| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Jogász 2012. május 20, vasárnap
| 12:25
|
Az újjáépített budapesti Állatkert 100 éves
[Metropol]
|
| |
Kereken száz éve, 1912. május 20-án nyílt meg az újjáépített pesti
Állatkert. A pesti Állatkert ötletét Xantus János jogász, biológus
és etnográfus, egykori 48-as honvédtiszt vetette fel, aki még
amerikai emigrációjából is küldött haza növény- és állattani
anyagokat.
|
2012. május 19, szombat 2012. május 17, csütörtök
| 13:24
|
Skóciával az EU-tagságot is elveszíthetik a britek
[HVG - Világ]
|
| |
Skócia függetlenné válásával megkérdőjeleződhet Nagy-Britannia európai uniós tagsága és a két országnak újra kérnie kellene felvételét az Európai Unióhoz - vélekedett Patric Layden skót alkotmányjogász.
|
| 07:40
|
Handó Tünde: Az ítéletnél többet adunk
[Hetek]
|
| |
A szakma elismeri, az ellenzék politikai kötődéssel vádolja. Ezért is szeretné még átláthatóbbá tenni működését, és a szervezetrendszer modernizálásával mind az átlagpolgárt, mind pedig a mindenkori kormányzatot meggyőzni a bíróságok - anyagilag is mérhető - társadalmi hasznosságáról.
Milyen nyomós indoka volt annak a szervezeti átalakításnak, melynek eredményeként Ön - a szakmai irányítástól hangsúlyosan elkülönítve - igazgatási vezetője lett a bíróságoknak?
- A korábbi igazgatási modellben az ítélkezési tevékenység szakmai irányítása gyakorlatilag gazdátlanná vált, mivel a Legfelsőbb Bíróság elnökének az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökeként, kvázi menedzserként kellett irányítania több szervezeti egységet, több ezer munkavállalót. A legfelső bírói fórumnak azonban világítótoronyként kell működnie egy nemzet életében. A szakmai és a szervezeti funkciók szétválasztásával lehetővé vált, hogy én, mint a hivatal vezetője, biztosítsam a világítótoronyhoz a folyamatos áramszolgáltatást, a kellő létszámú őrszemélyzetet, az állagmegőrzést; az ítélkezés színvonala, illetve a jogegység felett pedig szakmai vezető őrködjön.
Amikor még a Munkaügyi Bíróságot vezette, előfordult-e bármikor is, hogy a férje miatt politikai befolyásoltságot kiáltott valaki?
- Kinevezésemkor, 1999-ben megjelentek különféle írások, de az azt követő tizenhárom éves szakmai munkám, úgy érzem, meggyőzte a szakmát, hogy képes vagyok pártatlanul, elfogulatlanul igazgatni. Egyébként természetesnek tartom, hogy megfogalmazódtak aggályok, lehet, hogy én is kételkedtem volna hasonló helyzetben. Ezért kell nekem más igazgatási vezetőkhöz képest is sokkal átláthatóbb, nyitottabb gyakorlatot folytatnom. A szervezetrendszer modernizálásának részeként, valamennyi döntésbe bevonjuk az érintett bírókat. Példaként említeném a többévnyi szünet után újrafogalmazott közérdekű bejelentések és panaszok szabályzatát, melyre háromszázötven észrevétel érkezett a kollégáktól. Ezeket nem kis feladat lesz beépíteni egy négy-öt oldalas anyagba. De az átláthatóságot szolgálja az is, hogy a kinevezési jogkörömbe tartozó pályázók meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet, illetve hozzájárulásukkal magát a pályázatot is nyilvánossá tesszük a honlapunkon.
A bírósági törvényt érintő uniós kifogások egyike a bírák nyugdíjkorhatárának lecsökkentése volt. Elhangzottak olyan érvek is kormányoldalról, hogy az "öreg komcsikat" csak így lehet kitessékelni a testületből. Visszaigazolta az élet, ennek a döntésnek a helyességét?
- Én egy kész helyzetet kaptam, amiben igazgatási vezetőként nagy lehetőséget látok. Ha ugyanis évről évre különféle mennyiségben szabadulnak fel üres álláshelyek, akkor ezzel kezelhetővé válnak a korábbi logisztikai problémák. A most megüresedett százkilencvennégy státuszt, az ügyforgalmi adatok tükrében másfajta logika szerint oszthatjuk szét, amellyel az ügyhátralékkal szenvedő bíróságokat segítjük.
Akkor tehát nem probléma, hogy tulajdonképpen a komolyabb szakmai rutinnal rendelkező, tapasztalt réteg került ki a bírói karból?
- Nem akarom azt állítani, hogy ez ne jelentene problémát, de a bírói előmenetelről tudni kell, hogy az egy természetes folyamat. Amikor az idősebb bírók kikerülnek a bírósági szervezetből, a helyükre nem kezdő bírók lépnek. Egy kúriai vagy törvényszéki szintre nagyon bonyolult pályázati rendszer keretében a legnagyobb gyakorlattal, tapasztalattal és a szakmai testületek által leginkább támogatott jelöltek kerülnek. Akik most április elsejével váltak a bírói kar részévé, helyi bírósági szintre kerültek. Túlnyomó többségük évek óta a rendszerben dolgozó bírósági titkár, és jól ismeri a bírósági szervezetet.
Sólyom László korábban éppen emiatt nevezte belterjesnek a bírói állományt, mert az úgynevezett külsősök, tehát tapasztalt ügyvédek, ügyészek, oktatók nem nagy eséllyel pályázhattak a bírói állásokra. Úgy tudom, Portugáliában például huszonöt százalékban kívülről érkező jogászokat részesítenek előnyben a megüresedett pozíciók betöltésénél.
- Ez általában kívülállók részéről merül fel folyamatosan igényként, de ne felejtsük el, hogy míg az angolszász jogrendszerben a tapasztalati tudásnak nagyobb szerep jut az ítélkezésben, addig a kontinentális jogban - így Magyarországon, Németországban, Ausztriában stb. - az eljárási vagy ügyviteli szabályoknak, a kódexeknek van meghatározó jelentősége. Ezért aztán hazánkban a bíróvá válás klasszikus, évszázados útja a rendszeren belülről történő építkezés. A most kinevezett bírák között sokan vannak olyanok, akik kinevezésük előtt három-öt évet is eltöltöttek már bírósági titkárként.
A meghirdetett helyekre beérkezett pályázatok elbírálásánál Önnek sokat kifogásolt joga van a rangsortól eltérést alkalmazni, vagyis a legeredményesebb pályázó helyett a sorban utána következő kettő közül valamelyiket kinevezni az állásra. Hányszor élt ezzel a jogával regnálása óta?
- Ha jól emlékszem az eddigi száznegyvenkilenc esetből nyolc alkalommal, és mindig meg kell indokolnom a döntésemet az Országos Bírói Tanácsnak, amelyik havonta véleményezi ezt a gyakorlatot. A nyolcból hatszor a törvényszéki elnökök indítványára tértem el a kialakult rangsortól, és két esetben összeférhetetlenséget tapasztaltam.
A magyar bírói kar hogy áll a nemek arányával, létezik nálunk női kvóta? Azért kérdezem, mert ismereteim szerint a helyi bíróságoknál megnyugtató ugyan a nők aránya, ám a Kúrián már férfidominancia érvényesül.
- Nálunk éppen fordítva van, mint akár az olaszoknál vagy a németeknél: az a probléma, hogy elnőisedett a bírói kar.A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
|
2012. május 16, szerda
| 11:59
|
Balog: piacképes a vidéki jogászképzés
[HVG - Karrier]
|
| |
Az emberi erőforrások minisztere szerint a 2012-es jelentkezési adatok azt igazolják, hogy a vidéki jogászképzés piacképes, de ennek a képességnek komolyan árt az elsorvasztásáról szóló politikai hangulatkeltés.
|
| 09:15
|
Navracsics otromba ügyészkedéséről írnak a TASZ-osok
[HVG - Itthon]
|
| |
Ejnye, de bosszantó, ha kormányfő az ember, és hogy a bíróság el van választva tőle! És ismerjük jól a természetét: ha felbosszantják, azt nem hagyja annyiban - írja a TASZ jogásza, Hegyi Szabolcs a jogvédő szervezet blogján azután, hogy a kormány tagjai elégedetlenségüket fejezték ki a Cozma-gyilkosság ügyében született ítélet miatt. Szerzőtársa hozzáteszi: a Btk. nem rendelkezik arról, hogy a büntetésekkel a társadalom elvárásainak kellene megfelelni.
|
| 07:43
|
Kik szaglásznak a kormányközeli óriáscég körül?
[Origo - Itthon]
|
| |
Cigarettacsempészés, ruhaimport, cukorexport, erőműfelújítás - szinte bármilyen ügyet megvizsgál az Európai Csalásellenes Hivatal, az OLAF. A hivatal most egy olyan beruházás nyomába eredt, amelyben érdekelt az elmúlt években látványosan megerősödő, szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Közgép is. Az OLAF-ot egy maffiaügyekben is edzett olasz jogász vezeti, maga is indíthat vizsgálatot, de bejelentésre is elindulnak, ha elég megalapozottnak találják a gyanút.
|
2012. május 15, kedd
| 10:45
|
Lesz Klubrádió, bár az Országgyűlés nem akarja
[Népszava - Belpolitika]
|
| |
Úgy tűnik, hogy az Országgyűlés nem akarja, hogy legyen Klubrádió. Az éjjel tárgyalt törvénytervezetből az látszik, hogy megkaphatja a jogerősen megnyert frekvenciát a Klubrádió, de nem közösségi rádióként, hanem kereskedelmi rádióként, amelyért fizetnie kell. Polyák Gábor médiajogász a Klubrádió reggeli műsorában elmondta, a módosító törvény szerint a Médiahatóság csak fizetős rádióra köthet szerződést.
|
2012. május 12, szombat 2012. május 11, péntek
| 20:11
|
Vétkesek vagy áldozatok?
[Hetek]
|
| |
Jövőre 12 év lenne a büntethetőségi korhatár és javítóintézet a büntetés az élet elleni bűncselekmények esetén a Btk. tervezete szerint. Más uniós országban is van példa a gyerekkorúak büntethetőségére, ott azonban nem rendészeti, hanem gyerekvédelmi eszközökkel kezelik a renitens kiskorúak problémáját.
Nemrégiben fogadta el a kormány az új büntető törvénykönyv tervezetét, amely a 14 éves általános büntethetőségi korhatárt az élet elleni bűncselekmények esetén - emberölés, halált okozó testi sértés - 12 éves korra vinné le. A 12-14 éveseknél a legsúlyosabb büntetés a javítóintézeti nevelés lenne. A btk.-tervezetet a hírek szerint még a nyár előtt elfogadja a parlament, és 2013. januártól léphet életbe - jó esetben ebben a formában. Ennél is továbbmegy ugyanis egy magánszemély népszavazási kezdeményezése, amely a büntethetőségi korhatárt általánosságban is leszállítaná 12 éves korra, s az ehhez szükséges aláírásgyűjtő ívet egy hónapja hitelesítette az OVB. Ha az illetőnek 4 hónap alatt sikerül 100 ezer aláírást összegyűjtenie, az Országgyűlés véleménynyilvánító referendumot írhat ki, 200 ezer aláírásnál pedig ügydöntő népszavazást, aminek eredménye kötelező érvényű a T. Házra nézve. Egyébként a Gyurcsány-kormány végül elvetélt btk.-tervezete 2008-ban - a Blaha Lujza téri garázdálkodásáról elhíresült erdélyi fiú ügye kapcsán - már bevezette volna a 12 éves büntethetőségi korhatárt, azzal a feltétellel, ha igazolható a gyerek belátási képessége."A jogszabály-módosítást a statisztikai adatok nem indokolják, hiszen a gyerekkorú elkövetőknél, akárcsak a felnőtteknél, túlnyomórészt vagyon elleni bűncselekményekről beszélhetünk. Életellenes bűncselekményt hosszú ideje évi 2-nél kevesebb, pontosan 1,7 gyerek követ el Magyarországon" - mondta el kérdésünkre Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő. Hozzátette: nem a korhatár a kardinális kérdés, más uniós országokban is (például az Egyesült Királyságban vagy Svájcban) 14 év alatt van a büntethetőségi korhatár, hanem az a lényeg, hogy a gyerekkorú bűnelkövetők problémáját a felelősségre vonáskor miként kezelik, rendészeti avagy gyerekvédelmi ügyként. Azokban az országokban ugyanis, ahol a gyerekkorúak büntethetők, velünk ellentétben nem a büntető, hanem a helyreállító szemlélet érvényesül, a gyerekvédelmi intézményrendszer is magas hatásfokkal működik, hiszen a végső cél nem a kirekesztés-megbélyegzés, hanem hogy segítsenek a gyerekeknek valahogy beilleszkedni a társadalomba. A jogász hangsúlyozza: vizsgálatok is igazolják a gyerekkorúak autonómiahiányát, azaz a gyerekek problémás magatartása szorosan összefügg a többnyire bántalmazó családi háttérrel és a fölerősödő kortárshatással. A 14 év alattiak koruknál fogva nem érett személyiségek, akiknek problémás magatartása mindig tünetértékű, ebben az életkorban helyes beavatkozással jól korrigálható az életpálya. "Fegyelmezni kell, de nem büntetni. Mindennél fontosabb, hogy a gyerekek kapjanak visszajelzést arról, ha nem helyénvaló dolgot tesznek, de a szabadság korlátozása, az életre szóló stigmatizálás a legrosszabb hatásfokú intézkedés, s ha a nevelőintézetben átmenetileg jobban is viselkednek, utána hazamennek ugyanabba a problémás közegbe, amely minden bajuk okozója volt" - fejtegeti a jogász, kiemelve azt is, hogy a szegénység és a bűnözés csak látszatra van szoros összefüggésben egymással, hiszen kimutatható, hogy a jó érdekérvényesítő rétegek gyerekei ússzák meg leggyakrabban a büntetőjogi eljárásokat eltereléssel vagy egyéb módon.
|
| 15:30
|
Finisben az állami bankvásárlás
[Origo - Üzleti Negyed]
|
| |
Szerdán a jogászok előkészítették az adásvételi szerződés tervezetét, pénteken pedig Budapestre utaztak a német anyabank vezetői, hogy a Magyar Fejlesztési Bankkal megtárgyalják a Takarékbank közel 40 százalékos tulajdonrészének eladását - tudta meg az [origo].
|
| 11:50
|
Értelmetlen és brutális - milyen listákból dolgoznak Orbánék?
[STOP.hu]
|
| |
Az amerikai munkaerőpiacon legrosszabb eséllyel a képzőművészek indulnak, őket követik a színészek, fotósok, filmesek és grafikusok. Utánuk az építészek, majd a filozófus végzettségűek tanyáznak. A magyar kormány szerint legfeleslegesebb jogászok és közgazdászok nincsenek a 13 "legbénább" diploma rangsorában. Vajon itthon milyen felmérésekből, statisztikákból dolgoztak?
|
| 08:44
|
Oracle-Google per: még jöhetnek fordulatok
[PC World - Üzlet]
|
| |
A Google jogászai nem adják fel a harcot, bár az első menetet elbukták, ebből még lehet döntetlen, annak ellenére is, hogy a bíróság gyakorlatilag kimondta: a Google lopott.
|
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
