| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Befektetési jegy 2012. február 08, szerda
| 18:01
|
Tíz részvény, amibe érdemes befektetni a JPMorgan szerint
[Gazdasági Rádió - Privátbankár.hu]
|
| |
A JPMorgan bankház befektetési elemzése szerint a jelenlegi időszak éppen megfelelő arra, hogy alulértékelt részvényekbe fektessünk az idei évben, és kétszámjegyű nyereséget érjünk el velük. Az elemzés összegyűjtötte a 10 legnagyobb hozammal kecsegtető amerikai részvényt, melyekkel akár 58 százalékos nyereségre is szert lehet tenni.
|
2012. február 01, szerda
| 10:20
|
Vagyonnyilatkozatok: a jegybankelnök a legtehetősebb tisztségviselő
[Népszabadság - Belföld]
|
| |
A jegybankelnöknek Mercedese, vitorlása és befektetési alapokban több mint másfélmilliárd forintja van, a versenyhivatal elnökének viszont autója sincs, igaz, a 215 ezer eurós tartozását egy éve alatt nyolcvanezerre csökkentette - derül ki a legfrissebb vagyonnyilatkozatokból.
|
2012. január 27, péntek
| 17:25
|
Épül az új Nagy Fal
[Hetek]
|
| |
A 2008-as világgazdasági válságot Kína egy példa nélkül álló gazdasági bravúrral hagyta a háta mögött. A pénzügyi krízisre reagálva 2008 novemberében a kínai kormány az éves GDP valamivel több mint 13 százalékára rúgó, mintegy 4 billió jüan (586 milliárd dollár) összegű fiskális ösztönző csomagot jelentett be, amelynek több mint 80 százalékát infrastrukturális beruházásokra és építkezésekre fordították. Ahogy évezredekkel korábban a kínai Nagy Falat húzták fel, a 21. századra virradóan Kína úgy kezdett hasonló volumenű építkezéssorozatba, csak most ingatlanok, autópályák vagy repülőterek százai szimbolizálták az egyes építőkockákat.
A gazdasági növekedés biztosításához és ma-gas szinten tartásához mondhatni rohamtempóban húzták fel a városokat, messze felülszárnyalva minden eddig látott fiskális expanziót. Ugyanakkor a felduzzadó építkezési hullám a magasra szökő árak mellett jelentős túlkínálatot generált az ingatlanpiacon, amely az úgynevezett "szellemvárosok" kialakulásához vezetett. Mindezek eredményeként, napjainkban becslések szerint körülbelül 64 millió lakás és ház áll üresen az ország különböző részein felépített városokban. Azonban egyes néptelen városok ingatlanjait befektetési céllal felvásárolták, ahogy ez történt az ország délkeleti részén található Qiandaohu város lakatlan, méregdrága tóparti luxusapartmanjaival is. A jelenség természetesen az üzlethelyiségeket ugyanúgy érinti. Így például Kína elképesztő ütemben növekvő fogyasztói társadalmának szimbólumaként a 2005-ben felépített, mintegy 1500 üzlethelyiséget tömörítő, napi 70 ezres vevői forgalomra tervezett bevásárlóközpont, a New South China Mall megnyitása óta csupán 1 százalékos kihasználtsággal működik, és folyosóin szinte csak a takarítók és a biztonsági őrök "lézengenek".A hirtelen mintegy "föld alól" kinövő városok tucatjai, azaz az ingatlanpiac felpörgése tehát nagyban hozzájárult a kínai gazdaság rohamos tempójú növekedéséhez. Ugyanakkor a rendkívül magas árak, a kereslet-kínálati egyensúlytalanság és a szellemvárosok számának emelkedése megkérdőjelezte a folyamat fenntarthatóságát. Túlfűtött gazdaság A gazdasági szárnyalás természetes kísérőjeként, valamint az ársokkok tovagyűrűző hatásaként az infláció is emelkedő pályára állt, valamint a korábban még 6 százalék közeli éves GDP-növekedés is jóval a 10 százalék fölötti tartományba katapultált. A túlhevült gazdasági folyamatok hatására 2010 őszén már a kínai kormány is felismerte, hogy a növekedést egy fenntartható mederbe kell terelni. Így megkezdődött a szigorú monetáris politika korszaka, melynek keretein belül, 2010 októbere óta a kínai jegybank mintegy öt alkalommal emelt alapkamatot (5,31-ről 6,56 százalékig), a bankok számára a tartalékolási követelményeket pedig kilenc lépésen keresztül 21,5 százalékra duzzasztotta, és ingatlanpiaci korlátozásokat vezetett be. A nagyobb városokban az ingatlanvásárlás feltételekhez kötése - mint a harmadik lakás vásárlásának tilalma, a fővárosban a nem helyi lakosok vásárlásának korlátozása -, valamint a kötelező önrész és a hitelkamatok mértékének megemelése, a bevezetett éves ingatlanadó mind-mind az ingatlanpiac lehűtését célozta.A szigorú monetáris politika visszavág 2011-ben, részben a megszorító jegybanki politika, illetve a globális gazdasági lassulás eredményeként a kínai fogyasztói árszínvonal növekedése a 2011. szeptemberi 6,1 százalékról decemberre egészen 4,1 százalékra zuhant vissza, míg a negyedik negyedéves, 8,9 százalékos GDP-növekedési adat már 2,5 éves mélypontnak felelt meg.A lassulás leglátványosabb jelei azonban az ingatlanpiacon voltak láthatóak, így a lakásértékesítések számában, 2011 decemberében pedig már negyedik hónapja az árakban is csökkenés mutatkozott. A Kínai Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2011 novemberéről decemberére 70 város közül 52-ben estek az ingatlanárak, míg két hónappal korábban csupán 33-ban. A növekedés lassulásának hatására tovább éleződő társadalmi feszültségek sokakban még inkább megkérdőjelezték az egészen eddig folytatott szigorú monetáris politika fenntarthatóságát. Ez azért megkerülhetetlen kérdés, mivel Kínában a tömegek hatalmas ereje jelentős rendszerkockázati tényező. A legfrissebb statisztika 2010-ben már 180 ezer sztrájkról, demonstrációról és tüntetésről számolt be, amely duplája a 2006-os adatoknak, és ez a növekvő tendencia feltehetően napjainkban tovább folytatódik. A média által világszerte fokozott érdeklődéssel kísért wukani demonstrációt az emelte ki a sorból, hogy az közel három hónapig húzódott el, 20 ezer fős tömeget mozgatott meg, illetve a városból teljesen kiszorították a kormányzati tisztségviselőket. A kínai vezetés így egy időre teljesen elvesztette a "falu" feletti irányítást, amire korábban aligha volt precedens. A "finomhangolás" korszakaA túlfűtött gazdasági növekedéssel kapcsolatos félelmeket így viszonylag gyors ütemben váltották fel azon aggodalmak, hogy a növekedés visszafogása netalán túl hatékonyra sikerült, és az egyéb külső sokkok hatásaival karöltve már a tervezettnél is jobban lefékezik a gazdasági aktivitást. Emiatt a vasszigorral alkalmazott, restriktív monetáris politikát felül kellett vizsgálni, nehogy a növekedés lefékezése helyett egyenesen derékba törjék azt. Így a szigorú monetáris politika után a "finomhangolás" korszakába léptünk, vagyis a kormány nagyon óvatosan manőverezve igyekszik "jumbo jet" méretű gazdaságát a leszállópálya felé irányítani, és a növekedést egy fenntartható tartományba terelni. A kínai döntéshozók meg is tették az első lépéseket a túlzott lassulás feltartóztatása érdekében. Csökkentették a pénzpiaci kamatokat, döntöttek a banki mennyiségi hitelplafonok részleges eltörléséről, és november végén a nagybankokra előírt kötelező tartalékolási ráta 50 bázispontos lazításáról is, amelyet várakozásaink szerint még akár további három ilyen nagyságrendű lazítás is követhet az idén. Egyrészről biztató, hogy a legutóbbi GDP-bővülés még bőven a 7-8 százalékos szint felett alakult, amely egyébként vízválasztó lehet egy esetleges "puha" vagy "kemény" landolás között. Azonban a tartós globális gazdasági lassulás Kínára tovagyűrűző hatása, vagy az országspecifikus makrogazdasági tényezők akár hosszabb időn keresztül is nyomás alatt tarthatják a hatalmas gazdaságot. Az alapkezelők körében végzett egyes felmérések jelenleg igen optimista kimenetelt valószínűsítenek, ugyanis a befektetők még mindig felülsúlyozzák a kitettségüket a kínai tőkepiacon, és csak töredékük számít a "kemény földet érésre". Azonban hiába zuhant a sanghaji tőzsdeindex decemberben már így is 33 hónapos mélypontra, a befektetői várakozásokkal ellentétes kimenetelű forgatókönyv további negatív meglepetést okozhatna a piacon.Úgy gondoljuk, hogy közép és hosszú távon az ország hatalmas, 3,2 billió dollárra rúgó devizatartaléka, a viszonylag alacsony - a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint mindösszesen 27 százalékos - GDP-arányos adósságállománya, illetve állandó fogyasztói bázist jelentő 1,3 milliárdos lakossága nyújthat támaszt Kína gazdaságának. Mindezek eszközt adhatnak a döntéshozók kezébe, hogy gyorsan reagálva, mondhatni "kézi vezérléssel" és finom kalibrálással a fenntartható, stabil növekedési tartományba tereljék ezt az óriási gazdaságot. (Orosz Dániel stratégiai elemzési igazgató és Oszkó Ildikó befektetési elemző, AXA-csoport, Magyarország)
|
2012. január 23, hétfő 2012. január 21, szombat
| 15:10
|
Miből végtörlesztettek az emberek?
[Pénzcentrum]
|
| |
468 milliárd forintot kapart össze a lakosság 2011 utolsó három hónapjában a végtörlesztéshez. A pénzügyi szektor minden szeglete árgus szemekkel figyelte és figyeli ma is, vajon a bankbetétekhez, a befektetési jegyekhez, netán az életbiztosításokhoz nyúlnak ezért a félezer milliárdért? A válasz meglepő: a statisztikák még a párnacihát is tartalmazzák, de még így is úgy tűnik, mintha a semmiből teremtették volna elő a devizahitelesek a 468 milliárd tekintélyes részét. A nagyobbik felére azonban még így is lehet magyarázat.
|
2012. január 20, péntek
| 17:00
|
Az elhibázott cukorprivatizáció története
[Hetek]
|
| |
Cukorrépa-termelő családok ezrei vesztették el biztos megélhetésüket, 300 milliárd forintot érő cukorgyárak tűntek el, a cukor ára a duplájára emelkedett, ráadásul vastagon importra szorulunk ebből az alapvető élelmiszerből - csak néhány példa a cukoripar elhibázott magánosításának tragikus eredményei közül. Az elmúlt több mint 20 év mérlegét 180 nap alatt vonta meg az Országgyűlés cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottsága.
A rendszerváltás előtt 12 cukorgyár működött Magyarországon, amelyek mintegy félmillió tonna cukrot állítottak elő évente. Ez nemcsak a 300 ezer tonnányi hazai fogyasztást fedezte, hanem exportra is jutott, miközben termelő családok és gyári dolgozók ezrei jutottak megélhetéshez. Bár a szocialista tervgazdálkodásban nem a piaci versenyszempontok domináltak, közép-európai szinten a magyar cukorgyártás korszerűnek volt tekinthető.A helyzet már a fordulat előtt, a Németh-kormány idején elkezdett megváltozni. "1988 környékén jelentek meg azok az új jogszabályok, amelyek kaput nyitottak egy nyugati, a tulajdonosokat érdekeltté tevő rendszer felé. Ezekben a törvényekben olyan rafinált megfogalmazások voltak, amelyek csak a vállalati vezetők és a mögöttük álló politikai körök számára voltak érthetőek, átláthatóak" - magyarázta lapunknak Font Sándor, a cukorbizottság fideszes társelnöke. Így kezdődött el a privatizáció első hulláma, amelynek eredményeképpen - a jelentés szerint - a Magyarországon működő 12 cukorgyár közül a 7 korszerűbb egység 1991-re "egyenlőtlen feltételekkel külföldi tulajdonba került". Font Sándor szerint ezekbe a folyamatokba eleinte az Antall-kormány sem tudott beleavatkozni, hirtelen át sem látták, hogy mi zajlik pontosan. "Az Állami Vagyonügynökség néhány tíz főnyi munkatárssal kezdett működni, miközben az összes állami vállalat hozzájuk tartozott. 1990 szeptemberében megtörtént az első privatizáció, amit ők írtak alá, de a másfél-két évig tartó előkészületekben értelemszerűen nem vettek részt. A kormány kész helyzet előtt találta magát: vagy aláírják, vagy a privatizátor továbbáll egy másik volt szocialista országba, amelyek között egyfajta versengés volt a külföldi tőke bevonása kapcsán" - emlékeztetett a bizottsági elnök, megjegyezve, hogy az államnak alig voltak olyan jogászai, akik tudták, hogy miként működik egy szabadpiaci vállalat.Mint Font Sándor elmondta, az új tulajdonosok eleinte kisebbségi tulajdonrészhez jutottak hozzá, ennek ellenére - a szerződések értelmében - széleskörű jogosítványokkal rendelkeztek. Az államnak eleve nem is fizettek: a működőtőkét a tulajdonrészükért cserébe hozták. Ezen kívül ők nevezhették ki a vezetőket, illetve opciós elővásárlási jogot kaptak a többségi tulajdon majdani lehívására. Ez utóbbi hamarosan meg is történt: tőkeemelések sorozatával kiszorították az államot, és többségi tulajdonosok lettek. "Néhány cukorgyár esetében olyan hajmeresztő dolog is történt, hogy a privatizációs szerződésben az állam garantálta, hogy az egyéb - például a környezetvédelmi vagy leépítésekkel járó - költségekhez is támogatást nyújt. Mondanom sem kell, hogy ezeket az opciós segítségeket le is hívták. Tehát gyakorlatilag az állam fizetett azért, hogy külföldi tulajdonba kerüljenek a cukorgyáraink" - mondta Font.A feleszmélt Antall-kormány 1991-ben dolgozta ki az új privatizációs stratégiát: az öt állami kézben maradt cukorgyárat konzorciumba tömörítették, a vállalatvezetők és a cukorrépa-termelők is tulajdonhoz jutottak. Ez lett a Magyar Cukor Rt., amely mintegy ellensúlyt képezett a külföldi tulajdonú cégekkel szemben. A jelentés szerint az Antall-kabinetet követő Horn-kormány elvetette a cukoripar koncepcióját, és nem nyújtott sem tulajdonosként, sem államként segítséget ahhoz, hogy a Magyar Cukor Rt. a talpon maradásához elengedhetetlenül szükséges forgótőkéhez hozzájusson. A társaság vezetői hiába keresték meg a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bankot is, annak elnöke, Medgyessy Péter azt válaszolta, hogy nem látják biztosítva az esetleges befektetés megtérülését. Font Sándor szerint ez annál is inkább különös, mert a magyar kézben maradt cukorgyárak üzemi nyereséget termeltek. Csupán az úgynevezett kampányhoz, vagyis a cukorrépa felvásárlásához lett volna szükségük forrásokra - akkoriban azonban a piaci hitelek túl drágák voltak. "1997-re a megmaradt gyárak is véghelyzetbe kerültek, nem maradt más út, csak az, hogy ezeket is felajánlották privatizálásra. A már eddig is jelentős magyarországi tulajdonnal rendelkező Agrana-csoport lett a befutó, így egy zárt, monopolisztikus piac jött létre, amiben nem maradt magyar tulajdon" - rögzítette a bizottsági elnök. Mindezek ellenére 2004-ben még meglehetősen jó feltételek mellett léptünk be az Európai Unióba: a megelőző évek termelési átlaga alapján évi 400 ezer tonna cukorkvótát kaptunk, amiből továbbra is jutott exportra. Eközben azonban az unióban elindult a cukorreform, aminek a lényege az volt, hogy miért termelünk mi jelentős dotációval cukrot, amikor Brazíliából olcsóbban tudnánk behozni. Emiatt a 17-18 millió tonnányi uniós éves összkvótát 6-7 millió tonnával kellett csökkenteni - amiért persze uniós kompenzáció járt. "Megindult egy óriási harc: a nagy cukorrépa-termelő országok ellenálltak. Magyarország azonban sajnos egyetértett ezzel a változással. Annak ellenére is, hogy nemcsak fideszes (Glattfelder Béla), hanem szocialista (Tabajdi Csaba) európai parlamenti képviselők is figyelmeztettek a nyilvánvaló veszélyre: vigyázzunk a cukorreformmal, mert a kvótáink külföldi gyártulajdonosok kezében vannak, és ha számukra kecsegtető lesz a kvótavisszaadásért járó kompenzáció, akkor bezárják a magyarországi gyáraikat - inkább ezekkel fogják megtenni, mint az anyaországaikban lévő üzemeikkel" - emlékeztetett Font Sándor. Ezt követően, amire számítani lehetett, az be is következett: a külföldi tulajdonosok a kvóta 75 százalékát visszaadták, mintegy 60 milliárd forintnyi kompenzációért cserébe, amiből 15 százalékot kaptak a gazdák. Vagyis a termelésünk évi 400 ezer tonnáról 100 ezer tonnára csökkent, és mindössze egy magyarországi cukorgyár maradt talpon. (A gyártókapacitás újraépítése egyébként most 300 milliárd forintba kerülne.)"Hogy uniós és hazai szinten is milyen rossz döntések sorozatát hozták meg, az is bizonyítja, hogy miután a brazilok úgy döntöttek, hogy cukornádtermelésüket a bioethanol-gyártásra állítják be, hiány keletkezett a piacon, az árak pedig az egekbe szöktek. Persze a nagy termelő országokat, akik kvótáiknak mindössze 15-30 százalékáról mondtak le, ez nem érintette súlyosan. Esetünkben viszont a cukor ára egyből a kétszeresére emelkedett" - mutatott rá a fideszes politikus. Az esetleges felelősségre vonást firtató kérdésünkre hozzátette: az Országgyűlésnek kell majd döntenie arról, hogy mit kezd ezzel a jelentéssel. "2014-ben átalakítják az uniós cukorrendtartást - igaz, még nem világos, hogy miként. A kormánynak azonban fel kell készülnie erre, és a múlt tapasztalatait felhasználva határozottan érvényesítenünk kell az érdekeinket" - hangsúlyozta végül Font Sándor.
|
2012. január 13, péntek
| 05:00
|
Árukapcsolás nagy kamatokkal
[VG - Pénz- és t?kepiac]
|
| |
jra két számjegyű betéti kamatok is elérhetők az utóbbi időszakban kissé háttérbe szorult kombinált betéteken. A bankok számára ugyanakkor így is kifizetődők ezek a konstrukciók, hiszen saját befektetési termékeik vásárlására ösztönözhetik ügyfeleiket.
|
2012. január 11, szerda
| 10:44
|
Szörnyű rossz évük volt tavaly a magyar befektetési alapoknak
[Gazdasági Rádió - Privátbankár.hu]
|
| |
A 414 különböző befektetésijegy-sorozatból mindössze 39 teljesített tavaly az év közbeni hat százalékos jegybanki alapkamat felett, és valamivel több mint a felük mínuszban végzett. Annyiban azonban érthető a dolog, hogy a mögöttes részvénypiacok és a hazai kötvénypiac is eléggé rosszul teljesítettek, ráadásul nálunk a tavalyi év egyik nagy slágere, a külföldi kötvény pont nem terjedt el.
|
2012. január 10, kedd
| 14:52
|
Síelés helyett befektetési jegyeket váltanak vissza az ügyfelek
[Gazdasági Rádió - Privátbankár.hu]
|
| |
Január első hetében már 26,5 milliárd forintnyi befekttési jegyet váltottak vissza az ügyfelek a nyilvános befektetési alapokból. Erre kézenfekvő magyarázatnak látszik a végtörlesztés és a külföldi számlanyitási hullám. Ezúttal az eurót és a dollárt is kivették az alapokból.
|
| 10:11
|
Elemző: Magyarország magával ránthatja Olaszországot is a szakadékba
[HVG - Gazdaság]
|
| |
Érdektelen lenne Európa számára a magyar jegybanktörvény, ha a magyar államadósság nagy része nem európai bankok kezében lenne - írja a Le Monde blogoldalán Georges Ugeux befektetési bankár, aki szerint azonban így Magyarország Ausztriát és Olaszországot is magával ránthatja a szakadékba.
|
2012. január 04, szerda
| 11:18
|
FED: előkerül a logarléc
[OrientPress - Mozaik]
|
| |
Csak részben okozott meglepetést a FED decemberi döntésének jegyzőkönyve, hiszen korábban már néhány befektetési ház leadta a drótot, hogy az amerikai jegybank változtat monetáris politikáján.
|
2012. január 01, vasárnap
| 02:00
|
Erste Befektetési Zrt: Takarékossági Világnap akció
[Sajttáj - Gazdaság]
|
| |
Az október 30-i Takarékossági Világnap alkalmából díjelengedési akciót hirdet az Erste Befektetési Zrt. Az akció keretében a Takarékossági Világnapon nem számítanak fel vételi díjat a társaság által forgalmazott befektetési jegyek vásárlása esetében.
|
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
