| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Egészséges életmód 2012. május 17, csütörtök
| 15:20
|
Biciklizek, tehát vagyok
[Hetek]
|
| |
"Az élet olyan, mint a biciklizés: ahhoz, hogy egyensúlyban legyél, folyamatosan mozognod kell" - mondta Albert Einstein. Köztudott, hogy a biciklizés az egészséges életmód egyik kellékének számít, de ma már sokan a városok kiegyensúlyozott működését is ettől a közlekedési eszköztől várják.
A bicikli igazi népszerűsége nagyjából 100-120 éve kezdődött, a mindennapok modernizációs folyamatának részeként. Az egyre növekvő nagyvárosok lakossága számára jól jött egy olyan közlekedési eszköz, mely nagyságrendekkel praktikusabb, mint egy élőállat ("drótszamár"), gyorsabban lehet vele haladni, mint gyalog, és nem utolsósorban a tömegközlekedéssel szemben bárhova el lehet vele jutni. A falvakban pedig tömegközlekedés híján számított és számít ma is a legkézenfekvőbb megoldásnak.
Kezdetben a bicikli presztízse még magas volt, mindaddig, míg meg nem jelent az autó. A kerékpáros életmódot az autóforgalom lassan szinte ellehetetlenítette, pedig a bicikli a városi zsúfoltsághoz kiválóan illeszkedő megoldást jelenthetett volna a továbbiakban is. Legyőzte azonban az a beidegződés, miszerint autóban ülni biztonságos, az autók között és mellett biciklizni pedig egyenesen veszélyes. Megváltozott az imázs: biciklizni a szabadban érdemes, élvezve a tájat, megfelelő védőfelszerelésben. Túrázni, mozogni, sportolni - kiváló, amúgy, a közlekedésben lassú, kényelmetlen, és persze veszélyes. Többek közt ez a félelem táplálja a - különösen az USA-ban elharapódzott - sisakok és egyéb védelmi felszerelések kultuszát. 1996-os adatok szerint az akkor 250 milliós USA-ban nagyjából annyian bicikliztek, mint a 16 milliós népességű Hollandiában. Az amerikai biciklisek 38 százaléka hordott sisakot, míg a hollandoknak mindössze 0,1 százaléka. Sajnálatos módon mindkét országban történtek biciklis halálesetek, azonban ilyen körülmények között milliárd kilométerenként Hollandiában 20 biciklis vesztette életét, az USA-ban pedig 120 (!).
Mi lehet a hollandok titka? Egy merőben más szemlélet. A nagyvárosi kerékpározás reneszánsza kétségbe vonja az autózás elsőbbségét a városi közlekedésben, sőt, életörömmel hirdeti a biciklizés hatékonyságát, rugalmasságát és eleganciáját. Arra bátorít, hogy a biciklihasználatot élvezzük a városban is, hiszen a város egy emberi, épített kultúrtáj, melynek elemei az épületek, parkok és üzletek. A közöttük fennálló kapcsolat pedig az emberi életfolyam, hiszen ezek között létezünk, járunk munkába, iskolába, vásárolunk, szórakozunk, igyekszünk jól érezni magunkat. Biciklivel bárhol, bármiért megállhatunk, dugóban garantáltan nem ragadunk, a parkolásért (és dugódíjat) nem kell fizetni, és mindenféle szempontból olcsó, ugyanakkor pont annyira elegáns, stílusos, kreatív és egyéni, amennyire mi magunk azok vagyunk.
A dánok és a hollandok évtizedek óta napi szinten bizonyítják a bicikli funkcionalitását, ha esik, ha fúj, téli hidegben vagy nyári hőségben ők így járnak munkába, iskolába, színházba, viszik a gyerekeket az óvodába, vagy éppen nagybevásárlást bonyolítanak le. Utóbbi kettőt
különösen egyszerűvé teszi az úgynevezett teherbiciklik, "cargo bike"-ok használata. Közben a legnagyobb biztonságban érzik magukat, hiszen a koppenhágaiak és az amszterdamiak a "legbiciklibarátabb" városokban élnek, egyúttal a világ legélhetőbb városait is a magukéinak mondhatják. Pedig akár autóval is járhatnának, sokunk számára álomjövedelemnek számító fizetésükből telne rá. Nekik azonban így a természetes.
A kerékpározás hazai szerelmesei örömmel konstatálhatják, hogy nálunk is egyre bővülnek a kiépített bicikliútvonalak városban, városon kívül egyaránt. Továbbra is várat magára azonban egy komolyabb koncepció kidolgozása a helyi városfejlesztéssel és hatóságokkal együttműködve. A hosszú távú szemléletváltáshoz pedig szükséges lenne, hogy a gyerekeknek már az iskolában elkezdődjön a felelős közlekedési etika oktatása és a biciklizésre szoktatás.
|
2012. május 12, szombat
| 08:00
|
Készülődés a bikini szezonra
[Édenkert]
|
| |
Ahhoz, hogy a nyári szezonra csúcsformába hozzuk magunkat, ez alkalommal ne divatdiétát válasszunk, változtassunk inkább az életmódunkon. Ahhoz, hogy a leadott kilók hosszútávon is távolmaradjanak, egészségesen és tudatosan kell táplálkoznunk és mindennapjainkban helyet kell kapjon a testmozgás, a sport is.
|
2012. május 11, péntek 2012. május 10, csütörtök
| 10:10
|
Interjú Schobert Norbival, az egészséges életmód apostolával
[Hetek]
|
| |
Tizennégy évesen negyven kilót fogyott, Guinness-rekordot döntött 4500 aerobikedzéssel. Könyvet írt, előadásokat tart, filmeket forgat. A Facebookon heti 3 millió látogatója van, és ahhoz még 450 ezer rajongó is csatlakozik. Bűnügyi nyomozónak tanult, de az egészséges életmód propagálójaként a korai haláltól akarja megmenteni embertársait. Schobert Norbival beszélgettünk.
Meglehetősen összetett feladat találkozni veled...
- Szoros az időbeosztásom, mivel sok feladatnak kell megfelelnem. Előadások, gyárlátogatások itthon és külföldön, filmforgatások, a céget is kell irányítanom. A huszonnégy órába bele kell férni annak, hogy megvalósíthassam magam számára is azt, amiről tanítok, prédikálok, vagyis gondoskodnom kell a saját egészségemről. Megjegyezném, hogy negyvenkét évesen sikerült eljutnom arra a szintre, hogy több időt tölthessek a családommal.
Miért fontos az egészséges életmód?
- Életmódunk hatással van a földi életünk hosszára, különös tekintettel annak minőségére. Életünk hosszát több tényező határozza meg: örökletes tulajdonságok, egyéb váratlan, sorsszerű események, és értelemszerűen az is, hogy miként éljük napjainkat. Az életünk minőségét azonban mi saját magunk irányíthatjuk. Egy példával szeretném ennek a lényegét megvilágítani. Ha egy, a magasságának megfelelő súlyban lévő sportos férfinak vagy hölgynek csak egy napot kellene igazán túlsúlyosként eltöltenie, elviselhetetlennek tartaná az életet. A minőségi élet a jól megválasztott életminőség!
Miként határozod meg az egészséges embert?
- Meghatározó mind a lelki, mind a testi egészség! A lelki egészség alatt értem, hogy higgye és félje a jóistent, szeresse a családját, legyen megfelelő önbizalma, legyenek céljai, de azok megvalósítása másokat ne sértsen. A testi egészség alapja az ideális testsúly, valamint az aktivitás. Heti három-öt alkalommal sportos tevékenységet kell végeznünk. Fontos továbbá, hogy tartózkodjunk a finomított szénhidrátoktól és a gyorsételektől.
Mikor mondható el valakiről, hogy egészséges életmódot folytat?
- Ha sikerül valakinek mindennap egy órát saját magára fordítania, például elmegy futni, gyorsan gyalogolni, vagyis nem marad mozgásszegény a napja. Az is hasznos, ha egészséges élelmiszert vásárol, illetve lelkileg is ápolja magát.
Miként jelent meg a te életedben az életmódváltás kérdése?
- Tizennégy évesen új iskolába kerültem, kövér voltam, és az osztálytársaim kigúnyoltak. Ezt nehezen viseltem. Testnevelő tanárom kezembe nyomott egy szénhidráttáblázatot, és azt tanácsolta, mindennap fussak. Ezt elfogadtam és végrehajtottam, közel 40 kilogrammot fogytam, és közben magamévá tettem ezt az életmódkultúrát.
Akiket sikerült beoltanod, helyes irányba terelned, milyen százalékban maradtak meg ezen az úton, és milyen százalékban hullottak vissza?
- Nem kis büszkeséggel mondhatom, hogy 50 százalékuk megmaradt ezen az úton. Összehasonlítva a 90-95 százalék visszazuhanással a fogyókúrák sok ezer variánsában, ezt kifejezetten jó eredménynek ítélem. Egyébként az 50 százalékos eredményt a Szent Imre kórházban 80 főn végrehajtott - zártkörű - szénhidrátszegény klinikai vizsgálat is bizonyította. Amúgy az országunk egyik legnagyobb közösségi oldala - a Norbi update - heti mintegy 3 millió látogatójának bejegyzéseiből is ez az adat tükröződik vissza.
Hol a határ az egészséges életmódhoz tartozó mozgás mennyisége és az eltúlzott, a megszállottan, rabságban végzett sportolás között?
- Sportága határozhatja meg. Hat óra golf vagy egy háromórás tenisz még belefér a normális egészségmegőrzésbe a szabadidős sportolás kategóriájában, azonban a napi háromórás futás vagy úszás, esetleg valamilyen küzdősport, ha azt nem versenyszerűen űzi valaki, ott már felmerülhet a megkötözöttség veszélye. Ott már valószínűleg fellelhető valamilyen lelki sérülés kompenzálására való törekvés is. Még egyszer megerősítem, amit korábban már hangoztattam: a napi egy óra sportolást tartom a jó célkitűzésnek.
Szerinted milyen százalékban felelős a táplálkozás a testsúlyért?
- Nem hiszek a genetikus elhízásban! Ugyan vannak hormonbetegség miatt túlsúlyos emberek, de ez elenyészően kis százalék. A testsúlyunkat a táplálkozás és a szokásaink határozzák meg - és pont. A túlsúlyunkért - ha van ilyen - az elfogyasztott kalória mennyisége és a mozgásszegény életmódunk tehető felelőssé. Ezen belül a táplálkozás 80 százalékban meghatározó, mivel lehet úgy táplálkozni, hogy valaki sportolás nélkül is vékony marad, ugyanakkor előfordulhat, hogy sok és intenzív sportolás mellett is sok zsírréteget cipel valaki, mert olyanokat eszik, és úgy táplálkozik.
Mi a véleményed a helyes testtömeg, illetve testsúly meghatározásáról, te mit tartasz irányadónak?
- A testsúly (testtömeg) pontos ellenőrzésének több megközelítése is ismert. Az egyik a BMI, a Body Mass Index (testtömegindex) számítása: a testsúly osztva a testmagasság négyzetével (méterben), ahol az ideális a 18-25 közötti érték.A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
|
2012. május 04, péntek
| 08:09
|
Helyben vedd meg! piknik hétvégén a XI. kerületben
[Metropol]
|
| |
Helyben vedd meg! piknik címmel szervez kampánynépszerűsítő
eseményt szombaton a XI. kerületben a Magyar Kerékpárosklub, a
program céljai között a környezetvédelem, a helyi kereskedelem
fellendítése, valamint az egészséges életmód népszerűsítése
szerepel.
|
2012. május 01, kedd
| 02:00
|
T-Mobile kerékpáros rendezvények a fenntartható fejlődésért
[Sajttáj - Mobil]
|
| |
Az elmúlt hat évben több mint 150 ezer aktív résztvevő és több százezres közönség tette le a voksát a környezetvédelem és az egészséges életmód mellett a T-Mobile által támogatott kerékpáros rendezvényeken. Az idén az ingyenes bringaszerviz is bekerült a népszerű, visszatérő események közé.
|
2012. április 28, szombat
| 20:45
|
Ők a futball nehézbombázói
[Blikk - Sport]
|
| |
Rio de Janeiro - "Nem hagyom abba a versenyzést, mert nem akarok elhízni, mint Ronaldo..."A nem éppen hízelgő mondat a kétszeres olimpiai bajnok etióp futó, Haile Gebrselassie (38) száján csusszant ki, és elnézve a 35 esztendős, kétszeres világbajnok egykori brazil futballcsillag fotóit, valóban nem úgy fest, mint akivel az egészséges életmódot lehetne reklámozni - a villámléptű csatár felülről üti a 100 kilogrammot.
|
| 08:15
|
Esszenciális Természetgyógyász konferencia és vásár
[HarmoNet]
|
| |
A konferencián az előadások és csoportos foglalkozások mellett számos tanácsadó segíti a látogatókat állapotfelméréssel, különféle vizsgálatokkal, személyes tanácsadásokkal, illetve egy kiállítással egybekötött vásárral is várják az egészséges életmód iránt érdeklődőket.
|
2012. április 27, péntek
| 08:30
|
Diétás finomságok
[Metropol]
|
| |
A nyárra készülve számtalan egészséges életmódot szorgalmazó tipp
jelenik meg, ki a szétválasztós, ki a paleolit-diétára, ki a
tisztítókúrákra esküszik. Mi most ajánlunk egy-két olyan tippet,
ami a legkevesebb áldozattal jár, mégis segít abban, hogy jobb
formába hozzuk magunkat a strandszezonra.
|
2012. április 26, csütörtök
| 16:00
|
Kétszáz évig élhetünk?
[Hetek]
|
| |
Nemrég egy fényképsorozatot láttam öregedő rocksztárokról, milyenek voltak negyven éve, és hogyan néznek ki most. Voltak közöttük tisztes öregurak, míg mások akár egy zombifilm statisztái is lehetnének. A szokások nem okozhatnak ekkora különbséget, mert szinte valamennyien deviáns életet élnek a mai napig. Mitől függ, hogy milyen gyorsan öregszünk?
- A tudomány és a kozmetikai cégek is lázasan keresik erre a választ, de ma sem tudja senki, hogy mi okozza a különbséget. Nem ismerjük az öregedés belső folyamatait, csak azt, hogy mindenkiben, a megszületésétől, a nulladik pillanattól kezdve elindulnak ezek a változások, bár közülük a legtöbb csak hosszú évek múltán érezteti a hatását.
A huszadik század eleje óta több mint harminc évvel nőtt a fejlett országokban a születéskor várható élettartam. Mi okozta ezt a drasztikus változást? Egészségesebbek vagyunk, vagy jobbak a gyógyszerek?
- Mind a kettő együttesen. Számos olyan betegségre rendelkezésre áll már oltás, amelyekbe korábban belehaltak az emberek. Tudunk kezelni korábban halálosnak bizonyult betegségeket, és el kell ismerni, hogy tisztábbak is vagyunk. A higiénia hiánya miatt számos országban ma is korábban halnak meg az emberek. És persze az is szerepet játszik, hogy az elmúlt ötven-hatvan évben kevesebb volt a háború.
Azonban leginkább az egészségesebb életmódunk és a jobb gyógyszerek miatt hosszabb az élettartam. Az emberek még hetven évvel ezelőtt is meghaltak tüdőgyulladás miatt. Van olyan betegség, ami már - legalábbis a fejlett országokban - szinte nem is létezik, mint a szifilisz. A tüdőgyulladással szemben pedig ma az emberek sokkal ellenállóbbak, hatékonyabb immunrendszerünk van. De vannak olyan országok, ahol továbbra is meghalnak tüdőgyulladásban, mert nem tudják megvásárolni a gyógyszereket.
Van felső határa annak, hogy meddig növekedhet a várható életkor?
- Nem tudom. Vannak, akik szerint ez akár kétszáz év is lehet, de ez csak találgatás. Az élettartam nagyon sok faktor összetevője, és ennek ma is csak a töredékét ismerjük. És még ha ismernénk is, akkor sem tudnánk azokat kontrollálni.
Említette az antibiotikumok hatását. Azonban nemcsak az emberek, hanem a baktériumok is ellenállóbbak lettek az elmúlt évtizedekben. Megnyeri a tudomány a betegség elleni harcot?
- Ezt a küzdelmet a gyógyszergyártó cégeknek kell megnyerniük, de ehhez sokkal többet kellene tenniük, mint amit ma.
Mire gondol?
- Például sokkal többet kellene kommunikálniuk a tudósokkal. A probléma az, hogy az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia mindig fenn fog állni, nem tudunk ezzel versenyezni, vagy ezt legyőzni. De megpróbálhatjuk kontrollálni, hogy lassabb legyen a folyamat, vagy megtalálni az ellenszereket. A tudósok ebben tudnak segíteni, de az a véleményem, hogy a cégek sokkal inkább pénzt akarnak keresni. A gyógyszergyárak nem igazán akarnak antibiotikumot gyártani, mert abban nincs pénz.
Nem üzlet antibiotikumokat gyártani? Hiszen rengeteg ember szedi ezeket, és nem is olcsók.
- Pedig azok, összehasonlítva a krónikus betegségekre felírt gyógyszerekkel. Ezeket ötven-ötvenöt éves kortól az életük végéig mindennap szedik az emberek, míg egy antibiotikumot legfeljebb egy hétig. Nem akarok konkrét cégneveket említeni, mert úgy tűnne, mintha egyes vállalatok ellen lennék. De azok a gyógyszerek, amelyeket például a cukorbetegségek kezelésére, a magas vérnyomásra vagy a koleszterinszintre gyártanak, az élet részévé válnak. A betegek mindennap szedik ezeket, hosszú éveken át. Aztán ott vannak a neurológiai problémákra kifejlesztett gyógyszerek, amelyek kifejezetten drágák, és az emberek hajlandók bármennyit fizetni ezekért. Ezek jelentik az igazi aranybányát. Közben Afrikában továbbra is jelen vannak a fertőző betegségek, például a tuberkulózis és a malária, de az afrikaiaknak nincs pénzük az orvosságokra, jóllehet ezek mind gyógyíthatók lennének.
Nemzetközi összefogással sem lehet ezen változtatni?
- Miután publikáltuk a kutatási eredményeinket, néhány vállalat további kutatásokba kezdett, hogy új összetevőket fedezzenek fel, és új antibiotikumokat alkossanak. Tehát zajlik ma is a kutatás, csak lelassult, és emiatt lelassult a várható élettartam növekedése is. Tovább élünk mint húsz-harminc évvel ezelőtt, de ez a javulás inkább már más tényezőknek köszönhető, nem az antibiotikumoknak. A hosszabb élettartam persze új problémákat is felvet. Az emberek például régebben ritkán haltak meg neurológiai problémák miatt, mert meg sem élték azt a kort, amikor ebben szenvedhettek volna.
1901 és 2011 között nyolcszázötvenhárom ember kapott Nobel-díjat. Közülük csak negyvenhárom volt nő, igaz, az utóbbi időben javult a helyzet, mert közülük tizennégyen az elmúlt egy évtizedben nyerték el az elismerést, így ön is. Újdonság, hogy nők is elérhetnek ilyen magas szintű tudományos eredményeket?
- Nem teljesen. Már több mint száz évvel ezelőtt voltak kiemelkedő eredmények, 1903 és 1909 között például három nő is kapott Nobel-díjat: Marie Curie, Bertha von Suttner és Selma Lagerlöf. Tehát már akkor is kaphattak nők magas tudományos elismerést, csak nem olyan nagy számban. Meggyőződésem, hogy a mai napig a vallási tradíción - legyen az keresztény, zsidó vagy muzulmán - alapuló hagyományos női szerepek erőltetése miatt kevés a női tudós, nem pedig a képességek hiánya miatt.
|
2012. április 23, hétfő
| 10:20
|
A mozgás árthat az egészségnek?
[OrientPress - Belföld]
|
| |
Az kétségtelen, hogy a rendszeres testmozgás elengedhetetlen része az egészséges életmódnak. Segít a fogyásban és az általános egészség megőrzésében. Azonban, ha bizonyos gyakorlatokat nem megfelelően végez valaki, az többet árthat, mint használ. Ezért a szakértők azt javasolják, hogy mindenki konzultáljon orvosával, mielőtt új mozgástevékenységbe kezd - írja a Fox News.
|
2012. április 21, szombat
| 22:30
|
Androiddal az egészséges életért
[Ma.hu - Informatika]
|
| |
Elősegítheti az egészséges életmód megtartását, és a betegségek kezelésében is segítséget nyújthat számos olyan alkalmazás, amelyek androidos mobilokon elérhetők.
|
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
