetközi konferenciát rendez az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a közérthetőségről - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.Remes Gábor, az OBH főosztályvezetője a műsorban azt mondta: fontos, hogy az emberek megértsék a bíróságok működését, a döntéseket, mert a bíróságok iránti közbizalmat is erősíti, ha az emberek értik, mi történik a tárgyalótermekben.  Kitért arra: a legnehezebb összeegyeztetni a közérthetőséget és a szakszerűséget. A 21. században a bíróságokon alapvetőnek kell lennie a nyitottságnak és a szolgáltató jellegnek. Elefántcsonttoronyban tarthatja a bíróságokat az is, ha a szövegeik túlságosan terjedelmesek, bonyolultak, tele vannak jogi zsargonnal - jegyezte meg.  A főosztályvezető szerint egyfajta nézőpontváltásra, empatikus fogalmazásra van szükség a bírósági kommunikációban, és tekintettel kell lenni arra, hogy a bíróság "nem öncélú jogászkodást végez", hanem valódi megoldásokat kínál létező jogi problémákra. Dédesi Laura, az OBH osztályvezetője a műsorban arról beszélt, hogy a csütörtökön és pénteken a Magyar Igazságügyi Akadémián zajló konferenciára húsz országból csaknem százan érkeznek majd. Idén ötödik alkalommal rendezik meg a bíróság és kommunikáció kapcsolatáról szóló konferenciát, amelynek középpontjában most a közérthetőség áll. Áttekintik a közérthetőséget a bírósági igazgatásban, az ítélkezésben és a bírósági sajtókommunikációban is - ismertette. forrás: Jogi Fórum
10:04  Be nem fizetett áfa és egyéb járulékok - Négy és fél milliárd forintos csalás miatt javasol vádemelést a NAV [7 napja]
  Négy és fél milliárd forintos költségvetési csalás miatt javasol vádemelést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégláncolat vezetőivel szemben - közölte az igazgatóság sajtóreferense szerdán.Kuperczkó Adrienn közleményében azt írta: a vagyonvédelmi és takarítási feladatokra szerződött, huszonegy cégből álló láncolatot azért hozták létre, hogy elkerüljék az egymásnak kölcsönadott munkavállalók után a közterhek befizetését. A munkavállalókat bejelentették, de utánuk a járulékokat és az áfát nem fizették meg. Tájékoztatása szerint a NAV pénzügyi nyomozói Baranya és Pest megyében 45 helyszínen folytattak vizsgálatot. A bűnszervezet két tagját kommandósok fogták el, egyikük luxuslakásában éles lőszerrel töltött fegyvert találtak.  Az engedély nélkül tartott fegyver miatt a gyanúsítottat - a költségvetési csalástól függetlenül - a bíróság letöltendő börtönbüntetésre ítélte. A pénzügyi nyomozók a kár megtérülése érdekében bankszámlákat, üzletrészeket, ingatlanokat zároltak, motorcsónakot, nagy értékű luxus- és raliautókat, quadokat, lakókocsit, egy drónt, nagy értékű televíziót, futópadot, edzőtermi berendezéseket foglaltak le. A sajtóreferens közölte: a nyomozók harminc gyanúsítottal szemben javasolnak vádemelést; a bűnözői kör nyolc irányítója és tagja ellen bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, huszonkét stróman ügyvezető ellen közokirat-hamisítás miatt. A negyvennégyezer oldalas nyomozati iratanyagot a bűnügyi igazgatóság a  napokban küldi meg a Baranya Megyei Főügyészségnek - tette hozzá. forrás: Jogi Fórum
09:56  Garanciális szabályok a tiltott támogatások behajtására - ÁSZ által jelzett joghézagot szüntette meg egy miniszteri rendelet [7 napja]
  Hasznosult az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatán alapuló javaslat, az ÁSZ által jelzett joghézagot szüntette meg a tiltott támogatások behajtásáról szóló nemzetgazdasági miniszteri rendelet. Az ÁSZ az adózási témájú jogszabályok véleményezése során élt észrevétellel a minisztérium felé, mivel ellenőrzési tapasztalatai alapján megállapította, hogy a pártokra és pártalapítványokra vonatkozó törvényekben a tiltott támogatás behajtásának szabályai nem rendezettek. Az NGM rendelet a tiltott támogatás behajtásának jogszabályi garanciáit teremti meg azzal, hogy a Magyar Államkincstár tekintetében intézkedési kötelezettséget telepít.Az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi a pártok és pártalapítványok gazdálkodásának törvényességét, kétévenkénti gyakorisággal pedig törvény alapján köteles ellenőrizni azoknak a pártoknak és pártalapítványoknak a gazdálkodását, amelyek a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesültek. Az ellenőrzések elsősorban a könyvvezetés és gazdálkodás szabályszerűségét értékelik, továbbá hogy a működéshez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használtak-e fel. 2014. január 1-jével módosult a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény tiltott támogatásokra vonatkozó szabályozása. A módosítás következtében 2014. január 1-től tilos a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása. A törvénymódosítás alapján az ÁSZ megújította a pártok ellenőrzésének módszertanát is. Amennyiben az ellenőrzés feltárja, hogy a párt tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét a Számvevőszék megállapítja, és azt az ÁSZ felhívására a pártnak be kell fizetnie tizenöt napon belül a központi költségvetésnek. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani és a párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. Az ÁSZ a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség pártalapítványa, az Antall József Alapítvány (AJA) gazdálkodása törvényességét korábban a 2012-2013. évi időszakra vonatkozóan ellenőrizte. Az ennek eredményeként nyilvánosságra hozott számvevőszéki jelentésben megfogalmazott intézkedést igénylő megállapításokra és javaslatokra az AJA intézkedési tervében 21 feladatot határozott meg. Az ÁSZ szeptember végén lezárult utóellenőrzése azonban feltárta, hogy az AJA többek között nem intézkedett az ÁSZ által nem elfogadott teljesítés - meghiúsult rendezvény kártalanítás miatt kifizetett költség (1 millió 429 ezer Ft) - visszafizetése, továbbá az alapító párttal megkötött adásvételi szerződéstől való elállását követően a megfizetett vételár visszafizetése érdekében. A mai napig le nem zárult ügyben az ÁSZ a Magyar Államkincstárhoz és a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordult. Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalata rávilágított arra, hogy a pártokra és pártalapítványokra vonatkozó törvényekben a tiltott támogatás behajtásának szabályai nem rendezettek, ezért a Számvevőszék az adózási témájú jogszabályok előkészítésekor jelezte az előkészítő minisztérium felé, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek mellett nem biztosított a tiltott támogatások behajtásának végrehajtása. A múlt héten megjelent 29/2017. (X. 6.) NGM rendelet rendezi a tiltott támogatás behajtásának módját, mellyel a fennálló joghézagot megszüntette, a Magyar Államkincstár tekintetében intézkedési kötelezettséget telepített. A rendelet kimondja ugyanis: ha törvény vagy kormányrendelet központi költségvetésből juttatott támogatás jogszabálysértés esetén történő csökkentését, valamint ugyanezen jogszabálysértés miatt ennek megfelelő mértékű összeg központi költségvetésbe történő befizetését írja elő, a Magyar Államkincstár a törvényben vagy kormányrendeletben előírt módon csökkentett összegű központi költségvetési támogatást folyósít, valamint a törvényben vagy kormányrendeletben előírt fizetési határidő megszegése esetén, az adók módjára történő behajtás érdekében megkeresi az állami adóhatóságot. forrás: Jogi Fórum
09:32  Emberileg és gazdaságilag is megéri megtartani a jó munkavállalót - A fluktuáció csökkentése javítja egy cég költséghatékonyságát [7 napja]
  Ma már hazánkban is trend vonzó munkahelynek lenni, ahová a munkavállalók szívesen jelentkeznek, ám csak kevés cég jutott el addig a fontos felismerésig, hogy a munkavállalót nem csak megszerezni, hanem megtartani is tudni kell. A munkavállalók megtartása jelentősen csökkentheti a vállalatok költségeit, hiszen az éves nettó árbevétel két százalékát is elvesztheti egy cég, ha nem tudja tolerálni munkatársainak, azok ideiglenesen megváltozott munkakörülményeit - világít rá Laár Péter, az ideiglenesen megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására kidolgozott munkáltatói program egyik szakértője.Igencsak költséges egy munkavállaló elvesztése Nemrégiben látott napvilágot egy hazai kutatás, mely kimutatta, hogy a fluktuáció csökkentése alapvetően javítja egy cég költséghatékonyságát. A felmérésben több mint száz vállalatot kérdeztek meg arról, hogy milyen költséget jelent számukra egy új munkatárs betanítása, s a számok magukért beszéltek. A legtöbb munkáltató több mint egymillió forintra teszi a munkatársak betanításával járó költségeket. A betanítás egy időben és költségekben is megterhelő folyamat, amely gyakorta el is húzódik: 1-2 hónaptól kezdve egészen háromnegyed évig is eltarthat az, míg valaki új munkavállalóként teljes értékű dolgozóvá válik, azaz önállóan - a céget jól ismerő munkatársak segítsége nélkül - képes elvégezni a feladatkörtéhez tartozó munkákat. "Ezek az adatok egy ideális helyzetet tükröznek, ahol a kilépett kolléga helyére egyből találnak újat, és betanítás sem kíván speciális felkészültséget az új dolgozótól" - mondja el Laár Péter, az Ofixcom Kft. kereskedelmi igazgatója. A valóságban azonban ennél sokkal rosszabb a helyzet, hiszen egy-egy munkakör betöltéséhez sokszor hónapokig kell keresni: hirdetni, interjúztatni, tárgyalásokat folytatni. "Ezek az eljárások nem csak a céges büdzsét terhelik, de a kapacitáshiánnyal küzdő cég dolgozóinak idejét és hatékonyságát is rontják" - teszi hozzá. Az erről szóló kutatások eredményei alátámasztják azt a tényt, hogy a vállalatoknak nem elég megszereznie, megtartania is tudni kell a munkavállalóit. A hatékonyság szinonímája a jó csapat Manapság minden cég toborzó ajánlatában elhangzik az a fordulat, hogy jelentkezz hozzánk, ha egy jó csapat tagja akarsz lenni.  Jó csapatot azonban csak összeszokott, egymás munkáját és képességeit jól ismerő, dinamikájában egymást segítő közeg alkothat, ami nem a szerencse függvénye, hanem pusztán a kapcsolatépítésről szól, azaz pszichológia. Azok az emberek tudnak jól együtt dolgozni egy cégnél, akik elég jól ismerik egymást ahhoz, hogy probléma esetén is száz százalékon tudjanak teljesíteni. "A legtöbb elbocsájtás szükségtelen volna, ha a munkáltatók működésükbe építve időben felkészítenék munkavállalóikat arra, hogy ideiglenesen történő változások mentén is helyt tudjanak állni" - jegyzi meg Laár Péter. Nem az elbocsájtás az egyetlen út Egy munkavállaló az élete során többféle válsághelyzetbe is kerülhet: magánéleti, karrier-beli, anyagi problémák is kihatással vannak a teljesítményünkre.  Egy ideális munkahelyen az ilyen helyzetekből adódó teljesítménycsökkenésre odafigyel a vezetőség, és többféle megoldást kínálva segíti a dolgozóját abban, hogy az újra magára találhasson. "Legtöbbször elegendő annyi is, hogy a munkavállaló a munkahelyén eléggé biztonságban érezhesse magát ahhoz, hogy megnyíljon, és jelezhesse a problémát. Egy válás, egy haláleset, vagy egy váratlan anyagi teher a legmagabiztosabb és legjobb munkaerőt is megingathatja, de ha a munkahely időben felismeri a szervezet életét befolyásoló válsághelyzetet, akkor számos megoldást találhat az ideiglenes teljesítmény csökkenés kivédésére" - fogalmazza meg véleményét a szakértő. "Az új munkaerő felkutatásánál és betanításánál jóval kisebb anyagi ráfordítás manapság egy vállalat részéről az, ha a munkáltatói programjába eleve beépít olyan elemeket, melyek során megismerheti dolgozóit, és így időben felkészülhet azok problémáinak kezelésére. Ráadásul az ilyen, az emberségességet előtérbe helyező, programok számtalan pozitív hozadékkal bírnak egy vállalat életében: csapatépítő, teljesítményfokozó és munkahelyi légkört javító hatásuk elvitathatatlan" - teszi hozzá a szakértő. forrás: Jogi Fórum

2017. október 10, kedd

15:04  Az EU védjegyek szabályainak legfrissebb változásai - A 2015/2424-es számú védjegy-rendelet újabb rendelkezései léptek hatályba október elején [1 hete]
  leírás nincs publikálva

További cikkek az archívumban >>>



Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére

 
Hírfigyelő - újdonság!
Kulcsszavak szerkesztése - egy kifejezés egy sorba kerüljön
 
Újdonság - Szemeid előtt, ami a legjobban érdekel
 
részletek >>>



Miért ez a kedvencem...

Több mint 100 hírforrás híreiből válogathatok.

Diószegi László
Kaposvár
 

Egyetlen kattintással változtathatom a betű méretet.

Csongrádi Felícia
Tatabánya
 

Egyszerűen beállítom a hírfigyelőt és egyetlen számomra fontos hírről sem maradok le

Szélesi Zoltán
Vác
 

De jó - Ez Nem Mese...

Csákiné Kedves Edit
Sopron
 

Minden fontos hír megtalálható, egy helyen

Suhajda Gergely
Debrecen