Ajtó ablak cégeket erre talál >>>

Ezek a szavak vannak kiemelve: Ajtó ablak

2010. szeptemper 10, péntek

12:33	Rejtett penész a lakásban [CsaládiNet]
	A mennyezeten, az ablakok, vagy a bejárati ajtó sarkaiban megbúvó penész könnyen észrevehető és igyekszünk is mihamarabb megszabadulni tőle. Ha azonban látszólag minden ok nélkül, hosszabb ideje tartó orrdugulás, köhögés gyötri a lakásban, ideje benéznie a szekrények, falvédők mögé!

12:33	Rejtett penész a lakásban [CsaládiNet]
	A mennyezeten, az ablakok, vagy a bejárati ajtó sarkaiban megbúvó penész könnyen észrevehető és igyekszünk is mihamarabb megszabadulni tőle. Ha azonban látszólag minden ok nélkül, hosszabb ideje tartó orrdugulás, köhögés gyötri a lakásban, ideje benéznie a szekrények, falvédők mögé!

2010. szeptemper 08, szerda

18:50	Ez a "társbérlő" káros az egészségedre! [Életforma]
	A mennyezeten, az ablakok, vagy a bejárati ajtó sarkaiban megbúvó penész könnyen észrevehető és igyekszünk is mihamarabb megszabadulni tőle. Ha azonban látszólag minden ok nélkül, hosszabb ideje tartó orrdugulás, köhögés gyötri a lakásban, ideje benéznie a szekrények, falvédők mögé!

11:30	Súlyos panaszokat okozhat a rejtett penész [InfoRádió]
	A mennyezeten, az ablakok, vagy a bejárati ajtó sarkaiban megbúvó penész könnyen észrevehető és igyekszünk is mihamarabb megszabadulni tőle. Ha azonban látszólag minden ok nélkül, hosszabb ideje tartó orrdugulás, köhögés gyötri a lakásban, ideje benéznie a szekrények, falvédők mögé!

2010. szeptemper 06, hétfő

13:20	"Kizártak a házamból" - Botrányos kilakoltatással indult a hete a melegbár tulajdonosának [STOP.hu]
	Végrehajtók kopogtattak a Belgrád rakpart 9. szám alatti épület ajtaján hétfő délelőtt. A felújítási munkálatok óta üresen álló ingatlan ablakain a Limo Café felirat díszeleg, a szórakozóhelyből azonban úgy tűnik, jó ideig nem lesz semmi. A tulajdonos szerint kilakoltatása törvénytelen volt, ugyanakkor sok sikert kíván a hitelekből élő lakosságnak.

2010. szeptemper 02, csütörtök

22:05

Gyors és pontos információt ad a kormányzati kommunikáció [Magyar Nemzet Online]

A lehető legegyszerűbb, egyablakos információszerzési lehetőséget kínálnak a sajtó munkatársainak a kormányzati kommunikáció vezetői; céljuk az újságírók munkájának maximális támogatása, ezzel együtt a legpontosabb információk közlése, rövid időn belül - mondta Kovács Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kommunikációs államtitkára és Nagy Anna kormányszóvivő csütörtökön, Szegeden.

20:30

A kormány segíti az úságírók gördülékeny munkáját [HírExtra]

2010. szeptemper 01, szerda

10:45	212 utas alatt kapott lángra a Boeing [Blikk - Aktuális]
	Egy San Franciscóból Ausztráliába tartó repülőgép egyik hajtóműve egyik pillanatról a másikra szikrákat kezdett el szórni. Az egyik szemfüles utas azonnal kamerát ragadott és filmezni kezdett az ablakon keresztül, így sikerült megörökíteni, ahogyaz egész motor lángba borul.

2010. augusztus 29, vasárnap

23:27	Lövöldözés a Fehérvári úton [Metropol]
	Lövöldözés történt vasárnap este a főváros XI. kerületében, a Fehérvári úton. A BRFK sajtóügyeletese, Sagyibó Melinda az MTI-t arról tájékoztatta, hogy egy 35 éves, ittas férfi lövöldözött a Fehérvári út 111. számú házban lévő lakásának nyitott ablakából.

2010. augusztus 27, péntek

14:43

A víz mindent visz [Hetek]

A Magyarországon és Kelet-Európa-szerte tapasztalt nyár eleji árvizek is komoly pusztítást végeztek, azonban mindez eltörpül a Pakisztánon július vége óta többször végigvonuló árhoz képest. Az évszázad legsúlyosabb áradásának nyilvánított esemény már legalább kétezer halálos áldozatot követelt az Indus folyó mentén, és nagyobb terület került víz alá, mint az Adriai-tenger. A szokatlanul nagy vízmennyiséget ugyanaz a monszuneső okozta, mint a kínai földcsuszamlásokat, melyeknek szintén legalább ezer halálos áldozata van. Csak nemrég enyhült az Oroszország európai területeit sújtó tűzvész, ami a százharminc éve nem tapasztalt hőhullám miatt alakult ki. A The Economist brit lapnak nyilatkozó meteorológusok rávilágítottak arra, hogy a távoli események ugyanazzal az időjárási jelenséggel állnak összefüggésben: nevezetesen hogy a magasabb légrétegek áramlásai az elmúlt időben gyengébbek voltak, így Nyugat- és Közép-Európa, illetve például Pakisztán fölött alacsonyabb, míg Moszkva fölött magasabb volt a légnyomás.E miatt az alacsony légnyomás miatt a keletről érkező monszunlégtömegek beáramolhattak egészen Pakisztánig, ahol a meleg levegő egy Szibéria felől érkező hideg áramlattal találkozott. A heves esőzések a felszálló párás légtömegek miatt alakultak ki - fejtette ki Peter Stott, a brit meteorológiai szolgálat klímafigyelő központjának vezetője.A tapasztalt időjárási extremitásokat a kutatók döntően a globális felmelegedés számlájára írják. Jean-Pascal van Ypersele, az ENSZ globális felmelegedést vizsgáló testületének alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a jövőben csak súlyosbodni fognak az efféle kirívó esetek. Pakisztán már a súlyos árvíz előtt is komoly problémákkal küzdött. Többek között a terrorizmus elleni harc is jelentős összegeket kívánt meg egy olyan fejletlen és szegény államtól, ahol a 2009-ben mért 14 százalékos munkanélküliségi ráta már jó eredménynek számított. A lakosság negyede él a szegénységi küszöb alatt, az oktatás és az egészségügy pedig fejletlen. Az inflációt 2010-ben sikerült 12 százalékra leszorítani a két évvel ezelőtti 20,8 százalékról, de a remény, hogy az még idén egy számjegyűre csökkenjen, az árvízzel együtt "folyt le" az Induson.Az első áradások július 26-án érték el a felkészületlen falvakat. Az ország területén azóta több hullámban is végigsöpört a víz, humanitárius katasztrófát váltva ki. A halottak száma már kétezer fölé emelkedett, nem is beszélve a második halálozási hullámról, amit a rossz higiénia és a szennyes víz következtében kialakuló járványok miatt jósolnak. A kolera már felütötte a fejét. Nehezen becsülhető meg a katasztrófa mérete. Két magyarországnyi lakosságot, 20 millió főt érint az árvízkár eddig, melynek közel a fele hajléktalanná vált, közvetlenül 3,5 millió gyerek van veszélyben, 14 millióan szorulnak egészségügyi ellátásra, miközben nincs szervezett orvosi ellátás, elegendő gyógyszer, illetve kórház. A különböző humanitárius szervezetek mindent megtesznek a helyzet javításának érdekében, de a tiszta víz odajuttatása egyelőre nem megoldható, ezért sokan a szennyezett vizet isszák. Nagyjából ötezer ember az utak mentén alszik, mivel hajléktalanná, nincstelenné váltak. A segélyszervezetek megállva kenyeret és lencsét osztanak nekik, az autósok pedig vizet dobnak ki az ablakból az utánuk futó gyerekeknek. Gazdasági tekintetben az árvíz legnagyobb kárvallottja a mezőgazdaság, amely a lakosság közel felének ad megélhetést. Az elárasztott Pandzsáb tartomány gyakorlatilag Pakisztán éléskamrája. 17 millió hold termőföld került most víz alá, 1 millió tonna silókban elraktározott gabonával - tette közzé Sah Mehmud Kuresi külügyminiszter. Az árvíz nemcsak az idei élelmiszer-ellátást nehezíti, hanem a jövőt is kétségessé teszi. Ugyanis nemcsak a lábon álló termést árasztotta el a víz, hanem a vetőmagnak szánt gabonát és a földművelési eszközöket is. Hónapokig is eltarthat a föld kiszáradása. "Nemcsak dollármilliárdok kerültek gabona formájában víz alá, hanem az állatállományból is kritikus mennyiség pusztult el, becslések szerint 10 millió állat" - fogalmazott Kuresi. Az elpusztult gabonaállomány nemcsak az emberek, hanem az állatok ellátását is komolyan megnehezíti, ami miatt várhatóan drágulnak a kenyérfélék, a tej- és a hústermékek is. A kulcsfontosságú gabonatermesztés után a tejipar a leginkább érintett ágazat. Az ország legnagyobb dobozostej-gyártója, az Engro Foods átvevőközpontjaiból 65 zárt be az árvíz miatt. A tej fogyasztói ára jelenleg az egész országban meredeken emelkedik, az élelmiszerárak pedig rövid idő alatt háromszorosukra nőttek. Annak ellenére, hogy a víz ipari központokat nem árasztott el, a Pakisztánban működő két legnagyobb multinacionális vállalat képviselője már közölte, hogy az eladások visszaesésével kalkulálnak. Az árvíz a gyapottermesztés szempontjából is komoly érvágás. Pakisztán a világ negyedik legnagyobb gyapotexportőre, ám a termés egyharmada jelenleg is vízben áll. Betakarítását a megsemmisült utak, hidak, gépek is nehezítik. Szakemberek már most arra hívták fel a figyelmet, hogy a pakisztáni helyzet az egész világ textilkereskedelmét negatívan befolyásolja. A gyapottermesztő országok már évek óta nem tudnak lépést tartani a kereslettel, ami eddig önmagában is 15 százalékos áremelést generált, a várható jelentős pakisztáni exportkiesés pedig további drágulást okoz.Pakisztán már hosszú évek óta küzdött krónikus gazdasági problémákkal, vagyis inflációval, munkanélküliséggel, magas deficittel, de a helyzet nem tűnt reménytelennek. A manilai székhelyű ADB Bank értékelése szerint az IMF-csomag feltételeként szabott pénzügyi teljesítmény elérése reális volt. A hitel felvétele a 2008-as pénzügyi válság miatt vált szükségessé. Pakisztán 7,6, majd 2009 júliusában további 11,3 milliárd dolláros segítséget kapott a pénzügyi alaptól. A költségvetési egyensúly elérése azonban nem bizonyult könnyűnek a szélesre terebélyesedett állami szektor és a szűk adóbázis miatt. Sejk pénzügyminiszter újabb 10 milliárdos kölcsönért folyamodik az IMF-hez, közölte a Financial Times. Abban bízik, hogy az árvíz utáni rendezés lehetőséget teremt keményebb döntések meghozatalára is. "Például keresztülvihetjük a forgalmi adót, kivethetünk egy úgynevezett árvízpótadót a tehetősebbekre, és nagyobb mozgástérhez juthatunk az IMF-hitel visszafizetésében is, illetve segítséget kapunk a nemzetközi közösségtől. Az újjáépítési törekvések a gazdasági aktivitás ösztönzéséhez vezethetnek" - mondja bizakodóan. Múlt hét kedden Pakisztán a Világbanktól is felvett egy 900 millió dolláros kölcsönt az eddig is magas, 55,5 milliárdos tartozása mellé. Közgazdászok úgy látják, hogy az ország nem engedhetne meg magának ilyen mértékű kötelezettséget, ami a kamatokat illeti, ugyanakkor a tetemes összegű felajánlások hiányában Iszlámábádnak nem sok választása marad. Az élelmezés- és egészségügyi ellátás, illetve krízisszállások biztosítása, majd pedig a helyreállítás költsége ugyanis jóval meghaladja a különböző országok felajánlásainak összegét."A helyreállításhoz körülbelül öt év és mintegy 15 milliárd dollár lesz szükséges" - nyilatkozta Vadzsid Samszul Haszan, Pakisztán angliai főbiztosa. Az infrastruktúrát (az elmosott mintegy 1500 kilométernyi utat, hidakat, középületeket, iskolákat) közpénzből kell majd pótolni, méghozzá minél előbb, hogy helyreállhasson a mindennapi élet, és a gazdasági tevékenység újra meginduljon a krízis sújtotta területeken. A helyreállítási költségek és az egész katasztrófa évekre is visszavetheti a pakisztáni gazdaságot."Bár a kormányzatnak az árvízvédelemre és a helyreállításra kell átcsoportosítania a források tetemes részét, egyszerre azon is kell dolgoznia, hogy gazdasági reformokat hajtson végre hosszú távon" - véli Juan Miranda, az ADB Bank közép- és nyugat-ázsiai részlegének igazgatója. Amennyiben az elveszett infrastruktúrát új, modernebb eszközökkel pótolják, úgy várható, hogy Pakisztán a következő években új növekedési pályára állhat. Vannak, akik már az újjáépítés sikerére esküsznek - mint például a pakisztáni részvények vásárlásába fogó Mark Mobius, a Templeton Eszközkezelő feltörekvő ügyvezetője. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár "lassú cunaminak" nevezte a pakisztáni árvizet, és szívén viseli az adományok összegyűjtésének ügyét. Az Amerikai Egyesült Államok az elsők között tett felajánlást a bajbajutottak megsegítésére, majd Európa is követte a példáját. Az ENSZ múlt heti közgyűlésén a tagállamok további segélyeket ígértek, amit Kuresi pakisztáni külügyminiszter "nagyon bátorítónak" nevezett. Az adományok értéke már elérte a 460 millió dollárt. Bár Irán, Szaúd-Arábia és Törökország hamar nyújtott tárgyi segítséget (élelmiszert, ruhákat, sátrakat, orvosi eszközöket), mégis a nagyobb összegű adományokról a nyugati sajtó számolt be.Az Egyesült Államok további segítséget is ígért annak érdekében, hogy megerősítsék a gazdaságot, és elhárítsák annak a veszélyét, hogy elégedetlen pakisztániak tömegei szélsőséges szervezetekhez csatlakozzanak.

2010. augusztus 24, kedd

10:45	Videó: Deco égbe bombázott ziccerrel debütált Brazíliában [pepsifoci.hu]
	Óriási kihagyott ziccerrel nyitott első meccsén Deco Brazíliában. A Fluminensébe igazoló középpályás a Vasco elleni meccsen követett végig középen egy támadást, a bepasszolt labdát azonban ajtó-ablak helyzetben a csillagok közé rúgta.

2010. augusztus 12, csütörtök

09:10

A Horthy-rendszer felelőssége a 20. századi jogtiprásokban [Hetek]

A polgári állam alapértékeinek felszámolása nem 1945 után, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött, hanem több mint két és fél évtizeddel korábban, 1919-ben, Horthy Miklós hatalomra jutásával. A Horthy-rendszer indulásakor, 1919-20-ban, egyik meghatározó vonása volt, hogy teljességgel hiányzott belőle a polgári államok alapvető jellemzője: a jogrend és a jogbiztonság. Ezt a fehérterror ököljog alapján végbevitt számtalan kegyetlenkedése és több száz büntetlenül elkövetett politikai gyilkossága jelezte. A Horthy-rendszer alkalmazta a magyar történelemben először politikai ellenfeleivel szemben a bírói ítélet nélküli fogva tartásnak, az internálásnak a polgári viszonyok között elfogadhatatlan eszközét, ezreket záratva internálótáborokba. Szintén e rendszer vezette be először a diákok továbbtanulásának származás miatti adminisztratív akadályozását 1920-ban. A polgári jogegyenlőség durva megsértésével vezették be a zsidótörvények sorát. A polgári tulajdonjog semmibe vételére is ők mutattak példát 1942-ben, egymillió-kétszázezer hold szántóföld és erdőbirtok erőszakos kisajátításával. Származási alapon polgáraik tömegeit fosztották meg tőkéjüktől, gyáraiktól, üzemeiktől, bankjaiktól, műhelyeiktől, üzleteiktől. A Horthy-rendszer államapparátusa a holokauszt során több százezer vétlen magyar állampolgárt fosztott meg teljes vagyonától, majd hathatósan közreműködött a kifosztott emberek tömeges megöletésében. Ezzel a magyar történelemben először a Horthy-rendszer helyezte a magyar államra saját polgárai kirablásának és meggyilkoltatásának rendkívül súlyos erkölcsi tehertételét. Amikor 1945 után a Kommunista Párt jogsértő intézkedések sorával felszámolta a polgári államot, valójában az előző rendszer által megkezdett úton haladt tovább. A 45 utáni intézkedések pusztító viharként csaptak le a Horthy-rendszer társadalmi bázisát jelentő rétegekre. Az elszenvedett durva jogfosztásokat, emberi és polgári jogaiknak, tulajdonosi jogaiknak gyakori semmibe vételét joggal tarthatták hatalmas történelmi bűnöknek. Ugyanakkor mindezek előtt az általuk támogatott rendszer nyitotta meg az utat. Akasztófák kísérték a fehér lovast Magyarországon az 1848-as forradalom áprilisi törvényeivel született meg a polgári állam. Tényleges kiépülésére a szabadságharc leverése miatt csak az 1867-es kiegyezéstől kezdődően került sor. Felszámolására az első nagy kísérletet az 1919 tavaszán Kun Béla irányításával kikiáltott Tanácsköztársaság jelentette, amely proletárdiktatúrát vezetett be, vörösterrorral. 133 napig tartó fennállása azonban csak rövid epizódnak bizonyult. Az 1919-től kiformálódott Horthy-rendszer névleg polgári berendezkedésnek számított. Negyed százados fennállásának számos nagy horderejű intézkedése azonban erőteljesen megkérdőjelezi, hogy valóban polgári államnak minősíthető-e a Horthy-korszak Magyarországa. A rendszer születési körülményei teljességgel méltatlanok egy polgári államhoz. 1919 augusztusától több mint 16 hónapon keresztül szabadon és büntetlenül folyhatott a brutális fehérterror. Ennek során minden törvényes eljárás és ítélet nélkül emberek százait ölték meg a Horthy fővezér közvetlen parancsnoksága alá tartozó tiszti különítmények. Augusztus elején Horthy személyesen adott parancsot a különítményeknek ezekre az úgynevezett tisztogatásokra. Minden törvényességet felrúgva gyakran a börtönökből hurcolták el a vizsgálati fogságban lévőket, mint például Szekszárdon, ahol a Prónay-különítmény tucatnyi tagja önkényesen behatolt a megyeszékhely törvényszéki fogházába, és brutálisan megkínozták a politikai foglyokat. Másnap ugyanezt megismételték. Harmadnap, vasárnap délelőtt ismét behatoltak a börtönbe, és a törvényszék elnökének, valamint az ügyészség vezetőjének tiltakozása ellenére kihurcoltak a Vásártérre 17 politikai foglyot. Ott a különítményesek rögtönzött "tárgyaláson" 8 fogolyra kimondták a halálbüntetést. Több ezer ember jelenlétében hozzá is kezdtek az akasztásokhoz, melyeket mintegy háromnegyed órán át folytattak. Horthy főhadiszállásán, Siófokon, egyetlen augusztusi éjszakán 42 embert gyilkoltak meg a különítményesek. Augusztus-szeptember folyamán mintegy 200-ra tehető a városban és környékén meggyilkoltak száma. Horthy mindössze azt kifogásolta, hogy miért éppen az ő ablaka előtt akasztották fel az egyik kommunistát. Ő ugyanis a hazai és különösen a külföldi nyilvánosság előtt igyekezett elhatárolni magát a tömeges gyilkosságoktól. Sajtóbírálatért gyilkosság A gyilkosok semmiféle felelősségre vonástól nem tartottak, sőt nemegyszer szinte kérkedtek tetteikkel, és fotókon is megörökítették azokat. Egy Somogy megyei faluban egész fényképsorozatot készítettek arról, hogy a falusiak szeme láttára miként végeznek egyik áldozatukkal - fehér kesztyűben. A nyilvános bírálatot azonban nem tűrték. Amikor a Kecskemét környéki vérengzésekről a Népszava cikksorozatban számolt be, és követelte a gyilkosok felelősségre vonását, a cikksorozat íróját és a lap szerkesztőjét, Bacsó Bélát és Somogyi Bélát különítményesek elhurcolták, és 1920. február 17-én brutális kegyetlenséggel meggyilkolták. A bíróság a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére a tetteseket felmentette. Amikor azonban az akkori belügyminiszter, Beniczky Ödön öt év múlva, 1925 tavaszán a Katonai Ügyészség előtt a gyilkosságra vonatkozó vallomását az Újság című lapban közzétette, és fényt derített a gyilkosok kilétére, a bíróság őt és az Újság szerkesztőjét ítélte el (börtönbüntetésre, illetve súlyos pénzbírságra). A hosszan elhúzódó fehérterror egyszerre szolgálta sikerrel a magyar lakosság széles rétegeinek megfélemlítését, Horthy és egy szűk politikusi kör erőszakos hatalomra jutását, valamint az egyik nagy rivális erőnek, a Szociáldemokrata Pártnak a politikai életből történő durva kiszorítását. A fehérterror végrehajtói teljes büntetlenséget élveztek. Erről Teleki Pál kormányának 1920. decemberi amnesztia-rendelete gondoskodott. Eszerint szabadon kellett bocsátani mindazokat, akik 1919. augusztus 1-e és 1920. február 16. között követtek el bűncselekményt, még akkor is ha "hazafias felbuzdulásból" gyilkoltak meg embereket. Amikor a nyilasok, majd a kommunisták hatalomra jutásával az országban eluralkodott a terror, a megfélemlítés, amikor a bíróságok manipulált eljárások után hoztak törvénytelen ítéleteket, amikor a pártokat erőszakkal némították el, csakúgy, mint az ellenzéki sajtót, akkor senki sem állíthatta, hogy mindez ne lett volna ismerős a Horthy-rendszer időszakából. Hasonló mondható el az internálásokról. Nem az ÁVO által 1949 után megnyitott Kistarcsa, Recsk, Kazincbarcika, Tiszalök voltak Magyarország első internálótáborai, hanem a Horthy-rendszerben felállított Hajmáskér, Zalaegerszeg és más hírhedt táborok. Egy polgári állam törvényhozása csak háború idején tartja megengedhetőnek az internálást, miként az 1912. évi LXIII. magyar törvénycikk. Ezzel szemben a Horthy-adminisztráció békeidőben éveken át alkalmazta ezt. Jellemző, hogy az ellenzéki szociáldemokrata párttal kötött megegyezésben (Bethlen-Peyer-paktum) a Bethlen-kormány részéről jelentős engedménynek számított, hogy az internáltak egy kis részét készek voltak szabadon bocsátani, azokat, akikért külön névjegyzékbe foglalva a szociáldemokrata párt kezességet vállalt. Maguknak az internálótáboroknak a felszámolásáról azonban ekkor, 1921 decemberében, a belső rend helyreállása ellenére szó sem esett. Listázott polgárok A Horthy-rendszer járt élen abban is, hogy diákok tömegeit származásuk miatt zárta el az egyetemi továbbtanulás lehetőségétől. Az 1920-as numerus clausus törvény tanulmányi eredménytől függetlenül 6 százalékban korlátozta az egyetemekre felvehető zsidó származású hallgatók létszámát. Ezt a rendelkezést 1928-ban ugyan feloldották, de 1939-ben a második zsidótörvény 7. paragrafusa ismét visszaállította a származási korlátot, mely a rendszer bukásáig érvényben maradt. A kommunista hatalomátvétel után hamarosan ismét megjelent a származási alapon történő kizárás a felsőoktatásból. 1948 nyarán kormányrendelettel (7078/1948) bevezették a származási kategóriák használatát. Nagybetűkkel jelezték, hogy az illető diák milyen származású (M=munkás, P=paraszt stb.). X volt a jele annak a diáknak, aki szülei alapján osztályidegennek minősült. Ide tartoztak a Horthy-rendszer egykori bázisának, a földbirtokosoknak, kulákoknak, tőkéseknek, az előző rendszer hivatalnokainak, katonatisztjeinek, csendőröknek és egyházi személyeknek a gyermekei. Az ő továbbtanulásukat többnyire már a középiskola szintjén sem támogatták, így jelentkezési lapjukat tovább sem küldték. Ez a kategóriarendszer egészen 1963-ig fennmaradt, diákok tömegeit vágva el a továbbtanulás lehetőségétől. Minden polgári államnak alapvető jellemzője, hogy biztosítja polgárainak a jogegyenlőséget. Magyarországon ezt az 1848-as forradalom vívta ki, és a Horthy-rendszer kezdte meg a felszámolását 1920-ban, a már említett numerus clausus törvénnyel. A polgári jogegyenlőség semmibe vételét mutatja az 1920-1944 között hozott 22 zsidótörvény és a zsidókat szintén származásuk miatt sújtó több száz rendelet. Kifosztás állami rendeletre A magántulajdon tisztelete, sőt védelme is elengedhetetlen ismérve valamenynyi polgári államnak. Ezzel szemben a Horthy-rendszer intézkedések sorával több százezer polgárát fosztotta meg magántulajdonától. Ezek közül az egyik első rendelkezés az 1942 szeptemberében hatályba lépett XV. törvénycikk, amely kimondta, hogy minden zsidó származású állampolgárt meg kell fosztani a tulajdonukban lévő földektől és erdőktől. Egyben minden zsidó állampolgárt eltiltott föld, erdő és falusi ingatlantulajdon szerzésétől. Az országgyűlésben ugyan néhányan tiltakoztak a törvény ellen, hangsúlyozva, hogy az "újabb rést üt a polgári jogegyenlőség és a magántulajdon elvén", de szavuknak nem lett foganatja. A korabeli megnagyobbodott országterületen 700 ezer hold szántó, szőlő, gyümölcsös és 500 ezer hold erdő volt zsidó tulajdonban. Mindezt az államnak kellett átadni, elvben kárpótlás fejében. A törvény alacsony kamatozású, harminc év elteltével beváltható kötvények formájában határozta meg a kárpótlást. Ennek névértéke a törvényhez kapcsolódó rendelkezés szerint "a valódi és tényleges kárpótlásnál lényegesen kevesebb" volt. A tulajdonosok azonban soha nem kapták meg a kárpótlást, hiszen többségüket az állam közreműködésével hamarosan életüktől is megfosztották. Három év múlva, 1945 tavaszán az immár kommunista irányítású állam által végrehajtott földreform szintén csak papíron ismerte a kárpótlást. Ezúttal főként az úri földbirtokosokat fosztották meg tulajdonuktól, melyet tömegbázis szerzése céljából parasztok között osztottak szét. Újabb három év elteltével, 1948-ban a paraszti földtulajdon felszámolása következett a termelőszövetkezetekbe kényszerítés keretében, amely a Kádár-rendszer első éveire vált teljessé. A Horthy-rendszer azonban nemcsak a földtulajdonuktól fosztotta meg zsidó származású polgárait, hanem 1944 nyarára lényegében minden ingatlanuktól. A gazdátlanul maradt gyárak, üzemek, boltok, üzletek az állam kezelésébe kerültek. Hasonló sorsra jutottak a zsidó lakások is. Budapesten a gettóba kényszerítés során 25 ezer lakást vett el az állam zsidó polgáraitól. Vidéken a deportálások után minden zsidó lakás a hatóságok kezébe került. A társadalmi morál alacsony szintjét jelzi, hogy a tragikus módon megürült lakásokra a helyi lakosok azonnal nagy számban adták be a kiutalási kérvényeiket. Például Pécsett a hatóságok csupán június folyamán 727 lakást utaltak ki, Kiskunfélegyházán 105 zsidó lakásba költözött be új lakó. Nyolc év elteltével, 1952-ben az új kommunista rendszer is hozott lakástörvényt. Ekkor államosítottak minden bérházat, valamint a "tőkések és egyéb kizsákmányolók" ingatlanjait, csak Budapesten több mint 36 ezer ingatlant vettek el kárpótlás nélkül a tulajdonosoktól. Horthy kormányzóságának utolsó évében a zsidókat vagyontárgyaik döntő részétől is megfosztották. Az állam különös érdeklődést mutatott a nagyobb értékű ingóságok iránt. Így például a zsidók autóira a Honvédelmi Minisztérium nyújtotta be igényét, egyéb járműveikre pedig a kereskedelmi tárca. Külön Műkincs-kormánybizottságot állítottak fel a zsidó tulajdonú műtárgyak lefoglalására, illetve felkutatására. A zsidó polgároknak már gettókba hurcolásuk során lakásukban kellett hagyniuk ingóságaik nagy részét. A gettókban a csendőrök rendszeresen folytattak veréseket, kínzásokat, melyek során főként pénzt és ékszereket igyekeztek kicsikarni az áldozataiktól. Az itt alkalmazott módszerek arra hívják fel a figyelmet, hogy ártatlan polgárok tömeges, brutális megkínzása már 1945 előtt, a Horthy-rendszerben megkezdődött. Elszámolások sora maradt fenn, hogy az egyes gettókban mennyi készpénzt, illetve ékszert sikerült begyűjteni, összességében százmillió pengős nagyságrendben. Az ily módon kifosztott, vétlen állampolgárok százezreit (437 ezer) szállították aztán el embertelen körülmények között a megsemmisítő táborokba. (A szerző történész)

2010. augusztus 06, péntek

17:38

NB I, 2. forduló: Kaposvár - Újpest (élő) [pepsifoci.hu]

Supertitle NB I, 2. forduló - ÉLŐ: kattints az eredményre! Bajnokság NB I (2010/2011) Helyszín Kaposvár Mérkőzés kezdete 2010. augusztus 6. péntek 19:00 Az aktuális félidő kezdete 2010. augusztus 6. péntek 19:06 Csapat A Kaposvár Csapat A gólok 0 Csapat B Újpest Csapat B gólok 0 Első félidő 26′ Kulcsár sárga. 22′ Jawad kapott nagy labdát a tizenhatoson belül, majd kissé kisodródott pozícióból, mégis ajtó-ablak helyzetből lőhetett, de Balajcza védte a ziccert. 19′ Egerszegi szerzett labdát, az akció végén Simek adott be, ám Kovács volt a végállomás. 18′ Egy újpesti próbálkozás: Mitrovics pöccintése nem jutott el a társakhoz, pedig Tisza és Rajczi is lecsaptak volna az átadásra. 15′ Ezekben a percekben a hazaiak a kedeményezők. 13′ Újabb veszélyes kaposvári beívelés, kicsit hosszú volt azonban a labda. 10′ A szögletből Grúz fejelhetett volna gólt, de végül nem fért jól a labdához. 9′ Jawad futott el veszélyesen a bal oldalon, Pavlovics elől mentettek a védők. 6′ Derekasan gyűrik egymást a felek, talán az Újpestnél van többet a labda. 2′ Tisza indult meg jól, de elválasztották a labdától cselezés közben. 1′ Elkezdődött a meccs!! 0′ HAMAROSAN KEZDŐDIK A TALÁLKOZÓ! Az edzők várakozásai itt - kattints! MARADJATOK VELÜNK! Második félidő

Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére