| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Gyógyszeripar 2012. május 21, hétfő
| 21:10
|
Őrt állítanak a pirulák mellé
[Népszabadság - Külföld]
|
| |
Hogyan lehet még szigorúbban őrködni a gyógyszerek biztonságossága felett anélkül, hogy a betegeket megrémisztenék? Nem könnyű feladat. A szigorról az Európai Unió gondoskodik, de a páciensek és az egészségügyi szakemberek felvilágosítása már a hatóságra, illetve a gyógyszeriparra vár.
|
| 19:33
|
Őrt állítanak a pirulák mellé
[Népszabadság - Külföld]
|
| |
Hogyan lehet még szigorúbban őrködni a gyógyszerek biztonságossága felett anélkül, hogy a betegeket megrémisztenék? Nem könnyű feladat. A szigorról az Európai Unió gondoskodik, de a páciensek és az egészségügyi szakemberek felvilágosítása már a hatóságra, illetve a gyógyszeriparra vár.
|
2012. május 15, kedd 2012. május 14, hétfő
| 14:44
|
Az egészségügynek külön rendőrsége is lehetne
[Ma.hu - Gazdaság]
|
| |
Új, egységes etikai kódex alapján működik a jövőben a magyarországi gyógyszeripar. A dokumentum díszpéldányát a négy magyarországi gyógyszergyártói egyesület vezetői hétfőn, Budapesten sajtótájékoztató keretében nyújtották át Szócska Miklós egészségügyi államtitkárnak.
|
| 14:30
|
Szócska néha úgy érzi, az egészségügynek külön rendőrsége lehetne
[Origo - Menedzs. Fórum]
|
| |
Új, egységes etikai kódex alapján működik a jövőben a magyarországi gyógyszeripar. A dokumentum díszpéldányát a négy magyarországi gyógyszergyártói egyesület vezetői hétfőn, Budapesten sajtótájékoztató keretében nyújtották át Szócska Miklós egészségügyi államtitkárnak.
|
2012. május 09, szerda 2012. május 04, péntek
| 13:22
|
Ezt okozza a megszorítás - Vészhelyzet a gyógyszerfronton
[Hetek]
|
| |
A kormány a gyógyszertámogatások jelentős csökkentését jelentette be. Gyógyszergyártók szerint ezzel olyan veszélyhelyzet állt elő, amikor a szabadalmi oltalommal védett, generikus másolattal még nem rendelkező gyógyszerek tűnhetnek el Magyarországról. Dávid Tamást, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese válaszolt a kérdéseinkre.
Önök azt állították, hogy a gyógyszertámogatások csökkentése miatt az orvoshiány után akár gyógyszerhiány is kialakulhat. Mire alapozzák az álláspontjukat?
- A támogatott gyógyszerek hazai forgalmazását terhelő adók messze a legmagasabbak Európában, melyek már most a működőképesség határára sodortak több vállalatot. Az elmúlt fél évben a magyarországi gyógyszercégek legnagyobb leépítési hullámukon estek át, és az innovatív cégek minden nyolcadik munkavállalójuktól kénytelenek voltak megválni. Amennyiben a gyógyszercégekre háruló terhek tovább növekednek, úgy a gyártók az elbocsátásokon és lejárt szabadalmú termékeik kivonásán túl rákényszerülhetnek fontos, más gyógyszerekkel nem helyettesíthető termékeik TB-támogatásból történő kivonására is, ugyanis az ennek fejében elvárt nyomott ár miatti veszteséget a gyártó már nem tudja kigazdálkodni. Ezeket a nemegyszer életmentő gyógyszereket így már csak teljes áron tudnák megvásárolni a betegek a jövőben.
Életmentő készítmények forgalmazása is veszélybe kerülhet?
- A legújabb fejlesztésű innovatív gyógyszerek többsége az életet veszélyeztető, súlyos betegségek kezelésére szolgál. Ezeket a gyógyszereket a gyártók a legalacsonyabb európai áron hozzák be hazánkba, 20 százalék támogatásarányos extraadót fizetnek utánuk, illetve ezen felül az OEP az ár további 10-40 százalékát kitevő, visszafizetést előíró támogatásvolumen-szerződést is előír a gyártóknak. Ebből adódóan a magyar állam valójában már most is tartósan a régiós ár feléért, a nyugat-európai ár harmadáért jut hozzá ezekhez a gyógyszerekhez. Egy olyan ágazat sincs hazánkban, mely tartósan ilyen mértékű kedvezményt biztosítana az egész Európai Unióban forgalmazott termékek vonatkozásában! Így érthető, hogy akár csak egy további 10 százalékos árcsökkentés is már ezen innovatív gyógyszerek közel felének a társadalombiztosítási támogatásból való azonnali kivonására kényszerítené a gyártókat. Ez legalább félmillió daganatos, pszichiátriai, anyagcsere- és szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő magyar beteg megfelelő gyógyszeres kezelését sodorná veszélybe.
Hasonló gazdasági potenciállal rendelkező országok arányaiban többet költenek gyógyszertámogatásra?
- A hasonló gazdasági potenciállal rendelkező régiós országok közül Szlovénia, Csehország és Szlovákia egy főre jutó gyógyszertámogatási összege már a Széll Kálmán Terv 1.0 meghirdetésekor is magasabb volt, mint a hazai adat. A magyar költés azonban idén tovább zuhan, és az egyik legalacsonyabb lesz az európai OECD-országok között. Az összehasonlítást ugyanakkor torzítja, hogy számos országban az állami rendszer mellett magánbiztosítás is működik, melynek ráfordításait nem tartalmazzák az OECD-adatok. Országonként eltér a támogatott, nem támogatott és kórházban alkalmazott termékek aránya és azok finanszírozási forrása. A betegek terhei országonként eltérnek, és jellemzően magasabbak, mint nálunk, illetve a lakosság egészségi állapota is jelentős eltéréseket mutat. Ez utóbbi szempontból fontos tényező, hogy az európai OECD-országok között hazánkban a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam, és vezetők vagyunk a szív- és érrendszeri és daganatos halálozásban, így a gyógyszerfogyasztás és a kórházi ellátás igénybevételének az aránya is értelemszerűen magasabb.
Összefoglalva, a hazánkkal azonos gazdasági fejlettségű, egészségi állapotú, hasonló termékválasztékkal rendelkező és hasonló lakossági térítési díj szinttel rendelkező uniós országok közül Magyarország költ már most is a legkevesebbet gyógyszerre, melyet jövőre további 36 százalékkal kíván csökkenteni a kormányzat a Széll Kálmán Terv 2.0-ban foglaltak alapján. A GDP-arányos gyógyszerközkiadás szempontjából hasonlóak az arányok, bár az OECD-adatokat torzítja, hogy a gyógyszerközkiadások szintjéből nem kerül levonásra a gyógyszeripari befizetések összege, amely a teljes közkiadás csaknem 25 százalékát teszi ki. A GDP-arányos gyógyszer közkiadás általános alkalmazhatóságának másik akadálya, hogy míg az európai OECD-országok GDP-adatai jelentős eltéréseket mutatnak, addig a gyógyszerek árszintje egy sokkal szűkebb sávban mozog az unión belüli paralel kereskedelem megakadályozása érdekében. (Ezen elvből adódóan valamennyi fejlett technológiát képviselő termék - autó, számítógép, mobiltelefon - ára közel azonos az Európai Unión belül.) Tehát nem azért költ hazánk látszólag aránytalanul sokat gyógyszerre, mert magasak a gyógyszerárak, hanem azért, mert alacsony a hazai GDP, és a gyógyszerközkiadások közel negyedét kitevő gyártói befizetések nem kerülnek levonásra az adatokból!
A gyártók profitvárakozásainak elmaradása miatt alakult ki a konfliktus a kormánnyal?
- Nem mondhatjuk, hogy konfliktus alakult ki a kormánnyal, hiszen az egy párbeszédet, egy vitát feltételezne. Sokkal inkább az a baj, hogy pont azokkal a gyártókkal nem beszél a kormány, amelyek termékei valóban pótolhatatlanok a magyar betegek számára, és amelyek az elmúlt évben a legjelentősebb költségcsökkentésre kényszerültek. A hazai gyógyszeripar jövedelmezősége egyébként már a Gyógyszergazdaságossági törvény 2007. évi bevezetését követően sem számított kiemelkedőnek, ám az azóta bevezetett megszorító intézkedések miatt ma már a működőképesség fenntartása a tét. A gyógyszerkassza csaknem negyedét az iparági visszafizetések biztosítják, melynek több mint kétharmadát az innovatív gyártók állják. Egy állami feladat finanszírozásának ilyen mértékű átvállalása példa nélküli.
A magyar gyógyszeripar is veszélybe került, ahogy erről a közelmúltban Bogsch Erik, a Richter Gedeon vezetője beszélt egy interjúban?
- A magyar gyógyszeriparnak részei a gyógyíthatatlan betegségek gyógyszereinek kifejlesztésére szakosodott, hazai gyártással, kutatóhelyekkel rendelkező innovatív vállalatok, valamint a tradíciók miatt magyarnak nevezett, ám szintén külföldi tulajdonban lévő, hazai gyártást és import tevékenységet egyaránt végző generikus nagyvállalatok, melyek zömében az eredeti, innovatív gyógyszerek utángyártott másolatait forgalmazzák. Ebből a szempontból kiemelkedik a Sanofi, mely több mint 2500 munkavállalójával egyszerre tradicionálisan magyar és innovatív, valamint a Richter, mely az egyetlen részlegesen állami tulajdonban lévő gyógyszergyár. A megszorítások azonban minden innovatív és generikus, külföldi és magyarnak nevezett vállalatot egyformán súlyosan érintenek. Ezek az elmúlt években az iparág szintjén ezres nagyságrendű leépítésekhez, és több száz innovatív és generikus termék forgalmazásának a megszüntetéséhez vezettek. A kormányzat a veszteségeket a tradicionális gyárak számára egy K+F ösztönzővel mérsékli ugyan, ám ez jelenlegi formájában sokkal inkább csak meghatározott iparági szereplők érdekeit szolgálja, s nem jelent valódi ösztönzést arra vonatkozóan, hogy a világ vezető gyógyszergyártói is jelentős beruházásokat hajtsanak végre hazánkban.
Az elmúlt évek kormányzati kommunikációjának a hatására kezd rögzülni, hogy az olcsóbb, szabadalom által nem védett, generikus gyógyszerekkel is ugyanúgy lehet gyógyulni. Nem igaz ez a vélekedés?
- A generikus gyógyszerek megfelelő helyettesítői az eredeti termékeknek, erre hivatkozva vezette be a kormányzat a "vaklicit" eljárásokat, és korlátozott formában a hatóanyag-alapú gyógyszerfelírást is. A Gyógyszergazdaságossági törvény 2007. évi életbe lépése óta az eredeti innovatív termékek - a szabadalmi védettség lejárta után életbe lépő "generikus verseny" miatt - jellemzően elveszítik a támogatásukat, ebből adódóan több száz eredeti termék került ki a támogatott termékkörből. Ebből adódóan ma már gyakorlatilag nem beszélhetünk innovatív-generikus, hanem csak generikus-generikus versenyről. Most azonban olyan veszélyhelyzet állt elő, amikor a szabadalmi oltalommal védett, generikus másolattal még nem rendelkező, és még csak hasonló gyógyszerekkel sem helyettesíthető, eredeti gyógyszerek tűnhetnek el a támogatott körből. Ennek eredményeként legyőzöttnek hitt betegségek válhatnak ismét gyógyíthatatlanná Magyarországon.
|
2012. május 02, szerda
| 09:00
|
Az olajár miatt dolgozik drágábban a magyar ipar
[Gazdasági Rádió - Privátbankár.hu]
|
| |
2012 márciusában az ipari termelői árak 0,2%-kal magasabbak voltak az előző havinál. Ezen belül a vegyipar, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, valamint a gyógyszeripar területén jelentősebb mértékben emelkedtek az árak. Árcsökkenést az energiaszektorban és a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában mért a KSH. Éves szinten 6,4 százalék az emelkedés.
|
2012. április 27, péntek
| 14:48
|
Új vazelingyár épül Nyírbogdányban
[Origo - Üzleti Negyed]
|
| |
A korábban Mol-tulajdonban lévő gyár többségében az európai és afrikai piacra szállít. A vazelint használják a gyógyszeriparban, de kell a gyurmagyártáshoz is. Márciusra készül el az új gyár, 143 millió forint támogatást kaptak hozzá.
|
2012. április 26, csütörtök
| 16:40
|
Az élet kódjai
[Hetek]
|
| |
1933-ban egy ifjú cionista pár indult el Lengyelországból, hogy visszatérjen az ígéret földjére. Megmenekültek, és ezzel a tudománynak is nagy szolgálatot tettek. Lányuk, aki 1939-ben született, 2009-ben kémiai Nobel-díjat kapott a baktériumok fehérjeképzésében részt vevő egyik legfontosabb struktúra, a riboszóma szerkezetének pontos leírásáért, mely számos gyógyászatban is alkalmazott antibiotikumnak a támadáspontja.
Ada Jonath Jeruzsálemben született. Édesapja rabbicsalád sarjaként maga is rabbiként tevékenykedett, és egy zöldségkereskedést üzemeltetett a sűrűn lakott Geula negyedben. A család két másik többgyermekes családdal együtt egy négyszobás bérelt lakásban lakott, ahol a kis Ada a könyvekkel tudta igazán elfoglalni magát. Szegénységük ellenére a szülei a magas színvonalú oktatás miatt előkelő iskolába járatták. Édesapja 42 éves korában bekövetkezett halála után édesanyja nehezen birkózott meg a család fenntartásával, ezért Ada mindenféle munkát elvállalt, hogy segítsen neki. Takarított, gyermekekre vigyázott, és kisiskolásokat tanított. A család még így is igen szűkös körülmények között élt, ezért édesanyja elhatározására, hogy testvéreihez közelebb legyen, Tel Avivba költöztek. Itt a tehetséges leányt felvették az egyik legrangosabb középiskolába, annak ellenére, hogy nem tudták kifizetni a tandíjat. A diáklánynak megengedték, hogy tandíját rászoruló iskolatársainak adott matematika órákkal pótolja. Ada Jonathra már ekkor nagy hatással volt a félig lengyel, félig francia kutató, Marie Curie munkássága. Részben ennek is köszönhető, hogy egyetemi évei alatt visszatért Jeruzsálembe, ahol a Héber Egyetem kémia és biokémia szakán szerzett diplomát, majd ezt követően a rehovoti Weizmann Intézetben PhD-fokozatot.
Munkája során az élet alapvető működéséhez szükséges komponenseket kezdte vizsgálni, így jutott el a leggyakrabban felírt antibiotikumok hatásmechanizmusának tanulmányozásához. Minthogy a baktériumok fehérjeképző folyamatai és az ebben részt vevő molekulák különböznek az emberi és állati sejtekben lévőktől, elsődleges célja a bakteriálisfehérje-előállítás központi elemének, a riboszómák működésének megismerése volt. A gének által kódolt információk fehérjékbe való lefordításának,
azaz az aminosavakból hosszabb-rövidebb láncszerű molekula, a fehérje előállításának helyet biztosító sejtalkotó, a riboszóma működésének megértéséhez elengedhetetlen volt szerkezetének pontos ismerete. A röntgenkrisztallográfiás módszerhez, mellyel háromdimenziós felépítése vizsgálható, a kicsi, még fénymikroszkóppal sem látható sejtalkotó kristályosítására volt szükség. Ez az első lépés azonban a riboszóma flexibilis, instabil és belső szimmetriát nélkülöző szerkezete miatt éveken keresztül nem sikerült.
Mindezek ellenére Ada Jonath nem adta fel. Kitartása rendre hitetlenkedést váltott ki a nemzetközi kutatóközönségből. A fordulatot egy váratlan biciklibaleset hozta el, amikor a hosszabb lábadozási periódus egy napján egy érdekes cikket olvasott a téli álmot alvó medvékről, akiknek
a riboszómái az alvás megkezdésekor rendezett szerkezetbe csoportosulnak, majd a több hónap után, az átmeneti zord, hibernált állapot ellenére ismét működőképesekké válnak. Ezt követően kezdte vizsgálni a szélsőséges körülmények között élő baktériumok riboszómáit, melyeket hőforrásokból, illetve a Holt-tenger kristályos sóoszlopain élő, azokat sárgásan elszínező mikrobákból nyerte, és amelyekből végre sikerült mikrokristályokat is létrehoznia. Azonban még az első eredményeket is hitetlenség és gúny kísérte a világ vezető kutatói részéről.
Az 1980-as évek közepén végül sikerült a riboszómán belül egy kis alagutat kimutatni, amin keresztül az éppen felépülő fehérjelánc kibújik a struktúrából. A baktériumok riboszómájának ebben a kis alagútjában az eritromicin (Eryc, Erythran) névvel illetett antibiotikum útját állja a képződő bakteriális fehérjének. 2000-ben és a rákövetkező évben a teljes bakteriális riboszóma háromdimenziós szerkezetét is bemutatták. Vizsgálatai során számos új technikát dolgozott ki, melyeket azóta is világszerte alkalmaznak biológiai laboratóriumokban. Ada Jonath tudományos eredményei nem csak hatásosabb antibakteriális gyógyszerek kifejlesztését tették lehetővé. A riboszóma pontos szerkezetének ismerete segítette hozzá a gyógyszeripart az antibiotikummal szemben rezisztenssé váló baktériumtörzsekre hatékony szerek előállításához, melyekkel az ellenálló baktériumokkal szemben is - a fehérjeképzés gátlása révén - sikeresen fel lehet venni a harcot. Munkája elismeréseként két, szintén a riboszómákat vizsgáló tudóssal, Venkatraman Ramakrishnannal és Thomas A. Steitzcel együtt Nobel-díjat kapott.
|
2012. április 23, hétfő
| 05:00
|
Elvándorló gyógyszerfejlesztések
[VG - Vállalatok és piacok]
|
| |
A gazdasági válság mellett a hektikus magyar adó- és kedvezményrendszer sem ösztönzi a gyógyszergyárak hazai kutatás-fejlesztési tevékenységét. A gyógyszeripari cégek így megfelelő ösztönző híján külföldre viszik ezeket a tevékenységeiket.
|
2012. április 19, csütörtök
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
