| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Biztonsági rács 2012. május 11, péntek
| 20:42
|
Bomba alsó - Kettős ügynök volt az önkéntes merénylő
[Hetek]
|
| |
Új, kifinomult módszerrel robbantott volna fel az al-Kaida egy Amerikába tartó repülő-gépet - az Oszama bin Laden megölésének első évfordulójára tervezett merényletet azonban a CIA sikeresen megakadályozta. Az alsóneműbe rejtett bombát, melyet a leg-újabb hírek szerint egy kettős ügynök adott át a CIA-nak, az FBI vizsgálja annak kideríté-sére, vajon hordozója elkerülhette volna-e a repülőtéri biztonsági ellenőrzéseket.
Valójában kettős ügynök volt az az öngyilkosmerénylő-jelölt, aki az al-Kaida jemeni szárnyába beépülve jelentkezett a feladatra, hogy egy, a fehérneműjébe rejtett bombát csempésszen egy Amerikába tartó repülőgépre - tette közzé az amerikai külügyminisztérium kedden. A Jement elhagyó ügynök magával vitte a merényletre szánt bombát, valamint a terrorcsoport vezetőire vonatkozó információkat, melyeket a CIA-nak, valamint szaúdi hírszerző szerveknek adott át.Az al-Kaida legveszélyesebb szárnyának főhadiszállásán töltött több hét után az ügynök olyan értékes információkkal szolgált a CIA számára, aminek eredményeként a hétvégén robotrepülővel sikerült likvidálni Fahd Mohamed Ahmed al-Kuzót, aki többek között a USS Cole hadihajó ellen 2000-ben elkövetett merényletért volt felelős.A kettős ügynök által átadott bomba annak a fehérneműbe rejtett robbanószerkezetnek a modernizált változata, amellyel 2009 karácsonyán próbáltak merényletet végrehajtani az Amszterdam-Detroit menetrend szerinti járaton - a bomba azonban nem robbant fel.Az újabb változat is az öngyilkos merénylő fehérneműjébe rejtve juthatott volna a fedélzetre. A szerkezet nem tartalmaz fémrészeket, ezáltal valószínűleg könnyen keresztüljuthatott volna a repülőtéri biztonsági kapukon. Az azonban kérdéses, hogy a számos repülőtéren használt, legújabb rendszerű testszkennereken is képes lett volna-e átjutni.Az al-Kaida jemeni szárnya továbbra is tervez terrorcselekményeket Jemen, Szaúd-Arábia és Európa területén. Szakértők véleménye szerint a szervezetre nagy nyomás hárul, hogy bin Laden és Anvar al-Avlaki halálát sikeres terrorcselekményekkel bosszulja meg. Az amerikai születésű Avlaki, aki szoros kapcsolatban állt az al-Kaidával, több, amerikai célpontok ellen elkövetett terrortámadás értelmi szerzője volt, és Jemenben rejtőzött egészen tavaly szeptemberi haláláig, amikor egy amerikai robotrepülő segítségével végeztek vele. A CIA kezére jutott robbanószerkezet magas technikai színvonala és a 2009-ben alkalmazott szerkezethez való hasonlósága valószínűsíti, hogy ugyanaz az Ibrahim Hasszan al-Asziri készítette, aki az első, fehérneműbe rejtett bombát alkotta, valamint azt a két szerkezetet, amelyeket nyomtatópatronokba rejtve csempésztek fel amerikai teherszállító gépekre 2010-ben. A szerkezetek nagy hatású ipari robbanószert tartalmaztak, és mindkét esetben kevés hiányzott a merénylet sikeréhez.
|
2012. május 10, csütörtök
| 15:00
|
Rács mögül a fényre
[Hetek]
|
| |
Az amerikai evangéliumi kereszténység újabb emblematikus figurája távozott a napokban a földi létből. Chuck Colson elsősorban börtönmissziós tevékenységéről vált híressé, amelyet azután indított el, hogy a híres Watergate-botrány hozadékaként maga is megtapasztalta, milyen az élet a rács mögött.
Colson a nagy gazdasági világválság idején, 1931-ben született Bostonban. "Kemény volt. Hozzászoktam a szegénységhez - emlékezett vissza a gyermekkorára. - Apám esti iskolába járt és keményen dolgozott, heti 32 dollárért. De még így is segítettünk azokon a szomszédokon, akiknek kevesebb jutott, mint nekünk."
A szerény kezdet ellenére Colson végül eljutott a George Washington Egyetemig, ahol jogi diplomát szerzett. 1953-tól 1955-ig a tengerészetnél szolgált, ahol ő lett a legfiatalabb kapitány. Politikai karrierje 1956-ban kezdődött, amikor az akkori massachusettsi szenátor mellett kapott adminisztratív állást. Ekkor találkozott először Nixon elnökkel, akinek azonnal rajongója lett. Ahogyan Born Again (Újra születve) című memoárjában írta, azonnal jól megértették egymást. "Mindketten büszkék voltunk, és az egyik legcsalókább célt hajkurásztuk: azoknak az elismerését és tiszteletét akartuk kivívni, akik megvetettek minket."
Colson 1969 és 1973 között Nixon egyik közeli tanácsadója lett. Bizarr együttműködésüket jól illusztrálja, hogy Colsont hamarosan az elnök "kinyíró embereként", "mocskos trükkök mestereként" emlegették. Gátlástalanul vetette bele magát a sötét politikai játszmákba. Amikor 1971-ben Daniel Ellsberg, egy korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó kiszivárogtatta a vietnami háború titkos történetét összegző Pentagon Paperst a The New York Timesnak, Colson ellopatta Ellsberg pszichiáterétől a kórlapját, hogy lejárassa Ellsberg imázsát és hitelességét.
Amikor 1972-ben valaki lelőtte a republikánus alabamai szenátort, Colson intézte el, hogy az elkövető lakásán baloldali pamfleteket szórjanak szét, hogy a nyomozás megállapítsa, hogy a gyilkos "baloldali lelkületű" volt. Továbbá Colson bérelt fel egy korábbi CIA-ügynököt, hogy az kémkedjen Nixon ellenfelei után.
A vallással már ekkor is kapcsolatba került, igaz, nem épp pozitív kontextusban. Nixon elnök egy memorandumban arra kérte, állítsa össze a gazdag vallásos emberek listáját, hogy meghívhassák őket a fehér házi összejövetelekre. "Igen, az imareggeliket és az istentiszteleteket politikai célokra használtuk fel. (...) Rengeteg vallási vezetőt hívtunk, akik istentiszteletet tartottak az elnöki családnak, és ezekre meginvitáltunk háromszáz vendéget, akiket gondosan én válogattam ki, politikai célból" - vallotta be Colson jóval később.
Nixon elnök fontosnak találta mind a katolikus, mind az evangéliumi tábor szavazatait, így mindkét oldalról jártak vendégek az ovális irodában. "Az én feladatom volt, hogy udvaroljak a vallási vezetőknek. Mindegyiket elvakította az ovális iroda aurája, és ők voltak a legrugalmasabb érdekcsoport, akikkel valaha is dolgom volt."
Jonathan Aitken 2005-ös Colson-biográfiája szerint Nixon embere "erkölcs nélküli, iszákos láncdohányos" volt ebben az időszakban, akinek házassága összeomlófélben volt. Első feleségétől - akitől három gyermeke született - Colson végül el is vált, és 1964-ben elvette Patricia Ann Hughest, aki aztán 48 éven át volt társa.
1973-ban, amikor a Watergate-botrány szele már őt is megcsapta, egy nem sokkal korábban keresztény hitre tért barátja felolvasott neki valamit C. S. Lewis Egyszerű kereszténység című könyvéből. "Egy órát ültem utána az autóban az út szélén. A híres kinyíró ember, az egykori tengerészkapitány úgy zokogott, hogy a slusszkulcsot sem tudta elfordítani - emlékezett vissza Colson. - Mélyen megbántam a bűneimet."
1974-ben beismerte az igazságszolgáltatás hátráltatásában való bűnösségét, bár nem közvetlenül a Watergate-botrány miatt, hanem a Daniel Ellsberg-ügy kapcsán. "Önként mentem a börtönbe - mondta 2005-ben -, mert megérdemeltem." Ekkoriban imacsoportba is kezdett járni, bár ezt a média még nem vette komolyan, azt hitték, csak azért teszi, hogy enyhébb ítéletet csikarjon ki. A Boston Globe így írt róla: "Ha Colson meg tud térni a bűneiből, akkor mindenki számára van remény." Később ő maga így nyilatkozott erről: "Amikor kijelentettem, hogy megtértem, ezzel egy hónapra elég muníciót adtam a politikai karikaturistáknak."
Végül hét hónapot töltött az alabamai Maxwell szövetségi börtönben. Ő volt a Nixon-adminisztráció első tagja, aki rács mögé került. "Amikor börtönben voltam, megláttam az egész rendszer hiábavalóságát." Látva a sokszor embertelen körülményeket, Colson megígérte társainak, hogy ha kiszabadul, nem felejtkezik el róluk.
Szabadulása után újfajta missziót indított el: megalapította a Prison Fellowship nevű börtönmissziót, amelyből Amerika legnagyobb ilyen jellegű szervezete lett. Nemcsak a Biblia üzenetét vitte el a foglyok, exfoglyok és családtagjaik számára, hanem fellépett azért is, hogy a hatóságok emberibb körülményeket alakítsanak ki a börtönökben, és tegyék mindenhol elérhetővé a vallási programokat. "A bebörtönzöttek száma rohamosan nő, a bűnügyi statisztikák megugrottak. És mi nem foglalkozunk a bűnözés igazi okával. Csak ketrecbe zárjuk az embereket, úgy bánunk velük, mint az állatokkal, és aztán azt várjuk, hogy ha majd visszakerülnek a társadalomba, normálisak lesznek."
1983-ban létrehozta a Justice Fellowshipet, amely az amerikai igazságszolgáltatási rendszer reformját sürgette. A nem erőszakos bűncselekmények elkövetői számára alternatív büntetési módokért kampányolt, ami gyakran igen hatékonynak bizonyult, mert keresztény háttere miatt sikerült konzervatív törvényhozókat is egy liberális reform ügye mellé állítani.
1991-ben indította be BreakPoint nevű rádióműsorát, amelyben az aktuális híreket és trendeket keresztény szemszögből elemezték, közel nyolcmillió hallgató számára. Mint Colson mondta: "Egy kereszténynek reggel egyik kezében a Bibliával, a másikban a hírekkel kell ébrednie."
Colson még a nyolcvanas-kilencvenes években tanácsot nyújtott sok aktivistának, és erőteljes befolyást gyakorolt több keresztény vezetőre Washingtonban. 1994-ben került sor talán egyik legellentmondásosabb lépésére: prominens evangéliumi és katolikus vezetők, teológusok többek között az ő kezdeményezésére írták alá az Evangéliumiak és katolikusok együtt című nyilatkozatot, amely egy katolikus lapban jelent meg. Elmondása szerint ennek nyomán több gyűlölködő levelet kapott evangéliumi keresztényektől, és a börtönmissziójának adományozott összegek is igen megcsappantak.
2002-ben több evangéliumi vezetővel közösen nyílt levelet küldött George W. Bushnak, amelyben elismerően nyilatkoztak az elnök bátor vezetéséről, és az iraki háború tervét is támogatták. 2009-ben újabb evangélikus-katolikus kezdeményezésben, a Manhattan Nyilatkozat megfogalmazásában vett részt, amely arra hívta fel a keresztényeket, hogy védelmezzék az élet szentségét, a hagyományos házasságot és a vallásszabadságot.
A börtönbüntetés miatt elvesztett jogait 2000-ben Jeb Bush floridai kormányzótól kapta vissza. "Itt az idő a továbblépésre. Ismerem őt. Nagyszerű ember" - kommentálta az eseményt a későbbi elnök öccse. Börtönmisszióját Bush elnök jó példának tekintette az általa szorgalmazott, hit alapú kezdeményezések számára. Amikor Colson hosszú idő után újra a Fehér Házba ment, teljesen új ember volt, az egykori "kinyíró ember" taktikázásának már nyoma sem volt benne. Arról akart beszélni, miként képezheti a hit a kül- és a belpolitika alapját, ám rá kellett jönnie, hogy nyitott kapukat dönget. "Nekem nem kell bemutatnia a témát - mondta az elnök. - Ha Krisztus nem avatkozik be az életembe, még ma is alkoholista lennék. Tisztában vagyok a hit alapú cselekedetekkel." 2008-ban Colson megkapta az Elnöki Polgári Érdemérmet.
A kereszténység és a politika viszonyáról 1987-ben megjelent Királyságok és konfliktusok című (nemrégiben Isten és az állam címen újra kiadott) könyvében értekezett. Egy 2007-es interjújában így vallott nézeteiről: "A keresztényeknek nem kellene kötődniük egyetlen politikai párthoz sem. Az hiba, ha egy ideológiát teszünk a magunkévá. Az evangélium legnagyobb ellensége ugyanis az ideológia. Mi nem ebben hiszünk, hanem az Írások által kijelentett igazságban".
A Nixon-érában betöltött szerepéről később így nyilatkozott: "Többek között azért írtam könyveket és tartottam előadásokat, hogy figyelmeztessem a keresztény vezetőket: ne hagyják, hogy a Fehér Házban lévő hatalom és annak fortélyai elcsábítsák őket. Tartsunk távolságot, és ne keverjük a politikát a kereszténységgel, hiszen én magam tudom a legjobban, mennyire ki tudtam használni a vallási vezetőket, amikor ez volt a feladatom".
Colson Amerika egyik legkeresettebb keresztény szónoka lett, de nem volt hajlandó ezért díjat kérni. Talán ezzel is kerülni akarta, hogy múltja miatt újra haszonlesőnek titulálják. Minden díjat és jogdíjat a saját alapítványának adományozott, és csak egy középvezetőnek járó fizetést fogadott el.
Nagy hatással volt rá Francis Schaeffer teológus és filozófus, akinek nyomán Colson is terjeszteni kezdte a "keresztény világnézet" koncepcióját, amelyet szembe lehet állítani a különféle "izmusokkal", mint például a deizmus, darwinizmus, egzisztencializmus. 2009-ben hozta létre a keresztény világnézet terjesztését célul kitűző Chuck Colson Centert.
Harminc könyvet írt, amelyek összesen több mint 5 millió példányban keltek el. Életrajzi ihletésű könyve,
a Born Again, amelyet nem sokkal szabadulása után, 1976-ban írt, bestseller lett, és film is készült belőle. 1993-ban megkapta a Templeton-díjat a vallás előmozdításában játszott szerepéért,
az ezzel járó egymillió dolláros díjat viszont szintén a Prison Fellowshipnek adományozta.
Élete végéig aktív maradt. Március végén épp egy konferencia közben érte a rosszullét, ahonnan kórházba szállították és agyvérzés miatt komoly műtétet hajtottak végre rajta, ám nem sokkal később a komplikációkba belehalt. A híres börtönmisszionárius nyolcvan évesen távozott az élők sorából.
"Amikor majd a Mennyben találkozom vele, biztos vagyok benne, hogy nagyon sok ember lesz még ott, akiknek az életét az ő üzenete változtatta meg - emlékezett rá Billy Graham. - Sokunknak nagyon fog hiányozni. Megtiszteltetés számomra, hogy a barátaim között tudhattam."
|
2012. április 21, szombat
| 00:06
|
Küzdelem a trojkával
[Hetek]
|
| |
Talán Orbán Viktor közeljövőre tervezett találkozója Jose Manuel Barossóval hozhat fordulatot Magyarország és a "Trojka" (IMF, Európai Bizottság és az Európai Központi Bank) állóháborújában. Az optimista értékelések szerint kezd letisztulni, hogy mit is vár el tőlünk a Nyugat, ahogy azt egy úgynevezett "non paper" minősítésű irat is bizonyítja.
Legutóbb éppen Orbán Viktor miniszterelnök kelt ki a szokásos pénteki rádiónyilatkozatában az ellen, hogy az IMF politikai feltételeket szab a hitelkeretről szóló tárgyalások megkezdéséhez. A kormányfő szerint olyan országok kaptak az elmúlt időszakban hitelt az IMF-től, mint Bosznia-Hercegovina, Egyiptom, Pakisztán és Fehéroroszország, ami megmutatja, hogy a Nemzetközi Valutaalap kizárólag pénzügyi alapon nyújt hitelt.Az, hogy e nyilatkozat nem valami tévedés, hanem a kormányzat magyarázkodásának egyik alapja, jól mutatja, hogy pár nappal később Varga Mihály államtitkár is megismételte ezt az érvelést. Két okból is csúsztatás az állításuk. Először is az IMF és az EU között létezik egy szerződés, miszerint uniós tagországnak a Valutaalapnál Brüsszel bevonása nélkül nem adnak hitelt, hisz az unió presztízsét csökkentené, ha egyes tagországai megkerülésükkel tárgyalnának az IMF-fel. Így történt ez például a nemzeti önrendelkezésre ugyancsak sokat adó Lengyelország esetében is, de így volt ez 2008-ban, mikor Magyarország az állampapír-piac drámai kiszáradásakor és a forint gyengülésének időszakában az IMF-hez és az EU-hoz fordult gyors segítségért. Az Orbán és Varga által felsorolt államok egyike sem tagja az Európai Uniónak, tehát az ő helyzetüket nem szabad a miénkhez mérni. Másrészt 2008-ban még Orbán és Varga is tisztában volt azzal, hogy az Európai Unió döntéshozatalának egyik kiemelten fontos tényezője a politikai szál. Négy évvel ezelőtt ugyanis éppen az IMF-EU-hiteltárgyalások idején a Fidesz elnöke levélben kérte Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár közbenjárását annak érdekében, hogy az Európai Központi Bank (EKB) Magyarországra is terjessze ki az úgynevezett likviditásfokozó intézkedéseit. Lapunk 2008 novemberében írt arról, hogy milyen körülmények között született meg akkor az IMF-EU-szerződés (Magyarország csodálatos megmenekülése. Hetek, 2008. november 14.), melyben azt írtuk, hogy bankárkörökben a nemzetközi politikai támogatás megszerzéséhez sorolták az előbb említett levél megírását. Mint írtuk: "a Fidesz felső vezetése - köszönhetően jobboldalinak számító bankároknak, Járai Zsigmond egykori jegybankelnöknek, Szapáry György egykori IMF-igazgatónak, és több alapkezelő vezetőjének - hamar tisztába került azzal, hogy külső segítségre szorul az ország. A Fidesz-elnökségből a piaci szereplőkkel Varga Mihály alelnök tartotta a kapcsolatot". A cikkünket akkor - sok más szereplővel együtt - egyeztettük Varga Mihállyal, a Fidesz fő gazdaságpolitikusával is, aki a kormányváltás után a miniszterelnökséget vezető államtitkár lett. A másik többször ismételt állítás, hogy nem ismertek pontosan az IMF-tárgyalások megkezdésének brüsszeli feltételei. Andor László, az Európai Bizottság magyar tagja szerint "ezeket a kérdéseket januárban Olli Rehn és Fellegi Tamás már tisztázták egymással. A feltételek lényegében a nemzeti bank függetlenségének biztosítását, és az igazságszolgáltatás megbízható működését jelentik". Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője úgy nyilatkozott: "Az Európai Bizottság azt várja Magyarországtól, hogy teremtsen olyan biztonságos jogi környezetet, amely helyreállítja az üzleti bizalmat." Az ATV ennél részletesebb feltételetekről is beszámolt, jelesül, hogy az Európai Bizottsággal egyeztetve öt pontban összegzett, egyértelmű és nem alkuképes feltételt fogalmazott meg a magyar bírósági reformmal kapcsolatban a Velencei Bizottság. Erről március végén a magyar kormány illetékesei is értesültek, ezt igazolja az ATV birtokába került dokumentum, és ezt erősítették meg brüsszeli forrásaik is. A kifogást úgynevezett "non paper" útján közölték, amit Robák Ferenc rendkívüli és maghatalmazott strasbourgi magyar nagykövetnek "adtak át", aki viszont hivatalos levélben tájékoztatta a magyar kormányt a kedvezőtlen fejleményekről, és gyors megoldást sürgetett.Prőhle Gergely, a Külügyminisztériumnak az Európai Unió kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára gyakorlatilag magánvéleménynek tekintette a "non paper"-t. A Kormányszóvivői Iroda pedig azt írta: ennek a dokumentumnak semmilyen hivatalos státusa nincs. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is nem hivatalos dokumentumnak, egyfajta adminisztrációs levélnek minősítette az iratot, míg Martonyi János külügyminiszter szerint "homályos státusú" a "non paper", ami a döntéshozatali rendszerben "közbenső" dokumentumnak tekinthető. (Martonyi egyébként nem zárta ki, hogy több ügyben végül az Európai Bíróságnak kell döntenie a bizottság és a magyar kormány álláspontja között.) Mindezekkel szemben az Európa Tanács (e szervezet tanácsadó testülete a tekintélyes Velencei Bizottság) főtitkárának szóvivője úgy nyilatkozott, hogy "a non-paper a Velencei Bizottságtól származik, és az Európa Tanács főtitkárának tudtával készült. Thomas Markert úr a Velencei Bizottságot képviseli, ezért az írásos közlés nem a magánvéleménye, hanem a Velencei Bizottság közlése". Róna Péter közgazdász, az MNB felügyelőbizottságának tagja a Heteknek elmondta, hogy a kormánynak nem minden esetben jelentene előnyt, ha minden feltételt leírnának, hisz ez esetben nem maradna helye az informális egyeztetéseknek és a diplomáciai eszközöknek. Tapasztalatai szerint a nemzetközi elitnek olykor az Orbán-kormány politikájának szellemiségével is problémája van, sok esetben felkészületlennek, felelőtlennek és pimasznak tartják a magyar kormánypárti politikusokat. "A jelenlegi gazdasági pályát korrekció nélkül nem akarják meghitelezni, nem hisznek abban, hogy Orbán jelenlegi gazdaságpolitikája működőképes" - fogalmazott Róna, aki azt tartja problémásnak, hogy mindez az országnak évi 130 milliárd forintjába kerül, mert ennyivel drágább a piacról finanszírozni az országot, mintsem az IMF kedvezményes hitelkeretét felhasználni, illetve élni egy IMF "biztonsági háló" által kialakult kedvezőbb pénzügyi hangulat okozta hozamcsökkenéssel. Róna szerint a "békekötés" gátja lehet, hogy a kormány ugyan beterjesztette a jegybank-törvény módosításait, de abban csak kétharmad részt adtak helyt az Európai Központi Bank kifogásainak. "Ez az a probléma, hogy a pohár félig üres, vagy félig tele van" - magyarázta lapunknak Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényüzletágának igazgatója. A közgazdász szerint pozitív, hogy kezd letisztulni a vitatott ügyek köre. Az Aegon számításai szerint, ha az ország a lejáró hiteleit az IMF-hitelből újítaná meg, az közel 150 milliárd forint megtakarítást hozna a kamatterhek csökkenésén keresztül.
Üzenet
A "non paper"-ben megfogalmazott öt követelmény a bírósági törvény módosítására:1. Az OBH elnökének döntéseit indokolni kell, ellenük jogorvoslatot kell biztosítani (a német szabályozási minta alapján),2. Ki kell zárni az OBH elnökének a kilencéves mandátum lejártát követő újraválaszthatóságát, és egyidejűleg meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a mandátuma lejártát követően tovább folytathassa a tevékenységét; az elnök megbízatása megszűnésének esetére a törvénynek biztosítania kell a megfelelő helyettesítést az új elnök megválasztásáig.3. Sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot.4. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a bírákat több alkalommal határozott időre nevezhesse ki a köztársasági elnök, sem a bírák, sem a bírósági titkárok esetében nem tartható fenn az "ismételt próbaidő" gyakorlata.5. Emellett nem tartható fenn a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetősége, valamint a bírói szolgálati viszony ezzel összefüggő automatikus megszüntetésének lehetősége sem.
|
2012. április 07, szombat
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
