| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Festész 2012. február 07, kedd
| 14:21
|
Ízlések diktátorai
[Népszabadság - Mozaik]
|
| |
Kezdetben volt az "értelmiségi öltözetű" népművelő. Aztán jött új korunk hőse, a kulturális menedzser, lezserebb öltönyben vagy nadrágkosztümben. Most már art coach-nak hívjuk őt, a feladata viszont továbbra is az: adja el a művészetet, legyen szó festészetről, filmről, színházról vagy táncról. Ahogyan a divattervező ma stylist, úgy a belsőépítész enteriőr stylist, a gyűjteménygazda pedig kurátor lett, a leendő séfet manapság a Gasztro-Werkben, azaz a Haladó Hedonisták Akadémiáján ismertetik meg az étel- és italfogyasztás kulisszatikaival - a többi közt a sztárszakács Segal Viktor segítségével. Ízlésünk potenciális diktátorait az önmagában is "trendi" Arany 10-ben (vidékieknek, főleg pedig budaiaknak: az Arany János utca fenti házszáma alatt) helyet kapott Werk Akadémián képzik. Mint az oktatási vezető, Vándor Ágnes hangsúlyozza, "egyetlen fillér közpénz nélkül".
|
| 08:30
|
Színnel telt város
[Metropol]
|
| |
A kortárs magyar festészet új generációjának figyelemre méltó
alkotója Osgyányi Sára. Művészetének főbb témái a városi lét és az
ezzel járó utazás.
|
2012. január 23, hétfő
| 17:12
|
Festészettől a partyesztétikáig
[Prae]
|
| |
A műfajhatárok jelenlegi értelmezése/értelmezhetetlensége és azok hatása a művészetre, illetve a médiumok által létrehozott alkotás hatása a közösségre az elsődleges témája annak a kerekasztal beszélgetésnek, aminek a Tat Galéria (Budapest, József krt. 69. IV.) ad otthont, 2012. január 25-én este 19.30 órakor.
|
2012. január 16, hétfő
| 18:36
|
Színnel-lélekkel
[Prae]
|
| |
Osgyányi Sára a kortárs magyar festészet egyik ígéretes alkotója. Kiforrott látásmóddal és stílusjegyekkel rendelkezik, s ebben nagyon fontos szerepet töltenek be a színek, mint hangulati elemek. Városképei a hétköznapi élet pillanatait rögzítik, de ezek mögött mély gondolatok és érzések rejtőznek.
|
2012. január 13, péntek
| 18:54
|
Vukovár rózsái
[Hetek]
|
| |
Szlavónia fővárosától, Eszéktől 36 kilométerre délkeletre, a Duna jobb partján, a Vuka folyó torkolatánál fekszik Vukovár, amelyet a régi magyarok csak Valkóvárnak hívtak. Az egykori barokk város nevét húsz évvel ezelőtt ismerte meg a világ, és az akkori tragikus események a mai napig meghatározzák az itt élő lakosok - a horvátok, szerbek, németek, bosnyákok és magyarok - életét.
Vukovár mindig is stratégiai helynek számított. A város területén a rómaiak erődöt építettek. Vukovárt a korabeli források először 1150-ben castrum Vlcou néven említik. Luxemburgi Zsigmond magyar király a közeli Bázaközben győzte le a Boszniából betörő Horváti János bán seregét. A térséget a török dúlta, majd 1687-ben a Villányi-hegység lábainál lezajlott nagyharsányi (más néven második mohácsi) csata után szabadult fel Vukovár a szultán igája alól. A Habsburgok idején nyerte el későbbi arculatát, ekkor épült egyik ékessége, az Eltz-kastély, és egyben megerősödött közigazgatási szerepe: Trianonig Szerém vármegye vukovári járásának székhelye volt. 1848 novemberében Vukováron győzte le a szerbeket gróf Batthyány Kázmér baranyai főispán, kormánybiztos. A szabadságharc leverése után a város egy volt csupán a Monarchia délvidéki városai közül, bár fontosságát a dunai kikötő erősítette.1910-ben Vukováron 10 359 polgár élt: ebből 4125 horvát, 3502 német, 1592 szerb és 954 magyar. A magyarság jelenléte a történelem során mindvégig jelentős volt, mind a város igazgatásában, mind a gazdasági-kereskedelmi, oktatási vagy kulturális életében. Vukovár a két világháború között a Szerb-Horvát-Szlovén, majd később a Jugoszláv Királysághoz tartozott. 1945-től a Tito-rendszer alatt békében éltek itt a nemzetiségek: egymás között házasodtak, kereskedtek, közösen igazgatták a várost. Aztán jött 1991: Horvátország függetlenségének kikiáltása. Nemzetközi tiltakozás ellenére a Jugoszláv Néphadsereg 40 ezer fős alakulattal és 600 tankkal zúdult rá Vukovárra, amelyet azonban a hős védők hónapokig tartani tudtak. A város végül elesett, szinte teljesen lerombolták, fogságba esett védőit kivégezték. A mai napig közel 2000 ember szerepel az eltűntek listáján.A Duna-parti Vukovár lett a független Horvátország jelképe, a hősiesség és hazaszeretet nemzetközileg is elismert példája. 1998-ban ENSZ-közvetítéssel visszakerült Horvátországhoz. Ma Vukovár több mint 30 ezer lakosú, békés város, Vukovár-Szerém megye székhelye, ahol a két legnagyobb etnikum - a horvát és a szerb - együtt él, de intézményeiben mégis elkülönül egymástól.Rozalija Jakumetović, a Vukovári Magyarok Egyesületének elnöke személyesen is átélte a húsz évvel ezelőtti eseményeket. Rozalija asszony a megalakulástól kezdve vezeti a magyar egyesületet. "Már 2000-től kerestem a lehetőséget a több mint 400 Vukováron élő magyar összefogására. Az egyesület jogelődjének az 1940-es évek elején működő magyar ifjúsági cserkészegyesületet tekinthetjük. Megalakulásához a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségétől (HMDK) kaptunk támogatást" - mondja Rozalija elnök asszony. A Vukovári Magyarok Egyesülete a közel négyéves működése alatt számos eredményt ért el: 150 stabil, aktív taggal rendelkezik. Létrehozták az Őszirózsa Asszonykórust, tanulják és ápolják a magyar nyelvet. Idén alakult meg a Piros Rózsa Néptánccsoport, amely már több anyaországi fellépésen szerepelt. Az egyesület tagjai gyönyörű kézimunkákat, hímzéseket készítenek. Az évek során kialakult az egyesület éves programja. Rendszeres programnak számít a Vukovári Magyarok Bálja, amelyet minden évben februárban - az egyesület alapításának hónapjában - rendeznek meg. A bál kezdőtánca hagyományosan a palotás, amely a régi kastélyok hangulatát idézi. A legutolsó bálon 300 vendég vett részt. A vukovári magyarok minden évben a Duna-parti fehér kereszt emlékműnél és a temetőben emlékeznek meg a honvédő hősökről - köztük a város védelmében elesett 50 hős magyarról. A városhoz közeli ovÄŤarai tömegsírnál pedig minden évben koszorút helyeznek el a 200 ártatlanul meggyilkolt civil emlékére - akik közül hárman magyarok és többen Rozalija asszony közvetlen munkatársai voltak a vukovári kórházban.A Vukovári Magyarok Egyesülete és Rozalija elnök asszony személyesen is jó kapcsolatot ápol Vukovár polgármesterével, Ĺ˝eljko Sabóval, aki lehetőségei szerint támogatja is a városban élő magyarokat. A vukovári önkormányzatot azonban még mindig erősen leköti az újjáépítés, a közelmúltban szinte teljesen elpusztított város életminőségének javítása, ami húsz év távlatából még ma is komoly feladatot jelent.A Vukovári Magyarok Egyesülete tervei között szerepel egy önálló magyar központ létesítése, amely iránt a megyében élő magyarság részéről erőteljes igény van, és amely igazi otthont adna a Vukovár-Szerém megyében élő közel 2000 magyarnak. A jelenlegi egyesületi helyiséget ugyanis csak hetente egyszer használhatják, és egyébként is túl kicsi a programokhoz. A Vukovári Magyar Központban kapna helyet a Rozalija elnök asszony által legfontosabbnak tartott magyar anyanyelvi oktatás, hagyományőrzés, az énekkar és a tánccsoport is. A saját tulajdonú ingatlan lehetőséget biztosítana akár tájház és vendégszobák kialakítására, a magyar gasztronómia bemutatására (magyar étterem, magyar cukrászda), de konferenciák megszervezésére is különböző témakörökben (tudomány, történelem, turizmus, művészet). A Vukováron élő nemzeti és etnikai kisebbségek, a németek, az ukránok és a szerbek is rendelkeznek már saját kultúrházzal, amelyeket nemzeti kormányaik segítségével létesítettek.Rozalija Jakumetović elnök asszony egy mondatban foglalja össze politikájukat: "Legfőbb célunk, hogy felébresszük a vukovári és szerémségi magyarságot az ezeréves Csipkerózsika-álmából." A vukovári magyarok nagyon szeretnék, ha az anyaországgal még szorosabb lenne a kapcsolatuk, és terveiket, projektjeiket a magyar kormány támogatná. Szívesen látnának vendégül gyakrabban anyaországi politikusokat, tudósokat, művészeket, akik segítenék őket a magyar identitás megerősítésében.A vukovári rózsák tehát élnek és virágoznak. Töveiket, ágaikat és bimbóikat mégis ápolni kell, hogy a szirmok ne hervadjanak el.
Névjegy
Rozalija Jakumetović A Vukovári Magyarok Egyesületének elnöke 1961. május 4-én született a vajdasági színmagyar Gombos községben (szerbül: Bogojevo), leánykori családi neve Andrasity. Gomboson fejezte be a magyar elemit, Zomborban a középiskolát magyar nyelven, majd gyógyszerész-technikusi végzettséget szerzett. Vukováron kezdett el dolgozni, ahol a horvát nyelvet meg kellett tanulnia, mert addig csak magyarul beszélt. A honvédő háború előtt a vukovári külvárosi (Slavija) gyógyszertárat vezette. Mivel a vukovári ostrom elején a gyógyszertár találatot kapott, a megmaradt gyógyszerekkel együtt a hadikórházban dolgozott tovább. Vukovár eleste után Zágrábba került, ahol a klaityevói gyermekkórházban vezetett egy donációs (külföldről adományozott gyógyszerekkel működő) gyógyszertárat. 1995-ben Zágrábban saját drogéria-gyógyszertárat nyitott. Vukovár békés reintegrációja után családjával hazatért. Otthonukat újraépítették, és 2003-tól újra vukovári lakos. Ma nyugdíjas, szabad idejében kertészkedik és gyümölcsöket termel, kézimunkázik, és egy kicsit a festészettel is próbálkozik. Családi házuk 2010-ben megkapta a "Horvátország legszebb kertes háza" címet, valamint elnyerte az első, "zöld virág" elnevezésű turisztikai díjat.
|
2012. január 08, vasárnap
| 08:33
|
Megjelent a Calligra Suite for Windows előzetes kiadása
[HUP]
|
| |
A Calligra és a KDE on Windows fejlesztői büszkén jelentik be a Calligra Suite windowsos telepítőjét, így mostantól a Windows felhasználók is használhatják és segíthetnek a Calligra tesztelésében.
A Calligra egy könnyűsúlyú, szabad és nyílt forráskódú irodai és kreativitási programcsomag táblázatok kezeléséhez, szövegfeldolgozáshoz, prezentációkészítéshez, projektkezeléshez, folyamatábrákhoz, digitális festészethez és vektorgrafikus képszerkesztéshez. A más irodai programcsomagokkal való együttműködéshez az Open Document Formatumot (ODF) használja, valamint egyszerű olvasási támogatást nyúlt a Microsoft dokumentumformátumaihoz, köztük a *.doc, *.docx, *.xls, *.xlsx, *.ppt és *.pptx formátumokhoz.
További információk a bejelentésben és a KDE.hu oldalon.
|
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
