| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Villamos berendezés 2012. április 27, péntek 2012. április 26, csütörtök
| 15:20
|
Benzinéhség
[Hetek]
|
| |
A héten tovább emelkedik Magyarországon az üzemanyagok ára, miközben a várakozások szerint lehetséges, hogy a világpiacon a nyersolajár csökkenni fog az elkövetkezendő időszakban. Szerencsés esetben az Egyesült Államok autósai járulhatnak hozzá ahhoz, hogy csökkenjen az üzemanyagok ára, ha ugyanis kevesebbet fogyasztanak, akkor az apadó kereslet kihatással lehet a világpiaci árakra. Egy közel-keleti konfliktus esetén viszont akár 80 százalékos "árrobbanás" is történhet.
Az Economist angol üzleti hetilap elemzése szerint 2000 és 2010 között miközben a nagy fogyasztók, így az USA és Európa kevesebb olajat vásárolt, addig Kína 90, India 46,8 , Brazília 29, Afrika 35 százalékkal növelte a felhasználását. Sőt a Közel-Kelet egyes országaiban a lakosság létszámának növekedésével, a légkondicionáló berendezések tömeges elterjedésével (mivel több országban olajalapú a villamosenergia-termelés), illetve az emelkedő életszínvonal következtében tíz év alatt 55,8 százalékkal megnőtt a fosszilis energiaforrások felhasználása.
Szaúd-Arábia elektromosáram-igénye 10 százalékkal nő évente, így a királyság saját olajtermelésének több mint felét elnyeli - csaknem hárommillió hordónyit naponta. A Nemzetközi Energia Ügynökség adatai azt mutatják, hogy Szaúd-Arábia jelenleg több olajat fogyaszt, mint Németország, amely háromszor akkora népességgel és csaknem ötször akkora gazdasággal rendelkező ipari ország.
A szaúdi elektromosáram-termelés megduplázódott az elmúlt évtizedben. Ezt részben a kegyetlen meleg enyhítésére fordítják: a Chatham House jelentése szerint a légkondicionáló egységek fogyasztása csúcsidőszakban az elektromosáram-felhasználás felét teszi ki. A másik: a gazdasági szerkezet. Az energia előállítása energiát emészt fel. A szaúdi állami olajvállalat, az Aramco az ország energiatermelésének több mint 10 százalékát felszívja.
A harmadik szempont a szaúdi energiapiac nem hatékony működése, mert 65 százalékban a fekete aranyat használják az áram előállításához. Az olajjal tékozlóan bánnak, mivel a fogyasztás nagymértékben dotált. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint az olajár-támogatás 2010-ben az egész világon 192 milliárd dollár volt. Ebből az OPEC-országoké 121 milliárd dollár.
A kereslet-kínálat közgazdasági alaptétel ismeretében mindez azt jelenti, hogy a megnövekedett kereslet értelemszerűen az árat is felfelé nyomta. A 2008-as világgazdasági válságig feltartóztathatatlanul emelkedett az üzemanyagok ára a 147 dolláros árig. A buborékot a válság pukkasztotta ki, a visszaesett fogyasztás miatt az 50 dolláros (Brent olaj) hordónkénti árig.
Lassú emelkedést követően a líbiai konfliktus (melyben a kínálat került veszélybe) emelte 127 dolláros szintre az árat. A válság mérséklődésével (az euró stabilizálódott, az Egyesült Államok fellendülés elé néz) újra növekedni látszik a kereslet, ezért az utóbbi időben közel 110-120 dolláros áron állapodott meg az olaj ára.
A legnagyobb kockázattal egy esetleges közel-keleti konfliktus járhat, ami az első öbölháború tapasztalatai alapján akár 80 százalékos azonnali árrobbanást okozna. Ennél jóval kisebb hatása lenne, ha az Európai Központi Bank nem jól orvosolja az inflációs kihívásokat, és emiatt felmegy az olaj ára. Az európai vezetők azért aggódnak, mert a tervezettnél nagyobb infláció számos tagországban béremelésekhez vezetthet, ami viszont rontja a kontinens gazdaságának a versenyképességét.
Az üzemanyag ára egyébként az Egyesült Államoktól Indiáig mindenhol kampánytéma. Az USA-ban konzervatív politikusok felvetették, hogy Obama csökkentse az üzemanyagok adóját, nyissa meg a stratégiai tározókat, növelve a kínálatot. Ez utóbbi viszont egy esetleges iráni konfliktus esetén kiszolgáltatottá tenné a legnagyobb olajfogyasztó államot. Indiában azonban a nagy költségvetési hiány miatt az államnak csökkentenie kellene a különféle üzemanyag-támogatásokat és növelni a bevételeket.
Az üzemanyagárakat a Fidesz tette - még ellenzéki időszakában - átütő politikai kérdéssé Magyarországon. A párt prominensei a 300 forintos lélektani határ átlépésekor azonnal adócsökkentéssel kívánták elősegíteni, hogy az ár ezen szint alatt maradjon. Ehhez képest a negatív nemzetközi környezetre hivatkozva január elejétől növekedett az üzemanyagokra rakódó adók mértéke. Mindez a dollárhoz képest jelentősen meggyengülő magyar fizetőeszköz miatt 400 forint feletti üzemanyagárak kialakulásához vezetett. Érdekes, hogy jelenleg egyetlen ellenzéki párt sem tud ebben a kérdésben tömeghatású kormányellenes kampányt folytatni.
Lapértesülések szerint a héten a MOL négy forinttal emeli az üzemanyagok nagykereskedelmi árát. Szerdától az olajtársaság a benzin literjét bruttó 436,6, a gázolajét pedig bruttó 425,7 forintért adja majd a kiskereskedőknek. Általában 4-5 százalékos árréssel dolgoznak a kereskedők, ami azt jelenti, hogy a benzint átlagosan 453-454 forintos, a gázolajat pedig 442-443 forintos literenkénti áron tankolhatjuk majd. A drágább kutaknál - jellemzően az autópályák mellett - akár 470 forintra is rúghat majd egy liter benzin ára.
A CNBC április eleji elemzése viszont felvetette, hogy csökkenhet az olaj világpiaci ára, mert az Egyesült Államok befejezi stratégiai tározóinak szaúd-arábiai forrásokból való feltöltését. Emellett az iráni állam atomprogramja sem fokozta tovább a pesszimizmust a piacokon.
Abban az esetben, ha az amerikaiak kevesebbet fogyasztanak a nyáron, illetve az Európában a jelenleg zajló finomítói karbantartások is befejeződnek, akkor ezek együttesen árcsökkenést idézhetnek elő. Mindehhez nyilván az is szükséges, hogy ne gyengüljön a forint, különösen ne a dollárhoz képest.
|
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
