| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Internet szolgáltatók 2010. szeptemper 02, csütörtök
| 10:30
|
Már a Főgáz számlái is fizethetők az interneten
[Ingatlanmagazin]
|
| |
Budapesten az internetes számlafizetés a jövőben az eddiginél gyorsabb ütemben veheti át a még ma is egyeduralkodó sárga csekk szerepét. A Főgáz is csatlakozott a Díjnet rendszeréhez. A fővárosi szolgáltatók között egyetlen kivételt már csak a Főtáv jelenti. A 800 ezer budapesti háztartás nagy része számára a rendszer havi 4-5 számla online intézését teszi lehetővé, egyetlen regisztrációval.
|
2010. augusztus 30, hétfő 2010. augusztus 20, péntek
| 14:40
|
Nem kell tőlünk félni
[Hetek]
|
| |
A közmédiumok "pórázon tartására" kisebb esélye lesz a politikának, miután megvalósul a közszolgálati intézmények normatív finanszírozása - jelentette ki lapunknak adott nyilatkozatában Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kilenc évre kinevezett elnöke. Hozzátette: a sajtónak nem kell félnie az újonnan felállított "szuperhatóságtól", amelyet - reméli - a jövőben teljesítménye okán illetnek majd ezzel a külön jelzővel.
Korábban több kritikát is megfogalmazott a közmédiumokkal kapcsolatban. A "szuperhatóság" elnökeként mit gondol, miben kellene változnia a közszolgálati tartalomnak?- A 21. századi közszolgálati tartalomszolgáltatásnak élő, pezsgő, hiteles és értékes tartalmakat kell nyújtania úgy, hogy az lehetőleg mindenkihez eljusson. Ez utóbbi azért is fontos kitétel, mert a fiatalok életéből egyre inkább kiszorul a hagyományos televíziózás, ám mégsem szabad lemondani arról, hogy hiteles, minőségi információkhoz jussanak. Ezért ezeket a tartalmakat új felületeken, például videóletöltő oldalakon is meg kell jeleníteni. Én ebben várnék nagyon nagy előrelépést a közszolgálati intézményrendszertől. Többször nyilatkozta azt is, hogy az adózók igényeit kellene kielégíte-niük a közmédiumoknak. Hogyan jutnak el ezek a sokrétű elvárások a műsorkészítőkhöz ebben az új rendszerben? - A már elfogadott médiacsomaghoz csatoltan ősszel fog elkészülni egy Közszolgálati Kódex, amely meghatározza, hogy milyen feladatokat kell ellátnia a közszolgálati intézményeknek. Ennek az érvényesülését egy civilekből álló testület, a Közszolgálati Tanács felügyeli majd. Ez a grémium képezi majd le a társadalmi megrendelést, és egyben ellenőrzi is annak megvalósulását, hiszen beszámoltatja a közmédiumok vezérigazgatóit. Úgy tűnik, a Közszolgálati Tanácsban felülreprezentáltak lesznek az úgynevezett történelmi egyházak: a tizennégy tag közül négyet ők delegálhatnak majd. Nem tartanak attól, hogy így nem tud majd valamennyi adófizetői igény megvalósulni? - Nem, hiszen ők csupán a Közszolgálati Kódex érvényesülését fogják ellenőrizni.Amit, ha jól tudom, módosíthatnak is. - Valóban, de én mégsem tartok attól, amit felvázolt. A korábbi gyakorlat nagyon rossz volt, a civil kontroll gyakorlatilag nem valósult meg. A sorsolás alapján évről évre cserélődtek ugyan a civil szervezetek a kuratóriumban - köztük olyanok, mint a nem túl nagy társadalmi bázissal bíró kutyaszánhúzó egyesület vagy a BMX-esek -, de valójában nem szólhattak bele, hogy milyen a tartalom. A jogalkotó úgy döntött, hogy nagyobb csoportokat képezve jeleníti meg a társadalmi kontrollt: így alakult ki, hogy ez a tizennégy szervezet lesz a főszereplő ebben.Nem félek attól, hogy az egyházak a saját képükre akarnák formálni a közmédiumokat. Érdekes viszonyítási alap egyébként Szerbia, ahol a médiahatóság elnöke egy pópa. Ott az állam és az egyház szerepe nincs annyira különválasztva - nálunk viszont egyértelmű és világos a különbség.Milyen eszközei vannak Önnek vagy a hatóságnak, hogy az elvárt tartalmak valóban megjelenjenek?- A hatóság nem szólhat bele a szerkesztők munkájába, nem határozhatja meg egy csatorna arculatát, hanem csak kontrollál, ahogy a kereskedelmi tévék esetében is: szankcionálja az esetleges törvénysértéseket.A közmédiumok sajátos helyzetben vannak: egyrészt az az érdekük, hogy minél szélesebb közönséghez jussanak el, másrészt nem lehet céljuk az igazán "tömegvonzó" bulvártartalmak gyártása, megjelenítése. Ön szerint miként lehet ezt az ellentmondást feloldani?- Szerintem a közmédiumoknak mindenkit meg kell célozniuk, mégpedig minőségi tartalommal. Nem szabad abba az arisztokratikus gondolkodásmódba beszorulni, ami az utóbbi években egyre jellemzőbbé vált, hogy a közmédiumoknak nem kell versenyezniük. A kereskedelmi csatornákkal valóban nem kell, de a nézőkért, hallgatókért meg kell küzdeni. Pozitív példa erre a Magyar Rádió, amely nem vesztett a közönségéből, pedig a rádiós piac legalább olyan erős, mint a televíziós. Európában nagyon erős közszolgálati televíziók vannak, tehát a cél megvalósítható. Nálunk viszont sokszor, ha rossz egy műsor, akkor ahelyett, hogy a készítők szembenéznének ezzel, jön a magyarázkodás. A tervek szerint normatív alapon fogják finanszírozni a közmédiumokat. Az elmúlt időszakban a veszteségek pótlása sajátos eszközt teremtett a politikai befolyásolásra. Ez a veszély azonban a normatív finanszírozásnál is fennállhat.- Az eddigi médiafinanszírozási rendszer összeomlott, több helyen kilyukasztották a kasszát, ömlik belőle a pénz. A normatív finanszírozás azért jó, mert kiszámítható, így a költségvetés jobban tervezhető, és a rendszer kevésbé ad lehetőséget a pórázon tartásra, mint eddig, az intézmények kevésbé lesznek kiszolgáltatottak. A részletek kidolgozása azonban szintén ősszel történik meg.Mit gondol azokról az újságírói, szerkesztői félelmekről, amelyek szerint a közmédiumok központosítása, a "szuperhatóság" felállítása nem szól másról, mint a sajtó féken tartásáról?- Szeretném, hogy a "szuperhatóságnál" ez a pejoratív jelző átváltozna minőségi jelzővé: azért szuper, mert jól végzi a dolgát. Az elfogadott médiacsomag többnyire azokat a jogszabályokat gyűjtötte össze, amelyek a hatályos jogban eddig is benne voltak. A félelmek jórészt abból fakadnak, hogy ezeket eddig sem ismerték azok, akik most hangulatot keltenek. Éles kritikával illette a Magyar Távirati Irodát is, mondván, hogy kényelmesen eléldegél a költségvetési támogatásból, és nem túl sok a piaci bevétele. Az is felmerült, hogy ingyenessé teszik a szolgálat által gyártott tartalmakat a nagyközönség számára. Ezzel szemben az MTI-nek közel kétmilliárd forint bevétele van piaci partnerektől. Ha most ez kiesik, ki fogja pótolni?- Egy átszervezés lehetővé teszi azt, hogy a jelenlegivel azonos nagyságrendű támogatásból megvalósítható legyen az ingyenesség. Az MTI-ről le kell vágni a felesleges dolgokat - nem gondolom például, hogy a bulvárpiacon kell megpróbálnia helytállni. A nemzeti hírügynökségnek etalonnak kell lennie a hírszolgáltatásban. Az MTI megbízhatóságával kapcsolatban komoly kérdések vetődtek fel az elmúlt időszakban: sokszor olvasható olyan hír, ami ismeretlen forrást jelöl meg, szóbeszédekre alapoz. Ez azért érdekes, mert az elmúlt években a Fidesz elfogadta az MTI éves beszámolóit a parlamentben, talán tavaly tartózkodott csupán. Akkor nem voltak kifogásaik? - Ezt a Fidesztől kell megkérdeznie.Akkor úgy kérdezem Önt, mint egykori fideszes médiapolitikust.- Az már nagyon régen volt - hat éve. A beszámolók elfogadása vagy nem elfogadása sok összetevőből áll, és jogkövetkezmény nem fűződik hozzá. A kereskedelmi csatornák által sugárzott műsorokra mekkora befolyása van a hatóságnak? - Szintén a részletszabályok fogják meghatározni, hogy a szankciórendszer miként alakul át, de alapvetően azt gondolom, hogy jelentős változtatások nem szükségesek. Eddig is inkább a jogalkalmazás volt következetlen, kiszámíthatatlan. Gyorsabb eljárásra van szükség, illetve meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy ha egy szolgáltató sorozatosan törvényt sért, akkor a szóban forgó műsorszámot ne sugározhassa tovább. Meggyőződésem, hogy ha kiszámítható a médiahatóság, akkor a szolgáltatók nem a kiskapukat keresik, hanem alkalmazkodnak. Ön egyébként mennyit tévézik?- Keveset, nincs is televízióm. Tudatos médiahasználó vagyok, ha bármire kíváncsi vagyok, vagy érinti a munkámat, azt megnézem az interneten, illetve a médiahatóság digitális archiváló rendszerében.Kilenc évre választották meg a médiahatóság elnökének, amivel kapcsolatban még fideszes körökből is lehetett hallani kritikákat…- A jogalkotó akarta így. A lényeg a politikai ciklusokon átívelő kinevezés, tehát magától a politikától való függetlenség. Ennek az igényét éppen azok fogalmazták meg korábban rendszeresen, akik most kritizálják a kinevezésemet. Azt gondolom, hogy a kritikusoknak nem annyira ezzel, mint inkább a választási eredménnyel van problémájuk.
|
2010. augusztus 17, kedd 2010. augusztus 12, csütörtök
| 13:16
|
Biztonságosabban üzemelhet Magyarország internethálózata
[HVG - IT | Tudomány]
|
| |
A magyarországi internetszolgáltatók közötti forgalom jelentős része eddig csupán egyetlen helyen, a Victor Hugo utcai BIX központon keresztül bonyolódott, szeptember 1-jétől viszont további két helyen működik majd. Ezzel lehetővé válik, hogy az eddigieknél biztonságosabban üzemeljen a hazai internethálózat.
|
| 13:00
|
Biztonságosabb lett a BIX
[Computerworld - Business]
|
| |
Az internetszolgáltatók budapesti adatkicserélő rendszerének (BIX) magja a korábbi egy helyszínes központi hozzáférési pont kialakításról áttért a három helyszínes jelenlétre. A BIX (Budapest Internet Exchange) ezzel a fejlesztéssel többszörösen redundáns és a korábbinál is hibatűrőbb lett.
|
| 11:15
|
Biztonságosabban üzemelhet Magyarország internethálózata
[TőzsdeFórum]
|
| |
A magyarországi internetszolgáltatók közötti forgalom jelentős része eddig csupán egyetlen helyen, a Victor Hugo utcai BIX központon keresztül bonyolódott. Eddig ez a "kicserélő" központ kapcsolta össze a hazai internet szolgáltatókat és tette lehetővé a közvetlen "átjárást" a hazai internetezők és a hazai portálok között. Ennek a csomópontnak egy esetleges kiesése a teljes magyar internet forgalmat hátrányosan érintette volna.
|
| 11:00
|
Új csomópontok az internetes sztrádán
[Gazdasági Rádió - Privátbankár.hu]
|
| |
A magyarországi internetszolgáltatók közötti forgalom jelentős része eddig csupán egyetlen helyen, a Budapesten lévő, Victor Hugo utcai BIX-központon (Budapest Internet Exchange) keresztül bonyolódott...
|
2010. augusztus 10, kedd 2010. augusztus 07, szombat
| 08:21
|
Jolicloud 1.0 - az első saját benyomások képekben
[HUP]
|
| |
Nemrég volt szó a Jolicloud névre hallgató, Ubuntu-ra építkező, netbookok számára készülő - és azok széles skáláját támogató - disztribúcióról, amelynek érdekessége, hogy igyekszik meglovagolni a manapság annyira divatos cloud hullámot. Mivel nemrég vált elérhetővé, letölthetővé az 1.0-s verziója a széles közönség számára, úgy döntöttem, hogy beletolom egy virtuális gépbe és megnézem, hogy mi is ez tulajdonképpen. A következőkben ennek a kalandnak a képekkel tűzdelt naplója naplója olvasható.
Mi a Jolicloud ígéret?
könnyű telepíthetőség - nincs több telepítési probléma, a szükséges legjobb és legújabb drivereket (WiFi, hang, Bluetooth, 3G, video stb.) az OS gyártója biztosítja
social / ismeretségi hálózatok széles skálájának támogatása - az OS-ben Facebook, Twitter, Flickr stb. támogatás alapból
cloud backup - az adatainkat helyileg tárolhatjuk, de rendelkezésre áll az a lehetőség is, hogy a mentéseinket cloud-ba toljuk
mindig, bárhol, bármikor online - a Jolicloud mobilszolgáltatók, 3G modemek, Bluetooth és WiFi eszközök "százait" támogatja
Alkalmazások nagy választéka egy klikkelésre - Firefox, Gmail, Facebook, Twitter, Spotify, Boxee, Hulu stb.
telepítés egy kattintásra - csak kiválasztod és már települ is
ingyenes - a Jolicloud-ban a natív webalkalmazások nagy része ingyenesen áll rendelkezésre
A Jolicloud fejlesztői a napokban jelentették be, hogy mindenki számára elérhetővé vált a termékük 1.0-s kiadása. A cucc letölthető Windows-os telepítő vagy a ISO image formájában innen.
Nézzük mi teljesül az ígéretekből:
Torrent-ről az image gyorsan megérkezett. Hamar rá is bootoltam. Ubuntu felhasználóknak nyomokban ismerős lehet a kép.
Tetszetős.
Támogatja a magyar nyelvet is. Legalábbis nyomokban...
Ez itt a mi hazánk. A nyelvből adódóan ajánlja a rendszer...
... ahogy a billentyűzetkiosztást is.
Engedem, hogy hadd használja az egész merevlemezt.
"Kicsoda Ön?" Néhány szükséges adat a telepítés sikeres befejezéséhez...
Egy végső összefoglalás arról, hogy mi fog történni. A teljes lemez birtokba lesz véve, arra ext4 fájlrendszer kerül némi swap társaságában.
Ha ez OK, akkor mehet a telepítés...
Közben fontos dolgokat tudhatunk meg a Jolicloud-ról...
Ha a folyamat a végéhez ért, nincs már hátra, mint újraindítani a számítógépet, majd birtokba venni a friss rendszert.
Üdvözöl a Jolicloud 1.0
Jelenti, hogy munkára kész. A belépés után be kell állítanunk az internetkapcsolatot. Ez lehet WiFi, LAN (DHCP vagy kis beállítás után fix IP) stb. Ha az internetkapcsolatunk él, akkor továbbléphetünk.
A rendszerbe lépéshez account-ra van szükség. Ez lehet egy már meglevő fiók, bejelentkezhetünk a Facebook fiókadatainkkal...
... vagy ha egyik sincs, akkor létrehozhatunk egyet azonnal. Néhány kérdésre adott válasz és egy e-mailes visszaellenőrzés után be is léphetünk.
Ezután aktiválni kell a számítógépünket. Megpróbálhatunk fake adatot megadni, de a rendszer nem engedi. Mivel nekem van netbookom és annak a pontos típusa szerepel is az adatbázisban (Asus 1001HA), azt adtam meg.
Ha ezzel is készen vagyunk, akkor használatra kész a rendszer. Semmi feleslegesen zavaró sincs a kezdőképernyőn, feltehetően azért, hogy a tapasztalatlanabb felhasználók se érezzék magukat elveszve. A jól ismert szolgáltatások - Gmail, Facebook, Twitter, Google Docs - könnyen beazonosíthatók még a laikusok számára is.
A kezdőoldalon a kurzorbillentyűkkel lehet navigálni. A "jobbra" nyilat lenyomva másik oldalra "csúszhatunk".
A bejelentkezés után a rendszer figyelmeztet arra, hogy frissítés áll készen telepítésre.
Ha úgy érezzük, hogy valami hiányzik, egy kattintással telepíthetjük.
...
Egy OpenOffice.org Writer-t kértem...
és kaptam.
Tényleg működik.
Menthetjük a fájlokat helyileg is.
Első hallásra engem a nevétől a hideg rázott. Azonban túltettem magam a problémán és egész kellemesen csalódtam a Jolicloud-ban. A rendszert egy 512MB memóriával rendelkező virtuális gépen futtattam. Ennyi memóriával is teljesen kiválóan működött. Nem volt az az érzésem, hogy lassított felvételt kell néznem. A Jolicloud minden olyan felhasználónak ajánlott legalább szemrevételezésre, aki nincs igénye, képessége arra, hogy a rendszerét mélyebben megismerje, azt aprólékosan konfigurálja (mert annak mondjuk ott az Ubuntu Netbook Edition), viszont elsősorban fogyasztani kívánja az internetes tartalmakat a netbook számítógépének segítségével. Egyszerűen, gyorsan, könnyen.
Ajánlott, legalább kipróbálásra!
|
2010. augusztus 01, vasárnap 1970. január 01, csütörtök
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
