| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Gazdasági információk 2012. február 09, csütörtök
| 09:28
|
Éhínséghez vezethet a globális felmelegedés
[Hetek]
|
| |
Nem csendesedik a hosszú évek óta tartó vita a klímaváltozással kapcsolatosan. Hiába ábrándítják ki a tudósok a közvéleményt a pontatlan adatokkal, vagy adnak muníciót az ellentábor kezébe téves információkkal, vannak olyan vetületei a kérdésnek, amelyeket nem lehet megkérdőjelezni. A brit kormány vezető tudományos tanácsadója most fegyverszünetet hirdetett - felszólított, hogy a tudósok korrekt módon tájékoztassanak, a politikusok pedig tűzzék napirendre a kérdést, ami az egyik legérzékenyebb pontunkon, a hasunkon éreztetheti magát a legfájdalmasabban.
Arról lehet ugyan vitatkozni, hogy a Himalája gleccserei eltűnnek-e teljesen 2035-re, vagy nem, arról viszont nincs vita, hogy a globális felmelegedés nem állt le, és nem is fordult vissza a folyamat. A NASA New York-i Goddard Űrkutatási Intézete (GISS) egy tanulmányt tett közzé, amely szerint az elmúlt évtized volt a legmelegebb azóta, hogy 1880-ban mérni kezdték a hőmérsékleti adatokat. Ettől az időponttól kezdve 0,8 Celsiust emelkedett a Föld átlaghőmérséklete, ami nem tűnhet soknak, mégis jelentős változásokat indított el. A GISS szerint az elmúlt három évtizedben 0,2 Celsius növekedés volt megfigyelhető évtizedenként, ami jelentős gyorsulást mutat a jelenségben.
Amikor a témáról hallunk, természetesen érdekel bennünket a klímaváltozás minden vetülete, így a tengerszint emelkedése a sarki jégtakaró felolvadása miatt, vagy az, hogy esetlegesen egész állatfajok tűnhetnek el, ha nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott életkörülményekhez. Nem elhanyagolható az extrém időjárás, az egyre gyakoribb viharok és a tornádók okozta anyagi kár sem, még akkor is, ha minket éppen nem annyira érintenek ezek a kérdések Európa szívében.
A tudósok szerint viszont a folyamat hatásai számunkra is igen fájdalmas területen, a mezőgazdaságban, az immár több mint 7 milliárd ember ellátásában fogják éreztetni magukat a legerősebben. Éppen ezért Sir John Beddington, a brit kormány fő tudományos tanácsadója a Science tudományos magazin hasábjain több tudóstársával együtt felszólította a politikusokat, hogy tűzzék a zászlójukra azokat a programokat, amelyek egyrészt csökkentik a káros gázkibocsátást, amely a tudósok szerint nagyban gerjeszti a melegedési folyamatot, másrészt elősegítik, hogy a mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon a megváltozott viszonyokhoz. Ezek természetesen minden térségben máshogy jelentkeznek, és hosszú távon hatalmas anyagi befektetést igényelnek még a modern országokban is, viszont mindenekelőtt a leginkább érintett egyenlítői térségben, Afrikában kell majd hatalmas összegeket áldozni a mezőgazdasági fejlesztésekre. Ennek már most itt volna az ideje, mivel Afrikában most sem ritkaság a hatalmas szárazság.A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
|
2012. február 07, kedd
| 13:49
|
Többen is érdeklődnek a lengyel légitársaság iránt
[Origo - Menedzs. Fórum]
|
| |
Több érdeklődő verseng a lengyel LOT légitársaságért, nem hivatalos információk szerint a Turkish Airlines, a Lufthansa és az Air France közül ez utóbbi a legnagyobb esélyes, mégis a jogszabályok gátolják a privatizációt - írta a Dziennik Gazeta Prawna gazdasági-közéleti napilap kedden.
|
2012. február 03, péntek 2012. február 02, csütörtök
| 13:00
|
A Gorilla ketrecében
[Hetek]
|
| |
Az elmúlt hetekben a szlovák médiában a gorilla szó a leggyakrabban ragozott kifejezés. Utcai demonstráción gorillának öltözött civil aktivisták banánnal és tojással dobálják a parlament épületét, az egész politikai vezetés leváltását követelve. Mindez egy nyilvánosságra került titkosszolgálati ügyirat, a Gorilla-akta kapcsán zajlik, amelynek hitelessége egyre inkább valószínűsíthető, és amely teljes valójában rántja le a leplet a politika és a gazdasági csoportok összefonódásáról, háttéralkuiról, a korrupcióról.
A Gorilla-aktát még decemberben tette fel az internetre egy oknyomozó újságíró, azóta lassan, de biztosan dagad a botrány, újabb és újabb információk kerülnek elő. Jelenleg még nehezen megjósolható, milyen hatással lesz ez a bő egy hónap múlva zajló parlamenti választásokra, bár az első közvélemény-kutatások már jelzik az irányt.
Az akta egy titkosszolgálati lehallgatási akció leirata még a 2005-2006-os évekből, a második Dzurinda-kormány idejéből. Állítása szerint ezekben az években egy pozsonyi lakásban találkozók zajlottak a nagyhatalmú Penta pénzügyi csoport egyik társtulajdonosa és különböző magas rangú politikusok között. A "baráti beszélgetéseken" aztán szó esett privatizációról, pénzmosásról, különböző döntéshozók megkenéséről, jutalékokról, személycserékről, sőt még a 2006-os választások utáni lehetséges koalíciókról is.
Jaroslav Haščák Penta-vezér a dokumentumok szerint személyesen Robert Ficóval tárgyalta, hogy kinek kivel kellene és lehetne kormányt alakítania. Emellett többször megfordult a lakásban Jirko Malchárek akkori gazdasági miniszter és Anna Bubeníková, az akkori Nemzeti Vagyonalap egyik vezetője is. Éppen ő a Gorilla-botrány első "áldozata", akit két hete menesztettek a Nemzeti Vagyonalap éléről (mivel a jelenlegi kormányciklusban már az első számú pozíciót töltötte be). Bubeníková a sajtóhírek szerint azóta eltűnt Szlovákiából. A dokumentumot egyébként már sokkal korábban birtokolta az említett újságíró, de állítása szerint egyik lap sem merte leközölni, sem foglalkozni vele, mondván, nem igazolható a hitelessége.
Természetesen most is a hitelesség kérdésén áll vagy bukik az egész botrány. Ezt kérdőjelezik meg hangosan az (ügyben negatívan) érintett személyek is. Ugyanakkor szakértők, volt titkosszolgálati alkalmazottak hitelesnek mondják, illetve mára napvilágot látott az a tény is, hogy az illetékes bíróság adott ki engedélyt lehallgatásra a titkosszolgálatnak olyan szám alatt, amely az ügyiraton szerepel. Bubeníková leváltása is arra utal, hogy legalábbis megalapozott a gyanú az állítások igazságtartalmát illetően. Több napvilágra kerülő tény alapján mára megállapítható, valóban létezett Gorilla-ügyirat, kérdéses csak az, hogy a jelenleg ismert tartalma megfelel-e a tényleges titkosszolgálati dokumentumnak. Az ügyben zajlik a nyomozás, amelynek kivizsgálását a belügyminiszter, úgy tűnik, nagyon is sürgeti, emellett RadiÄŤová kormányfő is támogatja, az elnök pedig feloldotta titoktartási kötelezettsége alól ez ügyben a titkosszolgálat jelenlegi vezetőjét.A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
|
2012. január 30, hétfő
| 15:41
|
Matolcsy még töri a fejét az önkéntes pénztárakon
[HVG - Gazdaság]
|
| |
Kidolgozás alatt vannak a nyugdíjpénztári szabályozás további, szükséges részletkérdései - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn. Hozzátették: ennek részleteiről a tárca csak később tud információkkal szolgálni.
|
| 09:34
|
Szerzői jogi tanácsok a külpiacokra tartóknak
[Computerworld - Business]
|
| |
Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). A cél a kkv-k külpiaci megjelenésének és nemzetközi együttműködéseinek elősegítése az iparjogvédelmi és szerzői jogi ismereteik gyarapítása, a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos információk terjesztése, valamint iparjogvédelmi kultúra fejlesztése révén.
|
| 09:34
|
Szerzői jogi tanácsok a külpiacokra tartóknak
[Computerworld - Hírek]
|
| |
Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). A cél a kkv-k külpiaci megjelenésének és nemzetközi együttműködéseinek elősegítése az iparjogvédelmi és szerzői jogi ismereteik gyarapítása, a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos információk terjesztése, valamint iparjogvédelmi kultúra fejlesztése révén.
|
2012. január 26, csütörtök
| 14:30
|
Mennyit érnek az európai szankciók Irán ellen?
[Hetek]
|
| |
Huszonhét európai ország döntött úgy a héten, hogy kemény szankciót foganatosítanak Iránnal szemben annak atomprogramja miatt. Az ENSZ szakértői szerint ugyanis bizonyítékok támasztják alá, hogy Teherán titokban legalább tíz éve atombomba előállításán dolgozik, ami nemcsak az egész Közel-Keletre, hanem már Európára is veszélyt jelent.
Új, uniós büntetőintézkedésekről döntöttek az uniós külügyminiszterek Iránnal szemben, amelyekkel igyekeznek elérni, hogy Irán hagyjon fel a titokban menedzselt nukleáris programjával, beleértve az urániumdúsítást, ami megfelelő állapotban nukleáris fegyverek előállítására alkalmas. Ezek közül az egyik legkomolyabb tétel az európai olajembargó, a perzsa ország olajexportjának ugyanis mintegy 20 százaléka irányul az öreg kontinensre. A szankciók azonban kiterjednek az iráni központi bank - Európában elérhető - vagyonának befagyasztására, illetve a kényesnek minősített, kettős rendeltetésű árucikkek kereskedelmére.
Teherán azonban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) részletes jelentése ellenére továbbra is azt állítja, hogy nem kísérletezik nukleáris fegyverek előállításával, és a válságot "nem szankciókkal, hanem csak tárgyalásokkal" lehet megoldani. (A NAÜ 2011 novemberében adta ki minden eddigi legkeményebb jelentését Iránról. Az ENSZ-szakértők olyan információk birtokába jutottak, amelyek alátámasztják, hogy Irán atombombák létrehozásához szükséges teszteket hajtott végre.)
A gazdasági válság Teheránt segíti
Az iráni olajügyi miniszter szóvivője azonban a szankciókat követően arra emlékeztetett, hogy a perzsa államnak bőven volt ideje felkészülni a szankciókra, és abban is biztos, hogy más vevőket tudnak majd találni olajexportjuk kieső hányadára. Az embargó egyébként július 1-jéig teljes mértékben biztosan nem lép életbe, mert a súlyos gazdasági válsággal küszködő uniós tagállamoknak, például Görögországnak és Olaszországnak időre van szüksége, hogy felkészüljenek a kiesésre. Ezek az országok ugyanis leginkább Irántól szerezték be az olajat. Irán nyugalmát pedig elsősorban az indokolhatja, hogy olajának nagy részét legfőképpen Ázsiában értékesíti - ezért ugyan az uniós szankciók komoly károkat okozhatnak az Iszlám Köztársaság gazdaságának, de összeroppantani vélhetően nem fogják. Brüsszel és Washington éppen ezért ázsiai partnereit is igyekszik meggyőzni, hogy csatlakozzanak az Irán elleni szankciókhoz. Teherán számára mindenesetre komoly figyelmeztetés az, hogy a múlt héten Japán bejelentette, hogy várhatóan felfüggeszti perzsa olajimportját, a dél-koreai miniszterelnök - Irán egy másik jelentős ázsiai vásárlója -, Hong Suk-wu pedig közölte, hogy Szöul az iráni kérdésben "alaphelyzetben az Egyesült Államokkal működik együtt".
Az iráni atomprogram körüli elmérgesedő helyzetnek azonban nem csak a gazdasági vetülete aggasztó. A teheráni rezsim ugyanis korábban azzal fenyegetőzött, hogy a szankciók esetében lezárja a 45 kilométer széles Hormuzi-szoros, amelyen a világ olajkereskedelmének 20 százalékát bonyolítják le.A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
|
2012. január 20, péntek
| 16:29
|
Kultúrgyár Ózdon
[Hetek]
|
| |
Egy digitalizációs városfejlesztési terv keretében 2020-ra a lepusztult egykori iparvárost, Ózdot Magyarország kulturális fővárosává teszik. Az észak-borsodi város kohászati műemléképületeit alakítják át országos digitalizációs és logisztikai központtá.
Nagyszabású kulturális beruházás megvalósítását tervezi a kormány Ózdon, a munkanélküliséggel sújtott észak-borsodi régió gazdasági fellendítésének céljából. Az ózdi kohászati művek közel kétszáz éves ipari épületörökségének teljes felújítása és korszerűsítése révén létrehoznák az országos digitalizációs és logisztikai központot a nemzeti kultúrkincs (múzeumok és könyvtárak állománya, egyházi, köz- és magángyűjtemények) hozzáférhetőségének biztosítása céljából - virtuálisan és valóságosan is. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) ózdi komplexuma egyben nemzetközi "kreatívipari" szolgáltató centrumként is működne, ahol a legkorszerűbb, akár háromdimenziós digitalizációs technikával örökítenék meg a hazai és külföldi műkincseket, elérhetővé téve őket a széles nagyközönség számára is. A központi "adatbank" egyebek mellett a kulturális GPS, az oktatási, közművelődési, idegenforgalmi, tudományos szféra információs bázisaként is szolgálna. "A magyar műkincsek alig hét százaléka kerül a szűk nagyközönség elé. A többi alkotás raktározása, karbantartása igen esetleges és drága, a létezésükről is kevesen tudnak, ilyenformán ezek a művek mondhatni nem is léteznek" -magyarázza Riz Gábor ózdi fideszes országgyűlési képviselő. Tárolásuk egy központi helyen, a lehető legkorszerűbb körülmények között szerinte biztonságosabb is, olcsóbb is, miközben hozzáférhetővé válnak a kutatók, kiállításszervezők, érdeklődők számára, és a digitalizációjuk is biztosított. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a híres múzeumok raktárkészleteire épített "leányintézmények" a lepusztult iparvidékekre telepítve gazdasági felhajtóerővel bírnak, elsősorban az idegenforgalom terén. A kultúraipar, s ezen belül a kreatívipar a legdinamikusabban fejlődő ágazat Európában, megelőzi az ipari szektort - állítja Riz Gábor. A "kreatívipar" gyűjtőfogalom: idetartozik a divat, művészet, reklám, IT, szabadidősport, média, design is. A kultúra- és élményipar iránt megnövekedett kereslet tapasztalható világszerte, ám az ózdi Kultúrgyár ezen túlmenően egyfajta technológiai fellegvár, a művek tárolásának, karbantartásának, illetve virtuális sokszorosításának és nyilvántartásának európai szintű központja kíván lenni. Számítások szerint a Kultúrgyár működése a projekt első, hároméves szakaszának lezárta után indul majd be.Hogy miért éppen Ózdra esett a választás, azt Riz Gábor két okkal magyarázza. Egyrészt a hajdani iparváros egyedülálló abból a szempontból, hogy a centrumában egy pusztulófélben lévő, több tízezer négyzetméternyi ipari épületegyüttes és park tátong, amely kedvező közlekedési és közmű infrastruktúrával bír: "a vasút házhoz megy." Másrészt néhány éve Ózdon került archiválásra az OEP teljes papíralapú dokumentációs állománya, ami tapasztalt helyi munkaerőt is feltételez. Harmadrészt Ózd az informatikusképzésben erős miskolci egyetem és a bölcsészképző egri főiskola között van félúton, továbbá régiós központi fekvése, fővárosközelisége is pozitívum. Évtizedes projektről van szó, 10 milliárd forintos komplex beruházásról, 700 képzett ember tartós foglalkoztatásáról, illetve sok szálon kapcsolódó régiós beruházásokról is. A terv egyelőre előkészítő szakaszban van: decemberben született együttműködési megállapodás az ózdi városvezetés és a MaNDA között - mondja Riz Gábor. Az "ózdi kiútprogram"-ként is emlegetett projekt megvalósítása uniós fejlesztési forrásokon alapul, az Europeana terv része, amelynek égisze alatt nemcsak nemzeti, hanem uniós szinten is egységes adatbázisba rendezik a tagországok kulturális örökségét. Az egyes országok adatbázisukat saját szerzői jogi törvényeik szerint kezelik, aminek legújabb magyar változata még várat magára. A kormány-ülésen kiemelt fejlesztési tervként várhatóan még januárban napirendre kerül az ózdi program, amely az NGM Növekedési Tervének része. "Ózd 36 ezer lakosának egyharmada roma, a munkanélküliség 22 százalékos, nagy az elvándorlási arány, egy nyári internetes szavazás hazánk legélhetetlenebb városaként hozta ki a települést" - mondja Hodnics Krisztián helyi vállalkozó. Szerinte első hallásra az ózdiak is kétkedve fogadták, hogy Magyarország kulturális fővárosává válhatnak, de jobban belegondolva mindinkább megbarátkoztak az ötlettel. Ha a virtuális téren át bekapcsolódnak a kulturális szolgáltatások világába, akkor a valóságban is kézzelfogható változások indulhatnak el a régióban, amelynek mondhatni ez az egyetlen reménysége. "A kultúra egyértelműen nem tartható fenn abban a hagyományos intézményi struktúrában, ami több évszázad alatt kialakult" - mondta lapunknak Fórizs Zoltán, a MaNDA ózdi projektjének vezetője. A digitalizáció újfajta információközvetítésként tudja ezeket az értékeket a mai világban megszerezhető ismeretté tenni. Ehhez kapcsolódik a digitalizációs városfejlesztési program is, amelynek keretében 2020-ra Ózdból egy digitális várost hoznak létre, ami teljesen újszerű kezdeményezés.Sokan tartanak attól, hogy a folyamat vége az lesz, hogy teljesen virtuális térre terelődik át a kulturális világ, pláne Magyarországon, ahol éppen a múzeumi szféra gazdasági átvilágítása és intézményi átszervezése zajlik. Elég csak a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum összevonására gondolni, melynek kapcsán folynak a találgatások arról, vajon hol köt ki az MNG gyűjteménye. Bár az illetékesek szerint két külön történetről van szó, nem zárható ki, hogy a szálak előbb-utóbb összeérnek. Tény, hogy a nemzeti műkincs-digitalizációs projekthez a NEFMI kezdeményezésére minden jelentősebb hazai közgyűjtemény csatlakozott."A kérdés az, hogyan tudunk a nemzeti kultúra ügyéből egy kulturális és kreatív szolgáltatóipart létrehozni, hogyan lehet elindulni egy olyan pályán, ahol a kultúra fenntartása nem egy klasszikus költségvetési alapon nyugszik, hanem önfenntartó módon elmegy egyfajta komplex szolgáltatásipar irányába. Ebben a projektben rengeteg szakembert lehet foglalkoztatni távmunkával, de az egész komplexum maga is végezhet távmunkában rengeteg feladatot külföldre. Magyarország informatika terén jól áll, s Európa legkorszerűbb digitalizációs központjává válhat" - fejtegeti Fórizs Zoltán. Hozzáteszi: ez egyben nagyszabású kulturális reformot is jelent. Meg kell tenni az első lépéseket, elébe menni kicsit a trendeknek, amihez szemléletváltás is szükségeltetik.
|
| 12:19
|
Nyerészkedik-e a tőzsdén a kormány?
[Ma.hu - Belföld]
|
| |
Meglehetősen káros a demokráciára nézve, ha az ellenzék a kormányt minden lényegesebb gazdasági döntést követően a forint shortolásával vádolja. Ennek ellenkezőjét ugyanis közvetlenül lehetetlen bizonyítani: ki tud arról meggyőző papírt mutatni, hogy nincsen olyan barátja, ismerőse vagy üzletfele, aki a kormánytól kiszivárgott információk nyomán a forint gyengülésére játszott a tőzsdén? Persze azért kormányoldalról is lehetne ez ellen tenni valamit. Sőt: kellene. Nagyon is.
|
2012. január 13, péntek
| 19:32
|
Mégiscsak lett tandíj
[Hetek]
|
| |
Nehéz helyzetben vannak a felsőoktatásba jelentkezők, mert az új törvény értelmében emelik a ponthatárt, keretszámokkal szabályozzák, és fizetőssé teszik a képzések jelentős részét. A legnehezebb helyzetbe a közgazdász- és jogászképzés került. A jelek szerint a kormány az állami szféra szakember-utánpótlására, valamint a hiányszakmák betöltésére koncentrál, s a többi területet inkább a piac működésére bízná. Rengeteg bizonytalanság közepette közelít február 15-e, a jelentkezési határidő.
A felsőoktatásba jelentkező fiatalok közül idén 33928 főnek fedezi majd az állam a tanulmányait, a tavalyi 53 ezerrel szemben. Ők lesznek az "állami ösztöndíjasok", mellettük 15 550 felvett diák részleges (50 százalékos) állami támogatásban részesül majd, ők a "részösztöndíjasok". A képzések önköltségére vonatkozóan közzétettek már minisztériumi számításokat, de ezek szakonkénti pontosítása, valamint az önköltséges hallgatók keretszámai január végén kerülnek majd nyilvánosságra - derül ki az új felsőoktatási törvény égisze alatt közzétett NEFMI-dokumentumokból. A mesterképzés állami kerete változatlan, közel 20 ezer hely, nyilván igazodik a meglévő hallgatói létszámhoz. A kormány tagadja, hogy az anno Pokorni Zoltán által bevezetett ingyenes első diploma után most visszahozná a tandíjat, ehelyett költségtérítéses rendszert emleget.Az új törvény értelmében további szigorítások is várhatók, így az eddigi minimális bekerülési pontszám 240-re emelkedik, megszűnik a pluszpontok rendszere, s az ösztöndíjas, illetve részösztöndíjas hallgatókat a szeptemberi beiratkozások során szerződésekkel kötelezik arra, hogy a diploma megszerzése után meghatározott ideig Magyarországon vállaljanak munkát. A törvény számos lényegi része rendeletek formájában még kidolgozásra vár, a tárca májusra ígéri ezek megalkotását.További lényeges változás a központilag meghatározott keretszámok rendszere. Az államilag finanszírozott helyek szembetűnő csökkenése a bölcsész-, de különösképpen a közgazdász- és jogászképzés terén figyelhető meg, míg egyértelműen preferált az informatikai, műszaki és természettudományos képzés. Az országos keretszámok intézményi, karonkénti, esetleg szakonkénti "lebontása" még minisztériumi kidolgozás alatt áll. Ugyancsak január végére várható a kardinális kérdésként felmerülő új diákhitel-rendszer kidolgozása is, amely múlt héten "már" a kormányülés témája volt. Egyes hírek szerint az adott tandíj mértékétől függően 80 ezer forintra nő a havonta felvehető maximális diákkölcsön, marad a 8 százalékos kamat, s a kölcsönt ezentúl nem a hallgatónak, hanem az intézménynek folyósítanák. A Diákhitel Zrt. sajtósa, Imre Zita szerint még nincsenek információk az új rendszerről. A tíz éve létező iroda eddig 310 ezer diáknak hitelezett, akiknek egyharmada már visszafizette a tartozását. Az érdeklődők száma nem ugrott meg mostanában, esetleges rohamra februárban számítanak. A Széll Kálmán-tervben megjelenő 86 milliárdos elvonás, illetve a szaktárca korábbi intézménybezárási, -összevonási, -kategorizálási és egyéb tervei régóta előrevetítették a nagy ívű racionalizálási szándékot. Az egyik legnagyobb kárvallott a régóta célkeresztben lévő Corvinus Egyetem, hiszen országosan 250 állami helyen osztoznak a gazdaságtudományi képzőhelyek a tavalyi 4900 helyett. A Corvinuson uralkodó közhangulatot talán a többi intézménynél is nagyobb bizonytalanság jellemzi: a keresztképzésre jelentkezők alig fele jelent meg a héten zajló felvételi vizsgákon, amire eddig nem volt példa.Az állami szféra utánpótlás-nevelése céljából a kormány január 1-jével létrehozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, amely három intézmény - a Zrínyi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Corvinus Közigazgatás-tudományi Kara - jogutódjaként jött létre. Az idén induló katonai, rendészeti és közigazgatási karokon 1017 állami ösztöndíjas és 1115 önköltséges hallgató vehető fel. Az új állami egyetem finanszírozása a KIM (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) hatásköre, s a honvédelmi és a belügyi tárca is támogatja. Rektorokkal, rektorhelyettesekkel folytatott beszélgetéseinkből kiderült, hogy az államilag finanszírozott helyek csökkentése sokhelyütt nehéz helyzetbe hozhatja az intézményeket, bár egyelőre csak találgatások folynak a fizetőképes hallgatói kereslet volumenéről. Annyi bizonyos, hogy az előző évek nagy létszámú évfolyamait ki kell futtatni. A változások feltehetően kevésbé érintik az elitképzést folytató tudományegyetemeket: bár a hallgatókért folytatott küzdelemben kétségtelenül stratégiaváltásra lesz szükség, de remélhető, hogy a felvételizők az intézményválasztás során a hagyományos minőségelvűséget követik. A vezető pozícióval bíró ELTE karain magas ponthatárokkal mindig meg lehetett tölteni a karokat, s a jogászhallgatók jelentős része eddig is "fizetős" volt, míg a bölcsészek túlnyomórészt "állami hallgatók". A hazai intézmények nemcsak egymással, hanem külföldi intézményekkel is konkurálnak, hiszen könnyen megeshet, hogy jobban megéri egy fiatalnak mondjuk egy osztrák egyetem ingyenes képzése, mintsem a hazai fizetős változat. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője szerint a kormány a konfliktusok felvállalása helyett inkább a gazdasági ellehetetlenítés eszközéhez nyúl, miközben a keretszámokkal szembemegy a hallgatói igényeknek. A természettudományos, informatikus és műszaki képzések keretszámainak növelése, egyidejűleg a felvételi követelmények szigorítása sokhelyütt lehetetlenné teszi a férőhelyek betöltését, s a közoktatási rendszernek is időre és forrásokra lenne szüksége az irányváltáshoz. Szabó Andrea szociológus szerint a nemzetgazdaság egyik motorjának számító felsőoktatás átalakítása a társadalmi mobilitást rendkívül leszűkíti, visszatér a rendszerváltás előtti szűk elitképzéshez, és a hazai felsőoktatást a tehetős rétegek, vezető értelmiségiek privilégiumává teszi.
|
| 18:52
|
Mintánk, Belorusszia
[Hetek]
|
| |
Fellegi Tamást ugyan pénzügyminiszterként aposztrofálta Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap főigazgatója, amikor azt mondta a CNN televíziónak, hogy várja már a vele folytatandó eszmecserét, de hát mi tudjuk, hogy a magyar kormány által kijelölt főtárgyalónak valójában nincs tárcája. Minthogy arról, ami volt neki - nevezetesen a fejlesztési -, nemrég lemondott.
Az IMF vezetője persze azért gondolja, hogy tárgyalópartnere minimum a pénzügyekért felel, mert olyan egyezkedésekre, amelyekre ő készül, azt a minisztert szokás delegálni, aki a végül megkötött szerződés betartásáért személyes garanciát is vállalhat. Felleginek erre semmiképp nem lesz módja, hiszen a nemzetgazdasági miniszter az a Matolcsy György, akivel viszont - a jól értesült rossznyelvek szerint - a valutaalap nem óhajtott egy asztalhoz ülni.Madame Lagarde valószínűleg nem érti, hogyan lehet nemzetgazdasági miniszterként megtartani azt az embert, aki korábbi, meglehetősen sértő megnyilatkozásai miatt épp azzal a nemzetközi szervezettel nem tárgyalóképes, amelytől az általa felügyelt nemzetgazdaság a mentőövet várja - dehát aligha ez az egyetlen, külföldi elme számára felfoghatatlan sajátossága a magyar kormányzatnak. Ha Fellegi megy meghallgatni az IMF feltételeit, hát neki fogják elmondani, mit kérnek cserébe a hitelért. És ha hinni lehet a máris kiszivárgott információknak, természetesen elsősorban gazdasági változásokat, hiszen ez az intézmény mindenekelőtt abban érdekelt, hogy sikerüljön helyreállítani a magyar kormány piaci hitelességét. Tehát a majdani, úgynevezett készenléti konstrukció alapján rendszeres, negyedévenkénti felülvizsgálat ellenőrzi majd, betartják-e a nyilvánvalóan szigorú vállalásokat Orbánék. Most mindenesetre úgy tűnik, hogy ebbe a kontrollba kénytelenek lesznek beletörődni, mert egyszerűen olyan helyzetbe taszították saját magukat - meg persze az országot -, hogy nem maradt más választásuk. Legalábbis, ha nem akarnak államcsőddel bukni; és csak remélhetjük, hogy ez a veszély felülírja a kétharmados dölyföt.Nem véletlen azonban, hogy Fellegi Tamás Amerikába érkezésének másnapjára, vagyis e hét keddre, a vitathatatlan tekintélyű Washington Post szerkesztőségi vezércikket időzített - és óva inti az Európai Uniót attól, hogy kizárólag a gazdaságot érintő kérdésekre korlátozza a magyar kormánnyal szemben támasztott követeléseit. Az írás leszögezi, hogy nem elég egyedül a jegybanktörvény dolgában visszavonulásra bírni Orbán Viktort; noha Olli Rehn pénzügyi biztos csak ezt nevezte meg a tárgyalások megkezdésének előfeltételeként.A Post hangsúlyozza, hogy egyszersmind "vissza kell szorítani Orbán úr hatalomkoncentrációját is", vagyis mindazokat a törvényeket felül kell vizsgálni, amelyek nem egyeztethetők össze az emberi jogokkal, valamint kiiktatják a fékek és ellensúlyok jogállamban nélkülözhetetlen rendszerét. Magyarország a lap szerint már leginkább az orosz és belorusz autokráciákra hasonlít, mert a "jobboldali, nacionalista kormány támadást intézett a demokratikus rendszer ellen". E kemény bírálat konklúziója: ha az Európai Unió eltűri ezt egy tagállamában, azzal megsérti saját szabályrendszerét. A Washington Post nyilvánvalóan azért figyelmezteti Brüsszelt, mert mint ismeretes, az IMF-hitelmegállapodások kizárólag az unió politikai ajánlásaival és jóváhagyásával jöhetnek létre. Tehát a szerkesztőség álláspontja szerint a valutaalapnak ajánlatos úgy öszeállítania a magyar kormány számára felkínált feltételrendszert, hogy az túllépjen a pusztán gazdasági és pénzügyi szempontokon. Az IMF segítségét igenis alapvető politikai változásokhoz kell kötni, amelyeknek érinteniük kell az új alkotmány meghatározó pontjait is.Ne legyenek kétségeink: ebben a vezércikkben az amerikai külügyminisztérium gondolkodásmódja köszön vissza. De nem csak az; hasonló értelemben ír az európai lapok jórésze - mégpedig minden fideszes híreszteléssel ellentétben, bizony a nagy konzervatív orgánumok is. Sőt: a mainstream európai politika jó néhány tekintélyes szereplője is sürgeti, hogy az unió bizottsága, illetve maga a szövetség parlamentje, mi több, az egyes kormányok úgyszintén határozottan lépjenek fel Orbán diktatórikus törekvései ellen. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Brüsszel rendelkezésére álló, nem túlságosan erős jogi szankciókon kívül mindenekelőtt használják a gazdasági nyomás hathatós eszközeit. Még prózaibban fogalmazva: egy fillért se adjanak az orbáni autokrácia fenntartására.Az unió persze nehezen szánja rá magát, hogy akárcsak az IMF-hitelt par excellance politikai feltételekhez kösse. Ez ugyanis nyílt konfrontációt jelentene a magyar kormánnyal, és tartanak tőle, hogy egyrészt az európai Néppárt ódzkodna lemarni Orbánt, másrészt ő sem volna képes teljes belpolitikai hátraarcot csinálni, mert ez a bukásával volna egyenértékű. A bürokraták amúgy sem szeretik kiélezni a konfliktusokat; ezúttal is azt remélik, hogy Orbán Viktor némi engedményei elegendők lesznek fenntartani azt a látszatot, hogy Brüsszel keményen kiállt az uniós normák védelmében.A magyar miniszterelnök pedig ugyanerre számít. Hogy közös érdek a tessék-lássék kiegyezés - végtére senkinek nem lehet az a célja, hogy Magyarország "bedőljön". Itt van a görögök, a spanyolok, az olaszok és a portugálok sokkal nagyobb gondja; kinek hiányzik, hogy még egy kelet-közép európai ország is feliratkozzon a csődvárományosok listájára. Ezért Orbán úgy kalkulál, hogy végül hajlandóak lesznek megalkudni vele a kölcsönös maszatolás jegyében.Ebben a számításban kétségkívül van egyfajta logika. De éppen az euroatlanti közvélemény - és egyik legfőbb alakítója, a média - láthatóan mégsem engedi, hogy ez megtörténjen. Elvszerű és a közösségi normáknak megfelelő magatartást vár el Brüsszeltől. Az utóbbi hetek publikációi egyértelműen arra vallanak, hogy nem fogja elnézni, ha opportúnus politikusok netán megpróbálnák lehetővé tenni az orbáni rendszernek, hogy a Nemzetközi Valutaalappal finanszíroztathassa az alkotmányos jogállam lebontását.
|
2012. január 12, csütörtök
| 07:26
|
Gyurcsány: Orbán egyelőre maradni fog
[Hetek]
|
| |
"A »külföld« nem kérheti Orbán »fejét«, és ezt mi nem is engedhetjük meg magunknak, mert ebben például valóban szuverének vagyunk, és ezt önérzetesen gyakorolni is kell" - nyilatkozta a Heteknek Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke, akivel többek között arról beszéltünk, hogy mi a különbség a 2008-as IMF-program és a jelenlegi tárgyalások között. És hogy igaza van-e azoknak, akik szerint őt is külföldről ösztökélték a távozásra. Az ismert ellenzéki politikus elmondta távozásának a hiteles történetét.
A 2008-as őszi parlamenti ciklus elején, szeptemberben még arról beszéltek Önök, hogy nem érinti a válság Magyarországot, sőt, Varga Mihály, a Fidesz akkori vezérszónoka, aki ezt feszegette, meg is kapta "a válság prófétája" minősítést. Pár hétre rá, október elején egy éjszaka alatt döntöttek arról, hogy az IMF-hez fordulnak segítségért. Mi történt egy hónap alatt, ami ekkora fordulatot hozott?
- Szeptemberben volt az Európai Tanács ülése Brüsszelben, az egyeztetést megelőzte a pénzügyminiszterek tanácskozása is. Az ülésen megjelent Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank [EKB] elnöke. Trichet úr arról tájékoztatott minket, hogy végignézve az európai trendeket, tanácskozva jelentős bankok vezetőivel, az EKB szakértői stábja úgy látja, hogy Európára az amerikai válságnak nem vagy alig lesz hatása. Hazajöttem, összehívtam a jegybank, a tőzsde és a bankfelügyelet elnökeit. Lényegében azt ismételték meg, amit Trichet Brüsszelben: az amerikai válságnak csak áttételes és indirekt hatásai lehetnek Európára, következésképpen Magyarországra nézve is.
Varga Mihály 2008 szeptemberében az állítását semmivel nem támasztotta alá, csak elmondta, amit a Fidesz-kommunikáció már évek óta hajtogatott, hogy nagy baj lesz Magyarországon. Világvégét, brutális, Armageddon-méretű válságot prófétált. Mivel a gazdaság mozgása ciklikus, időről időre válságok érik, ezért ha valaki évekig mondogatja ugyanazt a balfélelmét, annak tízből egyszer bejöhet egy ilyen jóslat.
Októberben magas szintű NATO-tanácskozás zajlott Budapesten, ahol este beszédet mondtam. A rendezvény ünnepi fogadásán hívtak fel telefonon, hogy kiszáradtak a piacok, öntik a forintot, döntik az OTP-t. Zuhannak az árfolyamok. A Pénzügyminisztériumban válságtanácskozás zajlott, odamentem én is. Egyértelmű volt, hogy egy váratlan likviditási válság alakult ki Magyarországon, amit a Lehman Brothers meglepetésszerű csődje generált.
Teljesen eltérő viszont most az ország gazdasági helyzete, Orbán Viktor kormánya bizalmi válsággal küzd, aminek egyik oka a költségvetési pozícióik, a másik pedig az alkotmányos garanciák hiánya miatti politikai bizalmatlanság. Tökéletesen eltér a 2008-as és a 2011/2012-es helyzet, illetve a válság természete. Az előző likviditási válság volt, a mostani bizalmi válságból táplálkozott, táplálkozik.
Két bankárral is beszéltem erről az időszakról, akik azt állították, hogy 2008-ban spekuláció zajlott a forint ellen, úgymond "megtámadták az országot". Erről mit tudtak?
- Igen, így volt. A bankfelügyelet vizsgálata egy nagyon jó nevű német nagybankot talált részesnek abban, hogy nagy tételben a forint esésére játszott. Tehát akkor, szemben a mai helyzettel, tényleg volt spekuláció.
Ki volt az, aki riasztotta, aki megnyomta a "pánikgombot"?
- Úgy emlékszem, hogy Bajnai Gordon gazdasági miniszter vagy Veres János pénzügyminiszter. Ők ketten tartották a kapcsolatot a bankszférával, ott ültek éjszaka a Pénzügyminisztériumban. Friss és valós információkkal rendelkeztek.
Úgy tudom, hogy az MNB értesítette az IMF-et, majd Király Júlia alelnök elutazott Amerikába az IMF-hez. Veres János pedig beszélt Joaquín Almuniával, az Európai Bizottság akkori pénzügyi biztosával. Miért így történt, és mi volt a szereposztás?
- Azon az október eleji éjjelen Simor András jegybankelnök is eljött az említett tanácskozásra.
A beszélgetésen Simor András, Veres János és Bajnai Gordon is azt mondták, hogy biztosítani kell a likviditást, ami ilyen gyorsan csak és kizárólag az IMF segítségével mehet. Másrészt azt is tudtuk, hogy a válság okozta gazdasági visszaesés miatt a költségvetésen is változtatni kell, hisz kevesebb lesz az állam bevétele, azaz a kiadási oldalon azonnali megszorítást kell végrehajtani. Később az élet minket igazolt, mivel végül a német recesszióval azonos mértékű, közel 7 százalékos visszaesés érte el Magyarországot.
Aznap éjjel lényegében eldőlt, hogy két javaslatot teszünk: az IMF-hez fordulunk, amiről értesítjük az uniót, mert ez a rend a közösségben; illetve új költségvetést készítünk. Az IMF-fel a jegybank tartotta a kapcsolatot, a pénzügyi biztossal Veres János, ezért lett nekik feladatuk az értesítés. Másnap összehívtam a frakciót, rövid idő alatt módosítottuk a büdzsét, 1800 milliárd forinttal igazítottuk ki a következő három évre a magyar kiadási oldalt. Csak kiadást csökkentettünk, bevételt nem csináltunk, adót nem emeltünk!
Orbán Viktor kormánya tavaly november közepén a rossz euróárfolyam hatására jelentette be, hogy az IMF-hez fordulnak, de mostanáig érdemben nem módosították a költségvetést. Felhasználták inkább a tartalékokat, de nem változtattak a helytelen gazdaságpolitikán.A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
|
2012. január 09, hétfő
| 16:47
|
Már fogható a Parlament TV
[Prae]
|
| |
A tévészolgáltatók közül egyelőre T-Home platformjain fogható a Parlament TV, az idei évtől politikai és gazdasági információkat nyújtó csatorna azonban az összes terjesztési platformmal tárgyalásban van - tájékoztatta az MTI-t a televízió.
|
| 15:05
|
Egyelőre csak a T-Home-nál fogható a Parlament TV
[Gazdasági Rádió - Privátbankár.hu]
|
| |
A tévészolgáltatók közül egyelőre T-Home platformjain fogható a Parlament TV. A januártól politikai és gazdasági információkat nyújtó csatorna azonban az összes terjesztési platformmal tárgyalásban van.
|
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
