| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Egészségügy 2012. május 17, csütörtök
| 23:03
|
A kutyát is rózsaszínre festette a szálló vörös por Kolontáron
[Origo - Itthon]
|
| |
Ismét az egészségügyi határérték háromszorosát megközelítő porszennyezést mértek Kolontár környékén, a Mal Zrt vörösiszaptározóinak közelében. A cég a másfél évvel ezelőtti katasztrófa óta csak száraz technológiával tárolhatja a vörösiszapot, a szeles idő azóta minden alkalommal óriási felhőkben kavarja a szennyező vörös port.
|
| 17:53
|
Kötelező tüdőszűrést rendeltek el Budapesten és négy megyében
[HVG - Itthon]
|
| |
Több megyében és a fővárosban is kötelező tüdőszűrést rendeltek el az illetékes tiszti főorvosok - erre hívták fel a figyelmet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Facebook-oldalán csütörtökön. Névre szóló értesítést kapnak azok, akiknek menniük kell szűrésre.
|
| 17:10
|
Újabb környezeti katasztrófa fenyeget Kolontáron?
[Metropol]
|
| |
A Jobbik szerint a csütörtöki szeles idő bebizonyította, hogy
Kolontár térségében komoly egészségügyi veszélyt jelent a szállópor
magas koncentrációja, illetve a por lúg- és nehézfém-tartalma,
ezért az ellenzéki párt azonnali lépésekre szólítja fel a
hatóságokat és a Mal Zrt-t is - jelentette ki csütörtöki
sajtótájékoztatóján.
|
| 17:00
|
Újabb katasztrófa fenyegeti Kolontár térségét?
[Ma.hu - Belföld]
|
| |
Kepli Lajos kijelentette: a Jobbik szerint a csütörtöki szeles idő bebizonyította, hogy Kolontár térségében komoly egészségügyi veszélyt jelent a szállópor magas koncentrációja, illetve a por lúg- és nehézfém-tartalma, ezért az ellenzéki párt azonnali lépésekre szólítja fel a hatóságokat és a Mal Zrt-t is.
|
| 17:00
|
Kártalanítást kér a kórházért Veresegyház
[STOP.hu]
|
| |
Több mint félmilliárd forintos kártalanítást kér Veresegyház önkormányzata azért, mert tiltakozása ellenére május elsején állami kézbe került a korábban városi tulajdonú Misszió Egészségügyi Központ - közölte Garai Tamás, a Pest megyei település jegyzője.
|
| 13:45
|
Kártalanítást kér kórháza államosításáért Veresegyház
[Népszava - Belpolitika]
|
| |
Több mint félmilliárd forintos kártalanítást kér Veresegyház önkormányzata azért, mert tiltakozása ellenére május elsején állami kézbe került a korábban városi tulajdonú Misszió Egészségügyi Központ - közölte Garai Tamás, a Pest megyei település jegyzője csütörtökön az MTI-vel.
|
| 13:20
|
Mégis kinek az élete?
[Hetek]
|
| |
Abortuszellenességről, az érintett nők hétköznapi és jogi diszkriminációjáról, sőt abortuszturizmusáról beszélnek a jogvédők, utalva az életet a fogantatástól számító Alaptörvényre, illetve a terhességmegszakítások engedélykötelességére. A valóságban az abortuszt lelkiismereti okokból elutasító orvosokat érik egyértelműen hátrányok a hozzáállásuk miatt.
Borzolja a kedélyeket annak a várpalotai szülész-nőgyógyásznak az esete, aki mintegy 100 nőn végzett el illegális, azaz engedély nélküli abortuszt, műtétenként 60 ezer forintért. A rendőrség az orvos 84 páciense ellen is vádemelést javasolt. A hírek szerint az abortuszok több ízben is spontán vetélés utáni beavatkozásként voltak feltüntetve, ami lapunk tudomása szerint nem egyedi jelenség a szakmában.
Magyarországon engedélyköteles a művi terhességmegszakítás, amely a terhesség 12. hetéig végezhető el, műtéttechnikai okokból. Az érintetteknek a családvédelmi szolgálathoz kell fordulniuk, amely elvileg az engedélyt akkor adja meg, ha egészségügyi ok, bűncselekmény vagy súlyos válsághelyzet áll a háttérben. Nincs arra precedens, hogy nem adták volna meg az engedélyt abortuszra, miközben az esetek túlnyomó többségében elsősorban anyagi ok áll a háttérben, amivel mindenki tisztában van - állítják egybehangzóan a lapunk által megkérdezett szakemberek, többek között Mórucz Lajosné védőnő, Kondor Kata szülésznő vagy Kassai Enikő szülészorvos is. A tanácsadásokon a terhesek tíz százaléka gondolja meg magát, ők megtartják, s legfeljebb örökbe adják a babájukat. A terhességmegszakítás mintegy 30 ezer forintos költségét a páciens az OEP-nek kell hogy befizesse, amire egyébként szociális alapon részleges vagy teljes kedvezményt is kaphat.
Az Alaptörvény, amely az emberi élet kezdetét a fogantatástól határozza meg, kezdettől kiverte a biztosítékot a nőjogi szervezeteknél, amelyek a várpalotai orvos ügyét is felhasználva azt hangoztatják: abortusztilalom van készülőben Magyarországon. Szerintük a közhangulat is ezt tükrözi, mivel a nők sokszor megalázó procedúrán mennek át - gyerekgyilkosoknak nevezik őket, szülészetre teszik be őket -, mire eljutnak a műtétig.
Mindenesetre meglehetősen nehéz olyan nőt találni, akit megaláztak volna az abortusza miatt. Általunk megkérdezett szakemberek és volt páciensek egyhangúlag állítják: az abortuszos nőket nem szokták inzultusok érni, sőt: a többi nőgyógyászati kisműtétesek elé veszik őket, a kórházakban "futószalagon", kommentár nélkül zajlanak a műtétek, s az érintetteket mindig a nőgyógyászaton helyezik el, hacsak nincs ágyhiány. Az illegális abortuszok mögött pedig minden jel szerint előrehaladott vagy titkolt terhességek álltak, mivel a nők így kikerülhették az engedélyezési procedúrát. Amúgy az illegális tarifa nagyjából ugyanannyira jön ki, mintha választott orvossal legálisan végeztetnék el a műtétet: ilyenkor a borítékba 15-35 ezer kerül, plusz az államnak befizetendő közel 30 ezer.
"Ugyanakkor a kórházi közegben azokat az orvosokat, szülésznőket kivétel nélkül negatív diszkrimináció éri, akik lelkiismereti okból nem végeznek ma abortuszt. Sőt, egyes európai országokban már tervezik bevezetni, hogy ne is szakvizsgázhassanak az abortuszt elutasító orvosok" - hívja fel a figyelmet Kassai Enikő szülészorvos.
Bár hazánkban folyamatosan csökken az abortuszszám - tavaly 38011 volt -, viszont csökken a népességszám is, így az egy szülőképes korú nőre jutó abortusz tekintetében továbbra is az unió élén vagyunk, aminek legfőbb oka, hogy máshol jobban kihasználják a modern fogamzásgátlás lehetőségeit. Nálunk még mindig hiányos a tájékozottság a fogamzásgátlásról, ráadásul mindmáig nem világosítják fel a nőket arról, hogy mi is történik a babával abortusz - vagy akár császármetszés - közben, így viszont a magzat védelmét kimondó alaptörvényi dekrétum nem marad több üres malasztnál - állítják a szakemberek. "Amikor a felvilágosító órákon levetítettem az iskolákban egy filmet arról, hogyan darabolják fel a magzatot, és kaparják ki a testrészeit az anyából, még a fiúk is azt mondták, hogy az ő gyerekükkel ezt senki sem fogja megcsinálni" - számol be Mórucz Lajosné, aki szerint ilyenkor a nő nem a saját, hanem a gyereke életéről dönt, hiszen ő így is, úgy is megmarad.
Nincs szakmai konszenzus az abortusz lelki következményeiről, az egészségügyi szövődmények kockázata viszont egyértelmű, ezt mutatja az is, hogy az abortuszon átesettek sokkal gyakrabban vetélnek el később. "Minden művi beavatkozásnak megvan a maga rizikója, a méhüreg kiürítése ráadásul »vakon« zajlik" - mondja Kassai doktornő, aki szerint az abortusz igencsak barbár technikája évtizedek óta változatlan, sokszor még a kórházi eszközök is ugyanazok. Meggyőződése: a nőnek joga van eldönteni, hogy mikor akar szülni, de a fogamzásgátlás korában különösen megkérdőjelezhető az abortuszhoz való jog, ami így túlnyomórészt a felelőtlen életmód számlájára írható.
Nyártól itt az abortusztabletta?
A jogvédők már Ausztriába, Szlovákiába irányuló abortuszturizmusról is beszélnek, egy bécsi klinikán a hírek szerint heti 3-4 magyar páciens fordul meg. Ennek az az oka, hogy egyes külföldi klinikákon lehetőség van abortusztablettás terhességmegszakításra, átlag 4-500 eurós áron. Az abortusz ezekben az országokban nincs engedélyhez kötve, tehát a páciens kérésére megfelelő orvosi ellátás keretében elvégzik azt. A tablettahasználat egészségügyi kockázata egyértelműen kisebb, mint a hagyományos műtéti eljárásé, különösen, ha minél korábbi fázisban alkalmazza azt a terhes nő, s ez indokolja a hazai, egy-két hétig tartó engedélyezési procedúra szándékos kikerülését is. "Egy nő átlagosan 6-7 hetesen jelentkezik orvosi vizsgálatra, s az engedélyezési procedúrát követően nagyjából 10 hetesen kerül sor a műtétére. Az abortuszok körülbelül felénél minimum 10 hetes terhesség megszakításáról van szó" - mondja Kassai Enikő.
Mind a WHO, mind a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium deklaráltan támogatja az abortusztabletta használatát, mondván: kíméletesebb és biztonságosabb eljárást jelent a hagyományosnál. A 8. terhességi hétig alkalmazható tabletta esetén nincs szükség művi beavatkozásra, mivel a hormontartalmú gyógyszer tulajdonképpen egy spontán vetélést indít el. Két tablettára van szükség: az egyiknek a hatóanyaga semlegesíti a terhesség megtartásáért felelős progeszteron hatását, azaz a méhlepény kifejlődését, a másik pedig méhösszehúzásokat indít el, s ezáltal a nő "megszüli" a halott magzatot. Az esetek kis részében, különösen előrehaladottabb terhességnél komplikációként felléphet tartós erős vérzés is, ami sürgős beavatkozást igényel. A módszer a méhen kívüli vagy előrehaladottabb terhességnél nem alkalmazható. A szakmai kollégium a tablettát kizárólag kórházi használatban, szigorú orvosi kontroll mellett támogatja, gyógyszertári forgalomba nem is kerülhetne.
Az egészségügyi szempontoknál jóval erőteljesebbek a morális aggályok, miszerint a leegyszerűsített és ártalmatlanított gyógyszeres megoldás révén a maradék erkölcsi aggályok is eltűnnek az abortusszal kapcsolatban. Ellenérvként azt szokás felhozni, hogy azokban az országokban, ahol a pirula használata engedélyezve van, nem nőtt az abortuszszám. "Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy fejlett országokról van szó, ahol az abortuszok számának a modern fogamzásgátlásnak köszönhetően erősen csökkenő tendenciát kellene mutatnia" - jegyzi meg a szakember, hangsúlyozva azt is, hogy az abortusz lelki következményei nem a beavatkozás mikéntjétől függnek, sőt a leegyszerűsített terhességmegszakítás csak ennek elfedését szolgálja.
Hazánkban egyetlen magánklinika foglalkozik gyógyszeres terhességmegszakítással, amely egyedi importengedéllyel szerzi be a gyógyszert. Itt is hatósági engedélyhez kötötten végeznek ilyen beavatkozást 2 éve, eddig mintegy 300 esetben, fejenként 98 ezer forintért, ebből 70 euróba kerül maga a pirula - derül ki az index.hu beszámolójából. Másik lehetőségként a szakemberek nem zárják ki az interneten keresztüli illegális hozzáférést sem, és persze virágzik az abortuszturizmus is.
Ám a friss hírek szerint nemsokára a hazai kórházakban is legális lehet a gyógyszeres terhességmegszakítás módszere. Az Európai Gyógyszerengedélyező Hatóságok honlapja szerint - hét másik uniós tagország mellett - Magyarországon május közepére várható a Medabon nevű abortusztabletta törzskönyvezése, továbbá tárgyalások folynak egy francia céggel az itteni forgalmazásról. Kassai Enikő ezzel együtt aggályosnak tartja a gyógyszer hazai bevezetését, hiszen biztonságos, korai stádiumban való alkalmazásához valószínűleg a hazai korlátozó jogszabályokat, azaz az abortusz engedélyhez kötését is meg kell majd változtatni, méghozzá a liberalizáció irányába.
Horror
Kínából csempészett emberhús- kapszulákat foglaltak le a dél-koreai hatóságok a héten. Az eddig öszesen 17 500 db, emberi magzat- és csecsemő maradványokat tartalmazó porkészítmény a közhiedelem szerint növeli a szervezet immunitását és vitalitását.
|
| 12:50
|
Kártérítést kér a kórháza államosításáért Veresegyház
[HVG - Itthon]
|
| |
Több mint félmilliárd forintos kártalanítást kér Veresegyház önkormányzata azért, mert tiltakozása ellenére május elsején állami kézbe került a korábban városi tulajdonú Misszió Egészségügyi Központ - közölte Garai Tamás, a Pest megyei település jegyzője csütörtökön az MTI-vel.
|
| 08:20
|
Tanárok szégyenítették meg a hites diákokat
[Hetek]
|
| |
Miközben az ajkai Bródy Gimnázium "ellenállói" a vallásszabadság védelmében léptek fel az intézményt esetlegesen átvevő Hit Gyülekezetével szemben, az iskolába járó hiteseket durva megaláztatások érték vallási meggyőződésük miatt. Az egyház álláspontjára cseppet sem kíváncsi "iskolavédők" hangulatkeltése annál is inkább érthetetlen, mert a város másik középiskolájában a tanárok és a szülők többsége pozitívan fogadta a szabad iskolamodellt megvalósítani szándékozó neoprotestáns felekezetet.
Az ajkai Bródy Imre Gimnázium, illetve a tavaly az Ajkai Szakképző Iskola néven egybeolvasztott két másik szakképző intézmény egyházi fenntartásba adásának ötletével a város vezetői először a katolikus egyházat, illetve a pannonhalmi bencéseket keresték meg, majd az elutasító válasz után fordultak az elképzeléssel a Hit Gyülekezetéhez. Mint Swartz Béla polgármester a Heteknek elmondta, örömmel vették, hogy az egyház részéről nyitottságot tapasztaltak, ugyanis semmiképpen sem szerették volna, ha a törvényi változások értelmében állami kézbe kerülne az iskola. "A szakképző iskola kapcsán volt már tapasztalatunk arról, hogy megyei fenntartásban jelentős mértékben elveszíti az önállóságát egy oktatási intézmény, ezt szerettük volna elkerülni. A Hit Gyülekezete képviselői pedig abszolút megnyugtattak bennünket, hogy az iskolák, a diákok, illetve a tanárok vallási és szakmai területen is megőrizhetik a szabadságukat" - fogalmazott a polgármester. Hozzátette: ugyan a törvény erre nem kötelezi a feleket, úgy határoztak, hogy csak akkor terjesztik a közgyűlés elé az átadás kérdését, ha ezt az intézmények alkalmazotti közösségének meggyőző többsége támogatja. Ezt az álláspontot osztotta a Hit Gyülekezete is.
A baloldali többséget vezető polgármester nem titkolta, hogy a testületből nem mindenki értett egyet a terveikkel. A kisebbségben lévő Fidesz-frakció néhány tagja - fogalmazott a polgármester - a jobbikosokhoz hasonlóan igyekezett destruktív szektaként beállítani hazánk negyedik legnagyobb, hivatalosan elismert egyházát. Swartz Béla ugyanakkor nem osztja ezt a megközelítést: "Mi a Hit Gyülekezetével is ugyanolyan jó megállapodást tudunk kötni, mint a katolikusokkal az egyik általános iskolánk átadásáról, semmilyen különbséget nem tapasztalok a két egyház között."
Pozitívan viszonyult az esetleges új fenntartóhoz az Ajkai Szakképző Iskola közalkalmazottainak, illetve szülői közösségének többsége, akik arra szavaztak, hogy az állam helyett a Hit Gyülekezete működtesse tovább az intézményt (lásd keretes írásunkat).
Ehhez képest érdekes csak igazán az a hiszterizált hangulat, ami a Bródy Imre Gimnáziumban annak ellenére alakult ki, hogy egyértelműen tudható volt: ha a tanári kar többsége nem akarja, nem adják át az iskolát a neoprotestáns egyháznak. A helyi fideszes és jobbikos lejáratókampány mellett a Jobbik országosan is igyekezett felkorbácsolni a gyűlölködő hangulatot. Ferenczi Gábor jobbikos országgyűlési képviselő közleményében azt írta: elfogadhatatlannak tartják, hogy "a Hit Gyülekezete nevű szélsőségesen magyarellenes, cionista szekta oktatási intézményeket vegyen át". (Az epizód pikantériája, hogy Ferenczi az Ajkai Szakképző Iskola alkalmazottja, ám képviselői munkája miatt jelenleg szabadságon van, vagyis könnyen lehet, hogy Hit Gyülekezete lesz a munkáltatója.)
Kedden a szélsőjobb, illetve bródys "ellenállók" is tüntetést szerveztek Ajkán. Utóbbi megmozdulás - amelyen 200-300 tüntető, többségében diákok, valamint szülők és néhány tanár vett részt - az iskola "megmentését" tűzte zászlajára. "Ha állásinterjún be kell majd mutatnunk a papírjainkat, akkor rajtunk lesz a bélyeg, hogy egy ilyen iskolából jöttünk" - riogatta a hallgatóságot Gellén László főszervező, aki a szülők nevében szólalt fel.
Az érintettek tájékozottságát jól példázta a diákok nevében felszólaló Cserményi Zsombor félelme, amely szerint - mint előre megírt beszédében, felovasta - a Hit Gyülekezete iskoláiban a Mikulást sem lehet megünnepelni.
A hallgatóság soraiban egy hites jelenlévő ezt ugyan tényszerűen cáfolta, ám a mellette álló tiltakozó beismerte, erről nincsenek közvetlen információik, viszont "ezt hallották". Az eseményről készült tudósításokból kiderül: a bizniszegyházat, szektát kiáltó szülők körülbelül hasonlóan voltak naprakészek a Hit Gyülekezetét illetően.
A hiszterizált hangulatú tiltakozás nem volt előzmény nélküli, és a történtek rekonstruálásából úgy tűnik, nem is a többség véleményét tükrözi. A szülőktől, illetve az iskolából származó információink szerint ugyanis katolikus és jobbikos érzelmű tanárok a demonstrációt megelőző egy héten keresztül "oltották" a szülőket és a diákokat, akiket "maguk előtt tolva" igyekeztek hangulatot kelteni a Hit Gyülekezete ellen. Az első - szűkebb körű - tanári értekezleten, ahol szóba került, hogy a gyülekezet esetleg átvenné a gimnáziumot, még voltak olyan tanárok, akik pozitívan fogadták a hírt, főleg miután többen megnézték a gyülekezet honlapját, illetve tájékozódtak az általa működtetett iskolák versenyeredményeiről. Ők azonban egyre inkább háttérbe szorultak, majd elnémultak egy öt-hat tanárból álló, az igazgatót is "falhoz állító" kemény mag árnyékában. Közéjük tartozott a demonstráción is felszólaló Paksi Zoltán, aki pedagógusi munkája mellett katolikus diakónusként egyháza liturgikus szolgálataiban is közreműködik, valamint a tüntetésről már idézett Gellén László felesége is, aki férjével együtt aktív Jobbik-szimpatizáns.
Úgy tudjuk, a hivatalos tantestületi értekezlet, illetve a Hit Gyülekezete oktatási főigazgatójának tájékoztatója még le sem zajlott, a hangadók részéről már megszületett az ítélet: az elismert egyház nem lehet az iskola fenntartója.
A hangulatkeltés nemcsak a tanárok, hanem a diákok között is zavart okozott: többen kaptak a Hit Gyülekezetét lejárató üzeneteket interneten, sőt sokan az órákra is bevitték a témát. "A tanár úrnak dolgozatot kellett volna íratnia, de azt mondta, ez most elmarad, mert sürgős megbeszélnivalója van az osztállyal, és elkezdte szektázni a gyülekezetet" - mondta el "élményét" az iskolában tanuló húsz hites diák egyike. Társa arról számolt be, hogy amikor egyik reggel bement az osztályba, ott azzal fogadták, hogy a gyülekezet cionista szekta, büdös zsidók közössége, majd galacsinnal dobálták meg. Állítása szerint a tanár nem védte meg. Mások arról számoltak be, hogy volt olyan tanár, aki nevetett, amikor a gyülekezetet gúnyoló plakátot mutattak neki a diákok, vagy éppen azt fejtette ki, hogy ő miért nem szereti a Hit Gyülekezetét, és nem akarja, hogy minden vasárnapja vidám legyen.
Paksi Zoltán - aki szülői vélemények szerint történelemtanárként a reformációt elnagyolva, az ellenrefomációt viszont annál lelkesebben tanítja - arra is felszólította a diákokat, hogy jelentkezzen az, aki a Hit Gyülekezetébe jár. A nyilvános megszégyenítés következménye törvényszerűen az lett, hogy társai csúfolták, kiközösítették az érintett gyermeket. Egy másik esetben, amikor az osztályban az egyik gyülekezeti diákot arról faggatták, hogy hogyan "fetrengenek" a gyülekezetben, Paksi tanár úr nem vetett véget az inzultusnak, hanem azzal tetézte, hogy akkor "ezt beszéljük meg".
Egy másik tanár érzelmi húrokat pengetett: szinte sírva közölte, hogy neki búcsút kell vennie az iskolától, mert jön a Hit Gyülekezete. Kollégája pedig azzal rémisztgette a diákokat, hogy a gyülekezet egyik iskolájának házirendjét és szokásait (például: imádkozás) tárta az érdeklődők elé azzal a kérdéssel: ugye ti ezt nem akarjátok. "Elképesztő, hogy miközben elvileg a vallásszabadságért aggódnak, a gyerekeinket a hitük miatt alázzák meg" - panaszolta lapunknak az egyik szülő.
Ezek után nem meglepő, hogy volt olyan tanár, aki nem is volt kíváncsi a Hit Gyülekezete tantestület előtt tartott tájékoztatójára - a szülők elől pedig egyenesen elzárták ezt a lehetőséget. Pedig az őszintén érdeklődők számára egyértelművé válhatott volna, hogy semmilyen veszély nem fenyegeti sem a vallásszabadságot sem a szabad iskolaválasztást. Ugyanis - mint Horváth András, a Hit Gyülekezete oktatási főigazgatója lapunknak kifejtette - az átvett oktatási intézményekben nem teszik kötelezővé a vallásosságot, illetve a hitgyakorlatot, ezen a téren teljes szabadságot biztosítanak a szülőknek, illetve a diákoknak. "A törvény alapján mint elismert egyháznak jogunk lenne ezt megtenni, de az átveendő iskolák esetében a szabad iskolamodellben gondolkozunk, amely nemcsak az egyéb egyházak, hanem a Hit Gyülekezete saját alapítású iskoláira vonatkozó gyakorlatától is eltér" - oszlatta el a az esetleges félreértéseket a főigazgató, hozzátéve, hogy az egyház ebben a modellben a finanszírozást és a törvényességi felügyeletet látja el, és nemcsak vallási, hanem - a törvényi kereteken belül - szakmai kérdésekben is szabad teret enged a helyi tantestületnek.
Kérdés, hogy akkor vajon mi az érdeke az egyháznak az ilyen típusú iskolafenntartásban. Horváth András szavai szerint a Hit Gyülekezete egyfelől az oktatási intézményeken belüli bibliaoktatásban érdekelt, másfelől pedig úgynevezett társadalmi jószolgálatot kíván ellátni. Ami az utóbbit illeti, példaként az olyan egyházi fenntartású egészségügyi intézményeket említette, ahol nincsenek előtérbe állítva az adott egyház hitelvei, viszont a fenntartó által hozzáadott értékek erősítik a szolgáltatás minőségét. "Az oktatási intézmények esetében a Hit Gyülekezete részéről ilyen hozzáadott érték lehet a mintegy két évtizedes fenntartói tapasztalat, valamint az, hogy az egyház minden esetben az iskola megmaradásában, virágzásában, szakmai fejlődésében lesz érdekelt, az állami fenntartásban viszont egyéb szempontok is szerepet játszhatnak" - fogalmazott Horváth András, hangsúlyozva, hogy Ajkán - mint ahogy minden más településen - csak akkor vesznek át oktatási intézményt, ha azzal a tanárok és a szülők többsége is egyetért.
Ahol engedik, segítenek
Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze elmondta lapunknak, hogy a közösségnek nem áll szándékában harcolni azokért az iskolákért, amelyek fenntartásba vételével kapcsolatban az önkormányzatok megkeresték őket. Amelyik településen igénylik, szívesen segítenek, de természetesen tiszteletben tartják a tantestületek, szülők irányukba megfogalmazott tiltakozását is. Ami viszont a Hit Gyülekezete számára továbbra is elfogadhatatlan, az a politikai és vallási indíttatású hecckampány, melyet az érintett intézményekben néhányan a közösség ellen tisztességtelen eszközökkel folytatnak. Emiatt a gyülekezet megvizsgálja a jogi lépések megtételének lehetőségét.
|
2012. május 16, szerda
| 18:30
|
Európai egészségügyi és bírósági szakértők mennek Ukrajnába
[Ma.hu - Külföld]
|
| |
Megállapodott Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Mikola Azarov ukrán miniszterelnök szerdán abban, hogy az EP egészségügyi, illetve jogi szakértőket küld Ukrajnába Julija Timosenko volt miniszterelnök egészségügyi állapotának felmérésére, illetve az ügyében folytatott második bírósági eljárás nyomon követésére.
|
| 17:53
|
Ki látta a máját? Díj újságíróknak
[Monitor Magazin]
|
| |
A Magyar Rákellenes Liga, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság, az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiuma és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Egészségügyi Szakosztálya által közösen jegyzett, a www.rakgyogyitas.hu médiapartnerségével, a Bayer Hungária Kft. támogatásával szervezett országos sajtópályázat révén 2012-ben is országszerte napirendre kerültek a májrák idejében való felfedezésének és korszerű kezelésének kérdései a médiában.
|
| 17:30
|
Máris eredményt hozott a nemdohányzókat védő törvény
[OrientPress - Belföld]
|
| |
Máris érezhetőek a januárban életbe lépett Nemdohányzók Védelméről Szóló Törvény hatásai. A jelenleg is zajló Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés valamint a vendéglátóegységek levegőminőségének folyamatos ellenőrzése ezeket monitorozza. A passzív dohányosok megmentéséért és a dohányzás visszaszorításáért közösen tesz erőfeszítéseket az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a WHO Magyarországi Iroda, az Országos Egészségfejlesztési Intézet és az Országos Környezetegészségügyi Intézet.
|
| 17:24
|
Brüsszeli külldöttség megy Timosenkóért
[Népszabadság - Külföld]
|
| |
Megállapodott Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Mikola Azarov ukrán miniszterelnök szerdán abban, hogy az EP egészségügyi, illetve jogi szakértőket küld Ukrajnába Julija Timosenko volt miniszterelnök egészségügyi állapotának felmérésére, illetve az ügyében folytatott második bírósági eljárás nyomon követésére.
|
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
