| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Bányászat 2012. május 21, hétfő
| nincs idő pubikálva
|
Újraindulhat a szénbányászat Nógrádban
[Híradó]
|
| |
A helyi természeti kincsek eddiginél jelentősebb kiaknázását tervezik Borsodban és Nógrádban, ahol már konkrét lépések történtek a szénbányászat újraindítására.
|
2012. május 17, csütörtök
| 14:20
|
Aranyláz a világűrben
[Hetek]
|
| |
Űrbányát nyitna tíz éven belül az amerikai Planetary Resources (Bolygó Erőforrások) nevű cég. Ehhez űrtávcsövek adatai alapján választanának ki egy földközeli kisbolygót, melyet alapos vizsgálat után egy zsákszerű burokkal vagy hálóval fognának be, és már el is kezdődhetne a kiaknázása. Ha mindez megvalósul, a vállalat dollárbilliókkal (!) járulhat hozzá a világ GDP-jéhez. Nagyravágyó elképzeléseik között nem kisebb cél szerepel, mint az emberiség jólétének biztosítása, melynek során az ember gazdasági érdekszférájába vonja majd a Naprendszert.
Az eddig szinte ismeretlen, seattle-i központú cég április végén jelentette be az első hallásra teljes őrültségnek hangzó tervét, mellyel hatalmas feltűnést keltett. Jelenleg ugyanis a Holdon vagy más bolygókon, kisbolygókon történő bányászat a science fiction tárgykörébe tartozik. A hivatalos sajtótájékoztatón az alapítók - Eric Anderson és Peter H. Diamandis - arra emlékeztettek, hogy "az emberiség életében a legnagyobb befektetéseket mindig is az új erőforrások utáni hajsza eredményezte. Az európai felfedezők vagy az amerikai telepesek az arany, az olaj vagy a földterületek miatt terjeszkedtek nyugat felé, de most elérkezett az idő, hogy az ember kilépjen az űrbe is az erőforrásokért". A cég vezetésében is szerepet vállaló Diamandis szerint az űrben megtalálható az összes olyan erőforrás, amire szüksége van az emberiségnek. Gyakorlatilag korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre az energia és a víz, a fémek és az ásványok.
A Planetary Resources elsősorban a Naprendszerben kóborló kisbolygókból kinyerhető anyagokat - vizet és ritka fémeket - akarja hasznosítani. "A víz talán a legértékesebb erőforrás a világegyetemben" - nyilatkozta Anderson. Egyrészt azért, mert lehetővé teszi az ember által lakott űrállomások működését az űrben, másrészt mert az összetevői - a hidrogén és az oxigén - ideális rakéta-hajtóanyagok. Ha az üzemanyagot az űrben is ki lehet majd nyerni, drasztikusan csökkenhetnek a költségek. Az ilyen "kozmikus benzinkutak" többek között a NASA-nak a Marshoz indított űrhajóit is elláthatnák üzemanyaggal. Anderson szerint ez akár már 2020-ra valósággá válhat.
A ritka fémek - például platina - bányászatát először várhatóan egyetlen kisbolygón kezdenék meg, a következő "menetrend" szerint. Először egy Föld körüli pályán mozgó űrtávcsövet (Arkyd 101) küldenének fel az űrbe, amellyel azonosítani és kategorizálni lehetne az aszteroidákat. Erre már huszonnégy hónapon belül sor kerülhet. Ekkorra már az Arkyd 102 is elkészülne, amely még mindig egy űrtávcső lenne. Ezután kezdődne a 200-as széria fejlesztése, amik már valódi űrhajók, feladatuk az előzetesen kiválasztott aszteroidák vizsgálata. Ezek mérnék fel az égitest pontos alakját, anyagi összetételét, forgási jellemzőjét és a felszínt borító törmelék vastagságát. Az adatok segítségével döntenék el, hogyan lehetne legegyszerűbben kiaknázni a kisbolygót. A szondák másik, Prospector (Kutató) nevű csoportját a távolabbi kisbolygók felé indítanák. Ezek útközben tudományos felfedezéseket is tehetnek, mivel a kisbolygóbányászathoz a mainál sokkal részletesebben kell megismerni azok tulajdonságait.
A 300-as sorozat valósítaná meg a fő célt, vagyis ezek lennének a bányász-űrhajók, amelyek elrepülnének a kiválasztott aszteroidára, megvizsgálnák a felszínt, és begyűjtenének minden lényeges információt. Amikor a kiválasztott kisbolygók a holdpályán belülre kerülnének, Interceptornak (elfogónak) nevezett szondák közelítenék meg őket párosával. A kisebb, néhány méteres égitesteket egy zsákszerű burokkal vagy hálóval fognák be, majd feldarabolnák. A kinyert hasznos anyagokat típusonként különválasztva űrszondák szállítanák el további feldolgozásra vagy közvetlenül a megrendelőnek. A nagyobb objektumoknál ettől eltérő módszert alkalmaznának. Az égitestet szektorokra osztanák, amelyekben más-más bányászati tevékenységet végző robotok dolgoznának. A kinyert anyagot feldolgoznák, majd vagy a végső megrendelőhöz, vagy egy bolygóközi "üzemanyagtöltő állomásra" továbbítanák.
Független - és tegyük hozzá, többnyire szkeptikus - szakértők szerint a sajtótájékoztatón a nagy szavakon és grandiózus tervek bemutatásán túl csak kevés szakmai információ hangzott el, így a korábban Arkyd Astronautics néven ismert vállalkozás szakmai megítélése egyelőre erősen ellentmondásos.
A Planetary Resources terveinek megvalósításával kapcsolatban számos technikai nehézség merül fel: ilyen például a súlytalanságban történő fúrás, kitermelés és finomítás, nem beszélve a nyersanyag elszállításáról. Rengeteg új technológiát kell kidolgozni, sokat közülük szinte teljesen ismeretlen területen, ráadásul ezek gyakorlati tesztelésére az űrben ritkán kerülhet sor.
Az űrbéli bányászat nagyon drága, ezért csak olyan anyagokat érdemes kitermelni, majd a Földre szállítani, amelyek piaci értéke igen magas. Rövid távon azonban még így is kérdéses, megtérülhet-e az aszteroidabányászat úgy, hogy a nyersanyagot a Földre juttatják vissza. Ha kifejlesztik a megfelelő technológiát, akkor az űrszondák, űrhajók, űrbázisok építésénél sokkal gazdaságosabb lehet a helyben elérhető alapanyagokra támaszkodni, mint azt legyártani a Földön, és onnan feljuttatni a világűrbe. Ez viszont sok időbe is beletelhet, és ha a vállalat hosszú távú terveiben profit is szerepel, akkor vásárlókra van szükség. Azt már csak találgatni lehet, lesz-e piaci igény arra, hogy az űrben gyártsanak ilyen eszközöket. A szakemberek között abban konszenzus van, hogy a kisbolygók ilyetén hasznosítása a ma ismert technológiával nem gazdaságos.
A műszaki megvalósítás nehézségein túl jogi területen is akadnak kihívások. Noha Eric Anderson azt nyilatkozta a Discovery Newsnak, hogy "nekünk mint amerikai cégnek egyértelműen jogunk van elmenni egy aszteroidára és hasznosítani az erőforrásait", nemzetközi szempontból azonban nem hagyható figyelmen kívül az ENSZ 1967-es űregyezménye. Ennek 2. cikkelye kimondja: "A világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, sem a szuverenitás igényével, sem használat vagy foglalás útján, sem bármilyen más módon egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki." Ezt több mint száz ország, köztük az Egyesült Államok is aláírta. Ugyanakkor az is igaz, hogy bármelyik nemzet kivonhatja magát az egyezményből, amennyiben erről előzetesen (egy évvel korábban) értesíti a tagokat.
Arról egyelőre nincs hír, hogy mennyi pénzt fektettek a cégbe az alapítók, de reményeik szerint 2030 körül már a "földi GDP" jelentős része a kisbolygóbányászatból származhatna. Annyi azonban bizonyos, hogy a nyilvánosságra került információk alapján a Planetary Resources jelentős anyagi háttérrel rendelkezik, és sok szakembert sikerült már megnyerni ügyüknek. A projekt finanszírozói között található többek között Larry Page és Eric Schmidt, a Google alapító tulajdonosai, Ross Perot, az Egyesült Államok egyik leggazdagabb embere, a Hillwood igazgatója, Charles Simonyi magyar származású milliomos és kétszeres űrturista, Ram Shiram, a Sherpalo alapítója és a Google igazgatósági tagja, továbbá a filmrendező és felfedező James Cameron. Tanácsadóként segíti a cég munkáját az amerikai légierő volt vezetője, T. Michael Moseley, valamint David Vaskevitch, a Microsoft volt technikai vezetője, továbbá számos egykori és jelenlegi NASA-kutató és -pilóta.
Bolygók nemesfémből
A kisbolygó vagy más néven aszteroida olyan kis méretű, szilárd anyagú égitest, amely egy csillag körül kering. A legnagyobbak átmérője néhány száz kilométer, a kisebbeké néhány kilométer, esetleg csak méteres nagyságrendűek. Naprendszerünkben a kisbolygók többsége az úgynevezett kisbolygóövben - a Mars és a Jupiter pályája között - található. A Föld közelében kilencezernél is több aszteroida mozog, ezekből ezerötszázra legalább annyira "könnyű" leszállni, mint a Holdra. Ezek az égitestek igen gazdagok platinában, nikkelben és több más nemesfémben. Egy egyszerű, ötszáz méter átmérőjű, platinában gazdag aszteroidából több platinát tudnának kibányászni, mint amennyit eddig a világtörténelem során összesen bányásztak.
|
2012. május 16, szerda
| 14:34
|
A gyurgyalag lett a 2013-as év madara
[Index]
|
| |
A tarka madár állományát számos veszély fenyegeti. Ezek közé tartozik a partfalak természetes eróziója és benövényesedése és az illegális homokbányászat.
|
2012. május 14, hétfő
| 18:00
|
Az ausztrál dollárnak sem kedveznek az európai események
[OrientPress - Belföld]
|
| |
Az ausztrál jegybank alelnöke, Philipp Lowe ma azt nyilatkozta, hogy az infláció alacsony szinten konzerválódhat az előttünk álló években, illetve a gazdasági növekedés továbbra is kétsebességes marad, a bányászati szektoron kívüli gazdasági ágazatok teljesítménye gyenge maradhat.
|
2012. május 03, csütörtök
| 17:30
|
Újabb jelentős beruházásra készül a Mol Kazahsztánban
[Gazdasági Rádió - Privátbankár.hu]
|
| |
További, nagyjából 250 millió dollárt fektet be a Mol Kazahsztánban, ahol a tervek szerint 2015-ben meg az az olajkitermelési projekt, amelynek előkészítését a magyar olajipari cég irányítja. Magyarország több mint 20 éve vesz részt a kazah szénhidrogén-bányászatban.
|
| 16:14
|
Az LMP nem támogatja az uránbányászatot
[Ma.hu - Gazdaság]
|
| |
Az LMP számára sem a Paksi Atomerőmű bővítése, sem az esetleges mecseki uránbányászat nem támogatható, mert e beruházások jelentős pénzügyi, környezeti és egészségügyi kockázatot hordoznak magukban.
|
| 16:00
|
Reszkethetnek a bűnözők Brazíliában
[Ma.hu - Külföld]
|
| |
Több mint 8500 katona vesz részt az Amazonas térségében a kábítószer-kereskedelem, az erdőirtás és az illegális bányászat megfékezésére indított hadjáratban.
|
| 14:48
|
Brazil katonák razziáznak az Amazonas térségében
[HVG - Világ]
|
| |
Több mint 8500 katona vesz részt az Amazonas térségében a kábítószer-kereskedelem, az erdőirtás és az illegális bányászat megfékezésére indított hadjáratban. Az Agata 4 nevű műveletben a latin-amerikai ország északi határvidékén járőröznek majd a brazil biztonsági erők, egy körülbelül ötezer kilométer hosszú területen - írják a BBC weboldalán.
|
| 05:05
|
Csökkent az orosz olajtermelés
[VG - Pénz- és t?kepiac]
|
| |
Minimálisan csökkent, idei mélypontra került az orosz olajtermelés áprilisban, mivel a Gazprom visszafogta a bányászatot olajfinomítójának karbantartási munkálatai miatt. Az orosz energiaüg...
|
2012. május 02, szerda
| 13:05
|
Kevesebb olajat termelétek az oroszok áprilisban
[HVG - Gazdaság]
|
| |
Minimálisan csökkent, idei mélypontra került az orosz olajtermelés áprilisban, mivel a Gazprom visszafogta a bányászatot olajfinomítójának karbantartási munkálatai miatt.
|
2012. április 30, hétfő 2012. április 27, péntek
| 09:43
|
Hanyatlik a Nabucco?
[Hetek]
|
| |
Orbán Viktor nemrég a Gazprom vezérével tárgyalt az energetikai együttműködési lehetőségekről. Habár öt évvel ezelőtt a Fidesz vezetője még bírálta az akkori kormány hasonló lépéseit, mondván: "nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni".
A találkozóról a Gazprom honlapján is közlemény jelent meg. Eszerint a megbeszélés résztvevői áttekintették, hogyan halad a Déli Áramlat tervének megvalósítása. Külön hangsúlyozták, hogy a projekt megvalósítása az ütemtervnek megfelelően folyik. Megvitatták a gázvezeték nemzeti jelentőségű projektstátuszra emelésének kérdését is. Tudva lévő, hogy az orosz Gazprom az idei év kezdete óta folyamatosan tárgyal magyar partnereivel a 2015-ben lejáró, hosszú távú gázimport szerződés meghosszabbításáról. A mostani találkozó ez irányú eredményeit illetően azonban csak találgatni lehet. Szakértők szerint, hagyományosan nem a Gazprom első embere szokott a külföldiekkel tárgyalni. Általában Alekszandr Medvegyev vezérigazgató-helyettest (egyben a Gazprom Export elsőszámú vezetőjét) küldik, illetve az igazán nagy projekteket "maga Putyin intézi" - fejtette ki a Gazdasági Rádió kérdésére Gereben Ágnes külpolitikai szakértő. A Gazprom hozzávetőlegesen a kétezres évek eleje óta vált az orosz külpolitika egyik legfőbb eszközévé, az Európai Unióban viszont természetesen nem kívánatos az orosz energetikai előrenyomulás. A Gazprom jelentőségének növekedésével egy időben indult meg a Nabucco tervezése is, amelynek nem titkolt célja, hogy függetlenítse Európát az orosz földgáztól. A projektet a bécsi Nabucco Gas Pipeline International koordinálja. Tagjai az osztrák OMV, a magyar MOL, a romániai Transgaz, a bulgáriai Bulgargaz, a török Botas, és később csatlakozott a német RWE is.
A Déli Áramlat projekt kapcsán idén január óta beszélnek egyfajta megújulásról, hiszen az orosz fél egyre több európai projektcéggel kötött már szerződést. Ezzel párhuzamosan az "ellenlábas" Nabucco hanyatlásáról is egyre gyakrabban esik szó. Habár egy jó fél évvel ezelőtt Medvegyev még arról nyilatkozott, hogy a két projekt semmi esetre sem áll versenyben egymással. "A Déli Áramlat és a Nabucco nem versenytársak, a Nabucco balsikerei miatt nem Oroszországot kell vádolni: a két projekt célja teljesen eltérő, és a későbbiekben még akkor is gázhiány lesz, ha minden tervezett vezeték megépül" - nyilatkozta tavaly ősszel. Néhány héttel ezelőtt azonban az orosz Nyezaviszimaja Gazeta a Nabucco gázvezeték volumencsökkentésének hírére máris a Déli Áramlat "győzelméről" tájékoztatta olvasóit.A The Financial Times (FT) egyik közlésére hivatkozva az orosz lap kiemelte: a realitások arra késztették az európaiakat, hogy mondjanak le arról, hogy alternatív földgázszállítási útvonalat találnak Dél-Európába. A FT szerint a Nabucco mögött álló cégek nemrég egy "karcsúsított" beruházási változattal álltak elő. Ennek a vezetéknek a hossza a korábbi tervekben szereplőnek hozzávetőleg a fele lenne, és a hálózat az eredetileg tervezett földgázmennyiség "töredékét" szállítaná. Az új változat neve Nabucco West, és a török-bolgár határtól Ausztriáig húzódna, jóllehet az eredeti tervek Grúziától Ausztriáig húzódó, évi 31 milliárd köbméter kapacitású vezetéket irányoztak elő. (Összehasonlításul: a Déli Áramlat kapacitása orosz számítások szerint évi 63 milliárd köbméter.)Az orosz szakértők gyakorlatilag törvényszerűnek tartják a történteket. A tervek, amelyek szerint Irak, Egyiptom és Türkmenisztán csatlakozhatott volna az európai projekthez, csak tervek maradtak. Irak és Egyiptom nem feleltek meg a beruházóknak politikai és katonai kockázataik miatt. Csakúgy, mint Türkmenisztán, amelynek nincs gázvezetéke a Kaszpi-tenger mélyén. A Nabucco számára az egyetlen forrás Azerbajdzsán - állítják az oroszok.Brüsszel ugyanakkor továbbra is teljes mellszélességgel a Déli Áramlat ellen foglal állást a Nabucco javára. Közel egy évvel ezelőtt véglegesítették a harmadik Európai Energia Chartát, mely kimondja, hogy a földgáz, illetve kőolaj kitermelője nem lehet egyben annak szállítója, értékesítője is. A szakmát ismerők számára egyértelmű a charta oroszellenessége, hiszen a Gazprom maga termelő és kereskedő vállalat is egyben.Külpolitikai elemzők úgy látják: rövid időre ugyan, de Magyarország alkupozícióba kerülhet Oroszországgal szemben. Nagy kérdés, hogy ezzel mennyire és hogyan tudunk élni. Habár Orbán Viktor 2008-ban még rendkívüli parlamenti ülést szándékozott összehívni, amikor Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő megegyezett a Déli Áramlat megépítéséről. A WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai távirat szerint viszont Orbán amerikai diplomatáknak elismerte, hogy ő is szükségesnek tartja a vezeték megépítését. A kormányváltás után aztán a Fidesz maga erősítette meg elkötelezettségét a Déli Áramlat mellett. A Magyarországon is áthaladó vezeték építését eredetileg 2013-ban kezdenék, a vezeték üzembe helyezését pedig 2015 végére tervezik. (Putyin viszont legújabban idén decemberi kezdésről beszélt a Fekete-tengeri szakaszt illetően.)Legújabb hírek szerint már a MOL is a Nabucco elhagyását tervezi. A bejelentés érdekessége, hogy a visszavonulásról legelőször Orbán Viktor nyilatkozott Brüsszelben, mondván: "Nem vagyok szakértője a témának, de azt látom, hogy még a magyar társaság, a MOL is elhagyja a teljes projektet… a Nabucco bajban van." A MOL azonban csak ezt követően nyilatkozott, mondhatni reagált a kormányfő mondataira, azokat sem nem cáfolva, sem nem erősítve, hiszen még maga a Nabucco konzorcium sem tudott a MOL ezen szándékáról. Ez utóbbi érezhetően kínos helyzetbe hozta a magyar olajcéget.A társaság hivatalos közleménye így hangzott: "A (Nabucco) projekt esetében mind a finanszírozási háttér, mind pedig a gáz forrása bizonytalan. 2003 óta a projekt megvalósítási költségei folyamatosan növekednek, ugyanakkor még mindig nem világos, hogy mennyi lesz a végösszeg. Másrészről a projekt vezetése a mai napig nem tudott olyan gázforrást találni és biztosítani, amely elegendő gázzal látná el a vezetéket, így a rendelkezésre álló gáz mennyisége és forrása még mindig kérdéses. Ezeket az aggályainkat többször is jeleztük a Nabucco Nemzetközi Társaság igazgatótanácsában. Továbbra is elkötelezettek vagyunk Kelet-Közép-Európa energiaellátásának diverzifikációját illetően, de független vállalatként felelősséggel tartozunk részvényeseink iránt, a lehető legeredményesebb gazdasági teljesítményt kell nyújtanunk."A gáz Magyarország számára alapvetően három szempontból fontos: lakossági gáz, áramtermelő gáz, melyet a magyar erőművek égetnek el, illetve ipari fűtő- és alapanyaggáz, melyet a könnyűipar, műanyagipar használ fel. Hazánkban nagyobb mértékben támaszkodik a lakosság a téli fűtésben gázra, mint bármely egyéb tüzelőanyagra, így a kiszolgáltatottság tovább fokozódhat. Európa gázellátása jelenleg három forráson nyugszik: az északi-tengeri norvég mezőkön, az észak-afrikai, főként algériai gázbányászaton és az orosz gázon. Amennyiben e három termelőből kettő egyezteti árait, akkor a térség ipara igen jelentős gázáremelkedéssel nézhet szembe.
|
| 09:37
|
Nógrádi vártúrák
[Hetek]
|
| |
A hosszú, szokásosnál is hidegebb tél után úgy tűnik, lassan megérkezik a régen várt jó idő. A napnak már érezzük az erejét, és mikor az időnként megélénkülő szél megsimogatja az arcunkat, mintha a tavasz langyos leheletét éreznénk a bőrünkön. Csípősek ugyan a reggelek és az esték, de nappalra már elég lehet egy vékonyabb kabát. Különben is - ahogy mondani szokták -, nincs rossz idő a túrázásra, csak nem megfelelő az öltözet. Öltözzünk ezért rétegesen, és engedjünk az ébredező természet hívásának: töltsünk egy nagyszerű napot friss levegőn, távol a főváros zajától!
Ezúttal a Cserhát északi vidékére, a Karancs és a Medves környékére invitálom olvasóinkat. Kezdjük a kirándulást Salgótarjánban, ahol az ország elsőként megnyílt földalatti bányamúzeumát látogatjuk meg. A múzeum kialakítása előtt tizennégy éven át művelték a bányát jó minőségű szenéért, majd hosszú ideig a bányamentő szolgálat gyakorló tárnájaként működött. A József lejtős akna eredeti vágatrendszerében kialakított bemutatót végigjárva megismerkedhetünk a nógrádi szénmedence múltjával, műszaki emlékeivel és a hazai szénbányászat 19-20. századi technológiájával. Megtekinthetjük a bányászati munka fázisait, az egykor használt eszközöket, berendezéseket, a bányászokat segítő gépeket, és - legnagyobb meglepetésünkre - a föld alatti istállóban tartott bányalovakat. A közel 300 méter hosszú járatok legmélyebb pontja 25 méterre nyúlik a föld alá. Kisgyermekek számára talán a legnagyobb élmény, hogy a tárnákban és a múzeum udvarán kiállított mozdonyokba, vasúti kocsikba beszállhatunk, és képzeletbeli utazást tehetünk a bányában. Hihetetlen, hogy a szinte gyerekjáték méretű járművek egykor a bányászokat szállították a föld alatt.Következő állomásunk a 623 méter magas Salgó és a csúcsán épült vár maradványai. Somoskő és Salgóbánya között térjünk le a Salgó Hotelhez vezető bekötőútra, és a szállót elhagyva az egykor jobb napokat látott Dornyay-turistaház előtt parkoljunk le! Innen a sípálya alatt elhaladva, enyhén emelkedő, kényelmes turistaúton közelíthetjük meg a várat, amely egész évben szabadon látogatható. A másfél kilométeres út vége persze egyre meredekebb, de a kilátás miatt érdemes ide felkapaszkodni. A vár tornyából szép körpanoráma tárul elénk: feltűnnek a Mátra, a Bükk és a Börzsöny vonulatai, a Cserhát lankái, tiszta időben pedig a Magas-Tátra hófödte csúcsait is megpillanthatjuk. Északi irányban mai kirándulásunk utolsó helyszíne, Somoskő vára vonja magára a figyelmünket.A két vár története sok hasonlóságot mutat. A 13. században, a tatárjárás után épültek, a környéket birtokló család tulajdonaként. Az évszázadok során sokszor gazdát cseréltek, míg végül török kézre jutottak. Az ország török uralom alóli felszabadulása után a várak elvesztették korábbi jelentőségüket.A Somoskőújfalu fölé magasodó impozáns várrom az országhatár szlovák oldalán fekszik. A schengeni egyezmény életbelépése óta szabadon látogatható; korábban csak érvényes útlevéllel lehetett a vár területére lépni. A forintban is fizethető belépő megvásárlása után bejárhatjuk a romokat, visszanézhetünk Salgó várára, ezután pedig megcsodálhatjuk a híres bazaltorgonákat. Az egyedülálló geológiai képződmény a vár északi oldalán található; 16 méter magasról nyúlnak lefelé az ívelt formában megmerevedett bazaltoszlopok. Ritkasága abban rejlik, hogy hasonlót ezen kívül a világon három helyen ismerünk: Szicíliában egy, az Egyesült Államokban pedig két helyszínen. A Badacsonyon és a Szent György-hegyen is megfigyelhető - a tankönyvekből jól ismert - függőleges bazaltorgonák jóval gyakoribbak. A határ túloldalán induló, másfél kilométeres geológiai tanösvény bemutatja a vár alatti kőtengert és a terület természeti értékeit. Kényelmes úton, szép bükkerdőben sétálhatunk le a Bukovinka-patak völgyébe, ahol a mesterségesen kialakított tavacskáknál hosszabb-rövidebb pihenőt is tarthatunk. Miután visszaballagtunk a várba, szánjunk egy kis időt a Petőfi-kunyhóra, amely a költő 1845. júniusi látogatásának állít emléket. Petőfi az Úti jegyzetekben, illetve a Salgó című költeményben emlékezik meg a két szomszédos várról:"Talán nem volt Magyarországban vár, melly olly közel szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó. Sokáig ültem romjainak legfelső csúcsán; tekintetem mérföldeken, lelkem századokon tul barangolt." (Úti jegyzetek, 1845)
|
2012. április 26, csütörtök
| 08:27
|
Közölték a pontosabb kisbolygóbányászati terveket
[Origo - Tudomány]
|
| |
[Hatalmas hálóval fogják be a kiválasztott kisbolygót, feldarabolják, majd a nyersanyagokat különválogatva szállítják a megrendelőnek. Újabb információkat és képeket közölt a világ első űrbányászcége.
|
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
