| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Iparművész 2012. május 17, csütörtök
| 15:00
|
Kalocsai újratöltve
[Hetek]
|
| |
Az elmúlt hetekben az interneten és a nyomtatott sajtóban több olyan fotó is napvilágot látott, amelyen holywoodi színészek, illetve csemetéik magyaros motívumokkal díszített ruhákban töltik hétköznapjaikat. Mi magyarok természetesen lelkendezünk kultúránk népszerűségéért, újabb kitörési pontként éljük meg a nemzeti örökségünk sikerét. De a magyar ornamentika nem csak külföldön népszerű.
Az újragondolt kalocsai, illetve matyó motívumok évek óta már hazánkban is reneszánszukat élik, népszerűsítésükben pedig több tervező, illetve állami kezdeményezés is szerepet játszik.
A hazai viszonylatban is a két legismertebb hímzésmotívum, a kalocsai és a matyó hímzés ifjúnak számít a maga százötven évével az úgynevezett régi hímzéshez képest, amely viszont még a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. A sámán kultúrából eredő, évezredeken keresztül öröklődött mintakincs a geometrikus, illetve az erősen stilizált növényi és állati motívumokra épült, amelynek célja a díszítésen túl a természetfölötti erők bevonása volt a mindennapi életbe. Motívumvilágunk a honfoglalás után a környező népek kultúrájából több mintaelemet átemelt, de hatással volt rá a katolicizmus által diktált szimbólumrendszer és az egymást soron követő korok stílusa, divatja is. A hímzés évszázadokig leginkább a nemesi, illetve klerikális körök kiváltsága volt, hiszen a drága fonalat és az időigényes művészi munkát csak ezek a rétegek engedhették meg maguknak. A társadalom szegényebb rétegeiben ez a kézimunka Mária Terézia idejében lett igazán közkedvelt, aki az 1777-es Ratio Educationisban kötelezővé tette a hímzésoktatást. A hétköznapi emberek által egyre inkább elfogadott és népszerűbb díszítési mód az 1860-as évekre az ipari fejlődésnek köszönhetően formailag gazdagodott, színesedett, egyszóval "modernizálódott". Az addig stilizált motívumok egyre részletesebbek, naturalisztikusabbak lettek, repertoárjukba pedig az addig mellőzött rétek, mezők virágait és terméseit is beemelték. Így a megszokott rózsa, szegfű és tulipán motívum mellett megjelent az ibolya, a harangvirág, az árvácska, a paprika, a búzakalász, a búzavirág, a nefelejcs és mindenféle bogyók is. Mind a kalocsai, mind a matyó hímzés az első világháború idejére érte el stílusának csúcspontját, ekkorra alakult ki ugyanis a ma is jól ismert karakterük, élénk, tarka színviláguk, illetve dús, indás mintázatuk.
Míg a parasztkultúrában az ötvenes évekig a népi hímzésekkel gazdagon díszített ruhák és háztartási textíliák mindennapos használatban voltak, a polgárság köreiben hullámzó volt népszerűségük. Megkedveltetésükre több ízben is kísérletet tettek: az 1920-as és 30-as években a magyaros motívumokkal megreformált divat nemcsak itthon, de Európában is sikert sikerre halmozott. A szocializmus ideje alatt a hétköznapi életből az akkor már kivonult motívumok népszerűsítését az állami kézben lévő Népi Iparművészeti Szövetkezet tűzte zászlajára, amely mozgalmon sokat lendített a hetvenes években megjelenő hippi kultúra, amikor az addig közkedvelt lakástextíliák mellett az utcai és otthoni öltözködésben is megjelentek az egyszerűbb motívumokkal hímzett ruhadarabok. Sajnos a rendszerváltás időszakában a magyar kultúra a szélsőjobboldali pártpolitikának köszönhetően negatív pályára került, pedig az általuk kialakított és propagált stílus csak olcsó és kiüresített utánzata volt az eredeti magyar öltözködésnek. A nemzeti motívumkincs tabu maradt hosszú ideig.
Az igazi változás, amely valódi és minőségi megújulást ígért, az elmúlt öt évben indult el. Ennek a felemelkedésnek alapjául a nemzetközi divatban is egyre nagyobb teret nyerő népi viseletek és azok motívumvilága szolgáltak, valamint az, hogy a szakemberek az elmúlt évtizedekben elnyomott magyar identitást próbálják megcélozni és felébreszteni a hazai dizájnnal. A kis foltonként megjelenő törekvéseket több magán- és állami megmérettetés is támogatja, például a már másodjára megrendezett "Gombold újra!" pályázat, ahol elsősorban a divat területén próbálják a tervezőket újításokra sarkallni, fellendítve ezzel a küszködő magyar iparművészetet. De más területeken is igyekeznek egységes arculatot kialakítani a magyar dizájnnak és ezáltal Magyarországnak. Céljuk nemcsak a tradicionális forma és motívumkincs öregbítése, habár erre is nyújtanak lehetőséget, hanem annak újrafogalmazása a mai modern stílusnak és technikai követelményeknek megfelelően. Így több igényes és ötletes megoldással is találkozhatunk ígéretes tervezők munkáiból szemezgetve. A fellendülést elősegíti néhány "váratlan" és világszerte sokak által látott megjelenés is, mint például a tavalyi Forma 1-es magyar, majd brazil nagydíj, ahol a McLaren Mercedes színeiben induló Jenson Button egy kalocsai mintával gazdagon díszített overállt viselt. De ide sorolhatjuk azokat a hollywoodi színészeket is, akik kalocsai mintával díszített ruhát hordanak, bár ez utóbbi esetekben valószínűleg inkább ízlésük, mintsem nemzeti preferenciájuk döntött. Nem is beszélve arról, hogy a sokszor magyarnak vélt motívum mexikói eredetű. Így - noha a magyar sajtó valós, illetve vélt hollywoodi sikerektől hangos - saját kultúránkat elsősorban nekünk kell támogatnunk, hiszen leginkább mi ismerjük azt. Így népszerűsége rajtunk múlik.
|
2012. május 16, szerda 2012. május 09, szerda
| 13:15
|
Robogó magyar népviseletben
[Vezess]
|
| |
Kalocsai mintás robogót készített Szabó Éva iparművész, aki két szenvedélyét vonta össze a legújabb alkotásában.
|
2012. április 23, hétfő
| 16:15
|
Félmeztelen női gladiátor a kétezer éves bronzszobron
[Metropol]
|
| |
Félmeztelen női gladiátort ábrázolhat az a kétezer éves kis
bronzszobrocska, amelyet a hamburgi iparművészeti múzeum
gyűjteményében őriznek - állítja a Granadai Egyetem kutatója, aki
vizsgálatairól az International Journal of the History of Sport
sporttudományi folyóirat legújabb számában közöl tanulmányt.
|
| 15:31
|
Fotó: női gladiátort is ábrázolhat egy ókori bronzszobor
[HVG - IT | Tudomány]
|
| |
Félmeztelen női gladiátort ábrázolhat az a kétezer éves kis bronzszobrocska, amelyet a hamburgi iparművészeti múzeum gyűjteményében őriznek - állítja a Granadai Egyetem kutatója, aki vizsgálatairól az International Journal of the History of Sport sporttudományi folyóirat legújabb számában közöl tanulmányt.
|
2012. április 12, csütörtök
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
