| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Gazdasági információk 2012. május 17, csütörtök
| 14:20
|
Aranyláz a világűrben
[Hetek]
|
| |
Űrbányát nyitna tíz éven belül az amerikai Planetary Resources (Bolygó Erőforrások) nevű cég. Ehhez űrtávcsövek adatai alapján választanának ki egy földközeli kisbolygót, melyet alapos vizsgálat után egy zsákszerű burokkal vagy hálóval fognának be, és már el is kezdődhetne a kiaknázása. Ha mindez megvalósul, a vállalat dollárbilliókkal (!) járulhat hozzá a világ GDP-jéhez. Nagyravágyó elképzeléseik között nem kisebb cél szerepel, mint az emberiség jólétének biztosítása, melynek során az ember gazdasági érdekszférájába vonja majd a Naprendszert.
Az eddig szinte ismeretlen, seattle-i központú cég április végén jelentette be az első hallásra teljes őrültségnek hangzó tervét, mellyel hatalmas feltűnést keltett. Jelenleg ugyanis a Holdon vagy más bolygókon, kisbolygókon történő bányászat a science fiction tárgykörébe tartozik. A hivatalos sajtótájékoztatón az alapítók - Eric Anderson és Peter H. Diamandis - arra emlékeztettek, hogy "az emberiség életében a legnagyobb befektetéseket mindig is az új erőforrások utáni hajsza eredményezte. Az európai felfedezők vagy az amerikai telepesek az arany, az olaj vagy a földterületek miatt terjeszkedtek nyugat felé, de most elérkezett az idő, hogy az ember kilépjen az űrbe is az erőforrásokért". A cég vezetésében is szerepet vállaló Diamandis szerint az űrben megtalálható az összes olyan erőforrás, amire szüksége van az emberiségnek. Gyakorlatilag korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre az energia és a víz, a fémek és az ásványok.
A Planetary Resources elsősorban a Naprendszerben kóborló kisbolygókból kinyerhető anyagokat - vizet és ritka fémeket - akarja hasznosítani. "A víz talán a legértékesebb erőforrás a világegyetemben" - nyilatkozta Anderson. Egyrészt azért, mert lehetővé teszi az ember által lakott űrállomások működését az űrben, másrészt mert az összetevői - a hidrogén és az oxigén - ideális rakéta-hajtóanyagok. Ha az üzemanyagot az űrben is ki lehet majd nyerni, drasztikusan csökkenhetnek a költségek. Az ilyen "kozmikus benzinkutak" többek között a NASA-nak a Marshoz indított űrhajóit is elláthatnák üzemanyaggal. Anderson szerint ez akár már 2020-ra valósággá válhat.
A ritka fémek - például platina - bányászatát először várhatóan egyetlen kisbolygón kezdenék meg, a következő "menetrend" szerint. Először egy Föld körüli pályán mozgó űrtávcsövet (Arkyd 101) küldenének fel az űrbe, amellyel azonosítani és kategorizálni lehetne az aszteroidákat. Erre már huszonnégy hónapon belül sor kerülhet. Ekkorra már az Arkyd 102 is elkészülne, amely még mindig egy űrtávcső lenne. Ezután kezdődne a 200-as széria fejlesztése, amik már valódi űrhajók, feladatuk az előzetesen kiválasztott aszteroidák vizsgálata. Ezek mérnék fel az égitest pontos alakját, anyagi összetételét, forgási jellemzőjét és a felszínt borító törmelék vastagságát. Az adatok segítségével döntenék el, hogyan lehetne legegyszerűbben kiaknázni a kisbolygót. A szondák másik, Prospector (Kutató) nevű csoportját a távolabbi kisbolygók felé indítanák. Ezek útközben tudományos felfedezéseket is tehetnek, mivel a kisbolygóbányászathoz a mainál sokkal részletesebben kell megismerni azok tulajdonságait.
A 300-as sorozat valósítaná meg a fő célt, vagyis ezek lennének a bányász-űrhajók, amelyek elrepülnének a kiválasztott aszteroidára, megvizsgálnák a felszínt, és begyűjtenének minden lényeges információt. Amikor a kiválasztott kisbolygók a holdpályán belülre kerülnének, Interceptornak (elfogónak) nevezett szondák közelítenék meg őket párosával. A kisebb, néhány méteres égitesteket egy zsákszerű burokkal vagy hálóval fognák be, majd feldarabolnák. A kinyert hasznos anyagokat típusonként különválasztva űrszondák szállítanák el további feldolgozásra vagy közvetlenül a megrendelőnek. A nagyobb objektumoknál ettől eltérő módszert alkalmaznának. Az égitestet szektorokra osztanák, amelyekben más-más bányászati tevékenységet végző robotok dolgoznának. A kinyert anyagot feldolgoznák, majd vagy a végső megrendelőhöz, vagy egy bolygóközi "üzemanyagtöltő állomásra" továbbítanák.
Független - és tegyük hozzá, többnyire szkeptikus - szakértők szerint a sajtótájékoztatón a nagy szavakon és grandiózus tervek bemutatásán túl csak kevés szakmai információ hangzott el, így a korábban Arkyd Astronautics néven ismert vállalkozás szakmai megítélése egyelőre erősen ellentmondásos.
A Planetary Resources terveinek megvalósításával kapcsolatban számos technikai nehézség merül fel: ilyen például a súlytalanságban történő fúrás, kitermelés és finomítás, nem beszélve a nyersanyag elszállításáról. Rengeteg új technológiát kell kidolgozni, sokat közülük szinte teljesen ismeretlen területen, ráadásul ezek gyakorlati tesztelésére az űrben ritkán kerülhet sor.
Az űrbéli bányászat nagyon drága, ezért csak olyan anyagokat érdemes kitermelni, majd a Földre szállítani, amelyek piaci értéke igen magas. Rövid távon azonban még így is kérdéses, megtérülhet-e az aszteroidabányászat úgy, hogy a nyersanyagot a Földre juttatják vissza. Ha kifejlesztik a megfelelő technológiát, akkor az űrszondák, űrhajók, űrbázisok építésénél sokkal gazdaságosabb lehet a helyben elérhető alapanyagokra támaszkodni, mint azt legyártani a Földön, és onnan feljuttatni a világűrbe. Ez viszont sok időbe is beletelhet, és ha a vállalat hosszú távú terveiben profit is szerepel, akkor vásárlókra van szükség. Azt már csak találgatni lehet, lesz-e piaci igény arra, hogy az űrben gyártsanak ilyen eszközöket. A szakemberek között abban konszenzus van, hogy a kisbolygók ilyetén hasznosítása a ma ismert technológiával nem gazdaságos.
A műszaki megvalósítás nehézségein túl jogi területen is akadnak kihívások. Noha Eric Anderson azt nyilatkozta a Discovery Newsnak, hogy "nekünk mint amerikai cégnek egyértelműen jogunk van elmenni egy aszteroidára és hasznosítani az erőforrásait", nemzetközi szempontból azonban nem hagyható figyelmen kívül az ENSZ 1967-es űregyezménye. Ennek 2. cikkelye kimondja: "A világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, sem a szuverenitás igényével, sem használat vagy foglalás útján, sem bármilyen más módon egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki." Ezt több mint száz ország, köztük az Egyesült Államok is aláírta. Ugyanakkor az is igaz, hogy bármelyik nemzet kivonhatja magát az egyezményből, amennyiben erről előzetesen (egy évvel korábban) értesíti a tagokat.
Arról egyelőre nincs hír, hogy mennyi pénzt fektettek a cégbe az alapítók, de reményeik szerint 2030 körül már a "földi GDP" jelentős része a kisbolygóbányászatból származhatna. Annyi azonban bizonyos, hogy a nyilvánosságra került információk alapján a Planetary Resources jelentős anyagi háttérrel rendelkezik, és sok szakembert sikerült már megnyerni ügyüknek. A projekt finanszírozói között található többek között Larry Page és Eric Schmidt, a Google alapító tulajdonosai, Ross Perot, az Egyesült Államok egyik leggazdagabb embere, a Hillwood igazgatója, Charles Simonyi magyar származású milliomos és kétszeres űrturista, Ram Shiram, a Sherpalo alapítója és a Google igazgatósági tagja, továbbá a filmrendező és felfedező James Cameron. Tanácsadóként segíti a cég munkáját az amerikai légierő volt vezetője, T. Michael Moseley, valamint David Vaskevitch, a Microsoft volt technikai vezetője, továbbá számos egykori és jelenlegi NASA-kutató és -pilóta.
Bolygók nemesfémből
A kisbolygó vagy más néven aszteroida olyan kis méretű, szilárd anyagú égitest, amely egy csillag körül kering. A legnagyobbak átmérője néhány száz kilométer, a kisebbeké néhány kilométer, esetleg csak méteres nagyságrendűek. Naprendszerünkben a kisbolygók többsége az úgynevezett kisbolygóövben - a Mars és a Jupiter pályája között - található. A Föld közelében kilencezernél is több aszteroida mozog, ezekből ezerötszázra legalább annyira "könnyű" leszállni, mint a Holdra. Ezek az égitestek igen gazdagok platinában, nikkelben és több más nemesfémben. Egy egyszerű, ötszáz méter átmérőjű, platinában gazdag aszteroidából több platinát tudnának kibányászni, mint amennyit eddig a világtörténelem során összesen bányásztak.
|
2012. május 14, hétfő
| 04:40
|
Milyen változásokat hozhat a 30 százalékos adókulcs?
[Adózóna]
|
| |
A nemzetgazdasági miniszter szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette, hogy az energiaszolgáltatók és a közműcégek nyereségét jövőre 30 százalékos kulccsal adóztatnák, és ennek kapcsán egyes fórumokon felmerült, hogy jelenleg háromkulcsos társaságiadó-rendszer bevezetését tervezik. Tekintettel arra, hogy egyelőre az információk sokszínűek, ugyanakkor a jogszabályalkotás sebessége gyors, érdekes lehet átgondolni a lehetőségeket és következményeket.
|
2012. május 02, szerda
| 10:25
|
Tízmilliárd euró a gazdasági növekedésre
[Metropol]
|
| |
Az euróövezeti országok tízmilliárd euróval emelnék az Európai
Beruházási Bank (EIB) alaptőkéjét, hogy ezzel segítsék a gazdasági
növekedést - írta a Süddeutsche Zeitung szerdai számában berlini
kormánykörökből származó információkra hivatkozva.
|
| 10:08
|
Merkel: Ne gondoljuk, hogy a növekedés egy csomó pénzbe kerül
[VG - Gazdaság]
|
| |
Az euróövezeti országok tízmilliárd euróval emelnék az Európai Beruházási Bank (EIB) alaptőkéjét, hogy ezzel segítsék a gazdasági növekedést - írta a Süddeutsche Zeitung szerdai számában berlini kormánykörökből származó információkra hivatkozva.
|
2012. április 27, péntek
| 10:17
|
Plázastop: egy Metro és két Penny Market nem épülhet meg
[HVG - Vállalkozó szellem]
|
| |
A plázastop alóli felmentéseket elbíráló bizottsághoz eddig 41 felmentési kérelmet nyújtottak be, amelyből 29-et tárgyaltak meg, 12 esetben a kérelmet elutasították, 15 esetben támogatták és kettőnél további információkat kértek - derül ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter írásban adott válaszából.
|
2012. április 21, szombat
| 00:04
|
Ángyán leleplezést ígér
[Hetek]
|
| |
Továbbra sem hallgat a családi gazdaságok érdekeiért saját pártjával szemben hadakozó Ángyán József. A nemrégiben lemondott államtitkár az állami földek haszonbérlete kapcsán az egész országot leszedő hálózatról és annak működési módszeréről szeretné lerántani a leplet.
Erről az agrárprofesszor honatya az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának hétfői ülésén beszélt, ahol ismét szóba kerültek a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által a családi gazdálkodók számára meghirdetett földbérletek ügye. A téma azért vált forróvá az elmúlt hetekben, mert egyre több olyan történet lát napvilágot, amelyek szerint a kedvezményesen bérelhető állami földterületekhez - a 65 ezer hektáros keretből eddig több mint 30 ezer hektárról döntöttek - nem mindig a kormány által kedvezményezettként megjelölt családi gazdálkodók jutottak hozzá, hanem a Fideszhez közel álló nagygazdák, illetve strómanok (lásd keretes cikkünket). A kérdés tisztázása azért bonyolult, mert nemcsak a nyerteseknek és a pályázat többi résztvevőjének kellett titoktartási nyilatkozatot aláírnia, hanem a bírálat részletei sem nyilvánosak. Mint Harangozó Gábor, a mezőgazdasági bizottság szocialista tagja a Heteknek elmondta, a bírálati szempontok csaknem fele szubjektív volt. Ám mindezt közelebbről az érdeklődő képviselők is csak a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának lapzártánk után sorra kerülő ülésén vehetik górcső alá. Ráadásul - mondta Harangozó, az albizottság elnöke - ennek az ülésnek is zártnak kell lennie (tekintettel az információk titkosítására), így az általuk megismert tényekről csak általánosságban tudnak majd beszélni. Az MSZP-s politikus szerint egyébként az állattenyésztéssel foglalkozó, helyben lakó gazdaságok támogatása mögötti, eredetileg meghirdetett kormányzati szándékban - amennyiben az valóban őszinte - van logika. Nevezetesen az, hogy a hazánkra jellemző nagybirtokrendszer kiváló jövedelemtermelő képességgel rendelkezik ugyan, ám a jellemzően gabonatermesztésben utazó nagygazdák munkahelyeket alig teremtenek, a megtermelt haszon pedig nem marad helyben. Vagyis amíg a nemzetgazdaság hasznot húz a nagygazdaságokból, addig a "falvak népe" mit sem profitál belőle. Ugyanakkor egy 150 hektáros birtokból, amennyiben ahhoz állattartás is van rendelve, akár öt-hat család is meg tud élni. A kormány nem véletlenül hirdette meg úgy a kis- és közepes gazdálkodóknak szóló földbérleti programot, hogy azok pályázhatnak, akik helyben vagy húsz kilométeren belül laknak. "Ehhez képest azonban több olyan jelzés jutott el hozzánk, hogy vannak olyan pályázati nyertesek, akik mezőgazdasággal sem foglalkoznak, nemhogy állattenyésztéssel, vagy ha végez is termelő tevékenységet, az állatokat "lízingeli", hogy megfeleljen a feltételeknek. Más esetben éppen egy állattartó telep esett el az eddig bérelt földjeitől, amelyeket olyan gazda kapott, aki nem foglalkozik állattartással. De volt olyan panasz is, amely szerint a kiírás előtt a panaszos háza mellett lévő 60 hektáros földterületet helyrajzilag egy másik településhez sorolták, így ő már hátrányba került a pályázatnál" - sorolta Harangozó Gábor, aki konkrétumokat azért nem mondott, mert a panaszokat a jövőben fogják közelebbről megvizsgálni. Erre lesz jó alkalom például az ellenőrző albizottság már említett ülése, amely egyébként a kormánypárti képviselőkben is érdeklődést váltott ki. A legutóbbi mezőgazdasági bizottsági ülésen Ángyán József mellett a KDNP-s Sáringer-Kenyeres Tamás is szorgalmazta a tüzetesebb ellenőrzést. Mint Sáringer-Kenyeres lapunknak elmondta, szűkebb pátriájában, Zala megyében a megyei közgyűlésben a Jobbik kezdeményezte egy olyan bizottság létrehozását, amely azt vizsgálná, hogy miként érvényesültek a kiírási feltételek a már megnyert földbérleti pályázatok esetében. Ezt azonban ő nem támogatná - amennyiben országos merítésben lehetne vizsgálni, mennyi a valóságtartalmuk a programmal kapcsolatban felmerülő gyanúknak. Addig, amíg erre nem kerül sor, a honatya a sajtóban megjelent információkat nem venné készpénznek. Ángyán József oligarchákról és a zöldbárókról szóló megjegyzéseit pedig egyelőre úgy értelmezi, hogy a professzor bizonyára félrevezető információkat kapott az ügyben. "Ha kiderül, hogy igaza van, akkor azt fogom mondani, hogy Jóska, én melletted vagyok" - tette hozzá a kereszténydemokrata képviselő.
Gyanús esetek
A Fejér megyei Lepsényben - Ángyán József korábbi szavai szerint - 15 gazdálkodó család várt arra, hogy földhöz jusson, a pályázatot azonban visszavonták, így a Fideszhez közel álló cégbirodalom tulajdonosa, Nyerges Zsolt Mezorg nevű vállalkozása vethette be a földeket. Kajászó gazdái pedig arra panaszkodtak, hogy hiába pályáztak állami földre, azokat a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cége és az ő rokonai nyerték el. A kajászói földekről Ángyán is beszélt, mondván, hogy azokból egy kápolnásnyéki nádarató-tetőfedő vállalkozó is nyert, akinek mezőgazdasági tevékenysége korábban nem volt, gépei nincsenek, ugyanakkor - a helyi információk szerint- egy másik, 800 hektáros gazda fogja megművelni az általa bérelt földeket. A Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület szerint a Bükki Nemzeti Park területén egyszer már visszavont, majd újonnan kiírt földhaszonbérleti tenderrel is gondok lehetnek. A pályázati nyertesek között van például egy 24 éves tanárnő, aki műkörömépítő, egy több mint 10 millió forint adótartozással rendelkező gazda és mások, akiknek kormányzati kapcsolataik vannak.
|
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
