| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Igazságügyi szakértők 2012. február 02, csütörtök
| 14:16
|
Morgan Stanley: könnyű lesz megállapodni a jegybanktörvényről
[HVG - Gazdaság]
|
| |
A Morgan Stanley elemzői szerint ugyanolyan fontos a bírált jegybanktörvény módosítása, mint az, hogy egyetértés alakuljon ki Magyarország és az Európai Unió között az igazságügyi reformról a tárgyalások megkezdéséhez - írja a Világgazdasag. A szakértők aránylag könnyű megállapodást várnak az MNB-törvénnyel kapcsolatban.
|
2012. január 13, péntek
| 19:25
|
Gyorsított egyházak
[Hetek]
|
| |
Megalakult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tematikus bizottsága, amely a jövőben a parlamenti elismerés iránti kérelmet benyújtó egyházakról nyilatkozik. Lapunk úgy értesült, hogy a napvilágot látott személyi összetétel még nem végleges, ahogyan az aspiráns egyházak köre is tovább bővülhet a hét elején rögzített állapotokhoz képest.
A december 30-án elfogadott és két nappal később már hatályos új egyházügyi törvény 14 vallási közösséget nevez egyháznak. A kívül rekedt körülbelül 350 felekezet a jogszabály értelmében további két csoportra oszlik. Azok, akik az Alkotmánybíróság által megsemmisített korábbi törvényszöveg visszavonásáig regisztrációs kérelemmel fordultak az egyházügyi államtitkársághoz, megtartva egyházi státuszukat, várhatják a parlament február végén esedékes döntését. Akik ezt elmulasztották vagy tudatosan szabotálták, az év első napjával automatikusan egyesületté minősültek át, ám a jövőben csak akkor gyakorolhatják a civil törvényből eredő jogaikat, ha eleget tesznek a február végére tűzött regisztrációs kötelezettségüknek. Különben március elsején jogutód nélkül megszűnnek.
A parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága (mint a parlamenti gombnyomást előkészítő illetékes szerv) az év elején sem tétlenkedett, és az elmúlt héten átnézte azt a 82 egyházat, akik tudomásul vették az új módit. Megítélésük szerint a törvény alaki követelményeinek csupán 32 felel meg (más hírek szerint 37). Az ügymenet következő szakaszában a Lukács Tamás kereszténydemokrata képviselő elnökletével működő testület levélben fordult Pálinkás Józsefhez, az MTA elnökéhez, hogy az akadémia végezze el a törvényben meghatározott vizsgálatokat. Ezek három kritériumra terjednek ki: a kérelmező alapcélként vallási tevékenységet végez-e; van-e a tanításának lényegét képező hitvallása és rítusa; rendelkezik-e legalább százéves nemzetközi vagy húszéves hazai szervezett működéssel.
Az Akadémia elnöke a törvényben meghatározott állásfoglalása elkészítésére egy egyháztörténeti és vallástudományi elnöki bizottság megalakítását kezdeményezte. Nyilatkozatuk értelmében a szakértők véleményére alapozva Pálinkás József várhatóan 2012. február 3-ig tájékoztatja Lukács Tamásékat a vizsgálat végeredményéről. A dátum azért fontos, mert az MTA sajtóosztálya arról tájékoztatta lapunkat, hogy a karcsú határidő ellenére a tudósok kasztingja még zajlik, és várhatóan minimum két fővel bővülhet az elkövetkező napokban. Sőt! Állítólag a 82 terítéken lévő egyház sem annyi, hiszen Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter januári közleményében például 84 szerepel. A gyanús plusz kettő az Iványi Gábor által elnökölt Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Vankó Zsuzsa féle Keresztény Advent Közösség lehetnek (mások szerint a taoisták és a Fény és Szeretet Szabadkeresztény Egyház), akik nyilatkozatban tiltakoztak az ellen, hogy az egyházügyi szabályozással szemben megfogalmazott és kormányzati szervekhez eljuttatott kritikáikat állami elismertetésük iránti igényként értékelte az illetékes minisztérium.
Az egyházügyi törvény vitájának egyik szocialista témafelelőse pedig úgy tudja, hogy maga az emberi jogi bizottság konvertálta át a bírálatokat kérelemmé. Nyakó István az év eleji tempót azzal magyarázta lapunknak, hogy ismeretei szerint tizenöt amerikai szenátor - hazánkba látogatásukat is fontolgatva - érdeklődik erőteljesen az új szabályozás iránt. Emellett a törvény újra az Alkotmánybíróság asztalán pihen, illetve több beadvány készül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is.
Egy a téma szenzitivitása miatt neve elhallgatását kérő valláskutató azt fájlalja, hogy a törvény sokfordulós vitája során a "bizniszegyház" olyan egyetemes kifejezéssé, gyűjtőfogalommá vált, amelybe a jogalkotó végül is mindazokat besorolta, akik nem szerepelnek a jogszabály mellékletében szereplő 14 felekezet között. A szakember a félresikerült diskurzus másik deficitjének azt tartja, hogy a politika olyan módon tematizálta a vallásokról, egyházról szóló közbeszédet, mintha ez a kérdés szimplán anyagi vagy az állami támogatást érintő kérdés lenne. Holott - mondja Erdő Péter bíborosra és saját kutatásaira hivatkozva - Magyarországon egyelőre még arról sincs megalapozott konszenzus, hogy "mire való a vallás, és mire valók az egyházak". Ezen az új szabályozás segíthetett volna szerinte, így azonban a törvénygyárnak nemcsak azok az egyházak lettek áldozatai, akik kiszorultak az állammal való együttműködés lehetőségéből, hanem azok is, akik bekerültek a törvényben felsoroltak közé.
Pozitívumként értékeli ugyanakkor az MTA szerepét az egyházi elismerés folyamatában, noha - mint mondja - "a vallási kérdések tematikája még nem stabilizálódott illetékesség az Akadémián", máig vita tárgya ugyanis, hogy hol a helye a vallástudománynak és a teológiának a szervezetrendszerben. A tudomány fellegvárának számító intézmény törvényi kötelezettsége felgyorsíthatja ezt a folyamatot a valláskutató szerint, és a kiszivárgott bizottsági taglista bővülésének híre megerősíti abbéli reményét, hogy a végleges összetétel alapján a tudós grémium még alkalmasabbá válik majd a kiegyensúlyozott döntéshozatalra.
Az Egyháztörténeti és Vallástudományi Elnöki Bizottság elnöke Hámori József agykutató, az MTA rendes tagja, az első Orbán-kormány kultuszminisztere, 2001 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. Tagjai: Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, kánonjogász, bencés szerzetes, Erdő Péter bíboros bizalmasa; Gál Botond teológus, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Dogmatikai Tanszékének vezetője, egyetemi tanár; Sólyom Jenő fizikus, az MTA rendes tagja, evangélikus egyházi vezető;
Hamza Gábor nemzetközileg elismert jogtudós, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár; Balogh Margit egyháztörténész, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa; és Tóth Ágnes történész, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója.
|
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
