| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Mérnöki iroda 2012. április 26, csütörtök
| 08:40
|
Groteszk helyzetek egy groteszk korból
[Hetek]
|
| |
Az idei évet Örkény István-emlékévvé nyilvánították: felolvasóestek, ünnepi előadások a színházakban, egy kisregény kiadása, kiállítás a róla készült különleges fotókból... Csak néhány a személyéhez és munkáihoz kapcsolódó programokból, de mivel tud Örkény ma is ilyen nagy hatást gyakorolni a nézőkre és az olvasókra?
Pályaképe címszavakban: gazdag gyógyszerészhallgató - úri amatőr - munkaszolgálatos - hadifogoly - önmagát kereső író - betiltott író - gyógyszerész - jó író. Nem az utókor fölénye mondatja velünk, hogy Örkény későn talált rá saját hangjára, írói eszköztárát tényleg sokáig keresgélte, még ötvenévesen is kísérletező írónak nevezte magát. Téma volt bőven, ha csak az élettörténetét írja le, akkor is egy jó abszurd regény kerekedik belőle, inkább a forma és a hang megtalálása tartott sokáig.
Műveivel kapcsolatosan a legtöbbet hangoztatott elemzési szempont, hogy groteszk látásmód, hang jellemzi a drámákat és az egyperceseket is. Tehát egyszerre van jelen bennük a képtelenség és a realitás, a borzongás és a humor, a naturalizmus, a mély gondolatok és a hétköznapiság. Természetesen nem Örkény találta fel ezt az összetett esztétikai minőséget, a népmesében, a viccekben, Kafkánál, Karinthynál is megjelenik, de az biztos, hogy a magyar irodalomban ő használta legtöbbször - tökélyre fejlesztette. Gondoljunk csak a Tótékra, ahol a néző már a darab elején megtudja, hogy Tót Gyula meghalt a fronton, a család viszont az ő jövőbeli jobb sorsa érdekében fog eltűrni minden megalázást az őrnagy részéről. Valójában erről szól a dráma, a háború szülte képtelen, mégis valóságos és értelmetlen eseményekről.
Örkény szerint maga a kor groteszk, amiben élünk, olyan ellentmondásokkal, felfoghatatlan szituációkkal van tele, amit igazán jól visszaadni csak ezen a nyelven lehet: "A groteszk tulajdonképpen a 20. század válasza a 19. századra és az azt megelőző időkre. A múlt században az ember büszkén vallotta, hogy olyan világban él, amit minden ízében ért, és meg tud magyarázni... és az ember megtelt egy iszonyatos önbizalommal. S erre a határtalan önbizalomra kaptuk azokat a rettenetes élményeket, amelyekkel nekünk ez a század szolgált: két világháborút, Auschwitzot. ... A puszta tény, hogy a derült égből lecsaphat valami, ami robban és öl és gyilkol, olyan paradoxon, ami minden emberi realitással ellenkezik."
Hogy mi történt vele 1912. április 5. és 1979. június 24. között, nem tekintjük át részletesen, életrajzából csupán néhány epizódot emelünk ki. Felmenői mindkét ágon asszimilálódott zsidó nagypolgárok voltak. A család eredeti neve Österreicher, amit a szolnoki rum- és likőrgyáros apai nagyapa változtatott Örkényre. Az édesapa - Örkény Hugó már patikus, sőt magyar királyi főtanácsos volt; hatszobás villájukban gyakran rendeztek nagy pezsgős vacsorákat, előkelő vendégekkel.
Az sem jelentett gondot, ha az apa elmulatott néhány gyógyszertárat, hiszen a család anyai ága vissza tudta vásárolni. Istvánt a kor egyik legnívósabb iskolájába, a Piarista Gimnáziumba íratták, ahol irodalmi érdeklődésének még nyoma sem volt, olyannyira, hogy hetedikben megbukott magyarból. Később írt néhány verset, de a család barátja, Szabó Lőrinc erről is sikeresen lebeszélte.
Érettségi után a vegyészmérnöki karon tanult, végül gyógyszerészi diplomát is szerzett. Nem állt munkába, inkább élte a kor gazdag fiataljainak éle-tét: rengeteget olvasott, síelt, udvarolt, és egyre többet írt. Néhány fiatal társával lapot indított (Keresztmetszet), a nyomda költségeit főként az ő zsebpénzéből állták. Ekkor került életében először kettős helyzetbe: amíg a barátainak vacsorára valója is alig volt, ő lakást kapott nászajándékba, és első feleségével többhetes útra indultak egy luxushajón.
Élete egyik legismertebb anekdotája a Szép Szóhoz és József Attilához kapcsolódik: bevitte egyik, a nácik előretöréséről szóló novelláját a szerkesztőségbe, ahol az akkor már neves költő a jónak nevezett írást darabokra szedte, átírta, mi több a címét is meg akarta változtatni.A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
|
2012. április 10, kedd
| 17:15
|
A legtöbb panelnél rég elrohadt a hőszigetelés
[Pénzcentrum]
|
| |
Az elmúlt hetekben egyre sűrűbben hallhattunk egy igazi mérnöki kuriózumról, konkrétabban az első olyan hazai magasház bontásáról, amely több százezer magyar lakáshoz hasonlóan házgyári technológiával, előre gyártott panelelemekből épült. Az egykor szállodaként üzemelő, díjnyertes építész által tervezett épületet mára földig rombolták és két éven belül modern irodaház épül a helyén. A bontás körülményeiről, a tapasztalatokról és a hazai panelépületekre vonatkoztatott hosszú távú tanulságokról Magyar Csabával, a Futureal projektvezetőjével beszélgettünk.
|
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
