| |
Ezek a szavak vannak kiemelve: Villamos hálózat 2012. február 02, csütörtök
| 08:48
|
Mártírok útja - Ki mentheti meg a BKV-t?
[Hetek]
|
| |
A közlekedési vállalatnak járó 32 milliárdos költségvetési támogatás érthetetlen befagyasztása kapcsán szárnyra kelt szóbeszéd szerint a történet arról szól, hogy végül a "megfelelő" cégek nyerjék el a BKV megmentése érdekében kiírt állami megrendeléseket. Mások viszont állítják, Tarlós István hibás politikájával annyi ellenséget szerzett a Fideszen belül, hogy meg kell menteni tőle a fővárost. E gondolatmenet szerint Rogán Antal lett a nagy-politikában elefánt módjára közlekedő Tarlós István ellensúlya.A villamos- és metróhálózatot is működtető tömegközlekedés sehol a világon nem nyereséges, ezért ilyen elvárást támasztani a Budapesti Közlekedési Vállalattal (BKV) szemben is irreális. A mintegy 12 ezer főt foglalkoztató cég éves költségvetése körülbelül 130 milliárd forint, aminek körülbelül 40 százalékát - mintegy 52 milliárdot - a jegy- és bérleteladások fedezik. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban a felső kategóriába sorolja a BKV-t, amely azonban mégis a csőd szélén áll: a vállalat működését napi szinten ismerő forrásunk szerint jelenleg úgy tűnik, hogy március végére kiürül a cég kasszája.
A már említett 130 milliárdos költségvetéshez a bevételekből származó 52 milliárdon túl a fővárosi önkormányzat 10, míg az állam 32 milliárd forinttal járul hozzá, a fennmaradó részt hitelből fedezik. A cég - a közvélekedéssel szemben - nem pazarló: Tarlós István főpolgármester az ATV-ben azt mondta, javítottak a vállalat helyzetén, például nem kaptak kiemelt prémiumot a cég vezetői, bérmegtakarítással pedig 300 millió forint csökkentést értek el.
A BKV hiteltörlesztései áprilisban járnak le, onnantól kezdve nagyjából nullszaldóssá válhatna. A probléma abból fakad, hogy az állam befagyasztotta a cégnek járó 32 milliárd forintot. Ennek okáról Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: van lehetőség a 32 milliárd forint zárolt normatív támogatás feloldására, ennek feltétele, hogy a fővárosi, a kerületi és az agglomerációs önkormányzatok átfogó tervet készítsenek a BKV finanszírozásáról, nekik biztosítaniuk kell a kormányt, hogy elő tudják teremteni a rájuk eső forrást.
Egy, a cég körül zajló folyamatokat jól ismerő, neve elhallgatását kérő vezető a Heteknek azt mondta: mivel "átfogó tervekkel" már így is tele van a padlás, látszólag érthetetlen, hogy miért tartja vissza a kormányzat a teljes állami költségvetéshez képest elenyésző 32 milliárd forintot egy olyan vállalattól, melynek működése sok százezer ember életét befolyásolja napi szinten, miközben például stadionépítésre hasonló nagyságrendben biztosít pénzt a költségvetés. Informátorunk szerint a háttérben politikai és gazdasági megfontolások állnak, melyek megértéséhez 2002-ig érdemes visszanyúlni. 2002-ben a Medgyessy-kormány konszolidálta a BKV-t, a cég adósság nélkül indulhatott neki az új szakasznak. A központi támogatás azonban a két szocialista-szabaddemokrata ciklusban sem vette figyelembe az amortizációt, spórolás címén a fejlesztések is elmaradtak, ugyanakkor a cég működtetéséhez még így is hiteleket kellett felvenni. Mindennek eredményeként a BKV megint eladósodott, járműállománya elöregedett - ezzel függnek össze a lerobbant buszokról, füstölő metrókról szóló gyakori híradások -, az infrastruktúra - a sínek, az elektromos hálózat, a metróalagutak - szintén felújításra szorul. Egy, a műszaki kérdésekhez jól értő informátorunk szerint a járműpark fiatalítása - az átlagos európai állapotok 50 százalékos szintjének eléréséig - és az infrastruktúra generálozása mintegy 1000 milliárd forintos tétel lenne, ami a jelenlegi viszonyok között irreális elvárás.
Ugyanakkor az éves költségvetésen felül évi 20-30 milliárd forintnyi többletforrásból középtávon stabilizálható lenne a cég, sőt, a későbbiekben fejlesztésre is jutna. A jelenlegi kormányzati késlekedés oka, illetve célja az, hogy a megfelelő - értsd: kormányközeli - cégek kerülhessenek BKV-mentő pozícióba - mondta a Heteknek egy, a folyamatokat közelről ismerő szakszervezeti vezető. E feltevés szerint, mivel Tarlós István főpolgármester mindeddig nem támogatta a nagyobbik kormánypárt holdudvarához tartozó egyik cégcsoportot, a kormány taktikát váltott: kész a csődközeli állapotig visszatartani a már említett 32 milliárdot, majd a BKV közelgő bedőlésére hivatkozva meneszteni a cég menedzsmentjét, saját szakembereivel váltva azt. Vagy felőrölni Tarlós idegeit, és új városvezetővel megvalósítani a tervet. De az is lehet, hogy mind a két részcél szerepel a tervben, a lényeg az, hogy végül a megfelelő cégek menthessék meg a BKV-t - összegezte a teória lényegét informátorunk.
Minderre persze a vállalaton belüli szóbeszéden kívül nincs bizonyíték. Ugyanakkor tény, hogy a BKV-járművek reklámfelületeinek értékesítési jogáért két, Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cég verseng, noha volt olyan pályázat, amely mindkét cégnél magasabb összeget kínált a BKV-nak.A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
|
2012. január 26, csütörtök
| 06:19
|
El nem végzett munkáért fizethetett milliárdokat a MÁV
[Origo - Itthon]
|
| |
Úgy fizetett ki 4,5 milliárd forintot a MÁV három vasútvonal villamosvezeték-hálózatának üzemeltetésére és karbantartására tizenkét éven át, hogy közben ezeket a feladatokat maga látta el - írja a Magyar Nemzet. Az ügyben a Kehi feljelentése alapján az ügyészség nyomoz.
|
2012. január 10, kedd
Kezdőlap | Vissza | Oldal tetejére |
|
Kezdőlap
