| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Panzió 2012. május 23, szerda
| 14:40
|
Dübörög a közös képviselői piac?
[Portfólió]
|
| |
Folyamatos expanzió és ésszerűtlen árverseny jellemzi a sokszereplős társasház-kezelési piacot Magyarországon, mely a változékony piaci környezet ellenére egyértelműen koncentrálódik. Az egyre...
|
2012. május 12, szombat 2012. május 09, szerda
| 09:15
|
Több mint félmillió SZÉP-kártyát adtak ki
[Munka.org]
|
| |
A három kibocsátó összesen 534 ezer Széchenyi Pihenőkártyát (SZÉP-kártya) bocsátott ki, az elfogadóhelyi szerződéseik száma pedig elérte a 21 ezret.A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint április közepén összesen 17,4 milliárd forintot töltöttek fel a SZÉP-kártyákra, ennek 49 százalékát, 8,52 milliárd forintot a vendéglátás, 37 százalékát, 6,43 milliárdot a szálláshely és 14 százalékát, 2,45 milliárd forintot pedig a szabadidő alszámlára.
A Szallas.hu szállásfoglaló oldal keddi információi szerint a panziók több mint fele, a vendégházak és az apartmanok 37 százaléka is nyitott már erre a finanszírozási formára. Egyelőre még dominálnak a hotelek, háromból kettőben elfogadják a SZÉP-kártyát.tovább
|
2012. május 03, csütörtök
| 19:25
|
Világhódító úton a magyar beton
[Piac és Profit]
|
| |
A családi vállalkozásként induló magyar luxusbeton cég komoly nemzetközi expanzióban van, a befektetők bevonásának megkönnyítése érdekében még cégformát is váltottak.
|
2012. április 27, péntek
| 09:20
|
Egy japán bank törne borsot az európaiak orra alá
[Portfólió]
|
| |
Látványos külföldi terjeszkedést tervez a Mitsubishi UFJ. Japán legnagyobb bankja háromezer főt alkalmazna három éven belül, hogy velük alapozza meg lakossági banki expanzióját - írja a Bloomberg. ...
|
2012. április 19, csütörtök
| 10:30
|
Ráhajtunk a hosszú hétvégékre - Szálloda helyett panzióba megyünk
[VG - Vállalatok és piacok]
|
| |
Az első negyedévben közel 40 százalékkal nőtt az online belföldi szállásfoglalások száma, a hosszú hétvégék pedig tovább élénkíthetik a hazai turizmust – derült ki a Szallas.hu adataiból. A kereslet az alacsonyabb árkategóriájú szállástípusok irányába tolódott el.
|
2012. április 16, hétfő
| 10:00
|
Japán bankok lephetik el a világot
[Portfólió]
|
| |
Külföldi terjeszkedést tervez több japán bank, köztük a Mitsubishi UFJ Trust and Banking (MUTB) is - írja a Financial Times. A japán pénzintézeteknél több tényező is a külföldi expanzió mellett szól....
|
2012. április 13, péntek
| 07:15
|
Kutyapanzió - ha nincs kire bízni a kutyát
[Háziállat]
|
| |
Mindenkivel előfordulhat, hogy el kell utaznia, nem tudja magával vinni kedvencét, és rokonai, barátai nem tudják vállalni az állat gondozását. Ilyenkor megoldás lehet a kutyapanzió, ahol az állatok megfelelő ellátásban részesülhetnek, és más kutyákkal lehetnek együtt.
|
| 05:00
|
Expanzió
[VG - Vállalatok és piacok]
|
| |
leírás nincs publikálva
|
2012. április 12, csütörtök
| 14:12
|
Jómódú férfiakat fosztott ki egy budapesti nő
[Origo - Itthon]
|
| |
Egyik áldozatát elkábította, majd kirabolta, másoktól például házeladásra hivatkozva próbálta milliókat szerezni. A 29 éves nőt végül egy zuglói panzió tetején fogták el a rendőrök.
|
2012. április 09, hétfő 2012. április 06, péntek 2012. április 05, csütörtök
| 15:00
|
A keleti kaland vége
[Hetek]
|
| |
Míg a 2000-es évek elején a nyugati bankok ádáz harcot vívtak egymással a kelet-közép-európai érdekeltségek megszerzéséért, ma már több tucat bankot kínálnak eladásra. Az érdeklődők "nehézsúlyú" orosz és kínai pénzintézetek, akiknek pozíciószerzése középtávon elkerülhetetlen.
2006 egy "átlagos" év volt egy nagy ausztriai bankcsoport életében. Ebben az évben vették meg Románia piacvezető bankját, Magyarországon új székházba költöztek, beléptek az ukrán piacra, s a szerbiai leánybank éppen megválasztott új vezérigazgatója a piaci részesedés megötszörözését tűzte ki célul. De ez csak egy példa a számos nyugat-európai bankcsoport szinte csillapíthatatlan kelet-európai étvágyára.
A kommunizmus bukását követően ezekben az országokban a bankrendszer rendkívül kezdetleges fejlettségű volt, gyorsan s aránylag kis befektetéssel lehetett komoly pozíciókat szerezni. Emellett a magasabb kamatoknak s az olcsóbb működésnek köszönhetően az otthoninál 30-50 százalékkal magasabb jövedelmezőséget is el lehetett érni. A Magyar Nemzeti Bank 2010-ben megjelent tanulmánya szerint a "Drang nach Osten", vagyis a keleti kaland azért tűnt vonzó stratégiának a nyugati bankok számára, mert arra számítottak, hogy a régió nyugathoz képest jelentős gazdasági elmaradottságát az Európai Unió segítségével folyamatosan le fogja dolgozni. Ráadásul úgy kalkuláltak, hogy ez a régió hosszú távon sokkal dinamikusabb növekedési potenciállal bír, mint a már sok szempontból telített nyugat-európai piacok. A keleti expanzióban élen járó osztrák, olasz, belga és német bankoknak köszönhetően az elmúlt évtized végére a régió szinte majdnem minden országában az euróövezeti bankok piaci részesedése elérte a 60-80 százalékot.
Kettős prés alatt
2008 őszén a Lehman Brothers bukását követő időszak nyilvánvalóvá tette, hogy a keleti hitelexpanzió ideje jó időre lejárt. A válság előrehaladtával a nyugati bankok egyre erőteljesebb nyomás alá kerültek. Egyrészről a keleti leánybankok korábbi kétszámjegyű növekedési számait felváltották az egyre erősödő veszteségkalkulációk. A válság során a régió törékenysége nyilvánvalóvá vált: a terebélyesedő reálgazdasági válság, majd ennek nyomán a növekvő munkanélküliség, az árfolyamok beszakadása, a nem teljesítő hitelek arányának erőteljes növekedése a régióba vetett bizalom erőteljes megrendülését jelezte.
Ám ez csak az érem egyik oldala.
A külföldi anyabankoknak még a veszteségeknél is komolyabb kihívást jelent a kelet-európai bankok jövőbeni finanszírozása. A legerősebb lépést e tekintetben alighanem az osztrák kormány tette: tavaly novemberben erőteljesen korlátozta leánybankjainak külföldi hitelezési tevékenységét. A rendelkezés szerint a leánybankoknak csak az adott országban gyűjtött betét maximum 110 százalékáig lehet hitelezni. A fenti rendelkezésen ugyanakkor az osztrák kormány éppen két hete volt kénytelen lazítani. Nem csoda, hiszen ez az intézkedés már a kelet-európai leánybankok napi működését veszélyeztette.
5,5 milliárd dollárt vontak ki Magyarországról
A nagy keleti kitettségekkel rendelkező nyugat-európai bankoknak ugyanakkor saját szabályozó hatóságaikkal is farkasszemet kell nézniük. Ezek ugyanis a válság eredményeképpen a bankok ellenálló képességének erősítése érdekében egyre komolyabb kockázati és tőkemegfelelési követelményeket írnak elő a számukra. Ezáltal egyre szűkül és egyre korlátosabb a külföldre - így Kelet-Európába - kihelyezhető források mértéke. A Bank for International Settlementsnek a hetekben közzétett jelentése szerint 2011 harmadik negyedévében nyugati bankok 35 milliárd dollár értékben vontak ki likviditást a régióból, az éllovas Lengyelország volt 13 milliárddal, ami a teljes külföldi hitelállománynak majdnem a 9 százaléka. A lengyelek mögött azonban alig marad le Magyarország 5,5 milliárd dollárral, a teljes külföldi állomány közel 7 százalékával. A fenti tendenciát támasztja alá a Magyar Nemzeti Banknak a hónap elején közzétett jelentése is, amely az év elején a magyar bankrendszer erőteljesen csökkenő hitelezési képességéről számolt be. (A magyar bankrendszer sajátosságairól lásd keretes írásunkat.) Szakértők szerint, ha az Európai Központi Bank az év elején nem pumpált volna jelentős mennyiségű likviditást az európai pénzpiacokra, a feszültség már most kézzelfogható lenne.
Vegyen bankot!
Hogy a baj mekkora, azt jól jelzi, hogy a régióban egyre növekszik az eladásra váró nyugati tulajdonú pénzintézetek száma. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiadói csoporthoz tartozó Finance magazin becslése szerint a kelet-közép-európai országokban legkevesebb húsz jelentős bank vár új vevőre. A lap felmérése szerint csak Lengyelországban nyolc, Szerbiában és Romániában együtt kilenc, Szlovéniában négy, Magyarországon két bank áll eladás előtt. Az érdeklődők nem nyugatról, hanem keletről jönnek. Például a legnagyobb orosz bank,
a Szberbank, amely tavaly nyáron vetette meg a lábát a régióban az osztrák Volksbank kelet-európai leánybankjainak megvásárlásával. Ám a német szakértők szerint ez még csak a kezdet. A Szberbank elnöke februárban a Volksbank-akvizícióval kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy "a bank tőkeerejére és finanszírozási képességeire támaszkodva a Volksbank nyomdokában organikus és nem organikus fejlődés útján erős platformot kívánunk kiépíteni Kelet-Közép-Európában". Ez utóbbi kijelentés alapján abszolút nem zárható ki tehát a "nem organikus fejlődés", vagyis a további akvizíciós célú bankvásárlás.
A Finance szakértői szerint azonban a második legnagyobb orosz bank, a VTB étvágya is kezd megjönni. A bank tavaly novemberben igazolt egy "nehézsúlyú" menedzsert a Goldman Sachstól, akit a külföldi érdekeltségek kiépítésével bíztak meg. Az új vezető becsvágyó nyilatkozata szerint három éven belül a bank bevételeinek már egyharmadát várja külföldi érdekeltségektől. Ez a jelenleginek éppen a háromszorosa.
Az oroszok mellett ugyanakkor a kínaiak is nézegetik az eladó kelet-európai pénzintézeteket. A lap megjegyzi, hogy kínai bankok előrehaladott tárgyalásokat folytatnak az egyik jelentős lengyel bank, a Millenium Bank megvásárlásának ügyében. S felhívják a figyelmet, hogy az ICBC kínai bank rövid idő alatt 4,5 milliárd eurót költött különböző külföldi érdekeltségek megvásárlására, lényegesen többet, mint az orosz Szberbank. Ez a kínai bankok egyre növekvő külföldi érdeklődését és aktivitását jelzi.
A kelet-közép-európai bankrendszereket a rendszerváltást követő húsz évben nyugati bankok uralták. Úgy tűnik azonban, hogy a keleti kalandban kifáradt és elbizonytalanodott nyugati bankoknak a közeljövőben sem hajlandósága, sem megfelelő tőkeereje nem lesz ahhoz, hogy Kelet-Európát teljes egészében finanszírozni tudják. A kelet-európaiaknak pedig azzal kell megbarátkozniuk, hogy finanszírozási feltételeiket Moszkvában és Pekingben határozzák majd meg.
Végtörlesztés: 330 milliárdot buktak a bankok
Magyarországon a nem teljesítő hitelek (non-performing loan - NPL) aránya kiemelkedően magas. A 90 napos késedelmet meghaladó hitelek aránya 2011 év végére elérte a 13 százalékot, s ezzel a sereghajtók között vagyunk a régióban. Sőt, a Raiffeisen Bank tavaly ősszel készített elemzése szerint ez utóbbi szám év végére elérheti a 16 százalékot is, vagyis még mindig nem értük el a mélypontot. Ez többszöröse a német vagy az osztrák vagy éppenséggel a cseh, a szlovák vagy a lengyel aránynak.
Emellett Magyarország kiemelten rászorul a külföldiek pénzére.
A bankrendszerben ugyanis kiemelkedő mértékű a hitel-betét arány,ez a válság kitörését megelőzően elérte a 150 százalékot. Bár ez az elmúlt két évben jelentősen csökkent, a magyar bankrendszer finanszírozási képessége régiós összehasonlításban még mindig nem túl erős.
Magyarországon emellett tovább tetézik a bankok bajait a kormány, az Európai Unió és az IMF hónapok óta tartó "háromszögelése" miatti kiszámíthatatlan árfolyamok, az ebből eredő jelentős országkockázati felárak, valamint az államháztartás finanszírozása körüli folyamatos problémák is.
Továbbá sújtja őket a 2010 óta fizetendő, európai viszonylatban kiemelkedő mértékű bankadó. Ez évente szektor szinten 130 milliárd forint körül van. Minderre a koronát azonban alighanem a devizahitelek végtörlesztése tette fel, amelynek a pénzintézetek által fizetendő számlája a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint meghaladja a 330 milliárd forintot. Igaz ugyan, hogy a fenti összeg harmada a bankadóból leírható. 2011-ben, tizenhárom év után ismét veszteséges lett a magyar bankrendszer.
|
2012. április 01, vasárnap
| 10:30
|
Kiégett egy panzió Zalacsében
[Népszabadság - Mozaik]
|
| |
A hajnalban kigyulladt és teljesen kiégett panzióban éppen nem tartózkodtak vendégek.
|
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
