| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Műkő kerítés 2012. április 12, csütörtök
| 19:00
|
Felcsúton épül az ország legjobb stadionja
[]
|
| |
A Fejér Megyei Hírlap beszámolója szerint, egy-két napon belül elkezdődik a kerítések bontásával az új felcsúti stadion építése A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány elnöke, Mészáros Lőrinc arról tájékoztatott, hogy
a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) illetékesei véleményezték a stadion tervrajzait, s a jelenlegi legmagasabb, vagyis 4-es kategóriába sorolták be a létesítményt, amely magába foglalja az összes öltözőt, az orvosi, egészségügyi szobákat, szertárakat
|
2012. április 05, csütörtök
| 16:20
|
Kony 2012
[Hetek]
|
| |
Amikor Jason Russel elkészítette "Kony 2012" című 30 perces dokumentumfilmjét, és feltette az internetre, arra számított, hogy kampányával sikerül elérnie 500 ezer embert. Tévedett. Másfél hét alatt közel 100 milliót ért el. Ezzel útjára indult a történelem eddigi legsikeresebb médiakampánya. Pár nappal később a hírcsatornák már arról tudósítottak, hogy Russel mezítelenül, magán kívül őrjöngve rohangált San Diego utcáin.
Az eddigi diagnózis: reaktív pszichózis. "Bár számunkra ez új, az orvosok szerint gyakori jelenség, és az utóbbi két hétben átélt mentális, érzelmi és fizikai sokk fényében nem is csoda. Nehezen dolgozzuk fel, hogy viszonylagos névtelenségből néhány nap alatt a globális figyelem középpontjába kerültünk. Egyszerre váltunk lelkes rajongás és gúny tárgyává" - nyilatkozta Danica Russel, a feleség.
Ezek után jogosan merülhet fel a kérdés - főként, ha nem tartozunk a "digitális bennszülöttek" közé -, hogy mi az a Kony 2012, ki ez a Russel, és mit akart egyáltalán? Nos, Joseph Kony a világ legkeresettebb háborús bűnöse (kis képünkön, fent). 1986-ban vette át egy ugandai lázadó csoport vezetését, akikkel az elmúlt huszonhat év alatt több mint harmincezer gyermeket rabolt el, hogy kegyetlen gyilkológépeket vagy szexrabszolgákat "gyártson" belőlük.
Jason Russel több ugandai utat követően 2005-ben létrehozta az Invisible Children (Láthatatlan Gyermekek, IC) elnevezésű szervezetet, amely már 2006-ban készített egy 55 perces filmet a gyermekkatonákról. Russel és csapata felkereste az amerikai törvényhozás befolyásos képviselőit is, hogy sürgesse Kony kézre kerítését. A válasz azonban minden alkalommal ugyanaz volt: "Kizárt, hogy Amerika beavatkozzon egy olyan konfliktusba, amely sem nemzetbiztonsági, sem pénzügyi érdekeit nem sérti."
Az IC kampánygépezete azonban nem maradt tétlen: a modern média előnyeit kihasználva tinédzserek és huszonévesek ezreit sikerült mozgósítania. Különböző tájékoztató előadásokat, kampányakciókat szerveztek, és pénzt gyűjtöttek. Russel mozgalmához idővel százezrek csatlakoztak, így amikor kérésével visszatért Washingtonba, hirtelen a törvényhozók is fontosnak találták az ügyet. Az IC főhadiszállására 2011. október 14-én meglepő üzenet érkezett: "Jóváhagytam egy kis létszámú katonai egység kiküldését Közép-Afrikába, amely segítséget nyújt majd a Joseph Kony eltávolításán munkálkodó helyi erőknek." Aláírás: Barack Obama.
Ez azonban még nem jelentett teljes megoldást: a közel 100 fős amerikai tanácsadó alakulatot bármikor visszahívhatják, ha nincs előrelépés, vagy ha a szélesebb tömegek részéről megszűnik a nyomás a törvényhozók felé. Russel állítólag ezért készítette el a filmet, amely futótűzként terjedt a közösségi médián. A Facebook, a Twitter és az egész internet a "Kony 2012" filmre mutató linkekkel volt tele. Természetesen a televíziós hírcsatornák is "ráharaptak".
Kampánygépezet és összeesküvés
Az IC már jelentős táborral rendelkezett a Facebookon, a YouTube-on és a Twitteren. "Képesek 140 karakterben összefoglalni a mondandójukat úgy, hogy az emberek érzelmeit megragadják" - elemezte Danah Boyd közösségimédia-kutató a The New York Times-nak. Mivel a szervezet követői többnyire a közösségi média aktív felhasználói, a filmmel kapcsolatos üzenet hamar elterjedt a világhálón. A tudatos stratégia keretében elértek olyan celebeket is, mint Oprah Winfrey, Justin Bieber, Rihanna, Alec Baldwin vagy Kim Kardashian, akik több tízmilliós rajongótáboruknak továbbküldték a filmhez kapcsolódó felhívást vagy linket. Innentől kezdve pedig exponenciálisan megnőtt a megtekintések száma. Sajtótitkárán keresztül Obama elnök is gratulált az eredményekhez. A konspirációs elméletek hívei szerint épp "itt van a kutya elásva".
Hiszen miért éppen egy választási évben kerül hirtelen elő a téma? Lehet, hogy mégsem a gyermekekről szól a történet? Tavaly ugyanis jelentős olajmezőket fedeztek fel Ugandában, ahol egyebek mellett gyémánt, arany és platina is található. Egyes feltételezések szerint így nagyon is meglehet, hogy Amerikának mégis fűződik gazdasági érdeke a térséghez. Arról nem is beszélve, hogy a kormányzat aggódva figyeli Kína afrikai terjeszkedését és beruházásait. A videókampány révén viszont meg lehetne indokolni az amerikai jelenlét megnövekedését.
Kritikák és buktatók
A nagy médiafigyelem és a hirtelen reflektorfény nem csak ünnepléssel járt: a mozgalom éles kritikák kereszttüzébe került. Egyesek az IC pénzügyi működésének átláthatóságát kifogásolták. A sors fintora, hogy a legnagyobb kritika nem a mainstream médiából, hanem egy tizenéves fiú blogjáról indult útnak. Eszerint az IC igazából nem jótékonysági szervezet, hanem egy kampánygépezet, és a tavalyi 8 millió dolláros kiadás 32 százaléka a kampányok költségeit tette ki, azt nem az ugandaiak kapták meg. Russel a válaszában nem rejtette véka alá, hogy fő küldetésüknek az amerikai fiatalok oktatását tartják, ez pedig költségekkel jár. Ugyanakkor rámutatott: Ugandában is kézzelfogható bizonyítékai vannak a tevékenységüknek.
Más kritikusok szerint az az elképzelés, hogy a fiatalok globális összefogással - kattintással, lájkolással, megosztással vagy "Stop Kony!" feliratú karkötők vásárlásával - megjobbíthatják a világot, meglehetősen naiv. Egyesek pedig azt kifogásolták, hogy a Kony 2012 túlságosan leegyszerűsíti a problémát, sok benne a tárgyi tévedés, vagy kifejezetten veszélyes, és fegyveres konfliktust szít. Mindeközben azonban a szaporodó kritikák is tovább generálták a videó nézettségét.
A film kapcsán több prominens ugandai politikus is a kamerák elé állt. A miniszterelnök válaszvideójában azt taglalta, hogy hazájában már közel hat éve béke van, Kony már nem jelent közvetlen veszélyt, és - mellékesen - a Lonely Planet az egyik legjobb 2012-es úti célok közé sorolta Ugandát.
Norbert Mao ugandai ügyvéd és 2011-es elnökjelölt kissé árnyaltabban látja a kérdést. Ellentmondásosnak tartja, hogy az amerikai tanácsadó katonák most olyan ugandai tisztekkel dolgoznak együtt, akiket ugyanúgy bíróság elé kellene állítani emberiség elleni bűntettekért, mint Konyt. A mostani elnököt hatalomra segítő Nemzeti Ellenállási Hadsereg is tömegmészárlásokat hajtott végre. "Reméljük, a Nemzetközi Büntetőbíróság az ugandai kormányt is vizsgálat alá vonja. Az pedig nem baj, hogy az IC-t is átvilágítják. A konfliktusok nyomán felemelkedő szervezeteknek a zajkeltésnél többet kellene felmutatniuk."
Tény, hogy Russel San Diegó-i incidense nem igazán segített az ügyön. A sors iróniája, hogy épp február végén fontos tenger alatti kábelek sérültek meg, amelyek miatt Kelet-Afrikában az internetes kapcsolat csigalassúságúra váltott. Így nem valószínű, hogy ott sokan látták volna a videót. De akik látták, azok között sem osztatlan az öröm. Sokan sértőnek tartják, hogy bár a videó elvileg róluk szól, mégis többnyire fehér fiatalok szerepelnek benne. Egyesek újfajta gyarmatosításról, új misszionáriusokról beszélnek, másoknak nem tetszik, hogy "a fehérek már megint Afrika megmentőit játsszák".
Tény, hogy az ügynek többet használt volna, ha a készítők kicsit jobban utánanéznek bizonyos adatoknak és a kulturális buktatóknak. Tény az is, hogy Kony lázadó csoportja, amelynek az Úr Ellenállási Hadserege (LRA) nevet adta, már jócskán megfogyatkozott, bár időnként még mostanában is indít rabló hadjáratokat. Most főként a Közép-Afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Dél-Szudán határánál jelent veszélyforrást, noha a videó azt sugallja, mintha Ugandában ma is ő jelentené a legnagyobb problémát.
Az élet nem áll meg
Russel mentális kórtörténete egyelőre nem ismeretes, a család mindenesetre leszögezte: a fiatalember az incidens idején nem állt drog vagy alkohol hatása alatt. Az orvosok szerint az ilyen jellegű epizódokat általában valamilyen súlyos trauma vagy stressz váltja ki, ami lehet egy baleset, háborús helyzet vagy egy szeretett személy halála, de bekövetkezhet alváshiány vagy dehidratáció miatt is. A tünetek közé tartoznak a hallucinációk, az érzéki csalódások és az irracionális, bizarr viselkedés. Ezek általában rövid időn belül elmúlnak, és míg egyeseken a gyógyszeres kezelés vagy a kibeszélés segít, "az átmeneti gyengeség után a többség általában jó eséllyel felépül" - állítja Dr. Stephen Marder, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem pszichiátriaprofesszora.
Mindenesetre, miközben Russel úr a kórházban regenerálódik, a videó már a maga útját járja. Az Afrikai Unió a napokban bejelentette: 5000 katonát rendel ki a térségbe Joseph Kony kézre kerítésére.
Katt-ivisták
Az utóbbi időben sok szó esik az úgynevezett slacktivistekről, vagyis arról az internetes rétegről, akik valamilyen ügy érdekében szívesen aláírnak online petíciókat, lájkolnak a Facebookon vagy szalagot tűznek az avatarjukra. Így a mai fiatalok már egy kattintással részévé válhatnak a gonosz ellen indított globális hajszának. Bár sokan kritizálják is őket, mondván, hogy ennél tovább nem terjed az elkötelezettségük, a felmérések ennek az ellenkezőjét igazolják.
A Georgetown Egyetem kutatása szerint az ilyen "katt-ivisták" ugyanis a közösségi médiát nem használó társaikhoz képest kétszerte inkább hajlandók önkéntesként jelentkezni valamilyen célra, és négyszerte inkább hajlandók másokat is ösztönözni petíciók aláírására vagy a politikusok megkeresésére. "A kutatásból kiderül, hogy a jó ügyeknek nagyon erőteljesen koncentrálniuk kell az ilyen »közösségi bajnokokra«, mert ők aktívak, terjesztik a hírt, és előreviszik az ügyet" - állítja Julie Dixon, az egyetem közösségimédia-kutató központjából.
Az IC honlapja szerint egyébként a "digitális bennszülöttek" életében nem múló passzióról van szó, már évek óta elkötelezetten kiállnak az ugandai ügy mellett. "Mióta megtaláltam az IC-t, gondoskodóbb vagyok. Rájöttem, hogy vannak problémák, amelyek nagyobbak, mint én és az én kis világom" - írja egy 17 éves lány. "Nem igazán volt azelőtt identitástudatom, és nem hittem, hogy képes lennék másokat befolyásolni. Az IC viszont mutatott egy ügyet, ami nagyobb, mint én, amiért tudok lelkesedni, fel tudok szólalni" - vallja egy 23 éves srác. "Mielőtt az IC eljött a giminkbe, fogalmam sem volt, mit kezdjek az életemmel. Most viszont már szeretnék tovább is tanulni, hogy később segíthessek másokon" - fejtegeti egy 17 éves fiú.
|
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
