| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Erős csempe 2012. május 17, csütörtök
| 13:20
|
Mégis kinek az élete?
[Hetek]
|
| |
Abortuszellenességről, az érintett nők hétköznapi és jogi diszkriminációjáról, sőt abortuszturizmusáról beszélnek a jogvédők, utalva az életet a fogantatástól számító Alaptörvényre, illetve a terhességmegszakítások engedélykötelességére. A valóságban az abortuszt lelkiismereti okokból elutasító orvosokat érik egyértelműen hátrányok a hozzáállásuk miatt.
Borzolja a kedélyeket annak a várpalotai szülész-nőgyógyásznak az esete, aki mintegy 100 nőn végzett el illegális, azaz engedély nélküli abortuszt, műtétenként 60 ezer forintért. A rendőrség az orvos 84 páciense ellen is vádemelést javasolt. A hírek szerint az abortuszok több ízben is spontán vetélés utáni beavatkozásként voltak feltüntetve, ami lapunk tudomása szerint nem egyedi jelenség a szakmában.
Magyarországon engedélyköteles a művi terhességmegszakítás, amely a terhesség 12. hetéig végezhető el, műtéttechnikai okokból. Az érintetteknek a családvédelmi szolgálathoz kell fordulniuk, amely elvileg az engedélyt akkor adja meg, ha egészségügyi ok, bűncselekmény vagy súlyos válsághelyzet áll a háttérben. Nincs arra precedens, hogy nem adták volna meg az engedélyt abortuszra, miközben az esetek túlnyomó többségében elsősorban anyagi ok áll a háttérben, amivel mindenki tisztában van - állítják egybehangzóan a lapunk által megkérdezett szakemberek, többek között Mórucz Lajosné védőnő, Kondor Kata szülésznő vagy Kassai Enikő szülészorvos is. A tanácsadásokon a terhesek tíz százaléka gondolja meg magát, ők megtartják, s legfeljebb örökbe adják a babájukat. A terhességmegszakítás mintegy 30 ezer forintos költségét a páciens az OEP-nek kell hogy befizesse, amire egyébként szociális alapon részleges vagy teljes kedvezményt is kaphat.
Az Alaptörvény, amely az emberi élet kezdetét a fogantatástól határozza meg, kezdettől kiverte a biztosítékot a nőjogi szervezeteknél, amelyek a várpalotai orvos ügyét is felhasználva azt hangoztatják: abortusztilalom van készülőben Magyarországon. Szerintük a közhangulat is ezt tükrözi, mivel a nők sokszor megalázó procedúrán mennek át - gyerekgyilkosoknak nevezik őket, szülészetre teszik be őket -, mire eljutnak a műtétig.
Mindenesetre meglehetősen nehéz olyan nőt találni, akit megaláztak volna az abortusza miatt. Általunk megkérdezett szakemberek és volt páciensek egyhangúlag állítják: az abortuszos nőket nem szokták inzultusok érni, sőt: a többi nőgyógyászati kisműtétesek elé veszik őket, a kórházakban "futószalagon", kommentár nélkül zajlanak a műtétek, s az érintetteket mindig a nőgyógyászaton helyezik el, hacsak nincs ágyhiány. Az illegális abortuszok mögött pedig minden jel szerint előrehaladott vagy titkolt terhességek álltak, mivel a nők így kikerülhették az engedélyezési procedúrát. Amúgy az illegális tarifa nagyjából ugyanannyira jön ki, mintha választott orvossal legálisan végeztetnék el a műtétet: ilyenkor a borítékba 15-35 ezer kerül, plusz az államnak befizetendő közel 30 ezer.
"Ugyanakkor a kórházi közegben azokat az orvosokat, szülésznőket kivétel nélkül negatív diszkrimináció éri, akik lelkiismereti okból nem végeznek ma abortuszt. Sőt, egyes európai országokban már tervezik bevezetni, hogy ne is szakvizsgázhassanak az abortuszt elutasító orvosok" - hívja fel a figyelmet Kassai Enikő szülészorvos.
Bár hazánkban folyamatosan csökken az abortuszszám - tavaly 38011 volt -, viszont csökken a népességszám is, így az egy szülőképes korú nőre jutó abortusz tekintetében továbbra is az unió élén vagyunk, aminek legfőbb oka, hogy máshol jobban kihasználják a modern fogamzásgátlás lehetőségeit. Nálunk még mindig hiányos a tájékozottság a fogamzásgátlásról, ráadásul mindmáig nem világosítják fel a nőket arról, hogy mi is történik a babával abortusz - vagy akár császármetszés - közben, így viszont a magzat védelmét kimondó alaptörvényi dekrétum nem marad több üres malasztnál - állítják a szakemberek. "Amikor a felvilágosító órákon levetítettem az iskolákban egy filmet arról, hogyan darabolják fel a magzatot, és kaparják ki a testrészeit az anyából, még a fiúk is azt mondták, hogy az ő gyerekükkel ezt senki sem fogja megcsinálni" - számol be Mórucz Lajosné, aki szerint ilyenkor a nő nem a saját, hanem a gyereke életéről dönt, hiszen ő így is, úgy is megmarad.
Nincs szakmai konszenzus az abortusz lelki következményeiről, az egészségügyi szövődmények kockázata viszont egyértelmű, ezt mutatja az is, hogy az abortuszon átesettek sokkal gyakrabban vetélnek el később. "Minden művi beavatkozásnak megvan a maga rizikója, a méhüreg kiürítése ráadásul »vakon« zajlik" - mondja Kassai doktornő, aki szerint az abortusz igencsak barbár technikája évtizedek óta változatlan, sokszor még a kórházi eszközök is ugyanazok. Meggyőződése: a nőnek joga van eldönteni, hogy mikor akar szülni, de a fogamzásgátlás korában különösen megkérdőjelezhető az abortuszhoz való jog, ami így túlnyomórészt a felelőtlen életmód számlájára írható.
Nyártól itt az abortusztabletta?
A jogvédők már Ausztriába, Szlovákiába irányuló abortuszturizmusról is beszélnek, egy bécsi klinikán a hírek szerint heti 3-4 magyar páciens fordul meg. Ennek az az oka, hogy egyes külföldi klinikákon lehetőség van abortusztablettás terhességmegszakításra, átlag 4-500 eurós áron. Az abortusz ezekben az országokban nincs engedélyhez kötve, tehát a páciens kérésére megfelelő orvosi ellátás keretében elvégzik azt. A tablettahasználat egészségügyi kockázata egyértelműen kisebb, mint a hagyományos műtéti eljárásé, különösen, ha minél korábbi fázisban alkalmazza azt a terhes nő, s ez indokolja a hazai, egy-két hétig tartó engedélyezési procedúra szándékos kikerülését is. "Egy nő átlagosan 6-7 hetesen jelentkezik orvosi vizsgálatra, s az engedélyezési procedúrát követően nagyjából 10 hetesen kerül sor a műtétére. Az abortuszok körülbelül felénél minimum 10 hetes terhesség megszakításáról van szó" - mondja Kassai Enikő.
Mind a WHO, mind a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium deklaráltan támogatja az abortusztabletta használatát, mondván: kíméletesebb és biztonságosabb eljárást jelent a hagyományosnál. A 8. terhességi hétig alkalmazható tabletta esetén nincs szükség művi beavatkozásra, mivel a hormontartalmú gyógyszer tulajdonképpen egy spontán vetélést indít el. Két tablettára van szükség: az egyiknek a hatóanyaga semlegesíti a terhesség megtartásáért felelős progeszteron hatását, azaz a méhlepény kifejlődését, a másik pedig méhösszehúzásokat indít el, s ezáltal a nő "megszüli" a halott magzatot. Az esetek kis részében, különösen előrehaladottabb terhességnél komplikációként felléphet tartós erős vérzés is, ami sürgős beavatkozást igényel. A módszer a méhen kívüli vagy előrehaladottabb terhességnél nem alkalmazható. A szakmai kollégium a tablettát kizárólag kórházi használatban, szigorú orvosi kontroll mellett támogatja, gyógyszertári forgalomba nem is kerülhetne.
Az egészségügyi szempontoknál jóval erőteljesebbek a morális aggályok, miszerint a leegyszerűsített és ártalmatlanított gyógyszeres megoldás révén a maradék erkölcsi aggályok is eltűnnek az abortusszal kapcsolatban. Ellenérvként azt szokás felhozni, hogy azokban az országokban, ahol a pirula használata engedélyezve van, nem nőtt az abortuszszám. "Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy fejlett országokról van szó, ahol az abortuszok számának a modern fogamzásgátlásnak köszönhetően erősen csökkenő tendenciát kellene mutatnia" - jegyzi meg a szakember, hangsúlyozva azt is, hogy az abortusz lelki következményei nem a beavatkozás mikéntjétől függnek, sőt a leegyszerűsített terhességmegszakítás csak ennek elfedését szolgálja.
Hazánkban egyetlen magánklinika foglalkozik gyógyszeres terhességmegszakítással, amely egyedi importengedéllyel szerzi be a gyógyszert. Itt is hatósági engedélyhez kötötten végeznek ilyen beavatkozást 2 éve, eddig mintegy 300 esetben, fejenként 98 ezer forintért, ebből 70 euróba kerül maga a pirula - derül ki az index.hu beszámolójából. Másik lehetőségként a szakemberek nem zárják ki az interneten keresztüli illegális hozzáférést sem, és persze virágzik az abortuszturizmus is.
Ám a friss hírek szerint nemsokára a hazai kórházakban is legális lehet a gyógyszeres terhességmegszakítás módszere. Az Európai Gyógyszerengedélyező Hatóságok honlapja szerint - hét másik uniós tagország mellett - Magyarországon május közepére várható a Medabon nevű abortusztabletta törzskönyvezése, továbbá tárgyalások folynak egy francia céggel az itteni forgalmazásról. Kassai Enikő ezzel együtt aggályosnak tartja a gyógyszer hazai bevezetését, hiszen biztonságos, korai stádiumban való alkalmazásához valószínűleg a hazai korlátozó jogszabályokat, azaz az abortusz engedélyhez kötését is meg kell majd változtatni, méghozzá a liberalizáció irányába.
Horror
Kínából csempészett emberhús- kapszulákat foglaltak le a dél-koreai hatóságok a héten. Az eddig öszesen 17 500 db, emberi magzat- és csecsemő maradványokat tartalmazó porkészítmény a közhiedelem szerint növeli a szervezet immunitását és vitalitását.
|
2012. május 16, szerda
| 07:43
|
Kik szaglásznak a kormányközeli óriáscég körül?
[Origo - Itthon]
|
| |
Cigarettacsempészés, ruhaimport, cukorexport, erőműfelújítás - szinte bármilyen ügyet megvizsgál az Európai Csalásellenes Hivatal, az OLAF. A hivatal most egy olyan beruházás nyomába eredt, amelyben érdekelt az elmúlt években látványosan megerősödő, szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Közgép is. Az OLAF-ot egy maffiaügyekben is edzett olasz jogász vezeti, maga is indíthat vizsgálatot, de bejelentésre is elindulnak, ha elég megalapozottnak találják a gyanút.
|
2012. május 11, péntek
| 16:00
|
Adócsalás és kábítószeres visszaélés miatt ítéltek börtönre zalai vállalkozókat
[Monitor Magazin]
|
| |
Első fokon, nem jogerősen nyolc év börtönbüntetésre ítélte a Zalaegerszegi Törvényszék pénteken azt a férfit, aki nyolc társával több mint félmilliárd forint általános forgalmi adót (áfa) csalt el cégek láncolatán keresztül, és kábítószer készítéséhez való alapanyagot is csempésztek be Törökországból.
|
| 15:36
|
Textilbe csempészték az efedrint a most elítélt zalai vállalkozók
[HVG - Itthon]
|
| |
Első fokon, nem jogerősen nyolc év börtönbüntetésre ítélt a Zalaegerszegi Törvényszék pénteken egy férfit, aki nyolc társával több mint félmilliárd forint általános forgalmi adót (áfa) csalt el cégek láncolatán keresztül, és kábítószer készítéséhez való alapanyagot is csempészett Törökországból.
|
2012. május 10, csütörtök
| 09:25
|
Végre lehet kacagni Batmanen
[Origo - Filmklub]
|
| |
Múlt szerdán írtuk, hogy kicsit komor lett A sötét lovag - Felemelkedés leújabb előzetese. Valószínűleg a film magyar forgalmazója is így gondolta, mert egy fergeteges szinkronnal próbált meg egy kis humort csempészni a morcos trailerbe. Eleve úgy tűnik, mintha egy kongó fémládában rögzítették volna a hangokat, de az is lehet, hogy a színészek telefonon keresztül mondták fel a szövegüket, ami érthető is, hiszen pár mondatért túlzás lenne kibuszozni valami szinkronstúdióba. Az egyik szereplő hangos, a másik meg halk, és ettől olyan rajongói film-hangulata van az egésznek, meg egy kicsit emlékeztet arra a YouTube-videóra is, amelyben vicces srácok trágár szövegeket mondtak a Dallas részleteire. A legmókásabb talán az, amikor a Macskanő robothangon közli: "Jobb. Ha. Úgy. Félsz. Tőle. Ahogy. Én.", bár szintén erős, amikor Bane azt dörmögi, hogy "Gádem (sic!) bosszúja". A sötét lovag - Felemelkedés július 26-án érkezik a magyar mozikba.http://videa.hu/flvplayer.swf?v=ar6xozOSmDrp2XiF
|
2012. május 08, kedd
| 20:25
|
Tönkretehetik az afrikai textilipart a használtruha-csempészek
[HVG - Gazdaság]
|
| |
Egymilliárd dolláros üzletággá nőtt Afrikában a főként Európából érkező használtruhák árusítása. A helyi "középosztály" számára rendkívül jövedelmező üzlet az adományok értékesítése, a helyi, egyébként sem túl erős textilipart viszont ellehetetleníti - állapította meg Monica Frank, a The Guardian brit lap riportere.
|
2012. április 27, péntek
| 09:16
|
Bosznia készül Szíriában
[Hetek]
|
| |
Bolondját járatja a szíriai vezetés az ENSZ-szel, ugyanúgy, mint húsz évvel ezelőtt a boszniai háború során a szerbek tették - állítja a Heteknek adott nyilatkozatában Nir Boms, a washingtoni Demokráciavédelmi Alapítvány korábbi alelnöke.
Annak ellenére, hogy Kofi Annan az Arab Liga és az ENSZ megbízottjaként április közepén bejelentette a tűzszünet létrejöttét a felkelők és szíriai kormányerők között, a harcok azóta sem szünetelnek. Az ellenzéki források szerint a tűzszünetet követő héten legalább harminc civil lakost öltek meg. "A szíriai hatóságok zaklatják, letartóztatják, sőt meg is ölik azokat, akik kapcsolatba lépnek az ENSZ-megfigyelőkkel" - nyilatkozta az ENSZ-televízióban Kofi Annan szóvivője, Ahmad Fawzi.Az ENSZ 300 megfigyelőt ígér a szíriai tűzszünet ellenőrzésére, de jelenleg csak tizenegy tartózkodik az országban, ami esélyt sem ad arra, hogy valódi képet alkossanak a helyzetről. A szíriai kormányzat bejelentette: nem járul hozzá, hogy olyan országokból érkezzenek megfigyelők, amelyek a Demokratikus Szíria Barátai elnevezésű csoport tagjai. Ráadásul Basar Asszad elnök közölte, egyetlen ENSZ-megfigyelő biztonságát sem garantálják, aki nem tartja be a damaszkuszi kormány feltételeit."A helyzet kísértetiesen emlékeztet arra, ahogyan az ENSZ húsz évvel ezelőtt a boszniai háború során viselkedett" - mondja Nir Boms amerikai politológus. A washingtoni Demokráciavédelmi Alapítvány volt alelnöke emlékeztetett arra, hogy 1995 júliusában az ENSZ által létrehozott biztonsági zónában a szerbek nyolcezer bosnyákot öltek meg, a békefenntartók szemei előtt. "Thom Karremans, az ENSZ-erők holland parancsnoka légi erősítést kért, de ezt a kéksisakosok parancsnokságán visszautasították, mert a tábornok rossz nyomtatványon küldte tovább a kérését. Több mint 24 órán át tartott az adminisztratív huzavona, közben Ratko Mladic csapatai zavartalanul folytathatták a mészárlást. Megjegyzem, akkor Kofi Annan mint az ENSZ főtitkára éppen egy tűzszünetről tárgyalt a felekkel, csakúgy, mint most.""A késlekedés miatt a boszniai háború végül több mint százezer áldozatot követelt, mielőtt a NATO-erők beavatkoztak volna. Szíriában eddig tizenegyezer ember életét követelte az elmúlt egy év mészárlássorozata" - teszi hozzá Boms. Ellenzéki források szerint Asszad halálbrigádjai sorra járják azokat a településeket, ahonnan kiszorították a felkelőket. Egy túlélő elmesélte, hogy Taftanaz városában a kormány különítményesei behatoltak egy felkelő családjának otthonába. Késekkel kivégeztek mindenkit: a feleségét és négy kisgyermekét, akik kettő és nyolc év közöttiek voltak. Az áldozatok vérével ezt a szöveget festették a falra: "Asszad vagy az ország égni fog", aláírás: "Asszad 76-os Halálbrigádja".A damaszkuszi kormánynak a világszervezet tehetetlensége mellett további bátorítást ad Oroszország és Kína. A moszkvai kormány - Pekinggel egyeztetve - 30 milliárd dollár értékű fegyvermegállapodást kötött Basar Asszaddal. Vlagyimir Putyin ahhoz is hozzájárult, hogy állandó jelleggel három orosz hadihajó állomásozzon az egyik szíriai hadikikötőben. "Jól tudjuk, hogy a boszniai háborúban is a legtöbb fegyver Oroszországból érkezett, sőt orosz önkéntesek is harcoltak a szerbek oldalán. Bár a moszkvai kormány akkor is együttműködött a szövetséges hatalmakkal, az ENSZ boszniai erői keretében szolgáló orosz kontingens parancsnoka, Alekszandr Pereljakin tábornok közben fedezte a szerbeknek történő fegyvercsempészetet. Amikor nem sokkal ezt követően Pereljakint elbocsátották a kéksisakosok kötelékéből, a Krajinai Szerb Köztársaság katonai légiójának parancsnoka lett. A háborút követően pedig Oroszország menedéket nyújtott számos olyan boszniai szerbnek, akit a nemzetközi hatóságok a srebrenicai mészárlás miatt akartak felelősségre vonni" - mondta Nir Boms.
Nők az áldozatokért
Több tízezer nő írta már alá azt az online petíciót, melyben a német és brit ENSZ-nagykövetek feleségei arra kérik Aszma el-Aszad szíriai first ladyt, hogy ne nézze passzívan az országában dúló véres belháborút. Az eredeti tizenegy aláíró között szerepelt Móra Edit is, a New York-i ENSZ-missziót vezető Kőrösi Csaba nagykövet felesége, aki elmondta: bár a levelet nyomásgyakorlásként szeretnék használni, nem hiszi, hogy Aszma el-Aszad a levél hatására cselekedne, hiszen arra nem sok lehetősége van. Az aláírók inkább abban bíznak, hogy levelükből a szíriai asszonyok megtudják, mennyien támogatják őket.A levél felkerült a YouTube-ra is, ahol a stílusra sokat adó Aszma el-Aszad nyilvános megjelenéseiről készült felvételeket a háború borzalmainak képeivel állították kontrasztba. "Állj ki a békéért, Aszma! Szólalj fel a tiéid érdekében, és ne légy kívülálló!" - hangzik a megrendítő képsorokkal illusztrált felszólítás.
|
2012. április 26, csütörtök
| 14:40
|
Liliomkert, angebót, Laci betyár
[Hetek]
|
| |
A Káli-medence bejáratánál lévő községben, Káptalantótiban - a hatóságok minden bezárási igyekezete ellenére - immár hatodik éve üzemel a Liliomkert elnevezésű termelői piac. Az egykori akácosban az eltelt évek alatt több tucat árusítóhelyet építettek, és a terület ma már olyan népszerű, hogy száz kilométeres távolságból is jönnek a vevők, akik között a magyarok mellett számos külföldi is akad.
Fünfcéntózend, de angebót céntózend! - mondta az idős árus a méretes vázára tolmács segítségével alkudozó fiatal német hölgynek. A tapasztalt eladón látszott, jól tudja, az angebót (leértékelés, akció) nem csak a magyar pénztárcákat nyitja, így nem csoda, hogy a szőke hölgyet a továbbiakban már csak a csomagolás és a szállíthatóság részletei érdekelték.
A Liliomkertben amúgy csendes, szezon előtti hangulatban telt ez az áprilisi vasárnap délelőtt. Ennek ellenére a Csobánc lába alatt elterülő parkolóban tíz órakor már alig lehetett helyet találni, de végül egy svéd és egy osztrák rendszámú autó mellett sikerült a landolás. Se jegyszedő, se automata, így azonnal kezdődhetett a magyar "szabadpiaccal" való ismerkedés.
A bejáratnál lévő használtcikk-, vagy - jóindulattal - régiségárusoknál már megjelent a sokak által áhított politikai megbékélés, így a Szebb jövőt című leventeújság régi számai mellett nyugodtan pihenhetett Rákosi elvtársnak
a hazafiságról szóló tanulmánya is. A soron beljebb, egy másik helyen kisebb könyvtárat megszégyenítő mennyiségű használt kötet várta új tulajdonosát.
"Ezek az én könyveim, és már kiolvastam őket" - mondja Kiszely Nándor, akinek felesége közben házi készítésű csalánpástétomot kínál a nézelődőknek, amihez természetesen saját sütésű kenyér is jár. "A búzát is mi őröljük" - fűzi hozzá Nándor, aki egyébként a piac megnyitása óta itt árusít, és nem igazán érti - vagy legalábbis úgy tesz -, hogy miért akarják a Liliomkertet bezáratni a hatóságok. "Ez egy olyan szabadpiac, ami nem tetszik nekik. A multik biztos több adót fizetnek, vagy nem... Ááá, ehhez nem értek" - mondja, majd javasolja, hogy keressük meg az üzemeltetőt, aki biztosan jobban tudja a részleteket.
"Aha, kécske sájt" - bólint a tacskót sétáltató öltönyös osztrák úr, akiről látszik, hogy ismerősek neki a magyar biotermékek. Ezekből nincs is hiány, a sláger pedig a medvehagyma, ami található csokorban (frissen szedve), vagy gyökeresen (ültetéshez), esetleg feldolgozva sajtban, pogácsában, rétesben és kenyérben. Ez utóbbi, mármint a kenyér, a másik legkelendőbb portéka a piacon. A házi sütésű pékáru a legkülönbözőbb formában és ízesítéssel kapható.
Fekete Ferenc a nagymamájának a receptje alapján készíti a kétféle méretű kerek cipókat. "Tudja - meséli -, anyukám még fűzfateknőben gyúrta a tésztát. Én meg csak babafürdető kádban - nevet -, az könnyebben tisztítható." A pontos összetételt ugyan nem árulja el, de az nem titok, hogy saját kovász és krumpli is kerül bele. A kisebb méretű 400 forint, nem sok, hiszen tüskeszentpéteri lisztből van, amiről illene tudnunk, hogy az a legjobb.
Kicsit odébb, egy pulton rétest és betyárkenyeret árul egy szalmakalapba és bő ingbe öltözött jókedélyű úr, aki Laci betyárként mutatkozik be, és rögtön kóstolásra buzdít. "Törjön nyugodtan! - tartja felénk a megkezdett darabot a szögletes, olyan, külföldiesen szólva, ciabatta formájú kenyérből. - Mangalicazsírral készül" - árulja el a részleteket, de van vegetáriánus is, abba olívaolajat tesznek. Miközben próbáljuk elképzelni, milyen is lehet egy vegetáriánus betyár, egy vevő lecsap a mangalicásra, mondván, hogy az már tavaly is finom volt.
A további unszolásra eláruljuk, hogy csak egy cikket írunk a piacról, de azért egy rétest vennénk. Az üzlet viszont csak részben sikerül, a süti átnyújtása után a pénzt elhárítja, majd mosolyogva rámutat a feje fölött lógó "Isten áldd meg a magyart!" feliratú táblára.
Közben Nándor megérkezik a piac vezetőjével, aki a legapróbb részletekre is kíváncsi a tekintetben, hogy milyen politikai beállítottságú újság számára tennénk fel a kérdéseket. Harmathy Ildikó üzemeltető, aki korábban rákkutatóként és biológus-mérnökként tevékenykedett, kis türelmet kér, de ígéri, fél óra múlva a büfénél rendelkezésünkre áll.
"Nézze, ennyiért nem adhatom" - hallatszik egy másik használtcikk-árusnál, aki még azt is hozzáfűzi, hogy nem kenyérre kell az ára, és a kikötői díjat is befizette már a vitorlása után. A hölgy erre felhagy az alkudozással, majd megkérdi az eladót, hogy jár-e lomizni. Csak Füredre - hangzik a válasz, mire a hölgy: "Akkor legközelebb hozzon magával kidobott fiókokat is, mert kifestem őket. Tudja, nagyon jól mutatnak a falon" - és a jövőbeni üzlet reményében elköszönnek.
A langallósütő mellett énekelni és citerázni kezd Lázár István, aki a területen kiállító fafaragóval érkezett. "Van katalógusunk is!" - veszi át a szót Oszkó István, a most éppen templomi koncerten lévő fafaragó segédje, és próbál meggyőzni arról, hogy szebb a kapu, ha egy ilyen szobor díszíti. A mester egyébként énekes is, és ő szerepel most a templomban.
"Tudja, ebben a piacban az a jó, hogy nem kell egyből egy kicsempézett üzletet építeni, amikor még azt sem tudom, hogy érdemes-e idejönni" - csap le ránk nagy hévvel a szomszédos árus, aki rögtön folytatja azzal, milyen feltételeket szabtak az egyik közeli városban. Neki köszönhetően az is kiderült, hogy a méregtelenítő csokoládét nem enni kell, hanem kenni.
A Liliomkert közepén asztalok állnak székekkel, mellettük lugas, régi, valahol kiselejtezett bútorokkal. Ide bárki leülhet a büfében vagy az árusoknál vásárolt ételekkel, de majszolhatja a hazai szendvicset is, senki nem szól érte. Wifi nincs, helyette a Magyarhang Zenekar élvezhető onlájn. A három fiatal zenész szülei is itt árulnak, így adta magát a fellépési lehetőség. Gázsi sincs, csak amit összedob a közönség, de azért kerül pénz a hegedűtokba. "Jól jön a tandíjhoz" - mondja a legifjabb zenész, Mészáros Mátyás, aki karmesternek tanul a konzervatóriumban.
"Jaj, hadd ne kelljen megint elmesélnem!" - kéri a közben megérkező Harmathy Ildikó, aki mégis belekezd a piac történetébe. A városból történt ideköltözése után dísznövénykertészetet nyitott a területen. Hamar rájött arra, hogy a gyönyörű környezet ellenére a faluban semmi élet nincs. Megismerkedett egy helyi termelővel, aki kecskesajtot készített, de nem tudta eladni, mert nem volt hol.
"Mondtam neki, hogy tegyen le nálunk egy hűtőt, és majd itt az út mellett eladjuk azoknak, akik növényekért jönnek" - mesélte tovább a történetet. A készítő csak a fejét csóválta az ajánlatra és közölte, hogy a termékeit csak ő árusíthatja, másnak nem adhatja át, mert ahhoz annyi engedély kell, amit képtelenség beszerezni.
A biológus-mérnök hölgy ekkor jött rá, hogy valami nem stimmel a rendszerrel. A termelő csak piacon árulhat, de ezek szinte mind eltűntek, és helyüket a méregdrága vásárcsarnokok vették át. Elhatározta, hogy a kertészete mellett lévő akácosban létrehoz egy igazi piacot. Ez mindenki szerint jó ötlet volt, kivéve a hatóságokat, akik azóta folyamatosan próbálják a különböző élelmiszerhigiénés és környezetvédelmi szabályokra hivatkozva bezáratni a területet.
"Írtam én levelet a miniszterelnöknek, aki továbbította az ügyet a földművelésügyi államtitkárnak - meséli a friss fejleményeket -, de mindegyik csak ígér. Igaz, a válaszlevelek végén jó egészséget és további sikereket kívántak, amire szükségem is van, hiszen most szabtak ki ránk újabb hatszázezer forintnyi bírságot."
Ennek ellenére a Liliomkert népszerűsége folyamatosan növekszik, míg a környező települések termelői piacos próbálkozásai mind kudarcba fulladnak. Harmathy Ildikó szerint a siker oka egyszerű, olyan helyet kell teremteni, ami nemcsak egy kereskedelmi központ, hanem egyfajta közösségi tér is. "Az egyik rendszeresen visszatérő látogatóm mondta egyszer, hogy ez egy olyan beszélgetős piac, ahol jó vásárolni, leülni és beszélgetni, vagy egyszerűen csak ott lenni" - fejezte be az alapító a történetet.
A lacikonyha sparheltjén közben elkészült a babgulyás. "Mennyi kenyeret kér, aranyoskám?" - kérdezte a hölgy, miközben elénk tolta a méretes adagot. Kaptunk is hozzá bőségesen gyári előre szeleteltet, de üdítőt nem. "Azt csak a büfében lehet venni, nekünk arra nincs engedélyünk" - közölte, majd tálcára tette a díszes kerámiába kimert levest.
Délután egy óra körül már mindenki pakolni kezdett, s lassan elmentek a nézelődők is. A több mint száz embernek megélhetést adó piac ismét túlélt egy napot.
|
2012. április 19, csütörtök
| 15:40
|
Illegális patikák a facebook-on
[Hetek]
|
| |
"Meg kell akadályoznunk, hogy a közösségi médián keresztül áruljanak drogot gyerekeknek" - szólított fel február végén megjelent éves kábítószer-jelentésében az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szerve (INCB), amely a közösségi oldalakon elterjedt illegális drogkereskedelem élénkülésére hívja fel a figyelmet.
Az INCB jelentésének idei kiemelt témája a droghasználat következtében kialakuló társadalmi kirekesztés és marginalizálódás problémája volt. A jelentés szerint a drogfogyasztás és -kereskedelem mind a fejlett, mind a fejlődő országokban továbbra is számos szociális, társadalmi és egészségügyi problémát, valamint növekvő bűnözést okoz.
Az INCB elnöke, Hamid Ghodse ugyanakkor egy új jelenségre is felhívta a figyelmet: "Az illegális gyógyszertárak a közösségi médiát használják fel arra, hogy minél nagyobb, elsősorban fiatal közönség körében értékesítsék a veszélyes anyagokat." Ezek az online patikák sokszor úgy csempészik termékeiket a fogyasztókhoz, hogy ők a rendelt szerek veszélyeivel sok esetben nincsenek is tisztában.
A szervezet felhívja a kormányokat, hogy tiltsák be és zárják le az ilyen gyógyszertárakat, és kobozzák el az illegálisan rendelhető és postai úton csempészett termékeket. A jelentés aggasztó jelenségként említi, hogy egyre többen alkalmaznak úgynevezett nemierőszak-drogokat, más néven randidrogokat, melyek közül a két legismertebb a GHB (közismertebb nevén "Gina") és a ketamin.
Noha a piacon újabb és újabb szerek jelennek meg, a leggyakrabban használt kábítószer továbbra is a kannabisz (marihuána, hasis). A felmérések szerint Európa jelenleg a világ második legnagyobb kokainpiaca, annak "köszönhetően", hogy a professzionális technikával, beltéren nevelt ültetvények elszaporodásával immár szinte teljesen önellátóvá vált. A legsúlyosabb helyzetben mégis Oroszország van, amely Ukrajna mellett nemcsak a legnagyobb kokainszállító ország, hanem élen jár az újonnan megjelent drogok használatában is. Afrika, Közép-Amerika és a Karib-szigetek a kábítószer-csempészet tranzitterületeinek számítanak.
Magyarországot csupán semleges környezetben említik, mint az észak-balkáni drogútvonal egyik állomását. Az INCB-jelentés budapesti ismertetésekor Topolánszky Ákos, a Magyar ENSZ Társaság kábítószer-ellenes munkacsoportjának vezetője hozzáfűzte: elsősorban heroint szállítanak át Magyarországon, amely továbbra is a legveszélyesebb, a legtöbb halálos áldozatot követelő drog Európában. Hazánkban a kokaint fogyasztók aránya továbbra is alacsony, a heroint használók pedig más kábítószerekre, köztük szintetikus drogokra álltak át. Ezek egy része legálisan beszerezhető, áruk pedig jóval alacsonyabb, mint a hagyományos ópiátoké.
Drogmonitor
A Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szerv (International Narcotics Control Board - INCB) egy olyan független nemzetközi kvázi bírósági testület, melynek feladata az ENSZ nemzetközi kábítószer-egyezményei (1961, 1971, 1988) megvalósulásának nyomon követése és ellenőrzése világszerte. Monitoroz, értékel, valamint felhívja a kormányok és nemzetközi közösségek figyelmét az esetleges hiányosságokra, és - szükség esetén - a korrekciós intézkedések meghozatalára.
|
| 15:00
|
Az univerzum jövője
[Hetek]
|
| |
Játékosság, eredetiség, vitatható álláspontok bátor vállalása jellemzi a már nyolcvan felett járó Sir Roger Penrose világhírű matematikus életpályáját. Paradoxonok és rejtélyek fáradhatatlan kutatójaként nem légvárakat épített, hanem fajsúlyos tudományos munkát tett le az asztalra a matematika és a fizika határán. Ha lenne matematikai Nobel-díj, már minden bizonnyal azt is elnyerte volna.
Roger Penrose 1931-ben született Anglia egyik festői kisvárosában, az essexi Colchesterben, kvéker családban. Édesapja, Lionel Penrose komoly matematikai érdeklődéssel bíró pszichológus-genetikus volt, úttörő kutatásokat végzett az értelmi fogyatékosság öröklődésével kapcsolatban. Mindhárom fia nevet szerzett magának a szakterületén: a legidősebb, Oliver, elméleti fizikus lett az edinburghi Heriot-Watt Egyetemen, a legfiatalabb, Jonathan pedig rekordideig, tíz éven át volt brit sakkbajnok.
A család Kanadában vészelte át a második világháborút, később azonban visszatértek Angliába. Roger a londoni University College-ban diplomázott, majd 1958-ban a Cambridge-i Egyetemen doktorált. Tudományos tevékenységéért 1994-ben lovaggá ütötték, és számos díjat tudhat magáénak, többek között a Dirac-, a Wolf- és a Copley-díjat is. Jelenleg az Oxfordi Egyetem Matematikai Intézetének Rouse Ball matematikaprofesszora.
Első jelentős eredményeit a relativitáselmélet terén érte el, új matematikai formába öntötte, és ezzel jóval könnyebben használhatóvá tette Einstein egyenleteit. Munkájában erőteljesen képi gondolkodás jellemzi, a legelvontabb matematikai gondolatokat is szemléletes ábrákban, diagramokban ragadja meg.
A hetvenes évek elején olyan mintázatokat gondolt ki, amelyek néhány egyszerű alakzattal hézagmentesen borítják be az egész síkot, de mindig egy kicsit másképp. Látszólagos ötszöges szimmetriájuk megtévesztő, a minta valójában soha nem ismétlődik. Ezeknek az úgynevezett Penrose-csempéknek nagyon érdekes matematikai tulajdonságai vannak: például bárhogy alakítjuk is a mintát, a kétféle csempe számának aránya mindig az aranymetszéshez fog közelíteni. Ha a kész mintában bizonyos egyszerű szabályok szerint tovább daraboljuk a csempéket, akkor újra ugyanazt a mintát fogjuk kapni egy kisebb léptékben, a minta tehát fraktáljellegű. Ugyanakkor a minta úgy is átdarabolható, hogy egy vizuálisan teljesen másnak látszó, két egészen más alakú csempéből felépülő minta legyen belőle, mégis megőrzi összes fontos matematikai tulajdonságát, a nem ismétlődést is beleértve.
Ami kezdetben csupán szép elmejátéknak látszott, hamarosan a fizika egyik izgalmas kutatási területévé vált, amikor Dan Shechtman 1982-ben olyan ötvözeteket, úgynevezett kvázikristályokat fedezett fel, melyek hihetetlen anyagszerkezete ellentmondott mindannak, amit addig a kristályokról tudtunk: szimmetriája ötszöges, rendje pontosan a Penrose-csempék nem ismétlődő rendje volt.
A kis színes csempék azonban más szempontból is előremutatóak voltak. Penrose feltette a kérdést, hogy egy kellően felkészített, kellően nagy teljesítményű számítógép találna-e új lehetőséget egy ilyen nem ismétlődő csempézésre? Érdekes módon egy szuperszámítógép soha nem tudná megoldani ezt a feladatot, egyszerűen azért, mert soha nem tudná eldönteni, hogy egy ilyen minta tényleg lefedi-e a síkot, vagy sem.
Penrose a nagyközönség előtt legismertebb, számos kiadást megért könyvében, A császár új elméjében (1989) ilyen és hasonló, úgynevezett nem rekurzív matematikai problémák csokorba gyűjtésével megmutatta, hogy egy számítógép nem másolhatja le az emberi gondolkodást, még annak legegzaktabb, matematikailag pontosan leírható részét sem. Ezzel elég nagy vihart kavart a mesterséges intelligencia kutatói körében, akik ekkoriban még arra számítottak, hogy a robotok nem csupán precíz eszközeinkké, de valódi társainkká válnak. Miért is ne, ha egyszer az emberi agy és a számítógép különbsége csupán szerkezetük bonyolultságában van? A mesterséges intelligencia fejlesztésének azóta látható megtorpanásai azonban Penrose-t látszanak igazolni: ember és gép különbsége minőségi, nem mennyiségi kérdés.
E minőségi különbség pontosabb megragadására Penrose a fizika területén tesz kísérletet, meg lévén győződve róla, hogy minden jelenségnek végső soron fizikai magyarázata kell legyen, mert gondolkodásunk idegrendszeri folyamatokra, azok biokémiai folyamatokra, azok pedig az anyag legkisebb építőköveinek viselkedését leíró kvantummechanikai folyamatokra mennek vissza. Sokak számára meghökkentő, ahogy Penrose az emberi gondolkodás különlegességének magyarázatát egyenesen bizonyos kvantummechanikai folyamatokban látja. Mintha az agy egyfajta "kvantumszámítógép" lenne, ahol az elemi részecskék világára tényleg jellemző, de a klasszikus fizikának - és, valljuk be, a hétköznapi józan észnek is - ellentmondó folyamatok olyan erőteljesekké válnak, hogy közvetlenül befolyásolják az idegsejtek viselkedését, míg az elektronikus számítógépekben jelentéktelenek maradnak.
Penrose többfrontos harcot folytat elképzelése elfogadtatásáért, Shadows of the Mind (Az elme árnyai, 1994) című könyvében, és később A nagy, a kicsi és az emberi elmében nemcsak a biológusok részéről érkező ellenvetésekre igyekszik válaszolni, hanem fizikustársaival, még régi barátjával, Stephen Hawkinggal is vitába keveredik. Ahhoz ugyanis, hogy az emberi agy feltételezett kvantumos folyamatait vizsgálhassuk, magát a kvantummechanikát is jelentősen át kell alakítani. Penrose azt a kritikát éleszti fel, melyet már Einstein is megfogalmazott, aki szerint a kvantummechanika nem lehet helyes elmélet, amíg csak részben írja le az elemi részecskék viselkedését, amíg semmit nem tud mondani arról a módról, ahogy a részecske a megfigyelés hatására (!) hirtelen "kiválasztja", hogy több lehetséges állapota közül melyikben is legyen. Amíg ugyanis meg nem figyeljük, a részecske ezt egyáltalán "nem dönti el", ami igazán abszurd dolog. Kell legyen valamilyen fizikai ok, ami meghatározza ezt a "választást", még ha közvetlenül nem figyelhetjük is meg ezt az okot.
Einsteint azóta cáfolták a kísérletek, melyek megmutatták, hogy nincsenek ilyen mögöttes fizikai okok, nincsenek úgynevezett rejtett változók, a részecskék egyszerűen tényleg ilyen abszurd módon viselkednek. Penrose olyan kvantummechanikát szeretne, amely a maitól eléggé különböző, teljesebb, sőt a gravitációs erőt is magában foglalja.
Ez a reménybeli, új kvantummechanika a 20. századi fizika alapproblémáját is megoldaná, a gravitáció, az elektromágnesesség és az atommagban működő erők egyetlen egységes rendszerben való kezelését. Hidat verne a szakadék felett, ami a nagy, csillagászati léptékű jelenségek és a mikrovilág fizikája között jelenleg húzódik. Számos kiváló elméleti fizikus dolgozik azon, hogy beteljesítve Einstein álmát, megalkossa ezt a nagy egyesített elméletet. A végső cél nem más, mint az univerzum eredetének, a teremtés titkának megfejtése.
Amikor Edwin Hubble 1929-ben felfedezte, hogy a galaxisok mind távolodnak tőlünk, kézenfekvő volt a következtetés, hogy mozgásuknak egy pontból kellett kiindulnia, ezzel megszületett az ősrobbanás elmélete. Ennek az egy pontnak a közelében azonban egyszerre kellene alkalmazni a relativitáselmélet és kvantummechanika egyenleteit, melyek matematikailag összeférhetetlenek, ezért együtt alkalmazva értelmetlen válaszokat adnak. Hiába fejlesztették jelentősen tovább az ősrobbanás elméletét, a kezdőponthoz közeli állapotok leírása továbbra is egy ilyen egyesített elméletre vár.
Az egyesített elméletet kereső fizikusok gyakorlóterepe a fekete lyukak viselkedése, mivel itt megint csak együtt kell alkalmazni a relativitáselméletet és a kvantummechanikát. Az összeomlott óriáscsillagok e füstölgő romjai olyan erős gravitációs teret keltenek, amely még a fényt is csapdába ejti, ezért közvetlenül nem láthatók, vagyis "feketék". Közvetett módon azonban sok minden kideríthető róluk, tulajdonságaik feltárásában Penrose és Hawking jelentős munkát végzett.
Az egyesítés jelenleg legszélesebb körben elfogadott kutatási iránya a briliáns matematikus, Edward Witten nevével fémjelzett húrelmélet. Penrose Road to Reality (Út a valósághoz, 2004) című nagyszabású, képletekkel zsúfolt elméleti fizikai kézikönyvében - mely, meglepő módon, mégis bestsellerré vált - kifejti, hogy megalapozatlannak tartja a húrelméletet, és bemutatja saját matematikai eszközrendszerét, melyen már a hatvanas évek óta dolgozik, és amellyel reményei szerint megoldható lesz a nagy egyesítés: a tvisztorelméletet.
Ami az ősrobbanást illeti, Penrose Az idő ciklusai című könyvében (2010) az univerzum jövőjét veszi vizsgálat alá. Hosszú-hosszú idő múlva, amikor várhatóan kihunynak a csillagok, összeomlanak a galaxisok, minden anyagi részecske megsemmisül, csupán sugárzó energia marad a térben, akkor a világ fizikailag pont ugyanolyan lesz, mint volt közvetlenül a feltételezett ősrobbanás inflációs szakasza után, csak sokkal nagyobb léptékben, az addigi tágulás miatt. Illetve még ezt sem mondhatjuk: egy ilyen univerzumban értelmét veszti a távolságmérés, ezért a vég megkülönböztethetetlen a kezdettől. Akkor viszont világunk kezdete is megegyezhet egy másik világ végével. Nincs is szükség ősrobbanásra, se más kezdőpontra, az univerzum mindig is létezett, csak az anyagi részecskék megszületése és pusztulása történik meg benne újra és újra.
Még nem látható, hogy Penrose elméletei mekkora elfogadottságot fognak kiharcolni maguknak a fizikusok körében. De akár forradalmian iránymutató elképzelésnek, akár csupán zseniális különcködésnek fognak végül bizonyulni, példaértékű az a kitartó és körültekintő munka, amivel finomította, és az az intellektuális bátorság, amellyel a tudományos közvélemény előtt képviseli őket.
|
2012. április 10, kedd
| 13:10
|
Embercsempészeket ítéltek el a Szegedi Ítélőtáblán
[Objektív Hírügynökség]
|
| |
Több ponton megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla dr. Hegedűs István vezette büntető tanácsa a vesztegetés bűntette és más bűncselekmények - így embercsempészés - miatt Baki Abdulahi és társa, Bajrami Isuf ellen indított büntetőügyben a Csongrád Megyei Bíróság I. fokon meghozott döntését. Egyebek mellett megállapította, hogy a vádlottak a vesztegetés során nem 1.000-1.000 eurót, hanem összességében közel ezer eurót (egészen pontosan 820 eurót) ajánlottak fel az őket elfogó rendőröknek arra az esetre, ha visszaengedik őket Szerbiába. Ennek megfelelően változott a vagyonelkobzás összege is, amit az I. rendű vádlott esetében 420, míg a II. rendű vádlott esetében 400 euró ígért vagyoni előnyre rendelt el az ítélőtábla.
Nem változott a vádlottak szabadságvesztésre és kiutasításra vonatkozó I. fokú ítélete. Az I. rendű vádlottat - mint különös visszaesőt - halmazati büntetésül 3 év 3 hónap börtönre és 5 évi, Magyarország területéről történő kiutasításra, míg a II. rendű vádlottat, halmazati büntetésül 2 év 7 hónap börtönre és 4 évi Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte a bíróság.
A bírói tanács elnöke tájékoztatta a vádlottakat arról: a törvények értelmében lehetőségük van arra, hogy büntetésüket hazájukban töltsék le, azonban mindkét vádlott úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon kívánja letölteni büntetését. Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye - tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel Bátyi Zoltán sajtótitkár.
|
2012. április 01, vasárnap
| 08:42
|
Miért váltottam több mint 10 év linuxozás után Windows 8-ra?
[HUP]
|
| |
A napokban egyre erősödött bennem az az érzés, hogy eljött az ideje a váltásnak. Már egy ideje motoszkált a tudatalattimban, hogy valami nincs rendben. Végül tegnap úgy döntöttem, hogy véget vetek a bizonytalanságnak és egy határozott lépéssel megválok a Linuxtól. Attól a rendszertől, amelyet több mint 10 éve folyamatosan használtam elsődleges gépeimen... De kezdjük az elején.
Az egész azzal kezdődött, hogy nemrég kaptam egy gépet tesztelésre. Egy olyan gépet, amelyre Windows 8 Consumer Preview operációs rendszert telepítettek. Először vonakodva nézegettem, méregettem, de aztán bekapcsoltam, nyomkodtam, tapogattam és kezdtem ráérezni ennek a kevert, hibrid megoldásnak az ízére. Rakosgattam a csempéket jobbra-balra és arra jutottam, hogy ez fenomenális! Végül azt vettem észre, hogy rajta maradtam. Hogy miért?
Egyrészt azért, mert megtetszett a bootkor látható bugyborékoló halacska. Másrészt mert a Windows 7-ben pörgő fánkot - ami nekem személy szerint nem tetszik - lecserélték a redmondi fiúk egymást kergető buborékokra. Annyira nyugtató az, hogy az ember a várakozások közben nézheti, ahogy a buborékok kergetik egymást! Előbukkannak, felgyorsulnak, majd alábuknak. Majd megint előbukkannak, és újra kergetőzve alábuknak. Újra és újra és újra... Na jó, csak vicc volt. Az igazi ok nem ez. De akkor mi?
A csempés felület egészen üdítően hat a régi Windows UI-hoz képest, amin már a folyamatos ráncfelvarrás sem tud érdemben javítani. Unalmassá, elhasználttá vált. Erre rájöttek a Microsoft-nál is. Valami új, valami ütős kell a fiatalságnak! A csempés elképzelés fiatalos, friss és jól testreszabható. A felesleges dolgok kigyomlálása után az ember szépen keze ügyébe helyezheti a számára fontos alkalmazásokat, programokat.
Az is tetszik, hogy nincs az ember rákényszerülve arra, hogy a beépített szoftvereket használja. Futtathat a Windows 8-on "régi", jól bevált alkalmazásokat is. Simán maradhat például kedvenc böngészőjénél, a Mozilla Firefox-nál.
De probléma nélkül használhatja megszokott levelezőprogramját, a Thunderbird-öt is.
Irodai programcsomagból sem kell áttérni számára ismeretlen megoldásokra. A nyílt forrású, ingyenesen használható LibreOffice kiválóan fut W8-on is.
Futtathatunk az operációs rendszeren akár virtualizációs megoldásokat is. Például a szintén nyílt forrású Oracle VirtualBox-ot és abban tetszés szerint akár Linuxot is.
Kiválóan fut a hamarosan kiadásra kerülő Ubuntu 12.04 LTS (kódnevén "Precise Pangolin") második bétája a Windows 8-on guest operációs rendszerként.
Szemfülesek azt is észrevehetik, hogy az Unity-hez szokott emberfia a tálcát (amiről hál istennek száműzték az elavult "Start" gombot) majdnem Unity stílusra formálhatja. Cool!
Összességében véve - annak ellenére, hogy a Win8 Consumer Preview még nincs kész - már egész használható operációs rendszer benyomását keltette. Ugyan egérrel használva vannak még bizonytalanságok a kezelésben (mert az látszik, hogy főleg érintőképernyőkön lesz ennek a csempés elképzelésnek leginkább létjogosultsága), de ezt tudjuk be annak, hogy még egy korántsem végleges termékről van szó.
Nekem annyira bevált, hogy váltottam! Isten veled Linux, isten veled Ubuntu! Most jövök rá, hogy az nem derült ki végül, hogy mi is az igazi oka a váltásnak. Ennek megfejtését az olvasóra bízom.... ;)
|
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
