| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Fodrász 2012. február 06, hétfő 2012. február 02, csütörtök 2012. február 01, szerda
| 09:00
|
Átváltozás: Beszabadultak a fodrászatba a celebek
[N?k Lapja Café]
|
| |
Új hajszínnel az új életbe: ki szőkére, ki barnára, de számos híresség változtatott külsején januárban. Az eddig szolid Adele alaposan kiszőkült, Palvin Barbara nagykorúságát Marilyn Monroe-ként élvezi, Szabó Zsófi pedig többórás procedúrával szabadult meg kacér énjétől.
|
2012. január 29, vasárnap
| 17:29
|
Kutatás: Megcsalod a fodrászt?
[Nana]
|
| |
A Kiskegyed.hu felméri, hogy a fodrászt, az autószerelőt, vagy éppen a nőgyógyászt hagyjuk ott nehezebben.
|
2012. január 25, szerda
| 11:41
|
Szőnyeget vesznek a lottómilliárdosok
[Hír3 - Bulvár]
|
| |
Szőnyeget vesz és ezentúl rendszeresen jár fodrászhoz az a pár, amely Nagy-Britannia eddigi hetedik legnagyobb lottónyereményére tett szert: 40 millió 627 ezer 241 fontra, azaz 13 milliárd forintnyi összegre.
|
2012. január 24, kedd
| 07:37
|
Egy konzervatív és egy meleg zöld
[Népszabadság - Külföld]
|
| |
Második fordulója is lesz a finn elnökválasztásnak, miután egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok legalább ötven százalékát. A választók itt már csak a konzervatív és a zöld jelölt közül választhatnak: ha az előbbi nyer, az elnöki palotába ötvenöt év után újra konzervatív politikus költözhet, ha viszont az utóbbi, akkor first lady helyett egy ecuadori fodrászfiú tölti majd be a hitvestárs szerepét.
|
2012. január 20, péntek
| 17:13
|
Az olasz Titanic
[Hetek]
|
| |
"Miután minden megremegett, a hajó egyik oldalára kezdett dőlni. Az étteremben leestek a tárgyak, poharak, tálcák, tányérok. Meg is sérültünk, de a legdrámaibb mégis az volt, ahogy az emberek egymást szólongatták, anyák a gyermekeiket, az emberek szeretteiket, családtagjaikat. Sötét volt, és nem tudtuk, mit tegyünk. Egyre többen estek el, ahogy egyre jobban dőlt a hajó. Hallottuk a parancsnok hangját, de jobbnak láttuk az egyik kijárat felé futni" - idézte fel az utóbbi évek legsúlyosabb európai hajókatasztrófájának perceit az egyik túlélő. A tragédia alig három hónappal a Titanic elsüllyedésének 100. évfordulója előtt történt.
A Costa Concordia luxus tengerjáró a Tirrén-tengeren, a toszkán partok közelében fekvő Giglio-szigetnél péntek este beleütközött egy, a tengerfenékből kiálló sziklába, léket kapott, majd a közeli homokzátonyon az oldalára dőlt. A luxushajón 4229-en tartózkodtak, közülük 3209 turista a világ 62 országából, többségükben olaszok, franciák és németek. Lapzártánkkor a toszkán hatóságok közzétettek egy listát 28 eltűnt nevével, akiket a luxushajón utazók közül keresnek. Az eltűntek - 24 utas és a személyzet 4 tagja - köztük 13 német, 6 olasz, 4 francia, 2 amerikai, valamint 1-1 magyar, indiai és perui állampolgár van. A legutolsó jelentések szerint a hajótestben több más áldozatéval együtt megtalálták a két eltűnt magyar közül az egyik, egy férfi holttestét. Ezzel már 11-re emelkedett a hajóbaleset halálos áldozatainak száma. Nyilvánosságra hozták a Costa Concordia kapitánya kihallgatásának jegyzőkönyvét is, amely megerősítette, hogy a jelenleg házi őrizetben levő kapitány a vészjelzés leadásával és az utasok mentésével is késlekedett.A "rosszkor született" hajóAzt mondják, hogy a tragédia baljós előjelei már hat évvel ezelőtt mutatkoztak, amikor a 114 500 tonnás luxushajó - amelynek megépítése 450 millió euróba (közel 140 milliárd forintba) került - először útjára indult 2005 szeptemberében. Ilyenkor hagyományosan mindig egy üveg pezsgőt ütnek a hajók oldalához, aminek el kellett volna törnie, de ez nem történt meg. A Reuters jelentése szerint a tengerészek számára ez balszerencsét jelent. Természetesen sok tengerész nem hisz az effajta középkori babonákban, viszont a hajó 2008 novemberében a szicíliai Palermóban, kikötés közben, egy vihar kellős közepén egyszer már balesetet szenvedett. "Ez a hajó rosszkor született" - kommentálta az esetet az olasz Il Giornale című olasz lap is hétvégi számában. Bár tudományos vizsgálatok eddig még nem bizonyították, hogy a balesetek előfordulása mennyire gyakori péntek 13-án, mindenesetre az utazási cégek és az emberek mégis kerülik ezt a napot, különösen hosszabb utaknál.A Costa Concordia utasai azonban nem törődtek a szerencsétlen számmal. A luxushajó gyakran elhaladt a Giglio-sziget mellett, ezt az eseményt turisztikai céllal mindig előre egyeztették és kihirdették. A turisták számára izgalmas látványosságot jelentett a szigethez igen közel merészkedő óceánjáró hajó. Ezt a hajó fedélzetén is reklámozták, és sok vendég ilyenkor a külső hidakon állt, hogy ezen a különleges eseményen részt vehessen. Ezt cáfolta Giglio polgármestere, Sergio Ortelli: "Egyáltalán nem egy bevett gyakorlat ez. A Concordiát tavaly augusztus 9-én Massimo Callisto Garbarino navigálta, de ez teljes biztonságban történt." Tény, hogy ugyan nem lett bevett gyakorlat, de a sziget melletti elhaladás "elmaradhatatlan hagyománnyá" vált.A manőver valódi okait vizsgálva derült fény egy apró momentumra. Francesco Varusio, Grosseto főügyésze szerint a kapitány megbocsáthatatlan lezsersége egy apró figyelmesség volt a legénység egyetlen Giglio-szigeti tagjának, Antonello Tievoli főpincérnek. A tengerészek közötti belső nyelven megtisztelő gesztus megközelíteni egy helyet a legénység egy tagjának kedvéért. Péntek este Tievolit, az öreg Giglio-szigeti fodrász fiát, a tizenkét éve hajózó egykori éttermest és kempingvezetőt Schettino (a kapitány) és tisztiszolgái a parancsnoki hídra hívatták. "Antonello, gyere, nézd meg, hogy a te Giglio-szigeted mellett vagyunk!" - mondták neki. Talán egy kis baráti élcelődés is volt ebben, mert a főpincérnek az előző héten meg kellett volna kezdenie a szabadságát, de mivel a váltás nem érkezett meg, így kénytelen volt szolgálatban maradni. Felment, szétnézett, és látott valamit. Sosem volt szolgálatban a gépészetben vagy a fedélzeten, de a szemét, azt tudja használni. "Vigyázzatok, nagyon közel vagyunk a parthoz" - mondta a parancsnoknak. Túl későn."Nem értem, hogy történhetett mindez, mi fordulhatott meg a kollégám fejében. A kikötői rendészet engedélye nem szükséges, a parancsnok választja meg a hajó útvonalát, a fedélzeten ő teljhatalmú úr: de kérem, ne rángassanak engem bele ebbe az ügybe. Soha nem gondoltam volna, hogy itthon fogok partra szállni" - mondta Tievoli földijeinek, akik partra segítették a baleset után.A kapitány gyorsan távozottA Costa Cruises társaság (melynek a Carnival az anyavállalata) állítása szerint "súlyos következményekkel járó nagyon jelentős emberi hiba terheli Francesco Schettino kapitányt". A kedd óta házi őrizetben lévő 52 éves Schettino elismerte, hogy "merész manőverrel" túl közel került Giglio szigetének sziklás partjaihoz, s hogy nem értesítette időben a parti hatóságokat, majd amikor ezt végül megtette, kezdetben áramszünetről beszélt, nem említve a hajón keletkezett léket. Ügyvédjén keresztül a kapitány ugyanakkor hangoztatta, hogy teljesítette kötelességét, és több ezer ember életét mentette meg azzal, hogy közelebb vitte a hajót a parthoz azután, hogy a Costa Concordia sziklának ütközött. A megtalált két fekete doboz információit még nem hozták nyilvánosságra, de a sajtó kiderítette, hogy a hajóról még 300 utas igyekezett kétségbeesetten menekülni, amikor Schettino már Giglio szigetén volt. Ezt megerősítette a Costa Concordiát utolsóként elhagyó két tiszt, valamint a hajóorvos és Giglio alpolgármestere is, aki önként ment fel a hajóra segíteni. A kapitány elleni vádak listája terjedelmes: többrendbeli, gondatlanságból elkövetett emberölés, hajótörés, és a hajó cserbenhagyása.A hajó 22 óra körül futott zátonyra, a vészjelzést Schettino 30-40 perccel később adta le, a hajó elhagyását pedig 22 óra 58 perckor rendelte el. Az olasz pénzügyőrség helyszínre sietett hajóiról készített felvételei szerint a Costa Concordia dőlésszöge 22.58-kor még 30 fokos volt, és a mentőcsónakok mind a helyükön voltak. Mindenkit ki lehetett volna időben menteni - írta a felvételeket közlő La Repubblica című újság a honlapján. A kikötői kapitányságot csak egy órával a zátonyra futás után értesítették. A hajóról formális segélykérést egyáltalán nem adtak le. És nem a hajó hívta az irányító központot, hanem fordítva. A rögzített telefonbeszélgetésből kiderült, hogy a parti őrség tisztje emelt hangon próbálta a hajóparancsnokot felrázni. "Ön most odamegy a hajóorrhoz, felmegy a kötéllétrán, és koordinálja a mentést. Elmondja nekünk, hány ember van még a hajón: hogy vannak-e gyerekek, nők, utasok, és hogy melyikből pontosan hányan. Menjen a fedélzetre! Mi lesz, másra hagyja a mentést?" Schettino: "Nem, nem, itt vagyok, éppen koordinálom a mentést." A tiszt újra kezdi: "Parancsnok úr, ez egy parancs. Most én parancsolok. Ön bejelentette a hajó elhagyását, menjen a hajóorrhoz, menjen vissza a hajóba, és kezdje el a mentési munkák koordinálását! Már holttestek is vannak." Schettino: "Hány?" Tiszt: "Erről Önnek kellene tájékoztatnia engem, mit szeretne tenni, hazamenni? Ön most szépen visszamegy fel a hajóra, és elmondja nekünk, mit lehet tenni, hány személy van ott, és mire van szükségük." Schettino újra biztosítja a tisztet: "Rendben, már úton vagyok." A kapitányság szerint azonban mindezek ellenére sem tért többé vissza a hajóra.Tanácstalan túlélők"Azokban a percekben csak arra gondoltunk, hogy meghalhatunk. Magunkhoz szorítottuk a kisfiunkat, sikerült felvennünk a kabinban a mentőmellényt, aztán kimenekülni a hídra, hogy beszálljunk a mentőcsónakba. A hangosbeszélőkből üzenetet sugároztak a hajóparancsnok nevében, hogy egy technikai probléma lépett fel, melyet hamarosan megoldanak, de aztán a hajó tovább dőlt, elment az áram, és a tömeg többi részével kimenekültünk"- meséli az olasz Pannese házaspár. "A hároméves kisfiunkat mindvégig ölben fogtuk és vittük, és majdnem végig aludt, nem is igazán tudatosult benne, mi is történik éppen. Még szerencse! A hajó az ütközés után egy rövid időre felegyenesedett: ekkor történt, hogy a sziget fényeit is látva, nagyon sokan futkosni kezdtek a folyosókon, hogy a külső hidakhoz jussanak, és a mentőcsónakokba szálljanak. Láttuk, ahogy többen a tengerbe ugrottak, talán éppen azért, mert a part olyan közelinek látszott. Mialatt a hajó süllyedt, a legénységtől olyasmit is hallottunk, hogy menjünk vissza a kabinunkba. Még szerencse, hogy éppen ellenkezőleg cselekedtünk, kimenekültünk a szabadba, és a mentőcsónakokhoz mentünk.' A Costa Concordia vezérigazgatója, Pier Luighi Foschi hálás a legénységnek a hajón mutatott magatartásáért és ügyességéért, miután legtöbbjük - szemben a kapitánnyal - nagyon jól teljesített.Egy túlélő, az amerikai Melissa viszont, aki már részt vett ehhez hasonló hajóutakon, azt nyilatkozta az MSNBC egyik adásában, hogy a fedélzetre érkezés után egy órával minden utasnak tartanak egy kiképzést, ha esetleg baleset történne, azonban a Concordián a hivatalos útitervben ez a kiképzés másnap délután 5 órára volt kiírva. "Az én véleményem szerint a legénység nem volt informálva, nem tudom hibáztatni őket, mert nem tudtak semmit. Kérték, hogy menjünk vissza a szobáinkba, arra törekedtem, hogy megtaláljam a mentőcsónakokat, érdeklődtem, hogy tud-e valaki angolul, de ők semmi információt nem adtak. A legénység nem tudta azt sem, hogy hol vagyunk, senki nem utasította őket, a kapitánynak pedig másfél órába került, amíg megszólaltatta a vészjelzőt.""Mi a mentőcsónakban voltunk. Visszanéztem és láttam, hogy a hajó első emeleti ablakai víz alatt vannak, az emberek sikoltanak, mert nem sikerül a mentőcsónakba beszállniuk" - idézi fel a menekülés perceit a szintén amerikai Blake Miller.Két turista hölgy, a római 23 éves Ilaria és a perugiai 22 éves Safa egy tanfolyamon vettek részt az óceánjáró fedélzetén. "Este éppen vacsoráztunk, amikor minden remegni kezdett, elment az áram, és az emberek segítségért kezdtek kiabálni. Egy órával később megszólaltak a szirénák, és kiadták a parancsot a hajó kiürítésére. A mentőcsónakokhoz mentünk, de nem mindegyik a vízre érkezett, némelyik leesett a hídról, és voltak, akik megsérültek vagy beszorultak. Miután minden megremegett, a hajó egyik oldalára kezdett dőlni. Az étteremben leestek a tárgyak, poharak, tálcák, tányérok. Meg is sérültünk, de a legdrámaibb mégis az volt, ahogy az emberek egymást szólongatták, anyák a gyermekeiket, az emberek szeretteiket, családtagjaikat. Sötét volt, és nem tudtuk, mit tegyünk. Egyre többen estek el, ahogy egyre jobban dőlt a hajó. Hallottuk a parancsnok hangját, de jobbnak láttuk az egyik kijárat felé futni.' A többi utashoz hasonlóan Ilaria és Safa is a mentőcsónakokhoz futott: "De a hajó dőlése miatt nem minden mentőcsónak ért a vízbe, hanem az alsóbb hidakon megakadtak. Szerintünk sokan megsérültek vagy beszorultak. Volt, aki vízbe ugrott.' A két fiatal hölgy kisebb sérüléseit is a Polgári Védelem által felállított rögtönzött elsősegély-állomáson látták el a Giglio-sziget partján.Lapzártánkkor a toszkán tengeren egyre viharosabb időjárás megszakította az eltűntek keresését. (Közreműködött Kurucz Anita)
|
2012. január 19, csütörtök
| 15:50
|
Egy igazán exkluzív szalon
[Hetek]
|
| |
Lucia Iraci 2006-ban jótékony szépségápolási céllal alapította a Josephine Egyesületet. Elsődleges célja az volt, hogy a szépítkezést elérhetővé tegye a társadalom perifériájára szorult hölgyek számára, és segítséget nyújtson önértékelésük helyreállításában. Tavaly "nőnapi ajándékként" nyitotta meg kapuit Párizsban az első "társadalmi célú" szépségszalon.
Lucia Iraci nővérének, Josephine-nek köszönheti, hogy tizenhat évesen közelebbről is megismerkedhetett a fodrászat művészetével. Bár elmondása szerint gyerekkorában nem fésülgette a babáit, és azt is utálta, amikor az ő haját igazgatták, mégis úgy döntött, hogy testvére útját követi, és kitanulja a fodrászszakmát. Ami végzetes balesetnek tűnt, végül örök szenvedély lett számára. A képesítés megszerzése után Lucia visszatért szülőhazájába, Olaszországba, ahol fodrászszalont nyitott, majd később visszaköltözött Franciaországba. Tehetségének köszönhetően rövid időn belül nagy sikereket ért el, olyan legendás neveknek dolgozott, mint Yves Saint Laurent, Bettina Rheims vagy Peter Lindbergh.
Lucia Iraci húsz éven át profi stúdiófodrászként tevékenykedett, magazinoknak dolgozott, és divatbemutatókra készített fel modelleket. 2000-ben régi álma teljesült: megnyitotta saját szalonját Párizs egyik legelegánsabb negyedében. Szilárd meggyőződése volt, hogy az önértékelés és a külső megjelenés szorosan összefügg egymással, és mélyen megdöbbentette a felismerés, hogy a társadalom legszegényebb rétegének 80 százaléka nő. Így a bajba jutott hölgyek megsegítése érdekében 2006-ban létrehozta a nővéréről elnevezett Josephine karitatív egyesületet. "A divat és a könnyedség világában egyre inkább kutatni kezdtem, mi is az én utam igazából. Segíteni akartam. Tudom, hogy egyes hölgyeknek mekkora nehézséget jelent, hogy foglalkozni tudjanak magukkal, hiszen Franciaországban a hajvágás szinte luxusnak számít. A szépségápolás hasztalannak tűnhet, de fontos tudatosítani, hogy szoros kapcsolatban áll belső emberünk kiegyensúlyozottságával és helyes önértékelésünkkel" - vallja Iraci, az egyesület elnöke.
Az egyesület 2011-ben ért első révébe: Párizs 18. kerületében, a Montmartre-on, megnyitotta 120 négyzetméteres társadalmi és jótékony célú szépségszalonját, ahol a tartósan munkanélküli és szociálisan bajba jutott hölgyek hétfőtől péntekig több ízben is szépülhetnek. Fodrász, kozmetikus, sminkes, manikűrös, masszőr, stílustanácsadó áll a szépülni vágyók rendelkezésére, mindössze 3 euróért. És ezzel még nem merült ki a teljes szolgáltatási paletta: az állásinterjúra vagy más fontos eseményre hivatalos hölgyek ruhát is kölcsönözhetnek a szalon és az egyesület jóvoltából.
A hölgyek kivétel nélkül frusztráltan, "letört szárnyakkal", a megbecsülés hiányának nyomasztó érzésétől szorongva érkeznek a leginkább elegáns művészeti galériára emlékeztető, színes és vidám szépségszalonba. Ahogy azonban a fodrász a hajukhoz ér, kezdenek feloldódni és apránként megnyílni. Kialakul a bizalom légköre. "Ezek a nők meg vannak törve. Néha elmesélik megrázó történetüket, néha nem. Szeretnék nekik időt biztosítani arra, hogy a sokszor rémisztően nehéz terheiket, mint egy csomagot, letegyék, és feloldódjanak. Emlékeztetni akarom őket arra, hogy ők is lehetnek igazán szépek" - meséli visszafogottan Lucia.
A hátrányos helyzetnek lehetnek pénzügyi vagy szociális okai, de nem ritka az erőszakot megélt nők vagy az elszigetelt anyák esete sem. A probléma nem csupán a munkanélküliségben merül ki, ugyanilyen fontossággal bír, hogy ezeknek a nőknek a társadalomba is sikeresen kell beilleszkedniük. Az elszigeteltség nemcsak a szegénységre korlátozódik, nagyon gyakran instabil kapcsolatokban is megnyilvánul.
Az egyesület alakulásakor három célt tűzött ki maga elé: elérhetővé tenni a szépségápolást a legszegényebbek számára, visszaadni a hölgyeknek helyes önértékelésüket és önbizalmukat, valamint segíteni a társadalomba és a munkaerőpiacra való visszaépülésüket. A rehabilitáció és a reintegráció sikeressége az önbecsülés visszahódításával kezdődik.
A szegénység a legáltalánosabb definíció szerint az az állapot, amikor valaki nem tudja kielégíteni alapvető szükségleteit. Ez alatt azt értik, ha valaki nem rendelkezik az emberhez méltó, társadalmilag elfogadott életvitelhez szükséges jövedelemmel. Lucia Iraci igen sajátos és eredeti megvalósításban ezen hölgyek megsegítésére kötelezte el magát. Tapasztalatból tudja, milyen a hányatott sors. Az ötvenes évek végén egy szegény szicíliai családba született. Hároméves volt, amikor édesapját elveszítette. Tizenhat éves koráig egy kolostorban nevelkedett, amiről így mesél: "A nőiesség nem volt kérdés. Sosem mondták, hogy szép vagyok. Nem bántott, de azért nyomot hagyott bennem."
Lucia Iracit munkásságáért 2009-ben becsületrenddel tüntették ki, 2010-ben pedig egyike volt azon nőknek, akik a fenntartható fejlődésért végzett munkájukért 10 ezer eurós díjat nyertek. Az egyesület munkáját a párizsi polgármester és több szponzor, mint a LOréal és a Maybelline, is támogatja. A szalonban három fő kivételével (a koordinátor, a fodrász és a sminkes) mindenki önkéntesként segíti a karitatív tevékenység sikerességét. A metamorfózison átsegítő Lucia így már nem a hírességek és modellek szépítésének szenteli az életét. Ennél nemesebb célkitűzésnek tartja, hogy a rivaldafény helyett a nélkülözésben élő nőket segítse ki a homályból.
|
2012. január 18, szerda
| 14:00
|
Fodrász
[Workania]
|
| |
2012.01.11., Győr, Álláskereső - kisalfold.hu
|
| 14:00
|
Fodrász
[Workania]
|
| |
2012.01.16., Győr, Álláskereső - kisalfold.hu
|
2012. január 17, kedd
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
