| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Politikai szervezetek 2012. május 22, kedd 2012. május 18, péntek
| 06:14
|
Bajnai nagy tapsot kapott
[Népszava - Gazdaság]
|
| |
Az elhibázott adópolitika miatt van szükség az IMF/EU hitelre - fogalmazták meg neves gazdasági szakemberek egy tegnapi tanácskozáson. Összességében úgy vélték: a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel a politikai egyezség létrejött ugyan, de a szerződés aláírása még korántsem bizonyos.
|
2012. május 16, szerda
| 17:36
|
Inasképzésre térne át a kormány az MSZP szerint
[HVG - Karrier]
|
| |
Az MSZP szerint a kormány a modern szakképzés helyett az inasképzés alapjait rakja le. Hiller István, a szocialisták humánpolitikai kabinetvezetője erről azzal összefüggésben beszélt, hogy az ellenzéki párt politikusai szakképzési szakértőkkel, szakmai szervezetekkel és érdekvédőkkel folytattak egyeztetést.
|
2012. május 11, péntek
| 20:37
|
Új ember az Olümposzon
[Hetek]
|
| |
Működési zavarokra és belső hatalmi harcokra utalnak azok az információk, amelyek a tervezett kormányátalakítás kapcsán szivárognak ki. Az egyik lehetséges magyarázat szerint megbukott a 2010-ben létrehozott kormányzati szerkezet, amit úgy kell korrigálni, hogy annak lecserélése ne legyen feltűnő.
2010-ben Orbán Viktor a Fidesz korábbi frakcióvezetőjét, Navracsics Tibort bízta meg a kormány szerkezetének kialakításával, de nyilván a fő paramétereket ő adta meg. Navracsics Tibor a kormányzati koordinációt az általa miniszterelnök-helyettesi rangban vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba (KIM) "helyezte". Az indokok között az is szerepelt, hogy elkerüljék a Gyurcsány-kormány működési hibáit, amikor mindenért, nemegyszer csip-csup ügyekért is Miniszterelnöki Hivatalban ülő politikusok feleltek. Elrettentő példaként Szilvássy György nem túl sikeres kancelláriaminisztersége szerepelt, aki miniszterként nemcsak a MeH-et vezette, hanem egyben Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke is volt. Így történhetett az, hogy 2006-ban az augusztus 20-ai tragédiát követően az ügy teljes politikai és szakmai ódiumát magára húzta, hisz a kormányzati struktúra miatt mindenért ő tartozott felelősséggel. Kormányzati működésben jártas szakemberek szerint lehetetlen vállalkozás egy olyan rendszerben mindenért egy politikai felelőst állítani, ahol naponta több ezer döntéshelyzet adódik, még akkor is, ha ez gyorsnak, kontrolláltnak és hatékonynak tűnik. A 2010-ben kitalált kormányzati szereposztás szerint Orbán Viktor miniszterelnök munkáját segítő Miniszterelnökség, amit államtitkári rangban Varga Mihály vezet, egyfajta Olümposzként felülemelkedik a parlamenti és minisztériumi szinten. E struktúrában a politikai és szakmai harcok a "földi, hétköznapi" szférában zajlanak, a "felhők feletti szinten" Orbán Viktornak csak a lényeges és nagy ügyekkel kell foglalkoznia. A miniszterelnök-helyettes Navracsics Tibor vezette KIM pedig "minden mást" szakmai alapon koordinál. Két év kormányzás után az látható, hogy a miniszterek nem fogadták el Navracsicsék koordinációját, vitás ügyekben Orbánhoz szaladtak, emellett megbuktatták az ügyek menedzselését végző, jelentős jogkörökkel rendelkező KIM-szuperállamtitkárt, Gál András Leventét. (A Fideszben háromnevűként emlegetett szakembert szinte az összes miniszter "felnyomta" valamiért Orbánnál.) A kormányzati kommunikáció súlypontja is elkerült a KIM-ből. Egy sor fontos törvény pedig nem a minisztériumokban, nem is a KIM-ben készült, hanem Lázár János és Rogán Antal menedzselésével egyéni képviselői indítvány formájában került a parlament elé. A szakmai alapú kormányzás helyett lényegében frakciókormányzás alakult ki. Így az amúgy is erőteljes ambícióval rendelkező Lázár János frakcióvezetőként nagyobb befolyásra tett szert, mint a miniszterelnök-helyettes Navracsics Tibor. Igaz, Lázárnak annyival könnyebb feladata is volt, hogy nem kellett egy több ezer fős, szakmai kifogásokat rendre megfogalmazó minisztériumi apparátust mozgatnia, a féltucatnyi yuppie-ból álló stábjával gyors reagálású naszádként üzemelt az utóbbi két évben. Az is igaz viszont, hogy frakcióbeli törvényhozás "minősége" (lásd a nemzetközi szervezetek kritikái) éppen Navracsicsék szakmai alapú, az ügyek összetettségét hangsúlyozó szempontjait igazolták. Csak a legelkötelezettebb Fidesz-hívők tartják az elmúlt két évet sikersztorinak, hisz a valóságban a kormány folyamatos válságkezeléseken át bukdácsolt ügyről ügyre, sokszor a parlamenti képviselőktől is csupán azt lehetett hallani, hogy azt remélik, tudják, hogy mit csinálnak "ott fent". Az Orbán Viktor által felkonferált kormányátalakítás célja éppen az lehet, hogy a 2014-es választásokra már valamiféle sikertörténetet lehessen előállítani, valamint az is, hogy a kudarcok okait megszemélyesítsék, legalábbis házon belül, hisz a párton belül minden változás után "átárazzák" a vezetők "árfolyamát", a pártrangsorban betöltött helyét. A változások kulcsmomentumaként talán a politikai kormányzás igényét lehet megnevezni. Mint előbb vázoltuk, a Navracsics által tervezett szakértő kormányzást felváltotta a frakciókormányzás; ha - ahogy a lapokban olvasni lehet róla - valóban Lázár János kerül Varga Mihály helyébe, méghozzá úgy, hogy szupererős, a kormányzati koordinációért is felelős jogköröket kap, akkor az úgynevezett politikai kormányzás korszaka jöhet. Így pontosan ahhoz a modellhez térnek vissza, amivel Gyurcsány Ferenc próbálkozott 2006 és 2009 között. Ezt a folyamatot kifejezi, hogy a szakértelmiségi imázsú Réthelyi József nemzetierőforrás-miniszter helyére Balog Zoltán személyében pártpolitikus kerül. Szőcs Géza kulturális államtitkár helyére vélhetően L. Simon László, a Fidesz politikusa érkezhet. A Fideszben erős hátországgal nem rendelkező Fellegi Tamás IMF-ügyi miniszter helyére is pártpolitikus kerülhet, ha valóban Varga Mihály kapja meg e feladatot, persze, ha csakugyan szükségesnek tartja a cserét a miniszterelnök. (A piacok pozitívan fogadnák Vargát, mivel erősebb pártkapcsolatokkal rendelkezik, mint Fellegi, ezért lehet, hogy hatékonyabban képviselné a kormányban a piaci racionalitást.) Lapzártánk idején a kormányzati forrásaink úgy fogalmaztak, hogy "mozgásban van az ügy", azt azonban megerősítették, hogy komolyan téma Varga Mihály távozása a miniszterelnökségről.Mindezek azt jelzik, hogy Orbán Viktor elégedetlen lehet azzal, ahogy a kormányzati szervezeteken keresztül megy a "politikai akarat". A változások elvben azt a célt szolgálhatják, hogy a politikai döntéseket még erősebben képviseljék, és hatékonyabban valósítsák meg a minisztérium immáron pártpolitikus vezetői.
|
2012. május 03, csütörtök
| 17:29
|
Tarlóson nem jutna át a városligeti majális betiltása
[Origo - Itthon]
|
| |
A szakszervezetek már aláírásokat gyűjtenek, Tarlós István szerint viszont politikai hisztériakeltés, hogy betiltanák a hagyományos városligeti majálist. Az MSZOSZ egy hivatalvezető mondataitól ijedt meg, de a főpolgármester állítja, rajta nem jutna keresztül, ha ilyen előterjesztés készülne.
|
| 09:20
|
Tömegével veszik át az egyházak az iskolákat
[Hetek]
|
| |
A rendszerváltás óta nem látott mértékű pezsgés tapasztalható az intézményátadások frontján. Az elmúlt három évben hétről tíz százalékra emelkedett azoknak a diákoknak az aránya, akiket egyházi fenntartású oktatási intézményben képeznek. Ez az óvodától az érettségiig 140 ezer gyereket jelent, és a május 31-ig tartó véghajrá még csak most vette kezdetét.
Semjén Zsolt és Szászfalvi László kereszténydemokrata képviselők még a kormányváltás eufóriájában (2010. május) benyújtották azt a közoktatási törvényt módosító javaslatukat, amely - megfogalmazásukban - az "egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését" célozta meg. Ennek lényege egy, a szocialisták által beépített fék eltávolítása volt a jogszabályból, amely arra kötelezte az önkormányzatokat, hogy az átadás után további öt évig kiegészítő normatívával finanszírozzák az intézményt. A módosítás eredményeként pontosan az a folyamat indult be, amire a KDNP számított: az önkormányzatok egy része tokkal vonóval adta át, elsősorban a "történelminek" nevezett felekezeteknek iskoláit, melyek zavartalan működése onnantól kezdve gyakorlatilag az állam kasszáját terheli.
Az eleinte lassacskán csörgedező folyamatot az duzzasztotta gyors sodrású folyóvá, hogy az új szabályozás értelmében mindazokat az önkormányzati iskolákat, melyek idén május végéig nem kerülnek egyházi kezelésbe, jövő januártól az állam veszi át. A képviselőtestületek tehát most egy olyan kényszerhelyzetbe kerültek, hogy vagy valamelyik - az új vallástörvény által elismert - egyházzal kötnek sebtiben fenntartói szerződést, és akkor lesz némi beleszólásuk az üzemeltetésbe, vagy iskolájuk bekerül a "nagy állami üstbe", és mondjuk racionalizálásra hivatkozva lassacskán megszűnik a településen az oktatás - mondta el lapunknak egy névtelenséget kérő oktatáspolitikai szakértő.
Az átadáshoz a képviselőtestületnek egyeztetnie kell az iskolaszékkel, a szülői szervezetekkel, a diákönkormányzattal és a pedagógusokkal vagy a közalkalmazotti tanáccsal, illetve be kell vonnia egy állami pedagógiai szakértőt. A fúzió azonban akkor is létrejöhet, ha minden érintett tiltakozik. Ha mindezeken a szűrőkön átment a kezdeményezés,
a Kormányhivatalnak még vétójoga van. A májusban megkötött finanszírozási szerződés alapján szeptemberben már a fenntartó egyház fizeti a bért az alkalmazottaknak, amit a novemberben érkező első állami átutalás visszamenőlegesen dotál. Információink szerint a katolikus egyház vezetői között vannak olyanok, akik akár ezer iskolát is el tudnának képzelni katolikus "üzemeltetésben" (ez körülbelül 300-400 ezer diákot jelent). A baptisták pedig több mint nyolcvan iskolát irányítanának szeptembertől.
Tény, hogy az önkormányzatok megkönnyebbülnek az átadással, miközben az átvevő egyházak is jól járhatnak, mert ölükbe hullik egy gyakorlatilag szabadon formálható "emberanyag", melynek képzését amúgy az állam finanszírozza.A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
|
2012. május 01, kedd
| 12:06
|
Miénk ez a Fidesz, bele is szakadunk - majálisozók a munka törvénykönyve ellen
[Origo - Itthon]
|
| |
Számos rendezvényt tartanak a fővárosban és országszerte, a családi majálistól a politikai tüntetésig. Több ezren vonultak a szakszervezetek szervezésében Budapesten a Városligeti fasorból május elseje alkalmából. A vonulók azonban nem csupán a hagyományos "sör - virslis majálisra" emlékeztek, hanem az új munka törvénykönyve ellen is tiltakoznak. A menet időközben több ezer fősre duzzadt, mivel a vonulókhoz csatlakoztak a rendvédelmisek, a nyugdíjas szervezetek és a Szolidaritás Mozgalom tüntetői is. A demonstrálók a hagyományos vonulási utat járták be.
|
| 08:50
|
Munka hadának a lépte dobog - május elsejei rendezvényk percről percre
[HVG - Itthon]
|
| |
Számos rendezvény tartanak ma a fővárosban és országszerte. A családi majálistól a politikai protest tüntetésig terjed a skála. A Munkáspárt már vonul, de Városligetben vannak a szakszervezetek és a Magyar Szociális Fórum is. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke 11-kor beszél majd. A Jobbik a Hajógyári-szigeten áll ki a munkavállalók jogaiért.
|
2012. április 27, péntek
| 08:58
|
Zöld lámpa Brüsszelből
[Hetek]
|
| |
Míg a magyar kormánypárti politikusok áttörésként és sikerként értékelik Orbán Viktor keddi találkozóját José Manuel Barrosóval, majd az Európai Bizottság szerdai engedélyét az IMF-EU-tárgyalások megkezdésére, addig brüsszeli forrásaink visszafogottan nyilatkoztak az eseményekről.
Arra a hírre, hogy zöld lámpát kapott a magyar hitelkérelem ügye, megerősödött a forint, sőt, még a legnagyobb magyar bank részvénye is látványosan erősödött. Orbán Viktor rövid elnöki vizitje után pénzügyi elemzők arról számoltak be, hogy a magyar miniszterelnök "úri becsületszavát" adta Barrosónak, hogy a lényeges vitás ügyekben a magyar kormány a brüsszeli kéréseknek helyt ad, így elhárulnak az akadályok a pénzügyi tárgyalások elől. Többek között a magyar jegybanktörvény is a nemzetközi szervezetek elvárásainak megfelelően módosul. A kormányzati kommunikáció sikerként értékelte a fejleményt, miközben az Európai Bizottság (EB) munkájára rálátó forrásunk arra hívta fel a figyelmet, bármilyen kedvezőtlen esemény hírére a tárgyalások felfüggesztésre kerülnek, a magyar politikai elittel kapcsolatos bizalmatlanság fennmaradt. Mondhatni, szoros pártfogói felügyelet alatt állunk. Amit jelez, hogy a jegybanktörvény ügyében indított kötelezettségszegési eljárást csak abban az esetben zárják le, ha a megfelelő jogszabály-változtatások végrehajtásra is kerülnek, azaz ha azokat a Magyar Országgyűlés meg is szavazza. Az EB szóvivője szerint a magyar hatóságok garanciát adtak a jegybankra vonatkozó jogszabály teljes megváltoztatására úgy, hogy az garantálja a jegybank függetlenségét. Ezen túl a magyar hatóságok készen állnak arra, hogy foglalkozzanak a Velencei Bizottság által felvetett, bírói reformot érintő öt fő kérdéssel. (Az a sajtótájékoztatón nem derült ki, hogy ez az öt pont az ATV által nyilvánosságra hozott "non paper" üzenet megállapításait tartalmazza-e, de vélhetően igen.) Két ügyről, az adatvédelmi biztos és a bírók nyugdíjkorhatárának a kérdéséről az Európai Bíróság dönt. A politikai döntés után most a következő lépés szakértői szinten egyeztetni a tárgyalás menetrendjét, ezt követően lehet az IMF-EU elővigyázatossági hitelkeretről szóló tárgyalások kezdési időpontjáról beszélni.
"A kompromisszumra törekvő erők sikere"
Fellegi Tamás miniszter, IMF-főtárgyaló sajtóirodája az alábbi válaszokat adta a kérdéseinkre:José Manuel Barrosóval való egyeztetést követően Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó hivatalos tárgyalások megkezdése elől. A hónapok óta tartó huzavonát követően mi hozta a fordulatot? Magyarország engedett vagy Brüsszelben értették meg a magyar érveket?- A jelentős fordulat a felek között hónapok óta tartó tárgyalássorozat eredménye. A kormány nagyon messziről és nagyon sok irányból indult november-decemberben, ezért bonyolult és időigényes tárgyalásokat kellett politikai és szakértői szinten lebonyolítania. Az elmúlt hetekben a kötelezettségszegési eljárások felgyorsulásával párhuzamosan felgyorsultak az események is. Múlt hétfőn Brüsszelben Fellegi Tamás főtárgyaló miniszter igen eredményes informális megbeszélést folytatott Ollie Rehn bizottsági alelnökkel, európai pénzügyi biztossal, amely közelebb hozta az álláspontokat a vitás kérdésekben. Emellett Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes tárgyalásai a Velencei Bizottság képviselőivel, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Külügyminisztérium szívós munkája a kötelezettségszegési és pénzügypolitikai ügyekben is új alapokat teremtettek ahhoz, hogy elháruljanak az akadályok a hivatalos tárgyalások megkezdése elől.Jelent-e politikai presztízsveszteséget, hogy a jegybanktörvény, illetve az igazságszolgáltatási reform ügyében a magyar kormánynak jelentős változásokat kell végrehajtania az eredeti koncepciójához képest?- Ma az Európai Bizottság, pontosabban a biztosok kollégiuma nemcsak a tárgyalások megkezdéséről döntött, hanem arról is határozott, hogy lezárja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatos kötelezettségszegési eljárást. Mindkét döntés a kompromisszumra törekvő erők sikere, amelynek nyertese nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió és a piac is. A jegybanktörvényen végrehajtott változtatások a minden fél számára elfogadható, ésszerű kompromisszumokon alapuló megegyezés jegyében születtek. A kormány mindvégig mindent elkövetett azért, hogy a hitelkérelmi tárgyalásokat akadályozó vitás kérdéseket, így e két kérdést is nemzeti érdekeink mentén rendezze, és olyan megoldás szülessen, amely nem sérti Magyarország szuverenitását, nem alkalmaz kettős mércét, és összhangban van a kormány politikájával. (Munkatársunktól)
|
2012. április 23, hétfő
| 21:45
|
Gyöngyöspata volt a téma a parlamentben
[HVG - Itthon]
|
| |
Az Országgyűlés hétfőn este kezdte tárgyalni a gyöngyöspatai konfliktust vizsgáló eseti bizottság jelentését. Az általános vitában felszólaló kormánypárti képviselők a testület megállapításait idézve, úgy foglaltak állást, hogy a 2011 tavaszán a Jobbik és a párthoz köthető szervezetek politikai haszonszerzésből "tudatosan állítottak elő közbiztonságilag instabil helyzetet" a Borsod megyei településen, az LMP és a hozzá köthető jogvédő szervezetek pedig "politikai hisztériakeltésre" használták fel ezt az állapotot. Az ellenzéki felszólalók ezzel szemben koncepciós eljárással vádolták a bizottságot, mondván jelentése a Fidesznek és kormánynak ad igaza, tartalma pedig megegyezik a már a testület felállításakor megfogalmazottakkal.
|
2012. április 21, szombat
| 17:57
|
Bizalmat szavazott Berényi Józsefnek az MKP Országos Tanácsa
[HVG - Világ]
|
| |
Bizalmat szavazott Berényi József pártelnöknek a Magyar Koalíció Pártjának Országos Tanácsa a testület pozsonyi ülésén, szombaton. Egy 9 pontos nyilatkozatot is elfogadott a testület, ebben - a hatékony cselekvés érdekében - összefogásra szólítják fel a szlovákiai magyar politikai, társadalmi és civil szervezeteket.
|
2012. április 19, csütörtök
| 12:10
|
Zavaros hadjáratot folytat a kormány
[Portfólió]
|
| |
Folytatja zavaros kommunikációs hadjáratát a kormány az IMF-megállapodással kapcsolatban: belföldön azt hangoztatja, hogy a nemzetközi szervezetek által támasztott politikai feltételeknek nem enged...
|
2012. április 09, hétfő
| 10:45
|
Kettévált középosztály
[Népszabadság - Külföld]
|
| |
Soha még nem hangoztatták annyira a magyar kisebbségi összefogást, mint manapság, amikor a nemzeti egység kötelező politikai jelszó lett, de soha még nem volt megosztottabb a kisebbségi közösség, mint az utóbbi években. A rendszerváltások kezdetén létrejött egységes érdekvédelmi szervezetek felbomlottak, pártokká aprózódtak. Honnan ez az ellentmondás a politikai retorika és a valóság között?
|
2012. április 06, péntek
| 09:47
|
A Jobbikban maximálisan elégedettek Vonával
[Hetek]
|
| |
Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke venné át a párt irányítását az idén esedékes tisztújítást követően - informálta a Heteket a Jobbik belső életére rálátással bíró, névtelenséget kérő forrás. A Jobbik tisztújító kongresszusára az utóbbi években jellemzően nyáron került sor, ám informátorunk szerint idén ez másképp lesz: a párt irányítói őszre tolnák ki a dátumot, hogy legyen idő bizonyos belső feszültségek elrendezésére.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Jobbikban komoly törésvonal húzódik a mérsékeltebb, "szakmai politizálást" támogatók és a további radikalizálódást szorgalmazó politikusok között. A radikális vonaltól is jobbra álló Toroczkai László jobbikos önkormányzati képviselő - aki március 15-én két tucat neonáci társával benyomult a Bankcenter épületébe - korábban saját lapjában azt írta, "tűzzel-vassal irtani kell az úgynevezett szakpolitikusokat", míg viszont Balczó Zoltán alelnök többször is megpróbálta elhatárolni a pártot a hozzájuk kötődő radikális vagy akár neonáci szervezetektől. A március 17-i Hősök terei gárdaavatás is az említett törésvonalra világított rá: miközben az eseményen jelen volt Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója, Murányi Levente alelnök az atv.hu kérdésére szakadároknak nevezte a gárdistákat.A Jobbik elkövetkezendő irányvonalát meghatározó kérdés eldöntése azért is fontos, mert a 2014-től 200 fősre csökkenő parlamentben várhatóan a Jobbik is lényegesen kevesebb képviselővel rendelkezik majd a jelenleginél, így egyáltalán nem mindegy, melyik stratégia hozhat több mandátumot. A párt radikális szárnyához sorolják Szegedi Csanád alelnököt is. Informátorunk szerint az ő elnökké választását, egyszersmind Vona lecserélését támogatja a Jobbikot ténylegesen irányító Szabó Gábor pártigazgató és Novák Előd alelnök is. Szegedi elnökké választásának esélyeit ugyanakkor nagyban befolyásolják a Borsod megyei állapotok, mivel a Jobbik legfőbb bázisa éppen ez a régió. Borsodban viszont komoly feszültség van a párt megyei elnöke, egyben parlamenti képviselője, Endrésik Zsolt, illetve a szintén borsodi Szegedi Csanád és testvére, Márton által fémjelzett "Szegedi klán" között - mondta informátorunk. A Szabó-Szegedi-Novák-féle csoport radikalizmusát igazolja az IMF budapesti székháza előtt rendezett, uniós zászlóégetéssel zárult tél végi Jobbik-tüntetés is, ahol Szegedi szónokolt, a sokak által a neonáci kuruc.info szerkesztőjeként számon tartott Novák volt a műsorvezető, és ő gyújtotta meg a zászlót is. Az eseményen Vona Gábor is beszédet mondott, ám informátorunk szerint ez nem cáfolja mérsékeltebb voltát, csupán arról van szó, hogy egy magát nemzeti radikális pártként definiáló, unióellenes alakulat elnöke nem teheti meg, hogy nem vesz részt egy ilyen eseményen. Értesülésünkkel, miszerint elindul a Jobbik elnöki posztjáért, megkerestük Szegedi Csanádot. Az alelnök azt mondta, "még nem aktuális a kérdés". Újabb kérdésünkre, korrekt-e, ha azt írjuk, "nem cáfolta, de nem is erősítette meg az információt ", Szegedi azt kérte, írjuk úgy, "nem aktuális a kérdés". Arra a felvetésünkre, hogy miért járja intenzíven az országot, illetve ez már az elnöki kampánya része-e, Szegedi elmondta: mindig is országjáró típus volt. Szerettük volna megtudni, hogy mikor rendezik a Jobbik idei tisztújító kongresszusát, mire Szegedi azt felelte, elnökségi tagként sem tud erről semmit, keressük inkább Szabó Gábor pártigazgatót. "Nem mondja! Öntől hallom először! Kacsa" - felelte a Heteknek Szabó Gábor pártigazgató arra a felvetésre, miszerint Szegedi Csanád elindulna a Jobbik elnöki székéért. Szabó azt mondta, Vona Gábor elnökségével a maga részéről maximálisan elégedett, és így van ezzel a párttagság túlnyomó része is, és biztos benne, hogy "régi harcostársai", Szegedi és Novák is ezt az álláspontot képviselik. Mint megtudtuk, a tisztújító kongresszusra valóban nem nyáron, hanem szeptember-október környékén kerül sor, ennek azonban az az oka, hogy akkor lesz a Jobbik Magyarországért Ifjúsági Mozgalom megalapításának tizedik évfordulója. Szabó Gábor érdeklődésünkre azt is kifejtette: a Jobbikot állítólag megosztó, a radikálisok és a mérsékeltek között húzódó törésvonal valójában nem létezik, illetve a valós ellentéteket a sajtó egy része és bizonyos politikai elemzők próbálják felnagyítani. A kérdés 2011-ben eldőlt a pártban: mind a parlamenti, mind az utcai politizálásra szükség van, a kettő ötvözete hozhatja a legjobb eredményt, magyarázta Szabó. A pártigazgató cáfolta, hogy az utcai megmozdulásokon is szerepet vállaló Zagyva Gyula, a párt parlamenti képviselője és Toroczkai László, a párt önkormányzati képviselője önjáróvá vált. Felvetésünkre, miszerint Zagyva és Toroczkai részt vettek és vezetőkként léptek fel azon a március 15-i tüntetésen, melyen a magát nemzeti szocialistának nevező Tyirityán Zsolt volt a főszónok, Szabó azt mondta: nem tudnak olyan pártszabályt írni, mellyel megtilthatnák az ilyen szerepléseket, de a Jobbik hivatalosan nem áll kapcsolatban a Tyirityán vezette Betyársereggel. Fentebb már idézett, névtelenséget kérő forrásunk viszont állítja: a Jobbik "nyakkendősei" tartanak a fizikai atrocitásoktól sem idegenkedő ultraradikálisokat is magába foglaló Zagyva-Toroczkai-féle irányzattól. Azzal a sajtóban időről időre megjelenő információval kapcsolatban, miszerint szürke eminenciásként valójában Szabó irányítja a Jobbikot, a pártigazgató tömören azt mondta: "nettó baromság". Majd részletesebben kifejtve úgy fogalmazott: szervezettségét és nagyságát tekintve a Jobbik mára egy multinacionális vállalat üzemméretéhez vált hasonlíthatóvá, ebből fakadóan tévedés azt feltételezni, hogy egyetlen ember képes lenne irányítani. Bár legyezi a hiúságát, de nem igazak az ezzel kapcsolatos pletykák, mondta Szabó, ugyanakkor azt nem tagadta, hogy a pártban sokan adnak a véleményére. A pártigazgatóval történt beszélgetést követően röviddel Szegedi Csanád jelentkezett munkatársunknál, és első nyilatkozatának pontosítását kérte arra hivatkozva, hogy "az előbb éppen egy megbeszélés végén" adott interjút, és lehet, hogy nem fogalmazott egyértelműen a Jobbik elnöki posztjával kapcsolatban. Szegedi a második beszélgetésen leszögezte: nem kíván indulni a párt elnökségéért, maximálisan elégedett Vona Gábor elnöki tevékenységével, és harcostársai is így gondolkodnak.
|
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
