| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Autó hitel 2012. május 11, péntek
| 20:11
|
Vétkesek vagy áldozatok?
[Hetek]
|
| |
Jövőre 12 év lenne a büntethetőségi korhatár és javítóintézet a büntetés az élet elleni bűncselekmények esetén a Btk. tervezete szerint. Más uniós országban is van példa a gyerekkorúak büntethetőségére, ott azonban nem rendészeti, hanem gyerekvédelmi eszközökkel kezelik a renitens kiskorúak problémáját.
Nemrégiben fogadta el a kormány az új büntető törvénykönyv tervezetét, amely a 14 éves általános büntethetőségi korhatárt az élet elleni bűncselekmények esetén - emberölés, halált okozó testi sértés - 12 éves korra vinné le. A 12-14 éveseknél a legsúlyosabb büntetés a javítóintézeti nevelés lenne. A btk.-tervezetet a hírek szerint még a nyár előtt elfogadja a parlament, és 2013. januártól léphet életbe - jó esetben ebben a formában. Ennél is továbbmegy ugyanis egy magánszemély népszavazási kezdeményezése, amely a büntethetőségi korhatárt általánosságban is leszállítaná 12 éves korra, s az ehhez szükséges aláírásgyűjtő ívet egy hónapja hitelesítette az OVB. Ha az illetőnek 4 hónap alatt sikerül 100 ezer aláírást összegyűjtenie, az Országgyűlés véleménynyilvánító referendumot írhat ki, 200 ezer aláírásnál pedig ügydöntő népszavazást, aminek eredménye kötelező érvényű a T. Házra nézve. Egyébként a Gyurcsány-kormány végül elvetélt btk.-tervezete 2008-ban - a Blaha Lujza téri garázdálkodásáról elhíresült erdélyi fiú ügye kapcsán - már bevezette volna a 12 éves büntethetőségi korhatárt, azzal a feltétellel, ha igazolható a gyerek belátási képessége."A jogszabály-módosítást a statisztikai adatok nem indokolják, hiszen a gyerekkorú elkövetőknél, akárcsak a felnőtteknél, túlnyomórészt vagyon elleni bűncselekményekről beszélhetünk. Életellenes bűncselekményt hosszú ideje évi 2-nél kevesebb, pontosan 1,7 gyerek követ el Magyarországon" - mondta el kérdésünkre Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő. Hozzátette: nem a korhatár a kardinális kérdés, más uniós országokban is (például az Egyesült Királyságban vagy Svájcban) 14 év alatt van a büntethetőségi korhatár, hanem az a lényeg, hogy a gyerekkorú bűnelkövetők problémáját a felelősségre vonáskor miként kezelik, rendészeti avagy gyerekvédelmi ügyként. Azokban az országokban ugyanis, ahol a gyerekkorúak büntethetők, velünk ellentétben nem a büntető, hanem a helyreállító szemlélet érvényesül, a gyerekvédelmi intézményrendszer is magas hatásfokkal működik, hiszen a végső cél nem a kirekesztés-megbélyegzés, hanem hogy segítsenek a gyerekeknek valahogy beilleszkedni a társadalomba. A jogász hangsúlyozza: vizsgálatok is igazolják a gyerekkorúak autonómiahiányát, azaz a gyerekek problémás magatartása szorosan összefügg a többnyire bántalmazó családi háttérrel és a fölerősödő kortárshatással. A 14 év alattiak koruknál fogva nem érett személyiségek, akiknek problémás magatartása mindig tünetértékű, ebben az életkorban helyes beavatkozással jól korrigálható az életpálya. "Fegyelmezni kell, de nem büntetni. Mindennél fontosabb, hogy a gyerekek kapjanak visszajelzést arról, ha nem helyénvaló dolgot tesznek, de a szabadság korlátozása, az életre szóló stigmatizálás a legrosszabb hatásfokú intézkedés, s ha a nevelőintézetben átmenetileg jobban is viselkednek, utána hazamennek ugyanabba a problémás közegbe, amely minden bajuk okozója volt" - fejtegeti a jogász, kiemelve azt is, hogy a szegénység és a bűnözés csak látszatra van szoros összefüggésben egymással, hiszen kimutatható, hogy a jó érdekérvényesítő rétegek gyerekei ússzák meg leggyakrabban a büntetőjogi eljárásokat eltereléssel vagy egyéb módon.
|
2012. május 10, csütörtök
| 15:00
|
Rács mögül a fényre
[Hetek]
|
| |
Az amerikai evangéliumi kereszténység újabb emblematikus figurája távozott a napokban a földi létből. Chuck Colson elsősorban börtönmissziós tevékenységéről vált híressé, amelyet azután indított el, hogy a híres Watergate-botrány hozadékaként maga is megtapasztalta, milyen az élet a rács mögött.
Colson a nagy gazdasági világválság idején, 1931-ben született Bostonban. "Kemény volt. Hozzászoktam a szegénységhez - emlékezett vissza a gyermekkorára. - Apám esti iskolába járt és keményen dolgozott, heti 32 dollárért. De még így is segítettünk azokon a szomszédokon, akiknek kevesebb jutott, mint nekünk."
A szerény kezdet ellenére Colson végül eljutott a George Washington Egyetemig, ahol jogi diplomát szerzett. 1953-tól 1955-ig a tengerészetnél szolgált, ahol ő lett a legfiatalabb kapitány. Politikai karrierje 1956-ban kezdődött, amikor az akkori massachusettsi szenátor mellett kapott adminisztratív állást. Ekkor találkozott először Nixon elnökkel, akinek azonnal rajongója lett. Ahogyan Born Again (Újra születve) című memoárjában írta, azonnal jól megértették egymást. "Mindketten büszkék voltunk, és az egyik legcsalókább célt hajkurásztuk: azoknak az elismerését és tiszteletét akartuk kivívni, akik megvetettek minket."
Colson 1969 és 1973 között Nixon egyik közeli tanácsadója lett. Bizarr együttműködésüket jól illusztrálja, hogy Colsont hamarosan az elnök "kinyíró embereként", "mocskos trükkök mestereként" emlegették. Gátlástalanul vetette bele magát a sötét politikai játszmákba. Amikor 1971-ben Daniel Ellsberg, egy korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó kiszivárogtatta a vietnami háború titkos történetét összegző Pentagon Paperst a The New York Timesnak, Colson ellopatta Ellsberg pszichiáterétől a kórlapját, hogy lejárassa Ellsberg imázsát és hitelességét.
Amikor 1972-ben valaki lelőtte a republikánus alabamai szenátort, Colson intézte el, hogy az elkövető lakásán baloldali pamfleteket szórjanak szét, hogy a nyomozás megállapítsa, hogy a gyilkos "baloldali lelkületű" volt. Továbbá Colson bérelt fel egy korábbi CIA-ügynököt, hogy az kémkedjen Nixon ellenfelei után.
A vallással már ekkor is kapcsolatba került, igaz, nem épp pozitív kontextusban. Nixon elnök egy memorandumban arra kérte, állítsa össze a gazdag vallásos emberek listáját, hogy meghívhassák őket a fehér házi összejövetelekre. "Igen, az imareggeliket és az istentiszteleteket politikai célokra használtuk fel. (...) Rengeteg vallási vezetőt hívtunk, akik istentiszteletet tartottak az elnöki családnak, és ezekre meginvitáltunk háromszáz vendéget, akiket gondosan én válogattam ki, politikai célból" - vallotta be Colson jóval később.
Nixon elnök fontosnak találta mind a katolikus, mind az evangéliumi tábor szavazatait, így mindkét oldalról jártak vendégek az ovális irodában. "Az én feladatom volt, hogy udvaroljak a vallási vezetőknek. Mindegyiket elvakította az ovális iroda aurája, és ők voltak a legrugalmasabb érdekcsoport, akikkel valaha is dolgom volt."
Jonathan Aitken 2005-ös Colson-biográfiája szerint Nixon embere "erkölcs nélküli, iszákos láncdohányos" volt ebben az időszakban, akinek házassága összeomlófélben volt. Első feleségétől - akitől három gyermeke született - Colson végül el is vált, és 1964-ben elvette Patricia Ann Hughest, aki aztán 48 éven át volt társa.
1973-ban, amikor a Watergate-botrány szele már őt is megcsapta, egy nem sokkal korábban keresztény hitre tért barátja felolvasott neki valamit C. S. Lewis Egyszerű kereszténység című könyvéből. "Egy órát ültem utána az autóban az út szélén. A híres kinyíró ember, az egykori tengerészkapitány úgy zokogott, hogy a slusszkulcsot sem tudta elfordítani - emlékezett vissza Colson. - Mélyen megbántam a bűneimet."
1974-ben beismerte az igazságszolgáltatás hátráltatásában való bűnösségét, bár nem közvetlenül a Watergate-botrány miatt, hanem a Daniel Ellsberg-ügy kapcsán. "Önként mentem a börtönbe - mondta 2005-ben -, mert megérdemeltem." Ekkoriban imacsoportba is kezdett járni, bár ezt a média még nem vette komolyan, azt hitték, csak azért teszi, hogy enyhébb ítéletet csikarjon ki. A Boston Globe így írt róla: "Ha Colson meg tud térni a bűneiből, akkor mindenki számára van remény." Később ő maga így nyilatkozott erről: "Amikor kijelentettem, hogy megtértem, ezzel egy hónapra elég muníciót adtam a politikai karikaturistáknak."
Végül hét hónapot töltött az alabamai Maxwell szövetségi börtönben. Ő volt a Nixon-adminisztráció első tagja, aki rács mögé került. "Amikor börtönben voltam, megláttam az egész rendszer hiábavalóságát." Látva a sokszor embertelen körülményeket, Colson megígérte társainak, hogy ha kiszabadul, nem felejtkezik el róluk.
Szabadulása után újfajta missziót indított el: megalapította a Prison Fellowship nevű börtönmissziót, amelyből Amerika legnagyobb ilyen jellegű szervezete lett. Nemcsak a Biblia üzenetét vitte el a foglyok, exfoglyok és családtagjaik számára, hanem fellépett azért is, hogy a hatóságok emberibb körülményeket alakítsanak ki a börtönökben, és tegyék mindenhol elérhetővé a vallási programokat. "A bebörtönzöttek száma rohamosan nő, a bűnügyi statisztikák megugrottak. És mi nem foglalkozunk a bűnözés igazi okával. Csak ketrecbe zárjuk az embereket, úgy bánunk velük, mint az állatokkal, és aztán azt várjuk, hogy ha majd visszakerülnek a társadalomba, normálisak lesznek."
1983-ban létrehozta a Justice Fellowshipet, amely az amerikai igazságszolgáltatási rendszer reformját sürgette. A nem erőszakos bűncselekmények elkövetői számára alternatív büntetési módokért kampányolt, ami gyakran igen hatékonynak bizonyult, mert keresztény háttere miatt sikerült konzervatív törvényhozókat is egy liberális reform ügye mellé állítani.
1991-ben indította be BreakPoint nevű rádióműsorát, amelyben az aktuális híreket és trendeket keresztény szemszögből elemezték, közel nyolcmillió hallgató számára. Mint Colson mondta: "Egy kereszténynek reggel egyik kezében a Bibliával, a másikban a hírekkel kell ébrednie."
Colson még a nyolcvanas-kilencvenes években tanácsot nyújtott sok aktivistának, és erőteljes befolyást gyakorolt több keresztény vezetőre Washingtonban. 1994-ben került sor talán egyik legellentmondásosabb lépésére: prominens evangéliumi és katolikus vezetők, teológusok többek között az ő kezdeményezésére írták alá az Evangéliumiak és katolikusok együtt című nyilatkozatot, amely egy katolikus lapban jelent meg. Elmondása szerint ennek nyomán több gyűlölködő levelet kapott evangéliumi keresztényektől, és a börtönmissziójának adományozott összegek is igen megcsappantak.
2002-ben több evangéliumi vezetővel közösen nyílt levelet küldött George W. Bushnak, amelyben elismerően nyilatkoztak az elnök bátor vezetéséről, és az iraki háború tervét is támogatták. 2009-ben újabb evangélikus-katolikus kezdeményezésben, a Manhattan Nyilatkozat megfogalmazásában vett részt, amely arra hívta fel a keresztényeket, hogy védelmezzék az élet szentségét, a hagyományos házasságot és a vallásszabadságot.
A börtönbüntetés miatt elvesztett jogait 2000-ben Jeb Bush floridai kormányzótól kapta vissza. "Itt az idő a továbblépésre. Ismerem őt. Nagyszerű ember" - kommentálta az eseményt a későbbi elnök öccse. Börtönmisszióját Bush elnök jó példának tekintette az általa szorgalmazott, hit alapú kezdeményezések számára. Amikor Colson hosszú idő után újra a Fehér Házba ment, teljesen új ember volt, az egykori "kinyíró ember" taktikázásának már nyoma sem volt benne. Arról akart beszélni, miként képezheti a hit a kül- és a belpolitika alapját, ám rá kellett jönnie, hogy nyitott kapukat dönget. "Nekem nem kell bemutatnia a témát - mondta az elnök. - Ha Krisztus nem avatkozik be az életembe, még ma is alkoholista lennék. Tisztában vagyok a hit alapú cselekedetekkel." 2008-ban Colson megkapta az Elnöki Polgári Érdemérmet.
A kereszténység és a politika viszonyáról 1987-ben megjelent Királyságok és konfliktusok című (nemrégiben Isten és az állam címen újra kiadott) könyvében értekezett. Egy 2007-es interjújában így vallott nézeteiről: "A keresztényeknek nem kellene kötődniük egyetlen politikai párthoz sem. Az hiba, ha egy ideológiát teszünk a magunkévá. Az evangélium legnagyobb ellensége ugyanis az ideológia. Mi nem ebben hiszünk, hanem az Írások által kijelentett igazságban".
A Nixon-érában betöltött szerepéről később így nyilatkozott: "Többek között azért írtam könyveket és tartottam előadásokat, hogy figyelmeztessem a keresztény vezetőket: ne hagyják, hogy a Fehér Házban lévő hatalom és annak fortélyai elcsábítsák őket. Tartsunk távolságot, és ne keverjük a politikát a kereszténységgel, hiszen én magam tudom a legjobban, mennyire ki tudtam használni a vallási vezetőket, amikor ez volt a feladatom".
Colson Amerika egyik legkeresettebb keresztény szónoka lett, de nem volt hajlandó ezért díjat kérni. Talán ezzel is kerülni akarta, hogy múltja miatt újra haszonlesőnek titulálják. Minden díjat és jogdíjat a saját alapítványának adományozott, és csak egy középvezetőnek járó fizetést fogadott el.
Nagy hatással volt rá Francis Schaeffer teológus és filozófus, akinek nyomán Colson is terjeszteni kezdte a "keresztény világnézet" koncepcióját, amelyet szembe lehet állítani a különféle "izmusokkal", mint például a deizmus, darwinizmus, egzisztencializmus. 2009-ben hozta létre a keresztény világnézet terjesztését célul kitűző Chuck Colson Centert.
Harminc könyvet írt, amelyek összesen több mint 5 millió példányban keltek el. Életrajzi ihletésű könyve,
a Born Again, amelyet nem sokkal szabadulása után, 1976-ban írt, bestseller lett, és film is készült belőle. 1993-ban megkapta a Templeton-díjat a vallás előmozdításában játszott szerepéért,
az ezzel járó egymillió dolláros díjat viszont szintén a Prison Fellowshipnek adományozta.
Élete végéig aktív maradt. Március végén épp egy konferencia közben érte a rosszullét, ahonnan kórházba szállították és agyvérzés miatt komoly műtétet hajtottak végre rajta, ám nem sokkal később a komplikációkba belehalt. A híres börtönmisszionárius nyolcvan évesen távozott az élők sorából.
"Amikor majd a Mennyben találkozom vele, biztos vagyok benne, hogy nagyon sok ember lesz még ott, akiknek az életét az ő üzenete változtatta meg - emlékezett rá Billy Graham. - Sokunknak nagyon fog hiányozni. Megtiszteltetés számomra, hogy a barátaim között tudhattam."
|
2012. május 04, péntek
| 10:10
|
Elektronikus útdíj hitelből: megduplázta a rendszer árát a kormány
[Népszabadság - Piac-gazdaság]
|
| |
Gyorsított eljárásokkal próbálja egy év alatt tető alá hozni az autópályák és a főutak elektronikus díjrendszerét a kormány. A rendszerbeszerzés és építés több mint 200 milliárd forintba kerülhet. Kétszeresébe a korábban kalkulált legdrágább megoldásoknak. A díjszedés feladatát az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. kapta.
|
2012. május 02, szerda
| 11:43
|
Elektronikusan is árul illetve pótdíjaz az ÁAK
[Népszabadság - Piac-gazdaság]
|
| |
Elektronikusan kaszál a sztrádákon az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.: a társaság internetes oldalán kezelési költség és kényelmi díj felszámítása nélkül elővételben is lehet e-matricát vásárolni. De bankkártyával akár a pótdíjakat is be lehet fizetni.Related StoriesEgymilliárd euró hitelt kapunk a kínaiaktólEgy év alatt 6,4 százalékkal drágult az iparHároméves mélyponton a hazai beszerzési indexMire költsük a kínai fejlesztési gigahitelt?Péntektől esnek az üzemanyagárak
|
2012. április 30, hétfő
| 14:22
|
Tombol a hitelszűke, nincs ok örülni
[Népszabadság - Piac-gazdaság]
|
| |
Gyorsul a hitelállomány csökkenése, különösen a vállalatoké, ez pedig semmi jót nem jelent a gazdaságra nézve. A végtörlesztés valamit javít az összképen.Related StoriesGattyán többségi tulajdonos lett a NetLockbanEgy utas négy helyre: jó oka volt a MÁV-nak a járatritkításraLenyomta a Tesco a CBA-tRacsni nyerte a fúrógéppel hajtott automobilok derbijétPeugeot 208: a család új reménysége
|
| 13:55
|
Peugeot 208: a család új reménysége
[Népszabadság - Piac-gazdaság]
|
| |
Az egykori rali legendák unokájával próbál újabb sikereket elérni a Peugeot, mely komoly diétával csökkentette új modelljeinek fogyasztását.Related StoriesGattyán többségi tulajdonos lett a NetLockbanEgy utas négy helyre: jó oka volt a MÁV-nak a járatritkításraLenyomta a Tesco a CBA-tRacsni nyerte a fúrógéppel hajtott automobilok derbijétTombol a hitelszűke, nincs ok örülni
|
2012. április 27, péntek
| 09:04
|
Változás vagy összeomlás - Reform előtt az IMF
[Hetek]
|
| |
Az Orbán Viktort bíráló médiával egyetértésben, úgy tűnik, az IMF-tagok egy része is úgy gondolja, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezet nem önkiszolgáló vegyesbolt vagy bankautomata, amely a megfelelő gombok megnyomása után annyi pénzt ad ki, amennyit szeretnénk. A feltörekvő tagországok egyre kevésbé hajlandók finanszírozni a szerintük működésképtelen európai modellt, sőt, a kritikusok az eddiginél jóval nagyobb beleszólási jogot követelnek az összegek felhasználásának módjába is.
Távolról sem ért még véget a hitelválság, derül ki az IMF április 18-án közzétett tavaszi Globális pénzügyi stabilitási jelentéséből. Az eurózóna országaiban egyre súlyosabban halmozódó költségvetési deficit újabb, a 2008-ashoz hasonló összeomlást eredményezhet, ha a bankok egymás után elveszítik likviditásukat a rájuk nehezedő finanszírozási nyomás alatt. Ám magán az IMF-en belül sincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy ezt vajon ki és hogyan fogja megakadályozni.A BRICS-államok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) és az Egyesült Államok azonban nem hajlandóak hozzájárulni a tartalékképzéshez, ugyanis a pénzügyi szervezet 2009 óta 107 milliárd dollárt pumpált bele az egyre inkább működésképtelennek bizonyuló európai gazdaságokba, ami majdnem tízszer annyi, mint az 1995-ös mexikói segélycsomag, illetve háromszor annyi, mint amit 1998-ban az ázsiai válságban segítségképpen Dél-Korea, Indonézia és Thaiföld együtt kapott. Mivel teljesen fölöslegesnek látják, hogy a megfelelő reformok és változtatások nélkül tovább finanszírozzák az olasz vagy a spanyol költségvetési hiányt, ezek az államok elkötelezték magukat amellett, hogy ha megakadályozni nem is tudják, de lelassítsák az Európának juttatott segítséget, ha az euróövezetben nem történnek meg a megfelelő intézkedések az óriási hiány és az igen alacsony növekedési ütem kiküszöbölésére. Guido Mantega brazil pénzügyminiszter a BRICS-államok találkozója után kijelentette: "Nem állunk még készen arra, hogy becsléssel szolgáljunk, mivel vannak olyan feltételek, amelyeket nem teljesítettek a tagállamok - azzal kapcsolatosan, hogy megtörténnek-e a szükséges reformok." Nem csak a feltörekvő államok a gátjai az európai védőhálónak, az Egyesült Államok sem hajlandó további hozzájárulásokra, és a kilátások az elnökválasztás után sem valószínű, hogy megváltoznak. "Európa már Európában sem működik" - ez Mitt Romney egyik választási szlogenje, amelyben arra utal az amerikai választók előtt, hogy az egyre súlyosbodó euróövezeti válságot a szociális állammodell okozza, amit Romney szerint Obama elnök is preferál. Az Obama-kormány azonban nem játszik Romney kezére ebben a kérdésben, mivel úgy tűnik, hogy az őszi választások előtt az Egyesült Államok semmiféle újabb pénzinjekciót nem hajlandó az IMF rendelkezésére bocsátani. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter elmondta: "Európa saját erőből is meg tudja oldani a problémáit. Az IMF nem tud helyette egy masszív védőhálót létrehozni."
Pénz beszél
A pénzügyi tartalékok szempontjából minél inkább kimerülő Európa a válság súlyosbodásával egyre jobban függ például a világ legnagyobb devizatartalékával rendelkező Kína, vagy a gazdaságilag még jelentős erőt képviselő Oroszország jóindulatától, ami egyre nagyobb hatalmat ad ezeknek az országoknak a kezébe. Az IMF végrehajtó bizottságában az európai régió képviselői a többiekhez képest felülreprezentáltak, ugyanis a székeket a legnagyobb pénzügyi hozzájárulási kvótával rendelkező országok kapják. Így történhet meg az, hogy az európaiak lényegében megszavazták maguknak a segélycsomagokat. Ezt akarják a jövőben megakadályozni a feltörekvő (BRICS) országok, úgy, hogy hozzájárulásuk fejében átláthatóságot, illetve a felhasználási célok meghatározásába való nagyobb beleszólási jogot követelnek.
Két tűz között
Két tűz közé került Christine Lagarde, az IMF vezetője, aki hónapok óta azon ügyködik, hogy egy megfelelő finanszírozási alapot "kalapoljon össze", amely biztonságos védőhálót feszítene ki az euróövezet köré, esetlegesen megakadályozva az európai fizetőeszköz összeomlását. Mindamellett, hogy folyamatosan fegyelmezi az euróövezeti államok pénzügyi vezetőit a hiányos vagy teljesen hiányzó reformok miatt, igyekszik meggyőzni a többi IMF-tagállamot, hogy elemi érdekük megakadályozni Európa csődjét. Nincs könnyű helyzetben Lagarde, mivel a szükséges megszorításokat az eurózóna tagállamai egyre kevésbé tudják kivitelezni. Hétfőn lemondott a holland miniszterelnök, Mark Rutte, mivel képtelen volt keresztülvinni a költségvetési kiadások csökkentését. A jövő vasárnapi francia elnökválasztás kimenetele is jelentős hatással lesz a reformokra, ugyanis a győzelemre esélyes François Hollande központi választási ígéretének megfelelően újra akarja tárgyalni a megszorításokat szorgalmazó nemzetközi euró-költségvetési megállapodást. Emiatt sem mindegy, hogy a júniusi G20 csúcstalálkozóig megszületik-e a döntés az euró-védőhálóról. Az eurózóna tagállamai már beérnék 800 milliárd eurós segítséggel is, amelyből 300 milliárdnak már úgy van meg a helye, hogy valójában még nem áll rendelkezésre.
|
2012. április 25, szerda
| 11:14
|
Mindent elárvereznek Tiszabőn, amit csak lehet
[HVG - Itthon]
|
| |
Árverést tartanak pénteken Tiszabőn a települési önkormányzat vagyontárgyaiból, hogy kifizethessék a község hitelezőit. Egyebek mellett ingatlanok és egy kukásautó kerül kalapács alá.
|
2012. április 21, szombat
| 00:06
|
Küzdelem a trojkával
[Hetek]
|
| |
Talán Orbán Viktor közeljövőre tervezett találkozója Jose Manuel Barossóval hozhat fordulatot Magyarország és a "Trojka" (IMF, Európai Bizottság és az Európai Központi Bank) állóháborújában. Az optimista értékelések szerint kezd letisztulni, hogy mit is vár el tőlünk a Nyugat, ahogy azt egy úgynevezett "non paper" minősítésű irat is bizonyítja.
Legutóbb éppen Orbán Viktor miniszterelnök kelt ki a szokásos pénteki rádiónyilatkozatában az ellen, hogy az IMF politikai feltételeket szab a hitelkeretről szóló tárgyalások megkezdéséhez. A kormányfő szerint olyan országok kaptak az elmúlt időszakban hitelt az IMF-től, mint Bosznia-Hercegovina, Egyiptom, Pakisztán és Fehéroroszország, ami megmutatja, hogy a Nemzetközi Valutaalap kizárólag pénzügyi alapon nyújt hitelt.Az, hogy e nyilatkozat nem valami tévedés, hanem a kormányzat magyarázkodásának egyik alapja, jól mutatja, hogy pár nappal később Varga Mihály államtitkár is megismételte ezt az érvelést. Két okból is csúsztatás az állításuk. Először is az IMF és az EU között létezik egy szerződés, miszerint uniós tagországnak a Valutaalapnál Brüsszel bevonása nélkül nem adnak hitelt, hisz az unió presztízsét csökkentené, ha egyes tagországai megkerülésükkel tárgyalnának az IMF-fel. Így történt ez például a nemzeti önrendelkezésre ugyancsak sokat adó Lengyelország esetében is, de így volt ez 2008-ban, mikor Magyarország az állampapír-piac drámai kiszáradásakor és a forint gyengülésének időszakában az IMF-hez és az EU-hoz fordult gyors segítségért. Az Orbán és Varga által felsorolt államok egyike sem tagja az Európai Uniónak, tehát az ő helyzetüket nem szabad a miénkhez mérni. Másrészt 2008-ban még Orbán és Varga is tisztában volt azzal, hogy az Európai Unió döntéshozatalának egyik kiemelten fontos tényezője a politikai szál. Négy évvel ezelőtt ugyanis éppen az IMF-EU-hiteltárgyalások idején a Fidesz elnöke levélben kérte Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár közbenjárását annak érdekében, hogy az Európai Központi Bank (EKB) Magyarországra is terjessze ki az úgynevezett likviditásfokozó intézkedéseit. Lapunk 2008 novemberében írt arról, hogy milyen körülmények között született meg akkor az IMF-EU-szerződés (Magyarország csodálatos megmenekülése. Hetek, 2008. november 14.), melyben azt írtuk, hogy bankárkörökben a nemzetközi politikai támogatás megszerzéséhez sorolták az előbb említett levél megírását. Mint írtuk: "a Fidesz felső vezetése - köszönhetően jobboldalinak számító bankároknak, Járai Zsigmond egykori jegybankelnöknek, Szapáry György egykori IMF-igazgatónak, és több alapkezelő vezetőjének - hamar tisztába került azzal, hogy külső segítségre szorul az ország. A Fidesz-elnökségből a piaci szereplőkkel Varga Mihály alelnök tartotta a kapcsolatot". A cikkünket akkor - sok más szereplővel együtt - egyeztettük Varga Mihállyal, a Fidesz fő gazdaságpolitikusával is, aki a kormányváltás után a miniszterelnökséget vezető államtitkár lett. A másik többször ismételt állítás, hogy nem ismertek pontosan az IMF-tárgyalások megkezdésének brüsszeli feltételei. Andor László, az Európai Bizottság magyar tagja szerint "ezeket a kérdéseket januárban Olli Rehn és Fellegi Tamás már tisztázták egymással. A feltételek lényegében a nemzeti bank függetlenségének biztosítását, és az igazságszolgáltatás megbízható működését jelentik". Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője úgy nyilatkozott: "Az Európai Bizottság azt várja Magyarországtól, hogy teremtsen olyan biztonságos jogi környezetet, amely helyreállítja az üzleti bizalmat." Az ATV ennél részletesebb feltételetekről is beszámolt, jelesül, hogy az Európai Bizottsággal egyeztetve öt pontban összegzett, egyértelmű és nem alkuképes feltételt fogalmazott meg a magyar bírósági reformmal kapcsolatban a Velencei Bizottság. Erről március végén a magyar kormány illetékesei is értesültek, ezt igazolja az ATV birtokába került dokumentum, és ezt erősítették meg brüsszeli forrásaik is. A kifogást úgynevezett "non paper" útján közölték, amit Robák Ferenc rendkívüli és maghatalmazott strasbourgi magyar nagykövetnek "adtak át", aki viszont hivatalos levélben tájékoztatta a magyar kormányt a kedvezőtlen fejleményekről, és gyors megoldást sürgetett.Prőhle Gergely, a Külügyminisztériumnak az Európai Unió kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára gyakorlatilag magánvéleménynek tekintette a "non paper"-t. A Kormányszóvivői Iroda pedig azt írta: ennek a dokumentumnak semmilyen hivatalos státusa nincs. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is nem hivatalos dokumentumnak, egyfajta adminisztrációs levélnek minősítette az iratot, míg Martonyi János külügyminiszter szerint "homályos státusú" a "non paper", ami a döntéshozatali rendszerben "közbenső" dokumentumnak tekinthető. (Martonyi egyébként nem zárta ki, hogy több ügyben végül az Európai Bíróságnak kell döntenie a bizottság és a magyar kormány álláspontja között.) Mindezekkel szemben az Európa Tanács (e szervezet tanácsadó testülete a tekintélyes Velencei Bizottság) főtitkárának szóvivője úgy nyilatkozott, hogy "a non-paper a Velencei Bizottságtól származik, és az Európa Tanács főtitkárának tudtával készült. Thomas Markert úr a Velencei Bizottságot képviseli, ezért az írásos közlés nem a magánvéleménye, hanem a Velencei Bizottság közlése". Róna Péter közgazdász, az MNB felügyelőbizottságának tagja a Heteknek elmondta, hogy a kormánynak nem minden esetben jelentene előnyt, ha minden feltételt leírnának, hisz ez esetben nem maradna helye az informális egyeztetéseknek és a diplomáciai eszközöknek. Tapasztalatai szerint a nemzetközi elitnek olykor az Orbán-kormány politikájának szellemiségével is problémája van, sok esetben felkészületlennek, felelőtlennek és pimasznak tartják a magyar kormánypárti politikusokat. "A jelenlegi gazdasági pályát korrekció nélkül nem akarják meghitelezni, nem hisznek abban, hogy Orbán jelenlegi gazdaságpolitikája működőképes" - fogalmazott Róna, aki azt tartja problémásnak, hogy mindez az országnak évi 130 milliárd forintjába kerül, mert ennyivel drágább a piacról finanszírozni az országot, mintsem az IMF kedvezményes hitelkeretét felhasználni, illetve élni egy IMF "biztonsági háló" által kialakult kedvezőbb pénzügyi hangulat okozta hozamcsökkenéssel. Róna szerint a "békekötés" gátja lehet, hogy a kormány ugyan beterjesztette a jegybank-törvény módosításait, de abban csak kétharmad részt adtak helyt az Európai Központi Bank kifogásainak. "Ez az a probléma, hogy a pohár félig üres, vagy félig tele van" - magyarázta lapunknak Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényüzletágának igazgatója. A közgazdász szerint pozitív, hogy kezd letisztulni a vitatott ügyek köre. Az Aegon számításai szerint, ha az ország a lejáró hiteleit az IMF-hitelből újítaná meg, az közel 150 milliárd forint megtakarítást hozna a kamatterhek csökkenésén keresztül.
Üzenet
A "non paper"-ben megfogalmazott öt követelmény a bírósági törvény módosítására:1. Az OBH elnökének döntéseit indokolni kell, ellenük jogorvoslatot kell biztosítani (a német szabályozási minta alapján),2. Ki kell zárni az OBH elnökének a kilencéves mandátum lejártát követő újraválaszthatóságát, és egyidejűleg meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a mandátuma lejártát követően tovább folytathassa a tevékenységét; az elnök megbízatása megszűnésének esetére a törvénynek biztosítania kell a megfelelő helyettesítést az új elnök megválasztásáig.3. Sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot.4. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a bírákat több alkalommal határozott időre nevezhesse ki a köztársasági elnök, sem a bírák, sem a bírósági titkárok esetében nem tartható fenn az "ismételt próbaidő" gyakorlata.5. Emellett nem tartható fenn a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetősége, valamint a bírói szolgálati viszony ezzel összefüggő automatikus megszüntetésének lehetősége sem.
|
2012. április 20, péntek
| 11:19
|
Drágább műszaki vizsga
[Népszabadság - Piac-gazdaság]
|
| |
A menetrendszerű üzemanyag-áremelés mellett sok más tétel is folyamatosan drágítja az autózást.Related StoriesMatolcsy minisztériuma megmagyarázza az uniós áfapertAz MKB megtartaná magánnyugdíjpénztárátÚjabb sarc! Telefon- és internetadót vetne ki az NGMBankometer: hitel van, csak a folyósítás döcögKormánybiztos lesz Fónagy János! Biztosított közösségi közlekedés
|
2012. április 18, szerda
| 14:44
|
Hiteles autó eladása
[Index]
|
| |
Hiteles autóm úgy szeretném eladni, hogy a vásárló kifizetné nekem, majd ezek után én végtörlesztenék a banknál. Naiv elképzelés ez?
|
| 11:40
|
Lakás vagy újautó? - melyik beruházás a fontosabb
[OrientPress - Mozaik]
|
| |
A magyar háztartások két leginkább fajsúlyosabb kiadását az ingatlan- és gépkocsi vásárlás jelenti. Mindkettő elszenvedte a maga zuhanását 2009-ben és csábító hitelajánlatok híján ma sokszor dönteni kell, hogy melyik beruházás a fontosabb. A Duna House párba állította, hogy mekkora összegért milyen kocsi vagy lakás kapható.
|
2012. április 12, csütörtök
| 23:59
|
Üzleti kudarc esetén magánvagyonukkal felelnek a tagok?
[Origo - Üzleti Negyed]
|
| |
Rendkívüli módon szigorodhatnak a tagi felelősség szabályai, amennyiben az Országgyűlés a jelenlegi állapotában fogadja el az új polgári törvénykönyv vonatkozó szabályait. A szigorú módosítás az Allen & Overy szakértője szerint Magyarország befektetési klímáját hátrányosan fogja érinteni. Dr. Eörsi Márton hangsúlyozta: előfordulhat, hogy üzleti kudarc esetén a tagokat a bíróság automatikusan arra fogja kötelezni, hogy magánvagyonukkal feleljenek a ki nem elégített hitelezők tartozásaiért.
|
2012. április 11, szerda
| 16:23
|
A hiteltörlesztés és a sárga csekk után is adót szedne be a kormány
[Origo - Üzleti Negyed]
|
| |
A bankautomatás készpénzfelvétel, a munkabér bankszámlára utalása, csoportos beszedési megbízás után kellene fizetni a kormány terveiben szereplő pénzügyi tranzakciós adót. A cégeknek az után is tranzakciós adót kellene fizetniük, amikor az államkasszába utalják a dolgozóik járulékát és az áfát. A bankok csak felszámítják az adót, befizetik, de a terhét az ügyfelek viselik.
|
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
