| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Angol fordító 2012. május 17, csütörtök
| 08:10
|
Harc a Bibliáért
[Hetek]
|
| |
A húsvét alkalmából megnyílt vatikáni Biblia-kiállítás (Biblia és a Vatikán. Hetek, 2012. május 4.) egészét egy sajnálatos ellentmondás jellemezte. A látogatók páratlanul gazdag anyagot tekinthettek végig, ugyanakkor az az üzenet, amelyet a szervezők a kiállítás segítségével el akartak juttatni a nagyközönséghez, nehezen hozható összhangba a történelmi tényekkel. Ez az üzenet azt igyekezett kidomborítani minden eszközzel, hogy a történelemben mindenkor a római katolikus egyház járt élen a Szentírás megőrzésében, továbbadásában és az emberekhez való eljuttatásában.
Az első teremben a héber nyelvű Ószövetség különböző kéziratai kaptak helyet. Az egész Biblia története szempontjából alapvető és érdekes kérdés az Ószövetség kialakulása, tehát az a folyamat, melynek végeredményeként meghatározták, hogy mely könyvek alkossák a héber Bibliát, más szóval: mely iratok tartozzanak a héber kánonba. E kérdésre a kiállításon nem történt utalás, jóllehet ennek az eredménye, hogy mindmáig a zsidóság és a teljes protestáns világ más Ószövetséget használ, mint a római katolikusok.
Abban minden szakember egyetért, hogy legkésőbb az i. sz. 2. századra a héber kánont már bizonyosan a mai formájában rögzítették zsidó tudósok és rabbik. Számos kutató e folyamat végső pontjának a Szentföldön, Javne városában i. sz. 90-95 között tartott rabbigyűlést tekinti, amelyen végleg meghatározták a héber kánont, tehát azt, hogy melyek a bizonyosan Isten által ihletett bibliai iratok. Ez azért volt központi kérdés az 1. század végén, mert a jeruzsálemi Templomnak a római csapatok által i. sz. 70-ben történt lerombolásával megszűnt az addigi ószövetségi istentiszteleti rendszer központja.
A Templomától megfosztott zsidóság vallási életében ezt követően a héber Biblia, azaz az Ószövetség vált a meghatározó igazodási ponttá. Ezért volt nagyon lényeges annak rögzítése, hogy mely bibliai könyvek tartalmazzák hitelesen Isten üzenetét. A zsidó rabbigyűlés által elfogadott ószövetségi kánont átvették a keresztények is. Az egyház tehát az első századoktól egészen az 5. század elejéig a zsidó Ószövetség könyveit fogadta el ihletett könyveknek.
Ezt a több évszázados egyházi gyakorlatot változtatta meg Szent Ágoston fellépése, aki a római katolicizmus képviselőjeként szakított az addigi héber kánonnal. Mintegy negyedszázados kemény küzdelem során, a 393 és 419 között összehívott három észak-afrikai egyházi gyűlésen tudta csak elfogadtatni az új római katolikus kánont, amely az Ószövetséget kibővítette további hét könyvvel. Ezeket a többivel egyenrangúnak, szintén teljes mértékben Istentől ihletett műveknek minősítették, bár elnevezésükre a másodkanonikus jelzőt használják.
Éppen az ószövetségi kánonról folytatott ádáz viták közepette kapta meg egy másik neves katolikus egyházatya, Szent Jeromos a megbízatást Damasus pápától, hogy készítse el a Biblia fordítását az eredeti nyelvekből, azaz héberből és görögből a Római Birodalom népnyelvére, latinra. Így született meg a négyszázas évek elejére a latin nyelvű Vulgata, melynek jelentése: általánosan használt.
A későbbiekben ezt emelték a katolikus egyház hivatalos Bibliájává. Meglehetősen visszatetsző eljárás volt egyházi részről, hogy a Jeromos nevével fémjelzett Vulgatába egyházi döntéssel beillesztették a hét másodkanonikus könyvet is. Annak ellenére, hogy Jeromos kifejezetten a héber kánon pártján állt. Határozottan tagadta az Ágoston által behozott másodkanonikus könyvek ihletett mivoltát, sőt e hét könyv közül ötöt le sem fordított. Ez utóbbi ötöt más fordításban illesztették a Vulgatába, melyet aztán mégis Jeromos nevével fémjeleztek.
Az 5. századtól több mint egy évezredig a kibővített kánon volt érvényes a katolikus egyházban. Ezen a téren is a reformáció hozott mélyreható változást. Luther Márton az 1519-ben tartott nevezetes lipcsei hitvitán kifejtette, hogy vissza kell térni a korai egyház által használt héber kánonhoz. Hangsúlyozta, hogy a katolikus egyház által használt hét másodkanonikus könyv nem mérvadó hitbeli kérdésekben, csak erkölcsi és történelmi szempontból ajánlható olvasásuk. Ez az elv vált elfogadottá a protestánsok körében. Ilyen megfontolásból a kezdeti időkben a reformátorok fordításai is tartalmazták a hét másodkanonikus könyvet. Így például benne található az először 1534-ben megjelentetett teljes Luther Bibliában, az 1611-ben kinyomtatott angol King James-féle fordításban csakúgy, mint a Károli Gáspár által 1590-ben kiadott első teljes magyar nyelvű bibliafordításban, a Vizsolyi Bibliában.A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
|
2012. május 13, vasárnap
| 18:50
|
Videó: elképesztő végjáték után lett angol bajnok a Manchester City
[NemzetiSport]
|
| |
Ahogy arról már beszámoltunk, a Manchester City nyerte meg az idei angol labdarúgó-bajnokságot! A vasárnap délutáni utolsó fordulóban a Man. United nyert idegenben a Sunderland ellen, ám ez nem ért aranyérmet, mivel az utolsó fordulót az élen kezdő városi vetélytársa, a City a 90. perc után szerzett két góllal fordított, és legyőzte 3-2-re a QPR-t. Összefoglalók.
|
| 18:20
|
Premier League: drámai finist követően a Man. City az angol bajnok
[NemzetiSport]
|
| |
A Manchester City nyerte meg a 2011-2012-es angol labdarúgó-bajnokságot! A vasárnap délutáni utolsó fordulóban a Man. United nyert idegenben a Sunderland ellen, ám ez nem ért aranyérmet, mivel az utolsó fordulót az élen kezdő városi vetélytársa, a City a 90. perc után szerzett két góllal fordított, és legyőzte 3-2-re a QPR-t!
|
| 18:09
|
A sírból hozta vissza a bajnoki címet a ManCity
[Origo - Sport]
|
| |
A Manchester City nyerte az angol labdarúgó-bajnokságot, miután vasárnap drámai végjátékban, a hosszabbításban szerzett gólokkal fordított hazai pályán az emberhátrányban játszó Queens Park Rangers ellen, így a Manchester United hiába győzött a Sunderland otthonában.
|
| 17:22
|
Videó: A 94. percben lett bajnok a City
[pepsifoci.hu]
|
| |
Hihetetlen körülmények között nyerte meg az angol bajnokságot a Manchester City. Roberto Mancini együttese két ráadásban szerzett góllal fordította meg 3-2-re a QPR elleni mérkőzést. A találkozón ismét bebizonyosodott, hogy Joey Barton nem normális: miután a vendégek középpályását kiállították, az már bele tudott rúgni ellenfelébe egy tömegjelenet során. Nézd meg a csata nagy pillanatait!
|
2012. május 11, péntek
| 06:58
|
Megjelent a "The Debian Administrators Handbook"
[HUP]
|
| |
Napvilágot látott a Raphaél Hertzog és Roland Mas Debian fejlesztők által franciául írt, majd onnan angolra fordított "The Debian Administrators Handbook" című, GPL-2+ / CC-BY-SA 3.0 licenszű könyv pdf, epub, mobi, klasszikus papír alapú könyv valamint HTML formátumokban. Debian Unstable felhasználók a debian-handbook csomagot feltelepítve is használatba vehetik, illetve git repo is van. A fordító reméli, hogy az olvasók adománnyal vagy a könyv saját anyanyelvre történő lefordításával hozzájárulnak a sikerhez.
Részletek itt és itt.
|
2012. május 05, szombat
| 15:59
|
A bronzérmébe kerülhet az Arsenalnak a hazai iksz
[Origo - Sport]
|
| |
Változatos mérkőzésen hiába fordított a hajrában hazai pályán az Arsenal, nem bírta legyőzni a Norwich City csapatát az angol labdarúgó-bajnokság 37. fordulójának nyitómérkőzésén.
|
2012. május 03, csütörtök
| 08:40
|
A Biblia és a Vatikán
[Hetek]
|
| |
"E kiállítás annak drámai történelmét ünnepli, hogy a katolikus egyház miként járult hozzá minden idők legtöbbször betiltott, legtöbbet vitatott és legkelendőbb könyvéhez", azaz a Bibliához. Ezekkel a figyelemfelkeltő szavakkal invitálta a látogatót a Vatikánban megrendezett nagyszabású Biblia-kiállítás bejáratánál díszelgő hatalmas transzparens. A tárlat jelentőségét volt hivatott hangsúlyozni a reprezentatív helyszín is. A több mint százötven ritka és különleges bibliatörténeti emléknek a Szent Péter teret körbefogó híres oszlopsor, a Bernini által tervezett kolonnád Nagy Károly-szárnyában biztosítottak helyet.
A kiállítás alapját a világ legnagyobb bibliai magánarchívuma, az egyesült államokbeli protestáns Green-gyűjtemény anyaga alkotta. A tárlat fő támogatója a Kultúra Pápai Bizottsága volt. A kiállítás minden eszközzel igyekezett hangsúlyozni a katolikus egyház kiemelkedően pozitív szerepét a Biblia sok évszázados történetében. A szervezők által felvonultatott pazar bibliatörténeti emlékek azonban inkább csak keretül funkcionáltak a kiállítás e hangsúlyos üzenetének átadásához, és igen kevéssé tudtak bizonyító anyagként szolgálni.
A nagyszabású tárlat mintegy húsz intézmény közreműködésével jött létre. Közéjük tartozik a már említett Green-gyűjtemény, továbbá az Amerikai Biblia Társulat, az Olasz Biblia Társulat, a Vatikáni Könyvtár, a Vatikáni Múzeum és több más neves állami és magángyűjtemény. A kiállítás anyaga időben több mint két évezreden ívelt át, az i. e. 4. századtól a 20. századig. A kéziratok figyelemre méltó nyelvi gazdagságot mutattak: héber, görög, illetve latin munkák mellett szerepeltek arámi, szír, kopt, arab, örmény, etióp és szamaritán nyelvű iratok.
A látogatók különleges ritkaságokat is megtekinthettek. Ezek közé tartozott az i. e. 1. századból származó holt-tengeri tekercsek egyik részlete, melyen Mózes első könyvének egyes sorai szerepelnek. A nagyközönség elé került a Codex Climaci Rescriptus, amely a világ egyik legkorábbi, csaknem teljes Biblia-szövegét tartalmazza. Az érdeklődők megszemlélhették a németországi Bambergi Állami Könyvtár egyik féltve őrzött kincsét, a 9. századi Karoling Evangélium kéziratát, és gyönyörködhettek az Ágost Herceg Könyvtár egyik legértékesebb kéziratában is, amely az első teljes angol nyelvű bibliafordításnak, a John Wycliff és tanítványai által készített Bibliának a gazdagon díszített példánya. Látható volt a Gutenberg által készített, nyomtatásban elsőként megjelent Szentírásnak, a híres 42 soros Bibliának egy részlete.
A Biblia nem egyszer viharos történetét volt hivatva dokumentálni két megégett héber Tóra-példány. Az egyik a holokauszt idején sérült meg, Lengyelország náci megszállását követően. A másik Romániából származik. Ezt a kommunista hatóságok kobozták el zsidó tulajdonosaiktól, amit a rajta lévő állami pecsét is bizonyít.
A kiállítás szervezői nem csekély feladatra vállalkoztak, amikor a katolikus egyház szerepét a Biblia történetében teljesen pozitívan, minden árnyoldalától mentesen igyekeztek az érdeklődők elé állítani. A kiállítás egésze úgy lett megkomponálva, hogy a látogatóban az a határozott benyomás alakuljon ki, miszerint a katolikus egyház volt minden időben a Szentírás igazi letéteményese, legfőbb őrzője, továbbadója, és mindenkor élen járt a Biblia eljuttatásában az emberekhez. Ezért a kiállítás szinte szükségszerűen nem maradhatott mentes a súlyos és nyilvánvaló történelemtorzításoktól.
Luther nem fér bele
Ezek egyik legkirívóbb példája, hogy a több mint másfélszáz bibliai emlék között nem adtak helyet sem Luther korszakos jelentőségű Újszövetség-fordításának, sem a Luther vezetésével készült teljes Szentírás-fordításnak, amely Luther Bibel néven mindmáig az egyik legolvasottabb német nyelvű Biblia. Luther 1522-ben Wittenbergben kiadott Újszövetség-fordításának elvitathatatlan érdeme, hogy az első olyan anyanyelven megjelent Biblia, melynek fordítása a görög eredeti szövegből történt, és nem a katolikus egyház által hivatalos Szentírássá emelt, Szent Jeromos-féle latin nyelvű fordításból, a Vulgataból.
A neves reformátor fordításának megkerülhetetlenségét mutatja az a történeti tény is, hogy ennek példája nyomán Európa-szerte anyanyelvű fordítások sora jelent meg többek között angol, francia, holland, dán, svéd illetve magyar nyelven. A vatikáni kiállítás azonban Luther egyik fordítását sem méltatta arra, hogy e korszakalkotó műveket a nagyközönség elé tárja. Miközben a kiállítás szervezői Luther szerepét elhanyagolható jelentőségűvé zsugorították, helyébe megteremtették a reformáció kori bibliafordítások korszakalkotó alakját Sante Pagnini Lucesi személyében. A kiállítás-katalógus szerint ő volt az első, aki az eredeti nyelvekből fordította le a teljes Szentírást. A vatikáni tárlat által felemelt új hős történetesen az inkvizíció élcsapatához, a domonkos rendhez tartozó olasz katolikus szerzetes volt, a híres Savonarola tanítványa, a Luthert kiátkozó X. Leó és VII. Kelemen pápa befolyásos barátja. Olyan buzgósággal küzdött a reformáció ellen, hogy az 1520-as években a dél-franciaországi Lyonból sikerült kiűzetnie a hitújítás képviselőit, a valdenseket és lutheránusokat egyaránt. A katolikussá tett város vezetése hálából polgárjoggal ruházta fel a protestánsok jeles üldözőjét. Pagnini itt, Lyonban 1527-ben adta ki bibliafordítását, amelyet valóban az eredeti nyelvekből, héberből és görögből készített. Ő azonban nem anyanyelvi fordítást készített, hanem a katolikus egyház hivatalos nyelvére, a latinra fordított. Tehát korántsem az emberekhez akarta eljuttatni a Bibliát, sőt kifejezetten üldözte az anyanyelvű Szentírást olvasó keresztényeket, akik hitüket a Bibliára kívánták alapozni.
Szentírás és tradíció
A Biblia történetének a vatikáni kiállításon tapasztalható radikális újraértelmezése jól illeszkedik abba a nagyszabású folyamatba, melynek során az elmúlt fél évszázadban a pápaság a múltra és a jelenre vonatkozóan egyaránt a lehető legkedvezőbb színekben igyekezett feltüntetni a római katolicizmus viszonyát a Szentíráshoz.
E téren az 1962-65 között ülésező II. vatikáni egyetemes zsinat jelentette a fordulópontot. Ekkortól tett nagy hangsúlyt a pápaság a Bibliához való pozitív viszony komunikálására. A zsinat Dei verbum (Az Isten szava) című dogmatikai határozatának állítása szerint a katolikus egyház "az isteni írásokat a szent hagyományokkal együtt mindig hite legfőbb szabályának tartotta és tartja". A határozat rögzíti, hogy "a Szentírásnak kell tehát táplálnia és irányítania az egész egyházi igehirdetést és magát a keresztény vallást is". Hangsúlyozza, hogy az Isten igéje "az Egyháznak támasz és életerő, az Egyház gyermekei hitének erő, lelkének táplálék, lelki életének tiszta és el nem apadó forrása".
A zsinati dokumentum a Szentírás buzgó, szakadatlan olvasására szólított fel: "elsősorban Krisztus papjainak, és a többieknek, akik mint diakónusok vagy hitoktatók törvényesen látják el az ige szolgálatát, szakadatlan buzgó olvasással kell csüggeniük a szent iratokon... Ugyanilyen nyomatékosan buzdítja és sürgeti a szent zsinat az összes Krisztus-hívőket, főleg a szerzeteseket, hogy a Szentírás gyakori olvasásával szerezzék meg Jézus Krisztus fenséges ismeretét".A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
|
2012. május 02, szerda
| 09:00
|
Fehérek közt egy pár európai
[Prae]
|
| |
Carl Frode Tiller, Andri Snaer Magnason, Arnon Grunberg: mindhármuk "európai hím egyed, negyven év körüli, író, is, és ezt tárgyakkal (könyvekkel, díjakkal) tudja bizonyítani" - emelte ki a közös jegyeket a Gondolat Kiadó könyvbemutatóján Lévai Balázs. Akire nagyjából szintén igaz ez a definíció. Mint a sorozatgyilkosok többségére. Akárcsak az angol, norvég és magyar nyelvet magabiztosan váltogató, "selymes hangú" szinkrontolmácsra, a beszélgetést oda-vissza fordító Fejérvári Boldizsárra, kinek párnás szavain át nem ütött a zaj.
|
| 07:04
|
Lefordítja leveleinket a Gmail
[HVG - IT | Tudomány]
|
| |
A Gmail levélfordítója béta állapotból a levelezőrendszer automatikus funkciójává avanzsált. Kipróbáltuk, angolról magyarra még nem az igazi, de legalább vicces.
|
2012. április 27, péntek 2012. április 22, vasárnap
| 15:30
|
PL: nyolcgólos őrület az Old Traffordon, pontot rabolt az Everton
[NemzetiSport]
|
| |
Az angol labdarúgó-bajnokság 35. fordulójának vasárnapi mérkőzésén a Manchester United ugyan fordított az Everton ellen, de hiába vezetett aztán kétszer is két góllal, a végeredmény 4-4 lett, amivel adott a lehetőség a Manchester City előtt, hogy három pontra csökkentse hátrányát.
|
2012. április 14, szombat
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
